Világgazdaság, 1977. október (9. évfolyam, 192/2191-212/2211. szám)

1977-10-01 / 192. (2191.) szám

MAGYAR GAZDASÁG Giovanni Agnelli Budapestre érkezik Római tudósítónktól­ Budapestre érkezik október 4-én Giovanni Agnelli, a Fiat-konszern elnöke, az olasz gyáriparosok szö­vetségének alelnöke. Legutóbb Gio­vanni Agnelli öccse, Umberto Ag­nelli, a Fiat-konszern alelnöke járt Budapesten, 1975-ben. A Fiat konszern vállalataival sok magyar vállalat áll szoros üzleti kapcsolatban. Az Egyesült Izzó pél­dául villamossági berendezéseket, a CHEMOLIMPEX , műbútorhuzatot szállít a Fiat gépkocsikhoz, míg a NIKEX nemrégen földmunkagépet vásárolt. A TRANSELEKTRO a Fiat művekkel közösen erőművekkel lép fel harmadik piacokon. Öt évre szóló általános együttműködési meg­állapodást kötött az utóbbi hetekben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. — mint az érdekelt magyar vál­lalatok gesztora — a Fiat SpA-val a konszern vállalatait tömörítő holding céggel. (Lásd VILÁGGAZ­DASÁG augusztus 18-i szám 3. ol­dal.) E keretszerződés értelmében egy munkabizottság Budapesten és Torinóban felváltva évente kétszer összeül, ahol megvitatják az export, az import, a kooperáció, illetve har­madik piaci együttműködés aktuális kérdéseit, az új lehetőségeket. Noha a közhiedelem szerint a Fiat konszern az autógyártással egyenlő, valójában a konszern ter­melésének nagyobb részét ma már nem a személygépkocsik, hanem az egyéb gépek és berendezések jelen­tik. Mint ismeretes, a Fiat művek tavaly került átszervezésre. Mai felépítése szerint a központi hol­dingon kívül a Fiat birodalmat 11 holding alkotja. Az, egész konszernt érintő központi elhatározások, szer­vezeti és üzletpolitikai döntések, va­lamint a külkapcsolatok szervezése a központi holding kezében van. (A személygépkocsi-gyártás csupán egyetlen holding keretében folyik.) A többi holding tevékenységi köre: ipari járművek, földmunka­gépek, traktorok, vasúti berendezések, energiatermelő gépek, szerszámgé­pek, alkatrészelőállítás, kohászat, tervező-kultúrmérnöki tevékenység. Az 1899-ben alapított Fiat művek­nek ma 263 ezer alkalmazottja van Olaszországban, illetve 358 ezer alkalmazottja a külföldi Fiat-érde­keltségeknél. 24 millió rubeles szerződés Magyar méteráru-export a­ Szovjetunióba Moszkvai tudósítónktól: A HUNGAROTEX az Exportlion külkereskedelmi egyesüléssel 30 mil­lió négyzetméter méteráru jövő évi exportjáról írt alá megállapodást pénteken Moszkvában. A mintegy 24 millió rubel értékű szerződés ér­telmében pamut-, gyapjú- és se­lyemszövetet, természetes és mester­séges szálak keverékéből gyártott szövetet, valamint ragasztott köz­béléseket exportál a magyar válla­lat. A most megkötött üzlet a hosszú lejáratú államközi megálla­podásban 1978-ra előirányzott téte­leknek mintegy 70 százalékát fog­lalja magában. A hátralevő tételek­ről szóló szerződés aláírására előre­láthatólag október végén kerül sor. Akkorra ugyanis a még nyitva­­maradt minőségi, kikészítési és egyéb problémákat a külkereske­delmi vállalatok tisztázzák a gyár­tók és a felhasználók bevonásával. Az aláírást követően a HUNGA­ROTEX vezérigazgatója, Szabó Jó­­zsefné a VILÁGGAZDASÁG tudó­sítójának elmondta, hogy a jövő évi szállításokat előkészítő megbeszélé­seken a szovjet partnerek elsősor­ban a természetes szálú szövetek­ből, például a pamut méteráruból kértek többet. Érthető ez az igény, hiszen a világpiacon hasonló ten­denciának lehetünk tanúi. Megér­tették azonban az importőrök, hogy a magyar feldolgozó-kapacitás egy­előre nem tesz lehetővé az előirány­zott mennyiségeknél nagyobb téte­lek szállítását. Sőt — technikai­műszaki okok miatt — valamelyest a szintetikus szálakkal kevert szö­vetek összarányát kell növelni. A mostani tárgyalásokon is fokoz­ták az importőrök a minőségi kö­vetelményeket. Ez egyben azt je­lenti, hogy az egy tételben előfor­duló hibák számának csökkennie kell. Tovább szigorították a műszaki mutatókat — mindenekelőtt a szín­tartóságot, a dörzsállóságot —, s ma már néhány műszaki mutató meghaladja a magyar szabványban előírt szintet. A felvetett módosítá­sok egy részét a magyar külkeres­kedelem és az iparvállalatok elfo­gadták, így például vállalták, hogy a hurkolt méterárukat újabb min­tákkal gazdagítják és javítanak a kikészítési eljáráson is. Több kér­désben szakértői megbeszéléseket tartanak majd a következő hetek­ben. Szovjet részről új kívánságként merült fel, hogy a jövőben havon­kénti szállításokban állapodjanak meg és ne csak az egyenlő negyed­évi szállítási ütemezésben. Ezt egyelőre nemigen tudják vállalni a gyártók. A kérdés egyébként szo­rosan összefügg a nyersanyag-szállí­tások alakulásával is, amelyről vi­szont a szovjet partnerekkel csak novemberben kezdődnek meg a HUNGAROTEX tárgyalásai. A mostani tárgyalások is igazol­ták, hogy a Szovjetunióban a ma­gyar méteráruk piaci helyzete ked­vező. De a következő években az­zal kell számolni, hogy a szocialista országok mellett — Bulgária és Ro­mánia szállít nagy tételben — egy­re több fejlődő ország jelentkezik termékével. Ezek a most iparosodó fejlődő országok komoly árverseny­re is késztetik a magyar külkeres­kedelmet. Ugyanakkor a fejlett tő­késországokkal kiépített sokoldalú kapcsolatok eredményeképpen folya­matosan emelkedik az ebből a tér­ségből származó szovjet méteráru­import is. Szerződéskötések az algíri vásáron Az algíri nemzetközi vásáron a CHEMOLIMPEX és­­ a BUDAVOX jelentős szerződést írt alá. A CHEMOLIMPEX magánjogi szerződésének értéke 10 millió dol­lár. Eszerint az algériai Sonarem cég 1978—80 között évente 110 ezer tonna nyersfoszfátot szállít Magyar­­országra. A CHEMOLIMPEX egyébként tíz év óta rendszeresen vásárol foszfátot az algériai cégtől. Az importált mennyiség 1975-ben érte el először a 110 ezer tonnát, s azóta háromévenként­­ az 1975-ös mennyiségre köt szerződést a két vállalat. Most szóba került az a le­hetőség is, hogy a jövőben nem há­rom, hanem öt évre előre állapod­nak meg az algériai foszfát import­járól. A BUDAVOX az algériai Sona­­tite vállalattal kötött üzletet ma­gyar gyártmén­­ú telefonalközpon­tok szállítására. Az export értéke 300 ezer dollár és 1978-ban kerül sor a szállításra. (MTI) Gyógynövényexport 4 millió dollárért A Herbária az idén gyógy- és fű­szernövények értékesítéséből körül­belül 350 millió forint, ipari terme­lésből 341 millió forint, exportszál­lításokból pedig 4,1 millió dollár bevételre számít. Idén jó volt a ka­milla- és a csipkebogyótermés, s fel­lendült a mákgubó termelése is, hi­szen emelték a felvásárlási árat. Átlagon felüli termés volt bodzavi­rágból és hársfavirágból is. Évente 3—400 vagonnyi gyógynö­vényt ad el külföldön a Herbária, a szállítási listán 180—200 féle cikk szerepel. (MTI) x 6,5 millió dolláros TRANSELEKTRO szerződés Munkatársunktól: A TRANSELEKTRO és a holland NEM (Nederlandsche Electrolaseh Maatschappij) által létrehozott kon­zorcium 17,5 millió dollár értékű szerződést írt alá a török villamos­­erőművekkel. Ennek értelmében a konzorcium 1978—79-ben 60 mega­watt teljesítményű hőhasznosító erő­művet szállít. A szállítandó erőmű annak a gáz­turbinás erőműnek a füstgázát, il­letve a füstgáz hőveszteségét hasz­nálja fel, amelyet a TRANS­ELEKTRO a Fiattal közösen szállí­tott 1975-ben. A szerződés szerint a holland fél 4 darab hőhasznosító kazánt szál­lít, a segédberendezéseket a két cég együtt exportálja, míg a két darab 30 megawattos turbocsoportot a Láng Gépgyár és a Ganz Villamos­­sági Művek közösen állítja elő. A szerződés teves értékéből a magyar fél 6,5 millió dollárral részesedik, a holland export 11 millió dollár. 1977. OKTÓBER 1.w® 3 Magyar Kereskedelmi Kamara BŐVÜLŐ EXPORT AZ ARAB ORSZÁGOKBA A magyar—arab gazdasági kapcsolatok alakulása, a magyar— arab vegyes kamara szerepe a kereskedelmi kapcsolatokban, a vá­lasztott bírósági eljárások egységesítése Magyarország és az arab országok között és a jövő évi közös munkaprogram szerepelt a ma­gyar—arab vegyes­ kamara szerdán Budapesten tartott közös elnök­ségi ülésének napirendjén. Arányi Sándor, a MOGÜRT vezérigaz­gatója, a tagozat magyar elnöke volt a magyar delegáció vezetője, míg a bejrúti kamara elnöke, az Arab Kereskedelmi és Ipar­kamarák Szövetségének alelnöke, Adnan Kassar vezette a 21 tagú közös arab delegációt. Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatainak alakulásá­ról dr. Kerekes János, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese számolt be. Elmondta, hogy Magyarország egységes, a fej­lődő országok egészére érvényes kereskedelempolitikát folytat, amely­nek integráns és igen fontos részét jelentik az arab országokkal fenn­tartott kapcsolatok. Ezek a kapcso­latok az az országaink között ér­vényben levő kereskedelmi megál­lapodásokban rögzített legnagyobb kedvezményes elbánásnak megfele­lően — a diszkriminációmentesség és a kölcsönös előnyök elvén nyug­szanak és fejlődnek napjainkban. Az előadó hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország 11 arab országgal: Szí­riával, Irakkal, Egyiptommal, Tuné­ziával, Marokkóval, Algériával, Szu­dánnal, a Jemeni Arab Köztársa­sággal, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársasággal, Líbiával és Jor­dániával kötött eddig kereskedelmi megállapodást. Készen állunk rá, hogy mindenki által ismert elveink alapján bővítsük államközi kapcso­latainkat más arab országokkal is. Az a­­b országok zömével koráb­ban klíring elszámolási rendszerben számoltuk el a fizetéseket. Ma már azonban kivétel nélkül valamennyi arab állammal szabaddevizás elszá­molás alapján kereskedünk, s ez a forgalom növekedését hozta magá­val, megszüntetve a klíringkapcso­­latokat kísérő anomáliákat. Ezt a megállapítást alátámasztják a külkereskedelmi forgalomról ké­szült statisztikai adatok is. Az arab országokkal folytatott magyar ke­reskedelem összértéke 1972-ben 136 millió dollár volt, s tavaly már a kölcsönös szállítások értéke 373 millió dollárt ért el. Különösen gyorsan nőtt a magyar export a legutóbbi négy év alatt, éves átlag­ban 31 százalékkal. Vagyis a ma­gyar külkereskedelemben is észre­vehető a súlypont-áthelyeződési fo­lyamat, amely a világkereskedelem­ben végbement az utóbbi időben, s az arab országok vásárlói pozíciói­nak erősödésében nyilvánult meg. A fejlődő világba kerülő magyar áruknak 1972-ben 52 százaléka jutott el az arab országokba, 1976-ban már 64 százaléka. Az idei első félévi sta­tisztikai adatok a folyamat további erősödéséről tanúskodnak: a fejlődő országokba exportált magyar áruk 67 százalékát szállítottuk az arab piacokra. (Tavaly egyébként az arab országokba irányuló magyar kivitel összértéke megközelítette a 260 mil­lió dollárt, ez év első felében pedig 130 millió dollár volt exportunk ér­téke.) Dr. Kerekes János hangsúlyozta, hogy az exporthoz hasonlóan nagy figyelmet szentelünk az arab orszá­gokból származó importnak is. Egyes viszonylatokban ugyanis ko­rábban is előfordult és még ma is tapasztalható, hogy a kölcsönös for­galom fejlesztését behatárolják im­portlehetőségeink. Éppen ezért az érintett országokkal közösen kell dolgozni azon, hogy Magyarorszá­gon új termékeket vezessenek be, szélesítsék a választékot, vagyis ké­pesek legyünk növelni importunkat. Az arab országokba kerülő ma­gyar szállítások legjelentősebb té­telét, a gépek és berendezések, a beruházási javak jelentik. Az arány körülbelül 50 százalékos. Megfigyel­hető a komplett berendezések rész­arányának növekedése, ez megfelel az arab országok ipari és fejlesztési törekvéseinek, s előnyös a magyar népgazdaság számára is. Az utóbbi néhány évben növek­szik a magyar mezőgazdasági ter­mékek kivitele is az arab orszá­gokba. Évente megközelítőleg 40— 50 millió dollár értékben szállítunk élőállatokat, gabonát, állati eredetű élelmiszeripari termékeket, elsősor­ban Kuvaitba, Libanonba, Irakba, Líbiába és Algériába. A magyar import legjelentősebb tételei a nyers- és a fűtőanyagok. 1972 óta vásárolunk nyersolajat Irakból és Algériából. Nyersfoszfá­tot hozunk be a Maghreb-országok­­ból, nyersgyapotot pedig Szudánból és Egyiptomból. Évről évre újabb cikkek kerülnek fel a magyar importlistára, így Egyiptomból és Libanonból alsó- és felsőruházati cikkeket, illetve bőr­ruházatot, szőnyeget, ajándéktár­gyakat, hűtőszekrényeket hozunk be. S kapható Magyarországon marok­kói halkonzerv, tunéziai olívaolaj, Szíriai méteráru — fejezte be is­mertetőjét a KKM főosztályvezető­helyettese. Az arab delegáció vezetője, Ad­nan Kassar néhány megjegyzést fű­zött a beszámolóhoz. „Remélhetőleg a szabad devizára való áttérés hosz­­szabb távon sem fog forgalomcsök­kenéshez vezetni” — jelentette ki. Szorgalmazom a magyar vásárlások fokozását Libanonból — mondta a bejrúti kamara elnöke s hozátette: — remélhetőleg visszatérnek a „bé­kebeli állapotok”, s a kereskedelem ismét virágzik majd Magyarország és Libanon között. Jó lenne, ha egy Magyarországon felépítendő szálloda terve, amely eredetileg magyar—libanoni közös vállalkozásban valósult volna meg, nem halt volna el teljesen — tette hozzá az üzletember. Végül megje­gyezte, hogy a két ország közötti kereskedelmi megállapodás megszü­letését várják a libanoni üzletem­berek is. E. P. Több öntöttvas radiátor Kisvárdáról MAGYAR-OSZTRÁK KOOPERÁCIÓ A radiátor hosszú ideje országos hiánycikk, s ennek részben az az oka, hogy a nagy reményekkel várt lemezradiátorok sokhelyütt nem vál­tak be, így­ a vásárlók közül sokan ismét az öntöttvas-radiátorokat ke­resik. Ennek egyedüli hazai gyártó­ja az Öntödei Vállalat kisvárdai gyára. A kisvárdai öntöde évi 460 ezer négyzetméteres radiátorgyártó­kapacitása nem elegendő a jelen­legi, évi 850 ezer négyzetméteres igény kielégítésére. Ezen egy koope­rációs megoldás segít. — Most szerelik dolgozóink az NSZK-ból beszerzett, Wirth-típusú radiátor-megmunkáló gépsort — mondja Meichl Mátyás gyárigaz­gató. Az ausztriai St. Johann-i szék­helyű Inter-Donau céggel az IN­­TERCOOPERATION Rt. közvetíté­sével jött létre ez a kooperáció, amelynek keretében az osztrák fél nem csak szállítja, hanem szakem­bereivel felszereli és beindítani is segíti az új berendezést, amelynek értéke 3 millió schilling. A koope­ráció másik oldala: a gyár egyéb öntvényeivel egyenlíti ki a beren­dezés ellenértékét. Az új gépsor legfőbb előnye: kor­szerűsíti az eddigi technológiai fo­lyamatot. Eddig d öntés és tisztítás után festésre kerültek a radiátor­egységek, majd kézi szállítás után ugyancsak kézi összeszerelés és utána gémi nyomáspróba követke­zett. Ha itt derült ki, hogy egy egy­ség hibás, újra szét kellett szerelni az egészet, szintén kézzel, ráadásul a már befestett selejtes egység miatt az import-plazm anyagú *­ festék is kárbament. Az új gépsoron a to­vábbítás, a szerelés is géni úton történik. Ezenkívül az egyes radiá­tor egységeket külön-külön, szerelés előtt is kipróbálták, majd a biz­tonság kedvéért összeszerelve még egy próba következik. Csak ezután kerül festésre az összeszerelt radiá­tor-blokk. Munkaerőt, időt és festé­ket is megtakarítunk e módon. Csak az 50 százalékos festék megta­karítás évi értéke egymillió forint, és ami a fő: az üzem kapacitása az évi 460 ezerről 500—550 ezer négy­zetméterre emelkedik. Ez természetesen nem fedezi a jelenlegi igényeket, de tény, hogy az évi 850 ezer négyzetméter­ fiktív kereslet, a hiánycikk okozta pánik eredménye. A reális igény tartósan valahol évi 650 ezer négyzetméter körül stabilizálódhat. Ezért is foly­tatjuk a kooperációt — teszi hozzá a gyárigazgató. A további lépcsők­ben, 1985-ig új radiátor-gyártósort is szállít a partner. Ennek segítsé­gével 1985-re évi 800 ezer négyzet­­méterre lehet emelni a radiátor­gyár kapacitását. Ez pedig annyit jelent, hogy néhány év múlva eb­ből a világpiacon is keresett cikk­ből exportképes lesz a kisvárdai ön­töde. A radiátor-megmunkáló gépsor szerelése ez év végére várhatóan befejeződik. Ennek révén a­­ kisvár­dai öntöde munkaerőgondjai is rész­ben megoldódnak. Mert — bármi­lyen furcsán hangzik is — a né­hány éve még „munkaerő-exportjá­ról” híres Nyírségben a fejlődésnek indult helyi ipari üzemek máris munkaerőhiánnyal küzdenek. A ko­operáció továbbfejlesztése révén Kisvárdán ezt a gondot is szeret­nék végleg megoldani. Sz. J. I. Magyar—NDK tanácskozás a mezőgazdasági gépalkatrészekről Tudósítónktól: Tegnap fejeződött be Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamara és az NDK külkereskedelmi kamarája keretében működő mezőgazdasági gépalkatrész munkacsoportok há­romnapos tanácskozása. A két mun­kacsoportnak ez az első közös meg­beszélése.­­A magyar munkacso­portban a MEGÉV, a MEZŐGÉP­­TRÖSZT, az AGROTRÖSZT és a bajai kukoricatermesztési rendszer képviselői, az NDK munkacsoport­ban pedig a Transportmaschinen, a Kombinát Impulsa, a Kombinát Fortschritt és a Handelskombinat Agrotechnik képviselői vesznek részt.) A munkacsoportok 1980-ig szóló közös munkatervet állítanak össze és e hosszú távú­ terv­­ alapján a jövő évre magyar részről a követ­kező témák kidolgozását javasolták többek között: a rendelések feladá­sához szükséges műszaki dokumen­táció biztosítása, a szállítások üte­mezésének és mennyiségének kérdé­sei, kontingens- és kapacitásproblé­mák, szállítási lemaradások. A ki­dolgozott témák alapján végleges ajánlásokat készít majd a két mun­kacsoport, amelyeket az érdekelt vállalatoknak és szerveknek meg­küldenek. A fő cél, hogy a kama­rák is segítsék a jobb alkatrészel­látást és a gyártóművek, valamint a fő felhasználók összehozása révén javítsanak a szűkös alkatrészgyártó kapacitás teremtette helyzeten. Külkereskedelmi propaganda-fórum Tudósítónktól: Pénteken tartotta alakuló ülését a Magyar Kereskedelmi Kamarában a propaganda-szakemberek fóruma. A terv szerint e két-háromhavon­­ként összeülő fórum a külkereske­delmi reklám és propaganda prob­lémáinak megbeszélését célozza, il­letve a problémák megoldását sze­retné elősegíteni. Szabó Imre, a ka­mara propaganda osztályának veze­tője bevezetőjében vázolta a fórum célját, majd számos hozzászólás alapján alakították ki a következő ülések témáit. RÖVIDEN A szombathelyi Styl Ruházati Vállalat 350 millió forintos termelé­séből — a fejlesztések következté­ben — 4 millió dollár értékű lesz az idén a férfi öltönyök és kosztü­mök tőkés exportja. A Tolna megyei Ruhaipari Szö­vetkezet bővítette Triumph-prog­­ramját. Júniusban elkezdték a frot­­tirköntösök készítését, szeptember­ben pedig a fürdőruhákét is. *+■ Megérkeztek az idei ősz első kül­földi vadászcsoportjai. A MAVAD idén megközelítőleg 3000 vadászt vár, akik főként az NSZK-ból, Svájcból és Ausztriából érkeznek. A Népművészeti Szövetkezet idén félmillió forint értékű faragott sakk­figurákat szállít — a külkereskede­lem közvetítésével — az NSZK-ba. A Kecskeméti Konzervgyárból tartósított csemegekukoricát szállíta­nak a Del­ Monte konszern megren­delésére.

Next