Világgazdaság, 1976. szeptember (8. évfolyam, 169/1913-190/1934. szám)
1976-09-01 / 169. (1913.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Newsweek Szaúd-Arábia tervezésügyi miniszterével, Hisham Nazer sejkkel először az ország fejlesztési tervének gondjairól beszélgetett a lap munkatársa. Bármi is történik mostanában Szaúd-Arábiában a terv megvalósításával kapcsolatban, magában a tervben minden eshetőségre gondoltunk — mondotta a miniszter. Ebbe beleértette az inflációt, a kikötők szűk áteresztőképességét és a földspekulációt is. Meg kell jegyezni, hogy Dzsidda kikötője a tervidőszak végére a napi 4000 tonnáról 20 ezerre növeli az árukirakodási kapacitást. A 25—35 százalékos inflációs rátát eredményező földspekulációt enyhíteni fogja, hogy a vállalatok előregyártott elemekből házakat építenek bérbe vett földterületeken. Emellett az állam is folytat alacsony bérű házépítéseket és a szaúdi állampolgároknak lakásépítési kölcsönöket is adnak. Az iparosítás a terv beruházási részének kevesebb mint 16 százalékát alkotja. A terv tulajdonképpen egy infrastrukturális program, magába foglalja a távközlési, az út- és az elektromoshálózat fejlesztését. Számos szociális programot akarnak továbbá megvalósítani. A beruházási politika alapja: olyan gazdasági forrásokba történő befektetés, amely lehetővé teszi a termelés fejlesztését, hogy így életképes gazdaság alakuljon ki az országban, amikor majd az olajmezők kiapadnak. A nem szocialista világ olajtartalékainak mintegy 30 százalékával Szaúd- Arábia rendelkezik. A túltermelés már problémákat okoz a királyságban. „A tervben úgy számoltunk — mondotta Nazer —, hogy 1975—1980 között a tervköltségek fedezésére napi 5 millió barrel olaj kitermelésére van szükség, a termelés a terv szerint 1980-ra napi 7,8 millió barrelre növekszik. Ma viszont Szaúd-Arábia 8,5 millió barrel A VILÁGSAJTÓBÓL Olajegyezményt javasol a szaúdi miniszter olajat hoz a felszínre, amiből látható, hogy már jelenleg is túltermelés folyik. Ilyen formán még ha a világ energiaszükséglete növekszik is, senki sem várhatja el a szaúdi királyságtól, hogy olajbevételekből mind nagyobb pénzösszegeket halmozzon fel, vigye bankba és tegye ki az infláció pusztító hatásának. Ha Szaúd-Arábia annyit termelne, amivel kielégítené a világ energiaszükségletét, akkor a következőkre kell felkészülni. Először is gyorsabban merülnének ki a források. Azután a bevételek felhalmozódása erősítené az inflációs nyomást. Ezek a bevételek nem lennének beruházhatók az országban, mert a felvevő kapacitások belföldön mindig korlátozottak, a külföldön való beruházás pedig nemzetközi bonyodalmakat, emocionális problémákat okozna. És végül mindez csak tovább fokozná a világ monetáris válságát. Értelmetlen a pocsékolás az olajat elsősorban energiacélokra használni fel. Az olaj rendkívül értékes nyersanyag, amelyből gyógyszereket és fehérjéket lehet előállítani a jövőben. A kilátásokat elemezve: abban az esetben, ha a Nyugat nem tud megbirkózni az inflációval, vagy az olajfogyasztást indokolatlanul növelik, vagy pedig valahol háború tör ki, akkor bekövetkezhet a válság. Esetleg olajembargó is. Az árak emelése természetesen csökkentené a keresletet az olaj iránt, ami nyilván nem lenne hasznos Szaúd-Arábiának. Nem is akarja ezt az utat követni, inkább megállapodást szeretne elérni a fogyasztókkal a tartalékolás politikájáról és alternatív energiatervek kidolgozásáról, amely kiegészítené az olajtermelést anélkül, hogy károsan befolyásolná a fogyasztó országok gazdaságát.” (1976. augusztus 23.) Alig több mint 15 évi önálló állami lét után Gabon az afrikai kontinensen — Líbia után — a második helyre jutott fejenként évi 1560 dolláros nemzeti össztermékkel. Az ország túlzás nélkül fantasztikusnak mondható gazdasági fejlődését kétségkívül a kőolaj tette lehetővé, Gabon mégis csupán 1974-ben, utolsóként csatlakozott a kőolajat exportáló országok szervezetéhez, az OPEC-hez. Az első gaboni kőolajat szállító tartályhajó 1957. április 20-án kelt útra, amikor az évi termelés még mindössze 176 ezer tonnát tett ki. A kitermelt olaj mennyisége 13 évvel később, 1970-ben már 5,4 millió tonna, 1974-ben 10,2 millió tonna, az elmúlt évben pedig 11,4 millió tonna volt. Hasonló lendülettel fejlődött a kivitel is: 1970-ben 4,5 millió tonna, 1974-ben már 9,2 millió tonna, 1975-ben pedig 10,3 millió tonna gaboni olaj jut külföldi piacokra. Az olaj termelésében több külföldi társaság is érdekelt, legjelentősebb a félig francia Elf-Gabon. A vállalatok bevételei 1974-ben 46,5 milliárd CFA frankot, 1975-ben 176,3 milliárd CFA frankot tettek ki. Ugyanakkor az állam haszna 1975-ben 96 milliárd, 1976-ban pedig várhatóan 110 milliárd CFA frank. A gaboni kormány — tudatában Az olajnak köszönhető Gabon fellendülése a külföldi társaságok jelentőségének a kutatás és beruházás terén —, módot adott arra, hogy 1975-ben 80 milliárd CFA frank jövedelemhez jussanak. A jelenleg ismert készletek arra engednek következtetni, hogy a kőolajhozam 1976-ban eléri a 13 millió tonnát, azután pedig fokozatosan csökken. Elsőrendű fontosságú tehát a kutatások erőteljes fokozása, hogy olyan lelőhelyek nyomára bukkanjanak a társaságok, amelyek felválthatják a kimerülőket. A kutatási munkálatok költségeihez a külföldi vállalatok 1974-ben 15 milliárddal, 1975-ben pedig 20 milliárd CFA frankkal járultak hozzá. Mindez nem jelenti, mintha Gabon kizárólag a kőolajra volna utalva, bár eddigi fejlődését annak köszönheti. Az ország exportcikkeinek sorában az olaj egészen 1967-ig mindössze a harmadik helyet foglalta el az ércbányászati és erdészeti termékek mögött. Óriási vagyont képvisel például az ország területének 85 százalékát borító nemesfa erdő és a föld mélyének olyan kincsei, mint az urán-, a vas- és mangánérc. Ezek kitermelése éppen oly lendületesen folyik, mint a kőolajé, megnyugtató biztosítékát adva az ország olaj utáni fejlődésének. (1976. augusztus 27.) □ER SPIEGEL Giscard d’Estaing még májusban is úgy látta, hogy 1976 véget vet a második világháború utáni korszak legsúlyosabb gazdasági válságának. Két és fél hónappal később azonban úgy tűnik, hogy a francia nemzet megint csak a régi alternatíva előtt áll: infláció vagy terjedő munkanélküliség. Alig sikerült ugyanis Párizsnak 10 százalék alá mérsékelni a pénzhígulás ütemét, az infláció máris újabb rohamra készül, márpedig a kormány tisztában van azzal, hogy amíg nem sikerül a holland és a nyugatnémet inflációs rátához igazítani, addig remény sincs a gazdasági bajok leküzdésére. Mi sem látszik azonban valószínűtlenebbnek, hiszen a gazdasági szakértők többsége a második félévre azt jósolja, hogy az árak háromszor olyan gyorsan emelkednek, mint az NSZK- ban. Az egyik legnagyobb bank, a Société Générale vezető közgazdásza egyenesen 14 százalékos inflációt jósol az év végére. A jószimatú pénzvilág idejében értesült e legkevésbé sem biztató kilátásról és már hetek óta fumigálja a francia fizetőeszközt. A frank értéke ennek megfelelően csupán az utolsó négy hónapban 7 százalékkal csökkent a főbb valutákkal szemben, a márkához viszonyítva pedig kereken 11,4 százalékkal értékelődött le. A külkereskedelmi miniszter Raymond Barre (ma már a kormányfő — A Szerk.) állapította meg: „Minden százaléknyi paritásveszteség 1 milliárd frankkal növeli az importszámlát és A francia kormány változatlan dilemmája amúgy ’►mellékesen« gyorsítja az árak emelkedését”. Igaz ugyan, hogy olcsóbbá válik a francia export, s így javul a francia vállalatok világpiaci versenyképessége, a cégek többsége azonban tudja, hogy az éves szinten átlag 15 százalékos béremelkedés a frank leértékelődésének minden állítólagos előnyét közömbösíti. A Peugeot egyik vezetője szerint a frank elértéktelenedése mindössze pár hónapnyi előnyhöz juttatja a cég exportját, azután újra emelni kell a kocsik árát, ha a cég fedezni akarja az időközben emelkedett gyártási költségeket. Ma már bizonyosnak látszik, hogy a tavaly még 3,3 milliárd többletet felmutató kereskedelmi mérleg az idén legalább ekkora deficittel zárul. Nem kis szerepe van ebben a Franciaországot különösen sújtó aszálynak, hiszen még ma is a teljes francia kivitel 16 százaléka agrártermék. (NSZK: alig 5 százalék). Az idei mezőgazdasági kivitel értéke előzetes számítások szerint körülbelül 3 milliárd márkával marad el a tavalyitól. A frank jelenlegi alacsony árfolyama is a katasztrofális mezőgazdasági eredmények előszele. Növeli a bajokat, hogy a duzzasztóművek zömének vize is kiapadt, márpedig Franciaország energiaszükségletének közel egyharmadát vízerőművek elégítik ki. Az olajtüzelésű erőművek érdekében növelni kell a nyersolajimportot, márpedig a frank dollárhoz viszonyított értékének 10 centimes csökkenése 40 milliárd dollárral növeli az évi olajszámlát. (1976. évi 34. szám.) INTERBITMAS 76 KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN Hol késtek a kamionok? Moszkvai tudósítónktól: Ma nyílik Moszkvában a kommunális szolgáltatási gépek és berendezések nemzetközi kiállítása, az Interbitmas ’76. A bemutatót ezúttal második alkalommal tartják, nyolc évvel ezelőtt volt az első. A mostanin 22 ország 400 vállalata vesz részt. A 15 szakmai csoport közül a legnagyobb figyelem a vízgazdálkodással, a csatornázással, az energetikával, a szállítással és a környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések iránt várható. A tizedik ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban nagy figyelmet fordítanak a kommunális beruházásokra és a szolgáltatások bővítésére — hangsúlyozta Szergej Batuszov, az OSZSZK építésügyi miniszterhelyettese, a szervezőbizottság elnöke a keddi sajtótájékoztatón. Bővültek az e célra rendelkezésre álló fejlesztési alapok is. Az orosz föderációban például az évtized végéig a minisztérium rendelkezésére álló pénzügyi eszközökből 9 milliárd rubelt fordítanak a kommunális ellátottság javítására. Ennél azonban lényegesen nagyobbak lesznek a ráfordítások, mert a helyi tanácsok és vállalatok saját alapjaikból számottevő öszszeget költenek hasonló célokra, így a mostani kiállításon több üzletre számítanak, mint az 1968. évin. Akkor 150 millió rubeles szerződést kötöttek a vállalatok külföldi partnerekkel. A magyar vállalatok — a HUNGEXPO szervezésében — önálló pavilonban állítanak ki. A listán a PANNÓNIA Külkereskedelmi Vállalat és a Fénycső Szövetkezet mellett az Építésügyi Tájékoztatási Központ szervezésében a tárcához tartozó 14 vállalat található. A magyar bemutató programjából kitűnik, hogy számottevő hazai gyártásunk nincs, sokkal inkább az importban vagyunk érdekeltek. De akkor miért kellett több mint 400 négyzetméternyi kiállítási területet elfoglalni, amikor elsősorban tablók és makettek segítségével eredményeinket, semmint konkrét exportajánlatainkat tudjuk csak érzékeltetni? Összehasonlításul: Csehszlovákia, amely lényegesen nagyobb exportkínálattal lép fel a világpiacon, 240 négyzetméternyi területen jelentkezik. De más szocialista ország — kivéve természetesen a házigazdát — is kevesebb területet foglal el a bemutatón. Igaz, hogy ott a látnivalók nem olyan „szellősek”, mint a magyar pavilonban. A nem túlságosan sok gépi berendezés közül a főszerepet a PANNÓNIA vinné , ha megérkezett volna a bemutatóra szánt termékeinek nagyobb része. A nemzetközi kiállítás megnyitása előtt 20 órával, amikor ott jártunk, még a kamionokat várták. F. A. A GUM áruház divatbemutatója Divatügyben érkeztek látogatóba Budapestre a moszkvai GUM Áruház képviselői, a Május 1. Ruhagyár júniusi szovjetunióbeli divatbemutató körútjának viszonzásaként. Kedden a Gellért Szállóban rendezett divatbemutatón a GUM művészei által tervezett 110 darab női és férfi modell volt látható, amelyek az 1976—77-es évek divatirányzatát követték. A kollekció érdekességét a népművészeti motívumokkal díszített modellek és a valódi szőrmével gazdagított téli öltözékek adták. A Szovjetunió legnagyobb áruháza és a Május 1. Ruhagyár között a kapcsolatok hagyományosak, hiszen a GUM a magyar textilgyár férfi és női kabátjainak régi vevője. 1968 óta kapcsolatuk együttműködéssé fejlődött, a piaci igények megismerésére, továbbá a modellezés és a gyártmányfejlesztés területén. A Május 1. Ruhagyár évente bemutatja kollekcióját a szovjet Raznoexport közvetítésével, s ekkor választja ki eladásra szánt modelljeit a GUM áruház is. A szovjet kereskedelmi és a magyar termelő vállalat közötti kereskedelmi-tudományos együttműködési keretmegállapodást tavaly újították meg, ekkor született a kölcsönös divatbemutatók gondolata is. Üzletkötések a NIKEX-nél Korábbi üzletek újabb fejleményeiről kaptunk hírt a NIKEX-től, így többek közt arról, hogy jövő évi exportszállításra szerződtek, mintegy 120 millió líra értékben az olasz Puttin céggel. Az év elején az olasz téglaipari berendezéseket gyártó vállalattal létesített kooperációs megállapodás exportszempontból jövőre, és az azutáni években hozza meg gyümölcsét, amikor a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat megkezdheti a durvakerámiaipari gépek, kemencekocsik, szárítókocsik szállítását. A tárgyalások az 1978—80-as évek kiviteléről az olasz cég számára most folynak. (Ezek értéke 530 millió líra körül lesz.) Megszületett az elvi megállapodás a NIKEX, a Finomkerámiaipari Művek, valamint az olasz Sacmi cég között egy 2,4 milliárd líra értékű gépsor megvásárlására is. A csempegyártó berendezés, amely az anyagelőkészítéstől a préselésen keresztül a csempe égetéséig mindent elvégez, a Romhányi Csempegyár harmadik ilyen „vonala” lesz. A gépek szállítását a partner 1977-re ígéri, s üzembeállításuk után a gyár kapacitása mintegy 2,5 millió négyzetméternyi csempével nő. A behozatal értékének 25 százalékáig a NIKEX csempegyártó szerkezeti elemeket — a FIM gyártmányait — exportál a Sacmi-nak. Megkezdte munkáját a Paksi Atomerőmű építkezésénél az a két — 350 tonnaméter teljesítményű — toronydaru, amelyet a NIKEX Európa második legnagyobb toronydarugyártójától, a francia Potain cégtől vett. A 35 millió forint értékű óriásdaru a reaktor és a hűtőtorony építésében fog közreműködni, gémjével akár 11 méter mélyre is lenyúlhat. A NIKEX-nél közölték azt is, hogy megkezdték a kereskedelmi munkákat a Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár rekonstrukciójának első ütemével kapcsolatban. (A felújítás előirányzott költsége összesen 500 millió forint lesz.) A piackutatás egyelőre komplett, cementkötésű csiszolókorong-gyártó gépsor illetve know-how vásárlására irányul. FUVARPIAC ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Árutorlódás Kuvaitban Kuvait kikötőjében és a szárazföldön is nagy a torlódás. A hatóságok ismételt felhívása, hogy a címzettek áruikat a legrövidebb időn belül váltsák ki, eredménytelen maradt, így nincs arra lehetőség, hogy a tehergépkocsikat a megengedett 48 órán belül elvámolják, illetve az árukat a címzetteknek átadják. (Transport) Vasúti figyelőszolgálat az NSZK-ban Az NSZK vasút hivatalból figyelemmel kíséri az országon áthaladó gyorsáru-tételeket, ellenőrzi a vagonok futását, elsősorban a hűtőkocsikat, hűtőkonténereket, valamint élő állatokat. Mód van arra, hogy az egyéb vagonok futását is figyelemmel kísérje, e célból központi szervet létesített, amelynek címe: Zentrale Transportleitung, Laufüberwachungsstelle, Kaiserstrasse 3, Mainz 6500. (telexszáma 04187/423, telefonszáma Mainz 15408.) E szerv kapcsolatot tart fenn a dán, svéd, francia, svájci, NDK-beli és az olasz vasutakkal, valamint a MÁV-val a vagonok felderítését, illetően. Eddig azonban nem sikerült elérnie, hogy a délkeleteurópai, valamint a közel-keleti országokkal hasonló információszolgálatot létesítsen. Szovjet hajók Amszterdamban 1976 első félévében 140 szovjet hajó futott be Amszterdam kikötőjébe. A legtöbb hajó rakománya fa volt, de nyersolajtermékek és darabáruk is jelentős mennyiséget tettek ki. (Transport.) Zsúfoltsági pótlék Alexandria kikötőben A Duna-tengerhajózásban ez idő szerint az egyiptomi Alexandria kikötőbe július 30-tól nem számítanak zsúfoltsági pótlékot. Minthogy azonban később a mohamedán ünnepek miatt újra számolnak torlódásokkal, szeptember 15-től további intézkedésig újból 25 százalék zsúfoltsági pótlékot alkalmaznak. Port Said rendeltetéssel továbbra sem vesznek fel szállítmányokat. (Verkehr) Nő a görög kereskedelmi flotta A görög kereskedelmi tengerészeti minisztérium adatai szerint a görög flotta 1976. július végén 3368 hajóból állt 27,4 millió bruttó tonna kapacitással. Az elmúlt év végéhez viszonyítva 13,2 százalékos a növekedés. A hajóparkból 58 százalék a kereskedelmi hajó, 38,7 százalék a tankhajó. Ezen túlmenően még idegen lobogó alatt hajózik 1116 görög tulajdonban levő hajó 17,9 millió bruttó tonna kapacitással. (Reuters) Torlódás a jemeni Hodeida kikötőben A jemeni Hodeida kikötőt érintő hajóstársaságok az eddigi 40 százalékról 75 százalékra emelték a zsúfoltsági pótlékot augusztus 30-tól, mivel e kikötőben a helyzet tovább romlott és igen hosszú várakozási idővel kell számolni. (Reuters) Legújabb adatok a világflottáról A Brémában megjelenő hajózási statisztikai kiadvány szerint a világflotta 1976. május 1-én 31164 darab 300 BRT-nál nagyobb kereskedelmi hajóból állt, 332 117 639 bruttó regisztertonnával. Ebből 7003 tankhajó volt 158 326 712 BRT-val. Ugyanezen statisztika szerint június közepén 8,9 százalékkal csökkent az elmúlt év elejéhez viszonyítva a leállított, illetve rakomány nélküli hajók száma és csak 697 darab (300 tonnánál nagyobb) öszszesen 26 553 000 bruttó regisztertonnás hajó volt tétlen. (Transport) 1976. SZEPTEMBER 1. Új áruátrakó Záhonynál A záhonyi vasúti körzet ötéves fejlesztési tervének részeként kedden átadják a forgalomnak Eperjeskén a MÁV új ömlesztett áruátrakó állomását. A kétszintes átrakóállomás felső szintjére a széles nyomtávú szovjet vasúti szerelvényekből ömlesztve kerül a vasérc, a szén, a koksz és más nyersanyag, majd a berendezés leméri és a kívánt mennyiségben önműködően adagolja az árut a magyar vagonokba. Csónakmotorok és sporthajók a Szovjetunióból Ezúttal exportőrként mutatkozik be a magyar hajóipar legnagyobb vásárlója, a Szudoimport külkereskedelmi egyesülés. Szeptember 2-től 10-ig (naponta 10—18 óráig) három típusú motorscsónakot, három csónakmotort és egy vitorlás jachtot mutat be a szentendrei Vízügyi Kiállítás területén (Ady Endre u. 9—11.). Láthatók lesznek a Vetyerok—8, Vetyerok—12 és a Neptun—23 nyolc, tizenkettő illetve 23 lóerős felfüggeszthető csónakmotorok. Négy-öt személy befogadására alkalmas a Krim, a Neptun—2 illetvea Dnyeper motorcsónak, sebességük 20 illetve 30 lóerős motorral 30 kilométer óránként. A Szudoimport az elmúlt ötéves terv során 80 millió rubelért vásárolt magyar hajókat és darukat, exportja Magyarországra 12 millió rubelt tett ki. 1976—80 között 160 millió rubel értékű áru vásárlását tervezik, többek között 80 folyami és tengeri úszódaruét valamint 56 különböző rendeltetésű vontatóét. A Szudoimport exportjának értéke ugyanezen idő alatt 40 millió rubel lesz — mondotta a tegnapi sajtótájékoztatón D. J. Sevcsenko a Szovjetunió budapesti kereskedelmi tanácsosa. Kérdésünkre, a szentendrei kiállítás igazgatója, B. Sz. Marrin elmondotta, hogy olyan kategóriájú motorcsónakokból és csónakokból, amelyeket most bemutatnak, már sokat szállítottak a szocialista országokba, főként Lengyelországba és az NDK-ba, Magyarországra azonban még nem vásárolt belőlük. (Pontosabban, a most kiállított mintadarabok kivételével, hiszen ezekre már bejelentette igényét a KONSUMEX.) A kiállítással párhuzamosan tárgyalások folynak, és minden bizonynyal aláírnak majd több szerződést szovjet hajófelszerelési berendezések szállításáról a Magyar Hajó- és Darugyárnak, és esetleg a motorcsónakok és csónakmotorok eladásáról is. Magyar előadássorozat Zürichben Augusztus 30. és szeptember 3. között műszaki előadássorozatot rendez Zürichben a Magyar Kereskedelmi Kamara és svájci partnerszervezete, a Svájci Kereskedelemfejlesztési Központ (OSEC). Az előadások témái: magyar számjegyvezérlésű szerszámgépek, környezetvédelmi eljárások és vizsgáló műszerek. A hétfői megnyitón mintegy 120 svájci üzletembernek dr. Ravasz Károly, az INTERCOOPERATION Rt. gazdasági tanácsadója előadást tartott a magyar— svájci ipari együttműködés eddigi tapasztalatairól s továbbfejlesztési lehetőségeiről. A magyar delegációt Farkas Mihály, a TRANSELEKTRO vezérigazgatója vezeti. 3 RÖVIDEN »• Kedden — az V. ötéves terv egyik kiemelt beruházásaként — megkezdték a mecseki ércbánya új üzemének aknamélyítését. A szovjetaknamélyítő berendezés és technológia segítségével 1200 méteres mélységig hatolnak a bányamélyítők. Szerszámgép-tartozékok gyártásszakosításáról és kooperációjáról tanácskoznak Békéscsabán a KGST-országok szerszámgépgyártással és -külkereskedelemmel foglalkozó vállalatainak illetve egyesüléseinek képviselői. A lucerna és vöröshere nemesítése valamint a vetőmag termesztése terén szerzett tapasztalataikról tanácskoznak Kompolton a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága egyik szakbizottságának szakértői. Az ülésen egyeztetik a nemesítési és vetőmagtermesztési eljárásokat, és közös tervet dolgoznak ki a termesztés fejlesztésére. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször négy oldalon, pénteken négy oldal melléklettel Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, 1085 Bp., Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 76.3102/3-08 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008