Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)
1974-04-02 / 64. (1314.) szám
FORDULAT A SZOVJET-JAPÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI TÁRGYALÁSOKBAN Alhimov Tokióba utazott Moszkvai tudósítónktól: Vlagyimir Alhimov külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével szovjet kormányküldöttség utazott Japánba, hogy a szigetország üzletembereivel tisztázza a szibériai nyersanyaglelőhelyek közös kiaknázásának pénzügyi kérdéseit. A hírek szerint a közeli napokban másik magas szintű delegáció is útra kel Japánban feltehetően az együttműködés műszaki-technikai részletkérdéseinek megvitatására. Ha figyelembe vesszünk, hogy a moszkvai megbeszélések továbbfolytatását még az optimista megfigyelők is csak április második felére várták, megállapítható: a több mint tíz éve húzódó együttműködési tervek megvalósítása viharos fordulatot vett. Minden remény megvan rá, hogy az érdemi munkához szükséges keretegyezményeket rövidesen megkössék. Az Arhimov vezette delegáció tárgyalásaival kapcsolatosan Moszkvában előrebocsátják, hogy az évi 6,5 százalékos kamatlábat kissé magasnak tartják, de a két álláspontban közel sincs olyan éles eltérés, mint például a szovjet—nyugatnémet hitelkérdésekben volt. Vélemények szerint a mostani megbeszéléseken csak részletkérdéseket kell tisztázni, ezért várhatóan kompromisszum születik, s így a két fél megállapodik majd a hitelek nagyságában és feltételeiben. Hozzájárulhat a sikerhez, hogy a tárgyalásokat konkrét témákban folytatják. Elsősorban két tervnek, a jakutiai földgázmezőknek és a dél-jakutiai kőszénlelőhelyek kiaknázásának a pénzügyi kérdéseit tekintik át. Csak ha ezekben megegyeznek, térnék majd rá a többi elgondolásra. A szovjet fővárosban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a két ország között eddighárom jelentős együttműködési megállapodást valósítottak meg. Ezek: a szibériai erdőgazdaságok kiaknázásában való együttműködés, a Vrangel öböl építése, valamint a technológiai faköszörületekért cserébe szállított gépek. Az együttműködések mindkét félnek jelentős hasznot hoztak. A már bevált tervek ugyanakkor mintaként szolgálhatnak a mostani nagyobb szabású megállapodások kidolgozásához, s a kölcsönös bizalmat is nagy mértékben erősítik. A szovjet— japán együttműködés újabb szakaszának kezdetekor a következőkre hívják fel a figyelmet Moszkvában: 1. Most született az első komoly terv, amely Szibéria és a Távol-Kelet nyersanyagkincseinek komplex közös kiaknázását irányozza elő. 2. A két ország együttműködésében előtérbe kerül a hosszú távú kereskedelem. (Az eddig érintett tervek 5—20 évre szóló együttműködést irányoznak elő.) 3. A kétország árucsere-forgalma több száz millió rubellel emelkedik évente, mert a Szovjetunió nemcsak a gépekért, berendezésekért, technológiáért szállít cserébe * • nyersanyagokat, hanem a normális kereskedelem csatornáin keresztül is értékes nyersanyagok egész sorával látja el — mégpedig jelentős mennyiségben — a szigetországot. A nyilvánosságra hozott öt téma megvalósítási sorrendje várhatóan a következő lesz. Először a jakutai földgáz-, valamint szénlelőhelyekre születik megállapodás. Ezt, követően kerül sor a szahalini kontinentális talapzaton a gáz- és olajlelőhelyek felkutatására és kiaknázására, a tyumenyi olajkincsek értékesítésére, s az ehhez szükséges vezeték megépítésére, végül a Távol-Kelet erdőgazdaságát hasznosító második egyezmény megkötésére. A szovjet fővárosban a lendületbe jött gazdaságiegyüttműködéstől a politikai kapcsolatok javulását is remélik. Ebben a vetületben elsősorban a békeszerződés megkötéséregondolnak a Szovjetunióban, ami közel harmincéves — mindkét országnak még problémát jelentő — kérdést oldana meg. Egy ilyen megállapodás tovább erősítené a térség békéjét, ami a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez jelentene jó alapokat. A szovjet—japán együttműködés tervemegmozdította az eddig húzódozó amerikai cégeiket is. A Gulf Oil például bejelentette, hogy „bármi is legyen”, mindenáron bekapcsolódik a tyumenyi olaj- és gázmezők szovjet— japán kiaknázásába. Japán részről szívesen veszik a tengerentúli cégek részvételét. A politikaiszempontokmellett ebben közrejátszik az, hogy az USA rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal az olaj kitermelésében és elszállításában, s megvannak azehhez szükséges berendezései is. • A Szovjetunió és Csehszlovákia mezőgazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről írtak alá megállapodást a két ország képviselői Prágában. Egyidejűleg aláírták a műszaki-tudományos és a gazdasági együttműködéskoordinálásáról szóló konzultáció első szakaszának jegyzőkönyvét, amely 1976 és 1980 közötti időszakról intézkedik. • Fang Ki, a külföldi gazdasági kapcsolatok kínai minisztere és Job Lusinde tanzániai távközlési és közlekedésügyi miniszter Pekingben kézjegyével látta el a két ország gazdasági és műszaki-együttműködési megállapodását. Két francia vállalat konzorciuma, a Procon France Ltd. és a Compagnie Francaise d’Etudes et de Construction Technip 6 milliárd portugál escudo összegű megrendelést kapott a liszaboni kormánytól olajfinomító építésére. A finomító évi kapacitása 10 millió tonna és a kőolajszármazékok igen széles választékát állítja majd elő. A portugáliai Lines kikötőjében 1980-ra ipari kombinátot terveznek felépíteni, a kőolajfinomító ennek része lesz. A kikötő fél millió tonnás tartályhajók fogadására alkalmas. • A Szovjetunió 1975-ben fokozza a komplex ipari berendezések és műszaki felszerelések szállításait Lengyelországba. Az erre vonatkozó szerződést Varsóban írták alá a két ország illetékesei. A Katowice, a Lenin és a Warszawa kohók építéséhez, illetve rekonstrukciójához egyebek között különböző berendezéseket szállítanak az egyezmény alapján a szovjet vállalatok. 4. Lengyel—bolgár mezőgazdasági és élelmiszeripari, gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá 1974-re a két ország illetékesei. • A lengyel—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyes bizottság 14. ülésszakán Belgrádban a kölcsönös áruszállítások tavalyi eredményeit és idei előirányzatait vitatták meg. Megtárgyalták a két ország hosszú lejáratú gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket is. az(§ jelenti • Iránban agráripari komplexumot építenek bolgár segítséggel. Az erről szóló jegyzőkönyvet Teheránban írták alá. Bulgária szakembereket és berendezéseket küld az építkezéshez és a tervezett tejipari kombinát felszereléséhez, valamint komplett konzervgyártó üzemeket. A tejkombinát kapacitása évente 40 ezer tonna, hasonló méretű a konzervgyár kapacitása is. A bolgár közreműködés kiterjed még csirkegyárak, hűtőházak és más létesítmények felállítására. • Dánia nem engedi, hogy tengerpartján keresztül építsék az északitengeri földgázvezetéket — írja egy norvégiai kőolajszaklap. A lap szerint a vezeték letétele eredeti tervek szerint április 1-én történt volna, a dán hatóságok azonban még mindig tanulmányozzák a területükön húzódó földgázvezeték műszaki és jogi kérdéseit. Oslói olajipari körök ennek alapján valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben megoldás szülessen. • Norvégia 1975-től három éven át 55 millió dollár segélyt ad Tanzániának. Erről a Dar Es Salaam-ban a közelmúltban tárgyalt norvég kormányküldöttség állapodott meg. Megvizsgálták az erdőipari, halászati, közegészségügyi, pénzügyi téren, valamint a tengerészképzésben való együttműködés lehetőségeit is. Benn angol iparügyi és Achille Fould francia közlekedési miniszter párizsi tanácskozása nem hozott döntést a Concorde típusú angol—francia együttműködésben kifejlesztett szuperszonikus repülőgép jövőjét illetően. A két miniszter rövidesen ismét találkozik, addig francia és angol szakértők átfogó jelentést készítenek a Concorde helyzetéről. • A bolgár—japán gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeit tanulmányozza Szófiában egy japán nagyvállalatok képviselőiből álló küldöttség. A japán szakemberek találkoznak a bolgár minisztertanács elnökhelyettesével, a külkereskedelmi és a könnyűipari miniszterrel, valamint a műszaki-fejlesztési tudományos bizottság elnökével. Tó 1974. ÁPRILIS 2. Líbia államosította a Shell érdekeltségeket A líbiai kormány a hét végén elrendelte a brit—holland Shell olajtársaság Líbiában levő létesítményeinek államosítását. Tripoli döntésének előzménye az, hogy a Shell társaság nem fogadta el a cég 51 százalékos államosítására 1973 szeptemberében tett javaslatot. A kormány döntése a kőolajnak és a földgáznak és azok termékeinek felkutatását és kiaknázását szolgáló berendezésekre, a termelőeszközökre, a csővezetékekre, a tárolókra és a továbbítókra, valamint minden egyéb létesítményre és jogra kiterjed. A koncessziók visszaszállnak az államra, illetve az azt képviselő Líbiai Nemzeti Kőolajvállalatra. A kutatás és termelés irányítását az 51 százalékban államosított amerikai érdekeltségű Oasis cég veszi át. Az államosításért kártérítés jár — mondja ki a rendelet —, s annak mértékét a Mabruk kőolajipari miniszter vezette bizottság szabja meg. (Reuter, AP—DJ) A finn kormányfő Varsóba és Bukarestbe látogat Sorsa finn kormányfő áprilisban két szocialista országba látogat — jelentették be hivatalosan Helsinkiben. A miniszterelnök az április 12. és 16. közötti varsói és az április 25. és 29. közötti bukaresti megbeszéléseken egyaránt nagy teret kíván szentelni a kétoldalú kereskedelmi kérdéseknek. A Reuter- iroda értesülései szerint Sorsa Lengyelországban meg akarja vitatni a két ország szénipari együttműködésének lehetőségeit. Mint jelentettük, finn részről felmerült a kérés, hogy 125 millió font sterlinggel részt vehessenek a lengyel szénbányászat fejlesztésében, és ezért cserébe szenet kapjanak. Három finn vállalat folytat megbeszéléseket a Szovjetunióval a norilszki réz- és nikkelolvasztó komplett szállításáról — jelenti az angol hírügynökség helsinki ipari körökre hivatkozva. Az 1,5 milliárd finn márka költséggel felépülő gyár évi kapacitását 200 ezer tonnára tervezik. A vállalkozásban résztvevő 3 finn cég az Outokumpu, a Rauma-Repola és az Ahlstoem. Kínai és nyugatnémet hitel Tanzániának A tanzániai külügyminiszter közlése szerint a Kínai Népköztársaság 31 millió font sterling összegű kamatmentes kölcsönt nyújt Tanzániának a következő öt esztendőben, hogy kifejlesszék az ország déli részén levő szén- és vasércbányákat és ezeket összekössék a Tanzani vasúttal. A külügyminiszter nagy jelentőségűnek mondotta a megállapodást: „a szén- és vasérctartalékok kiaknázása, az acélipar létrehozása kulcsfontosságú az ipar fejlesztése szempontjából”. Kína, mint ismeretes, mintegy 169 millió font sterling értékű kölcsönt folyósít az országot átszelő vasútvonal építéséhez. Az NSZK 1 millió márkás segélyt nyújt Tanzániának, hogy hozzájáruljon a gyenge termés és az olajáremelkedések hatásának kiegyensúlyozásához. Az ajánlatot Eppler, az NSZK segélyügyi minsztere jelentette be. Tanzánia kereskedelmi és iparügyi minisztere jelenleg az NSZK-ban tartózkodik, ahol arról kíván tájékozódni, van-e lehetőség nyugatnémet vállalatok bekapcsolódásába a dél-tanzániai szén- és vasérclelőhelyek feltárásába. (Reuter) Ár- és béremelés Argentínában Április 1-től Argentínában egy sor gazdasági intézkedés lépett életbe, így a többi között általános béremelés, a közlekedési díjak, a fűtőanyag, a földgáz és az elektromos áram árának emelése. Perón és kormánya, illetve a munkáltatók, valamint a szakszervezetek képviselői állapodtak meg a gazdasági csomagtervben, és így megtörték a perónista kormány tavaly elrendelt ár- és bérbefagyasztását. A minimális havi bért átlagosan 30 százalékkal, a béreket általában pedig 13 százalékkal emelik. Ezzel megnyílt az út a szakszervezetek és a munkáltatók bértárgyalásai előtt, a szakszervezetek ugyanis 25 százalékos béremelést akarnak kiharcolni. Az árak emeléséről Perón elnök kijelentette, hogy ez a lépés elkerülhetetlen volt, de minden bizonnyal alig befolyásolja majd a megélhetési költségeket. Az argentin kormány elrendelte hét külföldi tulajdonban álló bank államosítását. A rendelet a kártalanításról is intézkedik és eszerint három korábban argentin tulajdonban álló bankért a mai külföldi tulajdonos az állóeszközök értékét kapja kártalanításként, a követelések és kintlevőségek változatlanul külföldi kézben maradnak (Reuter, AP—DJ) Skoda összeszerelő üzem Írországban A Toyota Ireland és a Skoda külkereskedelmi vállalata megállapodást kötött, amelynek alapján a csehszlovák cégösszeszerelő üzemet létesít Írországban. Az üzemben a Skoda 100—L típust állítják majd össze. Az alkatrészeket — a gumiabroncs és az akkumulátor kivételével — a csehszlovák fél szállítja. A Skoda exportja az elmúlt években gyorsabban növekedett, mint belföldi eladásai. Tavaly a tőkésországok 42 ezer Skoda márkájú személygépkocsit vásároltak. (AP—DJ) Aktív a svéd külkereskedelem mérlege Svédország januári külkereskedelme 415 millió svéd korona exporttöbbletet hozott, szemben az 1973 januárjában kimutatott 113 milliós aktívummal. Az export 720 millióval 4,84 milliárd koronára, az import pedig 418 millióval 4,43 milliárd koronára nőtt. Az idei importadatok a vám- és a statisztikai rendszer változása folytán nem hasonlíthatók össze közvetlenül a régebbi adatokkal, egy ideig látszólag valamivel alacsonyabb értékek mutatkoznak. (SIP) VILÁGGAZDASÁG Venezuela nyomul az előtérbe? MEGNYÍLT AZ AMERIKA-KÖZI FEJLESZTÉSI BANK ÉRTEKEZLETE Hétfőn nyílt meg Santiagóban az Amerika-közi Fejlesztési Bank évi ülésszaka. Megfigyelők szerint jelentőségében messze felülmúlja az eddigi tanácskozásokat. A Kuba kivételével valamennyi amerikai államot tömörítő szervezet jellegét eddig a „sok koldus és egy jótevő”, (azaz az USA) viszonya határozta meg, eszerint alakult politikája is. A Venezuela ölébe hullott hirtelen olajgazdagság megváltoztatja az erőviszonyokat, s új szakaszt jelentene a szervezet életében az is, ha Japán, az NSZK és más tőkésállamok szándékuk szerint csatlakoznának hozzá. A konferencia előestéjén hozták nyilvánosságra az Amerika-közi Bank (IDB) éves jelentését, amely nem sok jóval bíztatja a latin-amerikai államokat az infláció megfékezését célzó erőfeszítéseikben. Az olajárak emelkedése mellett aggodalomra ad okot a térség mezőgazdasági termelésének lassú fejlődése, mivel mindkét tényező a hetvenes években lendületbe jött infláció felgyorsulásával fenyeget. A latin-amerikai országok gazdasági erőviszonyait jól jellemzik a bank adatai: a térség ipari termelésének 90 százalékát öt ország szolgáltatja, Brazília az összes termelésből 30,2 százalékkal, Mexikó 24,8 százalékkal, Argentína 24,2 százalékkal, Venezuela 5,4 és Chile 5 százalékkal részesedik. Érthető, hogy Venezuela szereplését ezután kíváncsian várják a santiagói konferencia résztvevői, s mint mondják, Caracas aktivizálódásának első számú károsultja az Egyesült Államok lehet, amely eddig nemcsak a bank találkozóin, hanem politikájában is a „prímet” vitte. Pérez, az újonnan megválasztott venezuelai elnök már első beszédében jelezte, hogy országa olajjövedelméből különleges fejlesztési alapotakar létrehozni a latin-amerikai szomszédok megsegítésére. A háromnapos értekezlet másik fontos témája azoknak a feltételeknek meghatározása lesz, amelyek mellett az új tagok csatlakozhatnak az IDB-hez. Egyes latin-amerikai országok fejenként fél milliárd dollár tagsági díjat szeretnének behajtani a csatlakozni szándékozó Japántól, NSZK-tól és a többi nyugat-európai országtól. A tőkésországok mellett Jugoszlávia is kérte felvételét a regionális, pénzintézetbe. E fejlemények mellett kétségtelen: a világ más részeiben fokozatosan elszigetelődő chilei junta politikai tőkét kovácsolhat abból, hogy fővárosában fogadhatja Dél- és Közép-Amerika 24 államának képviselőit, az Egyesült Államok és Kanada delegátusai mellett. Az értekezlet megnyitásával egyidőben jelentették be, hogy a bank Chilének 22 millió dolláros kölcsönt nyújt, mezőgazdaságfejlesztési programjának megvalósításához. A Népi Egység hatalomra kerülése után a bank sorra megtagadta Chile kölcsönkérelmeit. Mint az AP tudósítója rámutat, a bank évenként rendelkezésre álló, közel 900 millió dolláros hitelalapjának 40 százalékát az Egyesült Államok szolgáltatja, és ily módon gyakorlatilag meghatározhatja az IDB hitelpolitikáját. (AP—DJ, Reuter) Tanácskozás az OPEC fejlesztési alapjáról Az OPEC pénzügyi szakemberei kidolgozták a fejlődő országok megsegítésére szolgáló több millió dolláros speciális alap kerettervét. A világ kőolajexportjának 85 százalékát szállító 12 ország szervezetének szakértői bizottságát a március 17-i rendkívüli miniszteri konferenciáján hívták életre, hogy az április 10-én New Yorkban ismét találkozó miniszterek számára elkészítse a tervet, miként segíthetik a négyszeresre drágult kőolaj importjától leginkább sújtott fejlődő országokat. A segélyezési alap tervét eredetileg Venezuela terjesztette elő, az egyes OPEC-tagállamok azonban igen különböző véleményenken vannak az alap felhasználását illetően. Irán a Világbankkal, illetve más multinacionális pénzintézetekkel együttműködésben képzeli el a megnövekedett olajbevételek felhasználását. Líbia csak mohamedán országokat részesítene ebből a pénzből. Kuvait képviselője közölte, országa szívesen venné, ha olajbevételeit elsődlegesen az arab és az iszlám államok számára tennék hozzáférhetővé. A szakértők most minden elképzelést és álláspontot megtárgyaltak, de — mint Khene OPEC-főtitkár elmondta —, nem egyetlen véleményt választottak ki irányadónak, hanem valamenynyi nézet figyelembevételével készítik el április 10-re jelentésüket. (Reuter- AP—DJ) Irán segélyterve az ECAFE ülése előtt Az ENSZ Ázsiai és Távol-Keleti Gazdasági Bizottságának (ECAFE) Colombóban folyó ülésén egy sor küldöttség vezetője kérte, az értekezleten biztosítsanak elsődleges fontosságot az élelmiszer-, az energia-, a nyersanyag-, a műszaki know-how- és a népesedési gondoknak. Ferguson amerikai nagykövet felszólalásában összekapcsolta a világ élelmiszergondjait az energiaválsággal: felhívta a figyelmet arra, hogy a világ népességének éhínséggel kell szembenéznie, ha nem tudják leküzdeni a műtrágyahiányt. A műtrágyahiány — mondta —, az alapanyag, a kőolaj árának rendkívül megugrása miatt következett be. Irán központi bankjának elnöke a sah átfogó programját ismertette arról, hogyan oldják meg a deficites országok fizetésimérleg-gondjait, illetve milyen úton segélyezzék a fejlődő országokat. Elmondotta, hogy a Közös Piac vezetői az iránihoz hasonló programon dolgoznak. A brüsszeli bizottság — mint ismeretes — felszólította Nyugat-Európát, az Egyesült Államokat és az olajtermelő arab országokat, létesítsenek rendkívüli segélyalapot a magasba szökött olaj- és búzaárak által leginkább érintett fejlődő országok megsegítésére. Ehhez a kilencek 500 millió dollárral járulnak hozzá. Várhatóan április 2-án döntenek erről. A sah terv javaslata szerint Irán kétféle módon járulna hozzá az olajat nem termelő országok gondjainak orvoslásához. Kétoldalú megállapodások keretében 1 milliárd dollárral segítené ezeket az országokat, hogy megelőzzék eladósodásukat. Multilaterális megállapodásokban pedig 1 milliárd 50 millió dollárral hajlandó részt venni a nemzetközi pénzintézetek e „rehabilitációs” tevékenységében. A multilaterális programokat a sah egyébként már részletesen megtárgyalta McNamarával, a Világbank elnökével és Witteveennel, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatójával. Eszerint a Nemzetközi Valuta Alap külön e segélyezési célra létesített pénzalapjához 700 millió dollárral, járulna hozzá a teheráni kormány, hogy abból a Nemzetköi Valuta Alap tagországai egyensúlyba hozhassák fizetési mérlegeiket. A Világbanknak 200 millió dollárt adna, hogy finanszírozza a fejlődő országok fejlesztési terveit. Végül pedig még az idén 150 millió dollárt bocsátana az olajat nem termelő országok rendelkezésére, kedvezményes feltételekkel. (Reuter, AP-DJ) PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Pályázhatnak azok, akik elvégezték a közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakát, s legalább 5-10 éves külkereskedelmi (lehetőleg közgazdasági vonatkozású) gyakorlatuk van. Jelentkezés „Perspektíva” jeligére, a kiadóba.