Világgazdaság, 1978. augusztus (10. évfolyam, 147/2401-169/2423. szám)
1978-08-01 / 147. (2401.) szám
MAGYAR GAZDASÁG miről ír a KÜLGAZDASÁG (Kiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiia.iiiiMiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiastit’CTainniiiimiiciimiiarisHaajii.iiLij.uj.i.t.iiij.iii.iiisuj.Lij.iiiii.i.NJii.hiiii.i.Miia.i Huszár Ernő: Az új szabadkereskedelmi politika és a protekcionizmus A világgazdaság elhúzódó válságának egyik legtöbbet vitatott jelensége a protekcionista törekvések erősödése, a hazai piacok védelmét, nyíltan vagy burkoltan célzó intézkedések, még inkább az exportkorlátozásokkal való fenyegetőzések számának és hatásának növekedése a tőkés országokban. Az 1940-es évek végén kialakított tőkés kereskedelempolitikai elvrendszer — deklarált céljaival és főként szándékával ellentétben — nem tükrözött gyökeres szakítást a protekcionista szemlélettel, hanem valójá-ban a szabadkereskedelmi és protekcionista kereskedelempolitikai irányzatok sajátos szimbiózisa számára teremtett ideális feltételeket. Ebben az összefüggésben a protekcionizmus 1973—74 utáni felerősödése nem tekinthető olyan irányváltozásnak, amely szöges ellentétben áll az új szabadkereskedelmi koncepcióval. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gyors ütemben növekedő, mindinkább tartósnak ígérkező munkanélküliséget és a gazdasági élet egyéb zavarait érzékelve, az érintett tőkés államok beindítják azokat a piacvédő mechanizmusokat, aktivizálják azokat az eszközöket, amelyeket az általuk elfogadott, a teljes foglalkoztatottság tézisén alapuló „nyitott kereskedelmi rendszer” zavarai, kudarca esetére a maguk számára tulajdonképpen mér elvben eleve biztosítottak. Az 1970-es években kibontakozó és 1974—75-ben kiéleződő tőkés világgazdasági válságot követően mind több intézkedésben jelentkező prostekcionizmus nem értékelhető az előző két évtized fejleményeihez viszonyítva gyökeres fordulatként, bár kétségtelen, hogy kereskedelem-politikai szempontból minőségileg új helyzet van kialakulóban. Úgy tűnik, hogy a világkereskedelemben is tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket a reálisnál egyelőre nagyobb mértékben tulajdonítják közvetlenül a kereskedelem-politikai importkorlátozásoknak. A tőkés világnak jelenleg nincs konkrét programja a gyors kilábalásra a strukturális válságból. Ez előrevetíti annak a valószínűségét, hogy a protekcionizmusra, a kereskedelmi kapcsolatok közvetlen befolyásolására irányuló tendenciák tovább élnek. A szabadkereskedelem esélyei — különösen rövid távon — nem ítélhetők kedvezőnek. Ugyanakkor nem kétséges, hogy, a nemzetiállamok elzárkózó kereskedelem-politikájának további radikális fokozódása a világgazdasági kapcsolatok intenzitásának, az országok közötti összefonódottságának mai szintjén olyan anakronizmus lenne, amely beláthatatlan károkkal járna az emberiség számára. A kivezető út szempontjából erősödik annak szükségessége, hogy a világ országai az eddiginél, hatékonyabb közös erőfeszítéseket tegyenek olyan nemzetközi gazdasági rend kialakítására, amely biztosítja számukra — nem a piaci erők kizárásával, megkerülésével, hanem azok fokozott szabályozásán keresztül, a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök kölcsönösen kedvező eloszlását. Két dolog bizonyosnak látszik. Az egyik, hogy a megvalósítás aligha nélkülözheti az enyhülési tendencia fennmaradását, mint alapvető politikai feltételt. A másik: az új nemzetközi gazdasági rend kialakításával kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat nem szabad a fejlett tőkés és a fejlődő országok közötti gazdasági együttműködés kérdéseire leszűkíteni, hanem a világgazdaság egészében kell gondolkodni. A magyar kereskedelempolitika vonatkozásában az a következtetés adódik, hogy exportképességünk fokozása a tőkés relációban szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyozott, perspektivikus kapcsolatokat építhessünk ki. (1978. évi 7. szám) ElNSiililllllis KÖVEDEN Augusztus 4-én a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában a dán tagozat kibővített elnökségi VB. ülést tart 14 órakor. -A, Óránként 10 mázsa borsószem cséplésére alkalmas gépekből 80 darabot adott át szovjet vevőjének a HÓDGÉP makói gyára. A nemrég kifejlesztett újabb zöldborsóbetakarító-gépből jövőre 300 darabot kérnek a szovjet szakemberek. Mit közöl a Külkereskedelmi Értesítő legújabb száma? Tudósítónktól: Rövidesen megjelenik a Külkereskedelmi Értesítő legújabb 1978/11. száma. A lap közli többek közt a 33/1978. (VII. 4.) számú minisztertanácsi rendeletet a Magyar Népköztársaság , kormánya és az Osztrák Köztársaság kormánya között Budapesten 1977. évi május hó 2-án aláírt, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről. Az egyezmény vámigazgatási együttműködést, kérdéseket szabályoz. A 35/1978. (VII. 6.) számú minisztertanácsi rendeletet a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgáltatásáról is közli a 11. szám. A jogszabály alapvető rendelkezése, hogy a tartós fogyasztási cikkek üzembe tartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről, illetve tartozékokról, továbbá a javítószolgálatról a gyártó illetve az importáló vállalat az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan köteles gondoskodni. A jogszabály alkalmazásában importálónak tekintendő a külkereskedelmi vállalat megbízója, saját számlára történő import esetén a külkereskedelmi vállalat. A 38/1978. (VII. 18.) számú minisztertanácsi rendelet is szerepel az Értesítőben (kihirdetve a Magyar Közlöny 1978. évi 46. számában). Ez az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló nomenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben 1950. december 15-énmegkötött egyezményhez illetve az ezt módosító, Brüsszelben, 1955. július elsején, létrejött jegyzőkönyvhöz való csatlakozást hirdeti ki. A Külkereskedelmi Értesítőben megjelenik a 6/1978. (VII. 7.) KKM miniszteri rendelet is. Ez a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában megállapított vámtételek alkalmazásáról szóló, 3/1978. (IV. 15.) KKM rendeletet módosítja. A rendelet az Amerikai Egyesült Államok felvételével egészíti ki a 3/1978. (IV. 15.) KKM számú rendeletben közölt jegyzéket. A lap közli továbbá az 1978/79. évi vezető továbbképző tanfolyamok és gazdaságpolitikai konferenciák programjait. Ezenkívül hozza a közgazdász-továbbképzés programját, jelentkezési felhívást a szervező, gépszervező, programozó és gépkezelő tanfolyamokra, továbbátájékoztat a KSH védjegy katalógus megjelenéséről. A Az Egyesült Államok továbbra is vezet a termelékenységben Süddeutsche Zeitung A termelékenységben továbbra is messze az Egyesült Államok halad az élen. Csaknem egynegyedével előzi meg az NSZK-t, jóllehet, ott az egy főre eső teljesítmény nagyobb, mint a legtöbb fejlett ipari országban. Az egy dolgozóra számított termelékenységi érték Olaszországban és Nagy-Britanniában mindössze csak 59 százalékát éri el a nyugatnémetországi szintnek, a francia és a japán ipar kereken egyötöd részszel kevesebb a nyugatnémetnél. Japánban nagyfokú a termelékenység az exportorientált nagyvállalatoknál, ezzel szemben lemarad a kis- és középüzemekben — állapítja meg a Dresdner frank egyik jelentése. A nemzetközi összehasonlításból kitűnik, hogy a kisebb termelékenység általában alacsonyabb bérekkel jár együtt. A bank számítása szerint a viszonylagos bérköltség az Egyesült Államokban a legalacsonyabb. Az USA-beli 24 százalékkal magasabb termelékenység mellett az egy foglalkoztatottra eső bérköltség az iparban 10 százalékkal alacsonyabb, mint az NSZK-ban és az amerikai darabbérköltségek23 százalékkal kisebbek, mint a nyugatnémet termékeké. A nyugat-németországinál nagyobbak viszont a költségek Svédországban és Svájcban, éspedig — mintegy a nyugat-németországival azonos munkaköltség mellett — éppen a termelékenység miatt. Érdekes számok adódnak Olaszországban: jóllehet a bérráfordítás 40 százalékkal kisebb, mint Nyugat-Németországban, Olaszországban mégis nagyobb a termékegységenkénti munkaköltség-ráfordítás, mint a nyugatnémeteknél. (1978. július 10.) » K él magyar külkereskedelmi forgalom földrajzi megoszlása származási-rendeltetési országok szerint 1977—70.—V. hónapban FFHOZATAL KIVITEL * | EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977 | 1978 | 1977______1978 \ 1977______1978 EURÓPAI ORSZÁGOK 81 867,9 91 669,1 68 484,3 70 412,7 —13 383,6 —21 256,4 ebből: EURÓPAI KGST _____ ORSZÁGOK 49 181,8 53 408,6 44 131,8 46 127,1 —5 060,0 —7 281,5 ebből: Bulgária 1 044,8 1 008,0 898,3 930,7 146,5 —37,3 Csehszlovákia 5 004,6 5,362,8 5 702,3 5 400,0 +697,7 +37,2 Lengyelország 3 618,1 4 576,7 3 779,1 3 503,8 +161,0 1072,9 NDK 7 532,8 8423,6 7 099,6 6 797,5 —433,2 — 1 626,1 Románia 2 436,7 2 051,8 2 241,8 2 295,1 —194,9 +243,3 Szovjetunió 29 474,7 31 972,8 24 356,8 26168,0 —5117,9 5 804,8 KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI 21 280,7 24 201,2 13 801,0 13 612,8 —7 479,7 —10 588,4 Belgium—Luxemburg 1 017,8 1 429,8 346,2 513,4 671,6 916,4 Franciaország 2 210,5 2 457,0 1 324,0 1 226,9 886,5 1 230,1 Hollandia 1 638,7 1790,3 780,9 1013,9 857,8 776,4 NSZK 10 294,0 12 507,2 6 674,5 5 844,6 —3 619,5 —6 662,6 Olaszország 3 441,2 3 422,9 3 234,2 3 649,9 207,0 +227,0 Dánia 568,7 544,6 397,2 288,3 —171,5 256,3 Nagy-Britannia 1 974,3 1 967,3 1017,8 1 053,0 956,5 914,3 Ír Köztársaság 135,5 82,1 26,2 22,8 109,3 59,3 EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 11 405,4 14 059,3 10 551,5 10,672,8 —853,9 —3 386,5 ebből: Svájc (Liechtensteinnel) 2 074,7 2 408,7 1 044,5 1 195,1 —1 030,2 1 213,6 Ausztria 4,221,4 5 138,5 2 760,5 2 537,6 —1 460,9 —2 600,9 Svédország 1 195,6 1 558,0 867,7 711,4 —327,9 —846,6 Norvégia 144,2 261,9 227,8 183,7 +83,4 —78,2 Portugália 64,1 186,3 17,0 8,9 —47,1 —177,4 Finnország 632,6 806, 327,2 414,6 —355,4 —391,5 Görögország 334,9 381,0 482,1 499,3 +147,2 +138,3 Törökország 607,4 669,9 295,5 323,9 —311,9 —346,0 Spanyolország 424,3 423,7 159,7 254,0 264,6 169,0 Jugoszlávia 1 373,9 1 551,2 2 183,5 3 109,6 +809,6 +1 558,4Egyéb országok és kikötők 282,3 685,1 2 186,0 1 401,0 +1 903,7 +715,9 ÁZSIAI ORSZÁGOK 3 991,0 6 150,1 4 708,7 4 701,3 +717,7 —1 448,8 ebből: Irak 1 173,4 1 989,5 1 015,7 953,8 —157,71 035,7 Libanon 16,2 12,7 170,4 712,1 +154,2 +699,4 Szíria 58,6 124,6 642,6 131,9 +584,0 +7,3 India 450,2 264,0 265,4 275,6 —184,8 +11,6 Irán 426,5 620,2 811,9 887,6 +385,4 +267,4 Pakisztán 43,2 65,2 122,4 26,0 +79,2 —39,2 Kuvait ~ 475,4 414,4 +475,4 +414,4 FFHOZATAL 1 KIVITEL | EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon _____________________________1977 | 1978______1977 1978 | 1977 | 1978 Sri Lanka 10,6 19,0 2,6 6,6 —8,0 —12,4 Banglades 17,9 12,5 14,3 18,6 —3,6 +6,1 Mongólia 48,5 53,8 49,0 84,5 +0,5 +30,7 Kínai Népköztársaság 425,8 779,7 217,6 445,3 —208,2 —334,4 Koreai Népi DK 43,0 49,6 38,8 58,4 —4,2 +8,3 Vietnami Szoc. Közt. 56,7 95,4 241,4 243,6 +184,7 +148,2 Japán 815,5 1 217,9 91,6 160,5 —723,9 —1 057,4 AFRIKAI ORSZÁGOK 2 100,0 2,734,5 1 704,5 2 411,4 —395,5 —323,1 ebből: Algéria 127,8 110,8 658,6 580,0 +530,8 +469,2 Egyiptom 328,9 550,5 112,1 194,9 —216,8 —355,6 Líbia — — 256,1 593,9 +258,1 +593,9 Marokkó 61,5 127,8 37,7 69,9 —23,8 —57,9 Nigéria 278,3 684,9 175,2 532,6 —103,1 —152,3 Szudán 197,7 192,2 131,2 29,5 —66,5 —162,7 Tunézia 10,1 2,1 192,2 135,1 +92,1 +133,0 AMERIKAI ORSZÁGOK 7 882,3 6 003,7 1 518,0 1 934,1 —6 364,3 —4 069,6 * ebből: USA 2 095,0 2 204,1 802,4 790,7 —1 292,6 —1 413,4 Kanada 306,8 174,9 208,8 242,7 —98,0 +67,8 Argentína 24,4 128,2 32,5 23,9 +8,1 —104,3 Brazília 3 351,1 2 027,3 38,5 179,5 —3 312,6 —1 847,8 Ecuador 291,5 455,5 2,4 4,0 —289,1 —451,5 Kolumbia 50,1 — 9,2 18,4 —40,9 +18,4 Kuba 670,8 428,2 208,8 554,9 —462,0 +126,7 Mexikó 96,4 150,7 28,4 29,0 —68,0 —121,7 Peru 552,9 347,2 39,8 11,1 —513,1 —336,1 Uruguay 24,3 11,0 43,6 5,1 +19,3 —5,9 Venezuela — — 37,9 21,0 +37,9 +21,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 491,1 493,5 86,3 145,2 —404,8 —348,3 ebből: Ausztrália 418,8 448,1 50,3 84,3 —368,5 —363,8 ÖSSZESEN: 96 332,3 107 050,9 76 501,8 79 604,7 —19 830,5 —27 446,2 4. A forgalom értéke határparitáson 97 815,5 108 929,2 74 965,3 78 010,2 —22 850,2 —30,919,0 1978. AUGUSZTUS 1. ) (^3 Adatátviteli leszemlezések a SzöViGillítióba Tudósítónktól: Pénteken Moszkvában a BUDAVOX Rt. 9,3 millió rubeles szerződést írt alá az Elektronorgtechnika külkereskedelmi egyesüléssel adatátviteli berendezések exportjára. A szállítás 1979-ben esedékes, a berendezéseket a Telefongyár, illetve az Orion gyártja. Baromfitenyésztési világkoragresszus és kiállítás Erids Jane Sraitsn Tudósítónktól. A baromfitenyésztési világkongresszus négyévenként kerül megrendezésre és ennek keretén belül bonyolítják le általában a hasonló témájú kiállítást is. 1978-ban a világkongresszust és a kiállítást szeptember 17—21 között Riotte,Janeiróban rendezik meg. Az alkalmanként más-más helyen lezajló világkongresszuson Magyarország másodízben vesz részt hivatalosan. A kiállításon Magyarországot a HUNGEXPO szervezésében a MEDIMPEX és a TERIMPEX képviseli. Az árubemutatóhoz a AGROBERAGROINVEST „Baromfitenyésztés és -tartás komplett berendezései” című dokumentációs anyaggal, a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát baromfitenyésztési rendszert bemutató dokumentációval, a Vörös Október Mg. Tsz. a galambtenyésztési technológia ábrázolásával csatlakozik. Véget ért a szegedipari vásár A vasárnap este zárult szegedi ipari vásárt több mint 150 ezer látogató kereste fel; hasonló közönségsikere eddig csak a két évvel ezelőtti centenáriumi vásárnak volt. A rendezvény — szakmai, gazdasági, hasznán kívül — élénkítette a határmenti árucserét, Dél- Magyarország és a vajdasági termelő vállalatok kooperációját is. A vásáron összesen mintegy 2 és fél millió dollár értékű áru cseréjére kötöttek szerződést. Például a Pécsi Bőrgyár nappaliőrt ad el a kanizsai Elita cipőgyárnak divatos női cipők ellenében. Fontos együttműködési megállapodást kötött a szegedi kenderfeldolgozó ipar a zentai és az apatini kendergyárakkal: a kender egy részét jugoszláv gyárakban dolgozzák fel fonallá. (MTI)