Világgazdaság, 1975. március (7. évfolyam, 42/1539-62/1559. szám)
1975-03-01 / 42. (1539.) szám
A szovjet—egyiptomi áruforgalmi megállapodás visszhangja Az egyiptomi küldöttség Varsóba utazott tovább A szovjet—egyiptomi kereskedelmi megállapodás, amit csütörtökön írtak alá Moszkvában, újabb fontos állomása a két ország közötti kapcsolatok javulásának — hangoztatják a nyugati hírügynökségek. A szerződés az idei évre 650 millió rubeles forgalmat irányoz elő, vagyis majd kétharmaddal többet az előző évinél. A megállapodásról , amelynek részleteiről az egyiptomi külkereskedelmi miniszter vezette küldöttség két héten át tanácskozott a szovjet fővárosban . Kairóban azt tartják: üdvözlendő lendületet ad Egyiptom iparosítási programjához. E tervek végrehajtása vontatottan haladt, minthogy Egyiptom arra kényszerült: beruházásainak egy részét védelmi erejének fokozására fordítsa. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében a Szovjetunió gépeket, berendezéseket, szenet, kőolaj- és faipari termékeket, műtrágyát, élelmiszereket és más, az egyiptomi nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen árucikkeket exportál. Egyiptom a hagyományos exportcikkeken (gyapot, rizs, citrusfélék) kívül növeli a Szovjetunióba irányuló gyapotszövet-, kötöttáru- és cipőkivitelt. Túl azon, hogy nagyságrendjét tekintve a mostani a két ország eddig legjelentősebb megállapodása, az egyiptomi fővárosban azt is kiemelik, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeként biztosítva van a folyamatos, hosszú távú együttműködés. Ebben az összefüggésben rámutatnak, hogy március 15-én a gazdasági együttműködési miniszter vezetésével újabb magas rangú egyiptomi delegáció látogat a Szovjetunióba; a jövő héten Egyiptomba utazik az Abu Tartur-i foszfátlelőhely kiaknázási lehetőségeit tanulmányozó szovjet küldöttség: a moszkvai tárgyalásokon az egyiptomi fél első ízben kért szovjet segítséget a következő, 1976—80-as időszakra vonatkozó ötéves terv kidolgozásához. A terv előmunkálatainak megvitatására ugyancsak a jövő héten szovjet szakdelegáció utazik Kairóba. (Kairóban megjegyzik, hogy előzetes számítások szerint az Abu Tartur-i foszfátkészlet körülbelül 100 millió tonnára becsülhető. A szovjet segítséggel történő kitermelés évi 300 millió dollár értékű foszfátot hozna felszínre.) A nyugati fővárosokban emlékeztetnek arra, hogy az áruforgalmi szerződést megelőzte — három héttel — Gromiko szovjet külügyminiszter kairói látogatása, ami messzemenően hozzájárult egyes nézeteltérések tisztázásához és annyira sikeres volt, hogy a megbeszélés végén Szadat elnök bejelentette: hamarosan sor kerülhet Brezsnyev egyiptomi és közel-keleti látogatására. Ugyanakkor midőn üdvözlik az új megállapodást, kairói megfigyelők utalnak arra, hogy egy kényes pont még rendezésre vár: még nem született megállapodás az egyiptomi adósságok átütemezéséről. E témát, csakúgy, mint a katonai segély kérdését, valószínűleg a későbbi tárgyalások során pendítik meg. Az egyiptomi kereskedelmi küldöttség el-Madbuli külkereskedelmi miniszter vezetésével pénteken Varsóba utazott. V. J. VILAGGAZDASAG . 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT VII. ÉVFOLYAM, 42. (1539.) SZÁM Gazdaságirányítási reformról szavaznak Svájcot LESZÁLLÍTOTTÁK A KAMATLÁBAT is A hét végén népszavazást tartanak Svájcban, amelynek kimenetele fordulatot hozhat Svájc gazdaságirányításában. A szavazóknak az alkotmány módosításáról kell dönteniök, és ha jóváhagyják, a szövetségi kormány szükség esetén a kantonok, helyi hatóságok, sőt a parlament megkérdezése nélkül is hozhat konjunktúrapolitikai intézkedéseket. Kibővül a kormány gazdaságirányítási eszköztára, valutahitelpolitikai, költségvetési és külgazdasági intézkedésekkel gyorsan léphet közbe, mi több, korlátozhatja a magántőke mozgási szabadságát is. A népszavazás előestéjén a munkanélküliség növekedése, a tíz százalék körül megállapodott inflációs ráta jellemzi a gazdasági légkört, és egyre aggasztóbb méreteket öltenek a nemzetközi tekintélynek örvendő svájci nagybankok, valamint nagyvállalatok pénzügyi nehézségei. Zürichi tudósítónk a következő jelentést adta a népszavazás előtt álló Svájcból: A hét végi szavazás előtt magasra csaptak a szenvedélyek hullámai, hiszen elvi jelentőségű döntésről van szó. Az alkotmánymódosítás hívei országos érdekre hivatkoznak. Azt akarják, hogy a gazdasági életet legalábbis bizonyos mértékig előre megszabott elvek alapján lehessen szabályozni, aszerint, miképpen alakul a világgazdasági helyzet. A kormányt felhatalmaznák, hogy a parlament kikapcsolásával adókat emeljen vagy mérsékeljen, bankpolitikai és költségvetési intézkedéseket hozzon. Akik a hét végén „igent” mondanak, azok felhívják a figyelmet, hogy a világ gazdasági mozgása olyan gyors, hogy a lassú döntések hatástalanok vagy károsak lehetnek. Látszat és valóság A törvénycikkely ellenzői a szabadpiaci gazdálkodást látják veszélyeztetve és kitartanak megkövesedett álláspontjuk mellett, hogy a piac spontán mechanizmusa meg tudja oldani a gazdasági problémákat. Igyekeznek tudomást sem venni a tényekről, hiszen az elmúlt években a svájci kormány a szükségállapot felhatalmazása alapján következetesen túllépte saját hatáskörét, felértékelte a svájci frankot, korlátozta a hiteleket, negatív kamatokat vetett ki a külföldről beáramló tőkékre, ár- és bérfelügyeletet hozott létre. A piacgazdálkodás leglelkesebb pártfogói a népszavazás előtti kampányban már odáig mentek, hogy az „irányított gazdaság” létrejöttéről beszélnek, ahol a gazdasági döntéshozatalból kizárják a tőke birtokosait. Itteni vélemények szerint a hét végi népszavazáson a választók többsége igent mond azokra az elvekre, amelyek nélkül ma már egy tőkés gazdaság kormányzása sem képzelhető el — fejeződik be a tudósítás. Nyugati hírügynökségek tudósítónkhoz hasonló következtetésekre jutottak a szavazás várható eredményét illetően. Óvatosságra készteti őket azonban az alkotmánymódosítás egyik pontja, amely előírja, hogy a szövetségi kormány a kantonok és a helyi hatóságok pénzügyeiket a gazdaságihelyzethez igazítsák. Ez egyúttal azt igs jelenti, hogy a kormány saját belátása szerint visszafoghatja a kantonoknak juttatott támogatást. Kérdés, hogy a helyi önkormányzat jelszavával fellépő ellentábor milyen sikereket könyvel majd el. A Denktas-kormány ás a külföldi vállalatok Denktas, a ciprusi török állam vezetője bejelentette: a török lakta területen működő külföldi vállalatoknak június 30-ig be kell jelenteniük jogigényüket — jelenti jól értesült ankarai körökre hivatkozva a Reuter. Egyelőre nincs hír arról, mi történik, ha a vállalatok nem tartják be a határidőt, de nincs kizárva, hogy ebben az esetben elkobozzák tulajdonukat. (Az a rézbánya, amelyben a magyar Geominco Rt.-nek részesedése van, görög területen fekszik. A. Szerk.). Nicosiai jelentések szerint azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek folytatni kívánják tevékenységüket a török övezetben, március 31-ig rendezniük kell a szükséges bejegyzési formalitásokat. Megfigyelők szerint az intézkedés fő célja, hogy Ankara és a tőlük formálisan független ciprusi törökök ezzel is kész helyzetet teremtsenek, nem várva ki a sziget helyzetének általános rendezésére irányuló tárgyalásokat. Importált infláció , exportált munkanélküliség Változatlanul képtelenek a svájci hatóságok megküzdeni a bőség zavarával, a külföldi tőke jelek szerint feltartóztathatatlan beáramlásával az országba. A legutóbbi intézkedés, a hivatalos leszámítolási kamatlábat a jegybank fél százalékkal 5 százalékra mérsékelte, s várhatóan — a büntető, negatív kamatok kivételével — valamenynyi rövid lejáratú kölcsönkamat csökkenni fog a svájci pénzpiacon. Közben azonban Amerikában is újabb kamatlábcsökkentést hajtottak végre, s a prime rate a New York-i nagybankoknál már csak 8,25 százalék. A beáramló tőkék — s egyre nagyobb mennyiségben az olajdollárok — nemcsak a hazai pénzforgalmat duzzasztják fel, hanem megerősítve a svájci frank árfolyamát, komoly hátrányba hozzák az exportra termelő ipart, amely kitermelt dollárjaiért jóval kevesebb svájci frankot válthat be. A Nestlé, a Hoffmann-La Roche, a Ciba Geigy és más, nemzetközileg is számon tartott „multik” nyeresége rohamosan apad, és az óraipar — amely legalábbis annyira jellemzi Svájcot mint trezorjai — a második világháború óta először kénytelen volt munkásainak egy részét utcára küldeni. Elmúlt már az a korszak, amikor egy hónap alatt a munkanélküliek száma három fővel, 61-re emelkedett (ez egy évvel ezelőtt volt). Februárban 2000 hivatalos és 1600 nem hivatalos (munkanélküli listára nem vett) állástalanja volt az országnak, közel 10 ezren rövidített munkaidőben dolgoztak. S miközben Svájc importálja az inflációt, amely 10 százalék körüli szinten állapodott meg, cserébe exportálja a munkanélküliséget. Egyedül tavaly 90 ezer vendégmunkás mondott végleg búcsút Svájcnak és azzal számolnak, hogy abból a 150 ezer idénymunkásból, akik decemberben kiutaztak az országból, 50 ezer többé nem tér vissza. A viszonylagos szociális béke eme szigete is alámerülni látszik, hiszen a népszavazás idejére a svájci szakszervezetek — 1954 óta első ízben — mozgósítanak, az egész országban gyűléseket hirdetnek meg. Veszélyeztetve érzik munkahelyüket és jövedelmüket. A vállalkozók és a kormány — mondják — egyre kevésbé hajlik a létfenntartási költségek bérpótlékkal való ellensúlyozására. Mi több, az üzemek előszeretettel alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy elbocsátják a munkásokat, majd nem sokkal később alacsonyabb bérek mellett ismét foglalkoztatják őket. (Reuter, AP—DJ) Világbank-hitel Jugoszláviának Belgrádi tudósítónktól Májusra várható annak a szerződésnek az aláírása, amelynek alapján a Világbank 66,5 millió dollár mezőgazdasági hitelt nyújt Jugoszláviának. Az egyéni termelői szektorban a kölcsön mintegy 60 százalékát a társult mezőgazdasági üzemek, illetve a társulások gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó egyéni termelők kapják. A hitel beruházásra történő felhasználása kapcsolódik a „zöld terv”-hez; köztársasági, illetve tartományi társadalmi megállapodások formájában tárgyalnak az egyes részösszegek odaítéléséről. A hitel a hústermelés, a zöldségtermelés területén vízi öntözőrendszerek, hűtőházak, tejüzemek, mezőgazdasági gépek beszerzésére egyaránt felhasználható. A társult üzemek és egyéni termelők 5—15 éves lejáratra kapják a hitelt, kamatlábát a Világbank a későbbiekben állapítja meg. NAPRÓL NAPRA RENDKÍVÜL GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDÖTT TAVALY A ROMÁN GAZDASÁG. A tervjelentés szerint a nemzeti jövedelem 12,5 százalékkal nőtt, ez volt az elmúlt tíz év legnagyobb üteme. Az ipar fejlődése a vegyipar kivételével tervszerű volt, a mezőgazdasági termelés az előző évi szinten maradt. Hiányosságok mutatkoztak a beruházások területén, s problémákat jelentett egyes területeken, hogy nem használták ki a kapacitásokat. ♦ AZ OLAJ KÍNA FŐ FIZETÉSI ESZKÖZÉVÉ VÁLHAT. Tavaly 50 millió tonna olajat hozott felszínre, s ezzel a 14-ik volt a világranglistán. Egyes elemzések szerint már a közeljövőben 400 millió tonna olajat termelhetnek. Ehhez azonban külföldi közreműködés is szükséges. Elsősorban Japán jöhet számításba. ♦ A JUGOSZLÁV—MAGYAR MŰTRÁGYAEGYEZMÉNY ENYHÍT FOSZFORMŰTRÁGYA-IMPORT GONDJAINKON. A világpiacon hiány van foszforműtrágyából, s a jugoszláv szállítások megoldhatják problémáinkat. Költséget takaríthatunk meg azzal, hogy nem kell rendkívül drága foszforsavüzemet létesíteni. A szerződés teljes értéke a világpiaci árak alakulásától függ, de a kölcsönös szállítások mindenképpen több száz millió dollárt tesznek ki 1978 és 1992 között. ♦ ISMÉT ESETT A CUKOR ÁRA. 1974 augusztusa óta először olcsóbb a cukor 300 fontnál, ami messze elmarad a csúcsnak számító novemberi 650 fonttól. A világpiaci készletek bőségesek, az USA és az EGK továbbra is távol van a piactól. ♦ ÚJABB BÚZA-MEGRENDELÉSEKTŐL LÉPETT VISSZA PEKING. Kína most újabb 400 ezer tonna gabona bevitelétől állt el, így az Egyesült Államok a tavalyi 3,2 millió tonnával szemben csupán 1,44 millió tonna búzát szállít. A fejleményt a megfigyelők Peking fizetési nehézségeivel és a jobb terméseredményekkel magyarázzák. WI- FALUVÉGI LAJOS NYILATKOZATA AUSZTRIAI ÚTJÁRÓL Bécsben pénteken befejeződtek a magyar—osztrák pénzügyi tárgyalások. A megbeszélések végeztével Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának. Elmondta, hogy egyezményeket írtak alá a korábbi megbeszélések eredményeként a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki- és a vagyonadók, valamint a hagyatéki- és öröklési adók terén. A korszerű, a mai nemzetközi követelményeknek jobban megfelelő és a jövőbeni együttműködésre szélesebb kereteket biztosító egyezményekben az adóztatás eszközeivel kívánják elősegíteni a két ország területén működő osztrák, illetve magyar vállalatok és a közös érdekeltségű gazdasági társulások tevékenységének kibontakozását. A magyar—osztrák kooperációs kapcsolatokról Faluvégi Lajos elmondta, hogy jelenleg több mint 50 kooperációs egyezmény van érvényben, és néhány további nagyobb együttműködési szerződés körvonalai is kirajzolódtak. Ezeket azonban még nem kamatoztatták a lehetőségekhez mérten. Hozzátette: osztrák részről készség van az iránt, hogy harmadik piacokon közösen lépjünk fel gépi berendezések, beruházási javak szállításával. Ezáltal vállalataink jobban kihasználhatják a termelőkapacitásokat, egyesíthetik anyagi erőforrásaikat, kiegészíthetik műszaki-technikai lehetőségeiket, s mindezek révén növelhetik versenyképességüket a nemzetközi piacokon. A magyar vállalatok a lehetőségeket akkor aknázzák ki még jobban, ha az ajánlatokra gyorsabban visszatérnek, s alkalmazkodnak a műszaki-technikai igényekhez. A kínált berendezésekhez felajánlott hitelfeltételeknek pedig összhangban kell lenniük a nemzetközi piacokon kialakult szokásokkal — fejezte be nyilatkozatát a pénzügyminiszter. Az osztrák hírügynökség, az APA a magyar miniszter látogatása befejeztével kiadott tudósításában megjegyzi, hogy Faluvégi Lajos osztrák partnere, Androsch Magyarországra szóló meghívást fogadott el egy később meghatározandó időpontra. A hírügynökség értesülése szerint a két pénzügyminiszter a jövőben rendszeresen találkozik majd, előreláthatólag évente egyszer. Erről is most jött létre megállapodás. Magyar részről ismét felvetették a tárgyalások során a kooperációs megállapodások alapján szállított magyar áruk vámjának eltörlését, illetve e cikkek kedvezőbb elbánásban való részesítését — írja az APA tudósítója. E kérdés tárgyalását éppúgy, mint az osztrák fuvarozók magyarországi útadójáról szóló egyezmény előkészítését, szakértői szinten folytatják. A Szovjetunióban módosították a tőkés valuták árfolyamát Moszkvai tudósítónktól. Március 1-től az állami bank 14 tőkés valuta árfolyamát módosította a Szovjetunióban. A szocialista országok valutáinak jegyzése nem változott. Minden idők legalacsonyabb árfolyamára süllyedt a dollár, 100 egységért ezután 70 rubelt adnak. Csökkent a kanadai dollár (100 kanadai dollár , 70,1 rubel), ezenkívül a török líra, az izlandi korona, a burmai kjat és az indiai rúpia árfolyama is. Több hónap után először emelkedett az angol font. A jövőben 1 font 1,62 rubelt ér, a korábbi 1,6 rubellel szemben. Tartósan emelkedik a nyugatnémet márka, 100 egységért március 1-től 30,6 rubelt adnak. Javult a francia frank (100 frank = 16,57 rubel), mintegy 2,*3 százalékkal emelkedett a holland gulden és a svéd korona jegyzése. Feljebb került a japán jen és a spanyol peseta is. Gierek fogadta a francia külügyminisztert Sauvag Margues francia külügyminiszter csütörtökön felkereste Edward Giereket, a LEMP első titkárát és megbeszélést folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról. Folytatódtak a külügyminiszteri tárgyalások is. Mint az AP—DJ jelenti, Olszowski lengyel külügyminiszter kifejezte aggodalmát a Közös Piac diszkriminációs kereskedelempolitikája miatt. Sauvag Margues-ot fogadta Jaroszewicz miniszterelnök is, elsősorban az ipari kooperációval kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A két ország szorosabbra fűzheti az együttműködést az élelmiszer-, a vegyi, a fém- és a gépiparban. A Reuter szerint a tárgyalásokon több világpolitikai kérdés is szóba került. A lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki, hogy a bonni kormány most nem mutat olyan érdeklődést a keleti politika iránt, mint korábban. 1973-ban egy sor kérdést meg lehetett oldani, most viszont nehezebben halad a párbeszéd. A két külügyminiszter tárgyalt az európai biztonsági konferencia egyes kérdéseiről is. (Reuter, AP—DJ) Konvertibilis valuták forintárfolyamának változása A konvertibilis valuták árfolyamarányaiban az utóbbi két hónapban jelentős változások történtek a devizapiacokon. A Magyar Nemzeti Bank ezt figyelembe véve több konvertibilis valuta forintárfolyamát módosította 1975. március 1-től. A forint új pótlékok középárfolyamai január 1-hez képest a dollár 6, az angol font 4 százalékos leértékelését, a svájci frank 5 százalékos felértékelését tükrözik. Nem változott a nyugatnémet márka és az osztrák schilling forintárfolyama. Az alábbi táblázat egyes valuták március 1-től érvényes árfolyamát tünteti fel (zárójelben a január 1-től március 1-ig érvényben volt középárfolyamokat): Pótlékolt forint Pénznemek középárfolyam március 1-től 100 USA dollár 2044,86 angol font 49,07 100 svájci frank 761,81 1000 olasz líra 32,16 100 spanyol peseta 86,25 100 kanadai dollár 2065,52 Az árfolyamok változásával kapcsolatban március 1-i hatállyal a külkereskedelmet érintő intézkedések bevezetésére is sor került. (2175,39) (51,12) (725,54) (33,15) (38,55) (2197,37) Aláírták a loméi konvenciót Tegnap a togói fővárosban hivatalosan aláírták a Közös Piac és 46 afrikai, csendes-óceáni és karib-tengeri fejlődő ország kereskedelmi, segélyezési és együttműködési megállapodását. A konvenció a többi között exportstabilizációs alapról intézkedik, amely 12 alaptermék exportbevételeinek ingadozásától mentesíti a termelő orszávgokat. A 12 termékből évente 2 milliárd dollár értékben vásárol a 46-októl a Közös Piac. A Közös Piac és a volt afrikai francia gyarmatok eddigi együttműködéséhez képest újdonság még a loméi konvencióban, hogy ipari kooperációt is előirányoz a kilencek és a 46-ok között. (Reuter, AP—DJ) Arab hitel Jugoszláviának hőerőmű építésére Az Arab Emirátusok Államszövetsége 42 millió dolláros hitelt nyújtott a szlovén Ljubljanska Bankanak hőerőmű építésére. Mint a belgrádi Politika című napilap jelentette, most első ízben vett fel jugoszláv bankhitelt az Arab Emirátusoktól. (Reuter)