Világgazdaság, 1977. január (9. évfolyam, 1/2000-20/2019. szám)
1977-01-04 / 1. (2000.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Éjjikjyf DDR W AUSSENWIRTSCHAFT Lengyelország, amely gépkocsik, illetve gépek gumiabroncsaiból bevitelre szorult, az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett a teljesítőképes abroncsipar megteremtése érdekében, s ezzel párhuzamosan fejlesztette a járműgyártást is. A következő 1—2 évben korlátozni kívánják néhány speciális — mindenekelőtt gépekre és berendezésekre szerelt — abroncs bevitelét. Lengyelországnak jelenleg három jelentős abroncsgyára van. A legrégibb a poznani, amely elsősorban nehéz tehergépkocsik, traktorok részére gyárt abroncsokat. 1950-től 1970-ig öt szakaszban építettek fel Debicában (tarnówi vajdaság) egy járműabroncsokat gyártó üzemet, amely a legnagyobb Lengyelországban. A harmadik fontos létesítmény az olsztyni gyár, amely mindenekelőtt teherautó- és traktorabroncsokat gyárt. Debicában elsősorban a személyautók részére készülnek abroncsok. Lengyelország már az elmúlt években megteremtette annak előfeltételeit, hogy egyes abroncsfajták importját fokozatosan visszafoghassa. A poznani üzemben megkezdték bizonyos abroncsfajták gyártását, többek között a nehéz traktorok részére. Az olsztyni üzemek kiépítése révén leállíthatta a teherautó-abroncsok importját. Jövő év A VILÁGSAJTÓBÓL Gyors ütemben fejlődik a lengyel abroncsgyártás tól döntő mértékben korlátozni kívánják a személyautó-abroncsok bevitelét is. Debicánál két év alatt 2 milliárd zloty felhasználásával berendeztek egy második , nagyüzemet is, amely személyautók részére gyárt abroncsokat. Az üzem nemrégiben kezdte meg a sorozatgyártást, s évi kapacitását az előirányzat szerint 2,8 millió abroncsra és 4,5 millió tömlőre emelik. A múlt évben Lengyelország 1,82 millió személyautó-abroncsot, valamint 2,75 millió teherautó- és egyéb abroncsot gyártott. A debicai üzem kibővítésével a termelés több mint 7 millióra emelkedik. Lengyelország eddig a legtöbb abroncsot a Szovjetuniótól vásárolta, a második helyen pedig Csehszlovákia állt a szállítók sorában. A kapitalista országok 40 százalékos arányban részesedtek e termékek bevitelében, melynek értéke 1975-ben 120,5 millió zloty volt. A lengyel abroncsexport az utóbbi években 30 millió zloty körül alakult, s abban mindenekelőtt a szocialista és a fejlődő országok részesedtek. Ebben az adatban nem szerepelnek a kerékpár-abroncsok, amelyekből 5,2 millió darabot adtak el 14 millió zloty értékben, s a fő vásárló Anglia és az NSZK volt. (1976. évi 47/2. szám.) Jugoszlávia nemzetközi hitelképessége (privredni 1PREGLED A közelmúltban, alig több mint egy hónap leforgása alatt Jugoszlávia számára a londoni pénzpiacon négy hitelt is nyújtottak neves nemzetközi pénzintézetek, összesen körülbelül 120 millió dollár értékben. Az összeg önmagában talán nem is túlságosan jelentős, figyelemreméltó azonban a világ bankjainak „bőkezűsége” egy olyan időszakban, amikor az általános recesszió közepette a tőkének igen nagy ára van és többnyire csak nehezen kapható hitel. Az, hogy Jugoszlávia egyszerre négy kölcsönben is részesül, kétségtelenül a bizalomnak, Jugoszlávia gazdasági orientációja elismerésének a jele. Az első hitelt a Petrol-Ljubljana vállalat kapta tizenkilenc nagy nemzetközi — amerikai, kanadai, európai, japán, közel-keleti stb. — banktól 622 kilométernyi gázvezeték építésére a Szlovén Szocialista Köztársaságban. Az ügyletet a New York banker’s Trust Company szervezte és koordinálta. A hitelszerződés aláírásakor a pénzintézet egyik vezetőségi tagja elismerően szólt azokról az intézkedésekről, amelyek nyomán a jugoszláv gazdaságban az egészséges fejlődés folyamata indult meg. Kijelentette, hogy a hitel megszavazása előtt szakértőik nagyon alaposan tanulmányozták a jugoszláv gazdaság helyzetét és értékelték az elért eredményeket. A Chase Manhattan Bank október havi hivatalos bulletinjében pedig a következő áll: „1976-ban a jugoszláv gazdaságban határozott fordulat következett be. A fizetési deficit az év első felében megszűnt, sőt az év vége felé szerény aktívum kezd mutatkozni. A 850 millió dollárra lecsökkent nemzetközi tartalékok 1,7 milliárd dollárra emelkedtek. 1976-ban a tavalyi 28 százalékkal szemben az infláció mértéke 10—15 százalékosra csökkent.” A Chase Manhattan Bank — részéről — amely szintén a Jugoszláviának hitelt nyújtó intézet között van — a szakértők külön hangsúlyozzák, hogy a jugoszlávok belgazdasági intézkedésekkel oldották meg fizetésimérleg-problémáikat, az intézkedések lényege a fogyasztásnak megfelelő ellenőrzése alá vonása volt. Elismerően írnak továbbá arról is, hogy a jugoszláv gazdasági rendszerben jó néhány egészen egyedi vonás van. Mindezek alapján a hitelek rendelkezésre bocsátása könnyen érthetővé válik. Elsőnek a Beogradska Banka törte meg a jeget; nemzetközi bankok egy csoportjától 18 millió dollár hitelt vett fel az új belgrádi kongresszusi épület céljaira, ahol a jövő év júniusában az európai biztonsági és együttműködési miniszteri értekezletet rendezik. Röviddel ezután ugyancsak 18 millió dollárt kapott a belgrádi vasúti vállalat a Belgrád—Bar vasútvonal villamosítása és jelzőberendezés-rendszere kiépítésére. A harmadik hitelt a titográdi Beruházási Bank kapta, a 23,5 millió dollárt a Montenegrói Szocialista Köztársaság elektromos energetikai létesítményeire fordítja. A negyedik hitelt az elsőnek említett szlovéniai vállalat számára a napokban szavazták meg. (1976. december 29.) The Economist A görögök már türelmetlenül várják teljes tagként való felvételüket az Európai Gazdasági Közösségbe és minden követ megmozgatnak, hogy siettessék a bebocsátási folyamatot Kiriadizisz, a görög központi bank elnöke és főmegbízott a csatlakozási tárgyalásokon legutóbb Londonban keresett pártfogókat. Jó hírrel tért haza: a szakértői tárgyalások szintjén minden a legnagyobb rendben, és már csak az kell, hogy a miniszterek cselekedjenek. A tárgyalások a görög csatlakozásról még a múlt évben megkezdődtek, de érdemileg azóta sem haladtak előre. A görögöik ennek ellenére nem csüggednek. Bizakodóan mondogatják: a brüsszeli bizottság, amely ez év elején még teljesen, reménytelennek ítélte meg a görög felvételt, most igyekszik mindenképpen elősegíteni azt. Azóta a belépés ellen felhozott érvek is sokat veszítettek erejükből. Brüsszel egyik aggálya például mindeddig az volt, hogy Görögország gazdaságilag sokkal fejletlenebb a kilenceknél. Nos, a statisztikai adatok sokkal kedvezőbb képet mutatnak — állítják a görögök. Míg 1960-ban Görögországban az egy főre eső jövedelem még csak egyharmada volt a kilencek átlagának, 1975-ben a görögök ennek már a felét érték el. Sőt a gazdasági növekedésük üteme hosszú távon még gyorsabb is, mint a közösségben. Tizenöt éven át, egészen az 1973. évi olajárrobbanásig Görögországban a nemzeti össztermék (GNP) 6,5 százalékkal gyarapodott évente és 1977 végére remélhetőleg újból ez lesz az arány. Brüsszel viszont azt veti ellen: az átlagos polgárnaka közös piaci országokban még mindig kétszer olyan jól megy a sora, sőt az átlagos nyugatnémet dolgozó négyszer olyan jól él, mint jelenleg görög társa. Egy másik vitatéma a görög mezőgazdaság beillesztése az EGK agrárrendszerébe. A francia és olasz pa Miért húzódik Görögország felvétele az EGK-ba? rasztok egyáltalán nincsenek elragadtatva attól a kilátástól, hogy a mediterrán térségből még több agrártermék özönlik majd a kilencek piacaira versenyt támasztva termékeiknek. A görögök ezt a kérdést sem látják ilyen veszélyesnek. Azt mondják: egy 9 millió népességű ország csak nem idézhet elő komoly zavarokat olyan jól kiépített piacokon, mint amilyenek a közösségi agrárpiacok. Az ő bortermelésük például mindössze csak 1 százaléka a jelenlegi összes közös piaci bortermésnek. Az iparcikkek árucseréje sem okozhat különösebb gondot — erősítgetik a görögök. Brüsszel az importkorlátok gyorsabb lebontását sürgetik az úgynevezett érzékeny (a görög hazai ipar érdekeit veszélyeztető) termékek területén. Ez azonban a görögök érvelése szerint az egész EGK a görög árucsereforgalomnak mindössze csak ha 10 százalékát érinti. Mindemellett Brüsszelt továbbra is izgatják, hogy a görög importkorlátozások, beruházási támogatások és más rendelkezések akadályt gördíthetnek a verseny útjába. Ámde mindezek valóban csak mellékkérdések. Brüsszelt lényegében az aggasztja, hogy a Görögországgal folyamatban levő tárgyalások minden mozzanatát árgus szemmel figyeli Spanyolország és Portugália, amelyek szintén mielőbbi bebocsátásukat kérik az EGK-ba. Tekintettel arra, hogy mind a három pályázó ország gazdasága szinte hajszálra hasonlít egymáshoz, minden egyes probléma a csatlakozást illetőleg megsokszorozott súllyal esik latba. Még az is elképzelhető, hogy az EGK a három tagfelvételi kérelem együttes tárgyalása mellett dönt. De éppen ez az, amitől a görögök félnek. Ha ugyanis valóban így lesz, a görögök alighanem kénytelenek lesznek a belépésnek derűlátóan 1979 elejére tett időpontját későbbre halasztani. (1976. december 31.) Magyar—NDK árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 1,1 milliárd rubel 1977-re Tudósítónktól: Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese aláírta a két ország 1977-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A dokumentumot az 1976—80-as évekre szóló hosszú lejáratú egyezmény alapján dolgozták ki, amely öt év alatt — régi szerződéses árakon számítva — összesen 4,7 milliárd rubeles magyar—NDK áruforgalmat irányoz elő. Az 1977. évi kölcsönös szállítások értékét a jegyzőkönyv több, mint 1,1 milliárd rubel összegben határozza meg. A forgalom alapján gépek és berendezések kölcsönös szállítása, e termékek aránya az összforgalomban eléri a 66 százalékot. Tovább nő a kooperációs és szakosítási megállapodások alapján megvalósuló áruszállítások részesedése, amely már megközelíti a összforgalom 35 százalékát. A gépipar területén a jelentősebb megállapodások: a tovább bővülő mezőgazdasági gépkooperáció, autóbuszgyártási együttműködés, a most megindult műszeripari kooperáció, az autódaru-alváz kooperáció, a pénztárgépek és elektronikus számítógépek gyártásában megvalósult szakosodás. Ezen kívül említésre méltó gyártásmegosztás, jött létre a gumi-, a gyógyszer- és a textiliparban. Magyarország exportjában jelentősebb súllyal szerepelnek a szerszámgépek, az erőművi berendezések, az elektromotorok, a műszerek, az élelmiszeripari gépek, a hűtőtechnikai és kereskedelmi berendezések, az elektromos és elektrotechnikai termékek, a félvezetők, a pénztárgépek, a mezőgazdasági gépek és az autóbuszok (az utóbbiból közel másfél ezer darab). Tovább építjük a staldensiebeni kerámiagyárat, magyar szerelők vesznek részt az NDK-ban atom- és egyéb erőművek építésében, cementgyárak, vegyiüzemek és más üzemek létesítésében. Az NDK Magyarországra irányuló kivitelében fontos szerepet, játszanak a szerszámgépek, a W—50 típusú, valamint Robur és Barkas tehergépkocsik, a textilgépek, az emelő- és szállítóberendezések, a nyomdaipari gépek az elektrotechnikai gyártmányok, az író- és számológépek, a könyvelő- és számviteli gépek. Jelentősen növeljük a korszerű mezőgazdasági gépek behozatalát, így az NDK-tól hatszáz darab E-512-es kombájnt, 450 darab járvaszecskázót, 450 darab rendrearatót, burgonyabetakarító gépeket és más géptípusokat vásárolunk, és nő az alkatrészszállítások volumene is. Az árucsere-forgalom másik fontos területe a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállítása. Az NDK-tól 500 ezer tonna barnaszén brikettet, 200 ezer tonna káliműtrágyát, 200 ezer tonna cementet, mintegy 45 millió rubelért vegyianyagokat, növényvédőszereket, műanyagokat, kohászati termékeket és különféle építőanyagokat vásárolunk, míg magyar részről többek között timföldet, bauxitot, alumínium tömböt és félkésztermékeket, üvegipari és gyógyszeripari termékeket szállítunk. A most aláírt megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a lakosság fogyasztási cikkekkel való jobb ellátáshoz. Exportunkban elsősorban a hagyományosnak tekinthető áruk, mint például a pamutszövet, a konfekcióáru, a cipők, 40 ezer darab hűtőszekrény, 50 ezer darab bojler, magnetofonok érdemelnek említést. Az NDK tovább folytatja több, mint 100 cikkcsoportban a magyar fogyasztók által már megszokott és keresett termékek szállításait, s számos termékből növeli is az exportot. Néhány példa: sör, bútor, különféle szövetek, szőnyegek, kötöttáruk, harisnyaáruk, függöny, esernyők, 20 500 darab moped, fotótermékek, rádiók, 17 ezer darab mosógép, 20 ezer darab háztartási varrógép, 20 ezer darab kályha, 30 ezer darab 5—10 literes bojler, csillárok, vasalók, porszívók, hangszerek, sportcikkek, játékok. Összesen 29 500 Trabant és Wartburg személygépkocsi érkezik 1977-ben. Magyarország továbbra is hagyományos szállítója marad az NDK-nak a különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. Főbb szálllítmányaink: hústermékek, gabona, vetőmagvak, baromfi, 370 ezer hektoliter bor- és pezsgő, 146 ezer tonna friss és feldolgozott zöldség, illetve gyümölcs. Új külföldi piacok IDÉN TOVÁBB NŐ A HANGLEMEZ-KIVITEL Tudósítónktól: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat termelési értéke 1976-ban 250 millió forint volt. Tavaly avatták fel Dorogon az első hazai komplett hanglemezgyárat; az első évben hárommillió nagylemezt, 1 millió kislemezt és 50 ezer műsoros kazettát gyártottak. 1977- ben már 5,5 millió hanglemez gyártását tervezik és 300—350 millió forintos termelési értéket várnak a vállalatnál. A termelés több mint 30 százalékát exportálja majd az idén a tervek szerint a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. A magyar hanglemezgyártás vezetői értékesítési szempontból sokat várnak 1977-től és az utána következő évektől. A tervek valóra váltásában komoly szerepe van a dorogi hanglemezgyárnak, amely 5 éven keresztül évi 20 százalékos tőkésexport-emelkedést biztosíthat. 1977-ben tovább folytatják a már megkezdett beruházásokat. Ugyancsak Dorogon nagykereskedelmi raktárat építenek, majd olasz, NSZK-beli és svéd berendezésekkel korszerűsítik a csomagolást. Az V. ötéves terv során mintegy 50 millió forint költséggel korszerűsítik a stúdiót is. A megnövekedett termelési lehetőségekkel párhuzamosan az új külföldi piacok felkutatását is megkezdi a KULTÚRA, illetve az MHV. A szocialista országokban egyébként jelenleg elsősorban könnyűzenei, míg a nyugati államokban művészlemezeink a keresettebbek. 1976-ban a KULTÚRA már olyan rangos tőkés cégeket vont be a magyar hanglemezek forgalmazásába, mint például a DECCA és az EMI. A magyar lemezek új piacokra is eljutottak, többek között Ausztráliába, Argentínába, Mexikóba és Spanyolországba. Újabb kereskedelmi kapcsolatok megteremtése várható svájci és holland partnerekkel. A Magyar Közlöny 1976. évi, 100. számában jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése az 1977., évi termékforgalomról.%• A Salgótarjáni öblösüveggyárból az új év első munkanapján fél millió forint értékű finom háztartási öblösüvegárut küldtek a tengerentúlra. Az NSZK-beli Hermer Glas cégnek 100 ezer forint értékű csillárüveget, Bulgáriába és az NDK-ba laborüveget, valamint csillárüveget küldtek. •%- A visontai bányászok ebben az évben tervek szerint 6,6 millió tonna lignitet hoznak felszínre. Ez csaknem fél millió tonnával haladja meg a múlt évi termelést. Olaszországba 30 ezer élő, úgynevezett gigant pulykát — átlagsúlyuk 10 kilón felüli — szállítottak a TERIMPEX-en keresztül a múlt év utolsó napjaiban a Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat zalaegerszegi gyárából. Megszüntették a Tégla- és Cserépipari Egyesülést és 1977. január 1-i hatállyal kilenc tégla- és cserépipari vállalat részvételével megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt. Megszűnt a Kőbányászati Egyesülés is, s öt tagvállalatból két nagyobb vállalat, a Déldunántúli Kőbánya Vállalat, valamint az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat alakult. Az NDK-ból vásárolt nagy teljesítményű hajtogató-ragasztó berendezést állítottak üzembe a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában. A Fűzfői Nitrokémiánál 300 millió forintos költséggel megkezdték egy új, 15 ezer tonna kapacitású ftálsavanhidrid üzem építését. Az új üzemben az NSZK-beli BASF cég technológiájával dolgoznak majd, s a cég szállítja a fontosabb berendezéseket is. A próbaüzemeltetés 1978 júniusában kezdődik.*■ A Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet 600 hímzett gyermekblúzt szállított svájci megrendelőinek, Dániába ezer „furtai” hímzett blúzt küldtek, a két tétel értéke meghaladja a 370 ezer forintot. Speciális edzőkemencéket exportál a NIKEX útján az NSZK-ba a drégelypalánki Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet. Az NDK-ba szállítószalagokat küldenek homokbányák részére. A Szegedi Ruhagyár 850 ezer munkaruhát készít egy holland cég megrendelésére. A munkaruhák iránt érdeklődnek belga, NSZK-beli és luxemburgi cégek is. A Tiszamenti Vegyiművek 2 millió 790 ezer dollár értékű vegyi terméket szállított a múlt évben a külkereskedelem útján külföldre. A Budai Ruhaipari Szövetkezet a múlt évben a HUNGAROCOOP közvetítésével 600 ezer darab leányka ruhát készített bérmunkában egy NSZK- beli cég részére. A szállítások értéke mintegy 20 millió forint. Egy 1979-ig szóló szerződés alapján évente hasonló mennyiséget szállítanak az NSZK-beli megrendelőnek. Ilii ■*- A Nagyatádi Konzervgyár 25 vagon pudingalmára kapott megrendelést Angliából. A héjától megtisztított jonathán almát konzervdobozokban szállítják a vevőkhöz. A HABÉM termékeiből 2,5 millió dollár értékben adott el a HUNGAROCOOP 1976-ban elsősorban Angliába, Kanadába, Franciaországba és a skandináv államokba. RÖVIDEN 1977. JANUÁR 4. WWS 3 1,1 milliárdos exportterv a Csepel Autógyárban Tavaly a Csepel Autógyár 8 milliárd 67 millió forint értékű készárut termelt fő termékükből, az IKARUS számára gyártott autóbusz-alvázakból 11 240 darabot, szervokormányokból pedig 22 599 darabot készítettek. Kiszállították a svéd Volvo céggel közösen gyártott terepjáró járművek mintapéldányait, és elkészítették az autóbuszok választékbővítéséhez szükséges alvázak első darabjait. Az idén a gyár 8 milliárd 369 millió forint értékű készárutermelést irányzott elő. Ebben a többi között 11 880 autóbusz alváz gyártása szerepel. Az export tervezett értéke 1,1 milliárd forint. (MTI) Megalakult a Bábolnai BCR Művek A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chinoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyár 1975-ben BCR néven alapított társulása megkapta az engedélyt, hogy 1977. január 1-től közös vállalatként, mint Bábolnai BCR Művek működjék. Az új vállalat premixek, gyógytápok és speciális hatóanyagok előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Első feladat egy premix-üzem létesítése Bábolnán. Az új gyár építését már a múlt évben megkezdték. A 195 millió forintos beruházáshoz a Magyar Nemzeti Bank 136 millió forint export árualapot bővítő hitelt ad. Az építkezés jó ütemben halad, már megérkeztek a gépek is Svájcból, így ez év szeptemberében megkezdhetik az üzemszerű termelést. Kezdetben baromfi-, sertés- és juh-premixet állítanak elő, elsősorban az iparszerű állattartó telepek számára. Az új gyár évi 7 millió dollár értékű premiximportot tesz feleslegessé. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egyébként 1976-ban csaknem 16 millió dollár értékű keltetőtojást, naposcsibét, illetve előnevelt jércét szállított külföldre az 1975. évi 12,5 millió dollárral szemben. Az úgynevezett Tetra baromfitenyészet termékein kívül Irakba és Szíriába komplett baromfi istállókat is szállított, sőt átadta az iparszerű tenyésztési rendszer technológiáját is. Megjegyzendő, hogy az istállók kivitele és a baromfiexport révén Irak lett Bábolna egyik legnagyobb vevője. Másik legjelentősebb vásárlójuk Algéria, ahova 1976-ban 40 millió broyler keltetőtojást és csaknem 100 ezer előnevelt jércét szállítottak. (MTI) Osztrák kooperációra készül az Írószer Szövetkezet Tudósítónktól: Az Írószer Szövetkezet az 1977-es évben arra törekszik, hogy saját gyártású gépein állítson elő több, eddig importból származó cikket, így például elkezdik a gemkapcsok készítését; idén már körülbelül 2 millió dobozzal gyártanák. Az 1976-os tervek között szerepel az osztrák SAX-konszernnel kooperációban ceruzahegyezőgép, és mágneses gemkapocstartó gyártása is. Ezekből a belföldi piac ellátásán kívül exportra is jut majd. A szövetkezet tavaly 1,5 millió rubel értékű golyóstollat és rostiront küldött a CHEMOLIMPEX közvetítésével a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Romániába. A tőkés országok cégei 1976-ban 500 ezer dollárért vásároltak cikkeikből. Elsősorban Angliába, Ausztriába exportáltak, de sok kis drodagép jutott Jugoszláviába is. (A szövetkezet 1976-os 200 millió forintos árbevételéből 80 millió az exportból származik.) Idén dollárviszonylatú kivitelüket mintegy 100 ezer dollárral akarják növelni. VIGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször négy oldalon, pénteken négy oldal melléklettel Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/3 01 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148