Világgazdaság, 1973. november (5. évfolyam, 211/1213-230/1232. szám)
1973-11-01 / 211. (1213.) szám
1973. NOVEMBER 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG ELLEN A Közös Piac Európai Parlamentjének egy számottevő kisebbsége ki akarja erőszakolni a brüsszeli bizottság lemondását — terjedt el a hír Brüsszelben, a Közös Piac központjában. A bizottság felét követelő parlamenti képviselők bizalmi szavazást szeretnének tartani a parlamentben. A 13 tagú bizottság véleményük szerint szembefordult a parlamentnek azzal a követelésével, hogy a jövőben nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson a közös piaci költségvetés felett. Ha a bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlament, a brüsszeli bizottságnak le kell mondania. Egy ilyen lépés súlyos válságot idézne elő a Közös Piacon belül — hívják fel a figyelmet brüsszeli források. Értesüléseink szerint a bizalmi kérdés felvetését a parlament 29 tagú költségvetési bizottságának mintegy fele követeli, és valószínűnek tűnik, hogy a 184 tagú parlamentben a második legnagyobb politikai csoport, a szocialisták is támogatják ezt a kezdeményezést. A szocialista pártok szóvivője egyébként közölte, hogy jövő hónapban fognak dönteni a kérdésről. A jelenlegi ellentétek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a parlamenti képviselőket feldühítette a bizottság elutasító magatartása a parlament illetékességének költségvetési ügyekre való kibővítésével szemben. A jelenlegi szinte teljesen formális hatáskörökkel felruházott parlament szerette volna, ha jogot nyer a Közös Piac költségvetésének megvétózására, akár annak egészét tekintve, akár tételek szerint. Másrészt követelték, hogy övék legyen az utolsó szó a miniszteri tanáccsal folytatott vitákban a közös kiadások fölött, kivéve azokat az eseteket, amikor a miniszteri tanács egyhangú határozatokat hoz. A bizottság visszautasította ezeket az indítványokat, mondván, hogy azok szükségessé tennék a Római Szerződés alapelveinek módosítását. Ehelyett ellenjavaslattal éltek, amely a parlament vétójogát csak a közös piaci költségvetés egészére, nem pedig egyes részleteire terjesztené ki, és egyeztető bizottság felállítását javasolta a miniszteri tanács és a parlament közötti viták eldöntésére. Brüsszelben mindazonáltal nem tartják valószínűnek, hogy a parlament a bizottság lemondatásával hajlandó lenne válságba juttatni a szervezetet. A jelek szerint azonban erőteljesen fel fog lépni a bizottság ellenjavaslataival szemben. (Reuter) GATT-jelentés a nyersanyagárakról A nyersanyag árainak robbanásszerű emelkedését az 1973-as év egyik legjelentősebb gazdasági fejleményeként értékeli a GATT most kiadott jelentése. Készítői szerint a jelenség a világgazdaság különböző területein hosszú távon éreztetni fogja hatását és számos problémát vet fel. A nyersanyagok iránti kereslet hallatlanul gyors emelkedése egyrészt új és rendkívül erőteljes inflációs impulzust eredményez, elsősorban az iparilag fejlett országokban, másfelől viszont nem egyértelműen kedvező az összes fejlődő ország számára. Azok az államok, amelyeknek hiányuk van alapvető élelmiszerekből vagy más nyersanyagokból, nem képesek részt venni a jelenlegi exportfellendülésben, súlyos károkat szenvednek importcikkeik árának inflációja következtében. A GATT-tanulmány az 1972. év nemzetközi nyersanyag-kereskedelmét öleli fel, de kitér az idei év bizonyos tényezőire is. Egyebek között megállapítja, hogy 1971 utolsó negyede és 1973 második negyede között a legjelentősebb áremelkedések a mezőgazdasági cikkekben voltak megfigyelhetők. A halliszt, a gyapjú és a kakaó ára megkétszereződött, illetve megháromszorozódott, a gumi és a szójabab ára csaknem duplájára emelkedett, a búza, a kukorica, a cukor, valamint a marhahús ára pedig 60—70 százalékkal emelkedett. Az áremelkedések elsősorban a hiányos kínálat következményei voltak, és csak kis mértékben származtak a spekulációból. Egyes nyersanyagokból nyilvánvaló hiány keletkezett, mások esetében pedig a készletek bizonyultak túlzottan alacsonynak az adott cikk termeléséhez képest. A tanulmány készítői azt a végkövetkeztetést vonják le, hogy hasonló veszélyhelyzetek megismétlődésének elkerülésére vitathatatlanul szükség van a nyersanyagok kereskedelmi, termelési és készletezési döntéseit illető nemzetközi fórum teremtésére. (Reuter) 9 A Krupp Hüttenwerk és a finn Outokumpo Oy szerződést kötött rozsdamentes acélszalagokat és lemezeket gyártó üzem tervezésére, építésére és felszerelésére. Az évi 30 ezer tonna kapacitású üzemet Tormában, a finn— svéd határtól 100 kilométerre állítják fel. A tervek szerint az üzem 1976-ban kezdi meg működését. 4M Laosz fővárosában, Vientiánéban nemzetközi vásár nyitt meg. A kiállítók között a többi között a Szovjetunió, Japán, az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia, valamint idén először Csehszlovákia vesz részt. m* A hongkongi Bank of China leértékelte a renminbit. Az eddigi 192,21 renminbi helyett most 193,17 ér száz amerikai dollárt. Az új árfolyam október 29-től érvényes. A Japán egyik legnagyobb gépkocsigyár, a Toyota a szeptember 30-án véget ért félév alatt 3,1 százalékkal kevesebbet adott el külföldön, mint egy évvel korábban. A japán gépkocsiipar egésze ugyanezen időszak alatt 8,6 százalékkal növelte exportját. ■& A londoni pénzintézetek november 1-től az alapkamatlábat 13,5 százalékra szállítják le az eddigi 14 százalékról. Augusztus óta most csökken először ez a ráta, akkor azonban 9 százalék volt. - JELENTI 4. Az idei év első háromnegyedében a Cseh Szocialista Köztársaság iparvállalatainál 101 százalékra, éves szinten 74,7 százalékra teljesítették a tervet. A termelés volumene 1972 azonos időszakához viszonyítva 5,8 százalékkal nőtt. A szocialista országokba irányuló kivitel mennyiségét tekintve ugyanezen időszak alatt 4,3 százalékkal, a tőkésországokba szállított termékeké 3,8 százalékkal növekedett. • A japán kormány elhatározta, hogy a közeljövőben emeli a rizs és a kenyérgabona árát. A rizst csaknem 20 százalékkal, a kenyérgabonát 40—50 százalékkal drágítják. Az áremelést Tokió e termékek világpiaci árának emelkedésével indokolja, annak ellenére, hogy Japán csaknem teljesen önellátó rizsből. <3] A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) végrehajtó tanácsa december első hetében ül össze újra, nem novemberben, ahogyan korábban tervezték. 4» Az iráni szenátus egyhangúlag jóváhagyott 1 milliárd dolláros különleges kiadást, amely lehetővé teszi, hogy a kormány fegyvereket vásároljon hadseregének megerősítésére. Irán költségvetésének egyharmadát költi biztonsági célokra, különösen a Perzsa-öböl védelmére, amelyen a világ olajszállításainak 86 százalékát bonyolítják le. Caldera venezuelai elnök megnyitotta az ország új vas- és szénfeldolgozó üzemét. Az üzemet 130 millió dolláros beruházással az Orinoco Mining Co. létesítette, és megfigyelők szerint világviszonylatban is a legmodernebbek közé tartozik. A 19 Jugoszláv és lengyel vállalatok közös halászati vállalkozás létrehozásáról tanácskoznak Belgrádban. A közös cégben Jugoszlávia tőkerészesedése 51 százalékos lesz. A jugoszláv halászhajók évente 30 ezer tonna halat visznek partra, főként az élelmiszerfeldolgozóipar céljaira, további 20 ezer tonnát importálnak. Jugoszláviának 1980-ra várhatóan évi 100 ezer tonna halféleségre lesz szüksége. 4. Az Egyiptomi Arab Köztársaság gazdasága a háborús viszonyok ellenére is sikeresen fejlődik. Az export az év első kilenc hónapjában 8 százalékkal bővült. Az állami szektor ugyanezen időszak alatt tervét teljesítve 900 millió egyiptomi font értékű terméket állított elő. Ez 19 millió fonttal több, mint 1972 megfelelő időszakának termelési értéke. • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának gazdasági küldöttsége Hongkongot érintve svédországi és dániai körútra utazott. A küldöttséget a külgazdasági ügyek miniszterhelyettese vezeti. FŐMÉRNÖKÖT mezőgazdasági gépészmérnöki képesítéssel és legalább 5 évi gyakorlattal. Állami Gazdaság Daránoszta Somogy megye (Siófok mellett) Jelentkezés: a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Ausztria keleti kereskedelme Ausztria keleti kereskedelme az év első hét hónapjában viszonylag kielégítően alakult — állapítja meg az osztrák kelet- és délkelet-európai intézet jelentése. Az importban a szocialista országok részesedése változatlanul 8 százalék körüli. A megnőtt kivitel ellenére a KGST-országok részesedése az osztrák exportból 11,3 százaléka csökkent, ezt viszont a Jugoszláviába irányuló tekintélyes osztrák exportnövekmény ellensúlyozta. Jugoszlávia 3,6 százalékkal részesedett az év első hét hónapjában az osztrák exportból, szemben az egy évvel korábbi 3,2 százalékkal. Az osztrák külkereskedelmi mérleg Jugoszláviával szemben 1 milliárd 237 millió schilling aktívumot mutatott fel, a KGST-országokkal szemben pedig 179 milliót (egy évvel korábban 34 milliót). Aktív az osztrák kereskedelem a Kínai Népköztársasággal, valamint a Koreai NDK-val is. (APA) A perui külügyminiszter Havannában A perui külügyminiszter síkraszállt azért, hogy szüntessék meg „Kuba kizárását a latin-amerikai népek családjából”. De la Flor külügyminiszter a gazdasági és integrációs ügyek miniszterhelyettesének, valamint a perui gazdaság több vezetőjének társaságában tartózkodik Kubában. Tárgyalásainak eredményeként gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá, amely a miniszter nyilatkozata szerint újabb lehetőségeket teremt a két ország jó kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez. Az aláírás után adott nyilatkozatában ismét helytelenítette, hogy Kubát 11 évvel ezelőtt kizárták az Amerikai Államok Szervezete (OAS) tagjai közül. „A latin-amerikai népek családjának valamely tagját elszigetelni, ez jogosulatlan lépés volt, és veszélyezteti a kontinens országai közötti jó viszonyt és békét” — mondta a miniszter. (Reuter, PL) Deficites a görög külkereskedelem Görögország fizetési mérlege 1973 első nyolc hónapjában 696,8 millió dollár deficitet mutatott, a tavalyi év azonos időszakában a kiadási többlet 261,3 millió dollár volt — tette közzé az athéni gazdasági minisztérium. Az import 2 milliárd 434 millió dollárba került. Tavaly az év első nyolc hónapjában 1 milliárd 493 millió dollárt fordítottak a külföldi vásárlásokra. A görög termékek kivitele 759 millió dollárt eredményezett, a láthatatlan bevételek pedig 978,2 millió dollárt. Tavaly a megfelelő adatok 511,5 millió, illetve 720 millió dollárt mutattak. A nettó tőkebeáramlás 659,1 millió dollárt tett ki, 1972 első nyolc hónapjában 526,1 millió dollárt. A külföldön dolgozó görög munkások devizabetéteire fizetett kamatot 0,25—1,75 százalékponttal emelték a drachma közelmúltban történt leértékelésének következtében. Az új kamatláb 3 és 10 százalék között változik majd, a letétbe helyezett deviza fajtájától függően. A kiskereskedelmi árak indexe júliusban 192,5 volt, 19 ponttal több, mint egy évvel korábban. Az index bázisa 1967. (AP-DJ) Kína IMF-csatlakozásáról A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatói tanácsa megbízta Witteveen vezérigazgatót, hogy tájékozódjon Kína IMF-tagsággal kapcsolatos terveiről. Egyidejűleg az igazgatói tanács megvizsgálja a belépés jogi és technikai kérdéseit. Hasonló felhatalmazást kap McNamara, a Világbank elnöke is. Csi Peng-fej kínai külügyminiszter nemrégen levelet intézett a két szervezet vezetőjéhez, amelyben az ENSZ 1971-es határozatának megfelelően Tajvan kizárását kérte. A levél viszont nem tett említést Kína szándékairól. IMF- megfigyelők szerint Witteveen és McNamara valószínűleg ellátogat Pekingbe is. (Kyodo, Reuter) Megajánlások az ENSZ fejlesztési programjára A világszervezet székhelyén kedden megtartott egynapos konferencia eredményeként bejelentették, hogy 1974-re a tagállamok várhatóan 363 millió dollárt — rekordösszeget — ajánlanak meg az ENSZ fejlesztési programjára (UNDP). Eddig 104 ország jelentette be hozzájárulásának konkrét összegét, és ezek összesen 255 millió dollárt tesznek ki. A hozzájárulásokban 1973-ban az Egyesült Államok vezetett 90 millió dollárral. A főbb adakozók: Svédország (38), Dánia (34,6), Hollandia (29,5), NSZK (25,5), Nagy-Britannia (22,6) és Franciaország (10 millió dollár). A Szovjetunió 3,9, Kína 23 millió az NDK pedig 700 000 dollár hozzájárulást ajánlott fel. A fejlesztési alap 31 000 szakértője jelenleg 130 országban több mint hatezer terv megvalósításában működik közre. (AFP, AP, Reuter) VILÁGGAZDASÁG Ülésezik a csehszlovák nemzetgyűlés NAPIRENDEN A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLŐDÉS Már most biztosítottnak tekinthető a legtöbb feladat teljesítése, amelyet a CSKP 14. kongresszusa tűzött ki a jelenlegi ötéves terv időszakára a gazdasági-műszaki színvonal emelése terén — hangsúlyozta Supca műszaki fejlesztési és beruházási miniszter, a csehszlovák nemzetgyűlés őszi ülésszakának megnyitó ülésén. Az ülésszak napirendjén a tudományos-műszaki fejlődés, valamint az alapvető kutatások megvitatása szerepel. A bevezető előadást a beruházási miniszter tartja. Supka hangsúlyozta, hogy a csehszlovák termékek 15 százaléka eléri a világszínvonalat, 74 százaléka átlagos minőségű, 9 százaléka elmarad emögött, s 2 százaléka minőségileg annyira hiányos, hogy nem hozható a piacra. Ami néhány termék esetében az elmaradást okozza, Supka szerint az érintett ágazatok termelésének nem megfelelő műszaki színvonala. Ez viszont olyan gazdasági tényezőkre vezethető vissza, mint a túlzottan széles körű termelési program, a termelő egységek nem megfelelő alkalmazkodása a fogyasztók igényeihez, és a hatékony termelési módszerek bevezetésétől való tartózkodás. Az említett hiányosságoktól eltekintve Csehszlovákia a 14. kongresszus által kijelölt úton halad. Ez az út helyes és már eddig is sok eredményt hozott, hangsúlyozta az előadó. A csehszlovák tudományos kutatóintézetekben a szocialista országok hasonló létesítményeivel együttműködve mintegy kétezer tudományos-műszaki feladat megoldásán dolgoznak. A többoldalú együttműködés különösen a Komplex Program elfogadása óta lett hatékony. A program alapján 40 új együttműködési megállapodást kötöttek tudományos-műszaki téren. Supka rámutatott arra is, hogy nem szabad elhanyagolni a tőkésországokkal kialakított tudományos-műszaki kapcsolatok jelentőségét, sőt Csehszlovákia alapvető érdekeiből kiindulva ezeket a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, elsősorban a licencek kölcsönös cseréje, az intézetek közötti együttműködés, az információcsere, valamint a szakemberek kölcsönös látogatásai útján. (CTK) A francia mezőgazdaság és külkereskedelem A francia külkereskedelem 1972-ben biztató eredményeket ért el. A világkereskedelmi rangsorban az USA, NSZK, Japán után a negyedik helyre került, megelőzve Angliát. Franciaországból származott a világexport 6,2 százaléka. Az export és import egyenlege igen kedvező, mivel az export értéke 4,7 százalékkal magasabb az importnál. Ez a 4,7 százalék exportaktívum 5,94 milliárd frankot jelentett a francia államnak, 470 millióval többet mint 1971-ben. A francia export világpiaci helyzetét elemezve megállapítható, hogy az igen gyenge az Egyesült Államokban, Japánban, a skandináv államokban és azokban a fejlődő országokban, melyek nem tartoznak a frankövezetbe. Hasonló a francia export helyzete a szocialista piacokon is. Egyedüli biztos piac tehát az Európai Gazdasági Közösség területe. Ez a reláció veszi fel Franciaország összes exportjának több mint 50 százalékát. Ha a francia export gazdasági szektoronkénti megoszlását vizsgáljuk, akkor a mezőgazdaság, illetve a mezőgazdasági eredetű fogyasztási cikkek magas részaránya ötlik szembe. Tavaly a francia export 18,5 százaléka származott közvetlen a mezőgazdaságból. A Közös Piac határain a mezőgazdasági belső forgalom jelentős vámvédelmet élvez — pontosabban: „piacrendek” őrködnek a mesterségesen kialakított árarányok és termelői árak felett. Igaz, amikor a piacrendek kialakításra kerültek, mindenki meg volt győződve, biztos hatásukról. Az elmúlt évek azonban világosan megmutatták, hogy az árak stabilitását nem lehet a lefölözési rendszerrel sem teljesen elérni. A vámok és lefölözések által felgyülemlett összegek folyamatosan visszavándoroltak a mezőgazdaságba, részben szubvenciók, részben piaci intervenciók formájában. A francia mezőgazdaság helyzete és fejlődése igényelte a legnagyobb támogatást az elmúlt időszak során. Nem egy alkalommal váltott ki éles vitákat a közösség bizottságában a merev francia álláspont a korábban létrehozott magas vámfalak és magas belső árak fenntartása érdekében. Nyílt titok, hogy Franciaország számára 1972-ben a közel 6 milliárdos exportaktívumot a szubvencionált mezőgazdaság hozta. Ezen az alapon érthető tehát a tagországok felé elfoglalt merev magatartás minden változtatás ellen. A Közös Piac kezdeti protekcionista rendszerében tehát a francia mezőgazdaság jelentős szerepet játszik. Jelenleg a mezőgazdasági szektor exportjából 65 százalék irányul a belső piacokra, továbbá a kibővült területre a 70 százalék. Az alapító tagok mezőgazdasági szektorai szinte párhuzamosan fejlődtek a francia mezőgazdasággal, de a holland, belga és dán gazdaságokban ma már lényegesen modernebb módszerekkel és lényegesen alacsonyabb önköltséggel termelnek. Nagy lépésekkel fejlődik az ír állattenyésztés. A Közös Piac országaiban marhahúshiány fedezése még nem oldható meg belső erőkkel, de a fejlődés iránya mindenképp az, hogy a magas árak és a jelentős kereslet a szarvasmarhaszektor kibővülését hozza maga után. Várható ez a búzát, a rozst és egyéb növényeket termelő ágazatokban is. Az egész francia mezőgazdasági szektor igen ingatag alapra — szubvenciókra — van felépítve. Ezt az alapot egyre inkább támadják a tagországok és a kibővüléssel a fő ellenzék az NSZK megfelelő partnert talál Angliában. Sürgős lenne tehát a francia mezőgazdaság szerkezeti és minőségi átalakítása. A Világgazdaság október 4-i száma írt már a Mansholt-féle terv elképzeléseiről és megvalósulásának lelassulásáról. Érdemes azonban kiemelni ebből a tervből azt a mélyre ható elemzést, amely tulajdonképpen rávilágít a problémák gyökereire. Mansholt „Mezőgazdaság 1980” című tanulmányában találhatjuk az alábbiakat: — EGK tagországainak mezőgazdaságában 170 ezer olyan gazdaság van, ahol a földterület nagysága meghaladta az 50 hektárt (Mansholt szerint ez a minimális földterületnagyság a rentábilis gazdálkodáshoz). — a gazdaságok 60—65 százalékának földje nem nagyobb mint 10 hektár. — a közösség területén levő mintegy 4 millió fejőstehenet tartó gazdaságból csak 2 százaléknak van 20-nál több tehene, 80 százaléknak legföljebb 10 tehene van; a gazdaságok vezetőinek több mint fele 57 évnél idősebb. Ha hozzátesszük a fentiekhez, hogy a jelentés már öt évvel ezelőtt készült, akkor látható, hogy a szerkezeti kérdés mennyire sürgős megoldást vár. Az eddig „szerkezeti változtatásokra” fordított dollármilliárdok nem érték el céljukat. Nem sikerült a francia mezőgazdaságban elindítani az átalakulási folyamatot, ami néhány év múlva eredményt ígérne. Tulajdonképpen a vashegy eltüntetésére hozott intézkedés, a tejelő tehenek kivágásának premizálása sem hozott eredményt. A Közös Piac alapító hat tagállamának helyzetében napjainkban újból az átmeneti állapot a jellemző. Anglia, Dánia, Írország belépésével „árkiegyenlítési” periódus kezdődött meg. Az árak kiegyenlítése köztudottan áremeléssel jár és járt együtt a Közös Piac életében. Az árak nem a világpiaci tendenciáknak megfelelően, hanem a közösség tagállamai megegyezésének nyomán fognak változni. A termelői árszínvonal lényeges növekedése mindenképp át fog tételeződni a fogyasztói árakba. Mivel a mezőgazdasági cikkek javarésze fogyasztási cikk, vagy vele közvetlen kapcsolatban áll, vagyis élelmiszer, várható, hogy a tagországokban — az újabbaknál erősebb mértékben — növekedni fognak a létfenntartási költségek. A létfenntartási költségek és az élelmiszerárak növekedése közötti különbség részben magyarázatot ad a mezőgazdasági szerkezet átalakításának kérdésére is. Franciaországban 1972-ben a létfenntartási költségek növekedése 6,1 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az élelmiszerek és élvezeti cikkek áremelkedése 7,5 százalék volt. A Közös Piac többi tagállamában a tendencia hasonló, de az eltérések nem ilyen nagyok. Dániában és Hollandiában az élelmiszerárak növekedése alacsonyabb a létfenntartási költségek növekedésénél. Ennek magyarázata a két ország jelentős mezőgazdasági exportja, amely a belső árszínvonal kisebb mértékű emelkedését eredményezte. Angliában az ismert kormányintézkedések nyomán a két faktor növekedése 0,4 százalék eltéréssel azonos. Éles eltérés mutatkozik Írország esetében, ahol az élelmiszerárak növekedése 3,2 százalékkal magasabb a létfenntartási költségekhez mérten. Ami a francia mezőgazdaságot illeti: megállapíthatjuk, hogy a lefölözésekkel és szubvenciókkal támogatott belső piac mesterségesen magas árszínvonal tartásával konzerválta a gazdaságtalan törpegazdaságokat, ez pedig rendkívül káros lehet a későbbi években. Dr. Sziklai Attila Deficites a japán fizetési mérleg A japán fizetési mérleg az áprilisban kezdődő pénzügyi év első hat hónapjában 5 milliárd 417 millió dolláros deficittel zárult szemben az egy évvel korábbi 1 milliárd 957 millió dolláros aktívummal. A kormány bejelentése szerint ennek fő oka az import nagyarányú megugrása, aminek következtében megcsappant a kereskedelmi fölösleg, valamint a külföldi tőkebefektetések, kölcsönök és exporthitelek növekedése. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1 milliárd 694 millió dollárra apadt az egy évvel korábbi 4 milliárd 621 millióról. Ideiglenes becslések szerint az ország fizetési mérlegének deficitje a teljes pénzügyi évben messze meghaladja a 7 milliárd dollárt is. A becslés tartalmazza már a nyersolajárak emelkedése miatt pótlólag felmerült 1 milliárd dolláros költséget. (Reuter)