Világgazdaság, 1975. december (7. évfolyam, 229/1726-247/1744. szám)
1975-12-02 / 229. (1726.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG llPGBAfi A KGST-országokban nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet, s ezen belül a légkör védelmének. A szocialista gazdasági integráció fejlődése lehetővé tette az együttműködés új, hatékony formáinak kialakítását ezen a téren is. Többek között koordinációs szakközpontok is alakultak. Ezek közé tartozik a drezdai szellőztetési és hűtési technikával foglalkozó intézet. Ez az intézet a légkör káros és szennyező anyagoktól való megvédésének problémáját tanulmányozza. Werner, az intézet vezetője emlékeztetett, hogy a környezet védelme érdekében tett erőfeszítések nem újkeletűek a KGST-országokban. A moszkvai és a berlini testvérintézetek például már régóta tanulmányozzák közösen, milyen hatást gyakorol a levegőszennyeződés az ember egészségére. A drezdai intézet a moszkvai partnerrel közösen tervez mérőműszereket és szűrőket. A koordinációs központ keretein belül a KGST-országok és Jugoszlávia 60 tudományos kutatóintézete működik — önkéntes alapon. A koordinációs központ az 1980-ig terjedő időszakra dolgozott ki terveket. Nagy figyelmet szentelt a portalanításnak, a füstnek és egyéb fáradt gázok eltávolításának, a káros anyagok teljes elégetésének, valamint a tisztító berendezések és a méréstechnika tökéletesítésének. Szeptemberben a tervezetet a központ vezető szerve elé terjesztették jóváhagyásra; ebben a testületben részt vesznek az összes együttműködő ország képviselői. Jelentős előrelépés történt a dioxidnak a füstből való eltávolításával kapcsolatos kérdések tanulmányozásában. Az NDK számára aktuális a problém A VILÁGSAJTÓBÓL KGST-együttműködés a környezetvédelem terén ma, mivel ott sok villamoserőmű barnaszénnel dolgozik. Ezért a sokoldalú együttműködés kibontakozásával egyidejűleg kialakulnak kétoldalú kapcsolatok is. Az utóbbiak ugyanakkor nagymértékben támaszkodnak a sokoldalú együttműködés során gyűjtött tapasztalatokra. A szakemberek kooperációjának fontos eredményei közé tartozik a „poratlasz” elkészítése, amely pontosabb tervezést tesz lehetővé a portalanító berendezési gyártásánál. A koordinációs központ tevékenységében központi helyet foglal el az információs szolgálat. Erről tanúskodnak a hatalmas kék mappák, melyek a „Légkör védelme” címet viselik. Tudományos feljegyzéseket, ismertetéseket tartalmaznak különböző országokban megjelenő könyvekről. A bulletint harmadik éve adják ki, először félévenként, majd később kéthavonta jelent meg. A drezdai intézeten kívül még nyolc intézet vesz részt az információval kapcsolatos feladatok ellátásában. A további sikerek biztosításához elengedhetetlenül szükséges a KGST- országok közös ellenőrző-mérő rendszerének kidolgozása. Valamennyi tagállam részére ajánlott az NDK és a Szovjetunió által közösen kidolgozott módszer a műszaki-gazdasági mutatók értékelésére. Egységesítették a méréstechnika alkalmazásának néhány módszerét. A légkör tisztaságáért vívott harc korunk rendkívül bonyolult problémái közé tartozik. Megvalósításukhoz szükség van a testvérországok közötti együttműködés bővítésére, amit nagymértékben elősegít az intézet tevékenysége. (1975. november 21.) DER SPIEGEL Még nemrégiben is az a hír járta, hogy a Chase Manhattan Bank vezérének, David Rockefellernek degradálás lenne még az amerikai elnöki pozíció is. „Az ő hatalma ugyanis nem a politikai manőverek futóhomokjára, hanem a befektetésekre épül” — jegyezték meg. Csakhogy az 1974—75-ös világreceszszióban kiderült, a Chase egyik-másik üzlete sem állt egészen szilárd talajon. A bank egyre több követelését kénytelen volt leírni és a vezér képességeibe vetett bizalom kezdett meginogni. Igaz ugyan, hogy más amerikai bankokat is meglegyintett a csőd szele, különösen többet azok közül, amelyek az ingatlan vagy a tankhajóüzletben működnek, nem is beszélve a New York város anyagi gondjairól érintett Wall Street-i bankokról. Egy nagy bank sem akadt azonban, amely ily rosszul állta volna az idők viharát, mint a 100 milliárd dolláros mérlegvolumenű Chase. Ez év első háromnegyed évében például 52 százalékkal 21 millióra csökkent a bank nyeresége. A nagy rivális, a First National City Bank (röviden: Citibank) holdingtársasága, a Citicorpé ugyanakkor tekintélyes, 18 százalékos arányban emelte profitját, elérve a 93 millió dollárt. Igaz, hogy a Chase már akkor sem volt a régi, amikor 1969-ben David Rockefeller az élére állt. A Bank of America mögött a világ második bankja, New York városának első pénzintézete ugyanis nem tudott többé lépést tartani a Citibankkal. Házon belül sokan azt vetik Rockefeller szemére, hogy túlságosan is szeret utazgatni. A vezér azonban nem minden alap nélkül állítja, hogy nevére sok fontos ajtó megnyílt, amelyek A Chase Manhattant sem kímélte a válság mögött aztán gyümölcsöző megállapodások születtek, így például a Chase volt az első nyugati bank, amely fiókot nyihatott Moszkvában. Rockefeller egyiptomi látogatása nyomán hívta meg Szadat elnök a Chase Manhattant, hogy 18 évvel a bankok államosítása után megnyissa leányvállalatát Kairóban. A külföldi sikerek azonban eltörpülnek a belföldi kudarcok mellett. A kölcsönök árfolyamának emelkedésére számítva például 1973 végén Rockefeller felhatalmazta értékpapír-ügynökeit, hogy kétszeresére növeljék a bank kölcsönpapír-állományát. Ezek értéke el is érte az 1 milliárd dollárt, csakhogy az árfolyamok utóbb elkezdtek esni. Ráadásul a vezetőségnek mindaddig fogalma sem volt a veszteség arányairól, amíg 1974 szeptemberében egy könyvszakértői vizsgálat ki nem derítette, hogy a bank kölcsönállománya 33 millió dollárral magasabb értéken szerepel a reálisnál. Az idei év még rosszabbul alakul. Csupán az első kilenc hónapban 210 milliót vesztett a bank , a fizetésképtelenné vált hitelezőkön. A szeptemberig felgyülemlett veszteségeknek egyébként 41 százaléka a magas kamatok miatt összezilálódott ingatlanpiacon adódott, ahol egy idő óta erősen elkötelezte magát a Chase. Egy atlantai cég októberi csődjénél például 20 milliót kellett leírnia. Az igazgatótanács 24 tagja között máris vannak olyanok, akik mérlegelik, hogy kivel lehetne felváltani a főnököt. Rockefeller azonban úgy nyilatkozott, hogy amíg erre a bank vezetősége fel nem kéri, nem foglalkozik a visszavonulás gondolatával. (1975. évi 47. szám.) A lengyel könnyűiparban az utóbbi öt év során 70 új üzem és üzemrészleg kezdte meg a termelést. A fejlődés egyik bizonyítéka az iparág földrajzi elhelyezkedésének gyökeres változása is. A textilipar és a vele rokon iparágak működése valamikor csupán Lodz, Bielsko és Alsó-Szilézia vidékét jellemezte, ma már viszont az ország minden részében üzemelnek új gyárak, a többi között Opocznóban egy nagy és korszerű gyapjúszövöde, Lomzában pamutipari termékeket, Lubliniecben padlóburkolatot, Brzezowban csipkeárut, Ostrów Swietokrzyskiban konfekciócikkeket előállító üzem. Az említetteken kívül bővült a bőr- és kötszövöttipari hálózat is. Az új területek bekapcsolása mellett emelkedett a szóban forgó iparágak kapacitása a már említett, hagyományos területeken is. Az új beruházások összege az ötéves tervben eredetileg előirányzott 47 milliárd zloty helyett 68 milliárdot tett ki. A termelés bővülésének és korszerűsítésének nyomán a géppark számottevő mértékben megfiatalodott. 1970- ben az országban működő 214 ezer gép 56 százaléka származott 1959 előtti időkből, ez az arány a mai 243 ezres gépállományban csak 29 százalék. A kedvező arányváltozás ellenére még sok a tennivaló. A könnyűipari gépek tízévi üzemeltetés után zömükben elkopnak, elavulnak. Ráadásul a régi gépek főként a pamutipart szolgálják. Gyorsul a lengyel könnyűipar fejlődése azt az ágazatot, amely az egész könynyűipari termelésnek a felét teszi ki. A megvalósult új beruházások eredményeképpen a lengyel kötszövőipar ma már európai színvonalú, de jelentősen fejlődött a konfekció-, a gyapjú-, a selyem- és a cipőipar is. Elmaradt viszont a fonodák és szövődék fejlesztése, s ez a körülmény sokszor a készárutermelést is gátolja. A lengyel kormány a következő években a könnyűipar további fejlesztésére mintegy 90 milliárd zlotyt szán, a beruházások keretében mindenekelőtt a pamutfonodák korszerűsítését és a Lodz környéki textilgyárak , felújítását tervezik. Korszerű technikával felszerelt gyárakból mikor kerül ki korszerű termék? — teszi fel a kérdést az újságíró. A minőségi elmaradás oka egyrészt a rugalmasság hiánya, a megmerevedés a mennyiségi szemléletben, idegenkedés új technológia alkalmazásától, aminek következtében az iparág nem tart lépést a divat változásaival. De nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a termékek egyharmada az új üzemekből kerül ki, olyan területekről, ahol a könnyűipari termelésnek nincsenek hagyományai és az új technológiában jártas szakemberei. A feladat most már önként adódik: a korszerű technikával felszerelt gyárakból az említett hiányosságok kiküszöbölése. (1975. november 21.) Ankét a szellemitermék-kereskedelemről „NEM MEGFELELŐ A VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉG” „Miért van az, hogy a népgazdasági szinten kimondottan gazdaságos szellemitermék-export nem az a vállalatok számára” — vetette fel a kérdést Baczoni Jenő nyugalmazott külkereskedelmi államtitkár az SZVT által az akadémián rendezett „Szellemitermékkereskedelem” ankét hétfői bevezető előadásában. „A LICENCIA, TESCO, INTERCOOPERATION és NOVEX mint hivatásos szellemitermék-exportőrök tevékenységét miért nem egészíti ki más külkereskedelmi és termelő vállalatok széles körű igyekezete a licenceladásokkal, tervezési és szaktanácsadási szolgáltatásokkal megtűzdelt nemzetközi kooperációk, vegyes vállalatok, és harmadik piaci együttműködések létrehozására?” A válasz körvonalait (amelynek részletes tisztázására a kétnapos tanácskozás hivatott), Baczoni Jenő a gazdasági szabályozás gyengeségében jelölte meg, ami a szellemitermék-exportot, eltérő feltételei ellenére, egy kalap alá veszi a hagyományos áruexporttal. Az innováció az az elsősorban szervező, koordináló folyamat, amelynek során egy találmányból iparilag és kereskedelmileg kiaknázható termék vagy eljárás válik. Dr. Salusinszky Istvánné, a NOVEX Rt. vezérigazgatója szerint Magyarországon ezt a sok időt és kitartást igénylő tevékenységet kevés feltalálócsoport vállalja. Ez több esetben buktatja meg egy új gondolat gyakorlati megvalósítását, mint a pénzügyi nehézségek. Márpedig sokkal nagyobb egy találmány külföldi értékesítési esélye, ha nemcsak az elgondolás szintjén létezik, hanem előnyeit egy kézzel fogható terméken vagy referenciaüzemen lehet bemutatni. A magyar találmányok sok esetben azért nem adhatók el, mert nem is valóságos találmányok: valahol már kitalálták őket. Itt a mulasztás a kellő újdonságvizsgálat hiányában keresendő. Többek között ezek a tényezők okozzák, hogy elenyészően csekély az országban évente kutatott, mintegy 20 ezer témához képest évi 1,2 millió dolláros licencexportunk. „Műszaki-szellemi exportunk, bár az elmúlt négy év alatt háromszorosára, 1 millió 800 ezer devizaforintra nőtt, kevéssé versenyképes a nemzetközi piacon, ahol pedig a konkurrencia a beruházások visszaesése miatt felerősödött” — állapította meg Székács Imrének, a TESCO vezérigazgatójának előadása. Tervezési áraink külföldön magasak, tervezőink sokszor a szükségesnél részletesebb műszaki dokumentációt készítenek, és a vevőket sem tudjuk meggyőző ajánlatokkal ellátni. Hazai gyakorlatunkban ma még nem is létezik az úgynevezett „consulting engineering”, azaz a tervezéstől a kivitelezésig terjedő komplex műszaki tevékenység, pedig ez az a forma, ami a szellemi export növelésének legfőbb járható útja lenne, különösen a fejlődő országokban. (Ehhez viszont igazi fővállalkozói szervezet kiépítése lenne szükséges.) A hazai beruházások mérsékelt növekedése lehetővé teszi a közeljövőben, hogy a vállalatok az eddiginél több tervezői kapacitást fordíthassanak exportra. Annál is inkább, mert a tervezésben már ma is 15—20 százalék terhelhető lenne. A hétfői nap harmadik előadása a számítástechnikai szellemi termék, a software kereskedelmének lehetőségeivel foglalkozott. Dr. Quittner Pál, az Egyetemi Számítóközpont vezetője elmondta, hogy a világon jelenleg párhuzamosan megírt számítógépi programok értéke minegy 300 milliárd dollárra tehető. Ehhez a fölösleges munkához, sajnos, hazánkban is hozzájárulnak: az ok elsősorban a rossz információáramlás, a software jogi védelmének hiánya és a szakmai féltékenység. Ilyen körülmények között számottevő software exportra csak akkor számíthatunk, ha főleg egyedi problémák megoldására szolgáló alkalmazási programokra specializálódunk. Habár az ankét előadásai — az előzetesen megjelölt célnak megfelelően — a szellemi termékek exportját helyezték középpontba, a hozzászólók többsége, érdekes módon, e termékek importjával kapcsolatos problémákra tért ki részlesebben. (Lásd VILÁGGAZDASÁG 1975. nov 29.) Ez a jelenség nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy a szellemi termékek exportja és importja nem választható el egymástól, hanem arra is, hogy licencbehozatalunkat sokféle gond és érdekellentét kíséri. K. Gy. Új eternitgyár Nyergesújfalun Alap: a magyar—szovjet azbesztegyezmény November elején kezdte meg a termelésit a Cement és Mészművek új, korszerű azbesztcement lemezgyártó üzeme, Nyergesújfalun, a közel 75 éves elavult eternitgyár helyén. A 760 millió forint költséggel épült üzem a maga nemében a legkorszerűbbek közé tartozik, a gyártás hat teljesen automatizált gyártó soron történik. Az üzem tervezett évi kapacitása 22 millió négyzetméter lemez, a régi gyár termelésének háromszorosa, s javul a minőség is. A beruházás a tervezett határidőre készült el — a részhatáridők betartásával —, a végleges beruházási összeg pedig 10 millió forinttal kisebb a tervezettnél. A tervezett tőkés viszonylat helyett a gépek jelentős részét szocialista országokból importálták, és ez 540 ezer dollár megtakarítást eredményezett. A Szovjetunióból és Csehszlovákiából beszerzett gépek értéke 104,9 millió rubelt, míg a belföldi gépszállításoké 133,7 millió forint. A tőkés gépimport — dán, olasz berendezések — értéke 1,8 millió dollár. A tervek szerint az új gyár kielégítheti a hazai igényeket mind burkolólemezből, minél hullámlemezből. A gyár létesítésének egyik alapfeltétele volt a magyar-szovjet azbesztegyezmény; azalapanyagot a közös beruházásként a Szovjetunióban létesített üzem szolgáltatja. A folyamatos anyagellátás lehetőségét jól érzékeltetik azok az információk, amelyek szerint a jelentős gyártókapacitással rendelkező Románia és Jugoszlávia, sőt az ezen a területen élenjáró olasz vállalatok nyersanyaghiánnyal küzdenek és nem tudják gyártókapacitásukat megfelelően kihasználni. Az importra vonatkozóan furcsa eltérés van az ÉVM-től és a terméket importáló FERMION-tól kapott adatok között. (A beruházásra egyébként elsősorban nem az import megszüntetése, hanem az elavult, nagyrészt nehéz fizikai munkán alapuló régi gyártástechnológia felszámolása miatt volt szükség.) Az ÉVM felelős szakembere 7,2 millió négyzetméter burkolólemez tőkés importjának megtakarításáról beszélt, míg az importot lebonyolító FERUION szerint eddigi behozatalunk tisztán a szocialista országokból származott: majdnem teljes egészében a szovjet, csehszlovák és román szállításokra támaszkodott. Tőkés importra csak a különleges, reprezentatív célokra felhasznált Glasal minőségű felülkezelt burkolólemezeknél van szükség, de az igény minimális. A Glasal minőségű burkolólemezek gyártására Nyergesújfalun a jelenlegi csekély kereslet és a jelentős többlet-beruházás miatt még nem rendezkedtek be, de ha erre komolyabb igény lesz, a technológiai sor kibővíthető a szükséges berendezésekkel. (A színezett lemezek iránt a hazai igényt a rövidesen bevezetendő színezési eljárások nyomán ki tudják elégíteni.) Az azbesztcemertt lemez fő felhasználói a családiház-építők, valamint az ipari és mezőgazdasági beruházók, mellette jelentős igénnyel jelentkezik a könnyűszerkezetes program. (A módosított program szerint 1976-ra 650 ezer négyzetméter hullámlemezre és 1 millió négyzetméter síklemezre van szükség.) Az új gyár a megháromszorozódott termelési értéket az eredeti létszámmal adja, de jelenleg ez a létszám sem látszik biztosítottnak. A FERMION-nál remélik, hogy a várható áremelkedések miatt megnövekedett 1975-ös hazai kereslet a jövő évben csökkenni fog, és így lehetőség nyílik az új gyár termékeinek exportjára tőkés piacra. Az előzetes piackutatás alapján mintegy 2 millió négyzetméter lemez minden nehézség nélkül elhelyezhető lenne a tőkésországokban. Ennek viszontalapfeltétele, hogy a külkereskedelmi vállalat idejében értesüljön: van-e exportra eladható áru. K. R. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat felvesz agráregyetemet vagy élelmiszeripari főiskolát végzett és gyakorlattal rendelkező munkavállalókat vezető és középvezető munkakörbe. „ A jelentkezéshez pályázat szükséges. Magyar szerszámgép-kiállítás Olaszországban Római tudósítónktól: Nagyszabású szerszámgép-kiállítás nyílt a Milánó melletti Cinisello Balsamóban, rendezője a COGIS Compania Generale Interscambi SpA., a TECHNOIMPEX olaszországi képviselője. A magyar szerszámgépipar legfontosabb termékeit tágas, modern csarnokokban mutatják be, legtöbbjüket működés közben is. Kiemelhetők a világszínvonalon álló, ERI 250 és 400 típusú számjegyvezérlésű gépek, amelyeknek vezérlése az olasz San Giorgio cégtől vásárolt licenc alapján készült. 1975. DECEMBER 2.3 Magyar gazdasági küldöttség Kuvaitban November 29-én és 30-án Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár folytatott megbeszéléseket Kuvaitban a gazdasági együttműködés kérdéseiről és a pénzügyi kapcsolatok bővítéséről a kuvaiti pénzügyminiszterrel, valamint a kereskedelem- és iparügyi miniszterrel. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésére jellemző, hogy — mint ismeretes — a Magyar Nemzeti Bank egy kuvaiti pénzintézettel 1974. végén megállapodást írt alá 40 millió dollár összegű kölcsönkötvény elhelyezésére, majd ezt követően ez év augusztusában újabb 60 millió dollár összegű kötvény kibocsátásában állapodtak meg a Kuwait Investment Company-val. Ezek a kölcsönfelvételek a magyar népgazdasági terv céljaival összhangban olyan fejlesztésekhez kapcsolódnak, amelyek bővítik exportkapacitásainkat. A kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődését mutatja, hogy az idén a magyar vállalatok mintegy 20 millió dollár értékben exportálnak a közelkeleti országokba. A magyar kivitelben jelentős a gépipari termékek aránya — az idén körülbelül 40 százalék — főleg erősáramú berendezéseket, gépjárműveket szállít a magyar gépipar erre a piacra. Ezek a termékek igen keresettek Kuvaitban, s az erős konkurrencia ellenére is versenyképesek. A gépipari cikkek exportjának köre a jövőben tovább bővülhet egészségügyi berendezésekkel és oktatási felszerelésekkel. Magyarország szerepet vállal Kuvait iparfejlesztési terveinek megvalósításában is. Már folynak a tárgyalások egy izzólámpagyár létesítéséről és egy kábelgyár létrehozásáról magyar közreműködéssel. Magyar tanácsadó működik közre a kuvaiti baromfitenyésztés, valamint egy gyógyszergyár terveinek kidolgozásábanés kivitelezésében. Előrehaladott tárgyalások folynak magyar javaslat alapján létesítendő konfekcióüzemről is. Ezek a kooperációs vállalkozások széles körű magyar részvételre adnak lehetőséget. Például a magyar ipar kész gépi berendezések szállítására a kábelgyárhoz és arra is, hogy betanítsa az üzem szakszemélyzetét, valamint hogy részt vegyen nemcsak az üzem beindításában, hanem a termékpiaci értékesítésében is. Ezek — a szokásos kereskedelmi kapcsolatokon túlmutató — fejlettebb kereskedelmi formák lehetővé teszik a tartós gazdasági kapcsolatok kiépítését. A kuvaiti piacon még további kihasználatlan lehetőségek is kínálkoznak Magyarország számára (lásd: VILÁGGAZDASÁG 1975. augusztus 12-i száma), például be lehetne kapcsolódni a jelentős erőművi beruházásokba. Ma kezdődik Budapesten a Gellértszállóban a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. ülése. A KONSUMEX olasz cégek és egy spanyol cég cipőiből árubemutatót rendez a Cipőbolt Vállalat szakemberei számára hétfőn és kedden, hogy kiválaszthassák a jövő évi cipőimport tételeit e két relációban. -в*■ Környezetvédelmi konferenciát tartanak december első két napján a budapesti Lengyel Kultúra helyiségében. A lengyel előadásokat magyar korreferátumok egészítik ki. Finn kórháztechnikai szimpozion és kiállítás kezdődött a Magyar Kereskedelmi Kamara Kossuth téri székházában. A rendezvénysorozat december 1-től 5-ig tart. Az atomerőművek számítógépes irányításáról tartanak előadást december 5-én az MTSZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületének szervezésében. Magyar—jugoszláv szabványügyi megállapodást írt alá Belgrádban dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke. Az alumíniumra, a rézre és rézötvözetű alapanyagokra, féltermékekre, az élelmiszeripari termékekre vonatkozó, valamint az elektromos és életbiztonsági követelményeket tartalmazó szabványok kétoldalú egyeztetése hozzájárulhat a kölcsönös árucsere növeléséhez. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 75-3102/3-11 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008