Világgazdaság, 1977. július (9. évfolyam, 127/2126-148/2147. szám)
1977-07-01 / 127. (2126.) szám
■5977. JÚLIUS 1., PÉNTEK IX. ÉVFOLYAM 127. (2126.) SZÁM A figyelem középpontjában A CÉLPROGRAMOK A KGST ÜLÉSSZAKÁN A KGST XXXI. ülésszaka áttekintette az előző időben végzett munkát, s nagyra értékelte, hogy a Komplex Programban szereplő célkitűzések valóra váltása — különösen a tervezési és termelési együttműködés elmélyítése — az együttműködés fő tartalma. Ezt szemlélteti az ülésszak napirendjén szereplő fontos kérdések egész sora, azok a beszámolók, amelyek a KGST két ülésszak közötti tevékenységéről, az 1976—1980. évi tervdokumentáció keretében, illetve a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásokban vállalt nemzetközi kötelezettségek eddigi teljesítéséről; a Komplex Programban szereplő tudományos-műszaki együttműködési feladatok valóra váltásáról; az atomerőművi gépgyártás fejlesztési programjáról; a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetéről és az 1981—1985. évi tervkoordináció programjáról adtak számot. A varsói ülésszak figyelmének középpontjában elsősorban a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetéről szóló beszámoló, továbbá az 1981—1985. évi tervkoordináció előkészítésének és lebonyolításának programja állt, amelyeket a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága terjesztett elő. Ismeretes, hogy a KGST előző — 1976 júliusában Berlinben tartott — XXX. ülésszakán határozat született az együttműködés alapvető területeit magában foglaló, 1990-ig terjedő időszakra szóló, öt hosszútávú együttműködési célprogram kidolgozására. Ezek a programok kifejezik a KGST-országok elhatározását, hogy együttműködésük elmélyítésével, közös összefogással használják ki nyersanyagkészleteiket és anyagi erőforrásaikat, tudományos-műszaki és termelési lehetőségeiket az egyes tagállamok és a szocialista közösség fejlesztése érdekében. Tekintsük át az öt célprogramot. A tagállamok növekvő energia és alapvető nyersanyagszükségleteinek kielégítésére irányuló célprogram keretében a villamosenergia, a kőolaj és a gáz, a szénbányászat, a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar, a cellulóz és papíripar fontos termékeiben mutatkozó igények kielégítését biztosító együttműködési javaslatokat dolgozzák ki. A gépipari szakosítás és kooperáció két- és sokoldalú megállapodásokon alapuló elmélyítésére szolgáló célprogram részben a gépipar, részben pedig a más népgazdasági ágazatok fejlesztéséhez szükséges gépek és berendezések körére terjed ki. Különösen fontosak ezek között az energetikai, a bányászati, a vegyipari, a vas- és színesfémkohászati, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezé-sek. A gépipar fejlesztésének — de a célprogramokban előirányzott feladatok eredményes megoldásának is — nélkülözhetetlen feltétele a műszaki fejlődés meggyorsítása, a tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának növelése. A KGST-országok alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségleteinek teljesebb kielégítésére szolgáló célprogram keretében olyan intézkedések kidolgozását tervezik, amelyek — felhasználva az egyes tagállamok adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtenek a gabona, a takarmány, a hús és a hústermékek, a cukor, a növényi olaj, a friss és a feldolgozott zöldség és gyümölcs, valamint a gyapot termelésének fejlesztéséhez. Az egyes tartós közfogyasztási cikkekben mutatkozó igények kielégítésével kapcsolatos célprogram keretében többek között a színes TV-készülékek, a képrögzítő és viszszajátszó berendezések, különféle háztartási gépek és egyes könnyűipari termékek gyártásában való együttműködés kérdései szerepelnek. A közlekedési együttműködés fejlesztésére irányuló célprogram a nemzetközi személy- és áruszállítás zavartalanságának biztosításával kapcsolatos javaslatok kidolgozását irányozza elő. A felsorolt hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása, a KGST-tagállamok és az érintett KGST-szervek együttműködési javaslatainak kialakítása és a konkrét intézkedések egyeztetése megkezdődött. Az ülésszak — az előkészítő munka tapasztalatait vizsgálva — nagy figyelmet fordított a tagállamok energia- és fűtőanyagellátásának távlati biztosításával kapcsolatos kérdésekre. Ez természetes, hiszen e kérdések világszerte problémát jelentenek, s a világgazdaságban bekövetkezett új helyzetet a KGST-országoknak is számításba kell venniük. Az energia- és fűtőanyagellátás megoldása mindenekelőtt a szilárd fűtőanyagok és a vízienergia maximális kihasználása, az atomerőművek gyorsított építése, az energiahordozók feltárására irányuló kutatások fokozása, valamint az energia és a fűtőanyagok takarékos felhasználása útján és a nemzetközi összefogás keretében érhető el. A varsói ülésszak, számításba véve a célprogramok fontosságát és a megoldásra váró kérdések bonyolultságát, szükségesnek tartotta, hogy a következő időszakban elsősorban az energetikai nyersanyag, a mezőgazdasági-élelmiszeripari és a gépipar egyes területeire vonatkozó célprogramok kidolgozását kell befejezni, és ezeket a célprogramokat kell jóváhagyásra a Tanács következő, XXXII. ülésszaka elé terjeszteni. Fontos követelmény, hogy a nagy politikai és gazdasági jelentőségű közös munkát úgy szervezzék, hogy a munka eredményeit — amelyek jelentős hatást gyakorolnak a KGST-országok közösségének jövőbeni fejlődésére — figyelembe lehessen venni a tagállamok következő, 1981—1985. évi ötéves népgazdasági terveinek kidolgozásánál és koordinátitásá-n ál. ..valamiint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében. A magyar küldöttség vezetője az ülésszakon az elhangzott felszólalásában ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: kiemelkedő jelentősége van a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásának, mert ezek jelentik jövőbeni együttműködésünk gerincét. Meggyőződésünk, hogy a célprogramok is csak akkor tölthetik be igazán különlegesen fontos szerepüket, ha szervesen beépítjük őket a népgazdasági tervezés komplex rendszerébe. Ezért magunk is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a célprogramok kidolgozásával párhuzamosan nagy figyelmet fordítsunk az 1981—1985. évre vonatkozó sokoldalú tervkoordináció előkészítésére és lefolytatásának késedelem nélküli gondos megszervezésére. A Komplex Program kiemeli, hogy a tervezési tevékenység területén megvalósuló együttműködés — különösen a tervkoordináció — az együttműködés megszervezésének, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének alapvető módszere. E tevékenység a tervezés komplex rendszere fokozatos kialakításának útján halad, amelynek fő irányait érdemes felsorolni. Ezek a következők: kölcsönös konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről; prognózisok kidolgozása a gazdaság, a tudomány és a technika fő területein; a legfontosabb népgazdasági ágakra és termékfajtákra vonatkozó hoszszútávú tervek koordinációja; az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek koordinálásának további tökéletesítése; egyes iparágaknak és termékfajtáknak a érdekelt tagállamok által történő együttes tervezés; tapasztalatcsere a KGST-országok között a tervezési és a gazdaságirányítási módszerek tökéletesítéséről. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinálásával kapcsolatos munkák programja megfelelő szervezeti kereteket biztosít a tervkoordinációhoz, tartalmazza a fő szervezési-módszertani rendelkezéseket, a munkák elvégzésének rendjét és határidőit. A koordinálásra kerülő problémák komplex kidolgozásának biztosítása végett a program számításba veszi a KGST Tervezési Együttműködési Bizottság szervező szerepének növelését. A program a tervkoordináció befejezését 1980 I félévében, a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodások elírását pedig 1980 végéig irányozza elő. Nagy Ferenc Vélemények Kína hiteligényéről Kínának idén 1,5 milliárd dollárnyi devizára lesz szüksége, hogy teljesíthesse a nyugati országokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit — állította a legnagyobb amerikai kereskedelmi pénzintézet, a Bank of America alelnöke. A kínai pénzügyi tartalékok nem ismeretesek, Peking azonban exportjövedelméből, a Hongkongból származó átutalásokból, továbbá bankkapcsolatainak hiteleiből fedezni tudja a szükséges összeget — tette hozzá. (Tavaly Hongkong 1,3 milliárd dollárt utalt át Kínának.) Az amerikai bankvezető szerint tavaly stagnált a kínai gazdaság, a földrengés valószínűleg két évre visszavetette az országot. Az olajszállítások első alkalommal estek vissza, 6,8 millió tonnára az előző évi 8,1 millióról, amióta Kína öt évvel ezelőtt elkezdte az olaj nagyobb arányú kitermelését. A kínai—amerikai kereskedelem növelésének kulcsa — hangsúlyozta a bankvezető — a kölcsönösen befagyasztott követelések rendezése: Peking 80 millió, Washington 200 millió dollár felszabadítását követeli. Vance külügyminiszter felhívta a kínai vezetést, hogy az USA-val közösen tegyen erőfeszítéseket a kétoldalú kapcsolatok normalizálására. Feltűnő módon kihagyta Tajvant az USA katonai kötelezettségeit élvező országok listájáról, Japánt, Dél-Koreát és a Fülöp-szigeteket sorolta csak fel. Mint ismeretes, az USA 1974-ben kötött katonai paktumot Tajvannal, azóta is ez az egyezmény, valamint a diplomáciai kapcsolatok fenntartása a legfőbb akadálya a Peking és Washington közötti viszony teljes normalizálásának. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ---37 + A KOOPERÁCIÓ FOGALMÁNAK EGYÉRTELMŰ MEGHATÁROZÁSA, úgy tűnik, ma még várat magára Magyarországon, s ez a gyakorlati munkában is érezteti hatását (3. oldal). + MAJD TÍZMILLIÓ DOLLÁROS EXPORTSZERZŐDÉST kötött a KOMPLEX Iránban. Két komplett vágóhidat, s az olasz De Vita céggel közösen egy húslisztüzemet szállítanak (3. old.) + A SZOVJETUNIÓ ÉS FINNORSZÁG ATOMENERGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK újabb jó példája a Lovisa—2 erőmű, amelyhez a szovjet fél berendezéseket szállít (2. oldal). + AZ USA FELTÉTELESEN FELÚJÍTOTTA AZ URÁNSZÁLLÍTÁSOKAT INDIÁBA. Az indiai—amerikai atomtárgyalások tovább folynak (2. oldal). A NYUGATNÉMETEK KIDOLGOZZÁK ELLENÉRVEIKET az amerikai követelésekkel szemben. Apel pénzügyminiszter szerint az NSZK a nemzetközi kereskedelem szintjének fenntartására kész segélyezni a deficit sújtotta országokat (2. oldal). + JAPÁN GYAPOTSZÁLLÍTÓINAK SORÁBAN a Szovjetunió megelőzte az USA-t (4. oldal). + A GATT TEXTILBIZOTTSÁGA ÚJABB KÍSÉRLETET TESZ a többoldalú szálegyezmény meghosszabbítására (4. oldal). + KELL-E NEMZETKÖZI GYAPOTKÉSZLET? — a termelők többsége híve az elgondolásnak, az USA élesen ellenzi (4. old.) Kilenc OPEC-tag befagyasztja az olaj árát Négyen még hallgatnak Az OPEC kilenc tagja — a magasabb árat felszámító tizenegy közül — megállapodott, hogy eltekint a július 1-én esedékessé váló további 5 százalékos áremeléstől — jelentette be szerda este Bécsben Dzsaidah, a szervezet főtitkára. A rövid hivatalos nyilatkozat azonban nem említ négy kulcsállamot: Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, amelyek januárban a többiek 10 százalékos drágításával szemben csak 5 százalékkal emelték olajuk árát, a magasabb árat felszámítók közül pedig Irakot és Líbiát. Az OPEC szóvivője, Zaheri elmondta, semmit sem tud hozzátenni a főtitkár szűkszavú nyilatkozatához, és nem ismeri az utóbbi két ország távolmaradásának okait. A bejelentést követően azonnal megindultak a találgatások, vajon mit takar a kétségtelenül többségi, de mégsem egyhangú döntés. Egyesek úgy vélik, hogy Líbia és Irak távolmaradásának nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, s a két ország egy-két napon belül hivatalosan is csatlakozik a többihez. Ezt látszik megerősíteni az a hír, hogy Irak vásárlóit úgy tájékoztatta: nem kell áremeléstől tartaniuk. Az sem kizárt azonban, hogy folytatódik a már jó ideje tartó huzavona, s ennek presztízsokai is lehetnek. Abdel Karim iraki olajminiszter ugyanis úgy nyilatkozott, országa arra vár, hogy előbb Szaúd- Arábia jelentse be áremelési terveit. Rijád és az Egyesült Arab Emírségek ellenben korábban azt állították, elvben megegyeztek az áremelésről, azzal a feltétellel, ha szervezet összes többi tagja befagyasztja az árakat. Elképzelhető, hogy ragaszkodnak a többiek egyhangú nyilatkozatához, így a döntést elhúzhatja, hogy mindenki a másikra vár: tegye az meg az első lépést. Szaúd-Arábia értesülések szerint valóban kész az áremelésre; a nicosiai olajszakértők szerint a bécsi bejelentésre azután került sor, hogy a szaúdiak írásbeli ígéretet tettek az 5 százalékos áremelésre, s az emirátusok biztosan csatlakoznak. A felemás döntést is nagy elégedettséggel fogadták világszerte. A Fehér Ház nyilatkozatban üdvözölte a bejelentést, mondván: az újabb áremelés elmaradása mind a fejlődő, mind a fejlett olajfogyasztóknak kedvez. Nyugatnémet hivatalos körök az egyetlen ésszerű megoldásnak nevezik a döntést a jelenlegi piaci helyzetben, amikor nagy a kínálat. Japán is csatlakozott az örvendezőkhöz, bár a külkereskedelmi és iparügyi minisztérium szerint, ha a szaúdiak és az emirátusok 5 százalékkal emelik az árat, az 500 millió dollárral srófolja fel Japán évi olajszámláját. (Az ország olajszükségletének 99 százalékát importból fedezi.) A legtöbb országban mindenesetre óvatosak, várják, hogy tisztázódjék a hiányzó négy ország állásfoglalása. A washingtoni hivatalos nyilatkozat a helyeslésen túl azért hozzátette, hogy már a jelenlegi olajárakat is túlságosan magasnak tartja. Az OPEC többségi döntése hoszszabb távon javíthat a dollár helyzetén is, hiszen így talán elmarad az amerikai olajszámla júliusra várt felugrása. A New Yorkban tartózkodó Pérez venezuelai elnök úgy nyilatkozott, biztosra vehető, hogy a szaúdiak és az emirátusok hamarosan kirukkolnak az áremeléssel. Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy Washingtonban éppen a venezuelai kormányfő látogatásával egyidőben döntöttek úgy: a kongresszus elé terjesztik az 1974-es kereskedelmi törvény módosítását. A törvény szerint az OPEC egyetlen tagja sem jogosult az USA fejlődő országoknak nyújtott különleges importvámkedvezményeire. S. G. Véget ért a Közös Piac londoni csúcsértekezlete Látványosabb határozatok nélkül tegnap véget ért Londonban a Közös Piac csúcsértekezlete. A kilencek dokumentumot fogadtak el az EGK gazdasági helyzetéről, valamint új nyilatkozatot bocsátottak ki a közel-keleti helyzetről. Az EGK csatlakozott az OECD felhívásához, hogy a világ országai továbbra is kerüljék a protekcionizmust. A nyilatkozat elfogadása nem ment minden bonyodalom nélkül, mert Franciaország ragaszkodott az eredeti szöveg enyhítéséhez. (Nyilván találva érezte volna magát, hiszen éppen a múlt héten jelenítette be a textilimport korlátozását. így a végső változat szerint a kilenceket aggasztja, hogy a munkanélküliség akadályozhatja a nyílt és liberális kereskedelempolitikai elvek érvényesülését, márpedig „ezekhez az elvekhez az EGK továbbra is ragaszkodik.” Az Európai Tanács felszólítja a többi fejlett nyugati országot, hogy tegyenek meg mindent a gazdaság élénkítésére. Belgazdasági kérdésekről szólva a nyilatkozat az eddiginél hatékonyabb harcot helyez kilátásba a munkanélküliség ellen. Növelik az Európai Beruházási Bank alaptőkéjét, hogy az EGK pénzügyi intézete ily módon ösztönözze a munkahelyteremtő bezutásokat. A szerdán kiadott közel-keleti nyilatkozatban a kilencek először ismerték el a palesztin nép jogát önálló hazára. Az Európai Tanács sürgősnek tartja a béketárgyalások felújítását és felajánlja közreműködését a békerendezés szavatolásában. (Reuter) London megbontja a halászati közösséget A brit kormány egyoldalúan teljes heringhalászati tilalmat rendelt el az Északi-tengernek a szigetországhoz tartozó 200 mérföldes halászati övezetében. Erre a döntésre londoni tudósítónk jelentése szerint már hétfő óta számítani lehetett. Az EGK szakminiszterei brüsszeli tanácskozásukon nem tudtak megegyezni ugyanis abban a kérdésben, hogy teljesen betiltsák-e a heringhalászatot, vagy állapítsanak meg bizonyos halászati kvótákat, ha a jelenleg érvényben levő heringhalászati megállapodás június végén lejár. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, június 30., 4. oldal) A tilalom leginkább a skót halászokat fogja sújtani, de problémákat okoz a közös piaci halászati iparágnak is. A dán halászok szövetsége például attól tart, hogy a brit lépés nyomán ugrásszerűen emelkedni fog a munkanélküliség a halászati iparágban. Ezért reményét fejezte ki, hogy Anglia rövid időn belül megállapodásra jut a brüsszeli bizottsággal. (Reuter)