Világgazdaság, 1975. december (7. évfolyam, 229/1726-247/1744. szám)

1975-12-02 / 229. (1726.) szám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG llPGBAfi A KGST-országokban nagy jelentő­séget tulajdonítanak a környezet, s ezen­­ belül a légkör védelmének. A szocialista gazdasági integráció fejlő­dése lehetővé tette az együttműködés új, hatékony formáinak kialakítását ezen a téren is. Többek között koordi­nációs szakközpontok is alakultak. Ezek közé tartozik a drezdai szellőz­­tetési és hűtési technikával foglalkozó intézet. Ez az intézet a légkör káros és szennyező anyagoktól való megvé­désének problémáját tanulmányozza. Werner, az intézet vezetője emlékez­tetett, hogy a környezet védelme érde­kében tett erőfeszítések nem újkele­­tűek a KGST-országokban. A moszk­vai és a berlini testvérintézetek pél­dául már régóta tanulmányozzák kö­zösen, milyen hatást gyakorol a le­vegőszennyeződés az ember egészsé­gére. A drezdai intézet a moszkvai partnerrel közösen tervez mérőműsze­reket és szűrőket. A koordinációs központ keretein be­lül a KGST-országok és Jugoszlávia 60 tudományos kutatóintézete műkö­dik — önkéntes alapon. A koordinációs központ az 1980-ig terjedő időszakra dolgozott ki terve­ket. Nagy figyelmet szentelt a portala­nításnak, a füstnek és egyéb fáradt gázok eltávolításának, a káros anya­gok teljes elégetésének, valamint a tisztító berendezések és a méréstech­nika tökéletesítésének. Szeptemberben a tervezetet a központ vezető szerve elé terjesztették jóváhagyásra; ebben a testületben részt vesznek az összes együttműködő ország képviselői. Jelentős előrelépés történt a dioxid­­nak a füstből való eltávolításával kap­csolatos kérdések tanulmányozásában. Az NDK számára aktuális a problém A VILÁGSAJTÓBÓL KGST-együttműködés a környezetvédelem terén ma, mivel ott sok villamoserőmű bar­naszénnel dolgozik. Ezért a sokoldalú együttműködés kibontakozásával egy­idejűleg kialakulnak kétoldalú kap­csolatok is. Az utóbbiak ugyanakkor nagymértékben támaszkodnak a sok­oldalú együttműködés során gyűjtött tapasztalatokra. A szakemberek kooperációjának fon­tos eredményei közé tartozik a „por­atlasz” elkészítése, amely pontosabb tervezést tesz lehetővé a portalanító berendezési gyártásánál. A koordinációs központ tevékenysé­gében központi helyet foglal el az in­formációs szolgálat. Erről tanúskod­nak a hatalmas kék mappák, melyek a „Légkör védelme” címet viselik. Tu­dományos feljegyzéseket, ismertetése­ket tartalmaznak különböző országok­ban megjelenő könyvekről. A bulletint harmadik éve adják ki, először fél­évenként, majd később kéthavonta je­lent meg. A drezdai intézeten kívül még nyolc intézet vesz részt az infor­mációval kapcsolatos feladatok ellátá­sában. A további sikerek biztosításához elengedhetetlenül szükséges a KGST- országok közös ellenőrző-mérő rend­szerének kidolgozása. Valamennyi tag­állam részére ajánlott az NDK és a Szovjetunió által közösen kidolgozott módszer a műszaki-gazdasági mutatók értékelésére. Egységesítették a mérés­­technika alkalmazásának néhány mód­szerét. A légkör tisztaságáért vívott harc korunk rendkívül bonyolult problé­mái közé tartozik. Megvalósításukhoz szükség van a testvérországok közötti együttműködés bővítésére, amit nagy­mértékben elősegít az intézet tevé­­kenysége. (1975. november 21.) DER SPIEGEL Még nemrégiben is az a hír járta, hogy a Chase Manhattan Bank vezéré­nek, David Rockefellernek degradálás lenne még az amerikai elnöki pozíció is. „Az ő hatalma ugyanis nem a poli­tikai manőverek futóhomokjára, hanem a befektetésekre épül” — jegyezték meg. Csakhogy az 1974—75-ös világrecesz­­szióban kiderült, a Chase egyik-másik üzlete sem állt egészen szilárd talajon. A bank egyre több követelését kényte­len volt leírni és a vezér képességeibe vetett bizalom kezdett meginogni. Igaz ugyan, hogy más amerikai bankokat is meglegyintett a csőd szele, különösen többet azok közül, amelyek az ingat­lan vagy a tankhajóüzletben működ­nek, nem is beszélve a New York vá­ros anyagi gondjairól érintett Wall­ Street-i bankokról. Egy nagy bank sem akadt azonban, amely ily rosszul állta volna az idők viharát, mint a 100 mil­liárd dolláros mérlegvolumenű Chase. Ez év első háromnegyed évében pél­dául 52 százalékkal 21 millióra csök­kent a bank nyeresége. A nagy rivális, a First National City Bank (röviden: Citibank) holdingtársasága, a Citicorpé ugyanakkor tekintélyes, 18 százalékos arányban emelte profitját, elérve a 93 millió dollárt. Igaz, hogy a Chase már akkor sem volt a régi, amikor 1969-ben David Rockefeller az élére állt. A Bank of America mögött a világ második bankja, New York városának első pénz­intézete ugyanis nem tudott többé lé­pést tartani a Citibankkal. Házon belül sokan azt vetik Rocke­feller szemére, hogy túlságosan is sze­ret utazgatni. A vezér azonban nem minden alap nélkül állítja, hogy nevé­re sok fontos ajtó megnyílt, amelyek A Chase Manhattant sem kímélte a válság mögött aztán gyümölcsöző megállapodá­sok születtek, így például a Chase volt az első nyugati bank, amely fiókot nyi­­hatott Moszkvában. Rockefeller egyip­tomi látogatása nyomán hívta meg Sza­dat elnök a Chase Manhattant, hogy 18 évvel a bankok államosítása után meg­nyissa leányvállalatát Kairóban. A külföldi sikerek azonban eltörpül­nek a belföldi kudarcok mellett. A köl­csönök árfolyamának emelkedésére szá­mítva például 1973 végén Rockefeller felhatalmazta értékpapír-ügynökeit, hogy kétszeresére növeljék a bank köl­­csönpapír-állományát. Ezek értéke el is érte az 1 milliárd dollárt, csakhogy az árfolyamok utóbb elkezdtek esni. Rá­adásul a vezetőségnek mindaddig fogal­ma sem volt a veszteség arányairól, amíg 1974 szeptemberében egy könyv­­szakértői vizsgálat ki nem derítette, hogy a bank kölcsönállománya 33 mil­lió dollárral magasabb értéken szerepel a reálisnál. Az idei év még rosszabbul alakul. Csupán az első kilenc hónapban 210 milliót vesztett a bank , a fizetésképte­lenné vált hitelezőkön. A szeptemberig felgyülemlett veszteségeknek egyébként 41 százaléka a magas kamatok miatt összezilálódott ingatlanpiacon adódott, ahol egy idő óta erősen elkötelezte ma­gát a Chase. Egy atlantai cég októberi csődjénél például 20 milliót kellett le­írnia. Az igazgató­tanács 24 tagja között máris vannak olyanok, akik mérlegelik, hogy kivel lehetne felváltani a főnököt. Rockefeller azonban úgy nyilatkozott, hogy amíg erre a bank vezetősége fel nem kéri, nem foglalkozik a visszavonu­lás gondolatával. (1975. évi 47. szám.) A lengyel könnyűiparban az utóbbi öt év során 70 új üzem és üzemrészleg kezdte meg a termelést. A fejlődés egyik bizonyítéka az iparág földrajzi elhelyezkedésének gyökeres változása is. A textilipar és a vele rokon ipar­ágak működése valamikor csupán Lodz, Bielsko és Alsó-Szilézia vidékét jellemezte, ma már viszont az ország minden részében üzemelnek új gyá­rak, a többi között Opocznóban egy nagy és korszerű gyapjúszövöde, Lom­­zában pamutipari termékeket, Lubli­­niecben padlóburkolatot, Brzezowban csipkeárut, Ostrów Swietokrzyskiban konfekciócikkeket előállító üzem. Az említetteken kívül bővült a bőr- és kötszövöttipari hálózat is. Az új terü­letek bekapcsolása mellett emelkedett a szóban forgó iparágak kapacitása a már említett, hagyományos területeken is. Az új beruházások összege az öt­éves tervben eredetileg előirányzott 47 milliárd zloty helyett 68 milliárdot tett ki. A termelés bővülésének és korszerű­sítésének nyomán a géppark számot­tevő mértékben megfiatalodott. 1970- ben az országban működő 214 ezer gép 56 százaléka származott 1959 előtti időkből, ez az arány a mai 243 ezres gépállományban csak 29 százalék. A kedvező arányváltozás ellenére még sok a tennivaló. A könnyűipari gépek tízévi üzemeltetés után zömükben el­kopnak, elavulnak. Ráadásul a régi gépek főként a pamutipart szolgálják. Gyorsul a lengyel könnyűipar fejlődése azt az ágazatot, amely az egész köny­­nyűipari termelésnek a felét teszi ki. A megvalósult új beruházások ered­ményeképpen a lengyel kötszövőipar ma már európai színvonalú, de jelen­tősen fejlődött a konfekció-, a gyapjú-, a selyem- és a cipőipar is. Elmaradt viszont a fonodák és szövődék fejlesz­tése, s ez a körülmény sokszor a kész­árutermelést is gátolja. A lengyel kormány a következő években a könnyűipar további fejlesz­tésére mintegy 90 milliárd zlotyt szán, a beruházások keretében mindenek­előtt a pamutfonodák korszerűsítését és a Lodz környéki textilgyárak , fel­újítását tervezik. Korszerű technikával felszerelt gyá­rakból mikor kerül ki korszerű ter­mék? — teszi fel a kérdést az újság­író. A minőségi elmaradás oka egy­részt a rugalmasság hiánya, a meg­merevedés a mennyiségi szemléletben, idegenkedés új technológia alkalmazá­sától, aminek következtében az iparág nem tart lépést a divat változásaival. De nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a termékek egyharmada az új üzemekből kerül ki, olyan területekről, ahol a könnyűipari termelésnek nincsenek hagyományai és az új technológiában jártas szak­emberei. A feladat most már önként adódik: a korszerű technikával fel­szerelt gyárakból az említett hiányos­ságok kiküszöbölése. (1975. novem­ber 21.) Ankét a szellemitermék-kereskedelemről „NEM MEGFELELŐ A VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉG” „Miért van az, hogy a népgazdasági szinten kimondottan gazdaságos szelle­­mitermék-export nem az a vállala­tok számára” — vetette fel a kérdést Baczoni Jenő nyugalmazott külkeres­kedelmi államtitkár az SZVT által az akadémián rendezett „Szellemitermék­­kereskedelem” ankét hétfői bevezető előadásában. „A LICENCIA, TESCO, INTERCOOPERATION és NOVEX mint hivatásos szellemitermék-exportő­­rök tevékenységét miért nem egészíti ki más külkereskedelmi és termelő vállalatok széles körű igyekezete a licenceladásokkal, tervezési és szakta­nácsadási szolgáltatásokkal megtűzdelt nemzetközi kooperációk, vegyes válla­latok, és harmadik piaci együttmű­ködések létrehozására?” A válasz kör­vonalait (amelynek részletes tisztázá­sára a kétnapos tanácskozás hivatott), Baczoni Jenő a gazdasági szabályozás gyengeségében jelölte meg, ami a szel­­lemitermék-exportot, eltérő feltételei ellenére, egy kalap alá veszi a ha­gyományos áruexporttal. Az innováció az az elsősorban szer­vező, koordináló folyamat, amelynek során egy találmányból iparilag és kereskedelmileg kiaknázható termék vagy eljárás válik. Dr. Salusinszky Ist­­vánné, a NOVEX Rt. vezérigazgatója szerint Magyarországon ezt a sok időt és kitartást igénylő tevékenységet kevés feltalálócsoport vállalja. Ez több esetben buktatja meg egy új gondolat gyakorlati megvalósítását, mint a pénz­ügyi nehézségek. Márpedig sokkal na­gyobb egy találmány külföldi értékesí­tési esélye, ha nemcsak az elgon­dolás szintjén létezik, hanem elő­nyeit egy kézzel fogható terméken vagy referenciaüzemen lehet bemutatni. A magyar találmányok sok esetben azért nem adhatók el, mert nem is való­ságos találmányok: valahol már ki­találták őket. Itt a mulasztás a kel­lő újdonságvizsgálat hiányában kere­sendő. Többek között ezek a tényezők okozzák, hogy elenyészően csekély az országban évente kutatott, mintegy 20 ezer témához képest évi 1,2 millió dolláros licencexportunk. „Műszaki-szellemi exportunk, bár az elmúlt négy év alatt háromszorosára, 1 millió 800 ezer devizaforintra nőtt, kevéssé versenyképes a nemzetközi piacon, ahol pedig a konkurrencia a beruházások visszaesése miatt felerősö­dött” — állapította meg Székács Imré­nek, a TESCO vezérigazgatójának elő­adása. Tervezési áraink külföldön ma­gasak, tervezőink sokszor a szükséges­nél részletesebb műszaki dokumentá­ciót készítenek, és a vevőket sem tud­juk meggyőző ajánlatokkal ellátni. Ha­zai gyakorlatunkban ma még nem is létezik az úgynevezett „consulting en­gineering”, azaz a tervezéstől a kivi­telezésig terjedő komplex műszaki te­vékenység, pedig ez az a forma, ami a szellemi export növelésének leg­főbb járható útja lenne, különösen a fejlődő országokban. (Ehhez viszont igazi fővállalkozói szervezet kiépítése lenne szükséges.) A hazai beruházások mérsékelt növekedése lehetővé teszi a közeljövőben, hogy a vállalatok az ed­diginél több tervezői kapacitást for­díthassanak exportra. Annál is inkább, mert a tervezésben már ma is 15—20 százalék terhelhető lenne. A hétfői nap harmadik előadása a számítástechnikai szellemi termék, a software kereskedelmének lehetősé­geivel foglalkozott. Dr. Quittner Pál, az Egyetemi Számítóközpont vezetője elmondta, hogy a világon jelenleg pár­huzamosan megírt számítógépi progra­mok értéke minegy 300 milliárd dol­lárra tehető. Ehhez a fölösleges mun­kához, sajnos, hazánkban is hozzájá­rulnak: az ok elsősorban a rossz in­formációáramlás, a software jogi vé­delmének hiánya és a szakmai félté­kenység. Ilyen körülmények között számottevő software exportra csak ak­kor számíthatunk, ha főleg egyedi problémák megoldására szolgáló alkal­mazási programokra specializálódunk. Habár az ankét előadásai — az elő­zetesen megjelölt célnak megfelelően — a szellemi termékek exportját he­lyezték középpontba, a hozzászólók többsége, érdekes módon, e termékek importjával kapcsolatos problémákra tért ki részlesebben. (Lásd VILÁG­­GAZDASÁG 1975. nov 29.) Ez a jelen­ség nemcsak arra hívja fel a figyel­met, hogy a szellemi termékek export­ja és importja nem választható el egy­mástól, hanem arra is, hogy licencbe­­hozatalunkat sokféle gond és érdek­­ellentét kíséri. K. Gy. Új eternitgyár Nyergesújfalun Alap: a magyar—szovjet azbesztegyezmény November elején kezdte meg a ter­melésit a Cement és Mészművek új, kor­szerű azbesztcement lemezgyártó üze­me, Nyergesújfalun, a közel 75 éves el­avult eternitgyár helyén. A 760 millió forint költséggel épült üzem a maga ne­mében a legkorszerűbbek közé tarto­zik, a gyártás hat teljesen automatizált gyártó soron történik. Az üzem terve­zett évi kapacitása 22 millió négyzetmé­ter lemez, a régi gyár termelésének há­romszorosa, s javul a minőség is. A beruházás a tervezett határidőre készült el — a részhatáridők betartásá­val —, a végleges beruházási összeg pe­dig 10 millió forinttal kisebb a terve­zettnél. A tervezett tőkés viszonylat he­lyett a gépek jelentős részét szocialista országokból importálták, és ez 540 ezer dollár megtakarítást eredményezett. A Szovjetunióból és Csehszlovákiából be­szerzett gépek értéke 104,9 millió rubelt, míg a belföldi gépszállításoké 133,7 mil­lió forint. A tőkés gépimport — dán, olasz berendezések — értéke 1,8 millió dollár. A tervek szerint az új gyár ki­elégítheti a hazai igényeket mind bur­kolólemezből, minél hullámlemezből. A gyár létesítésének egyik alapfelté­tele volt a magyar-szovjet azbesztegyez­mény; az­­alapanyagot a közös beruhá­zásként a Szovjetunióban létesített üzem szolgáltatja. A folyamatos anyag­­ellátás lehetőségét jól érzékeltetik azok az információk, amelyek szerint a je­lentős gyártókapacitással rendelkező Románia és Jugoszlávia, sőt az ezen a területen élenjáró olasz vállalatok nyersanyaghiánnyal küzdenek és nem tudják gyártókapacitásukat megfelelő­en kihasználni. Az importra vonatkozóan furcsa el­térés van az ÉVM-től és a terméket importáló FERM­ION-tól kapott ada­tok között. (A beruházásra egyébként elsősorban nem az import megszünteté­se, hanem az elavult, nagyrészt nehéz fizikai munkán alapuló régi gyár­tástechnológia felszámolása miatt volt szükség.) Az ÉVM felelős szakembere 7,2 millió négyzetméter burkolólemez tőkés importjának megtakarításáról be­szélt, míg az importot lebonyolító FERU­ION szerint eddigi behozatalunk tisztán a szocialista országokból szár­mazott: majdnem teljes egészében a szovjet, csehszlovák és román szállítá­sokra támaszkodott. Tőkés importra csak a különleges, reprezentatív célokra fel­használt Glasal minőségű felülkezelt burkolólemezeknél van szükség, de az igény minimális. A Glasal minőségű burkolólemezek gyártására Nyergesújfalun a jelenlegi csekély kereslet és a jelentős többlet-be­ruházás miatt még nem rendezkedtek be, de ha erre komolyabb igény lesz, a technológiai sor kibővíthető a szükséges berendezésekkel. (A színezett lemezek iránt a hazai igényt a rövidesen beve­zetendő színezési eljárások nyomán ki tudják elégíteni.) Az azbesztcemertt lemez fő felhasz­nálói a családiház-építők, valamint az ipari és mezőgazdasági beruházók, mel­lette jelentős igénnyel jelentkezik a könnyűszerkezetes program. (A módo­sított program szerint 1976-ra 650 ezer négyzetméter hullámlemezre és 1 millió négyzetméter síklemezre van szükség.) Az új gyár a megháromszorozódott ter­melési értéket az eredeti létszámmal ad­ja, de jelenleg ez a létszám sem látszik biztosítottnak. A FERM­ION-nál remélik, hogy a várható áremelkedések miatt megnöve­kedett 1975-ös hazai kereslet a jövő év­ben csökkenni fog, és így lehetőség nyí­lik az új gyár termékeinek exportjára tőkés piacra. Az előzetes piackutatás alapján mintegy 2 millió négyzetméter lemez minden nehézség nélkül elhelyez­hető lenne a tőkésországokban. Ennek viszont­­alapfeltétele, hogy a külkeres­kedelmi vállalat idejében értesüljön: van-e exportra eladható áru. K. R. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat felvesz agráregyetemet vagy élelmiszeripari főiskolát végzett és gyakorlattal rendelkező munkavállalókat vezető és középvezető munkakörbe. „ A jelentkezéshez pályázat szükséges. Magyar szerszámgép-kiállítás Olaszországban Római tudósítónktól: Nagyszabású szerszámgép-ki­állítás nyílt a Milánó melletti Cinisello Bal­­samóban, rendezője a COGIS Compa­­nia Generale Interscambi SpA.­, a TECHNOIMPEX olaszországi képvise­lője. A magyar szerszámgépipar leg­fontosabb termékeit tágas, modern csarnokokban mutatják be, legtöbbjü­ket működés közben is. Kiemelhetők a világszínvonalon álló, ERI 250 és 400 típusú számjegyvezérlésű gépek, ame­lyeknek vezérlése az olasz San Giorgio cégtől vásárolt licenc alapján készült. 1975. DECEMBER 2.3 Magyar gazdasági küldöttség Kuvaitban November 29-én és 30-án Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár folytatott megbeszéléseket Kuvaitban a gazdasági együttműködés kérdéseiről és a pénzügyi kapcsolatok bővítéséről a kuvaiti pénzügyminiszter­rel, valamint a kereskedelem- és ipar­ügyi miniszterrel. A két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlődésére jellemző, hogy — mint ismeretes — a Magyar Nemzeti Bank egy kuvaiti pénzintézettel 1974. végén megállapodást írt alá 40 millió dollár összegű kölcsönkötvény elhelyezésére, majd ezt követően ez év augusztusában újabb 60 millió dollár összegű kötvény kibocsátásában állapodtak meg a Ku­wait Investment Company-val. Ezek a kölcsönfelvételek a magyar népgazda­sági terv céljaival összhangban olyan fejlesztésekhez kapcsolódnak, amelyek bővítik exportkapacitásainkat. A kereskedelmi kapcsolatok dinami­kus fejlődését mutatja, hogy az idén a magyar vállalatok mintegy 20 millió dollár értékben exportálnak a közel­­keleti országokba. A magyar kivitelben jelentős a gépipari termékek aránya — az idén körülbelül 40 százalék — főleg erősáramú berendezéseket, gépjármű­veket szállít a magyar gépipar erre a piacra. Ezek a termékek igen kereset­tek Kuvaitban, s az erős konkurrencia ellenére is versenyképesek. A gépipari cikkek exportjának köre a jövőben to­vább bővülhet egészségügyi berendezé­sekkel és oktatási felszerelésekkel. Magyarország szerepet vállal Kuvait­­ iparfejlesztési terveinek megvalósítá­sában is. Már folynak a tárgyalások egy izzólámpagyár létesítéséről és egy kábelgyár létrehozásáról magyar közre­működéssel. Magyar tanácsadó műkö­dik közre a kuvaiti baromfitenyésztés, valamint egy gyógyszergyár terveinek kidolgozásában­­és kivitelezésében. Elő­rehaladott tárgyalások folynak magyar javaslat alapján létesítendő konfekció­üzemről is. Ezek a kooperációs vállal­kozások széles körű magyar részvételre adnak lehetőséget. Például a magyar ipar kész gépi berendezések szállításá­ra a kábelgyárhoz és arra is, hogy be­tanítsa az üzem szakszemélyzetét, va­lamint hogy részt vegyen nemcsak az üzem beindításában, hanem a termék­­piaci értékesítésében is. Ezek — a szo­kásos kereskedelmi kapcsolatokon túl­mutató — fejlettebb kereskedelmi for­mák lehetővé teszik a tartós gazdasági kapcsolatok kiépítését. A kuvaiti pia­con még további kihasználatlan lehető­ségek is kínálkoznak Magyarország szá­mára (lásd: VILÁGGAZDASÁG 1975. augusztus 12-i száma), például be le­hetne kapcsolódni a jelentős erőművi beruházásokba. Ma kezdődik Budapesten a Gellért­­szállóban a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. ülése. A KONSUMEX olasz cégek és egy spanyol cég cipőiből árubemutatót ren­dez a Cipőbolt Vállalat szakemberei számára hétfőn és kedden, hogy kivá­laszthassák a jövő évi cipőimport téte­leit e két relációban. -в*■ Környezetvédelmi konferenciát tar­tanak december első két napján a bu­dapesti Lengyel Kultúra helyiségében. A lengyel előadásokat magyar korre­ferátumok egészítik ki. Finn kórháztechnikai szimpozion és kiállítás kezdődött a Magyar Kereske­delmi Kamara Kossuth téri székházá­ban. A rendezvénysorozat december 1-től 5-ig tart. Az atomerőművek számítógépes irányításáról tartanak előadást decem­ber 5-én az MTSZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületének szervezé­sében. Magyar—jugoszláv szabványügyi megállapodást írt alá Belgrádban dr. Olajos József, a Magyar Szabvány­­ügyi Hivatal elnöke. Az alumíniumra, a rézre és rézötvözetű alapanyagok­ra, féltermékekre, az élelmiszeripari termékekre vonatkozó, valamint az elektromos és életbiztonsági követel­ményeket tartalmazó szabványok két­oldalú egyeztetése hozzájárulhat a köl­csönös árucsere növeléséhez. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 75-3102/3-11 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next