Világgazdaság, 1974. október (6. évfolyam, 187/1437-209/1459. szám)
1974-10-01 / 187. (1437.) szám
AMERIKAI SZENÁTOROK KUBÁBAN „Őszintének, melegnek és barátinak” — nevezte a Kubában látogatást tett két amerikai szenátor a Castro miniszterelnökkel vasárnap este folytatott beszélgetést. Mint ismeretes, a hét végén érkezett a szigetországba Javíts republikánus és Pell demokrata szenátor — mindketten a szenátus külügyi bizottság tagjai —, hogy tapogatódzó megbeszéléseket folytassanak vezető személyiségekkel az amerikai—kubai kapcsolatok javításának esélyeiről. Ez volt az első eset, hogy az amerikai kongresszus tagjai Kubába látogattak a kapcsolatok 13 évvel ezelőtti megszakítása óta. Castro bírálta az amerikai külpolitikát — mondták a szenátorok. Hozzáfűzték azonban, hogy véleményük szerint „a kubai vezető a kapcsolatok javítására törekszik”. A szenátorok hangoztatták, hogy látogatásuk ma-HKné»' ivmww“ •■‘y"’*--»». • ~ • «■•••• -·Frgánjellegű, de az útról beszámolnak Kissinger külügyminiszternek. A háromórás eszmecserén szőnyegre került többek között az amerikai vállalatok kisajátításának kérdése, valamint az amerikai embargó problémája. „Bár Havanna politikájával nem értünk egyet, a jég megtört” — mondotta Javíts szenátor. A szenátorok felkeresték korábban Corticos államelnököt, Roa külügyminisztert és Rodriguez miniszterelnökhelyettest. A külügyminiszterrel folytatott találkozó után Javíts kijelentette: meggyőződése, hogy Washington és Havanna „valamikor és valahol normalizálja majd kapcsolatait”. A két szenátor hétfőn visszatért Washingtonba. Lehetséges — mondták —, hogy látogatásukat valamikor nem hivatalos kubai küldöttség fogja viszonozni. (AP—DJ, Reuter, MTI) • Moszkvában szovjet-ír gazdasági tárgyalások kezdődtek. Írország, amely elsősorban kőolajat és kőolajszármazékokat importál a Szovjetunióból, idén nyitotta meg nagykövetségét Moszkvában. • Tenger alatti hírközlő kábelt fektetnek le Algéria és Mallorca között. A 26 millió frank értékű rendelést a francia CIT-Alcatel nyerte el. • A japán fizetési mérleg deficitje augusztusban 513 millió dollár volt, a júliusinak több mint kétszerese. A nyersolaj-bevitel csökkenésének köszönhetően a kereskedelmi mérleg viszont javult: az előző havi 339 millió dollár helyett 584 milliós aktívumot mutatott. • Tegnap indult meg Japánban az őszi „munkásoffenzíva”. Japánban hagyományosan tavasszal szoktak bérharcot indítani, s idén 30 százalékos átlagbéremelést sikerült kivívni. Minthogy azonban az infláció megközelíti a 25 százalékot, a szakszervezetek újabb akciósorozatot indítanak el, annál is inkább, mert október 1-én a legfontosabb népeledel, a rizs ára 32 százalékkal, a vasúti jegyeké 33 százalékkal szökik fel. • Lengyelország egyre több hangszert exportál. Fő felvevője, a Szovjetunió, tavaly megkétszerezte vásárlásait. Vevői közé tartozik Csehszlovákia, az USA, az NSZK és Franciaország is. Az Egyesült Államok és Izland új megállapodást kötött a keflaviki amerikai légitámaszpont használatáról. Az amerikai technikai és adminisztratív személyzet 400 tagját visszahívják, helyüket izlandiakkal töltik be. A nemzetközi repülőteret közös beruházással bővítik és elkülönítik az izlandi polgári, illetve az amerikai katonai területeket és létesítményeket.s Gyors ütemben halad Jugoszláviában a törökbecsei tiszai gát építése. A Tisza vízrendszerének legnagyobb létesítménye 200 ezer hektár termőföld öntözését teszi majd lehetővé. A gát munkálatainak felét már elvégezték. 49 Egymillió peso büntetéssel sújtottak engedély nélküli g áremelés miatt három argentin vállalatot, közte a Ford Motors leányvállalatát. A cégek, amellett, hogy emelték az árakat, nem adták meg vevőiknek a júniusban elrendelt 5 százalékos engedményt sem. • Ludiiger jugoszláv külkereskedelmi miniszter a hét végén Varsóban a jugoszláv—lengyel gazdasági kapcsolatokról, a gazdasági együttműködési vegyes bizottság küszöbönálló ülésének előkészítéséről, valamint a két ország új ötéves gazdasági együttműködési megállapodásáról folytatott tárgyalásokat. A miniszter ezután Poznanban megtekintette a fogyasztási cikkek vásárát. Kéthetes belga ipari kiállítást rendeznek a jövő év tavaszán Pekingben. A megnyitóra a tervek szerint a kínai fővárosba utazik Tindemans miniszterelnök is. A bemutatón a tervek szerint körülbelül 80 belga iparvállalat vesz JELENTI • Az angol Massey—Ferguson több mint 20 millió font sterlingért felvásárolta a Hanomag—Henschel teherautógyárat, anyavállalatától a Rheinstahl AG.-tól. A Hanomag termelését a jelenlegi évi 1800 darabról fokozatosan 4 ezer fölé akarják felfuttatni. A svéd Scania 64 darab emeletes autóbuszra kapott megrendelést a londoni közlekedési vállalattól. A London Transport első ízben rendelt kétszintes buszokat külföldről. Újvidéken megnyílt az őszi nemzetközi mezőgazdasági vásár. Az október 6-ig tartó rendezvényen Jugoszlávia, a Szovjetunió, az NSZK, az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Olaszország, Pakisztán, Hollandia, Lengyelország, Románia Csehszlovákia és hazánk 300 kiállítója 40 ezer négyzetméter alapterületen mutatja be termékeit. • Október harmadik hetében rövidített munkaidőt vezet be NSZK-beli üzemeiben a Volkswagen, immár a nyolcadik alkalommal ebben az évben. A VW döntésének oka csak kisebb részben rejlik a belföldi eladások csökkenésében (az NSZK-ban az év első nyolc hónapjában alig 5,4 százalékkal csökkent a forgalom az egy évvel korábbihoz képes), hanem főleg a gyenge exportteljesítmény következménye. • A Német Szövetségi Köztársaság mintegy 200 millió márka összegű hitelt folyósít Perunak. A hitelből 95 milliót horganyfinomító építésére, 50 milliót az ország északi területeinek öntözésére, 30 millió márkát Lima ivóvízellátásának javítására, a hitel többi részét telexhálózat, valamint a limai repülőtér radarberendezésének építésére fordítják. Ezt Jarrin perui miniszterelnök Bonnban Scheel köztársasági elnökkel, Schmidt kancellárral, valamint Leber hadügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezletén jelentette be. • Az olasz kincstárügyi minisztérium visszavonta a Banca Privata Italiana működési engedélyét, mivel egy tárcaközi bizottság „igen súlyos szabálytalanságokat” állapított meg a pénzintézet tevékenységében. A Banca Privata Italiana a Sindona-csoporthoz tartozik. • A jövő évben befejeződik a pozsonyi palemskoi kikötő építése, öt év múlva a tervek szerint 4 millió tonna árut raknak itt át, kétszeresét a régi kikötő jelenlegi kapacitásának. Építésében Csehszlovákián kívül több más KGST- tagország, köztük a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország is részt vesz. Schmidt nyugatnémet kancellár az év végén az USA-ba látogat. Előzőleg október végén, mint ismeretes, a kancellár a Szovjetunióba utazik. A belga minisztertanács 1975. január 1-i hatállyal felemeli a gépjárművek adóját. Hivatalos adatok szerint a létfenntartási index Belgiumban szeptemberben 1,76 százalékkal emelkedett. A jelenlegi ütemet alapul véve az infláció az év végére elérheti a 17—18 százalékot. 1974. OKTÓBER 1. // •» GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS TEHERÁN ÉS WELLINGTON KÖZÖTT Teherán és Wellington kereskedelmi megállapodást kötött. Az iráni sah ötnapos látogatást tesz a szigetországban, az út fő eseménye volt a megállapodás aláírása. Bár közelebbit nem hoztak nyilvánosságra, új-zélandi források szerint Irán tetemesen növeli az Új-Zélandról importált hús mennyiségét, ami akár évi 50 ezer tonnára is bővülhet. A tárgyalások eddigi másik eredménye kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság életre hívása. A két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését jelzi az is, hogy Wellington követséget nyit Teheránban. Irán élénkíteni akarja kereskedelmi és beruházó tevékenységét külföldön. Hovejda iráni miniszterelnök interjút adott a párizsi televíziónak. Ebben kilátásba helyezte, hogy Teherán olajjövedelmének egy részét a gazdag ipari országokban, mindenekelőtt az NSZK- ban, Franciaországban, Ausztriában és Új-Zélandon ruházza be. Rámutatott, hogy az olajtermelő és olajfogyasztó országok érdekei „sok ponton egybevágnak”, legfőképpen az infláció elleni harcban. A nagy olajtermelő országok közül Irán gazdasága van a legkedvezőbb helyzetben — írja az amerikai Fortune magazin. A sahnak jó esélyei vannak az ország gazdasági fellendítésére. Utal az 5 milliárd dolláros üzletre Franciaországgal, amelynek keretében Teherán öt atomerőművet vásárol. Tervek vannak más országokkal is nagyobb szabású üzletek kötésére. Az olajdollárok egy részét a sah kölcsönök nyújtására használja fel: 2,5 milliárd dollárt ígér a világ legszegényebb államainak fizetési mérlegeik kiegyenlítésére. A legnagyobb üzletet azonban jelenleg a fegyvervásárlások jelentik. Teherán az Egyesült Államok legnagyobb vevője a hadifelszerelések piacán; az elmúlt négy évben 6,5 milliárd dollár volt az Iránba irányuló amerikai fegyverexport értéke. Nagy-Britannia is tekintélyes részt kanyarít le a fegyverüzletből: a közelmúltban több mint 800 brit tank szállítására született szerződés. (Reuter) Felajánlások az ENSZ rendkívüli segélyalapjára New Yorkban a hét végén zártkörű értekezletet tartottak az iparilag fejlett országok és az olajexportáló államok képviselői az ENSZ legutóbbi rendkívüli közgyűlésén elhatározott különleges segélyalap létrehozásáról. Az olaj árának emelkedése által legérzékenyebben érintett fejlődő országok számára tervezett alapba a legnagyobb összegeket az olajtermelő országok hajlandók befizetni. Irán egymaga 1 milliárd 557 millió dollár értékű felajánlást tett erre az évre, s kilátásba helyezte, hogy ez évi lehívásra további 360 millió dollárt bocsát az alap rendelkezésére. Az Arab Emirátusok Szövetsége 117, Kuvait — főként bilaterális alapon — összesen 565 millió dollár befizetésére tett ígéretet. A „gazdag országok” — beleértve az olajtermelőket — közel 2,4 milliárd dollárral hajlandók hozzájárulni az alap létrehozásához, de ebben az összegben nem szerepel az EGK által feltételesen kilátásba helyezett félmilliárd dolláros összeg, és az amerikai elnök által a napokban beígért rendkívüli élelmiszersegély sem. A fejlett tőkésországok együttesen 373 millió dollárt ajánlottak fel. Kairói jelentés szerint az Arab Liga titkársága az egyiptomi fővárosba kérette annak a 31 afrikai országnak a képviselőjét, amelyek segélykérelmet nyújtottak be a ligához. Az afrikai országok képviselői Kairóban aláírhatják a hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hitelek felvételére vonatkozó okmányokat. Az Arab Liga titkárságának közlése szerint az afrikai országok eddig 90 millió dollár értékben jelentettek be hiteligényeket. (Reuter, DPA, AP,DJ) Jugoszlávia olaj után kutat Bangladesijén Az INA—Naftapilin jugoszláv cég jogot nyert Bangladesben a kontinentális talapzat olajkincseinek feltárására. A koncesszió több mint 2 ezer négyzetkilométerre vonatkozik a Coslazari parton. A jugoszláv cég reméli, hogy a feltáró munkát már fél éven belül megkezdheti. Banglades korában hasonló megállapodást kötött két amerikai és egy kanadai vállalattal, ennek értelmében a cégek 20 évre szóló kutatási jogot kaptak. A vállalatok az olajkincs egy bizonyos hányadából részesülnek majd. Banglades hasonló megállapodásokat akar kötni további amerikai, valamint japán és singaporei cégekkel. (AP—DJ) Csökken a termelés üteme Olaszországban A jövő évi gazdasági kilátásokról nyilatkozott Giolitti olasz költségvetési és tervezési miniszter. A kormány szakértői szerint a bruttó nemzeti termék növekedési üteme az idén várható 3,5 százalékról 1,5 százalékra mérséklődik. Az infláció üteme is kisebb lesz, az idén jelzett 20 százalékról visszaesik 16 százalékra. Az export tényleges növekedési üteme 8, az importé pedig 1 százalék lesz. (Az idén várt tényleges növekedés az exportnál 7 százalék. Az importnál reálértékben 0,5 százalékos visszaeséssel számolnak.) A fizetési mérleg deficitje 1975-ben körülbelül 2900 milliárd líra lesz. A bruttó beruházások az idei 6 százalékos gyorsulás után 6,5 százalékkal visszaesnek. (Reuter) Bolgár—osztrák nemesacél-kooperáció Csakarov bolgár gépipari és kohászati miniszter meghívására Szófiába érkezett az osztrák Böhler nemesacélgyár vezérigazgatója. Az illetékes minisztériumok, ipar- és külkereskedelmi vállalatok vezetőivel kooperációs szerződések létrehozásáról, licencvásárlásról és harmadik piaci együttműködésről folytat tárgyalásokat. A Böhler az elmúlt években Indiával és Argentínával kötött kooperációs szerződéseket. Ezek a licencdíjon kívül megnyitották az osztrák cég előtt országaik nemesacélpiacát is. A Böhler Bulgáriába irányuló kivitele az elmúlt évben meghaladta az 50 millió schillinget, ez kereken 9 százaléka Ausztria bulgáriai exportjának. (APA) Angol élelmiszeripari gépek a Szovjetunióban Jelentős „frontáttörés”-nevezte a szovjet élelmiszeriparban az angol A. Johnson and Co. értékesítési osztályának vezetője azokat a szerződéseket, amelyeket cége kötött augusztusban a kijevi „Mjaszomolmas ’74’’ elnevezésű tej- és húsfeldolgozóipari kiállításon. A szerződéseket nyugat-európai cégek által támasztott erős konkurrencia mellett szerezte meg az angol cég, amely már tíz éve kereskedik a Szovjetunióval, s ez idő alatt több mint 5 millió font értékben adott el élelmiszerfeldolgozó berendezéseket. A legújabb, mintegy 140 ezer font összegű megrendeléseket a Technoimport adta élelmiszeripari tartósítószereket gyártó és feldolgozó gépsorokra. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Kevés siker az amerikai gazdasági csúcsértekezleten Washingtonban két napig tanácskozott Ford elnökletével az Egyesült Államok mintegy 800 gazdasági vezetője a gazdasági helyzetről. Sok ellentétes javaslat hangzott el, amelyek tükrözték az amerikai gazdaság súlyos problémáit, de egyértelmű javaslat megoldásukra nem született. Viszont Ford elnök két bizottság felállítását jelentette be és ígéretet tett, hogy gazdasági akcióprogramot tesz közzé 10 napon belül. Az eredmény nem több ennél. A hét végén Washingtonban kétnapos gazdasági csúcsértekezletet rendezett Ford elnök, hogy segítséget kapjon gazdasági programjának kidolgozásához, és tanácsokat az infláció megállítására és az energiaprobléma megoldására. Az összegyűlt mintegy 800 gazdasági, szakszervezeti vezető és vagy ezer egyéb szakértő egyetértett a helyzet megítélésében, pontosabban abban, hogy a gazddaság állapota súlyos. Meany, az AFL— CIO elnöke kijelentette, hogy a köztársasági kormány gazdaságpolitikája — Nixon elnök hatalomra lépése óta — hitelét vesztette. Sokadmagával együtt támadta a magas kamatláb politikáját, amely mesterséges eszközökkel visszafogja a konjunktúrát. Burns, a szövetségi tartalék bankrendszer elnöke védelmébe vette ezt a politikát, mondván, hogy a kamatláb csökkentése hitelproblémákra vezetne, aminek beláthatatlan következményei lennének a gazdaságban. Nelson, a nemzeti természeti források bizottságának nevében kifejtette, az amerikai gazdaság jelenlegi helyzetének fő oka, hogy az olajárak rendkívül magasra emelkedtek. Javasolta, hogy csökkentsék az ország olajfogyasztását 1980- ig, amikorra az Egyesült Államok várhatóan önellátó lesz olajból. Elsősorban a háztartási fogyasztás csökkentését javasolta, de fölvetette, hogy az autóipar készítsen gazdaságosabban üzemelő gépkocsikat, s a kormány kötelezze erre a gyárakat. Ford elnök a konferencia tapasztalatait összegező záróbeszédében legfontosabb eredményként az energiaprogrammal kapcsolatos javaslatokat emelte ki. Utalt rá, hogy éppen a konferencia idején Kissinger erről tárgyal négy vezető nyugati állam minisztereivel (lásd az 1. oldalon levő cikkünket), s kifejezte reményét, hogy nemzetközi fellépésre kerül majd sor. Viszont a várakozással szemben nem közölt semmit a kongresszusnak teendő gazdasági javaslatairól. Csupán néhány általánosságot mondott, így „munkát kell teremtenünk azoknak, akik munka nélkül vannak. Javítanunk kell adózási rendszerünket, hogy elősegítsük a megtakarításokat, mérsékeljük a hatalmas adósságokat, javítsunk az infláció okozta egyenlőtlenségeken” stb. Az elnök egyetlen döntése új gazdasági bizottságok fölállítására szorítkozott. Kinevezett egy 14 tagú gazdaságpolitikai tanácsot, Simon pénzügyminiszterrel az élen (aki a jelek szerint fő gazdasági tanácsadója lesz az elnöknek), amelynek meg kell alkotnia és koordinálnia a belső és a nemzetközi gazdaságpolitikát. A másik a munkaügyi bizottság, amelyben 8 szakszervezeti és 8 vállalati képviselő vesz részt. Ennek szintén a gazdaságpolitikai döntésekhez kell tanácsot adnia. Ford kötelezte magát, hogy tíz napon belül gazdasági akcióprogramot nyújt át a kongresszusnak, és rövidesen közzéteszi az energiaprogramot. (Reuter, AP,DJ, MTI) Brit hitel jugoszláv rézcsőgyárra A Lloyds Bank 18 millió dolláros hitelt nyújt 8 évre a jugoszláv Exporthitel Banknak. A megállapodás értelmében jugoszláv cégek az összeget rézcsőgyár vásárlására használhatják fel Nagy-Britanniában. A gépeket már a következő két évben megveszik. (Reuter) Kanada kapcsolatai a szocialista országokkal A Szovjetunió és Kanada gazdasági kapcsolatai figyelemre méltó fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 2-3 évben. Koszigin miniszterelnök kanadai, majd Trudeau miniszterelnök 1971. évi szovjetunióbeli látogatásai, az ezek során megkötött gazdasági megállapodások (sarkvidéki területek fejlesztésére vonatkozó együttműködés és tapasztalatcsere ; műszaki-tudományos együttműködési megállapodás), az évente megszervezésre kerülő konzultációk, illetve legutóbb Sharp külügyminiszter és Gillespie kereskedelmi miniszter 1973. novemberi moszkvai látogatása, ha nem is hozott látványos eredményeket, a két ország gazdasági kapcsolatait nagymértékben elősegíti. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Kína Kanada két legnagyobb gabonavásárlója (e két országba irányult a kanadai gabonaexport 58 százaléka az 1972—73-as mezőgazdasági évben), s ez a tény Kanada számára természetesen nem közömbös. A Szovjetunió 1973-ban 250 millió dolláros szerződést kötött Kanadával búza, árpa és liszt vásárlására. A szovjet—kanadai műszaki és tudományos együttműködési megállapodás (4 munkacsoport létesült ennek keretében) kiterjed többek között az előregyártott épületelemek, erdőgazdasági gépek, erőműrendszerek irányítóberendezései, olaj- és gázfeldolgozó rendszerek, légiközlekedési berendezések, traktorok és húsfeldolgozó gépek területére, tárgyalások folynak kanadai cégek szibériai rézlelőhelyek kiaknázásában való közreműködésére is. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz a Kanadába irányuló exportjának fejlesztésére. Ennek jelei a statisztikából is láthatók. Traktor eladások céljából szovjet—kanadai vegyes vállalat létesült. Az erőfeszítések ellenére Koszigin és Sharp külügyminiszter utolsó találkozásuk során kifejtették azt a kölcsönös nézetet, hogy a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztendők. Lengyelország és Kanada kapcsolatai is fejlődést mutatnak az elmúlt három évben. A két ország közötti forgalom fokozatos fejlődésen ment keresztül (a lengyel export 1970—73 között 12-ről 22 millió dollárra növekedett, a behozatal 15 és 30 millió között mozog a gabonavásárlások szükségességétől függően). Lengyelország 1973 végén újabb nagyobb mennyiségű gabonát vásárolt Kanadából, amelynek értékét 140—180 millió dollárra becsülik. Mitrega lengyel miniszterelnök-helyettes 1973 októberében Kanadába látogatott, s ez alkalommal kifejezte Lengyelország érdeklődését az albertai olajipar fejlesztésében való részvételre. Kanadai részről ugyanakkor a lengyel szénbányászati know-how iránt mutatkozott érdeklődés. Csehszlovákia Kanadába irányuló exportja dinamikusan fejlődik, 1970—73 között mintegy 5 millió dollárral növekedett. Behozatala stagnáló, évenként 4 és 7 millió dollár között van. Románia kereskedelmi kapcsolatai Kanadával az elmúlt három évben meglepő ütemben fejlődtek mind az exportban, mind az importban. A román export az 1970. évi 5 millió dollárról 1972- ben 13 millióra emelkedett és a vásárlások is hasonló ütemben fejlődnek (1970-ben 3,5 millió; 1972-ben 13,0 millió dollár). Román vállalatok több kanadai céggel tárgyalnak közös vállalkozások létesítésére. A kanadai érdekeltségű — már említett — Massey—Ferguson cég romániai közös mezőgazdasági gépgyártásról folytatott tárgyalásokat és megállapodást is kötött. Ugyanakkor a Saskatchewanban tervezett közös román— kanadai traktor-összeszerelő üzem létesítéséről két éven keresztül folytatott tárgyalások a közelmúltban eredménytelenül végződtek. Bulgária kanadai forgalma alacsony szinten stagnál. Kanadai kivitele 1 és 2 millió dollár között mozgott az elmúlt három évben. Bolgár részről nem számítanak arra, hogy ez rövid időn belül lényegesen megváltozna. Az NDK és Kanada közt nincs kereskedelmi megállapodás, bár az elmúlt évben Kanada elismerte az NDK-t. Ezt a kamarai kapcsolatok útján igyekeznek helyettesíteni. E körülmények közötta forgalom szintje alacsony: az NDK exportja tartósan évi 4 millió dollár körül mozog, bevitele pedig a búzavásárlások függvényében viszonylag széles határok között alakul. (0,4— 15,2 millió dollár). Jugoszláviával Kanada első közvetlen kereskedelmi megállapodását 1973 októberében kötötte, amely kölcsönösen biztosítja a legnagyobb kedvezményes elbánást. A két ország ezt az elbánást eddig is alkalmazta egymással szemben a második világháború előtt. Jugoszlávia kanadai exportja évenként 7 és 10 millió dollár között mozog, behozatala rendszeresen 20—25 milliós nagyságrendű. A közelmúltban megállapodás jött létre egy jugoszláv vállalat és a vancouveri Chemetics cég között 5 különféle vegyi üzem jugoszláviai kulcsra kész létesítésére. A 40 millió dolláros üzlet keretében mintegy 20 millió dollár értékű kanadai berendezés vásárlására kerül sor, s a projektum létrehozásához az EDC (Canadian Export Development Corporation) 21 millió dolláros kölcsönt, további 5 millió dollárt pedig a Canadian Imperial Bank of Commerce folyósít. Kanada az amerikai kontinensen azon kevés országok közé tartozik, mely annak idején nem szakította meg sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcsolatait Kubával és rendszeres kereskedelmi kapcsolatot tart fenn vele. Kanada fő importcikke Kubából a cukor, az összes import évi 5—10 millió dollár körül mozog, Kuba bevitele — főleg búza — évek óta tartósan 50 és 60 millió dollár között alakul. Albániának, valamint a távol-keleti szocialista országoknak hivatalos kereskedelmi kapcsolatai Kanadával ez idő szerint nincsenek. Albánia az elmúlt négy évben rendszeresen vásárolt, gabonát, 4—10 millió dollár értékben, a Koreai NDK pedig az elmúlt évben 11,5 millió dolláros gabonavásárlást eszközölt Kanadából. A szóban forgó országoknak Kanadába irányuló exportja gyakorlatilag nincs. Itt jegyezzük meg, hogy Kanada a nyugati világban ugyancsak elsők között ismerte el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. H. Z.