Világgazdaság, 1978. augusztus (10. évfolyam, 147/2401-169/2423. szám)

1978-08-01 / 147. (2401.) szám

MAGYAR GAZDASÁG miről ír a KÜLGAZDASÁG (Kiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiia.iiiiMiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiastit­’CTainniiiimiiciimii­arisHaajii.iiLij.uj.i.t.iiij.iii.iiisuj.Lij.iiiii.i.NJii.hiiii.i.Miia.i Huszár Ernő: Az új szabadkereskedelmi politika és a protekcionizmus A világgazdaság elhúzódó válsá­gának egyik legtöbbet vitatott je­lensége a protekcionista törekvések erősödése, a hazai piacok védelmét, nyíltan vagy burkoltan célzó intéz­kedések, még inkább az exportkor­látozásokkal való fenyegetőzések számának és hatásának növekedése a tőkés országokban. Az 1940-es évek végén kialakított tőkés kereskedelempolitikai elvrend­szer — deklarált céljaival és főként szándékával ellentétben — nem tük­rözött gyökeres szakítást a protek­cionista szemlélettel, hanem valójá-­­ban a szabadkereskedelmi és pro­tekcionista kereskedelempolitikai irányzatok sajátos szimbiózisa szá­mára teremtett ideális feltételeket. Ebben az összefüggésben a protek­cionizmus 19­73—74 utáni felerősödé­se nem tekinthető olyan irányválto­zásnak, amely szöges ellentétben áll az új szabadkereskedelmi koncep­cióval. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gyors ütemben növekedő, mindinkább tartósnak ígérkező mun­kanélküliséget és a gazdasági élet egyéb zavarait érzékelve, az érin­tett tőkés államok beindítják azokat a piacvédő mechanizmusokat, akti­vizálják azokat az eszközöket, ame­lyeket az általuk elfogadott, a tel­jes foglalkoztatottság tézisén alapuló „nyitott kereskedelmi rendszer” za­varai, kudarca esetére a maguk szá­mára tulajdonképpen mér elvben eleve biztosítottak. Az 1970-es években kibontakozó és 1974—75-ben kiéleződő tőkés vi­lággazdasági válságot követően mind több intézkedésben jelentkező pro­­stekcionizmus nem értékelhető az előző két évtized fejleményeihez vi­szonyítva gyökeres fordulatként, bár kétségtelen, hogy kereskedelem-po­litikai szempontból minőségileg új helyzet van kialakulóban. Úgy tű­nik, hogy a világkereskedelemben is tapasztalható kedvezőtlen jelensége­ket a reálisnál egyelőre nagyobb mértékben tulajdonítják közvetlenül a kereskedelem-politikai importkor­látozásoknak. A tőkés világnak jelenleg nincs konkrét programja a gyors kilába­lásra a strukturális válságból. Ez előrevetíti annak a valószínűségét, hogy a protekcionizmusra, a keres­kedelmi kapcsolatok közvetlen be­folyásolására irányuló tendenciák tovább élnek. A szabadkereskedelem esélyei — különösen rövid távon — nem ítél­hetők kedvezőnek. Ugyanakkor nem kétséges, hogy, a nemzeti­­államok elzárkózó kereskedelem-politikájá­nak további radikális fokozódása a világgazdasági kapcsolatok intenzi­tásának, az országok közötti össze­­fonódottságának mai szintjén olyan anakronizmus lenne, amely belátha­tatlan károkkal járna az emberiség számára. A kivezető út szempontjá­ból erősödik annak szükségessége, hogy a világ országai az eddiginél, hatékonyabb közös erőfeszítéseket tegyenek olyan nemzetközi gazdasá­gi rend kialakítására, amely bizto­sítja számukra — nem a­ piaci erők kizárásával, megkerülésével, hanem azok fokozott szabályozásán keresz­tül,­­ a nemzetközi munkamegosz­tásból származó előnyök kölcsönö­sen kedvező eloszlását. Két dolog bizonyosnak látszik. Az egyik, hogy a megvalósítás aligha nélkülözheti az enyhülési tendencia fennmaradását, mint alapvető politikai feltételt. A másik: az új nemzetközi gazdasági rend kialakításával kapcsolatos el­képzeléseket, feladatokat nem sza­bad a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok közötti gazdasági együttmű­ködés kérdéseire leszűkíteni, ha­nem a világgazdaság egészében kell gondolkodni. A magyar kereskedelem­politika vonatkozásában az a következtetés adódik, hogy exportképességünk fo­kozása a tőkés relációban szüksé­ges, de nem elégséges feltétele, hogy kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyo­zott, perspektivikus kapcsolatokat építhessünk ki. (1978. évi 7. szám) ElN­Siililllllis KÖVEDEN Augusztus 4-én a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházában a dán tagozat kibővített elnökségi VB. ülést tart 14 órakor. -A, Óránként 10 mázsa borsószem cséplésére alkalmas gépekből 80 darabot adott­ át szovjet vevőjének a HÓDGÉP makói gyára. A nemrég kifejlesztett újabb zöldborsóbetaka­­rító-gépből jövőre 300 darabot kér­nek a szovjet szakemberek. Mit közöl a Külkereskedelmi Értesítő legújabb száma? Tudósítónktól: Rövidesen megjelenik a Külkeres­kedelmi Értesítő legújabb 1978/11. száma. A lap közli többek közt a 33/1978. (VII. 4.) számú miniszterta­nácsi rendeletet a Magyar Népköz­társaság , kormánya és az Osztrák Köztársaság kormánya között Bu­dapesten 1977. évi május hó 2-án aláírt, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segít­ségnyújtásról szóló egyezmény kihir­detéséről. Az egyezmény vámigazga­tási együttműködést, kérdéseket sza­bályoz. A 35/1978. (VII. 6.) számú minisz­tertanácsi rendeletet a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgáltatásáról is közli a 11. szám. A jogszabály alapvető ren­delkezése, hogy a tartós fogyasztási cikkek üzembe tartásához, illetve ja­vításához szükséges alkatrészekről, illetve tartozékokról, továbbá a ja­vítószolgálatról a gyártó illetve az importáló vállalat az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan köte­les gondoskodni. A jogszabály alkal­mazásában importálónak tekintendő a külkereskedelmi vállalat megbí­zója, saját számlára történő import esetén a külkereskedelmi vállalat. A 38/1978. (VII. 18.) számú mi­nisztertanácsi rendelet is szerepel az Értesítőben (kihirdetve a Magyar Közlöny 1978. évi 46. számában). Ez az áruk vámtarifákban történő osz­tályozásáról szóló nomenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben 1950. decem­ber 15-én­­megkötött egyezményhez illetve az ezt módosító, Brüsszelben, 1955. július elsején, létrejött jegyző­könyvhöz való csatlakozást hirdeti ki. A Külkereskedelmi Értesítőben megjelenik a 6/1978. (VII. 7.) KKM miniszteri rendelet is. Ez a Kereske­delmi Vámtarifa II. jelzésű hasáb­jában megállapított vámtételek al­kalmazásáról szóló, 3/1978. (IV. 15.) KKM rendeletet módosítja. A ren­delet az Amerikai Egyesült Államok felvételével egészíti ki a 3/1978. (IV. 15.) KKM számú rendeletben közölt jegyzéket. A lap közli továbbá az 1978/79. évi vezető továbbképző tanfolyamok és gazdaságpolitikai konferenciák programjait. Ezenkívül hozza a köz­gazdász-továbbképzés program­j­át, jelentkezési felhívást a szervező, gépszervező, programozó és gépke­zelő tanfolyamokra, továbbá­­tájé­koztat a KSH védjegy katalógus megjelenéséről. A Az Egyesült Államok továbbra is vezet a termelékenységben Süddeutsche Zeitung A termelékenységben továbbra is messze az Egyesült Államok halad az élen. Csaknem egynegyedével előzi meg az NSZK-t, jóllehet, ott az egy főre eső teljesítmény nagyobb, mint a legtöbb fejlett ipari ország­ban. Az egy dolgozóra számított ter­­melékenységi érték Olaszországban és Nagy-Britanniáb­an­­ mindössze csak 59 százalékát éri el a nyugat­németországi szintnek, a francia és a japán ipar kereken egyötöd rész­szel kevesebb a nyugatnémetnél. Japánban nagyfokú a termelé­kenység az exportorientált nagyvál­lalatoknál, ezzel szemben lemarad a kis- és középüzemekben — állapítja meg a Dresdner frank egyik jelen­tése. A nemzetközi összehasonlítás­ból kitűnik, hogy a kisebb termelé­kenység általában alacsonyabb bé­rekkel jár együtt. A bank számítása szerint a vi­szonylagos bérköltség az Egyesült Államokban a legalacsonyabb. Az USA-beli 24 százalékkal magasabb termelékenység mellett az egy fog­lalkoztatottra eső bérköltség az iparban 10 százalékkal alacsonyabb, mint az NSZK-ban és az amerikai darabbérköltségek­­23 százalékkal kisebbek, mint a nyugatnémet ter­mékeké. A nyugat-németországinál na­gyobbak viszont a költségek Svéd­országban és Svájcban, éspedig — mintegy a nyugat-németországival azonos munkaköltség mellett — ép­pen a termelékenység miatt. Érde­kes számok adódnak Olaszország­ban: jóllehet a bérráfordítás 40 szá­zalékkal kisebb, mint Nyugat-Né­­metországban, Olaszországban még­is nagyobb a termékegységenkénti munkaköltség-ráfordítás, mint a nyugatnémeteknél. (1978. július 10.) » K­ él magyar külkereskedelmi forgalom földrajzi megoszlása származási-rendeltetési országok szerint 1977—70.­­—V. hónapban FFHOZATAL­­ KIVITEL * | EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977 | 1978 | 1977______1978 \ 1977______1978 EURÓPAI ORSZÁGOK 81 867,9 91 669,1 68 484,3 70 412,7 —13 383,6 —21 256,4 ebből: EURÓPAI KGST­ _____ ORSZÁGOK 49 181,8 53 408,6 44 131,8 46 127,1 —5 060,0 —7 281,5 ebből: Bulgária 1 044,8 1 008,0 898,3 930,7 146,5 —37,3 Csehszlovákia 5 004,6 5,362,8 5 702,3 5 400,0 +697,7 +37,2 Lengyelország 3 618,1 4 576,7 3 779,1 3 503,8 +161,0 1­072,9 NDK 7 532,8 8­­423,6 7 099,6 6 797,5 —433,2 — 1 626,1 Románia 2 436,7 2 051,8 2 241,8 2 295,1 —194,9 +243,3 Szovjetunió 29 474,7 31 972,8 24 356,8 26168,0 —5117,9 5 804,8 KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI 21 280,7 24 201,2 13 801,0 13 612,8 —7 479,7 —10 588,4 Belgium—Luxemburg 1 017,8 1 429,8 346,2 513,4 671,6 916,4 Franciaország 2 210,5 2 457,0 1 324,0 1 226,9 886,5 1 230,1 Hollandia 1 638,7 1790,3 780,9 1013,9 857,8 776,4 NSZK 10 294,0 12 507,2 6 674,5 5 844,6 —3 619,5 —6 662,6 Olaszország 3 441,2 3 422,9 3 234,2 3 649,9 207,0 +227,0 Dánia­ 568,7 544,6 397,2 288,3 —171,5 256,3 Nagy-Britannia 1 974,3 1 967,3 1017,8 1 053,0 956,5 914,3 Ír Köztársaság 135,5 82,1 26,2 22,8 109,3 59,3 EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 11 405,4 14 059,3 10 551,5 10,672,8 —853,9 —3 386,5 ebből: Svájc (Liechtensteinnel) 2 074,7 2 408,7 1 044,5 1 195,1 —1 030,2 1 213,6 Ausztria 4,221,4 5 138,5 2 760,5 2 537,6 —1 460,9 —2 600,9 Svédország 1 195,6 1 558,0 867,7 711,4 —327,9 —846,6 Norvégia 144,2 261,9 227,8 183,7 +83,4 —78,2 Portugália 64,1 186,3 17,0 8,9 —47,1 —177,4 Finnország 632,6 806, 327,2 414,6 —355,4 —391,5 Görögország 334,9 381,0 482,1 499­,3 +147,2 +138,3 Törökország 607,4 669,9 295,5 323,9 —311,9 —346,0 Spanyolország 424,3 423,7 159,7 254,0 264,6 169,0 Jugoszlávia 1 373,9 1 551,2 2 183,5 3 109,6 +809,6 +1 558,4­­Egyéb országok és kikötők 282,3 685,1 2 186,0 1 401,0 +1 903,7 +715,9 ÁZSIAI ORSZÁGOK 3 991,0 6 150,1 4 708,7 4 701,3 +717,7 —1 448,8 ebből: Irak 1 173,4 1 989,5 1 015,7 953,8 —157,7­­1 035,7 Libanon 16,2 12,7 170,4 712,1 +154,2 +699,4 Szíria 58,6 124,6 642,6 131,9 +584,0 +7,3 India 450,2 264,0 265,4 275,6 —184,8 +11,6 Irán 426,5 620,2 811,9 887,6 +385,4 +267,4 Pakisztán 43,2 65,2 122,4 26,0 +79,2 —39,2 Kuvait­­ ~ 475,4 414,4 +475,4 +414,4 FFHOZATAL 1 KIVITEL | EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon _____________________________1977 | 1978______1977­­ 1978 | 1977 | 1978 Sri Lanka 10,6 19,0 2,6 6,6 —8,0 —12,4 Banglades 17,9 12,5 14,3 18,6 —3,6 +6,1 Mongólia 48,5 53,8 49,0 84,5 +0,5 +30,7 Kínai Népköztársaság 425,8 779,7 217,6 445,3 —208,2 —334,4 Koreai Népi DK 43,0 49,6 38,8 58,4 —4,2 +8,3 Vietnami Szoc. Közt. 56,7 95,4 241,4 243,6 +184,7 +148,2 Japán 815,5 1 217,9 91,6 160,5 —723,9 —1 057,4 AFRIKAI ORSZÁGOK 2 100,0 2,734,5 1 704,5 2 411,4 —395,5 —323,1 ebből: Algéria 127,8 110,8 658,6­ 580,0 +530,8 +469,2 Egyiptom 328,9 550,5 112,1 194,9 —216,8 —355,6 Líbia — — 256,1 593,9 +258,1 +593,9 Marokkó 61,5 127,8 37,7 69,9 —23,8 —57,9 Nigéria 278,3 684,9 175,2 532,6 —103,1 —152,3 Szudán 197,7 192,2 131,2 29,5 —66,5 —162,7 Tunézia 10,1 2,1 192,2 135,1 +92,1 +133,0 AMERIKAI ORSZÁGOK 7 882,3 6 003,7 1 518,0 1 934,1 —6 364,3 —4 069,6 * ebből: USA 2 095,0 2 204,1 802,4 790,7 —1 292,6 —1 413,4 Kanada 306,8 174,9 208,8 242,7 —98,0 +67,8 Argentína 24,4 128,2 32,5 23,9 +8,1 —104,3 Brazília 3 351,1 2 027,3 38,5 179,5 —3 312,6 —1 847,8 Ecuador 291,5 455,5 2,4 4,0 —289,1 —451,5 Kolumbia 50,1 — 9,2 18,4 —40,9 +18,4 Kuba 670,8 428,2 208,8 554,9 —462,0 +126,7 Mexikó 96,4 150,7 28,4 29,0 —68,0 —121,7 Peru 552,9 347,2 39,8 11,1 —513,1 —336,1 Uruguay 24,3 11,0 43,6 5,1 +19,3 —5,9 Venezuela — — 37,9 21,0 +37,9 +21,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 491,1 493,5 86,3 145,2 —404,8 —348,3 ebből: Ausztrália 418,8 448,1 50,3 84,3 —368,5 —363,8 ÖSSZESEN: 96 332,3 107 050,9 76 501,8 79 604,7 —19 830,5 —27 446,2 4. A forgalom értéke határparitáson 97 815,5 108 929,2 74 965,3 78 010,2 —22 850,2 —30,919,0 1978. AUGUSZTUS 1. ) (^3 Adatátviteli leszemlezések a SzöViGillítióba Tudósítónktól: Pénteken Moszkvában a BUDA­­VOX Rt. 9,3 millió rubeles szerző­dést írt alá az Elektronorgtechnika külkereskedelmi egyesüléssel adat­átviteli berendezések exportjára. A szállítás 1979-ben esedékes, a be­rendezéseket a Telefongyár, illetve az Orion gyártja. Baromfitenyésztési v­ilágkoragresszu­s és kiállítás Eri­ds Jane Sraitsn Tudósítónktól. A baromfitenyésztési világkong­resszus négyévenként kerül meg­rendezésre és ennek keretén belül bonyolítják le általában a hasonló témájú kiállítást is. 1978-ban a vi­lágkongresszust és a kiállítást szep­tember 17—21 között Rio­tte,Janei­­róban rendezik meg. Az alkalmanként más-más helyen lezajló világkongresszuson Magyar­­ország másodízben vesz részt hiva­talosan. A kiállításon Magyarországot a HUNGEXPO szervezésében a MED­­IMPEX és a TERIMPEX képviseli. Az árubemutatóhoz a AGROBER­­AGROINVEST „Baromfitenyésztés és -tartás komplett berendezései” című dokumentációs anyaggal, a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát ba­romfitenyésztési rendszert bemutató dokumentációval, a Vörös Október Mg. Tsz. a galambtenyésztési tech­nológia ábrázolásával csatlakozik. Véget ért a szegedi­pari vásár A vasárnap este zárult szegedi ipari vásárt több mint 150 ezer lá­togató kereste fel; hasonló közön­ségsikere eddig csak a két évvel ezelőtti centenáriumi vásárnak volt. A rendezvény — szakmai, gazdasági, hasznán kívül — élénkí­tette a határmenti árucserét, Dél- Magyarország és a vajdasági ter­melő vállalatok kooperációját is. A vásáron összesen mintegy 2 és fél millió dollár értékű áru cseréjére kötöttek szerződést. Például a Pécsi Bőrgyár nappaliőrt ad el a kanizsai Elita cipőgyárnak divatos női ci­pők ellenében. Fontos együttműkö­dési megállapodást kötött a szegedi kenderfeldolgozó ipar a zentai és az apatini kendergyárakkal: a kender egy részét jugoszláv gyárakban dol­gozzák fel fonallá. (MTI)

Next