Világgazdaság, 1975. április (7. évfolyam, 63/1560-81/1578. szám)

1975-04-02 / 63. (1560.) szám

1975. ÁPRILIS 2. A szovjet—angol kereskedelem bővítésének útjai Moszkvai tudósítónktól: A szovjet—angol kereskedelmi ka­mara szervezésében április folyamán 22 angol üzletember látogat Moszkvá­ba. A különböző iparágak képviselőiből álló delegáción kívül további küldött­ségek moszkvai látogatása is szerepel a közös kamara munkaprogramjában — mondotta Gordon Planner, a szovjet— angol kereskedelmi kamara elnöke a Szocialiszticseszkaja Indusztrijának adott interjújában. Wilson miniszterelnök szovjetunió­beli látogatása nagy lökést adott a két ország kereskedelmi kapcsolatainak. Ezt tükrözi egyebek között az is, hogy a kereskedelmi kamara tagvállalatai­nak száma az elmúlt hetekben jelentő­sen megnőtt. Az angol cégek meggyő­ződhettek arról, hogy kormányuk ál­láspontja egyértelmű: ösztönözni kell a szovjet külkereskedelmi egyesülésekkel kötött üzleteket. Hosszú lejáratú, nagyszabású üzlet­kötésekre égető szükség van a két or­szág kapcsolatainak fejlesztéséhez. Valószínű, hogy már a közeljövőben aláírnak néhány ilyen szerződést. Bizo­nyos technikai problémákat azonban meg kell oldani. Ennek kapcsán a hite­lekről szólva Planner hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok új formájában a pénzügyi kölcsö­nök széles körben elterjedtek, így moz­dítják elő a gépek és a berendezések értékesítését. Anglia is nyújt hiteleket a Szovjetuniónak, de a hitelek kihasz­nálása a kereskedelmi partnerek dolga. A gazdasági kapcsolatok bővítésének egy­ formája az is, hogy a Szovjetunió bekapcsolódik az angliai iparvállalatok építésébe és korszerűsítésébe. Ez a le­hetőség élénk érdeklődést váltott ki az angol üzletemberek körében. Minde­nekelőtt a szovjet ipar műszaki újdon­ságai aratnak sikert, azokat nemcsak a szigetországban hasznosíthatnák, de to­vábbadhatnák harmadik országokba is. Öt év alatt megötszorozódott a lengyel—svéd árucsere Lengyelország és Svédország árucse­re-forgalma tavaly megközelítette a 377 millió rubelt, körülbelül ötszöröse volt az 1970-es évi értéknek — jelenti a PAP hírügynökség. A lengyel export 117,4 millió rubel volt, 50 százalékkal nagyobb, mint 1973-ban. Az árucsere nagysága szempontjából Svédország a hatodik helyen áll a Lengyelországgal kereskedő fejlett kapitalista országok között, az NSZK, Nagy-Britannia, az USA, Olaszország és Franciaország után. A Svédországba irányuló lengyel ki­vitelben az ipari termékek részesedése meghaladja a 35 százalékot, akkor, amikor a más fejlett tőkésországokba történő kivitelben 20 százalék körül ingadozik. • Az India és Banglades kapcsolatai ja­vítása útjában álló egyik legfontosabb akadályról, a Bengáli-öböl hovatartozá­sáról tanácskozott Kám­ál Hussain bang­ladesi külügyminiszter Delhiben Cha­­van indiai külügyminiszterrel. Az olaj­ban gazdag öböl demarkációs vonalá­nak meghúzása amiatt vált különösen sürgőssé, mert a koncessziókat megvá­sárolt külföldi olajvállalatok csak ez­után kezdenek hozzá az olajkészletek kiaknázásához. • Singapore-i kereskedelmi küldöttség indult szombaton a Szovjetunióba, Len­gyelországban, Magyarországra és Jugo­szláviába, hogy tanulmányozza a keres­kedelmi kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Lengyel miniszterelnök-helyettes utazik áprilisban Líbiába. Kazimierz Olszewszki látogatásának fő célja a gazdasági és kulturális kapcsolatok el­mélyítése.­­ Portugália és Tanzánia felvette a diplomáciai­­kapcsolatot. Tanzánia Sze­negál után a második fekete-afrikai or­szágként élt az Afrikai Egységszervezet februári ülésén biztosított lehetőséggel, amely a 42 tagállam tetszésére bízta a diplomáciai viszony kérdésének eldön­tését. • Japán a világon egyedülálló szigorú­sággal szabályozza a gépjárművek okoz­ta környezetszennyeződést. A kedden életbe lépett rendelet az új modellekre azonnal, a meglevő modellekre ez év decemberétől, az importált járművekre pedig 1976 áprilisától vonatkozik. A szabványosítástól a szénmonoxid-szeny­­nyezés 90 százalékos csökkenését remé­lik. • A közép-bulgáriai Sumenben befe­jezéséhez közeledik a mostani 5 éves terv egyik kiemelt beruházása, a Ma­dara teherautógyár rekonstrukciója. Az üzem 30 ezer négyzetméteres fedett sze­relőcsarnokkal bővül. A gépeket és be­rendezéseket ,a Szovjetunió és Csehszlo­vákia szállítja. A felújított üzem ez év végéig 50 ezer első- és hátsóhidat gyárt a GAZ—51 típusú szovjet és 6 ezer hát­sóhidat a Skoda gyártmányú csehszlo­vák teherautókhoz, amI JELENTI Jugoszláviában az év első két hó­napjában 36 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom értéke, volu­mene azonban csak 2 százalékkal. Feb­ruárban 33 százalékos volt a drágulás, ennyivel emelkedett ugyanis a forga­lom értéke, miközben mennyisége vál­tozatlan maradt. 49 Madridban megkezdte működését az első spanyol­ arab bank. A pénzintézet másfél milliárd peseta (26,7 millió dol­lár) összegű alaptőkéjének 60 százalékát Kuvait és Líbia adta. • A Ford alapítvány is megsínyli az amerikai gazdasági visszaesést. Az ala­pítvány elnöke a New York Timesnek adott interjújában közölte, hogy a mun­katársak felét, mintegy 30 embert elbo­csátanak és bérbe adják irodahelyisé­geik egy részét is. A programok közül elsősorban a világélelmezési és népese­déspolitikai témákra jut kevesebb pénz.­­ A Szovjetunió az idén 28 millió dol­lár értékben importál pakisztáni árucik­keket. A karachi szovjet nagykövetség bejelentése szerint a februárban aláírt egyezmény értelmében gyapottextíliá­kat, nyersgyapotot, ruházati cikkeket, szőnyegeket, bőrből készült termékeket és orvosi műszereket importál a Szov­jetunió ez évben Pakisztánból.­­ A First National City Bank 7,5-ről 7,25 százalékra engedte le a prime rate­­et. A New York-i nagybank az USA- ban elsőként szabta meg alacsonyabban a legnagyobb ügyfeleinek felszámított kamatot, mint az 1973. júniusi volt. JSSN Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter Kairóba utazott. Madbuli egyiptomi külkereskedelmi miniszterrel a külkereskedelmi együttműködésről tárgyalt, és meglátogatta a kairói vá­sárt.­­ Az amerikai polgári légiforgalmi hi­vatal beleegyezését adta a National Air­lines tervéhez. Eszerint az utasok a re­pülőjegy árának 35 százalékáig terjedő kedvezményben részesülhetnek, ha le­mondanak az étel- és italszolgáltatásról. Ily módon New Yorkból Miamiba ol­csóbb az utazás repülőgépen, mint autó­buszon vagy vonaton. Visszavonta lemondását a Montedison elnöke Nem mond le Cefis, az olasz Monte­dison konszern elnöke. Mint már jelen­tettük, Cefis március 13-án jelentette be visszavonulási szándékát, mert nem tudta felfedezni a vállalat második leg­tőkeerősebb csoportjának kilétét. A le­mondás visszavonásának előzménye, hogy szóban forgó tőkés csoport, ame­lyek mögött valószínűleg a konkurrens SIR vegyi konszern áll — kivált a fő részvényeseket tömörítő szindikátusból. Egyidejűleg megerősödött az állam be­folyása, mert a szindikátus tanácsába­ választották egy magáncég képviselője mellett a Mediobanca állami holding delegátusát is. A Mediobanca a to­vábbiakban eladásra kínálja majd a magántőkének a tulajdonában levő részvények egy részét, hogy ismét hely­reálljon az egyensúly a közület és a magánszektor között. (AP—DJ, Reuter) ÚJ VALUTAÁRFOLYAMOK ROMÁNIÁBAN A Román Nemzeti Bank március 29-től érvényes új valutaárfolyamai: Tőkés pénznemek Hivatalos­­Pótlékok­ A febr. 12-i szint 1 dollár 4,97 12,00 12,00 1 angol font sterling 11,83 28,68 28,68 100 belga frank 14,34 34,62* 100 francia frank 118,67 286,53 275,40 100 görög drachma 16,57 40,01* 100 holland forint 207,86 501,88 492,41 100 japán jen 1,7 4,10* 1 kanadai dollár 4,97 12,00 12,00 100 olasz líra 0,79 1,91 1,88 100 osztrák schilling 30,24 73,01* 100 svájci frank 197,18 476,09 476,38 100 svéd korona 127,06 306,79 300,10 100 NSZK málta 214,48 517,86 512,12 A változások nem érintik a szocialista országok valutáit. (Agerpress) * nem ismerjük. Szovjet—csehszlovák tudományos-műszaki együttműködés A Szovjetunió és Csehszlovákia kö­zötti tudományos-műszaki együttműkö­dés rendkívül eredményes és hatékony — állapította meg a Rudé Práva keddi számában Mihajlovszkij, a szov­jet—csehszlovák tudományos-műszaki együttműködési albizottság ügyvezető titkára.­Szovjet és csehszlovák tervezőkollek­tívák egy egyedi fonógépet hoztak lét­re, amelynek alkalmazásával a fonodák munkatermelékenysége átlag 2—2,5- szeresére növekedett. A gép gyártási engedélyét megvásárolták japán és olasz cégek is. A szovjet Szojuzsztyek­­lomontázs üvegipari tröszt és a cseh­szlovák üvegipari vállalatok együttmű­ködése révén kibővült az üvegcsövek ipari alkalmazása és ezáltal több ezer tonna különleges acélcsövet sikerült megtakarítani. Nemrég helyezték üzembe a brnói házgyárat, amely csehszlovák—szovjet közös vállalkozás eredménye. A gyár kapacitása 130 ezer négyzetméter lak­terület, vagyis mintegy 2000 lakás évente. A Szovjetunióban levizsgáztatnak csehszlovák gyártmányú autókat, főleg teherautókat. E típusok nagy részét már sorozatban gyártják, és a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában egyaránt gyártják. Közös vállalkozással épült az első csehszlovák atomerőmű, valamint a prágai metró. (MTI) A bolgár mezőgazdaság feladatai A mezőgazdaságot jövedelmezőbbé kell tenni, több és olcsóbb élelmiszert kell termelni mind exportra, mind pe­dig a belső piacra — ezt a feladatot tűzték a bolgár mezőgazdaság elé. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium kiadványa megállapítja, hogy a cél el­érése érdekében előirányozzák a ter­melő, feldolgozó és értékesítő vállala­tokat egyesítő 170 agráripari komp­lexum továbbfejlesztését, valamint a központi ellenőrzés erősítését. Bulgáriában az 1972. júniusi árpoli­tikai döntések értelmében ösztönzik a magas minőségi követelményeknek megfelelő termékek előállítását. Az or­szág 1 milliárd dollárt meghaladó me­zőgazdasági kivitelében gyümölcsök, zöldségek és a dohányáruk szerepelnek a vezető helyen. A mezőgazdasági im­port zömét a Szovjetunióból származó gyapot, a kubai cukor, a citrusfélék és a halliszt teszi ki. (AP—DJ) Kairóban a görög külügyminiszter Biciosz görög külügyminiszter hétfőn Kairóba, közel-keleti körútjának első állomására érkezett. Háromnapos ott­­tartózkodása során gazdasági együtt­működési és kulturális cseremegállapo­dást írt alá. Útjának következő állomá­sa Bej­rút lesz, később Szíriába és Irán­ba is ellátogat. A görög külügyminisz­ter utazásai egyben miniszterelnöke. Karamanlisz tervezett közel-keleti lá­togatásai előkészítését is szolgálják. (Reuter) Ismét emelkedőben az ipari termelés Franciaországban Az ipar az első negyedévben valószí­nűleg többet fog termelni, mint 1974 utolsó három hónapjában — véli Four­­cade francia pénzügyminiszter. Rádió­­nyilatkozatában elmondotta, hogy az ipar az előrejelzések szerint az idei évben 2—3 százalékkal több árut ad majd, mint 1974-ben. A miniszter bízik abban, hogy a második negyedévben élénkül a belső kereslet és megindul a készletek újrafeltöltése. Kedvezőtle­nül alakul viszont az inflációellenes harc. Februárban a kiskereskedelmi árak 0,8 százalékkal emelkedtek, 0,2 százalékkal gyorsabban, mint az előző hónapokban. „Nem nyertük meg az inflációellenes harcot” — ismerte el Fourcade. (Reuter, AP—DJ) Nyolcszoros exporttöbblet Indonéziában Nyolcszorosára dagadt tavaly Indo­nézia külkereskedelmi mérlegtöbblete 1973-hoz képest. A 7 milliárd 426 mil­lió dolláros exporttal 3 milliárd 858,8 milliós bevétel állt szemben. Legna­gyobb külkereskedelmi partnereivel, Japánnal és az USA-val szemben In­donézia tetemes aktívumot alakított ki, a szocialista országokkal viszont­­ jó­val kisebb forgalom mellett passzív volt az indonéz külkereskedelmi mér­leg. A szocialita országokba 44,5 millió dollárért exportáltak, és 83,9 millió dollárért importáltak onnan. Dzsakarta igyekszik fellendíteni a szocialista országokkal folytatott kül­kereskedelmét, amely 1965 után szinte teljesen leállt. Az Egyesült Államokba viszont az amerikai kereskedelmi tör­vény hatására valószínűleg visszaesik az indonéz kivitel. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Sikerült megállítani az inflációt A JAPÁN GAZDASÁG HŐKEZELÉSRE SZORUL A japán gazdaság az idei évben sikereket könyvelhet el: megfékezték az inflációt, növelték az exportot, bár a GNP 3—4 százalékos növelési terve nem látszik reálisnak. Új probléma a fokozódó munkanélküliség, amely a nem elég élénk gazdasági tevékenység következménye. A recesszió felszámo­lására több módszer is kínálkozik: lazítani a hitelmegszorításokon, fokozni a közmunka-kiadásokat, csökkenteni a kamatlábat. A szakszervezetek a megoldást a béremelésben látják. A vezetésnek az a célja, hogy nyugod­­tabb vizekre kormányozza Japán hajóját. A program még csak negatív jellegű: megszüntetni a jelenlegi helyzetet. Hogy az április 1-ével kezdődő új pénzügyi évben hogyan tovább, még kétséges. Fokozódik a munkanélküliség A japán gazdasági élet kezd ugyan magára találni, ez a folyamat azon­ban hosszabb lesz a vártnál. Az arany­korhoz visszavezető út keresése olyan, mint a mondái sárkánnyal vívott küzdelem, ahogy a mesebeli ször­nyeteg levágott fejének helyére min­dig új nő, így bukkannak fel újabb és újabb nehézségek a már megoldott gazdasági problémák helyett. Év ele­jén az ország legsúlyosabb gondja a hosszú ideje tartó infláció volt, az ár­emelés üteme ez idő tájt 20 százalék felett mozgott. Jelenleg az inflációs rá­ta a egymást követő hónapban egyfor­mán csökkenő irányzatot mutat, s e stabilizálódás várhatóan tartós lesz. Úgy látszik tehát, hogy sikerült meg­állítani az elviselhetetlen mértékű ár­emelkedést, s így megvalósul a Takeo Miki-kormány programjának legfőbb célja. Ám a győzelem ünneplésének,, még nem jött el az ideje. A japán ipar, a gazdasági terhek leg­főbb viselője az üzleti élet serkentését ösztönző, nyílt kormányprogramot hiá­nyol. A gazdasági­ és pénzügyi szak­emberek szerint gyökeres fordulatra van szükség, az irányítás stratégiájá­ban: míg korábban az infláció megfé­kezésére összpontosították figyelmüket, most a recesszió ellen kell harcolni. Emelni kell a közmunka-program­ra fordított kiadásokat, s csökkenteni a hivatalos diszkontlábat — hangzik Kazuo Nakazawának, a Keidanren (japán gyáriparosok szervezete) vezető közgazdászának diagnózisa. „Ma már a munkanélküliség nagyobb gondot okoz, mint az infláció, s ilyen körülmé­nyek között érthetetlen, hogy miért ha­logatja a kormány a döntést.” A gazdaság működését tükröző ada­tok megerősítik Nakazawa szavait. A nagykereskedelmi árak szilárdulnak, az árak éves növekedése minden valószí­nűség szerint 15 százalékra szorul vissza, emellett a kereslet stagnál, a kihasználatlan ipari kapacitások fel­duzzadtak, s a legtöbb nyersanyag ára csökken. Kedvezően alakul az ország exporthelyzete is. A hagyományos dél­kelet-ázsiai piacokon kívül jelentős té­telű áru irányul az Egyesült Államok­ba. Új jelenség az olajtermelő orszá­gokkal folytatott kereskedelem. Az el­múlt évben az OPEC-országokba irá­nyuló export értéke az előző évi 2,6 milliárd dollárról 5 milliárdra nőtt. Mégis alig telik el úgy egy nap, hogy a hírügynökségek ne tudósítanának a japán nagyüzemek átmeneti munkale­­állításáról, a termelés szüneteltetéséről,­ vagy a munkások idő előtti nyugdíja­zásáról. A felélénkítés alternatívái A munkanélküliség fokozódása mö­gött a gazdasági élet pangása, a ter­melés lassulása áll. Az újrapezsdítési módszer kérdésében eltérnek az állás­pontok. Van, aki arra esküszik, hogy a nemzeti összterméket előállító vala­mennyi ágazat csak akkor áll talpra, ha erre a gazdaság állami szektorá­tól kap megfelelő lökést. Ha az állami költekezés nem túl drasztikus, ez nem árthat az infláció elleni harcnak sem — mondják. Mások a szigorú pénzpo­litika enyhítését követelik. Sumio Ha­va, a tokiói bank elnöke, aki egy gaz­dasági küldöttség élén az Egyesült Ál­lamokba látogatott, New York-i sajtó­­értekezletén újságíróknak elmondotta, meggyőződése, hogy a tavaszi „bérof­­fenzíva” után a japán nemzeti bank csökkenteni fogja a diszkontlábat, mégpedig az eddigi 9 százalékról 8,5 százalékra. A bértárgyalások befejez­téig azonban nem mernek lépni, kor­mánykörökben az infláció újraéledésé­től tartanak. A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy a béremelések, az emelkedő fogyasztói kiadások hama­rabb elősegíthetik a gazdasági fellen­dülést, mint a megnövekedett kereslet. A közmunkaköltségek a nemzeti össz­terméknek csak 8 százalékát jelentik, így szerepük nyilvánvalóan sokkal ki­sebb lehet, mint a fogyasztói kiadások­nak, amelyek megegyeznek a nemzeti össztermék 51 százalékával. A tavaszi bértárgyalásokon a szakszervezetek legalább 20—25 százalékos fizetéseme­lést követelnek, a munkáltatók enged­mény­tervezetén 10—16 százalék szere­pel. A várható kormányintézkedések A kormány valószínűleg a jövőben is a szűk hitel politikáját fogja nagy álta­lánosságban követni. Nagyon bonyolult feladatot kell megoldania, nem lehet ugyanis az egyes gazdasági bajokkal külön-külön foglalkozni, hiszen hatásuk összetetten érvényesül. Ebben a hely­zetben a kormány stratégiáját éppúgy, ahogy a világ többi fejlett tőkés orszá­gának politikáját, a lavírozó hadműve­letek jellemzik. Hol az infláció ellen kell felvenni a harcot, hol pedig a re­­cesszióval kell megküzdeni. A tőkés országoknak nincsenek meg­felelő magatartási szabályaik erre az új válsághelyzetre. Egy új, ismeretlen, ed­dig még sosem volt jelenséggel kell megküzdeniük, ám ehhez csak hagyo­mányos eszközökkel rendelkeznek. A korábbi, anticiklikus módszerek nem a mostani válságra vannak szabva, ezért a kormányok váltogatják őket. Hol egy kis restrikcióval, hol egy kis hitelmeg­szorítással, hol pedig egy csipetnyi ka­matlábemeléssel próbálkoznak, s köz­ben igyekeznek ellesni egymás tapasz­talatait is. Ha a gazdasági élet különböző terüle­tein az érdekek el is térnek egymástól, ha a szakemberek véleménye nem is egyezik a hogyan kérdésében, a cél megfogalmazásában egységesek: kive­zetni az országot a válságból, s újra megindítani az ütemes növekedést. Az utóbbi hetekben olyan elméletek kerül­tek forgalomba, amelyek szerint Ja­pánnak végképp le kell mondania az évi 10 százalékos növekedésről, a gaz­daság rohanó fejlődését lelassult előre­haladás váltja fel. Nem lehet még tud­ni, hogy a fékezett növekedésről szóló elmélet — amely jellegzetesen a vál­ságévek terméke — vagy a „minden úgy lesz, mint régen” elképzelés dia­dalmaskodik. Annyi azonban bizonyos, hogy a japán gazdaságban ma már sok­kal időszerűbbek ezek a „szebb jövő­vel” kapcsolatos kérdések, mint két hó­nappal ezelőtt, amikor még a legfonto­sabb dolog a túlélés volt. Földvári Zsuzsa Eximbank-hitel Jugoszláviának Az amerikai Export-Import Bank 8 százalékos kamatra 9,1 millió dolláros hitelt nyújt a jugoszláv UMIS egyesü­lésnek. Az Andruzena Metalna Indust­­rija Sarajevo 22,3 millió dollárért vá­sárol amerikai berendezéseket a Banja Luskában épülő hideghengerműhöz. Az üzem fővállalkozója a Waterbury Far­­rel, a tervezést a Production Machinery Corp. vállalta, az elektromos felszere­lést pedig a General Electric szállítja. (AP—DJ) MINDENKINEK AJÁNLJUK Hazánk felszabadulás utáni fejlődé­séről sokoldalú tájékoztatást nyújta­nak a Statisztikai Kiadó Vállalat jubileumi kiadványai MAI MAGYARORSZÁG Földrajzi leírás - Történelem dióhéj­ban - Állami és társadalmi rend - Gazdasági élet stb. Kb. 300 oldal, gazdagon illusztrálva kb. 32 Ft MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK 30 ÉVE Az 1945-1975 közötti fejlődést be­mutató, reprezentatív színes grafikon­album Kb. 100 oldal kb. 50 Ft MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1975 Részletes statisztikai információk ha­zánk helyzetéről Kb. 300 oldal kb. 25 Ft STATISZTIKAI KIADÓ VÁLLALAT 1525 Budapest, Pf. 34. MEGRENDELŐLAP Megrendelem utánvétes szállításra az alábbi kiadványokat: ... példány MAI MAGYARORSZÁG (kb. 32 Ft) ... példány MAGYARORSZÁG TÁR­SADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐ­DÉSÉNEK 30 ÉVE (kb. 50 Ft) ...példány MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1975 (kb. 25 Ft) A megrendelő neve: .......................... Pontos címe: aláírás

Next