Világgazdaság, 1977. november (9. évfolyam, 213/2212-233/2232. szám)
1977-11-01 / 213. (2212.) szám
YSÜGGAZDASÁG 1977. NOVEMBER 1., KEDD IX. ÉVFOLYAM, 213. (2212.) SZÁM Zöld fény a font felértékelődésének A Bank of England beszüntette az intervenciót A brit jegybank egyelőre beszünteti a font árfolyamának manipulálását. Az angol valuta és a dollár kapcsolatának júliusi látványos megszakítása után tehát attól a valutakosártól is eloldja, amelyhez július óta igazította a devizapiaci intervenciókat. A ban bejelentése gyakorlatilag a font felértékelésével egyenértékű. Hogy ebben meddig akar elmenni, az még nem dőlt el, de általános vélemény szerint 5 százalékos felértékelődésénél lesz az a határ, amikor a bank újra közbelép. A londoni bejelentést az angol gazdasági helyzet javuló külföldi megítélése kényszerítette ki: az inflációs hatással fenyegető pénzbeáramlás ellen tenni kellett valamit. A nyugat-európai és amerikai devizapiacokon tegnap reggel már, a Bank of England szándékáról vasárnap megjelent előzetes értesülések hatására megindult a lázas fontvásárlás, amely átmenetileg 7 centtel is felverte az angol valuta árfolyamát. Ennek megfelelően a dollár jegyzései többhónapos mélypontra estek valamennyi központban. A hivatalos közlemény kiadása után egy ideig folytatódott a fenti irányzat, majd bekövetkezett a szokásos piaci visszahatás. A devizatőzsdéken záráskor a dollár irányzatát szilárdnak, a fontét lanyhának mondták a hírügynökségi jelentések. Ebben a természetes, a nyereség besöprését célzó visszavásárláson kívül szerepe volt az amerikai pénzügyminiszter újabb nyilatkozatának is. Blumenthal tegnap délután római sajtóértekezletén ünnepélyesen kijelentette, hogy az USA fenn akarja tartani a dollár erejét , aminek egyébként biztosítéka az Egyesült Államok gazdaságának egészséges állapota is. A nyilatkozat főleg az arab olajexportálóknak szólt, akiknek képviselői erősen szorongatták Blumenthalt a dollár árfolyamának örökös hanyatlása miatt (lásd lejjebb). A hivatalos közlemény, amely ilyen nagy zajt keltett a piacokon, meglehetősen szűkszavú: „A kormány úgy véli — mondja —, hogy a nagyarányú valutabeáramlás most már veszélyezteti a monetáris célkitűzés betartását. Ilyen körülmények között a Bank of England ennek megfelelően módosítani fogja intervenciós politikáját.” Akármilyen furcsa, ebből minden érdekelt azonnal megértette, hogy megszüntetik a dollárvásárlást, amellyel eddig megakadályozták, hogy a font árfolyama túlságosan emelkedjen (illetve a dolláré túlságosan essen). A dollár vételáraként kifizetett fontösszegek ugyanis a bankhálózatba kerülve megduzzasztják a forgalomban levő pénztömeget. A pénzellátás növelését a brit kormánynak a Nemzetközi Valuta Alappal kötött egyezség szerint évi 9—13 százalékra kell korlátoznia, nem beszélve arról, hogy az infláció lassításában elért eredményeket is veszélyezteti az ennél gyorsabb ütem. Július végén, amikor a Bank of England megszüntette a fontárfolyam rögzítését a dolláréhoz, 21 valutának a brit külkereskedelem arányai szerint súlyozott átlagában mérték a font „stabilitását”. Az így kifejezett átlagérték akkor az 1971. decemberi (az úgynevezett Smithsonian megállapodásban rögzített) középárfolyam 60 százaléka volt. Azóta (a múlt hét végéig) 62,5 százalékra emelkedett. A most bevezetett szabad lebegéstől további emelkedés várható. Hiszen eddig is csak a tekintélyes dollárvásárlások szorították le a fontot. Az intervenciós műveletek eredményeként a brit jegybank dollártartaléka több mint 20 milliárdra emelkedett. (Szeptember végén a hivatalos adat szerint 17,2 milliárd dollár volt a devizatartalék, s októberben becslések szerint 3 milliárddal duzzadt tovább.) A pénztömeg növekedése ebben a hónapban évi 15 százaléknak felelt meg. A londoni kincstár közleményére az értéktőzsde a részvényárfolyamok esésével válaszolt, a CBS iparszövetség pedig tiltakozó nyilatkozattal. A brit exportárak már az eddigi árfolyamon is hátrányosak voltak a nemzetközi versenyben — mondja a CBS. Ezt az érvelést cáfolják az adatok, amelyekről londoni tudósítónk számol be. Az OECD-országok öszszes exportjában Anglia részesedése az 1976. második negyedévi 7,3 százalékról 1977 azonos időszakában, tehát a font emelkedése idején 8,1 százalékra emelkedett. (Igaz, hogy tíz évvel ezelőtt még 12 százalék volt a brit részesedés.) A szocialista országok viszonylatában még nagyobb az angol előretörés. Az OECD tagállamainak a szocialista piacokra irányuló összexportját száznak véve a brit részesedés egy év alatt 4,1 százalékról 5,5-re ment fel. A megfigyelők szerint a tegnap bekövetkezett (a dollárhoz képest mintegy 3 százalékos) felértékelődés nem lesz elég, de 5 százaléknál a Bank of England majd újra közbelép, mert ez az a szint, amelyet az exportárak még nem éreznek meg, de az importot már észrevehetően olcsóbbítja, s így az infláció lassítását szolgálja. A kincstár szakértőinek számítása szerint 3— 4 százalékos felértékelődés az inflációs ráta 1 százalékos visszaesését eredményezi 9 hónap alatt. Van olyan vélemény is — újra londoni tudósítónkat idézzük , hogy a felértékelődés miatt megszoruló gyárosok majd a munkabéreken igyekeznek spórolni, s így könnyebb lesz a kormánynak betartania a béremelésekre előírt 10 százalékos határt. London gondjai a rekordszinten álló devizatartalékot, az északi-tengeri olajkincset, a javuló gazdasági klímát tükrözik. A megfigyelők bizonyosra veszik, hogy optimizmus fogja jellemezni a királynő trónbeszédét, amellyel csütörtökön megnyitja a parlament ülését. — IP — Blumenthal Rijádból Rómába érkezett Blumenthal amerikai pénzügyminiszter a hét végén közel-keleti körútjának utolsó állomáshelyén, Szaúd- Arábiában tárgyalt. A tárgyalások eredménye egy 100 millió dolláros napenergia-kutatási programról szóló megállapodás, amelyhez a két ország egyenlő arányban járul majd hozzá. Blumenthal úgy nyilatkozott, hogy a megbeszéléseken tapasztaltak alapján Szaúd-Arábia a caracasi OPEC-találkozón ismét az olaj alacsonyan tartása mellett száll majd síkra. Nem szólt arról, hogy a szaúdi olajpolitika befolyásolására ígéretet tett-e a dollár értékének védelmére. Blumenthal csak annyit közölt, hogy az amerikai valuta szilárdságára elég biztosítékot nyújt a kedvező amerikai gazdasági helyzet. Szaúd-Arábia, más olajexportáló országokhoz hasonlóan, korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a dollár árfolyamának tartós esése összezsugoríthatja vásárlóerejét. Ugyanez foglalkoztatja a kuvaiti közvéleményt is. Az egyik napilapban a Blumenthal látogatását követően megjelent cikk megállapítja, hogy az amerikai pénzügyminiszternek a dollár erősségével kapcsolatban tett kijelentései korántsem oszlatták el az aggodalmakat. A közel-keleti körút befejeztével Blumenthal vasárnap Rómába érkezett, ahol a két ország közti gazdasági együttműködésről tárgyal. Olaszország ösztönözni szeretné az amerikai beruházásokat, amelyek javítanák a gazdasági helyzetet és csökkenthetnék az olasz fizetési mérleg deficitjét. (Reuter, AP—DJ, MTI) Rugalmas árellenőrzés Spanyolországban Új, az eddiginél rugalmasabb s a kormány szerint hatékonyabb árellenőrzési rendszer lépett tegnap életbe Spanyolországban. Lényege: az eddigi 60-ról 30-ra csökkentették azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a számát, amelyek árát csak a kereskedelmi minisztérium hozzájárulásával lehet felemelni. (Közéjük tartozik például a tej, a cukor, az étolaj, a kenyér, a fagyasztott hal, a műtrágya, az olaj, az elektromos áram és a vasúti díjak). A minisztérium árellenőrzési tevékenységébe bevonják a fogyasztók képviselőit is. A szigorú árellenőrzés köréből kivont termékek és szolgáltatások (például a bor, a vaj, a kolbászfélék stb.) esetében 30 napos előzetes bejelentési kötelezettséget írnak elő, s a kormány fenntartja magának a jogot, hogy megvétózza a túlzott áremelési törekvéseket. A hatékony árpolitika a kormány gazdasági céljainak egyik legfontosabb eleme — mondják madridi megfigyelők. Az ellenzékkel kötött gazdasági paktum többek között kimondja, hogy 1978-ban a béremelések üteme nem haladhatja meg a 22 százalékot. A szakszervezeteket mindazonáltal csak akkor lehet önmérsékletre bírni, ha sikerül a jelenleg 30 százalékot is meghaladó infláció megfékezése. (Reuter) Az amerikai kereskedelmi deficit Az idei harmadik negyedévben az USA kereskedelmi deficitje szezonális kiigazítással számolva a második negyedévi 7,86 milliárd dollárról 7,56 milliárd dollárra szűkült — jelentette be az amerikai kereskedelmi minisztérium. A tavalyi harmadik negyedévben a kereskedelmi mérleghiány 2,81 milliárd dollár volt. A minisztérium szerint az idei deficit az eddig rendelkezésre álló adatok szerint éves szinten 30,3 milliárd dollár. A legjelentősebb importtételből, olajból és olajtermékekből a harmadik negyedévben 11,46 milliárd dollár értékben vásároltak, szemben az előző negyedévi 11,93 milliárd dollárral és a tavalyi azonos időszak 9,41 milliárd dollárjával. Az eddigi adatok alapján az olajimport éves szinten 45,89 milliárd dollárra rúg szemben a tavalyi 34,57 milliárd dollárral. (Reuter) NAPRÓL NAPRA A TULAI BESZÉLGETÉSEK CÍMŰ SOROZATÁNAK második részében moszkvai tudósítónk egy kolhozelnökkel való beszélgetését rögzíti. A mezőgazdasági vezető egyebek között szólt a háztáji gazdaságok szerepéről is. (6. oldal) -„ A MAGYAR VASKOHÁSZATNAK is ki kell alakítania gazdaságos termékszerkezetét, de nem könnyű az ipar új igényeinek kielégítésére való felkészülés. (3. oldal) + JÓL FEJLŐDNEK CSEHSZLOVÁKIA ÉS JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI KAPCSOLATAI. A továbblépés a kooperációk szélesítésével, a harmadik piaci közös fellépéssel látszik célszerűnek. (2. oldal) -I KUBAI—DÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNYT kötöttek, amely jó keretet nyújt az ipari-gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Jelenleg a két ország áruforgalma mintegy évi 14 millió dollár. (2. oldal) -f A TÖKÉSORSZÁGOKBAN A BERUHÁZÁSOK TERÉN legalábbis tétovázás tapasztalható, egyedül Ausztriában számítanak növekedésre. (4. oldal) + A DRASZTIKUS IZRAELI GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEKRE sztrájkokkal válaszolnak a szakszervezetek. A program meghirdetett célja megállítani az inflációt, csökkenteni a deficitet és gyorsítani a gazdasági növekedést. (2. oldal) + JAPÁN PANASZT TETT A GATT-NÁL az USA acélimportpolitikája miatt. A harmadik érdekelt, az EGK, hamarosan előterjeszti Washingtonnak az önkéntes exportkorlátozáson alapuló háromoldalú megállapodástervezetét. (0. oldal) „Hungary 1978” MAGYAR GAZDASÁGI RENDEZVÉNYSOROZAT AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében gazdasági rendezvénysorozat kezdődik kedden az Egyesült Államokban. A washingtoni megnyitóra és az USA három másik nagyvárosában Chicagóban, San Franciscóban és New Yorkban rendezendő magyar napokra népes magyar küldöttség utazott az USA- ba dr. Hetényi István államtitkárnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének vezetésével. Ma délelőtt a főváros Mayflower szállodájában lesz az ünnepélyes megnyitó, itt üdvözli a megjelenteket a kormány, a kongresszus és az üzleti világ képviselőit E. Thomas, a magyar—amerikai gazdasági tanács amerikai tagozatának elnöke. Ezután Esztergályos Ferenc nagykövet szólal fel és dr. Hetényi István tartja meg előadását „Hungary 1978” címmel. Az ezt követő munkaebéden Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke tart beszédet. Közvetlenül a rendezvény előtt a magyar delegáció vezetői találkoznak az amerikai kongresszus képviselőházának több tagjával, köztük C. Vanik és W. Frenzel képviselőkkel, akik az utóbbi időben komoly érdeklődést tanúsítottak a magyar—amerikai kereskedelmi kapcsolatok erősítése iránt. Washingtonból továbbutazik a magyar delegáció, Chicagóban november 3-án, San Franciscóban november 8-án, majd New Yorkban november 10-én lesznek a magyar napok. E három városban a délelőtti órákban 4—4 előadás hangzik majd el: Antalpéter Tibor, a KKM főosztályvezetője a külgazdasági kapcsolatokról és a közös vállalkozásokról. Bácskai Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója a magyar pénzügyi és hitelpolitikáról dr. Sattler Tamás, a Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője a magyarországi marketing munka sajátosságairól, dr. Pálos György, a Találmányi Hivatal jogi tanácsadója pedig a védjegyvédelemről, licenceljárásokról számol be s válaszol kérdésekre. Ezt munkaebédek követik, ahol dr. Hetényi István szólal fel, majd délután kötetlen megbeszéléseken, munkacsoportokban vitatják meg a kereskedelem fejlesztésével kapcsolatos témákat. A munkacsoportok magyar tagjait lényegében a magyar küldöttség tagjaiból választják ki; a delegációban a TANNIMPEX, a CHEMOLIMPEX, a TERIMPEX, a MEDIMPEX, az INTERCOOPERATION és a MEDICOR vezetői kaptak helyet. Az amerikai csoportok vezetőinek összetétele városonként némileg eltér majd egymástól, általában az amerikai kereskedelmi minisztérium és külügyminisztérium tagjai, továbbá a két ország kereskedelmében érdekelt amerikai cégek vezetői kapnak helyet bennük. A kamara a chicagói Miner céget bízta meg a rendezvénysorozat szervezésével. A cég összesen 32 ezer meghívót küldött szét, részben közvetlenül, részben különféle amerikai üzleti szervezeteken, helyi kamarákon keresztül. A meghívókhoz mellékelték a Magyar Kereskedelmi Kamarának a legújabb magyar gazdasági adatokat ismertető kiadványát is. A küldöttség a New York-i rendezvény után hazautazik, de az eseménysorozat még nem ér véget, gyakorlatilag 1978 végéig tart. Magyar szakemberek a kamara exportösztönzési alapjának támogatásával különféle szakmai konferenciákon vehetnek részt, havonként általában két magyar előadás hangzik majd el, így például az amerikai gumiipari szakértők konferenciáján, az országos kohászati szimpózionon. A HUNGEXPO pedig az amerikai szakkiállításokra jelentkező magyar vállalatoknak nyújt kedvezményeket. Washingtonban — mint a kereskedelmi minisztérium kelet—nyugati irodájában kifejtették — úgy tekintik a magyar napokat mint annak bizonyítékát, hogy Magyarország komolyan törekszik a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, új amerikai cégek bekapcsolására a magyar— amerikai kereskedelem áramába. A kamara szervezői gondosan igyekeztek előkészíteni a programot, nem rajtuk múlott, hogy a magyar gépipar néhány prominens képviselője hiányzik a magyar küldöttségből. Többen az utolsó pillanatban mondták le részvételüket, holott kétoldalú külkereskedelmi forgalmunknak éppen az a legfőbb gyengéje, hogy a korszerű ipari termékek kereskedelme jóval elmarad a mezőgazdasági áruk forgalmától. H. R. Viták az euro—arab párbeszéden Pénteken véget ért Brüsszelben az EGK és az Arab Liga „euro—arab párbeszédnek” titulált tárgyalássorozatának újabb fordulója. A közel-keleti kérdésről, valamint a gazdasági együttműködés problémáiról volt szó. Az arab országok nem kapták meg a garanciákat az EGK-tól nyugat-európai beruházásaik védelmére és nem sikerült megállapodni a technológia-csere elveiben sem. Arról viszont döntés született, hogy az EGK szakértői elkészítik két nagyszabású terv kivitelezhetőségi tanulmányát. Ezek között szerepel egy szíriai és egy iraki kikötő korszerűsítése, a hajószállítással kapcsolatos statisztikai adatok szabványosítása, az öntözési rendszer fejlesztése Szomáliában, a húsipar kiépítése Szudánban és a burgonyatermesztés felfuttatása Irakban. A tanulmányok elkészítése 18,5 millió dollárba kerül, ebből az arab országok 15 milliót finanszíroznak. Ami a párbeszéd politikai részét illeti, az Arab Liga arra akarta rászorítani az EGK-t, hogy foglaljon világosan állást a palesztin haza mellett. (A Közös Piac mind ez ideig nem határolta körül pontosan álláspontját, hogy hol alapítsák meg a palesztin államot és milyen autonómiát biztosítsanak neki. Azt sem sikerült az arab delegációnak elérnie, hogy az EGK ismerje el a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. Végül kompromisszumként abban állapodtak meg, hogy az eltérő nézeteket kifejtik a közös közleményben. A Közös Piac, az említett fenntartások ellenére, minden eddiginél keményebben ítélte el Izraelt, és állást foglalt izraeli települések létrehozása ellen a megszállt vidékeken. (DPA)