Világgazdaság, 1977. október (9. évfolyam, 192/2191-212/2211. szám)
1977-10-01 / 192. (2191.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Giovanni Agnelli Budapestre érkezik Római tudósítónktól Budapestre érkezik október 4-én Giovanni Agnelli, a Fiat-konszern elnöke, az olasz gyáriparosok szövetségének alelnöke. Legutóbb Giovanni Agnelli öccse, Umberto Agnelli, a Fiat-konszern alelnöke járt Budapesten, 1975-ben. A Fiat konszern vállalataival sok magyar vállalat áll szoros üzleti kapcsolatban. Az Egyesült Izzó például villamossági berendezéseket, a CHEMOLIMPEX , műbútorhuzatot szállít a Fiat gépkocsikhoz, míg a NIKEX nemrégen földmunkagépet vásárolt. A TRANSELEKTRO a Fiat művekkel közösen erőművekkel lép fel harmadik piacokon. Öt évre szóló általános együttműködési megállapodást kötött az utóbbi hetekben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. — mint az érdekelt magyar vállalatok gesztora — a Fiat SpA-val a konszern vállalatait tömörítő holding céggel. (Lásd VILÁGGAZDASÁG augusztus 18-i szám 3. oldal.) E keretszerződés értelmében egy munkabizottság Budapesten és Torinóban felváltva évente kétszer összeül, ahol megvitatják az export, az import, a kooperáció, illetve harmadik piaci együttműködés aktuális kérdéseit, az új lehetőségeket. Noha a közhiedelem szerint a Fiat konszern az autógyártással egyenlő, valójában a konszern termelésének nagyobb részét ma már nem a személygépkocsik, hanem az egyéb gépek és berendezések jelentik. Mint ismeretes, a Fiat művek tavaly került átszervezésre. Mai felépítése szerint a központi holdingon kívül a Fiat birodalmat 11 holding alkotja. Az, egész konszernt érintő központi elhatározások, szervezeti és üzletpolitikai döntések, valamint a külkapcsolatok szervezése a központi holding kezében van. (A személygépkocsi-gyártás csupán egyetlen holding keretében folyik.) A többi holding tevékenységi köre: ipari járművek, földmunkagépek, traktorok, vasúti berendezések, energiatermelő gépek, szerszámgépek, alkatrészelőállítás, kohászat, tervező-kultúrmérnöki tevékenység. Az 1899-ben alapított Fiat műveknek ma 263 ezer alkalmazottja van Olaszországban, illetve 358 ezer alkalmazottja a külföldi Fiat-érdekeltségeknél. 24 millió rubeles szerződés Magyar méteráru-export a Szovjetunióba Moszkvai tudósítónktól: A HUNGAROTEX az Exportlion külkereskedelmi egyesüléssel 30 millió négyzetméter méteráru jövő évi exportjáról írt alá megállapodást pénteken Moszkvában. A mintegy 24 millió rubel értékű szerződés értelmében pamut-, gyapjú- és selyemszövetet, természetes és mesterséges szálak keverékéből gyártott szövetet, valamint ragasztott közbéléseket exportál a magyar vállalat. A most megkötött üzlet a hosszú lejáratú államközi megállapodásban 1978-ra előirányzott tételeknek mintegy 70 százalékát foglalja magában. A hátralevő tételekről szóló szerződés aláírására előreláthatólag október végén kerül sor. Akkorra ugyanis a még nyitvamaradt minőségi, kikészítési és egyéb problémákat a külkereskedelmi vállalatok tisztázzák a gyártók és a felhasználók bevonásával. Az aláírást követően a HUNGAROTEX vezérigazgatója, Szabó Józsefné a VILÁGGAZDASÁG tudósítójának elmondta, hogy a jövő évi szállításokat előkészítő megbeszéléseken a szovjet partnerek elsősorban a természetes szálú szövetekből, például a pamut méteráruból kértek többet. Érthető ez az igény, hiszen a világpiacon hasonló tendenciának lehetünk tanúi. Megértették azonban az importőrök, hogy a magyar feldolgozó-kapacitás egyelőre nem tesz lehetővé az előirányzott mennyiségeknél nagyobb tételek szállítását. Sőt — technikaiműszaki okok miatt — valamelyest a szintetikus szálakkal kevert szövetek összarányát kell növelni. A mostani tárgyalásokon is fokozták az importőrök a minőségi követelményeket. Ez egyben azt jelenti, hogy az egy tételben előforduló hibák számának csökkennie kell. Tovább szigorították a műszaki mutatókat — mindenekelőtt a színtartóságot, a dörzsállóságot —, s ma már néhány műszaki mutató meghaladja a magyar szabványban előírt szintet. A felvetett módosítások egy részét a magyar külkereskedelem és az iparvállalatok elfogadták, így például vállalták, hogy a hurkolt méterárukat újabb mintákkal gazdagítják és javítanak a kikészítési eljáráson is. Több kérdésben szakértői megbeszéléseket tartanak majd a következő hetekben. Szovjet részről új kívánságként merült fel, hogy a jövőben havonkénti szállításokban állapodjanak meg és ne csak az egyenlő negyedévi szállítási ütemezésben. Ezt egyelőre nemigen tudják vállalni a gyártók. A kérdés egyébként szorosan összefügg a nyersanyag-szállítások alakulásával is, amelyről viszont a szovjet partnerekkel csak novemberben kezdődnek meg a HUNGAROTEX tárgyalásai. A mostani tárgyalások is igazolták, hogy a Szovjetunióban a magyar méteráruk piaci helyzete kedvező. De a következő években azzal kell számolni, hogy a szocialista országok mellett — Bulgária és Románia szállít nagy tételben — egyre több fejlődő ország jelentkezik termékével. Ezek a most iparosodó fejlődő országok komoly árversenyre is késztetik a magyar külkereskedelmet. Ugyanakkor a fejlett tőkésországokkal kiépített sokoldalú kapcsolatok eredményeképpen folyamatosan emelkedik az ebből a térségből származó szovjet méteráruimport is. Szerződéskötések az algíri vásáron Az algíri nemzetközi vásáron a CHEMOLIMPEX és a BUDAVOX jelentős szerződést írt alá. A CHEMOLIMPEX magánjogi szerződésének értéke 10 millió dollár. Eszerint az algériai Sonarem cég 1978—80 között évente 110 ezer tonna nyersfoszfátot szállít Magyarországra. A CHEMOLIMPEX egyébként tíz év óta rendszeresen vásárol foszfátot az algériai cégtől. Az importált mennyiség 1975-ben érte el először a 110 ezer tonnát, s azóta háromévenként az 1975-ös mennyiségre köt szerződést a két vállalat. Most szóba került az a lehetőség is, hogy a jövőben nem három, hanem öt évre előre állapodnak meg az algériai foszfát importjáról. A BUDAVOX az algériai Sonatite vállalattal kötött üzletet magyar gyártménú telefonalközpontok szállítására. Az export értéke 300 ezer dollár és 1978-ban kerül sor a szállításra. (MTI) Gyógynövényexport 4 millió dollárért A Herbária az idén gyógy- és fűszernövények értékesítéséből körülbelül 350 millió forint, ipari termelésből 341 millió forint, exportszállításokból pedig 4,1 millió dollár bevételre számít. Idén jó volt a kamilla- és a csipkebogyótermés, s fellendült a mákgubó termelése is, hiszen emelték a felvásárlási árat. Átlagon felüli termés volt bodzavirágból és hársfavirágból is. Évente 3—400 vagonnyi gyógynövényt ad el külföldön a Herbária, a szállítási listán 180—200 féle cikk szerepel. (MTI) x 6,5 millió dolláros TRANSELEKTRO szerződés Munkatársunktól: A TRANSELEKTRO és a holland NEM (Nederlandsche Electrolaseh Maatschappij) által létrehozott konzorcium 17,5 millió dollár értékű szerződést írt alá a török villamoserőművekkel. Ennek értelmében a konzorcium 1978—79-ben 60 megawatt teljesítményű hőhasznosító erőművet szállít. A szállítandó erőmű annak a gázturbinás erőműnek a füstgázát, illetve a füstgáz hőveszteségét használja fel, amelyet a TRANSELEKTRO a Fiattal közösen szállított 1975-ben. A szerződés szerint a holland fél 4 darab hőhasznosító kazánt szállít, a segédberendezéseket a két cég együtt exportálja, míg a két darab 30 megawattos turbocsoportot a Láng Gépgyár és a Ganz Villamossági Művek közösen állítja elő. A szerződés teves értékéből a magyar fél 6,5 millió dollárral részesedik, a holland export 11 millió dollár. 1977. OKTÓBER 1.w® 3 Magyar Kereskedelmi Kamara BŐVÜLŐ EXPORT AZ ARAB ORSZÁGOKBA A magyar—arab gazdasági kapcsolatok alakulása, a magyar— arab vegyes kamara szerepe a kereskedelmi kapcsolatokban, a választott bírósági eljárások egységesítése Magyarország és az arab országok között és a jövő évi közös munkaprogram szerepelt a magyar—arab vegyes kamara szerdán Budapesten tartott közös elnökségi ülésének napirendjén. Arányi Sándor, a MOGÜRT vezérigazgatója, a tagozat magyar elnöke volt a magyar delegáció vezetője, míg a bejrúti kamara elnöke, az Arab Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének alelnöke, Adnan Kassar vezette a 21 tagú közös arab delegációt. Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatainak alakulásáról dr. Kerekes János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese számolt be. Elmondta, hogy Magyarország egységes, a fejlődő országok egészére érvényes kereskedelempolitikát folytat, amelynek integráns és igen fontos részét jelentik az arab országokkal fenntartott kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok az az országaink között érvényben levő kereskedelmi megállapodásokban rögzített legnagyobb kedvezményes elbánásnak megfelelően — a diszkriminációmentesség és a kölcsönös előnyök elvén nyugszanak és fejlődnek napjainkban. Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarország 11 arab országgal: Szíriával, Irakkal, Egyiptommal, Tunéziával, Marokkóval, Algériával, Szudánnal, a Jemeni Arab Köztársasággal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, Líbiával és Jordániával kötött eddig kereskedelmi megállapodást. Készen állunk rá, hogy mindenki által ismert elveink alapján bővítsük államközi kapcsolatainkat más arab országokkal is. Az ab országok zömével korábban klíring elszámolási rendszerben számoltuk el a fizetéseket. Ma már azonban kivétel nélkül valamennyi arab állammal szabaddevizás elszámolás alapján kereskedünk, s ez a forgalom növekedését hozta magával, megszüntetve a klíringkapcsolatokat kísérő anomáliákat. Ezt a megállapítást alátámasztják a külkereskedelmi forgalomról készült statisztikai adatok is. Az arab országokkal folytatott magyar kereskedelem összértéke 1972-ben 136 millió dollár volt, s tavaly már a kölcsönös szállítások értéke 373 millió dollárt ért el. Különösen gyorsan nőtt a magyar export a legutóbbi négy év alatt, éves átlagban 31 százalékkal. Vagyis a magyar külkereskedelemben is észrevehető a súlypont-áthelyeződési folyamat, amely a világkereskedelemben végbement az utóbbi időben, s az arab országok vásárlói pozícióinak erősödésében nyilvánult meg. A fejlődő világba kerülő magyar áruknak 1972-ben 52 százaléka jutott el az arab országokba, 1976-ban már 64 százaléka. Az idei első félévi statisztikai adatok a folyamat további erősödéséről tanúskodnak: a fejlődő országokba exportált magyar áruk 67 százalékát szállítottuk az arab piacokra. (Tavaly egyébként az arab országokba irányuló magyar kivitel összértéke megközelítette a 260 millió dollárt, ez év első felében pedig 130 millió dollár volt exportunk értéke.) Dr. Kerekes János hangsúlyozta, hogy az exporthoz hasonlóan nagy figyelmet szentelünk az arab országokból származó importnak is. Egyes viszonylatokban ugyanis korábban is előfordult és még ma is tapasztalható, hogy a kölcsönös forgalom fejlesztését behatárolják importlehetőségeink. Éppen ezért az érintett országokkal közösen kell dolgozni azon, hogy Magyarországon új termékeket vezessenek be, szélesítsék a választékot, vagyis képesek legyünk növelni importunkat. Az arab országokba kerülő magyar szállítások legjelentősebb tételét, a gépek és berendezések, a beruházási javak jelentik. Az arány körülbelül 50 százalékos. Megfigyelhető a komplett berendezések részarányának növekedése, ez megfelel az arab országok ipari és fejlesztési törekvéseinek, s előnyös a magyar népgazdaság számára is. Az utóbbi néhány évben növekszik a magyar mezőgazdasági termékek kivitele is az arab országokba. Évente megközelítőleg 40— 50 millió dollár értékben szállítunk élőállatokat, gabonát, állati eredetű élelmiszeripari termékeket, elsősorban Kuvaitba, Libanonba, Irakba, Líbiába és Algériába. A magyar import legjelentősebb tételei a nyers- és a fűtőanyagok. 1972 óta vásárolunk nyersolajat Irakból és Algériából. Nyersfoszfátot hozunk be a Maghreb-országokból, nyersgyapotot pedig Szudánból és Egyiptomból. Évről évre újabb cikkek kerülnek fel a magyar importlistára, így Egyiptomból és Libanonból alsó- és felsőruházati cikkeket, illetve bőrruházatot, szőnyeget, ajándéktárgyakat, hűtőszekrényeket hozunk be. S kapható Magyarországon marokkói halkonzerv, tunéziai olívaolaj, Szíriai méteráru — fejezte be ismertetőjét a KKM főosztályvezetőhelyettese. Az arab delegáció vezetője, Adnan Kassar néhány megjegyzést fűzött a beszámolóhoz. „Remélhetőleg a szabad devizára való áttérés hoszszabb távon sem fog forgalomcsökkenéshez vezetni” — jelentette ki. Szorgalmazom a magyar vásárlások fokozását Libanonból — mondta a bejrúti kamara elnöke s hozátette: — remélhetőleg visszatérnek a „békebeli állapotok”, s a kereskedelem ismét virágzik majd Magyarország és Libanon között. Jó lenne, ha egy Magyarországon felépítendő szálloda terve, amely eredetileg magyar—libanoni közös vállalkozásban valósult volna meg, nem halt volna el teljesen — tette hozzá az üzletember. Végül megjegyezte, hogy a két ország közötti kereskedelmi megállapodás megszületését várják a libanoni üzletemberek is. E. P. Több öntöttvas radiátor Kisvárdáról MAGYAR-OSZTRÁK KOOPERÁCIÓ A radiátor hosszú ideje országos hiánycikk, s ennek részben az az oka, hogy a nagy reményekkel várt lemezradiátorok sokhelyütt nem váltak be, így a vásárlók közül sokan ismét az öntöttvas-radiátorokat keresik. Ennek egyedüli hazai gyártója az Öntödei Vállalat kisvárdai gyára. A kisvárdai öntöde évi 460 ezer négyzetméteres radiátorgyártókapacitása nem elegendő a jelenlegi, évi 850 ezer négyzetméteres igény kielégítésére. Ezen egy kooperációs megoldás segít. — Most szerelik dolgozóink az NSZK-ból beszerzett, Wirth-típusú radiátor-megmunkáló gépsort — mondja Meichl Mátyás gyárigazgató. Az ausztriai St. Johann-i székhelyű Inter-Donau céggel az INTERCOOPERATION Rt. közvetítésével jött létre ez a kooperáció, amelynek keretében az osztrák fél nem csak szállítja, hanem szakembereivel felszereli és beindítani is segíti az új berendezést, amelynek értéke 3 millió schilling. A kooperáció másik oldala: a gyár egyéb öntvényeivel egyenlíti ki a berendezés ellenértékét. Az új gépsor legfőbb előnye: korszerűsíti az eddigi technológiai folyamatot. Eddig d öntés és tisztítás után festésre kerültek a radiátoregységek, majd kézi szállítás után ugyancsak kézi összeszerelés és utána gémi nyomáspróba következett. Ha itt derült ki, hogy egy egység hibás, újra szét kellett szerelni az egészet, szintén kézzel, ráadásul a már befestett selejtes egység miatt az import-plazm anyagú * festék is kárbament. Az új gépsoron a továbbítás, a szerelés is géni úton történik. Ezenkívül az egyes radiátor egységeket külön-külön, szerelés előtt is kipróbálták, majd a biztonság kedvéért összeszerelve még egy próba következik. Csak ezután kerül festésre az összeszerelt radiátor-blokk. Munkaerőt, időt és festéket is megtakarítunk e módon. Csak az 50 százalékos festék megtakarítás évi értéke egymillió forint, és ami a fő: az üzem kapacitása az évi 460 ezerről 500—550 ezer négyzetméterre emelkedik. Ez természetesen nem fedezi a jelenlegi igényeket, de tény, hogy az évi 850 ezer négyzetméter fiktív kereslet, a hiánycikk okozta pánik eredménye. A reális igény tartósan valahol évi 650 ezer négyzetméter körül stabilizálódhat. Ezért is folytatjuk a kooperációt — teszi hozzá a gyárigazgató. A további lépcsőkben, 1985-ig új radiátor-gyártósort is szállít a partner. Ennek segítségével 1985-re évi 800 ezer négyzetméterre lehet emelni a radiátorgyár kapacitását. Ez pedig annyit jelent, hogy néhány év múlva ebből a világpiacon is keresett cikkből exportképes lesz a kisvárdai öntöde. A radiátor-megmunkáló gépsor szerelése ez év végére várhatóan befejeződik. Ennek révén a kisvárdai öntöde munkaerőgondjai is részben megoldódnak. Mert — bármilyen furcsán hangzik is — a néhány éve még „munkaerő-exportjáról” híres Nyírségben a fejlődésnek indult helyi ipari üzemek máris munkaerőhiánnyal küzdenek. A kooperáció továbbfejlesztése révén Kisvárdán ezt a gondot is szeretnék végleg megoldani. Sz. J. I. Magyar—NDK tanácskozás a mezőgazdasági gépalkatrészekről Tudósítónktól: Tegnap fejeződött be Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamara és az NDK külkereskedelmi kamarája keretében működő mezőgazdasági gépalkatrész munkacsoportok háromnapos tanácskozása. A két munkacsoportnak ez az első közös megbeszélése.A magyar munkacsoportban a MEGÉV, a MEZŐGÉPTRÖSZT, az AGROTRÖSZT és a bajai kukoricatermesztési rendszer képviselői, az NDK munkacsoportban pedig a Transportmaschinen, a Kombinát Impulsa, a Kombinát Fortschritt és a Handelskombinat Agrotechnik képviselői vesznek részt.) A munkacsoportok 1980-ig szóló közös munkatervet állítanak össze és e hosszú távú terv alapján a jövő évre magyar részről a következő témák kidolgozását javasolták többek között: a rendelések feladásához szükséges műszaki dokumentáció biztosítása, a szállítások ütemezésének és mennyiségének kérdései, kontingens- és kapacitásproblémák, szállítási lemaradások. A kidolgozott témák alapján végleges ajánlásokat készít majd a két munkacsoport, amelyeket az érdekelt vállalatoknak és szerveknek megküldenek. A fő cél, hogy a kamarák is segítsék a jobb alkatrészellátást és a gyártóművek, valamint a fő felhasználók összehozása révén javítsanak a szűkös alkatrészgyártó kapacitás teremtette helyzeten. Külkereskedelmi propaganda-fórum Tudósítónktól: Pénteken tartotta alakuló ülését a Magyar Kereskedelmi Kamarában a propaganda-szakemberek fóruma. A terv szerint e két-háromhavonként összeülő fórum a külkereskedelmi reklám és propaganda problémáinak megbeszélését célozza, illetve a problémák megoldását szeretné elősegíteni. Szabó Imre, a kamara propaganda osztályának vezetője bevezetőjében vázolta a fórum célját, majd számos hozzászólás alapján alakították ki a következő ülések témáit. RÖVIDEN A szombathelyi Styl Ruházati Vállalat 350 millió forintos termeléséből — a fejlesztések következtében — 4 millió dollár értékű lesz az idén a férfi öltönyök és kosztümök tőkés exportja. A Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet bővítette Triumph-programját. Júniusban elkezdték a frottirköntösök készítését, szeptemberben pedig a fürdőruhákét is. *+■ Megérkeztek az idei ősz első külföldi vadászcsoportjai. A MAVAD idén megközelítőleg 3000 vadászt vár, akik főként az NSZK-ból, Svájcból és Ausztriából érkeznek. A Népművészeti Szövetkezet idén félmillió forint értékű faragott sakkfigurákat szállít — a külkereskedelem közvetítésével — az NSZK-ba. A Kecskeméti Konzervgyárból tartósított csemegekukoricát szállítanak a Del Monte konszern megrendelésére.