Világgazdaság, 1977. május (9. évfolyam, 84/2083-104/2103. szám)
1977-05-03 / 84. (2083.) szám
MAGYAR GAZDASÁG A magyar—norvég forgalom 1976-ban Jó áron keltek el a magyar termékek Munkatársunktól. A magyar—norvég áruforgalom értéke a múlt évben mintegy 30 százalékkal nőtt, exportunk 760, importunk 410 millió forint volt. Bár a norvég piac általában liberalizált, néhány termékcsoport bevitelét — a hazai termelés támogatása jegyében — továbbra is korlátozzák. Mind az exportban, mind az importban dominálnak az anyagjellegű termékek. Exportunk további növelése végett célszerű lenne fokozni a gépipari termékek kivitelét. Norvégia gazdasági életét tavaly a korábbi években kezdődő receszsziós folyamatok utáni élénkülés jellemezte, bár mind ez ideig nem sikerült elérni az 1974. év előtti szintet. A nemzeti össztermék 1976-ban 5 százalékkal volt több az előző évinél. Az ipari termelés indexe lassan emelkedő tendenciát mutat. A fogyasztói árindex 1976-ban 9,1 százalékkal nőtt. A fizetési és a kereskedelmi mérleg hiánnyal zárult. jóval a jövőben sem számolhatunk, továbbra is kevés a lehetőség gépipari termékeink, műszereink, fogyasztási cikkek nagyobb mértékű részesedésére a forgalomban. Importunkban is az anyagjellegű termékek forgalma dominál 70 százalékos részesedéssel. Nem változott lényegesen a gépek és ipari cikkek részesedése, viszont az élelmiszeripari termékeké 16 százalékról 21 százalékra nőtt. Megfelelő ármunka Kooperációs tevékenységünk Norvégiában a múlt év során stagnált. A korábban működő MAVAD-Landefarmen nyérctenyésztési együttműködés sikertelennek bizonyult. A magyar piaci szervezetben 1976-ban nem történt említésre méltó változás: exportunk zöme továbbra is általában képviselőkön keresztül bonyolódik. Norvégiában önálló magyar vállalati iroda nem működik. Vállalataink többségénél az ármunka kedvezőnek mondható: általában jól használták ki a norvég piaci lehetőségeket. A legtöbb árucikknél a konkurrenciának megfelelő, versenyképes árakat értek el, ez több jelentős cikknél 5—12 százalékos áremelésben nyilvánult meg. Különösen jó volt a METALIMPEX, a HUNGAROTEX, a MONIMPEX és az ARTEX ármunkája a piacon. Az idén jelentős erőfeszítést kell tenni, hogy valamelyest növeljük a nem anyagjellegű cikkek forgalmának részarányát. Várható ugyanakkor, hogy élelmiszer-, élelmiszeripari termékbehozatalunk idén jelentősen növekszik. Hátrányban a külföldi textilszállítók A múlt év során Norvégia kereskedelempolitikájában nem történt lényeges változás. Továbbra is a piac liberalizáltsága jellemző. Néhány cikk esetében ugyanakkor az előző évi gyakorlatnak megfelelően korlátozták a behozatalt. A textiltermékek behozatalával kapcsolatban folytatódott az a törekvés, hogy a hazai textilipar tevékenységét az eddigieknél hathatósabb eszközökkel támogassák. Folytatódott a norvég textilgyártók képviselőinek az a törekvése is, hogy tovább korlátozzák az úgynevezett „alacsony árszintű” országokból származó textilbehozatalt. A kötelező előzetes importengedélyezési gyakorlat indirekt módon feltétlenül befolyásolja a forgalmat: a kereskedők ugyanis szívesebben rendelnek a belföldi termelőktől, mivel így nem kell az importtal együttjáró adminisztrációs többletmunkát vállalniuk. Norvégiának a Közös Piaccal 1973 májusában kötött szabadkereskedelmi egyezménye 1976-ban tovább rontotta a kívülálló országok versenyhelyzetét a norvég piacon. Az egyezmény értelmében ugyanis — zömében könnyűipari termékeknél -i tovább csökkentették a még fennálló vámokat. Norvégiának a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatai bővültek; mind az exportban, mind az importban az átlagot meghaladó mértékben nőtt a forgalom ezekkel az országokkal. Bár az összforgalomban a szocialista államok súlya — mintegy 3 százalék — nem jelentős, a növekvő tendencia és ennek alapján a várható további lehetőségek kihasználása élénken foglalkoztatja a norvég exportőröket. Csökkent a gépek kivitele A magyar—norvég áruforgalomban tavaly 1975-höz képest exportunk 37 százalékkal, importunk 11 százalékkal nőtt. Kivitelünk jelentősen meghaladta behozatalunkat. Exportforgalmunkban lényeges szerkezeti változás nem történt, bár az egyes termékcsoportok közötti arányok eltolódtak. Tovább nőtt az anyagok és a félkésztermékek részesedése — az 1975. évi 47 százalékról 66 százalékra. Csökkent a gépek, az ipari fogyasztási cikkek (36 százalékról 26 százalékra) és az élelmiszeripari áruk részesedése (12 százalékról 7 százalékra). Exportunk áruszerkezetének lényeges változás Magyar-portugál kapcsolatok Tudósítónktól: A magyar—portugál gazdasági együttműködést vegyesbizottság lisszaboni április végi második ülésén (lásd VILÁGGAZDASÁG április 30., 3. oldal) elemezte és értékelte a két ország múlt évi gazdasági kapcsolatainak alakulását. Megállapították, hogy tovább bővült a vállalati kapcsolatok köre, és egyes területeken tárgyalásokba kezdtek termelési kooperációkról is. Magyarország az árucsere-forgalom keretében elsősorban kohászati termékeket, műrostokat, gyógyszerészeti hatóanyagokat, híradás- és vákuumtechnikai cikkeket, orvosi műszereket szállított Portugáliába. Onnan származó vásárlá- saink legnagyobb tétele változatla- nul a parafa, emellett ónozott le ■ mezeket, wolframércet, különféle fogyasztási és élelmezési cikkeket is importáltunk. A vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez (amelyet magyar részről Kovács Gyula miniszterhelyettes írt alá) közös munkaprogram is tartozik, amelyben meghatározzák a gazdasági együttműködés fejlesztésének konkrét területeit. A külkereskedelmi miniszterhelyettes töb fontos tárgyalást is folytatott, többi között az iparügyi és tervezésügyi államtitkárral, és fogadt őt Mota Pinto kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter is. Gyermekruhaexport Angolába Munkatársunktól . Az afrikai Angola a magyar textilipari termékek és konfekcionál áruk számára egyre jobb felvevő piacnak ígérkezik. A HUNGAROTEX legutóbb több, mint 3 millió dolláros megállapodást kötött angolai partnereivel (lásd VILÁGGAZDASÁG, április 28., 3. oldal) és mos arról kaptunk hírt, hogy a HUNGAROCOOP is aláírt egy szerződést amelynek értelmében gyermekruhákat exportálnak 175 ezer dollár értékben, főleg ez évi szállításra. A HUNGAROCOOP megbízottja április elején járt Angolában, és az általa bemutatott kollekciók akkora elismerést váltottak ki az angolai üzletemberekből, hogy további szerződések reményében azt kérték a magyar vállalattól, küldjenek újabb mintaszállítmányokat leányka szoknyákból, sortokból és farmernadrágokból. Az osztrák-magyar Chemol Kft. forgalma 3 hónap: 70 millió schilling Bécsi tudósítónktól: A legfiatalabb osztrák—magyar vegyes vállalat a Chemol Kft., amely 1977 januárjában kezdte meg működését az osztrák fővárosban. A részvények fele a CHEMOLIMPEX-é, másik fele a Chemotrade GmbH tulajdona, ez a vállalat egyébként a Creditanstalt Bankverein érdekeltsége. A vegyes vállalat céljáról, tevékenységi köréről, kilátásairól, terveiről a Chemol magyar és osztrák vezetője — Rédei Györgyné és Peter Kulhanek — az alábbi közös nyilatkozatot adta a VILÁGGAZDASÁG tudósítójának. SZÍZILIZS VEGYIPARI ÁRUPALETTA — Fő feladatunk, hogy bővítse a magyar vegyipar exportját Auszriában, kihasználva a két orsz. földrajzi közelségét és külkereskelmi hagyományait. Vállalatui megalakulása óta csak négy hón telt el, de a kilátások máris biztatóak. Tavaly a CHEMOLIMPE körülbelül 100 millió schillingé küldött vegyi termékeket Ausztriába, az idén a Chemol Kft. edd csaknem 70 millió schilling értél szerződést kötött 1977-re. Az üzl egy részét már lebonyolítottuk. Az árupaletta igen széle Számottevő az olefintermékek volmene. Fontos exportcikkeink aromás termékek és oldószer, amelyek gyártását 1976-ban bővítete a Dunai Kőolajipari Vállalat; termékek átvételére nagyon is számításba jön az osztrák piac, hisze a folyékony, viszonylag olcsó termékeket ciszternákban gazdaságosan szállíthatjuk ilyen rövid távolságra. Ausztria 1976-ban 13 eze tohna aromás terméket vásárol Magyarországtól, mi szeretnénk többet eladni. Erre van is némi lehetőség, mivel Magyarország kooperációk keretében különféle kemikáliákat vesz Ausztriától, és ezek ellené Lázár György Norvégiába utazott Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn Odvard Nordii miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. Útjára elkísérte dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter is. (MTI) ben segédanyagokat vagy félkésztermékeket szállít. Ilyenek a már említett aromás termékek, valamint az oldószerek és a festékipari műgyantafélék, továbbá egyéb, a lakkés festékgyárakban használatos termékek. Természetesen az is előfordul, hogy mi szállítunk készterméket Ausztriának, nyersanyagok vagy félkészáruk ellenében. Új lehetőséget kínál számunkra a műanyagok exportja, amelyet vállalatunk egyik legfontosabb feladatának tartunk. Magyarország már az idén is, később pedig különösen nagy mértékben növeli a polietilén termelését. KAPCSOLAT A KÖZVETLEN FELHASZNÁLÓKKAL — Noha elképzelhető, hogy az itteni cégeken kívül külföldiekkel is kötünk üzletet, erről korai volna beszélni, hiszen vállalatunk alig néhány hónapja működik. Most még elsősorban az osztrák piacon kell megismertetnünk magunkat, itt kell exportunkat növelnünk. Felvettük a kapcsolatot termékeink több osztrák felhasználójával, s éppen a pvc-ből már több vagonnyi mintaszállítmányt helyeztünk el 20 —50 tonnás tételekben. Bízunk benne, hogy még az idén el tudunk adni az osztrák piacon néhány száz tonna pvc-t. Más új termékekkel is jó esélyeink vannak. VÁMPROBLÉMÁK AZ OSZTRÁK PIACON • Problémáink: nemcsak az osztrák gyárakkal, valamint a nyugati szállítókkal kell versenyeznünk, hanem a KGST-államokkal és a fejlődő országokkal is. A vámok, sajnos, magasak olyan termékek esetében, amelyet Ausztriában is gyártanak, körülbelül 20 százalékos a vámtarifa vagy még magasabb is. Ismeretes, hogy az év közepétől a Közös Piac és az EFTA között megszűntek a vámok, és a fejlődő országok termékeit is csak kisebb mértékű vám terheli. Ez komoly gondot okoz a magyar iparnak, s nemegyszer felvetődik a kérdés: érdemes-e a jövőbeni szállítások medréért ennyi áldozatot hozni. Az osztrák igények ismeretében mégis biztosra vehetjük, hogy növelni foguk részesedésüket az itteni piacon. NDOKOLT ESETBEN SAJÁTSZÁMLÁS ELADÁS RA viszont már a magyar iparon áll, hogy termékei mindenzempontból versenyképesek legyenek. Ausztria Európa közepén fekzik, erre a piacra mindenki igyekzik betörni, így az osztrák vevőgényes, megszokta, hogy az árut elsőrangú csomagolásban és természetesen mindig idejében kapja. Az izonnali szállításra, sajnos, nem gén van módunk: legalább négyletbe telik, míg végigjárjuk a jól ismert adminisztrációs utat és meg-szerezzük a szállítóeszközt. Megkéreltük, hogy indokolt esetben saját számlára vásároljunk. Erről még nem tudjuk, mennyire válik -e, de véleményünk szerint nagy segítséget jelenthet a magyar ipar- ják és különösen megkönnyítené az ij termékek bevezetését. " MAGYAR NAP A CASABLANCA VÁSÁRON Kiküldött munkatársunktól: Hétfőn a casablancai nemzetközi vásáron magyar napot tartottak. A rendezvényen részt vett a Casablancában tartózkodó Littvai István KGM miniszterhelyettes is. A magyar—marokkói kereskedelmi kapcsolatokról, Magyarország gazdasági helyzetéről, a fejlődő országokba irányuló exportunkról, illetve exporttörekvésünkről Futó Tibor kereskedelmi tanácsos tájékoztatta a sajtó, a rádió és a televízió megjelent képviselőit. A többi között elmondotta, hogy Magyarország és Marokkó árucsere-forgalma évek óta először tavaly került egyensúlyba; a magyar behozatal értéke 4,3 millió dollár, míg a kivitel 4,1 millió dollár volt. Korábban jóval többet vásároltunk Marokkótól, mint amennyit oda szállítottunk. Fő behozatali cikkünk a nyersfoszfát és a szuperfoszfát, a marokkói piacon bevezetett főbb exporttermékeink pedig a műszál, az izzólámpa, az acélcső, a villamosfogyasztás-mérők és a gyógyszerek. Mint ismeretes a 27. casablancai nemzetközi vásárt pénteken nyitotta meg Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök. A rendezvényen az idén 34 országból 1044 cég vesz részt. Magyarországot a HUNGEXPO rendezésében tíz külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi jogú vállalat képviseli a kétévenként megrendezésre kerülő és elsősorban a nagyközönségnek szóló vásáron. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, április 27. száma 3. oldal.) A 260 négyzetméteres magyar kiállítás a nemzetek nagycsarnokában kapott helyet, s a szokványostól eltérő, a helyi ízléshez alkalmazkodó színes és mozgalmas építkezési megoldás már az első napon sikert aratott. A magyar bemutató természetesen nemcsak a nagyközönséghez szól, célja, hogy az érdeklődő üzletemberek figyelmét felhívja elsősorban mezőgépiparunk export lehetőségeire és arra, hogy készek vagyunk bekapcsolódni oktatási berendezések és laboratóriumok szállításával a marokkói oktatásfejlesztési programba. A mezőgazdasági gépeket exportáló KOMPLEX — amely a legnagyobb tárgyalóküldöttséggel képviselteti magát a vásáron — külön szabadterületet is bérelt: cukorrépa betakarító gépeket és fűkaszát mutat be 250 négyzetméteren. Érdemes idézni még Abdellatif Ghisszaszi kereskedelmi hajózási, kereskedelmi, ipar és bányaipari miniszter pénteki megnyitó beszédéből, aki Marokkó gazdasági helyzetét vázolva szólt a gazdaságfejlesztési célkitűzésekről. Többek között elmondotta, hogy tavaly az import 70 százalékát tudták exporttal ellentételezni és így a külkereskedelmi mérleg nagy deficittel zárt. (Értesülések szerint a hiány megközelítette a másfél milliárd dollárt.) A fizetési mérleg ugyanakkor egyensúlyban volt — mondotta a miniszter —, mivel a külföldön dolgozó marokkóiak hazautazásaiból,, az idegenforgalomból valamint a külföldi hitelekből befolyt összegek fedezték a kereskedelmi mérleghiányt (az USA és néhány más tőkésország megbízható források szerint tavaly több, mint 1 milliárd dollár kölcsönt nyújtottak az észak-afrikai országnak). A fejlesztési tervekről szólva, három szektort említett, ahova az erőforrásokat koncentrálni fogják. Egyrészt igen gyors ütemben szeretnék fejleszteni a cukorgyártást — az 1976-os 310 ezer tonnáról 1990-re 1,1 millió tonnára. Másrészt a cementgyártás bővítésére készültek már hosszú távú tervek: a jelenlegi 2,5 millió tonnáról 1985-re 9 millió tonnára növekszik a kapacitás. A harmadik, s talán legfontosabb ágazat, amelyet hosszú távon fejlesztenek, az ásványkincsek, elsősorban a foszfát bányászata és feldolgozása. Kérdés azonban, hogy a foszfát világpiaci árának tavalyi mintegy 40 százalékos zuhanása mennyiben befolyásolja ezeket a hossz távú fejlesztési terveket, hiszen az áresés miatt Marokkónak ez a legfőbb devizaszerző forrása tavaly csak 500 millió dollárt hozott, a régi árakon számolt majd 900 millió helyett. V. M. Megnyílt a nyugat-berlini kiállítás Berlini tudósítónktól Hétfőn Nyugat-Berlinben megnyílt a május 8-ig nyitva tartó magyar exportkiállítás, amelyen 13 külkereskedelmi vállalat mutatja be termékeit. A magyar áruk bemutatójának már bizonyos múltja van Nyugat-Berlinben: 1966-ban kézműipari termékekkel jelentkeztünk, 1971-ben pedig önálló kiállítást rendeztünk az elektronika építő elemeiből, továbbá fogyasztási cikkeinkből; nemzetközi kiállítások keretében pedig mezőgazdasági termékeket, női divatcikkeket állítottunk ki és az idén részt vettünk a nemzetközi turizmus börzéjén (ITB és az INTERCHIC kiállításon is. A mostani rendezvény megnyitása előtt kereskedelmi konzulunk, Leidl Mátyás sajtókonferencián ismertette az utóbbi öt év árucsere-forgalmát Magyarország és Nyugat-Berlin között. Évenként mintegy 20 százalékkal növekedett a forgalom, 1976-ban exportunk 72 millió, importunk pedig 62 millió DM-et tett ki. A magyar export főleg textíliákból, feldolgozott húsból, zöldségből, gyümölcsből és szerszámgépekből állt, importunk pedig gépekre, elektromos és finommechanikai cikkekre koncentrálódik, így még sok lehetőség van a forgalom növelésére. Eddig hat együttműködési szerződés jött létre Nyugat-Berlin és magyar vállalatok között a gépgyártás, az eektromos-, a gyógyszer- és a textlipar területén. A kiállítás célja egyébként éppen az, hogy felhívja a fgyelmet a további együttműködés ehetőségeire. a Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter befejezte tunéziai tárgyalásait és hétfőn hazaérkezett Budapestre. A H. Belkhodzsa mezőgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásokon aláírt jegyzőkönyv meghatározza a két ország mezőgazdasága és élelmiszeripara közötti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés főbb területeit. Dr. Ivo Samkalden főpolgármester vezetésével vasárnap 23 tagú, főleg gazdasági szakemberekből álló küldöttség érkezett Amszterdamból Budapestre. Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke S. Potacnak, a csehszlovák állami bank elnökének meghívására hétfőn Prágába utazott A szocialista országokba 1,8 millió négyzetméter, a tőkésországokba pedig 1,6 millió négyzetméter műbőrt szállított az év első negyedében a győri GRABOPLAST. Svéd építésügyi küldöttség érkezett hétfőn Budapestre Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására. A delegációt Elvy Olsson és Birgit Friggebo lakásügyi miniszterasszonyok vezetik. Vasúti áruforgalmi korlátozás A KMP-től kapott értesítés szerint árutorlódás miatt valamennyi nyugat-európai országból, Csehszlovákiába és azon túl fekvő országokba április 29-től további intézkedésig mindenfajta kocsirakományú és darabáruval élő állatok és gyorsan romló küldemények kivételével — Zittau-Hradek nad Nisou, Ebersbach (Sachs) — Rumburk, Bad Schandau-Decin, és Bad Brambach — Vojtanov NDK—csehszlovák határátmeneteken keresztül feladási,, újrafeladási és átvételi zárlat lépett életbe. A már útban levő küldeményeket továbbítják. A fenti korlátozás vonatkozik a magyar importszállítmányokra is. •• Üvegipari beruházások Öt milliárd forint értékű üvegárut állít elő 1980-ban a magyar üvegipar. Az ötödik ötéves tervidőszakban 45 százalékkal növelik a gyártást. Az ehhez szükséges korszerűsítés és az új technológiák bevezetése már folyamatban van. Ajkár, Parádon, Nagykanizsán és Budapesten hamarosan nagyteljesítményű gépsorok szerelését kezdik meg. Orosházán és Sajószentpéteren üzemel már az a két új importált gépsor, amely az idén 40 millió palackot gyárt, s ezeket NSZK-beli cég vásárolja meg. A salgótarjáni ragasztottüveg-üzem előreláthatólag 1978—79-ben kezdi meg az Ikarus-buszokhoz szükséges biztonsági ablakok gyártását. Ezeket az ablakokat jelenleg tőkés importból kell beszerezni és az új üzem beindításával évente mintegy 2 millió dollár értékű importot lehet megtakarítani. (MTI) 1977. MÁJUS 1. s