Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)
1979-01-03 / 1. (2507.) szám
1979. JANUÁR 3. Gazdasági feladatok az újévi üzenetekben A gazdasági feladatokról is szóltak vezető államférfiak újévi üzeneteikben keleten és nyugaton egyaránt. Varsóban Edward Giererc, a LEMP első titkára a külkereskedelem és a mezőgazdaság tavalyi nehézségeivel foglalkozott és kiemelte, hogy a nyugati recesszió akadályozta a kivitel növelését és ezért kevesebb valuta jutott nyugati importra. Gustav Husák csehszlovák államfő elmondotta, hogy a múlt évben tovább nőtt az ipari termelés és az ország eddigi legnagyobb gabonatermését takarították be a földekről: 11 millió tonnát. Husák is kitért a külgazdasági feltételek rosszabbodására, és kiemelte, hogy ilyen körülmények között még inkább szükség lesz a minőségileg jobb munkára és a teljesítmények differenciáltabb értékelésére. Tito elnök is a gazdaság stabilizálását nevezte az ország előtt álló legfontosabb idei feladatnak. Az alacsony termelékenység, a túlköltekezés, az emelkedő árak és a tetemes külkereskedelmi deficit komoly gazdasági gondokat okozott tavaly. „Legfontosabb feladatunk a beruházások megzabolázása, az ország reális teljesítőképességének szigorú figyelembe vétele” — hangsúlyozta Jugoszlávia vezető politikusa, de rögtön hozzátette: mindez nem azt jelenti, hogy az ország feladná a gazdaság dinamikus fejlesztését célzó erőfeszítéseit. A nyugati vezetők közül Schmidt nyugatnémet kancellár rámutatott: a Közös Piac történetének új szakaszába érkezik ebben az évben, létrehozzák az új nyugat-európai valutarendszert, megválasztják — közvetlenül — az európai parlamentet — és további előrelépés történik Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozása felé. Ami az NSZK belső problémáit illeti, a kancellár vezető helyen említette a munkanélküliséget, a dolgozók szociális biztonságának kérdését és az ifjúság problémáját. Nagyjából hasonló prioritási sorrendet állított fel Giscard d’Estaing francia elnök is újévi üzenetében, azaz a munkanélküliséget jelölte meg az első számú gazdasági gondnak. A francia elnök derűlátó: szerinte a Nyugat-Európát sújtó gazdasági válság lassan végéhez közeledik „mint egy ár, amely lassan visszahúzódik” De a talpraállást irányítani kell, fel kell gyorsítani Franciaországban is — mutatott rá a francia elnök. Angliában Callaghan miniszterelnök tett optimista nyilatkozatot: a Munkáspárt meg fogja nyerni az idei választásokat, — jósolta a kormányfő, egyben figyelmeztette a szakszervezeteket, ne éljenek vissza hatalmukkal. Büszkén sorolta fel a munkáspárti kormányzat tavalyi eredményeit: a munkanélküliségetlassan visszaszorították, az inflációt egyszámjegyűvé zsugorították és a font árfolyamát stabilizálták. Kreisky osztrák kancellár újévi üzenetét is derűlátás hatotta át. Mint mondotta, nem igazolódtak be a múlt év elején terjesztett borúlátó prognózisok, és bár nem volt könynyű a tavalyi év, Ausztriának továbbra is sikerült fenntartania a teljes foglalkoztatottságot, az életszínvonalat, s új, korszerű termékeket gyártó kapacitásokat állítottak üzembe. „Jó gazdasági évet várunk idén is” — mondotta a kancellár. (APA, TASZSZ, MTI, Reuter) MEGEGYEZÉS HÍJÁN „MEGÉRTÉS” JAMAICÁBAN Schmidt kancellár nyilatkozata kötetlen jellege miatt nem okozott különösebb meglepetést, hogy közös határozat közzététele nélkül ért véget Jamaicában hét fejlett nyugati, illetve fejlődő ország vezető politikusának múlt év végi kétnapos értekezlete. A nyugatnémet kormányfő jamaicai sajtóértekezletén kifejtette, hogy a résztvevők, rajta kívül a vendéglátó Manley jamaicai, továbbá Trudeau kanadai, Fraser ausztráliai, Nordic norvég kormányfő, Pérez venezuelai és Obasanjo nigériai államelnök, valamennyien egyetértettek a fejlődő államok és a fejlett tőkésországok egymásrautaltságában. Ezért említésre méltó összeütközés a tanácskozásokon nem történt. Schmidt mindamellett felhívta a fejlődő országok figyelmét, hogy befektetni vágyó nyugati magántőkét visszariasztják a fenyegető államosítások, a közös vállalkozásokat sújtó adóterhek. A tőkésországok vezetői részben ezzel próbálják magyarázni a vártnál alacsonyabb segélyeket, fejlesztési beruházásokat. Mint Schmidt kifejtette, igyekeztek részletesen megvilágítani a vezető tőkésországok gazdaságainak jelenlegi strukturális nehézségeit is. A fejlődő országok állítólag megértést mutattak a nyugati gondokkal szemben, de továbbra is sürgették a nyersanyagár-stabilizáló alap megteremtését, amiről már három éve tárgyalnak. Eredmény mindeddig nem született, mert a többmilliárdos közös alap létrehozatalához szükséges pénzeszközök folyósítására a nyugati államok még nem tettek ígéretet. Schmidt kancellár most azzal a javaslattal állt elő, hogy a KGSZ tagországai és Kína is vegyenek részt a közös alap finanszírozásában. A megbeszélésekről egyébként a nyugatnémet kancellár tájékoztatni fogja a Guadalupe szigetén még e héten összeülő szűkebb nyugati csúcstalálkozó résztvevőit, Cariert, Giscard d’Estaing-et és Callaghant. Trudeau kanadai kormányfő a szegényes jamaicai eredmények okát úgy fogalmazta meg: „az a paradox helyzet állt elő, hogy eredetileg semmiről sem akartunk megállapodni és végül is abban jutottunk általános egyetértésre, hogy valamennyien megértjük a többiek problémáit”. (Reuter, AP—DJ) I M Vietnamban befejezték az ország leghosszabb távíróvonalának lefektetését. A vonal — amelynek hossza 1650 kilométer — a fővárost a legdélibb tartományokkal köti össze. • A belga—luxemburgi gazdasági unió külkereskedelmi mérlegének aktívuma októberben 1,6 milliárd belga frankra ugrott, a szeptemberi 3,6 milliárdos deficitről. A passzívum 1977 októberében 5,4 milliárd frank volt. 9 Új munkaügyi kutatóintézetet létesítettek Svédországban. A szakemberek a nagy- és a kisüzemek problémáival és a munkahelyi biztonság kérdéseivel fognak foglalkozni. A fejlett tőkésországok tokiói csúcskonferenciájának időpontját június 24-re és 25-re tűzték ki. Ohira japán miniszterelnök már elküldte a meghívókat az érintett országok vezetőinek. A vietnami nemzetgyűlés elfogadta az 1979-re szóló tervet, amelynek értelmében az ipari termelést 12, az exportot pedig 31 százalékkal emelik. A nemzetgyűlés megszavazta az 1979. évi költségvetési javaslatot is, amely 105 milliárd dong kiadást irányoz elő. • Az olasz külkereskedelmi mérleg aktívuma novemberben 229 milliárd líra volt. 1973 első 11 hónapjában az aktívum 190 milliárd lírára rúgott, szemben az 1977 azonos időszakában jelzett 2 milliárd lírás passzívummal. JELENTI 9 Chile 1979 folyamán összesen 14,76 százalékkal fogja leértékelni a pesót. Jelenleg 1 dollár 33,97 pesóval egyenlő. • Forlani olasz külügyminiszter január 12-én és 13-án Jugoszláviában tesz látogatást. 01) Az olasz kormány hitelbizottsága további hat hónappal meghoszszabbította azt a rendszabályt, amelynek értelmében a bankoknak betétnövekményük 6,5 százalékát különleges kötvényekbe kell fektetniük. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 3,8 millió SDR értékű kvótával felvette tagjai közé Dzsibutit. A pénzintézetnek immár 138 tagországa van. «» Nőtt a kanadai külkereskedelmi mérleg aktívuma az Egyesült Államokkal szemben. A szufficit novemberben 335 millió dollárra ugrott az októberi 153 millióról. * A Pemex mexikói olajtársaság 100 millió dollár értékű kötvény kibocsátását tervezi ezen a héten. Az értékpapírok kamata várhatóan 0,25 százalékkal haladja meg a LIBOR-t. A dél-koreai exportbevételek értéke tavaly elérte a tervezett 12,5 milliárd dollárt, ez 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi színvonalat. Az osztrák játékkaszinók több, mint 1 milliárd dollárt söpörtek be a szerencsejátékosoktól. • Terv az olasz vegyipar szanálására Az olasz kormány néhány héten belül végleges formába önti azt a tervet, amely a súlyos nehézségekkel küszködő vegyipar talpra állítására szolgál — mondta Prodi iparügyi miniszter a La Republica című lapnak adott nyilatkozatában. Néhány „megmenthetetlen” üzemet be kell zárni, de az állam lépéseket fog tenni, hogy munkát találjon azoknak a dolgozóknak, akik nem kapnak állást a vegyiparban. Prodi jelezte, hogy márciusban az Egyesült Államokba és az NSZK-ba utazik, elsősorban azért, hogy beruházásokra bírja rá az amerikai és a nyugatnémet vállalkozókat. A miniszter közölte, hogy a terv néhány részletét egy-két napon belül nyilvánosságra hozzák. (AP—DJ) Eltekint-e az amerikai pénzügyminisztérium „eltekintési jogától” Ma szűnik meg az amerikai pénzügyminisztériumnak az a joga, hogy bizonyos importcikkek esetében eltekintsen a kiegyenlítő vámok alkalmazásától. Az újjáválasztott kongresszus január második felében ül össze, és ekkor dönti el, hogy meghosszabbítja-e a pénzügyminisztérium „eltekintési jogát”. A hírügynökségek meglehetősen ködösen ismertetik a pénzügyminisztériumnak azt a törekvését, hogy a döntésig hátralevő időszakot „nemzetközi bonyodalmak” nélkül hidalja át. Ha a kiegyenlítő vámot kiróják, ez mintegy 600 millió dollár értékű árut érint, ebből 500 millió a közös piaci országokból származik. A brüsszeli bizottság — mint ismeretes — a kiegyenlítő vámok sorsától tette függővé a genfi nemzetközi köztárgyalások megállapodás-tervezeteinek aláírását. Egyes értesülések szerint a pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy a kongresszus összeüléséig nem rója ki az említett illetéket, más magyarázatok szerint készpénzt nem követel ugyan, de az érintett importőröket adósságlevél aláírására kötelezi. Washingtoni körökben valószínűnek tartják, hogy a törvényhozás meghosszabbítja a pénzügyminisztérium eltekintési jogát. (AP—DJ) Csökkent a Fülöp-szigetek gazdaságának növekedési üteme 1978-ban Mérséklődött a Fülöp-szigeti gazdaság növekedési üteme 1978-ban, a GNP 5,8 százalékkal bővült, szemben az előző év 6,3 százalékával. Passzív volt a kereskedelmi mérleg, és negatívvá válta fizetési mérleg is. A kereskedelmi hiány tavaly 1,42 milliárd dollárra nőtt az előző évi 686 millióról, a fizetési mérleg hiánya pedig 55 millió dollár volt, szemben az 1977. évi 164 millió dolláros többlettel. A manilai központi bank jelentése szerint az infláció 7,7 százalék körül alakult. Az export tavaly 7 százalékkal bővült, értéke 2,75 milliárd dollárnak felelt meg, az előző évhez képest lassú növekedésének főként a kedvezőtlen cukorár volt az oka. Az import 28 százalékkal bővült, értéke 4,16 milliárd dollár volt. A kereskedelmi minisztérium szerint a Fülöp-szigetek tavaly 42 millió dollár összegű árut, főként kókuszolajat szállított az európai szocialista országoknak, tőlük 8 millió dollár értékben importált elsősorban műtrágyát. (AP—DJ, Reuter) Gazdasági nehézségeket jósol az indonéz kormány A tavalyi évnél gyengébb lesz az idei esztendő az indonéz gazdaság számára — ezt a következtetést vonja le az Asian Wall Street Journal a dzsakartai kormány tagjainak nyilatkozatából. Szuharto indonéz elnök újévi televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy az országnak komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie, és kilátásba helyezte, hogy a rúpia leértékelését további gazdasági intézkedések követik. Az 1979—1980-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés 44 százalékkal nagyobb, mint a jelenlegi. A kormány 6,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben. Az előző esztendőkben Indonézia átlagosan 7—7,5 százalékos éves gazdasági növekedést ért el. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Új jelentés a mexikói olajtartalékokról Mexikó fokozatosan visszatér az expanzív gazdaságpolitikára A legújabb adatok szerint Mexikó igazolt olajtartalékai kétszeresen felülmúlják az előzetesen ismerteket. Ez a körülmény növeli az ország vezetőinek önbizalmát. A gazdaság irányítói úgy vélik: elérkezett az ideje a gazdasági növekedés meggyorsításának. E derűlátást azonban mérsékli a felismerés, hogy az olaj nem oldhatja meg az ország összes problémáit, amelyek politikailag továbbra is ingataggá teszik ezt a gazdag országot. A PEMEX, a mexikói állami olajvállalat bejelentette, hogy figyelembe véve a chicontepeci és a campechei új lelőhelyeket, az ország igazolt tartalékai 40,1 milliárd barrelre emelkedtek, az eddigi 20,1 milliárd barrelről. A közlemény szerint a tartalék 60 esztendőre elegendő, napi átlagos 1,85 millió barreles kitermelés esetén. 1979-ben Mexikó napi 2 millió barrel olajat kíván felszínre hozni és napi 717 ezer barrelt kíván exportálni. Az állami olajvállalat igazgatója ugyanakkor megjegyezte: „Ha Mexikó kizárólag az olajjal — mint valami mágikus orvossággal — kívánná gyógyítani valamennyi betegségét, az hosszabb távra nemzeti öngyilkosság lenne”. E problémák — amelyek a társadalmi robbanás klasszikus gyújtóanyagainak tekinthetők — nagyjában így foglalhatók össze: a népesség gyors ütemű növekedése, munkanélküliség, infláció, a fizetési mérleg hiánya, a javak szélsőségesen igazságtalan elosztása, gyenge mezőgazdasági termelékenység és széles körű analfabetizmus. A belgazdasági problémákon kívül Mexikó számára tehertételt jelent az Egyesült Államokhoz fűződő viszony bonyolultsága. Pénzügyileg és kereskedelmileg meszemenően függ szomszédjától: pénzügyi műveleteinek 95 százalékát dollárban bonyolítja le, külkereskedelmének 65 százaléka az Egyesült Államok viszonylatában történik. Mégis olajkincsük birtokában, a mexikóiak nem akarnak tovább az amerikaiak ifjabb partnereként szerepelni. Roel külügyminiszter kijelentette: Mexikónak, a külkapcsolatokat tekintve, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal vannak problémái, s ezek csak akkor oldhatók meg, ha a két ország egyenlőként kezeli egymást Diplomáciai megfigyelők szerint e kapcsolatokban változás következhet be februárban, midőn Carter elnök hivatalos látogatásra Mexikóba érkezik. Annál is inkább, mert az iráni megrázkódtatások és a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt Washingtonban most úgy tekintenek Mexikóra, mint az olajellátás legígéretesebb és legstabilabb forrására. Mexikó szempontjából viszont az export növelése, társulva az új OPEC-árszint nyomán bejelentett áremeléssel, azt jelenti, hogy idén az olajból származó bevétel legkevesebb 37 milliárd dollár lesz, majd kétszer annyi, mint az 1978-as bevétel. Ugyanakkor a mexikói vezetők szüntelenül hangoztatják: gazdaságuk többi ágát sem kívánják mellőzni. Bíznak az élelmiszertermelés fokozásában, amire égető szükség van, mivel az ország most behozatalra szorul. Az 1979-es költségvetésben 3 milliárd dollárt irányoznak elő a mezőgazdaság korszerűsítésére. A költségvetést a közgazdászok expanzionista jellegűnek minősítik. A kormányzat reméli, hogy az új évben a bruttó hozzáadott érték növekedése 6,5 százalék lesz, szemben az 1978-as 6 százalékkal, illetve az 1977-es 3,2 százalékkal. Egyszersmind remélik, hogy az inflációt 12—13 százalékra sikerül leszorítani az 1978-as 17 százalékról. A fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje azonban 3 milliárd dollár fölé emelkedik (szemben a tavalyi 2,6 milliárd dollárral) a fejlesztés gyorsítása, az import fokozása miatt. Az idei évben 500 000—700 000 új munkahelyet szeretnének létrehozni, ami nagy számú ugyan, de mégis csak csepp a tengerben, mivel az ország 18 milliós munkaerőállományából mintegy 10 millió munkanélküli vagy részleges munkanéküli. A gazdasági szakemberek nézete szerint beletelik néhány évbe, amíg érezhető lesz az olajbevételek hatása. Az olajipar által kitermelt pénz tekintélyes része visszaáramlik ugyanis abba a szektorba, amelynek új gépekre, új eljárásokra van szüksége. Ennek eredményeként az idén további 3 milliárd dollár külföldi kölcsönre szorul Mexikó, amit lényegében az előző kölcsönök kamataira fordítanak. V. J. Átütemezték Peru 800 millió dolláros adósságát A perui kormány megegyezett 283 amerikai, kanadai, nyugat-európai és japán bankkal, hogy átütemezik az ország közel 800 millió dolláros adósságát — jelentette be Manuel Moreyra Loredo, a perui központi bank vezérigazgatója. A megegyezés szerint Peru az összes esedékes tartozásaiból 92 millió dollárt fizet viszsza január 3-ig, a többit pedig 1986. április 3-ig meghatározott részletekben törleszti. Az adósságok átütemezése — mutatott rá Moreyra — azt bizonyítja, hogy a bankok bíznak a perui kormány takarékossági programjának sikerében. Az ország költségvetési deficitje tavaly kevesebb volt, mint amennyit a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) előírt és az inflációs ütemet is sikerült 8 százalékkal a tervezett 80 alá szorítani. Az 1979-re szóló IMF előírás szerint a költségvetési deficitet kétharmadára, az inflációt pedig 40 százalékra kell csökkenteni. Ha az ország külföldi hitelezői nem egyeztek volna bele az adósságok átütemezésébe — jelentette ki a központi bank elnöke —, akkor Peru jövő évi exportbevételeinek 68 százalékát a tartozások rendezésére kellett volna fordítani A perui gazdasági szakértők az ország kedvezőtlen gazdasági helyzetét a katonai kormány rossz vezetésével, valamint az Amazonas völgyében található olajmező feltárásának késésével magyarázzák. Moreyra a perui gazdaság jelenlegi helyzetéről szólva elmondta, hogy az ország nemzeti összterméke 1978-ban 4 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, és az aktív lakosság 45 százaléka volt munka nélkül. A vásárlóerő tavaly 40 százalékkal csökkent és az adatok arra utalnak, hogy Peru lakossága nem táplálkozik kielégítően. A központi bank elnöke az idei évet is borúlátóan ítéli meg: „1979 is küzdelmes év lesz. A béreket csupán 10 százalékkal fogjuk tudni megemelni, míg az infláció üteme legalább 40 százalékos lesz.” (AP—DJ) VHÍGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal* Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.3102/91 —Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Szovjet—jugoszláv kereskedelmi megállapodás Belgrádban aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia 1979. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv a két ország közötti kölcsönös árucsere növelését irányozza elő. A Szovjetunió ngyebek között szerszámgépeket, gépkocsikat és kőolajtermékeket szállít Jugoszláviának, s onnan a könnyűipar és az élelmiszeripar számára szükséges berendezéseket, hajókat és közszükségleti cikkeket kap. Az 1979-re tervezett árucsere értéke mintegy 3 milliárd dollár. (MTI)