Világgazdaság, 1977. január (9. évfolyam, 1/2000-20/2019. szám)

1977-01-04 / 1. (2000.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Éjjikjyf DDR W AUSSENWIRTSCHAFT Lengyelország, amely gépkocsik, il­letve gépek gumiabroncsaiból bevitelre szorult, az utóbbi években komoly erő­feszítéseket tett a teljesítőképes ab­roncsipar megteremtése érdekében, s ezzel párhuzamosan fejlesztette a jár­műgyártást is. A következő 1—2 évben korlátozni kívánják néhány speciális — mindenekelőtt gépekre és berende­zésekre szerelt — abroncs bevitelét. Lengyelországnak jelenleg három je­lentős abroncsgyára van. A legrégibb a poznani, amely elsősorban nehéz te­hergépkocsik, traktorok részére gyárt abroncsokat. 1950-től 1970-ig öt sza­kaszban építettek fel Debicában (tar­­nówi vajdaság) egy járműabroncsokat gyártó üzemet, amely a legnagyobb Lengyelországban. A harmadik fontos létesítmény az olsztyni gyár, amely mindenekelőtt teherautó- és traktorab­­roncsokat gyárt. Debicában elsősorban a személyautók részére készülnek ab­roncsok. Lengyelország már az elmúlt évek­ben megteremtette annak előfeltételeit, hogy egyes abroncsfajták importját fo­kozatosan visszafoghassa. A poznani üzemben megkezdték bizonyos abroncs­fajták gyártását, többek között a ne­héz­ traktorok részére. Az olsztyni üze­mek kiépítése révén leállíthatta a te­herautó-abroncsok importját. Jövő év­ A VILÁGSAJTÓBÓL Gyors ütemben fejlődik a lengyel abroncsgyártás­ tól döntő mértékben korlátozni kíván­ják a személyautó-abroncsok bevitelét is. Debicánál két év alatt 2 milliárd zloty felhasználásával berendeztek egy második , nagyüzemet is, amely sze­mélyautók részére gyárt abroncsokat. Az üzem nemrégiben kezdte meg a so­rozatgyártást, s évi kapacitását az elő­irányzat szerint 2,8 millió abroncsra és 4,5 millió tömlőre emelik. A múlt évben Lengyelország 1,82 millió személyautó-abroncsot, valamint 2,75 millió teherautó- és egyéb abron­csot gyártott. A debicai üzem kibő­vítésével a termelés több mint 7 mil­lióra emelkedik. Lengyelország eddig a legtöbb abron­csot a Szovjetuniótól vásárolta, a má­sodik helyen pedig Csehszlovákia állt a szállítók sorában. A kapitalista or­szágok 40 százalékos arányban része­sedtek e termékek bevitelében, mely­nek értéke 1975-ben 120,5 millió zloty volt. A lengyel abroncsexport az utóbbi években 30 millió zloty körül alakult, s abban mindenekelőtt a szocialista és a fejlődő országok részesedtek. Ebben az adatban nem szerepelnek a kerék­pár-abroncsok, amelyekből 5,2 millió darabot adtak el 14 millió zloty érték­ben, s a fő vásárló Anglia és az NSZK volt. (1976. évi 47/2. szám.) Jugoszlávia nemzetközi hitelképessége (privredni 1PREGLED A közelmúltban, alig több mint egy hónap leforgása alatt Jugoszlávia szá­mára a londoni pénzpiacon négy hitelt is nyújtottak neves nemzetközi pénz­intézetek, összesen körülbelül 120 millió dollár értékben. Az összeg önmagában talán­ nem is túlságosan jelentős, fi­gyelemreméltó azonban a világ bank­jainak „bőkezűsége” egy olyan idő­szakban, amikor az általános recesszió közepette a tőkének igen nagy ára van és többnyire csak nehezen kapható hi­tel. Az, hogy Jugoszlávia egyszerre négy kölcsönben is részesül, kétségtelenül a bizalomnak, Jugoszlávia gazdasági orientációja elismerésének a jele. Az első hitelt a Petrol-Ljubljana vál­lalat kapta tizenkilenc nagy nemzet­közi — amerikai, kanadai, európai, ja­pán, közel-keleti stb. — banktól 622 ki­lométernyi gázvezeték építésére a Szlo­vén Szocialista Köztársaságban. Az ügyletet a New York banker’s Trust Company szervezte és koordinálta. A hitelszerződés aláírásakor a pénzintézet egyik vezetőségi tagja elismerően szólt azokról az intézkedésekről, amelyek nyomán a jugoszláv gazdaságban az egészséges fejlődés folyamata indult meg. Kijelentette, hogy a hitel megsza­vazása előtt szakértőik nagyon alapo­san tanulmányozták a jugoszláv gazda­ság helyzetét és értékelték az elért eredményeket. A Chase Manhattan Bank október havi hivatalos bulletinjében pedig a következő áll: „1976-ban a jugoszláv gazdaságban határozott fordulat követ­kezett be. A fizetési deficit az év első felében megszűnt, sőt az év vége felé szerény aktívum kezd mutatkozni. A 850 millió dollárra lecsökkent nemzet­közi tartalékok 1,7 milliárd dollárra emelkedtek. 1976-ban a tavalyi 28 szá­zalékkal szemben az infláció mértéke 10—15 százalékosra csökkent.” A Chase Manhattan Bank — részéről — amely szintén a Jugoszláviának hitelt nyújtó intézet között van — a szakértők külön hangsúlyozzák, hogy a jugoszlávok bel­gazdasági intézkedésekkel oldották meg fizetésimérleg-problémáikat, az intéz­kedések lényege a fogyasztásnak meg­felelő ellenőrzése alá vonása volt. El­ismerően írnak továbbá arról is, hogy a jugoszláv gazdasági rendszerben jó néhány egészen egyedi vonás van. Mindezek alapján a hitelek rendel­kezésre bocsátása könnyen érthetővé válik. Elsőnek a Beogradska Banka törte meg a jeget; nemzetközi bankok egy csoportjától 18 millió dollár hitelt vett fel az új­ belgrádi kongresszusi épület céljaira, ahol a jövő év júniusában az európai biztonsági és együttműködési miniszteri értekezletet rendezik. Rövid­del ezután ugyancsak 18 millió dollárt kapott a belgrádi vasúti vállalat a Belgrád—Bar vasútvonal villamosítása és jelzőberendezés-rendszere kiépíté­sére. A harmadik hitelt a titográdi Be­ruházási Bank kapta, a 23,5 millió dol­lárt a Montenegrói Szocialista Köztár­saság elektromos energetikai létesít­ményeire fordítja. A negyedik hitelt az elsőnek említett szlovéniai vállalat szá­mára a napokban szavazták meg. (1976. december 29.) The­­ Economist A görögök már türelmetlenül várják teljes tagként való felvételüket az Európai Gazdasági Közösségbe és min­den követ megmozgatnak, hogy siet­tessék a bebocsátási folyamatot Kiria­­dizisz, a görög központi bank elnöke és főmegbízott a csatlakozási tárgyalá­sokon legutóbb Londonban keresett pártfogókat. Jó hírrel tért haza: a szakértői tárgyalások szintjén minden a legnagyobb rendben, és már csak az kell, hogy a miniszterek cselekedjenek. A tárgyalások a görög csatlakozásról­­ még a múlt évben megkezdődtek, de érdemileg azóta sem haladtak előre. A görögöik ennek ellenére nem csügged­nek. Bizakodóan mondogatják: a brüsszeli bizottság, amely ez év elején még teljesen, reménytelennek ítélte meg a görög felvételt, most igyekszik mindenképpen elősegíteni azt. Azóta a belépés ellen felhozott érvek is sokat veszítettek erejükből. Brüsszel egyik aggálya például mindeddig az volt, hogy Görögország gazdaságilag sokkal fejletlenebb a ki­­lenceknél. Nos, a statisztikai adatok sokkal kedvezőbb képet mutatnak — állítják a görögök. Míg 1960-ban Gö­rögországban az egy főre eső jövede­lem még csak egyharmada volt a ki­­lencek átlagának, 1975-ben a görögök ennek már a felét érték el. Sőt a gaz­dasági növekedésük üteme hosszú tá­von még gyorsabb is, mint a közösség­ben. Tizenöt éven át, egészen az 1973. évi olajárrobbanásig Görögországban a nemzeti össztermék (GNP) 6,5 száza­lékkal gyarapodott évente és 1977 vé­gére remélhetőleg újból ez lesz az arány. Brüsszel viszont azt veti ellen: az­ átlagos polgárnak­­a közös piaci or­szágokban még mindig kétszer olyan jól megy a sora, sőt az átlagos nyugat­német dolgozó négyszer olyan jól él, mint jelenleg görög társa. Egy másik vitatéma a görög mező­­gazdaság beillesztése az EGK agrár­­rendszerébe. A francia és olasz pa­ Miért húzódik Görögország felvétele az EGK-ba? rasztok egyáltalán nincsenek elragad­tatva attól a kilátástól, hogy a medi­terrán térségből még több agrártermék özönlik majd a kilencek piacaira ver­senyt támasztva termékeiknek. A görö­gök ezt a kérdést sem látják ilyen ve­szélyesnek. Azt mondják: egy 9 millió népességű ország csak nem idézhet elő komoly zavarokat olyan jól kiépített piacokon, mint amilyenek a közösségi agrárpiacok. Az ő bortermelésük pél­dául mindössze csak 1 százaléka a je­lenlegi összes közös piaci bortermésnek. Az iparcikkek árucseréje sem okoz­hat különösebb gondot — erősítgetik a görögök. Brüsszel az importkorlátok gyorsabb lebontását sürgetik az úgy­nevezett érzékeny (a görög hazai ipar érdekeit veszélyeztető) termékek terü­letén. Ez azonban a görögök érvelése szerint az egész EGK a görög árucsere­forgalomnak mindössze csak ha 10 szá­zalékát érinti. Mindemellett Brüsszelt továbbra is izgatják, hogy a görög im­portkorlátozások, beruházási támogatá­sok és­­ más rendelkezések akadályt gördíthetnek a verseny útjába. Ámde mindezek valóban csak mel­lékkérdések. Brüsszelt lényegében az aggasztja, hogy a Görögországgal fo­lyamatban levő tárgyalások minden mozzanatát árgus szem­mel figyeli Spa­nyolország és Portugália, amelyek szin­tén mielőbbi bebocsátásukat kérik az EGK-ba. Tekintettel arra, hogy mind a három pályázó ország gazdasága szinte hajszálra hasonlít egymáshoz, minden egyes probléma a csatlakozást illetőleg megsokszorozott súllyal esik latba. Még az is elképzelhető, hogy az EGK a három tagfelvételi kérelem együttes tárgyalása mellett dönt. De éppen ez az, amitől a görögök félnek. Ha ugyanis valóban így lesz, a görögök alighanem kénytelenek lesznek a be­lépésnek derűlátóan 1979 elejére tett időpontját későbbre halasztani. (1976. december 31.) Magyar—NDK árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 1,1 milliárd rubel 1977-re Tudósítónktól: Hétfőn a Külkereskedelmi Miniszté­riumban dr. Szalai Béla külkeresked­el­­mi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhe­lyettese aláírta a két ország 1977-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A dokumentumot az 1976—80-as évek­re szóló hosszú lejáratú egyezmény alapján dolgozták ki, amely öt év alatt — régi szerződéses árakon számítva — összesen 4,7 milliárd rubeles ma­gyar—NDK áruforgalmat irányoz elő. Az 1977. évi kölcsönös szállítások értékét a jegyzőkönyv több, mint 1,1 milliárd rubel összegben határozza meg. A forgalom alapján gépek és be­rendezések kölcsönös szállítása, e ter­mékek aránya az összforgalomban el­éri a 66 százalékot. Tovább nő a koo­perációs és szakosítási megállapodások alapján megvalósuló áruszállítások részesedése, amely már megközelíti a összforgalom 35 százalékát. A gépipar területén a jelentősebb megállapodások: a tovább bővülő mezőgazdasági gép­kooperáció, autóbuszgyártási együttmű­ködés, a most megindult műszeripari kooperáció, az autódaru-alváz koope­ráció, a pénztárgépek és elektronikus számítógépek gyártásában megvalósult szakosodás. Ezen kívül említésre méltó gyártásmegosztás, jött létre a gumi-, a gyógyszer- és a textiliparban. Magyarország exportjában jelentő­sebb súllyal szerepelnek a szerszám­gépek, az erőművi berendezések, az elektromotorok, a műszerek, az élelmi­­szeripari gépek, a hűtőtechnikai és ke­reskedelmi berendezések, az elektro­mos és elektrotechnikai termékek, a félvezetők, a pénztárgépek, a mezőgaz­dasági gépek és az autóbuszok (az utóbbiból közel másfél ezer darab). Tovább építjük a staldensiebeni kerá­miagyárat, magyar szerelők vesznek részt az NDK-ban atom- és egyéb erő­művek építésében, cementgyárak, vegyi­üzemek és más üzemek létesítésében. Az NDK Magyarországra irányuló kivitelében fontos szerepet, játszanak a szerszámgépek, a W—50 típusú, vala­mint Robur és Barkas tehergépkocsik, a textilgépek, az emelő- és szállítóbe­rendezések, a nyomdaipari gépek az elektrotechnikai gyártmányok, az író- és számológépek, a könyvelő- és számviteli gépek. Jelentősen növeljük a korszerű mezőgazdasági gépek beho­zatalát, így az NDK-tól hatszáz darab E-512-es kombájnt, 450 darab járva­­szecskázót, 450 darab rendrearatót, burgonyabetakarító gépeket és más géptípusokat vásárolunk, és nő az al­katrészszállítások volumene is. Az árucsere-forgalom másik fontos területe a nyers- és alapanyagok köl­csönös szállítása. Az NDK-tól 500 ezer tonna barnaszén brikettet, 200 ezer tonna káliműtrágyát, 200 ezer tonna cementet, mintegy 45 millió rubelért vegyianyagokat, növényvédőszereket, műanyagokat, kohászati termékeket és különféle építőanyagokat vásárolunk, míg magyar részről többek között tim­földet, bauxitot, alumínium­ tömböt és félkésztermékeket, üvegipari és gyógy­szeripari termékeket szállítunk. A most aláírt megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a lakosság fo­gyasztási cikkekkel való jobb ellátás­hoz. Exportunkban elsősorban a ha­gyományosnak tekinthető áruk, mint például a pamutszövet, a konfekció­­áru, a cipők, 40 ezer darab hűtőszek­rény, 50 ezer darab bojler, magnetofo­nok érdemelnek említést. Az NDK to­vább folytatja több, mint 100 cikk­csoportban a magyar fogyasztók által már megszokott és keresett termékek szállításait, s számos termékből növeli is az exportot. Néhány példa: sör, bú­tor, különféle szövetek, szőnyegek, kö­töttáruk, harisnyaáruk, függöny, eser­nyők, 20 500 darab moped, fotótermé­kek, rádiók, 17 ezer darab mosógép, 20 ezer darab háztartási varrógép, 20 ezer darab kályha, 30 ezer darab 5—10 literes bojler, csillárok, vasalók, por­szívók, hangszerek, sportcikkek, játé­kok. Összesen 29 500 Trabant és Wart­burg személygépkocsi érkezik 1977-ben. Magyarország továbbra is hagyomá­nyos szállítója marad az NDK-nak a különféle mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékekből. Főbb szálllítmá­­nyaink: hústermékek, gabona, vető­magvak, baromfi, 370 ezer hektoliter bor- és pezsgő, 146 ezer tonna friss és feldolgozott zöldség, illetve gyümölcs. Új külföldi piacok IDÉN TOVÁBB NŐ A HANGLEMEZ-KIVITEL Tudósítónktól: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat termelési értéke 1976-ban 250 millió forint volt. Tavaly avatták fel Doro­gon az első hazai komplett hanglemez­­gyárat; az első évben hárommillió nagylemezt, 1 millió kislemezt és 50 ezer műsoros kazettát gyártottak. 1977- ben már 5,5 millió hanglemez gyártá­sát tervezik és 300—350 millió forintos termelési értéket várnak a vállalatnál. A termelés több mint 30 százalékát ex­portálja majd az idén a tervek szerint a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. A magyar hanglemezgyártás vezetői értékesítési szempontból sokat várnak 1977-től és az utána következő évektől. A tervek valóra váltásában komoly sze­repe van a dorogi hanglemezgyárnak, amely 5 éven keresztül évi 20 százalé­kos tőkésexport-emelkedést biztosíthat. 1977-ben tovább folytatják a már megkezdett beruházásokat. Ugyancsak Dorogon nagykereskedelmi raktárat építenek, majd olasz, NSZK-beli és svéd berendezésekkel korszerűsítik a csomagolást. Az V. ötéves terv során mintegy 50 millió forint költséggel kor­szerűsítik a stúdiót is. A megnövekedett termelési lehető­ségekkel párhuzamosan az új külföldi piacok­­ felkutatását is megkezdi a KULTÚRA, illetve az MHV. A szocia­lista országokban egyébként jelenleg elsősorban könnyűzenei, míg a nyuga­ti államokban művészlemezeink a ke­resettebbek. 1976-ban a KULTÚRA már olyan rangos tőkés cégeket vont be a magyar hanglemezek forgalmazásába, mint például a DECCA és az EMI. A magyar lemezek új piacokra is eljutot­tak, többek között Ausztráliába, Argen­tínába, Mexikóba és Spanyolországba. Újabb kereskedelmi kapcsolatok meg­teremtése várható svájci és holland partnerekkel. A Magyar Közlöny 1976. évi, 100. számában jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendel­kezése az 1977., évi termékforgalomról.­­%• A Salgótarjáni öblösüveggyárból az új év első munkanapján fél millió fo­rint értékű finom háztartási öblös­üvegárut küldtek a tengerentúlra. Az NSZK-beli Hermer Glas cégnek 100 ezer forint értékű csillárüveget, Bul­gáriába és az NDK-ba laborüveget, va­lamint csillárüveget küldtek. •%- A visontai bányászok ebben az év­ben tervek szerint 6,6 millió tonna lig­nitet hoznak felszínre. Ez csaknem fél millió tonnával haladja meg a múlt évi termelést. Olaszországba 30 ezer élő, úgyneve­zett gigant pulykát — átlagsúlyuk 10 kilón felüli — szállítottak a TERIM­­PEX-en keresztül a múlt év utolsó napjaiban a Zala megyei Baromfi­­feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat zalaegerszegi gyárából. Megszüntették a Tégla- és Cserép­ipari Egyesülést és 1977. január 1-i hatállyal kilenc tégla- és cserépipari vállalat részvételével megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt. Meg­szűnt a Kőbányászati Egyesülés is, s öt tagvállalatból két nagyobb vállalat, a Déldunántúli Kőbánya Vállalat, vala­mint az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat alakult.­­ Az NDK-ból vásárolt nagy teljesít­ményű hajtogató-ragasztó berendezést állítottak üzembe a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában. A Fűzfői Nitrokémiánál 300 millió forintos költséggel megkezdték egy új, 15 ezer tonna kapacitású ftálsavanhid­­rid üzem építését. Az új üzemben az NSZK-beli BASF cég technológiájával dolgoznak majd, s a cég szállítja a fon­tosabb berendezéseket is. A próbaüze­meltetés 1978 júniusában kezdődik.­­*■ A Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet 600 hímzett gyermekblúzt szállított svájci megren­delőinek, Dániába ezer „furtai” hím­zett blúzt küldtek, a két tétel értéke meghaladja a 370 ezer forintot. Speciális edzőkemencéket exportál a NIKEX útján az NSZK-ba a drégely­­palánki Lakatos- és Szerelőipari Szö­vetkezet. Az NDK-ba szállítószalagokat küldenek homokbányák részére. A Szegedi Ruhagyár 850 ezer munka­ruhát készít egy holland cég megren­delésére. A munkaruhák iránt érdek­lődnek belga, NSZK-beli és luxemburgi cégek is. A Tiszamenti Vegyiművek 2 millió 790 ezer dollár értékű vegyi terméket szállított a múlt évben a külkereske­delem útján külföldre. A Budai Ruhaipari Szövetkezet a múlt évben a HUNGAROCOOP köz­vetítésével 600 ezer darab leányka ru­hát készített bérmunkában egy NSZK- beli cég részére. A szállítások értéke mintegy 20 millió forint. Egy 1979-ig szóló szerződés alapján évente hasonló mennyiséget szállítanak az NSZK-beli megrendelőnek. Ilii ■*- A Nagyatádi Konzervgyár 25 vagon pudingalmára kapott megrendelést Angliából. A héjától megtisztított jo­­nathán almát konzervdobozokban szál­lítják a vevőkhöz.­­ A HABÉM termékeiből 2,5 millió dollár értékben adott el a HUNGARO­COOP 1976-ban elsősorban An­gliába, Kanadába, Franciaországba és a skandi­náv államokba. RÖVIDEN 1977. JANUÁR 4. WWS 3 1,1 milliárdos exportterv a Csepel Autógyárban Tavaly a Csepel Autógyár 8 milliárd 67 millió forint értékű készárut ter­melt fő termékükből, az IKARUS szá­mára gyártott autóbusz-alvázakból 11 240 darabot, szervokormány­okból pe­dig 22 599 darabot készítettek. Kiszállí­tották a svéd Volvo céggel közösen gyártott terepjáró járművek mintapél­dányait, és elkészítették az autóbuszok választékbővítéséhez szükséges alvázak első darabjait. Az idén a gyár 8 mil­liárd 369 millió forint értékű készáru­­termelést irányzott elő. Ebben a többi között 11 880 autóbusz alváz gyártása szerepel. Az export tervezett értéke 1,1 milliárd forint. (MTI) Megalakult a Bábolnai BCR Művek A Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát, a Chinoin és a Kőbányai Gyógy­­szerárugyár 1975-ben BCR néven ala­pított társulása megkapta az enge­délyt, hogy 1977. január 1-től közös vállalatként, mint Bábolnai BCR Mű­vek működjék. Az új vállalat pre­­mixek, gyógytápok és speciális ha­tóanyagok előállításával és forgal­mazásával foglalkozik. Első feladat egy premix-üzem létesítése Bábolnán. Az új gyár építését már a múlt évben megkezdték. A 195 millió fo­rintos beruházáshoz a Magyar Nem­zeti Bank 136 millió forint export árualapot bővítő hitelt ad. Az építke­zés jó ütemben halad, már megér­keztek a gépek is Svájcból, így ez év szeptemberében megkezdhetik az üzemszerű termelést. Kezdetben ba­romfi-, sertés- és juh-premixet állí­tanak elő, elsősorban az iparszerű állattartó telepek számára. Az új gyár évi 7 millió dollár értékű premix­­importot tesz feleslegessé. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát egyébként 1976-ban csaknem 16 millió dollár értékű keltetőtojást, naposcsibét, illetve előnevelt jércét szállított külföldre az 1975. évi 12,5 millió dollárral szemben. Az úgyne­vezett Tetra baromfitenyészet termé­kein kívül Irakba és Szíriába komp­lett baromfi istállókat is szállított, sőt átadta az iparszerű tenyésztési rend­szer technológiáját is. Megjegyzendő, hogy az istállók kivitele és a barom­fiexport révén Irak lett Bábolna egyik legnagyobb vevője. Másik leg­jelentősebb vásárlójuk Algéria, aho­va 1976-ban 40 millió broyler kel­tetőtojást és csaknem 100 ezer elő­nevelt jércét szállítottak. (MTI) Osztrák kooperációra készül az Írószer Szövetkezet Tudósítónktól: Az Írószer Szövetkezet az 1977-es év­ben arra törekszik, hogy saját gyár­tású gépein állítson elő több, eddig importból származó cikket, így pél­dául elkezdik a gemkapcsok készíté­sét; idén már körülbelül 2 millió dobozzal gyártanák. Az 1976-os tervek között szerepel az osztrák SAX-kon­­szernnel kooperációban ceruzahegyező­gép, és mágneses gemka­p­ocsta­r­tó gyártása is. Ezekből a belföldi piac ellátásán kívül exportra is jut majd. A szövetkezet tavaly 1,5 millió ru­bel értékű golyóstollat és rostiront küldött a CHEMOLIMPEX közvetíté­sével a Szovjetunióba, Csehszlová­kiába és Romániába. A tőkés orszá­gok cégei 1976-ban 500 ezer dollárért vásároltak cikkeikből. Elsősorban Angliába, Ausztriába exportáltak, de sok kis­ drodagép jutott Jugoszláviába is. (A szövetkezet 1976-os 200 millió forintos árbevételéből 80 millió az exportból származik.) Idén dollár­­viszonylatú kivitelüket mintegy 100 ezer dollárral akarják növelni. VIGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször négy oldalon, pénteken négy oldal melléklettel Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/3­ 01 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148

Next