Világgazdaság, 1978. július (10. évfolyam, 126/2380-146/2400. szám)

1978-07-01 / 126. (2380.) szám

MAGYAR GAZDASÁG «■ 111 _ Magyar Kereskedelmi Kamara Magyar—USA Gazdasági Tanácsülés októberben Chicagóban Munkatársunktól. Pénteken elnökségi ülést tartott a Magyar—USA Gazdasági Tanács magyar tagcs­ata Molnár Józsefnek, a TAMNIMPEX vezérigazgatójának vezetésével. Ezen megbeszélték a Magyar—USA Gazdasági Tanács október 16—17-én sorra kerülő ne­gyedik, plenáris ülésének napirend­jét. A rendezvényre Chicagóban ke­rül sor. A megbeszélés résztvevői egyet­értettek, hogy külön jelentőséget ad az október végi találkozónak az a körülmény, hogy addig — minden valószínűség szerint — életbe lép a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény a legnagyobb kedvez­ményes elbánásról. Mint ismeretes, az amerikai szenátus június 27-én már jóváhagyta a március 17-én alá­írt kereskedelmi egyezményt. Az októberi rendezvény első nap­ján, a plenáris ülésen várhatóan a magyar—amerikai kereskedelmi kapcsolatokról, illetve a két ország gazdasági helyzetéről hangzanak el előadások. Ezt követően amerikai előadók tájékoztatják a magyar szakembereket az amerikai mar­keting sajátosságairól. Másnap hat témában: vegyipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság és élel­miszeripar, szerszámgépipar, elekt­ronika és fogyasztási cikkek ter­melése hallhatnak előadásokat az amerikai szakemberek a magyar fejlesztési elképzelésekről, a ma­gyar export- és importlehetőségek­ről. A pénteki ülésen megalakult a Magyar—USA Gazdasági Tanács új összetételű magyar elnöksége. Tisz­teletbeli elnöknek választották dr. Burgert Róbertet, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát vezérigaz­gatóját. A tagozat elnöke továbbra is Molnár József, a TAMNIMPEX vezérigazgatója. Három új elnökhe­lyettest kooptáltak: Kádár Lászlót, a MEDIMPEX megbízott vezérigaz­gató-helyettesét, dr. Kövesdi Attilát, az INTERCOOPERATION Rt. megbízott vezérigazgató-helyettesét, és Nagy Imrét, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyette­sét,. Ezenkívül az elnökségbe hat új tagot választottak be. . . Újabb magyar szakértők utaznak Líbiába ás Ghánába Munkatársunktól. A magyar—líbiai műszaki-tudo­mányos együttműködés bővítésé­ről, a részletes munkaprogramról tárgyaltunk az elmúlt napokban Bu­dapesten járt magas szintű líbiai delegáció tagjaival — tájékoztatta munktársunkat Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. A magyar és a líbiai kormány között 1974- ben megkötött műszaki-tudományos együttműködési megállapodás már eddig is lehetővé tette sok magyar szakember részvételét egy-egy líbiai fejlesztési program megvalósításá­ban. Jelenleg 230 hazai szakértő dol­gozik Líbiában, s most a két fél megállapodott abban, hogy 1980 vé­géig továbbiak utaznak ki: így pél­dául orvosok, magasan képzett ápolónők, építőipari, villamosipari, olajipari, bányaipari mérnökök, víz­gazdálkodási és mezőgazdasági ta­nácsadók. A megbeszélések szerint ez év végéig újabb 70 magyar szak­ember utazik Líbiába. Onnan 30—50 ösztöndíjas érkezik nyomdaipari, gépipari, szénbányászati, geológiai, építőipari és élelmiszeripari képzés­re, továbbképzésre Magyarországra. A közelmúltban érkeztem haza Accrából —­­folytatta Székács Imre —, ahol a ghanai tervezési minisz­terrel aláírták az 1978—79. évi mun­kaprogramot a műszaki-tudományos együttműködésre vonatkozóan. Esze­rint a magyar fél vállalta, hogy évente 30 ghanai ösztöndíjasnak nyújt Magyarországon tanulási, to­vábbképzési lehetőséget a geológia területén, a gyógyszergyártási és épí­tési technológiák elsajátításában. Magyarországról 13 szakértő uta­zik Ghánába a gépészet, a számító­­gépes technológia, a talajmechanika, a külszíni bányászat, az elektronikus berendezések gyártásának megszer­vezésére vagy bővítésére. ­ RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK — ipari nemesfém-bevonatozást, — műszaki keményaranyozást, — rhódiumozást, — dekoratív célokra történő aranyozást. *8 FŐVÁROSI óra & rkÉS ÉKSZERIPARI VÁLLALAT f? H Budapest IX., Balázs Béla u. 17. -Q " BUDaPEST PI­o­ i Telefonszám: 337—180,68-as mellék. Ügyintéző: Vaszary Sándor RÖVIDEN Budapesten folytatja VII. ülés­szakát a magyar-vietnami gazda­sági, műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottság. A viet­nami delegáció vezetőjét, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettest teg­nap fogadta Kádár János. A Minisztertanács Herkner Ottót külkereskedelmi miniszterhelyettes­sé nevezte ki. -%■ A Minisztertanács Pál Lénárdot, az OMFB elnökét kinevezte az Országos Atomenergia Bizottság elnökévé. 1978. JÚLIUS 1.­3 ÚJ LEHETŐSÉGEK A KGST XXXII. ÜLÉSSZAKÁNAK TÜKRÉBEN (folytatás az 1. oldalról) A bukaresti ülésszakon jóváha­gyott hosszú távú együttműködési célprogramok fő vonásai a követ­kezők: Energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-program Az energia-, fűtőanyag- és nyers­anyag-célprogram több mint 100 együttműködési feladatot tartalmaz. Kidolgozása alapvetően arra irá­nyult, hogy a tervezett együttmű­ködés hosszú távon elősegítse a KGST-országok szükségleteinek ki­elégítését villamos energiából, a leg­fontosabb fűtőanyagokból, fekete- és színesfémekből, egyes alapvető vegyipari, cellulóz- és papíripari nyersanyagokból és késztermékek­ből. A célprogram energetikai fejezete mindenekelőtt a rendelkezésre álló nemzeti erőforrások további feltá­rását és hatékonyabb felhasználá­sát, a népgazdasági termelés fajla­gos energia- és anyagigényességé­nek csökkentését és a KGST-orszá­­gokból származó importlehetőségek bővítését tűzi ki célul. Megkülön­böztetett figyelmet fordít a növek­vő villamosenergia-igények kielé­gítésére, aminek fő útját az atom­­energetikai együttműködés fejlesz­tésében jelöli meg. Ehhez jó ala­pul szolgál az 1977 novemberében aláírt általános egyezmény a KGST- országok egyesített villamos energe­tikai rendszereinek távlati — 1990- ig történő — fejlesztésében folyta­tandó együttműködésről. A célprog­ram például tartalmazza Magyaror­szág, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió tervezett együtt­működését, amely az ezen országok­ba irányuló szovjet villamosenergia­szállítások növelésére szolgáló 4000 MW teljesítményű, hmelnyicki (Szovjetunió) atomerőmű létesítését célozza közös összefogással. A célprogram nyersanyagokkal foglalkozó fejezete többek között fontos célként jelöli meg annak az együttműködési javaslatnak a kidol­gozását, hogy a Szovjetunió terüle­tén az érdekelt tagállamok közre­működésével, szükségleteik kielégí­tésére szolgáló energiaigényes vegy­ipari termelőkapacitásokat (például ammónia, metanol, PVC, polietilén, stb.) hozzanak létre. Egyidejűleg az együttműködésben érdekelt KGST- országokban a Szovjetunió szükség­leteit is kielégítő, kevésbé energia­­igényes vegyipari (például növény­védő szerek, textilipari segédanya­gok, színezékek, poliuretán, stb.) termelőkapacitások létesítését terve­zik. A geológiai kutató- és feltáró­tevékenység összehangolása során külön intézkedések egyeztetését ter­vezik a Mongólia és Kuba természe­ti kincseinek feltárásában folytatan­dó együttműködés fejlesztésére. Mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram A mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri célprogram mintegy 60 együtt­működési feladatot tartalmaz. Kidol­gozása olyan együttműködési lehető­ségek feltárására irányult, amelyek egyrészt az egyes tagállamok ked­vező természeti adottságainak maxi­mális hasznosítását, másrészt a szo­cialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítését ösztönzik és kedvező feltételeket biztosítanak a KGST- országok gabona-, takarmány-, hús- és húskészítmény-, cukor-, friss és feldolgozott zöldség- és gyümölcs-, bor-, olajos mag-, burgonya- és gya­potszükségleteinek a tagállamok saját termeléséből történő teljesebb kielégítéséhez. A célprogram jelentős tudomá­nyos-műszaki feladatokat tartalmaz a mezőgazdasági termelés biológiai bázisának összehangolt fejlesztésé­ben, valamint a korszerű termelési módszerek kidolgozásában és meg­honosításában. A további vizsgálatot igénylő együttműködési elgondolások tar­talmazzák azokat a kubai javaslato­kat, amelyek a KGST-országok köz­reműködésével a cukorgyártás és a citrusfélék termelésének 1981—1990. évek közötti komplex fejlesztését, valamint e termékek KGST-orszá­­gokba irányuló exportjának jelentős növelését célozzák. A célprogramban magyar javas­latok is szerepelnek, amelyek terme­lési adottságaink teljesebb kihasz­nálása és fejlesztési lehetőségeink maximális mozgósítása mellett mó­dot adhatnak olyan fontos mezőgaz­dasági termékek, mint a gabona, a hús és a húskészítmények, a zöld­ség és a zöldségkonzervek, a­ gyü­mölcs és a gyümölcskonzervek, va­lamint a bor termelésének és a KGST-országokba irányuló export­jának növelésére. Figyelembe vé­ve azonban, hogy a fejlesztés esz­közigénye igen jelentős — eseten­ként eléri az alapanyag-termelés egyes ágainak fajlagos beruházási igényeit — az együttműködés felté­teleit az érintett országokkal kétol­­dalúan szükséges egyeztetni é­lesztését szolgáló korszerű gépek és berendezések, géprendszerek bizto­sításához szükséges intézkedések ki­dolgozását. A javasolt együttműkö­dési megoldások főleg a termelési szakosítás és kooperáció elmélyíté­sével és a kölcsönös gépszállítások növelésével számolnak. A célprogramban szereplő felada­tok közül különösen jelentős az atomerőművi gépgyártásban elő­irányzott szakosítás és kooperáció, valamint a gépipar korszerűsítésé­hez szükséges, nagy teljesítményű megmunkáló sorok, számjegyvezér­lésű szerszámgépek, továbbá a vegy­ipari, az olaj- és gázipari, a bányá­szati és a kohászati berendezések, a pneumatikus és a hidraulikai ele­mek gyártására megjelölt együttmű­ködési intézkedések kialakítása. Az ipari fogyasztási cikkek és a közlekedési, valamint az e területek számára szükséges gépeket és be­rendezéseket tartalmazó célprogra­mok kidolgozása folyik és ezeket a Tanács jövő évi ülésszaka fogja megtárgyalni. Gépipari célprogram A gépipari célprogram mintegy 100 együttműködési feladatot tartal­maz. Előirányozza az előzőkben is­mertetett célprogramokban szereplő együttműködési feladatok megoldá­sát, valamint a gépipar saját fej­ Kiemelkedően fontos a sikeres végrehajtás A magyar népgazdaság számára különös jelentőségű a Komplex Programban és a hosszú távú együttműködési célprogramokban foglaltak sikeres megvalósítása, az a sokirányú tevékenység, amely a KGST-országok közötti együttműkö­désben, a szocialista gazdasági in­tegráció folyamatában mindinkább kibontakozik. A fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjainak megteremtése, a népgaz­daság termelési szerkezetének fej­lesztése és hatékonyságának javí­tása, a lakosság életszínvonalának rendszeres emelkedése elválasztha­tatlan hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakulásától , min­denekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával folytatott együttműködéstől. Jól tükrözi ezt a Központi Bizott­ság 1978. áprilisi ülésének határoza­ta, amikor hangsúlyozza: „Jövőbeni fejlődésünket saját­­ lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munká­jára, a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítésére, a KGST kere­tében folytatott együttműködés to­vábbi erősítésére alapozzuk.” E cé­lok megvalósításához teremt új le­hetőséget a bukaresti ülésszak ha­tározataiban, a célprogramokban foglaltak sikeres megvalósítása, amelyek új vonásokkal és hatékony megoldási lehetőségekkel gazdagít­va tervszerűbbé teszik, tovább szé­lesítik és nagyobb távlatokra vetítik az együttműködést. Nagy Ferenc a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát 69 millió rubeles szovjet üzlete Moszkvai tudósítónktól: Hatvanmillió rubel értékű ma­gánjogi szerződést írt alá pénteken Moszkvában Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója és V. N. Miskov, a szovjet Traktoroexport külkereske­delmi egyesülés elnöke. Mint ismeretes, alig egy hónapja látta el kézjegyével Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter és Valentyin Meszjac mező­­gazdasági miniszter a magyar—szov­jet hosszú távú baromfitenyésztési, termelési és műszaki-tudományos együttműködési tárcaközi egyez­ményt, amely a többi között elő­irányozza, hogy Magyarország két darab 400 ezer férőhelyes broyler­­tenyésztelepet és ugyancsak két da­rab, évi 10,6 millió darab teljesít­ményű broyler-üzemet állít fel a Szovjetunióban a bábolnai barom­fitenyésztési rendszer alapján. Ezen­kívül a szovjet partner rendelke­zésére bocsátja a rendszerekhez szükséges tenyészállatokat, a haté­kony takarmányozást biztosító pre­­mixeket és a komplett termelési technológiát. Az 1990-ig terjedő idő­szakra előirányzott együttműködési program fontos eleme, hogy a ma­gyar fél a szerződési feltételek be­tartása esetén garanciát vállal meg­határozott termelési és teljesítmény­szint elérésére. A pénteken aláírt magánjogi szer­ződés, amelyet feltehetően már a közeljövőben továbbiak követnek, épületek (több mint 500 baromfi­istálló) és a hozzájuk tartozó tech­nológiai berendezések, fűtő- és szel­lőzőrendszerek szállítását rögzíti. A Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát és szovjet partnerei között intenzív tárgyalások folynak te­nyészállatok, takarmánypremixek és a rendszer szerves részét alkotó ál­lategészségügyi laboratóriumok szál­lítására is. A Traktoroexport külkereskedelmi egyesülés hosszabb ideje együttmű­ködik Bábolnával, valamint az Ag­­rotröszt és a KOMPLEX vállalatok­kal. Az egyesülés és magyar part­nerei tavaly 110,7 millió rubel ér­tékben cseréltek árukat egymással. A Traktoroexport mindenekelőtt traktorokat és kombájnokat ad el Magyarországnak: tavalyi exportja 67,6 millió rubel volt. A magyar vállalatok a múlt évben összesen­ 43,1 millió rubelért értékesítettek különböző mezőgazdasági berende­zéseket, komplett szárnyastenyésztő berendezéseket a Traktoroexport révén. I

Next