Világgazdaság, 1979. március (11. évfolyam, 42/2548-64/2570. szám)
1979-03-01 / 42. (2548.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Támogatás a termelő vállalatoknak a külkereskedelem fejlesztési alapjából 1978: fél milliárd forint Hazánkban is rohamosan nő a papírfogyasztás: 1977-ben már 60 kilogramm jutott minden lakosra. Nőtt a feldolgozott termékek részaránya is az összes fogyasztáson belül. A IV. ötéves tervben Magyarországon mintegy 12 milliárd forintot fordítottak papíripari beruházásokra. A tőkés import ezután sem maradhat el, de a szükségleteket elsősorban a hazai termelés és a nemzetközi együttműködés révén kell fedezni. A fejlesztést ezután a feldolgozóiparra kívánják koncentrálni: itt az állóeszközigény viszonylag alacsony, a beruházás°k gyorsan megtérülnek. Már jóváhagyták a VI. ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházását, ez a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója lesz. Javul a minőség, bővül az árualap és az áruskála, szebb és jobb lesz a csomagolás — egyszóval versenyképesebb lesz a magyar export annak nyomán, hogy a külkereskedelmi vállalatok komoly összegeket engednek át fejlesztési alapjukból a termelőknek. 1977-ben 300 millió, 1978-ban pedig már félmilliárd forinttal segítette a külkereskedelem a magyar exportvállalatok A TECHNOIMPEX például, amely évente tíz-húsz millió forintot ad át fejlesztési alapjából az iparvállalatoknak, 5 millió forintot folyósított az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának a szerszámgépek automatizált vezérlőrendszereinek fejlesztésére. Részben szerszámgépekbe építve, máris jónéhány ilyen vezérlés üzemel nyugat-európai és amerikai cégek birtokában; a nagyobb sorozatú gyártásra most készülnek fel az EMG-ben. Ugyancsak a TECHNOIMPEX (az OMFB- vel közösen) a számjegyvezérlésű szerszámgépekhez szükséges, úgynevezett előtoló motorok gyártásához segítette hozzá az Egyesült Villamosgépgyárat. A TRANSELEKTRO az utóbbi három évben körülbelül 80 millió forintot szánt iparfejlesztési célokra. A legtöbbet, 21 millió forintot a Villamos Berendezés és Készülék Művek kapta, hogy bővíthesse a külföldön is igen keresett világítótestek és villamosipari szerelvények gyártókapacitását. E termékek exportja így az idén két-háromszáz százalékkal növekedhet. Több millió forinttal járult hozzá a külkereskedelmi vállalat a Láng Gépgyár turbinagyártásának fejlesztéséhez is, s közreműködése nyomán az export két év alatt megháromszorozódott. Hasonlóképpen ebben az évben megduplázódik a Hajdúsági Iparművek automata mosógéljeinek exportja, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig az év végéig további 50 százalékkal bővíti a tavaly már eleve megnégyszereződött kávéfőző-kivitelt. Hogy a Borsodi Vegyi Kombinát magasabb áron értékesíthesse a PVC-port, zsugorfóliás csomagolásra volt szükség, s ennek a technológiának a kidolgozásához 5,5 millió forinttal járulthozzá a CHEMOLIMPEX. A külkereskedelmi vállalat két-két millió forintot szánt arra a célra, hogy a Mosonmagyaróvári Timföldgyár berendezéseket vásárolhasson az alumíniumszulfát minőségének javításához, a FORTE gyár filmcsomagológépet vehessen, a Kőbányai Könynyűfémmű pedig tovább fejleszthesse az alumíniumpaszta gyártását. Hazánk (124 ezer tonnás évenkénti kivitelével) a világ harmadik legnagyobb baromfi-exportőre. Érthető tehát, hogy a TERIMPEX szintén nagy összegekkel járul hozzá belföldi partnerei műszaki fejlődéséhez. Például a sárvári baromfifeldolgozó tavaly 15 millió forintot kapott egy úgynevezett szinkronfagyasztó alagút létesítésére, a hernádi Március 15. termelőszövetkezetnek nyolc milliót adtak egy olyan technológia kiépítésére, amellyel baromfihúsból hentesárut gyárthatnak, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat pedig 5 millió forintot kapott a tollüzem bővítésére. De nemcsak a baromfiipart támogatja a TERIMPEX. Hat-hat millió forinttal segített kecsketenyésztő telepet létesíteni Tardosbányán, illetve Várpalotán. A csabrendeki és a vaskúti termelőszövetkezet nyúlvágóhíd építésére ki nőtt 5,5 millió. A Gyulai Húskombinát új fűszerezésű kolbászáruimak gyártásához 11 millió forinttal járult hozzá a TERIMPEX. A fejlesztési célokra a termelőknek korábban átengedett összegek az utóbbi négy évben 22 millió dolláros exporttöbbletet hoztak a külkereskedelmi vállalatnak. A végére hagytuk a bort, egyik legismertebb exportcikkünket. A MONIMPEX tavalyi 125 millió forintos fejlesztési alapjából összesen 57,5 millió forintot kapott a Borgazdasági Vállalatok Trösztje, az ÁGKER és a Kiskőrösi Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Vállalkozása. Ugyancsak a MONIMPEX 25 millió forintot szánt a Magyar Édesipar fejlesztésére, s ennek eredményeképpen 1981-től évente 5,6 millió dolláros többletexporthoz jut (MTI) Erőteljesen növekedett Magyarországok a papírfogyasztás: 1950- ben 10, 1960-ban 19, 1970-ben 43, 1975-ben 53, 1977-ben már 60 kilogramm jutott minden lakosra. A fogyasztásban az ipari papírok részaránya gyorsabban nőtt, mint a kulturális célú papíroké. Nőtt az összes fogyasztásban a feldolgozott termékek hányada is — ez szintén megfelel a világtendenciának. BERUHÁZÁS 12 MILLIÁRD FORINTÉRT A IV. ötéves tervben mintegy 12 milliárd forintot fordítottak beruházásra, messzemenően akalmazkodva a nemzetközi megállapodásokhoz. Üzembe helyezték a Lábatlani Vékonypapírgyárat, amely évente 35,5 ezer tonna vékony- és finompapírt termel. A budafoki kartongépcsere évi 22 ezer tonna kartonnal növelte a termelést. A Nyíregyházi Hullámdoboz és Zsákgyár évente mintegy 70 ezer tonna hullámpapírt és egyéb feldolgozóipari terméket bocsáthat ki. A IV. ötéves terv második felében kezdődött és 1977-ben fejeződött be a dunaújvárosi hullámvertikum építése, amely 4,3 milliárd forintos költséggel a könnyűipar legnagyobb beruházása volt. Jelenleg már évi 50 ezer tonna félcellulózt, 100 ezer tonna hullámpapírt és 53 ezer tonna hullámdobozt állít elő — ahogy tervezték. Az új létesítmények üzembehelyezésével és a régebbiek egy részének korszerűsítésével a papírkartontermelés közel 80 százalékkal emelkedett: 1970-ben 259, 1975-ben 342, 1977-ben 424 ezer tonnára rúgott és 1980-ban várhatóan eléri a 460 ezer tonnát. Megváltozott a papíripar termékstruktúrája is. Kiemelkedő jelentőségűek a vékony író-nyomó papírok, az egészségügyi és csomagolási célokat szolgáló vékonypapírok és az ugyancsak csomagolási célokat szolgáló hullámlemez-készítmények, mázolt kartonok, évenként mintegy 200 ezer tonna import papírtermék helyettesíthető jó minőségű hazai gyártmányúval. Bővült a szocialista országokkal való együttműködés is. A termelési kooperációk, a szakosítási és termékcsere-egyezmények hoszszú távon lehetőséget adnak a szocialista import növelésére, a gyártmánystruktúra javítására. Ennek ellenére nem lehetett f kiváltani, csak átmenetileg csökkenteni a nem rubel elszámolású importot. A szükségletek növelésével ugyanis — a nagy eszközszükséglet miatt — nem tarthatott lépést a fejlesztés. Jelenleg az országos papírszükségletnek mintegy 60 százalékát fedezi a magyar papíripar, a 40 százalékos import közel kétharmad része a KGST-országokból származik. A FEJLESZTÉS TÁVLATAI A legutóbbi számítások és a fő felhasználó ágazatok jelzése alapján az egy főre számított fogyasztás 1980- ban 68, 1985-ben 80—85, 1990-ben 95—110 kilogrammra nő, a hazai papír-kartonszükséglet pedig ugyanakkor 720, majd 850—900 ezer, végül pedig 1—1,2 millió tonnára becsülhető. Továbbra is növekszik az ipari papírok iránti igény — ez a csomagolóeszközök iránti kereslet állandó emelkedésével függ össze. A növekvő szükségleteket a továbbiakban is csak ésszerűen, részben a hazai termelés növelésével, részben a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésével, részben pedig — az importon kívül — a tőkés, illetve a fejlődő országokkal folytatott termelési együttműködéssel kell fedezni. A legfontosabb a termelés erőteljes növelése, a papíripar fejlesztése. Az alágazat koncepciója szerint: minimális követelmény, hogy az importhányad és ezen belül a tőkés import hányada a következő tervidőszakban se emelkedjen. A VI. és VII. ötéves terv készítése során a fő szempontok az alábbiak. A gyártmánystruktúrát a hazai és a hosszú távú megállapodásokban biztosított nyersanyag-bázishoz kell igazítani. Eszerint a sok fenyőfát igénylő „tömeg” papírok ( újságnyomópapír, kraftliner stb.) ■ gyártására a hazai papíripar a jövőben sem rendezkedik be. Előállítja viszont az értékes író-nyomó papírokat, a nagy mennyiségű papírhulladék felhasználását lehetővé tevő hullámpapírokat és egyéb papírfajtákat. A papíriparban is az a leggazdaságosabb, ha a meglevő üzemekben emelik a műszaki színvonalat, de a korszerűtlen termelőegységeket kiselejtezik. Új telephelyek nyitása helyett ezért a jövőben is rekonstrukciós jellegű, termelésbővítő beruházásokra számíthatunk. A papíriparban foglalkoztatottak létszáma hosszú távon sem növekedhet, sőt inkább csökkennie kell. Függetlenül a papírgyártás fejlesztésének mértékétől és ütemétől, rugalmasan a szükségletekhez kell igazítani a feldolgozóipar fejlesztését. Az alágazat a VI. ötéves tervidőszak során — különböző változatokban — mintegy 100 ezer tonna, 1986—1990-ben további mintegy 100—150 ezer tonna többlettermeléssel számol. Eszerint nem emelkedik az import részaránya, és a szocialista országokkal való szorosabb együttműködés révén a nem rubel viszonylati import csak kismértékben vagy egyáltalán nem nő. A papírfeldolgozó-iparnak maradéktalanul ki kell elégítenie az egészségügyi, a háztartási és vendéglátóipari, az iskolai, az irodai és egyéb papíráruk iránti igényeket. A feldolgozó kapacitást az 1980. évi 380 ezer tonnáról 1985-ig mintegy 450 ezer tonnára kell növelni, lényegesen emelve a műszaki-technikai színvonalat. REKONSTRUKCIÓ SZOLNOKON A VI. ötéves terv már készül, egy-egy alágazat fejlesztési lehetőségei pontosan még nem ismeretesek, de már döntöttek a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójáról, a VI. ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházásáról. Ez 1980-ban kezdődik, költségei meghaladják a 6 milliárd forintot. A többi között két elavult papírgép kiselejtezésével, egy új, világviszonylatban is korszerű író-nyomó papírgép felállításával, a gyár infrastruktúrájának korszerűsítésével a papíripar évente 50 ezer tonna finom és különleges nyomópapírral, 13 ezer tonna, idehaza még nem gyártott műnyomó és kromópapírral és 9 ezer tonna jó minőségű csomagolópapírral növeli termelését. Féltermék-szükségletünknek csak mintegy 25 százalékát elégíti ki a hazai termelés, helyzetünk ennek ellenére viszonylag kedvező. A múlt években megkötött cellulózegyezmények révén cellulózszükségletünk jelentős részét hosszú távon biztosítják a szocialista államok, s a cellulózon kívül elegendő fanyersanyag és papírhulladék is rendelkezésünkre áll. A papírhulladék felhasználásában is hagyományaink vannak. Az előző három évtizedben az ipar egyre nagyobb mennyiségben használt fel papírhulladékot, s termékszerkezetét is ennek megfelelően alakította. A papírtermeléshez máris 52 százaléknyi papírhulladékot használunk fel; ez világviszonylatban is figyelemre méltó eredmény. Béres László Több mint a fele: hulladékból A MAGYAR PAPÍRFOGYASZTÁS ÉS A PAPÍRIPAR FEJLŐDÉSE RÖVIDEN »■ A MAVAD a tervek szerint ebben az idényben 80 élő őzet szállít Franciaországba és Belgiumba. ♦ Az első negyedévben 40 ezer darab aktatáskát gyártanak szovjet exportra a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Zalaegerszegi gyárában. ip IP MEGJELENT A HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET PTK-1096-OS TÍPUSÚ ELEKTRONIKUS TUDOMÁNYOS SZÁMOLÓGÉPE — Mágneskártyás programozási lehetőség 25 előre beégetett program, 960 programlépés, 100 memória. — KA—100-as típusú sornyomtatóval is vásárolható, amely 64 szimbólum kinyomtatására alkalmas. — Ezen tulajdonságaival a PTK—1096-os típusú számológép műszaki, pénzügyi, statisztikai számítások igen gyors és pontos elvégzésére rendkívül alkalmas. — A KA—100-as sornyomtató segítségével az eredmények, részeredmények kinyomtathatók, és azokhoz szöveges magyarázat is írható. — A mágneskártyára rögzített programok tetszés szerint ismételhetők. Megrendelhető: a Híradástechnikai Szövetkezet Kereskedelmi Főosztályán Telefon: 222-074, 422-985 Műszaki felvilágosítás: Számológép Szerviz Telefon: 422-972 EZ ÉVE SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK 1979. MÁRCIUS 1. A ALAPfT\A1M» Rendeltsége (V., Aulich u. 5.) MEGNYITOTTA kizárólag KÖZÜLETEK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ ÚJABB LERAKATÁT BUDAPEST XIII., MAUTHNER SÁNDOR U. 87/B. SZ. ALATT Telefon: 498-091 Nyitva: hétfőtől péntekig, naponta fél 8-tól fél 4-ig Papíráruból, író- és irodaszerekből, készleteink erejéig, előzetes megrendelés nélkül is, helyi árukiválasztással, azonnali árukiadással nagykereskedelmi áron állunk közületi vevőink rendelkezésére