Világgazdaság, 1975. szeptember (7. évfolyam, 166/1663-185/1682. szám)
1975-09-02 / 166. (1663.) szám
AZ ÚJ NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND FÓRUMA Megnyílt az ENSZ rendkívüli ülésszaka Tegnap délután megnyílt az ENSZ rendkívüli ülésszaka, a második azok közül, amelyeket a fejlődő országok gazdasági követeléseinek megvitatására hívtak össze. A közgyűlést, amelyen 138 ország képviselteti magát, Buteflika algériai külügyminiszter, az ülésszak elnöke nyitotta meg. A tanácskozás méltán érdemel különleges figyelmet, hisz színhelye a világszervezet, a legmagasabb fórum. Mégis csupán egy a sűrűsödő értekezletek között, amelyek arra hivatottak, hogy a változott politikai erőviszonyoknak és gazdasági realitásoknak megfelelően igazságos és egyenlő elbánást biztosítsanak a fejlődő országoknak. Az ülésszak közvetlen előzménye volt az el nem kötelezett országok limai értekezlete, ahol részben körvonalazódott már az, hogy miről folyik majd 12 napon a szó az ENSZ-palotában, s a New York-i tanácskozással párhuzamosan folyik a Világbank konferenciája, amelynek ugyancsak egyik központi problémája a fejlett és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok újjáalakítása. Jóllehet az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alapvetően gazdasági jellegű, e gazdasági kérdéseket a politika prizmáján keresztül kell vizsgálni — állapítja meg a Pravda New York-i tudósítója. A politikai mozzanatnak, (amely elválaszthatatlan az enyhülés folyamatától) nyomatékot kölcsönöz egyrészt a szocialista országok, az el nem kötelezett csoport és a fejlődő államok összetalálkozása; az hogy érdekük és álláspontjuk számos alapvető kérdésben rokon. Másrészt az olajválság mindenki számára megvilágította: a termelők és fogyasztók között nemcsak kölcsönös függés van, de ezen az interdependencián belül a fejlődő országok is komoly adókkal rendelkeznek. Az olajfegyver hatékonysága, valószínűleg ez az a meggondolás, ami egy táborba tereli a harmadik és (az energia drágulását leginkább megsínylő) negyedik világ országait. Kivált minthogy néhány olajország mesés gazdagodása ellenére a gazdagok és szegények közötti szakadék az elmúlt időszakban — főleg a rohamos infláció miatt — még nagyobb lett. A fejlődő országok a különböző regionális tanácskozásokon, illetve a múlt héten a perui fővárosban megfogalmazták követeléseiket, most az ipari hatalmakon a sor, hogy választ adjanak. A szegény országok lényegében új gazdasági világrend kimunkálását óhajtják: nyersanyag-kartellek létrehozását az OPEC mintájára; a nyersanyagárak és a folytonosan emelkedő iparcikk árak valamiféle indexszel való összekapcsolását; szabad behatolási lehetőséget az ipari országok piacaira; végezetül a segélypolitika szabályozását, azaz a sokszor kilátásba helyezett, de ez ideig meg nem valósított automatizmust, amelynek értelmében a fejlett országok nemzeti össztermékük meghatározott hányadát segélyezésre fordítják. E kívánalmaik fényében nagy várakozás előzi meg az Egyesült Államok nyilatkozatát és a Közös Piac állásfoglalását. Előzetes értesülések szerint az Egyesült Államok képviselője, Moynihan nagykövet (ő a Távol-Keleten időző Kissinger helyett szólal fel) hajlékonyabb álláspontot foglal el, mint a korábbi tanácskozások alkalmával. A New York Times kombinációi szerint az Egyesült Államok ezúttal konkrét felajánlásokat tett a világ élelmezési helyzetének javítására. Emellett — írja a lap — készséget mutat majd a vámtarifák leszállítására, a mezőgazdasági fejlesztési támogatás növelésére. Túl ezen, állítólag hajlik arra is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap keretében kiegyensúlyozó mechanizmusok létesítéséhez is hozzájáruljon a fejlődő országok fizetési mérleg hiányának enyhítésére. A Közös Piac képviseletében Moro olasz külügyminiszter szólal majd fel. Brüsszel koncepcióját az alábbiakban körvonalazza a DPA hírügynökség: készség arra, hogy esetről esetre nyersanyagegyezményeket kössenek, de nyersanyag-kartellek kötésének gondolatát elutasítják. Konkrét hozzájárulást nyújtanak az exporthozamok stabilizálására, de nem kaphatók a nyersanyag- és az iparcikk árak indexének kidolgozására. Ráállnak a fejlesztési segélyek emelésére, viszont nem kötelezik el magukat a segélyek automatikus folyósítása mellett. Nagyjában ezek a reális szándékok, amelyeket eltakar a „nem konfrontációt, de kooperációt” manapság sűrűn hangoztatott jelszava. Sok megfigyelő úgy véli, hogy a fejlett iparral rendelkező országok gesztusai nem elégítik ki majd a harmadik világ országait. Ezeket az országokat sarkallja az, hogy erejük tudatára ébredtek, ugyanakkor megszenvedik, hogy az árak olyan szeszélyesek, mint az időjárás, sorvasztja őket az infláció és a recesszió szorítása, a devizák ingatagsága. Ám ha e közgyűlés végezetül nem ad sokkal többet annál, minthogy fölfedi az egyetértés lehetséges területeit, s e témák kimunkálását más nemzetközi testületek szakértői csoportjára bízza, akkor is újabb mérföldkő, korunk egyik legfontosabb, de legfogósabb kérdésének, az új nemzetközi világrend kialakításának rögös, de feltartóztathatatlan útjában. v T Két évre szóló aranymegállapodás Washingtonban tanácskozik az IMF és a Világbank közgyűlése Hétfőn 127 tagállam pénzügyminisztereinek részvételével megkezdődött Washingtonban a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank idei közgyűlése. Már a hét végén tartott megbeszéléseken sikerült a fejlett tőkésországoknak megállapodniuk a nemzetközi valutareformot érintő néhány fontos részletkérdésben. A fejlődő országokat ennél sokkal inkább foglalkoztatja a nemzetközi támogatás fokozásának kérdése, amelyre McNamara, a Világbank elnöke hívta fel az iparosodott országok figyelmét. Witteween, a Valuta Alap főtitkára az USA-t, az NSZK-t és Japánt gazdaságai összehangolt fellendítésére sürgette. Az aranymegállapodást a hét végén dogozta ki a tíz vezető tőkésország pénzügyminisztereinek külön értekezlete. Ennek értelmében már jövő év elején megkezdődhet a Nemzetközi Valuta Alap aranykészletének kiárusítása, közölték nem hivatalosan Witteween főtitkár sajtóértekezletén hozzátette: az aranyat fokozatosan, 2-3 év alatt fogják értékesíteni, nehogy felborítsák a piacok működését, hiszen 25,6 millió uncia, azaz a jelenlegi piaci áron számolva 4,1 milliárd dollár értékű arany eladásáról van szó. (Az aranypiacokat a megnyugtató nyilatkozat ellenére felkavarta a bejelentés, Londonban, Zürichben unciánként 5-6 dollárral estek az árak hétfőn. A megállapodás a következő pontokat tartalmazza: végleg eltekintenek az arany hivatalos árától, és a jövőbeni kvótaemeléseknél nem írják elő a kötelező aranyhányad befizetését. Az IMF eladhatja aranykészletének egyhatodát, a 25,6 millió unciát a tagállamok jegybankjainak, avagy a szabadpiacon. A haszonból, mintegy 2,5 milliárd dollárból a fejlődő országok támogatására szolgáló különleges alapot fogják finanszírozni. Az IMF arányának másik egyhatodát visszaszolgáltatják a tagállamoknak, mégpedig korábbi befizetéseik arányában. A megállapodás aláírásától számított kétéves időszakban a résztvevő jegybankok (az egyezményhez az aláíró 10 vezető tőkésországon kívül bármelyik más tagállam is csatlakozhat) kötelezettséget vállalnak, hogy együttes aranykészletük nem haladja meg az 1975 májusi szintet, amikor a Tízek és az IMF együttes aranykészlete mintegy 958 millió unciát tett ki. Az USA engedett abból az álláspontjából, hogy az egyes jegybanok két évig ne változtassanak az 1975 májusában rendelkezésükre álló aranymennyiségen, és ennek fejében a franciák hajlandónak mutatkoztak az árfolyamkérdésről kétoldalú tárgyalásokat folytatni az USA-val. A kvóták újraelosztásának kérdéséről kevesebb részletet hoztak nyilvánosságra: az USA hajlandó az eddigi 23 százalék helyett megelégedni 20 százalékos kvótarészesedéssel, mivel a fontos kérdésekben ez még mindig vétójogot biztosít számára. Anglia kvótaaránya is valamelyest csökken, de az USA után még így is a második legbefolyásosabb tagország marad kvótáját, illetve a szavazati arányát illetően. Az olajtermelők az eddigi 5 százalék helyett megkapják a 10 százalékos kvótarészesedést. Witteween főtitkár megnyitó beszédében rámutatott, hogy az IMF számára nem jelentene nehézséget, hogy egyes országok lebegtessék valutájukat, miközben mások az árfolyamrögzítés bizonyos formáit alkalmazzák. A Világbank elnöke, McNamara arra figyelmeztetett, hogy a fejlődő országok súlyos valutaválsággal nézzenek szembe és a Világbank kölcsöntevékenységének fokozását sürgette. A bank és szervezetei az 1976. június 30-ával végződő pénzügyi évben 7 milliárd dollár összegű kölcsön engedélyezésére készülnek, amely 1 milliárd dollárral több a tavaly folyósított kölcsönöknél. Ha az olajimportáló fejlődő országok az egy főre eső nemzeti jövedelmet egyáltalán növelni akarják, évente 49 milliárd dollárt kellene magán- és állami támogatások útján hozzájuk eljuttatni. A világméretű infláció, az exportpiacok stagnálása miatt a fejlődő országok gazdasági kilátásai ma baljósabbak, mint egy évvel ezelőtt — mondta McNamara. .A Föld lakosságának nincstelenjei, több mint 1 milliárdan, legfeljebb azt remélhetik, hogy 1980-ig a jelenlegi 105 dollárról 108 dollárra növekszik az egy főre eső évi jövedelem, miközben az iparosodott világ az 1970. évi 3100 dollár helyett az évtized végére 4000 dollárra számít. Az IDA számára az 1977 júliusától kezdődő hároméves programban 6 milliárd dollárt szánnak, és az úgynevezett „harmadik ablak”, a szubvencionált kamatozású kedvezményes hitelek keretét jövőre 500 millió—1 milliárd dollár öszszegben szabnák meg. Külön programot dolgoznak ki a legszegényebb városi lakosság megsegítésére, erre a célra 7 milliárd dollárt szánnak a következő öt évben. (Reuter, AP—DJ, DPA) MEGNYITOTTA KAPUIT A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁR A hagyományos lipcsei őszi vásáron közel félszáz országból több mint 6000 kiállító fogyasztási cikkeit, illetve az ezek előállításához szükséges gépeit és berendezéseit tekinthetik meg a látogatók. A szocialista államok közül — jelenti az MTI — a Szovjetunió kínálja a leggazdagabb áruválasztékot. A KGST-országok mindenekelőtt az integráció eredményeit igyekeznek szemléltetni. Lipcsében jelen vannak a fejlődő és a tőkésországok ismertebb cégei is, az idei seregszemle a jelek szerint jó alkalom az NDK és a nyugati országok kereskedelmi kapcsolatainak felmérésére. „A Német Demokratikus Köztársaság igyekszik lépést tartani a világszínvonallal, ezt igazolja a 2800 termelőüzem illetve kütsikereskedelmi vállalat bemutatója” — hangsúlyozta a többi között a megnyitó alkalmából tartott sajtókonferenciáján Wonsack kiállításigazgató. Hozzátette: üzlet- és tapasztalatszerzés szempontjából is eredményesnek ígérkezik az idei bemutató. Lipcsében 46 ország 271 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit. A szocialista államok közül a legimpozánsabb a szovjet árubemutató, ahol — mint moszkvai tudósítónk jelenti — 24 külkereskedelmi egyesülés több mint 400 ipari vállalata hozzávetőleg 7000 árucikket kínál, s ezeknek 80 százaléka új termék, vagy egy korábban is gyártott áru lényeges műszaki fejlesztéssel készült újabb változata. A Zsiguli gépkocsik első három típusán kívül (az autókiállítás talán a legimpozánsabb) már láthatók a Volga, a Zaporozsec és több teherautó legújabb modelljei is. A lakkok, festékek és műanyagok mellett a szovjet—NDK kooperációban gyártott ,,Afrika” mosógépen kívül a szovjet pavilonban korszerű televíziók, rádiókészülékek, magnetofonok, továbbá hagyományos és új élelmiszerféleségek láthatók. Huszonhat magyar külkereskedelmi és külkereskedelmi joggal rendelkező iparvállalat vonultatja fel legújabb termékeit — a HUNGEXPO rendezésében — több mint 25 ezer négyzetméteren az idei lipcsei őszi vásáron. Vasárnap magyar küldöttség érkezett az NDK-ba, amelyet Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezet. A vásár megtekintése mellett NDK-beli kollégájával megvitatja az idei és a jövő évi árucsere-forgalommal, valamint a kétoldalú, hosszú lejáratú (1976—1980) kereskedelmi egyezmény előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. A kilenc fejlődő ország között ismét Indiáé a legnagyobb bemutató. Ami pedig a tőkésállamokat illeti, 26 országból 1569 kiállítót jegyeztek be. Erich Honecker, az NSZEP első titkára a vásár megnyitóján a többi között felkereste a legjelentősebb tőkés államok , így az NSZK, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Olaszország pavilonjait. Ez utóbbi kiállításon megjegyezte, az NDK részéről szívesen látnák ha az olasz vállalatok, más nyugati cégekhez hasonlóan, bekapcsolódnának az NDK következő ötéves népgazdasági tervében szereplő létesítmények beruházási munkáiba. A szovjet állami bank Moszkvai tudósítónktól: Tartósan javul a dollár helyzete a szovjet pénzpiacon. Az amerikai valutát több mint egy százalékkal felértékelték — az állami bank szeptemberi árfolyama szerint — s most 100 dollárért kereken 74 rubelt adnak. Figyelemre méltó, hogy ebben az esztendőben még egyszer sem jegyezték ilyen magasan az amerikai dollárt a Szovjetunióban. (Augusztusban 100 dollárért 73,25 rubelt, júliusban pedig 69,25 rubelt adtak.) Úgy látszik, hogy rövid életűnek bizonyult a font sterling javulása, egy hónapi emelkedés után ugyanis ismét csökkent a valuta jegyzése. Egy fontot ezután 1,56 rubellel számolnak el, ez minden idők egyik legalacsonyabb ár- árfolyammódosításai folyamát jelenti. Ismételten felértékelték a rubelt a nyugatnémet márkához képest. 100 egységért 28,60 rubelt adnak, ez az idén negatív rekordnak számít. Felértékelték a rubelt a hosszú idő óta mozdulatlan olasz lírához képest is, mégpedig 1 százalékkal. Az északi országok valutái közül ezután kevesebbet ér a norvég és a svéd korona, valamelyest emelkedett az izlandi korona értéke. A fejlődő országok pénzegységei közül — a rubelhez viszonyítva — némileg javult a Szíriai és libanoni font, az argentin pesó és az új-zélandi dollár viszont erőteljesen romlott. A Szovjetunió állami bankjának szeptemberi listáján összesen 12 tőkés valuta jegyzése változott meg. fi / NAPRÓL NAPRA ■+ VALAMELYEST JAVULTAK A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK VILÁGPIACI CSEREARÁNYAI. A Nemzetközi Valuta Alap jelentése szerint mind az export- mind az importárak esnek, de a második negyedévben a 0,5 százalékos exportárcsökkenéssel 1,8 százalékos importár esés állt szemben, + TOVÁBB ROMLIK A KÖZÖS PIACI ORSZÁGOK GAZDASÁGI HELYZETE. A brüsszeli bizottság a második negyedévről szóló jelentése szerint az infláció és a munkanélküliség változatlanul súlyos. Az eddigi reflációs intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. + A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK IS HOZZÁJÁRULTAK AZ ECUADORI ÉS PERUI POLITIKAI VÁLTOZÁSOKHOZ. Ecuadorban, ahol államcsínykísérlet történt, az olajexport-bevételek visszaesése komoly gondokat okozott a vezetésben. Peruban a haladó rendszer sem tudott megbirkózni az inflációval és a munkanélküliséggel. -A BONN NEM HAJLANDÓ TÁMOGATNI AZ ALUMÍNIUMIPART. A világméretű recesszió hatására a nyugatnémet alumíniumkészletek megkétszereződtek. Nehéz helyzetben van a brit alumíniumipar is: az Alcan konszern szerint a kereslet alumíniumtermékek iránt meredeken zuhant. A MEGKÉTSZEREZŐDIK A MAGYAR—ALGÉRIAI FORGALOM AZ IDÉN a múlt évihez képest — mondotta lapunknak adott interjújában Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Hangsúlyozta: erős a verseny az algériai piacon, de tovább növelhető a magyar export. A csehszlovák miniszterelnök Bukarestben Strougal csehszlovák miniszterelnök tegnap hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett. Kíséretében van a kohászati és nehézipari, a gépgyártási és a külkereskedelmi miniszter. Strougal román kollégájával, Manescuval folytat tárgyalásokat. Miculescu román mezőgazdasági miniszter az Egyesült Államokba utazott hivatalos látogatásra. Butz, amerikai mezőgazdasági miniszter hívta meg, a tárgyalások középpontjában az élelmiszeripari és mezőgazdasági együttműködés áll. Vasárnap Bukarestbe érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Margaret Thatcher, a brit Konzervatív Párt vezetője. A megfigyelők emlékeztettek rá, hogy Thatcher asszony két héttel Wilson brit miniszter látogatása előtt tárgyal Romániában. Wilson, mint ismeretes, szeptember 16-án érkezik Bukarestbe, ez lesz az első eset, a második világháború óta, hogy brit miniszterelnök kelet-európai népi demokratikus országba látogat. Nagy-Britannia kölcsönt nyújt Romániának öt BAC 1—11 repülőgép vételére. Hétfőn jelentették be, hogy a kölcsön összege 15,4 millió font lesz. A repülőgépeket 1977 nyarán szándékozik forgalomba állítani a Tarom román légivállalat. A román—brit kapcsolatokkal foglalkozik a Financial Times. Értesülése szerint London és Bukarest több jelentős megállapodást köt Wilson látogatása kapcsán. Tavaly a brit—román kereskedelem angol szempontból deficites volt: 33,5 millió fontos brit exporttal 34,2 milliós import állt szemben. Az idei első félévben viszont a brit kivitel 27,5 millió fontra emelkedett, az import ellenben nem haladta meg a 18 millió fontot. A brit lap végül emlékeztet arra, hogy a nyugati állam- és kormányfők szinte egymásnak adják a kilincset Bukarestben. Ford amerikai elnök és Chirac francia miniszterelnök a közelmúltban tárgyalt a román fővárosban, és most fejeződött be Demirel török miniszterelnök látogatása. (Reuter, AP,DJ) Kairó és Tel Aviv megállapodása Gyakorlatilag létrejött a Sínai-félszigetre vonatkozó katonai megállapodás Kairó és Tel Aviv között, jelentik a hírügynökségek, miután az izraeliek elfogadták az egyezmény szövegét. A megállapodást a két vezérkari főnök fogja parafálni, s az Al Gumhuria című kairói lap úgy tudja, hogy a hivatalos aláírásra három héten belül Genfben kerül sor. Az AFP értesülése szerint, a részmegállapodás keretében az USA bizonyos gazdasági természetű kötelezettségeket vállalt. Izraelnek évi 350 millió dollár értékű olajtermékre van szüksége, ezt az USA fogja szállítani és részben finanszírozni, cserébe az Abu Rudeis-i olajmező átadásáért Egyiptomnak. Washington hosszú távú segélyeket is garantál Tel Avivnak és 2,5 milliárd dollárnyi azonnali gazdasági és katonai segélyt nyújt. Kairó kedvező feltételek mellett 1 millió tonna gabonát kap, s az USA fegyverszállításokat is kilátásba helyezett. (AFP, Reuter, AP)