Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)
1975-02-01 / 22. (1519.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A legfejlettebb tőkésországok megegyezése az olajdeficitjeik fedezésére szolgáló 25 milliárd dolláros kölcsönös segélyalap fő kérdéseiben megerősíti az olajfogyasztók szolidaritását az olajkartellel szemben. Sőt, még ennél is többet tesz. Azok a nemzetek, amelyek a világ olajának négyötödét használják fel és még mindig a monetáris tartalékok zöme felett rendelkeznek, megállapodtak: komoly lépéseket tesznek, hogy ezeket a tartalékokat egyfajta nemzetközi központi bank keretében egyesítsék, s ily módon használják fel külföldi fizetési kötelezettségeik rendezésére. A 16 országot egyesítő új szupranacionális nemzetközi energia ügynökség mellett — és vele szoros együttműködésben — egy új nemzetközi intézményt állítanak fel, amely többségi szavazás alapján hozza döntéseit az olajkiadások finanszírozásának kérdéseiben. A 25 milliárd dolláros „szolidaritási alappal” párhuzamosan a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) keretein belül létrehozott 6 milliárd dollár nagyságú „olajhitel-alap”, amelyhez a közös piaci országok ragaszkodtak, igen alacsony kamattal ad hitelt az olajat importáló legszegényebb fejlődő országoknak, melyek száma mintegy 30-ra tehető. Az alapot a közvetlenül az olajtermelő országoktól a pénzpiacokon meghatározott kamatlábak mellett felvett kölcsönökből hozzák létre. Az IMF garantálja az olajtermelőknek, hogy tőkebefektetésük kockázatmentes legyen. Ezzel szemben a 25 milliárdos „szolidaritási alap”-nak arra kellene kényszerítenie az olajkartellt, hogy megossza a kockázatot a világ többi országával. A vezető tőkésországok ahelyett, hogy pénzért kilincselnének az OPEC-országoknál, lehetővé teszik az olajtermelőknek, hogy olajdollár-feleslegeiket — amely a becslések szerint tavaly 60 milliárd dollár volt, idén 70 milliárd és 1980-ra összesen 300 milliárd dollár lesz — többékevésbé tetszésük szerinti helyen fektessék be. Ezeknek az olajdollároknak a legnagyobb része várhatóan továbbáramlik a fejlett ipari országok magánbankjai, üzleti élete és államkötvényei felé. A vezető tőkésországok csoportot alkotnak, s az új „szolidaritási alap” révén saját pénzpiacaikon helyezik el az olajdollár-feleslegeket: újrakölcsönzik őket a tőkésországoknak. Ezt az eljárást „másodlagos visszaforgatás”-nak mondják. A kölcsönöket az energiatakarékoskodás, új energiaforrások feltárása és a többi olajfogyasztó országgal folytatott együttműködés kötelezettségének vállalásához kötik. A tervezet arra irányul, hogy az OPEC-országokat megfosszák a „pénzfegyvertől”, ami legalább olyan hatásos lehet, mint az „olajfegyver”. Más szóval a tőkés világban — az egyetlen olyan területen, ahol az olajtermelők reális nyereség reményében fektethetik be a pénzüket — egyetlen bankot állítanának fel az olajdollárok visszaforgatására. Bárhol is helyezik el az olajtermelők pénzüket, az végül is ugyanabban a bankban köt ki , s ez kiküszöböli a tőkéknek politikai vagy gazdasági háborús célokat szolgáló nagymérvű mozgását. A „szolidaritási alap” az OPEC-országok helyett a vezető tőkésországok számára kívánja biztosítani az olajdollárok feletti ellenőrzést, anélkül azonban, hogy ezzel az olajkartellt megfosztanák a gazdasági előnyöktől. A fizetésimérlegdeficittől való félelemnek így már egyetlen ipari országot sem kell viszszatartania attól, hogy depresszió sújtotta gazdaságát felélénkítse. Hacsak valamilyen váratlan akadály közbe nem jön, a „szolidaritási alap” elháríthatja annak a veszélyét, hogy az olajdeficitek és a kereskedelmi korlátozások depresszióba taszítsák a nyugati világot. Az olajembargó és az olaj árának ötszörös megdrágulása óta ez az első alkalom, hogy megnövekedett az esélye az olajkartell és az olajfogyasztó országok közötti politikai-gazdasági erőviszonyok kiegyensúlyozásának. (1975. ■január 21.) A VILÁGSAJTÓBÓL Ír Az olajfogyasztó országok Héraitia Tribunes szolidaritási alapja tt Mmnk A dollár ma egészen úgy, mint 20 hónappal ezelőtt, égetni kezdi tulajdonosainak kezét. A vele szemben már korábban is megnyilvánult bizalmatlanság az amerikai recesszió és az olajválság következtében csak tovább növekedett. Az USA kereskedelmi mérlege újból passzív, a költségvetési deficit Ford által jelzett nagysága az infláció állandósulásával fenyeget, anélkül azonban, hogy lendületbe hozná a gazdasági életet. A kamatláb csökkentése pedig — amitől a kormány a gazdaság megélénkülését várja — távol tartja a befektetés lehetőségeit kereső tőkéket. Mindenekelőtt pedig, a dollárból több van, mint valaha. Az olajtermelőkhöz befolyó hatalmas összegek visszaáramolva folyamatosan és hatalmasan megduzzasztják a nemzetközi pénzpiacok likvid eszközeit. Nem meglepő tehát, ha a tőkék újból vándorlásba kezdenek, mihelyt valamely országban eluralkodik a nyugtalanság. A valuták árfolyamának lebegtetése révén kialakult számtalan variáció csak növeli a spekulánsok kockázatát, akik a fix valutaparitások mentőövét elvesztve egy év óta jelentős veszteségeket szenvednek. Ugyanakkor amíg azonban a dollár romlása hátrányosan érinti a svájci kivitelt — Svájc védekező reakciója ismeretes — vagy a nyugatnémet gazdaságot, az USA-ba csak keveset exportáló Franciaországnak jól jön, mert olajszámláját a napról napra romló dollárban állítják ki. Ez a körül Mindenki szabadulni szeretne a dollártól még nem csekély mértékben használ a francia kereskedelmi mérlegnek. A dollár hanyatlása azonban végeredményben az egész ipari világ kőolajszámláját zsugorítja, természetesen a kőolajtermelők hátrányára, akik így nemcsak a kisebb termelés miatt világszerte csökkenő olajfogyasztásnak, hanem a dollár elértéktelenedésének is kárvallottjai. Nagy rövidlátásra vallana feltételezni, hogy erre pont ők nem jönnek rá. Máris akadt közülük, aki javasolta, hogy a dollár mint elszámolási pénznem helyett a közel-kelet pénzeiből kevert „koktél” szerepeljen az olajszámlákon. A pikáns csak az, hogy a legfrissebb dollárválság alig néhány nappal az IMF (a Nemzetközi Valuta Alap) washingtoni ülése után tört ki, ahol pedig élénk vita folyt a tagországok kvótáinak emeléséről, valamint az arab tőkék visszaforgatásáról. Pedig, ha az olajdollárok igazából elkezdenének visszaáramolni, a fix paritások eltörlése után még megmaradt monetáris világrend is kifordulna sarkaiból. Ha a dollár elveszítené elszámolási pénznem jellegét, meg kellene találni utódját. De hogyan lehetne a világ tőzsdéin például SDR-t, papíraranyat befektetni? Sehogyan. A nyugati világ tehát újból csak az oly sokszor elátkozott, mégis mindenható dollár bosszantó problémájával kerülne szembe. Az USA belső bajait megint egyszer az egész világ sínyli meg. (1975. január 24.) le point A politikai rivaldafényből egy ideje visszahúzódott Kadhafi elnök kizárólagos interjúra fogadta a francia hetilap munkatársát, aki az Ezeregyéjszaka pompájára számítva joggal lepődött meg a szerény dolgozószoba láttán. Magáról Líbiáról sem hinné a látogató, hogy az olaj milliárdosok klubjához tartozik, hatalmas műhely az ország. Líbia államfője, aki 2000-ben is mindössze 58 éves lesz, keveset tart a futurológiáról, annál inkább foglalkoztatják a jelen és a közeljövő témái. Így Kissinger fegyvercsörtetése is, mivel nézete szerint az amerikai intervenció első kárvallottja Líbia lenne. Az effajta fenyegetésnek mégsem szabad túl sok figyelmet szentelni — véli —, ellenkező esetben az arab világ akaratlanul is az amerikaiak malmára hajtaná a vizet. Az állítólagos izraeli atomütőerő sem látszik különösen nyugtalanítani Kadhafit, hiszen az atom rövidesen senki előtt nem lesz már titok. Egy szép napon mi líbiaiak is megszerezhetjük magunknak az atombombát. A kőolaj vonatkozásában egyébként meglepően konciliáns a líbiai elnök. A mai világban — mondja — mindenki rászorul mindenkire, hiszen mindenkinek van olyan eladnivalója, amit a ma Líbia államfője az olajról és más kérdésekről sok igényel. Globális problémákra globális megoldásokat kell találni, éppen ezért minden olyan konferencia, amelynek napirendjéről hiányzik a kőolaj, eleve gyanús. Az arab világ távollétét úgy lehetne értelemezni, hogy hallgatólagosan elfogadja a tőkés világ panaszainak megalapozottságát. Egy esetleges amerikai zsarolásnak Líbia ellene tudna szegülni, hiszen a piacát jelenleg elárasztó autókról, luxuscikkekről és csecsebecsekről könnyen le tudna mondani. Mégha csupán a puszta létfenntartását biztosító gazdálkodásra kellene is áttérnie, Líbia képes lenne ellenállni a külső nyomásnak, hála a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordított erőfeszítéseknek. Kadhafi azonban nem pusztán a konfrontáció lehetőségének szemszögéből vizsgálja országa és a nyugati világ kapcsolatait, sőt csaknem szemrehányással illeti magát, amiért nem folytatta a Párizzsal megindított dialógust. Figyelmét azonban jelenleg teljesen belső problémák kötik le. Tíz év múlva — hangoztatja — amikorra már az elmaradottság minden megnyilvánulásával megbirkózik, más is szóba jöhet. Mindenesetre a most 33 éves államfőnek ideje bőven van. (1975. január 20.) KERESKEDELEMTECHNIKA Az INCOTERMS hivatalos rövidítéseinek egységesítése Az EGB Kereskedelemfejlesztési Bizottság 1974 októberében foglalkozott az INCOTERMS 1953 rövidítéseinek nemzetközi egységesítésével, továbbá javaslatot fogadott el a CIF és C and F paritások „landed” variációinak, valamint két légi paritásnak a rövidítésére is. A kereskedelmi eljárások megkönnyítésével foglalkozó munkacsoport felhívta egyúttal a figyelmet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1974-ben közzétett INCOTERMS 1953 új kiadására. Az INCOTERMS nemzetközileg egységes rövidítéseinek elfogadását különösképpen a korszerű gépi adatfeldolgozás követelményei tették szükségessé. A rövidítések bevezetése természetesen nem érinti az INCOTERMS- feltételek alapvető jellegét, vagyis azok továbbra is csak akkor kerülnek alkalmazásra, ha a felek szerződésükben kifejezetten kikötötték azok használatát. Tekintettel arra azonban, hogy a hagyományos adatközlési és ügyletlebonyolítási gyakorlatban is ajánlatos a rövidítéseket ismerni,illetve alkalmazni, ezért az alábbiakban közöljük azokat. Egységesített rövidítés: EXW bérmentesítve a hajó oldala (az elhajózási kikötőben) mellé rakva bérmentesítve hajó fedélzetére rakva (az elhajózási kikötőből) költség és fuvardíj költség és fuvardíj a rendeltetési kikötő rakpartjára kirakva költség, biztosítás, fuvardíj a rendeltetési kikötőig költség, biztosítás, fuvardíj (a rendeltetési kikötő rakpartján kirakva) fuvardíj kifizetve a rendeltetési állomásig országhatáron átadva (meghatározott határállomásnál) átadás elvámolva a rendeltetési ország, megjelölt helyén hajóból a rendeltetési kikötőben elvámolva INCOTERMS 1953 paritások EX WORKS ab gyár FOR, Free on rail. . . FŐT Free on truck . . . (named departure point) FAS Free alongside ship . . . named port of shipment) FOB Free on board (named port of shipment) C and F Cost and freight. . . (named port of destinationt) CFL Cost and freight landed CIF Cost, insurance, freight . . . (named port of destination) CIL Cost, insurance, freight, landed DCP (szárazföldi fuvarozásnál) Freigth or carriage paid to . . . (named point of destination) EX SHIP ... ^ duty paid (named port) 1967. évben elfogadott kiegészítés DAF delivered at frontier . . . (named place) DDP Delivered . .. duty paid (named place of destination) Nem INCOTERMS paritások FAD Free airport (of despatch) FAA (Free airport (any other) Megjegyzések: 1. C-f-F — ez a rövidítés nem kötelező 2. CFL — nem önálló paritás: a CIF B/2 pontjához tartozó megjegyzésben szerepel. 3. CIL — nem önálló paritás: a CIF B/2 pontjához tartozó megjegyzésben szerepel. franco feladási repülőtér franco egyéb repülőtér A fentiekről további tájékoztatást ad a Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelemtechnikai Osztálya (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6., telefon: 314-155/367) DDP franco vagon (meghatározott feladási állomás) FOR FAS FOR CIF CIF CIL DCP EXS FAD ■lllllllllllllllllBIIIIIIMIllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllilllllllllMIIMIIIlill RÖVIDEN Az idén tíz optikai alapköszörűt küldenek külföldre a SZIM Fejlesztő Intézetének termelő részlegéből. Ezekből az értékes gépekből már eddig francia és spanyol cégek vásároltak, s nemrégiben Lengyelországból is érkezett megrendelés. Az NSZK-ba küldi a Hidasháti Állami Gazdaság 300 hektár olajretekmag termését az AGRIMPEX közvetítésével. A gazdaság harmadik éve termeszti a Nyugat-Németországból beszerzett vetőmagból a hazánkban alig ismert növényt. 1975. FEBRUÁR 1.3 A vásárváros ez évi programja A HUNGEXPO 1974-ben az új városközpontban még nem tudta minden kiállításra jelentkező igényét figyelembe venni. Az idén — tekintettel az egyre növekvő érdeklődésre is — bővítik a vásárközpontot. Az ötezer négyzetméteres „D” jelű csarnoknak az építését megkezdték, és már az 1975. évi tavaszi BNV-n a kiállítók rendelkezésére bocsátják. Ez azonban csak az első lépés a fejlesztések sorában, még az idén a többi között 20 millió forintot fordítanak a szolgáltatásokra (vízvezeték, csatornázás, villany- és telefonhálózat, útaszfaltozás). A vásárvárosban egyébként márciustól kezdve novemberig nyolc nagy bemutatóra, három szakvásárra, négy szakkiállításra kerül sor és ezenkívül júliusban a Bolgár Népköztársaság kérésére megrendezik a Bulgáriáról szóló jubileumi kiállítást is. Több változást hajtanak végre, így például az idei BNV-k szerdán nyitnak és a következő csütörtökön zárnak. Ősszel a HUNGEXPO rendezésében nyílik meg a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, és vele egyidőben az AGROMASEXPO ’75. A vásárváros építkezéseiről és a különböző rendezvényekről tartott sajtótájékoztatót pénteken a HUNGEXPO. Földes László vezérigazgató megnyitója után Pandur Ferenc igazgató elmondotta, hogy a „D” jelű 5000 négyzetméteres csarnok építésén kívül még 1975- ben felépítik a mintegy 4000 négyzetméter alapterületű „F” jelű csarnokot is. Ezenkívül automatizálják és egységesítik a vízellátó-rendszert, bővítik a csatornahálózatot és a szabadkiállítású területeket villany-, víz-, csatorna- és telefonhálózattal látják el, valamint aszfaltozzák az eddig kőzázalékos, mintegy tízezer négyzetméternyi utat is. A beruházások körébe tartozik még az óránként 6 millió kalória teljesítményű új kazántelep és az óránként 4 millió kalória teljesítményű hűtőtelep és a hőtávvezeték megépítése is. A végleges fűtő- és hűtő-energiarendszer ugyan csak 1976 tavaszára készül el, de a munkálatokat úgy ütemezték, hogy az őszi BNV idejére — októberre — szükség esetén fűteni tudják a pavilonokat. Gondoskodtak a szakmai és kereskedelmi programok jobb lebonyolítási lehetőségeiről is: a „K” jelű pavilonban az első emeleten 5 konferenciaterem, később pedig egy 800 személyes kongresszusi terem létesül. Még 1975-ben megkezdődik az „E”-épület éttermi komplexum építése. Folytatódik a mintegy 70 millió forint értékű beruházást képviselő „T” jelű vásárház építése is. Ez utóbbiban kapnak majd helyet az új sajtóközponton kívül a különböző kirendeltségek, külkereskedelmi vállalatok tárgyalótermei. Ez az épület azonban csak 1976 elején lesz kész. Az 1975. évi program szerint a vásárközpontban összesen 16 nagy rendezvényre kerül sor. Először mutatkozik be az új vásárközpontban az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár). A program alapján összesen 90 napon keresztül tartanak kiállításokat Kőbányán. A tavaszi BNV május 21—29. között tart majd nyitva. A beruházási javak szakvásárán május 22., 23., 26., 27. és 28-án tartják a szakmai napokat. Változást jelent, hogy a vásárt szerdán nyitják meg és a következő hét csütörtökén zárják be, valamint az is, hogy a szakosított árucsoportok száma csökken. A kereskedelmi és vendéglátóipari gépeket és berendezéseket ugyanis az őszi BNV-vel egyidőben, az élelmiszeripari, fagazdasági és mezőgépgyártási eszközöket pedig a Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállításon és Vásáron mutatják be. Ez azzal az előnnyel is jár hogy a tavaszi BNV-n a kiállítók az idén jóval több területet vehetnek igénybe, mint a múlt évben. A termékeket nyolc szekcióban állítják ki: a műszeripar, a híradástechnika, az irodagép- és számítástechnika, az energiatermelés és villamosgépgyártás, a fémmegmunkálás és kohászat, az építőipar és klímatechnika, a közlekedés és anyagmozgatás, a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, a vegyipar és bányászat szakosított árucsoportjaiban. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt október 15—23. között rendezik meg. A kilenc napig nyitvatartó fogyasztási cikkek szakvásárán a kiállítók hat szakmai csoportban mutatják be termékeiket: ruházkodás, otthon, háztartás, élelmiszer, szabadidő, közlekedés. Az OMÉK augusztus 29-én nyílik és szeptember 14-én zárja be kapuit. Az ötévenként sorra kerülő országos mezőgazdasági kiállítás először ad számot a magyar mezőgazdasági termelés teljes körű fejlesztésének korszerű technológiai rendszeréről. A kiállítással egyidőben üzemi bemutatókat rendeznek a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, valamint az élelmiszeripari üzemekben és az úgynevezett rendszerek bázisgazdaságaiban. Mintegy 20—25 ezer hazai és külföldi szakember részvételére számítanak. A vásárral egyidőben zajlik le egyébként a vásárközpontban az AGROMALEX ’75 rendezvénye is. Az idei kiállítás „non-stop”-sorozat első eseménye a március 20—26 között megrendezendő AUTOSERVICE ’75 nemzetközi szakkiállítás lesz. A bemutatón gépjármű-fenntartási és garázsipari berendezéseket tekinthetnek meg a látogatók. Április 22—27 között zajlik le a HUNGAROPLAST ’75 nemzetközi műanyagipari szakkiállítás. A hetedszer megrendezésre kerülő találkozón a múlt évben 16 ország 122 vállalata állította ki korszerű termékeit, s az idén ennél is nagyobb érdeklődésre számítanak. Október 15—23. között a Nemzetközi Kereskedelmi és Vendéglátóipar Kiállítás kap helyet a vásárvárosban. A múlt évben még a tavaszi BNV szakosított szekciójaként szerepeltek, a kereskedelmi, az üzleti, az éttermi, a szállodai és a nagykonyhai gépek és berendezések árucsoportjában. Az idén mint önálló nemzetközi szakkiállítás nyílik meg, egyidőben az őszi BNV időszakával. A sort november 12—18. közötti nyitvatartással a LIMEXPO ’75 (nemzetközi textilruházati, bőr-, cipőipari, mosodai gépek és tisztítóberendezések kiállítása) zárja. Júliusban eleget tesz a HUNGEXPO a Bolgár Népköztársaság felkérésének is: megrendezik a Bulgáriáról szóló jubileumi kiállítást. Ez az árubemutatóval egybekötött rendezvény az „A” pavilonban zajlik le, 9000 négyzetméter fedett és 4000 négyzetméter szabad területen. Végül megtudtuk, hogy az idei őszi BNV-re eddig 20 hazai és 92 külföldi — összesen 22 ország — kiállító jelentette be részvételét, mintegy 20 ezer négyzetméternyi területet igényelve. A jelentkezési határidő május 31., a vásár időpontja pedig augusztus 29—szeptem- Magyar gasztronómiai hetek külföldön A Duna Intercontinental Szálloda a nyugat-európai országokban rendszeresen jelentkezik már saját rendezésben gasztronómiai hetekkel. Az idén Genfben nyílt meg — január 29-én — a diplomáciai negyed központjában fekvő Hotel Intercontinentalban az első magyar gasztronómiai hét. A svájci szállodában egy magyar főszakács irányítása mellett 14 felszolgáló látja el a vendégeket, s ezen kívül népi zenekar is részt vesz a február 9-ig tartó magyar hét rendezvényein. A következő esemény színhelye Hamburg lesz, ahol február 19-én nyílik az ottani Intercontinentalban a magyar hét. Érdekessége, hogy megelőzi a későbbiekben ugyancsak Hamburgban megrendezésre kerülő nemzetközi gasztronómiai kiállítást, amelyen a magyar érdekelt külkereskedelmi vállalatok is részt vesznek. A következő gasztronómiai hetet március közepén nyitják meg Bejrútban, ezúttal harmadízben. Színhelye ugyancsak az Intercontinental-hálózathoz tartozó tengerparti luxusszálloda lesz, a Hotel Phoenicia. A rendezvénysorozat gazdasági vonatkozásban is eredményes: a magyar gasztronómiai heteken felszolgált borokat, ételízesítőket, konzerveket, fűszereket, valamint a kolbászt és a szalámit a vendéglátó ország szállodahálózata minden esetben átveszi a Duna Intercontinentaltól. Ötnyelvű jubileumi Trade-kiállítás A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából öt nyelven jelent meg a Magyar Kereskedelmi Kamara Hungarian Foreign Trade című színesen illusztrált idegennyelvű folyóiratának különszáma. Az orosz, angol, francia, spanyol és német nyelvű jubileumi szám külföldi gazdasági köröknek összefoglaló képet nyújt a magyar népgazdaság három évtizedes fejlődéséről, iparunk új létesítményeiről, az élelmiszergazdaság, a közlekedés és a külkereskedelem harmincéves fejlődéséről. Foglalkozik a szociális, tudományos, oktatási és kulturális eredményekkel, a sporttal, a divattal és az idegenforgalommal. A kiadványt a külföldön működő magyar külképviseletek a felszabadulásunk évfordulója alkalmából rendezendő sajtókonferencián és ünnepi rendezvényeken is terjesztik majd. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOS EME | Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kidóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-1. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 75-3102/3-01 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008