Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)

1975-02-01 / 22. (1519.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A legfejlettebb tőkésországok meg­egyezése az olajdeficitjeik fedezésére szolgáló 25 milliárd dolláros kölcsönös segélyalap fő kérdéseiben megerősíti az olajfogyasztók szolidaritását az olajkar­­tellel szemben. Sőt, még ennél is többet tesz. Azok a nemzetek, amelyek a világ olajának négyötödét használják fel és még mindig a monetáris tartalékok zö­me felett rendelkeznek, megállapodtak: komoly lépéseket tesznek, hogy ezeket a tartalékokat egyfajta nemzetközi köz­ponti bank keretében egyesítsék, s ily módon használják fel külföldi fizetési kötelezettségeik rendezésére. A 16 or­szágot egyesítő új szupranacionális nemzetközi energia ügynökség mellett — és vele szoros együttműködésben — egy új nemzetközi intézményt állíta­nak fel, amely többségi szavazás alap­ján hozza döntéseit az olajkiadások fi­nanszírozásának kérdéseiben. A 25 milliárd dolláros „szolidaritási alappal” párhuzamosan a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) keretein belül lét­rehozott 6 milliárd dollár nagyságú „olajhitel-alap”, amelyhez a közös pia­ci országok ragaszkodtak, igen alacsony kamattal ad hitelt az olajat importáló legszegényebb fejlődő országoknak, me­lyek száma mintegy 30-ra tehető. Az alapot a közvetlenül az olajtermelő or­szágoktól a pénzpiacokon meghatáro­zott kamatlábak mellett felvett kölcsö­nökből hozzák létre. Az IMF garantál­ja az olajtermelőknek, hogy tőkebefek­tetésük kockázatmentes legyen. Ezzel szemben a 25 milliárdos „szolidaritási alap”-nak arra kellene kényszerítenie az ol­ajkartellt, hogy megossza a kockázatot a világ többi országával. A vezető tő­késországok ahelyett, hogy pénzért ki­lincselnének az OPEC-országoknál, le­hetővé teszik az olajtermelőknek, hogy olajdollár-feleslegeiket — amely a becs­lések szerint tavaly 60 milliárd dollár volt, idén 70 milliárd és 1980-ra össze­sen 300 milliárd dollár lesz — többé­­kevésbé tetszésük szerinti helyen fek­tessék be. Ezeknek az olajdollároknak a legnagyobb része várhatóan tovább­áramlik a fejlett ipari országok magán­bankjai, üzleti élete és államkötvényei felé. A vezető tőkésországok csoportot al­kotnak, s az új „szolidaritási alap” ré­vén saját pénzpiacaikon helyezik el az olajdollár-feleslegeket: újrakölcsönzik őket a tőkésországoknak. Ezt az eljárást „másodlagos visszaforgatás”-nak mond­ják. A kölcsönöket az energiatakaré­koskodás, új energiaforrások feltárása és a többi olajfogyasztó országgal foly­tatott együttműködés kötelezettségének vállalásához kötik. A tervezet arra irányul, hogy az OPEC-országokat megfosszák a „pénz­­fegyvertől”, ami legalább olyan hatá­sos lehet, mint az „olajfegyver”. Más szóval a tőkés világban — az egyetlen olyan területen, ahol az olajtermelők reális nyereség reményében fektethe­­tik be a pénzüket — egyetlen bankot állítanának fel az olajdollárok vissza­forgatására. Bárhol is helyezik el az olajtermelők pénzüket, az végül is ugyanabban a bankban köt ki , s ez kiküszöböli a tőkéknek politikai vagy gazdasági háborús célokat szolgáló nagymérvű mozgását. A „szolidaritási alap” az OPEC-orszá­­gok helyett a vezető tőkésországok szá­mára kívánja biztosítani az olajdollá­rok feletti ellenőrzést, anélkül azonban, hogy ezzel az olajkartellt megfosztanák a gazdasági előnyöktől. A fizetésimérleg­deficittől való félelemnek így már egyetlen ipari országot sem kell visz­­szatartania attól, hogy depresszió súj­totta gazdaságát felélénkítse. Hacsak valamilyen váratlan akadály közbe nem jön, a „szolidaritási alap” elháríthatja annak a veszélyét, hogy az olaj­deficitek és a kereskedelmi korláto­zások depresszióba taszítsák a nyugati világot. Az olajembargó és az olaj árá­nak ötszörös megdrágulása óta ez az első alkalom, hogy megnövekedett az esélye az olajkartell és az olajfogyasztó országok közötti politikai-gazdasági erő­viszonyok kiegyensúlyozásának. (1975. ■január 21.) A VILÁGSAJTÓBÓL Ír Az olajfogyasztó országok Hérait­­ia Tribune­s szolidaritási alapja tt Mmnk A dollár ma egészen úgy, mint 20 hó­nappal ezelőtt, égetni kezdi tulajdono­sainak kezét. A vele szemben már ko­rábban is megnyilvánult bizalmatlan­ság az amerikai recesszió és az olaj­válság következtében csak tovább nö­vekedett. Az USA kereskedelmi mérlege újból passzív, a költségvetési deficit Ford által jelzett nagysága az infláció állandósulásával fenyeget, anélkül azonban, hogy lendületbe hozná a gaz­dasági életet. A kamatláb csökkentése pedig — amitől a kormány a gazda­ság megélénkülését várja — távol tart­ja a befektetés lehetőségeit kereső tőkéket. Mindenekelőtt pedig, a dollárból több van, mint valaha. Az olajtermelőkhöz befolyó hatalmas összegek visszaára­molva folyamatosan és hatalmasan megduzzasztják a nemzetközi pénzpia­cok likvid eszközeit. Nem meglepő te­hát, ha a tőkék újból vándorlásba kez­denek, mihelyt valamely országban el­uralkodik a nyugtalanság. A valuták árfolyamának lebegtetése révén kialakult számtalan variáció csak növeli a spekulánsok kockázatát, akik a fix valutaparitások mentőövét el­vesztve egy év óta jelentős vesztesé­geket szenvednek. Ugyanakkor amíg azonban a dollár romlása hátrányosan érinti a svájci kivitelt — Svájc védeke­ző reakciója ismeretes — vagy a nyu­gatnémet gazdaságot, az USA-ba csak keveset exportáló Franciaországnak jól jön, mert olajszámláját a napról napra romló dollárban állítják ki. Ez a körül­ Mindenki szabadulni szeretne a dollártól mé­g nem csekély mértékben használ a francia kereskedelmi mérlegnek. A dollár hanyatlása azonban vég­eredményben az egész ipari világ kő­olajszámláját zsugorítja, természetesen a kőolajtermelők hátrányára, akik így nemcsak a kisebb termelés miatt vi­lágszerte csökkenő olajfogyasztásnak, hanem a dollár elértéktelenedésének is kárvallottjai. Nagy rövidlátásra valla­­na feltételezni, hogy erre pont ők nem jönnek rá. Máris akadt közülük, aki javasolta, hogy a dollár mint elszámo­lási pénznem helyett a közel-kelet pén­zeiből kevert „koktél” szerepeljen az olajszámlákon. A pikáns csak az, hogy a legfrissebb dollárválság alig néhány nappal az IMF (a Nemzetközi Valuta Alap) wa­shingtoni ülése után tört ki, ahol pedig élénk vita folyt a tagországok kvótái­nak emeléséről, valamint az arab tőkék visszaforgatásáról. Pedig, ha az olajdol­lárok igazából elkezdenének visszaára­molni, a fix paritások eltörlése után még megmaradt monetáris világrend is kifordulna sarkaiból. Ha a dollár elveszítené elszámolási pénznem jellegét, meg kellene találni utódját. De hogyan lehetne a világ tőzsdéin például SDR-t, papíraranyat befektetni? Sehogyan. A nyugati világ tehát újból csak az oly sokszor elátko­zott, mégis mindenható dollár bosszan­tó problémájával kerülne szembe. Az USA belső­ bajait megint egyszer az egész világ sínyli meg. (1975. január 24.) le point A politikai rivaldafényből egy ideje visszahúzódott Kadhafi elnök kizáróla­gos interjúra fogadta a francia hetilap munkatársát, aki az Ezeregyéjszaka pompájára számítva joggal lepődött meg a szerény dolgozószoba láttán. Ma­gáról Líbiáról sem hinné a látogató, hogy az olaj milliárdosok klubjához tar­tozik, hatalmas műhely az ország. Líbia államfője, aki 2000-ben is mindössze 58 éves lesz, keveset tart a futurológiáról, annál inkább foglalkoz­tatják a jelen és a közeljövő témái. Így Kissinger fegyvercsörtetése is, mi­vel nézete szerint az amerikai interven­ció első kárvallottja Líbia lenne. Az effajta fenyegetésnek mégsem szabad túl sok figyelmet szentelni — véli —, ellenkező esetben az arab világ akarat­lanul is az amerikaiak malmára haj­taná a vizet. Az állítólagos izraeli atom­ütőerő sem látszik különösen nyugta­lanítani Kadhafit, hiszen az atom rövi­desen senki előtt nem lesz már titok. Egy szép napon mi líbiaiak is megsze­rezhetjük magunknak az atombombát. A kőolaj vonatkozásában egyébként meglepően konciliáns a líbiai elnök. A mai világban — mondja — mindenki rászorul mindenkire, hiszen mindenki­nek van olyan eladnivalója, amit a ma­ Líbia államfője az olajról és más kérdésekről sok igényel. Globális problémákra glo­bális megoldásokat kell találni, éppen ezért minden olyan konferencia, amely­nek napirendjéről hiányzik a kőolaj, eleve gyanús. Az arab világ távollétét úgy lehetne értelemezni, hogy hallga­tólagosan elfogadja a tőkés világ pana­szainak megalapozottságát. Egy esetle­ges amerikai zsarolásnak Líbia ellene tudna szegülni, hiszen a piacát jelenleg elárasztó autókról, luxuscikkekről és csecsebecsekről könnyen le tudna mon­dani. Mégha csupán a puszta létfenn­tartását biztosító gazdálkodásra kellene is áttérnie, Líbia képes lenne ellenállni a külső nyomásnak, hála a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésére fordított erő­feszítéseknek. Kadhafi azonban nem pusztán a konfrontáció lehetőségének szemszögé­ből vizsgálja országa és a nyugati világ kapcsolatait, sőt csaknem szemrehá­nyással illeti magát, amiért nem foly­tatta a Párizzsal megindított dialógust. Figyelmét azonban jelenleg teljesen belső problémák kötik le. Tíz év múlva — hangoztatja — amikorra már az el­maradottság minden megnyilvánulásá­val megbirkózik, más is szóba jöhet. Mindenesetre a most 33 éves államfő­nek ideje bőven van. (1975. január 20.) KERESKEDELEMTECHNIKA Az INCOTERMS hivatalos rövidítéseinek egységesítése Az EGB Kereskedelemfejlesztési Bizottság 1974 októberében foglalkozott az INCO­TERMS 1953 rövidítéseinek nemzetközi egy­ségesítésével, továbbá javaslatot fogadott el a CIF és C and F paritások „landed” variá­cióinak, valamint két légi paritásnak a rö­vidítésére is. A kereskedelmi eljárások meg­könnyítésével foglalkozó munkacsoport fel­hívta egyúttal a figyelmet a Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara 1974-ben közzétett INCO­TERMS 1953 új kiadására. Az INCOTERMS nemzetközileg egységes rövidítéseinek elfogadását különösképpen a korszerű gépi adatfeldolgozás követelményei tették szükségessé. A rövidítések bevezetése természetesen nem érinti az INCOTERMS- feltételek alapvető jellegét, vagyis azok to­vábbra is csak akkor kerülnek alkalmazásra, ha a felek szerződésükben kifejezetten kikö­tötték azok használatát. Tekintettel arra azonban, hogy a hagyományos adatközlési és ügyletlebonyolítási gyakorlatban is aján­latos a rövidítéseket ismerni,­­illetve alkal­mazni, ezért az alábbiakban közöljük azokat. Egységesített rövidítés: EXW bérmentesítve a hajó oldala (az elhajózási kikötőben) mellé rakva bérmentesítve hajó fedélzetére rakva (az el­hajózási kikötőből) költség és fuvardíj költség és fuvardíj a rendeltetési kikötő rak­partjára kirakva költség, biztosítás, fuvardíj a rendeltetési kikötőig költség, biztosítás, fuvardíj (a rendeltetési kikötő rakpartján kirakva) fuvardíj kifizetve a rendeltetési állomásig országhatáron átadva (meghatározott határ­­állomásnál) átadás elvámolva a rendeltetési ország, meg­jelölt helyén hajóból a rendeltetési kikötőben elvámolva INCOTERMS 1953 paritások EX WORKS ab gyár FOR, Free on rail. . . FŐT Free on truck . . . (named departure point) FAS Free alongside ship . . . named port of shipment) FOB Free on board (named port of shipment) C and F Cost and freight. . . (named port of destinationt) CFL Cost and freight landed CIF Cost, insurance, freight . . . (named port of destination) CIL Cost, insurance, freight, landed DCP (szárazföldi fuvarozásnál) Freigth or carriage paid to . . . (named point of destination) EX SHIP ... ^ duty paid (named port) 1967. évben elfogadott kiegészítés DAF delivered at frontier . . . (named place) DDP Delivered . .. duty paid (named place of destination) Nem INCOTERMS paritások FAD Free airport (of despatch) FAA (Free airport (any other) Megjegyzések: 1. C-f-F — ez a rövidítés nem kötelező 2. CFL — nem önálló paritás: a CIF B/2 pontjához tartozó megjegyzésben szerepel. 3. CIL — nem önálló paritás: a CIF B/2 pontjához tartozó megjegyzésben szerepel. franco feladási repülőtér franco egyéb repülőtér A fentiekről további tájékoztatást ad a Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelemtechni­kai Osztálya (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6., telefon: 314-155/367) DDP franco vagon (meghatározott feladási állomás) FOR FAS FOR C­­I­F CIF CIL DCP EXS FAD ■lllllllllllllllllBIIIIIIMIllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllilllllllllMIIMIIIlill RÖVIDEN Az idén tíz optikai alapköszörűt küldenek külföldre a SZIM Fejlesztő Intézetének termelő részlegéből. Ezek­ből az értékes gépekből már eddig francia és spanyol cégek vásároltak, s nemrégiben Lengyelországból is érke­zett megrendelés. Az NSZK-ba küldi a Hidasháti Ál­lami Gazdaság 300 hektár olajretek­­mag termését az AGRIMPEX közvetí­tésével. A gazdaság harmadik éve ter­meszti a Nyugat-Németországból be­szerzett vetőmagból a hazánkban alig ismert növényt. 1975. FEBRUÁR 1.­3 A vásárváros ez évi programja A HUNGEXPO 1974-ben az új városközpontban még nem tudta min­den kiállításra jelentkező igényét figyelembe venni. Az idén — tekintettel az egyre növekvő érdeklődésre is — bővítik a vásárközpontot. Az ötezer négyzetméteres „D” jelű csarnoknak az építését megkezdték, és már az 1975. évi tavaszi BNV-n a kiállítók rendelkezésére bocsátják. Ez azonban csak az első lépés a fejlesztések sorában, még az idén a többi között 20 millió forintot fordítanak a szolgáltatásokra (vízvezeték, csatornázás, vil­lany- és telefonhálózat, útaszfaltozás). A vásárvárosban egyébként március­tól kezdve novemberig nyolc nagy bemutatóra, három szakvásárra, négy szakkiállításra kerül sor és ezenkívül júliusban a Bolgár Népköztársaság kérésére megrendezik a Bulgáriáról szóló jubileumi kiállítást is. Több változást hajtanak végre, így például az idei BNV-k szerdán nyitnak és a következő csütörtökön zárnak. Ősszel a HUNGEXPO rendezésében nyílik meg a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, és vele egyidőben az AGROMASEXPO ’75. A vásárváros építkezéseiről és a kü­lönböző rendezvényekről tartott sajtó­tájékoztatót pénteken a HUNGEXPO. Földes László vezérigazgató megnyitója után Pandur Ferenc igazgató elmon­dotta, hogy a „D” jelű 5000 négyzetmé­teres csarnok építésén kívül még 1975- ben felépítik a mintegy 4000 négyzet­­méter alapterületű „F” jelű csarnokot is. Ezenkívül automatizálják és egysé­gesítik a vízellátó-rendszert, bővítik a csatornahálózatot és a szabadkiállítású területeket villany-, víz-, csatorna- és telefonhálózattal látják el, valamint aszfaltozzák az eddig kőzázalékos, mintegy tízezer négyzetméternyi utat is. A beruházások körébe tartozik még az óránként 6 millió kalória teljesít­ményű új kazántelep és az óránként 4 millió kalória teljesítményű hűtőtelep és a hőtávvezeték megépítése is. A végleges fűtő- és hűtő-energiarendszer ugyan csak 1976 tavaszára készül el, de a munkálatokat úgy ütemezték, hogy az őszi BNV idejére — októberre — szükség esetén fűteni tudják a pa­vilonokat. Gondoskodtak a szakmai és kereskedelmi programok jobb lebonyo­lítási lehetőségeiről is: a „K” jelű pa­vilonban az első emeleten 5 konferen­ciaterem, később pedig egy 800 szemé­lyes kongresszusi terem létesül. Még 1975-ben megkezdődik az „E”-épület éttermi komplexum építése. Folytatódik a mintegy 70 millió forint értékű be­ruházást képviselő „T” jelű vásárház építése is. Ez utóbbiban kapnak majd helyet az új sajtóközponton kívül a különböző kirendeltségek, külkereske­delmi vállalatok tárgyalótermei. Ez az épület azonban csak 1976 elején lesz kész. Az 1975. évi program szerint a vá­sárközpontban összesen 16 nagy ren­dezvényre kerül sor. Először mutatko­zik be az új vásárközpontban az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár). A program alapján összesen 90 napon ke­resztül tartanak kiállításokat Kőbá­nyán. A tavaszi BNV május 21—29. kö­zött tart majd nyitva. A beruházási ja­vak szakvásárán május 22., 23., 26., 27. és 28-án tartják a szakmai napokat. Változást jelent, hogy a vásárt szerdán nyitják meg és a következő hét csütör­tökén zárják be, valamint az is, hogy a szakosított árucsoportok száma csök­ken. A kereskedelmi és vendéglátóipari gépeket és berendezéseket ugyanis az őszi BNV-vel egyidőben, az élelmiszer­­ipari, fagazdasági és mezőgépgyártási eszközöket pedig a Nemzetközi Mező­­gazdasági Élelmiszeripari Gép- és Mű­szerkiállításon és Vásáron mutatják be. Ez azzal az előnnyel is jár hogy a tavaszi BNV-n a kiállítók az idén jó­val több területet vehetnek igénybe, mint a múlt évben. A termékeket nyolc szekcióban állítják ki: a műszeripar, a híradástechnika, az irodagép- és szá­mítástechnika, az energiatermelés és villamosgépgyártás, a fémmegmunká­lás és kohászat, az építőipar és klíma­­technika, a közlekedés és anyagmozga­tás, a könnyűipari alapanyag- és gép­gyártás, a vegyipar és bányászat sza­kosított árucsoportjaiban. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt október 15—23. között rendezik meg. A kilenc napig nyitvatartó fogyasztási cikkek szakvásárán a kiállítók hat szakmai csoportban mutatják be ter­mékeiket: ruházkodás, otthon, háztar­tás, élelmiszer, szabad­idő, közlekedés. Az OMÉK augusztus 29-én nyílik és szeptember 14-én zárja be kapuit. Az ötévenként sorra kerülő országos mező­­gazdasági kiállítás először ad számot a magyar mezőgazdasági termelés teljes körű fejlesztésének korszerű technoló­giai rendszeréről. A kiállítással egyidő­ben üzemi bemutatókat rendeznek a legjobban gazdálkodó termelőszövetke­zetekben és állami gazdaságokban, va­lamint az élelmiszeripari üzemekben és az úgynevezett rendszerek bázisgazda­ságaiban. Mintegy 20—25 ezer hazai és külföldi szakember részvételére számí­tanak. A vásárral egyidőben zajlik le egyébként a vásárközpontban az AG­­ROMALEX ’75 rendezvénye is. Az idei kiállítás „non-stop”-sorozat első eseménye a március 20—26 között megrendezendő AUTOSERVICE ’75 nemzetközi szakkiállítás lesz. A bemu­tatón gépjármű-fenntartási és garázs­ipari berendezéseket tekinthetnek meg a látogatók. Április 22—27 között zajlik le a HUNGAROPLAST ’75 nemzetközi műanyagipari szakkiállítás. A hetedszer megrendezésre kerülő találkozón a múlt évben 16 ország 122 vállalata állította ki korszerű termékeit, s az idén ennél is nagyobb érdeklődésre számítanak. Október 15—23. között a Nemzetközi Kereskedelmi és Vendéglátóipar Kiál­lítás kap helyet a vásárvárosban. A múlt évben még a tavaszi BNV szakosított szekciójaként szerepeltek, a kereskedel­mi, az üzleti, az éttermi, a szállodai és a nagykonyhai gépek és berendezések árucsoportjában. Az idén mint önálló nemzetközi szakkiállítás nyílik meg, egyidőben az őszi BNV időszakával. A sort november 12—18. közötti nyitvatar­­tással a LIMEXPO ’75 (nemzetközi tex­tilruházati, bőr-, cipőipari, mosodai gé­pek és tisztítóberendezések kiállítása) zárja. Júliusban eleget tesz a HUNG­EXPO a Bolgár Népköztársaság felké­résének is: megrendezik a Bulgáriáról szóló jubileumi kiállítást. Ez az áru­bemutatóval egybekötött rendezvény az „A” pavilonban zajlik le, 9000 négyzet­­méter fedett és 4000 négyzetméter sza­bad területen. Végül megtudtuk, hogy az idei őszi BNV-re eddig 20 hazai és 92 külföldi — összesen 22 ország — kiállító jelen­tette be részvételét, mintegy 20 ezer négyzetméternyi területet igényelve. A jelentkezési határidő május 31., a vásár időpontja pedig augusztus 29—szeptem- Magyar gasztronómiai hetek külföldön A Duna Intercontinental Szálloda a nyugat-európai országokban rendszere­sen jelentkezik már saját rendezés­ben gasztronómiai hetekkel. Az idén Genfben nyílt meg — január 29-én — a diplomáciai negyed központjában fekvő Hotel Intercontinentalban az első ma­gyar gasztronómiai hét. A svájci szál­lodában egy magyar főszakács irányí­tása mellett 14 felszolgáló látja el a vendégeket, s ezen kívül népi zenekar is részt vesz a február 9-ig tartó magyar hét rendezvényein. A következő esemény színhelye Ham­burg lesz, ahol február 19-én nyílik az ottani Intercontinentalban a magyar hét. Érdekessége, hogy megelőzi a ké­sőbbiekben ugyancsak Hamburgban megrendezésre kerülő nemzetközi gaszt­ronómiai kiállítást, amelyen a magyar érdekelt külkereskedelmi vállalatok is részt vesznek. A következő gasztronómiai hetet már­cius közepén nyitják meg Bejrútban, ezúttal harmadízben. Színhelye ugyan­csak az Intercontinental-hálózathoz tar­tozó tengerparti luxusszálloda lesz, a Hotel Phoenicia. A rendezvénysorozat gazdasági vonat­kozásban is eredményes: a magyar gasztronómiai heteken felszolgált boro­kat, ételízesítőket, konzerveket, fűsze­reket, valamint a kolbászt és a szalámit a vendéglátó ország szállodahálózata minden esetben átveszi a Duna Inter­continentaltól. Ötnyelvű jubileumi Trade-kiállítás A felszabadulás 30. évfordulója alkal­mából öt nyelven jelent meg a Magyar Kereskedelmi Kamara Hungarian Fo­reign Trade című színesen illusztrált idegennyelvű folyóiratának különszáma. Az orosz, angol, francia, spanyol és né­met nyelvű jubileumi szám külföldi gazdasági köröknek összefoglaló képet nyújt a magyar népgazdaság három év­tizedes fejlődéséről, iparunk új létesít­ményeiről, az élelmiszergazdaság, a köz­lekedés és a külkereskedelem harminc­éves fejlődéséről. Foglalkozik a szociá­lis, tudományos, oktatási és kulturális eredményekkel, a sporttal, a divattal és az idegenforgalommal. A kiadványt a külföldön működő ma­gyar külképviseletek a felszabadulá­sunk évfordulója alkalmából rendezen­dő sajtókonferencián és ünnepi rendez­vényeken is terjesztik majd. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke:­­ HAVAS JÁNOS EME | Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kidóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-1. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 75-3102/3-01 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next