Világgazdaság, 1979. március (11. évfolyam, 42/2548-64/2570. szám)

1979-03-01 / 42. (2548.) szám

MAGYAR GAZDASÁG Támogatás a termelő vállalatoknak a külkereskedelem fejlesztési alapjából 1978: fél milliárd forint Hazánkban is rohamosan nő a papírfogyasztás: 1977-ben már 60 kilogramm jutott minden lakosra. Nőtt a feldolgozott termékek részaránya is az összes fogyasztáson belül. A IV. ötéves tervben Ma­gyarországon mintegy 12 milliárd forintot fordítottak papíripari be­ruházásokra. A tőkés import ezután sem maradhat el, de a szükség­leteket elsősorban a hazai termelés és a nemzetközi együttműködés révén kell fedezni. A fejlesztést ezután a feldolgozóiparra kívánják koncentrálni: itt az állóeszközigény viszonylag alacsony, a beruházá­­s°k gyorsan megtérülnek. Már jóváhagyták a VI. ötéves terv legna­gyobb könnyűipari beruházását, ez a Szolnoki Papírgyár rekonstruk­ciója lesz. Javul a minőség, bővül az áru­alap és az áruskála, szebb és jobb lesz a csomagolás — egyszóval ver­senyképesebb lesz a magyar export annak nyomán, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok komoly összege­ket engednek át fejlesztési alapjuk­ból a termelőknek. 1977-ben 300 millió, 1978-ban pedig már félmil­­liárd forinttal segítette a külkeres­kedelem a magyar exportvállalatok A TECHNOIMPEX például, amely évente tíz-húsz millió forintot ad át fejlesztési alapjából az iparvál­lalatoknak, 5 millió forintot folyó­sított az Elektronikus Mérőkészülé­kek Gyárának a szerszámgépek au­tomatizált vezérlőrendszereinek fej­lesztésére. Részben szerszámgépek­be építve, máris jónéhány ilyen vezérlés üzemel nyugat-európai és amerikai cégek birtokában; a na­gyobb sorozatú gyártásra most ké­szülnek fel az EMG-ben. Ugyan­csak a TECHNOIMPEX (az OMFB- vel közösen) a számjegyvezérlésű szerszámgépekhez szükséges, úgy­nevezett előtoló motorok gyártásá­hoz segítette hozzá az Egyesült Vil­lamosgépgyárat. A TRANSELEKTRO az utóbbi három évben körülbelül 80 millió forintot szánt iparfejlesztési célok­ra. A legtöbbet, 21 millió forintot a Villamos Berendezés és Készülék Művek kapta, hogy bővíthesse a külföldön is igen keresett világí­tótestek és villamosipari szerelvé­nyek gyártókapacitását. E termékek exportja így az idén két-háromszáz százalékkal növekedhet. Több mil­lió forinttal járult hozzá a külke­reskedelmi vállalat a Láng Gép­gyár turbinagyártásának fejleszté­séhez is, s közreműködése nyomán az export két év alatt meghárom­szorozódott. Hasonlóképpen ebben az évben megduplázódik a Hajdúsá­gi Iparművek automata mosógéljei­nek exportja, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig az év végéig további 50 százalékkal bő­víti a tavaly már eleve megnégy­szereződött kávéfőző-kivitelt. Hogy a Borsodi Vegyi Kombinát magasabb áron értékesíthesse a PVC-port, zsugorfóliás csomagolás­ra volt szükség, s ennek a tech­nológiának a kidolgozásához 5,5 millió forinttal járult­­hozzá a CHEMOLIMPEX. A külkereskedel­mi vállalat két-két millió forintot szánt arra a célra, hogy a Moson­magyaróvári Timföldgyár berende­zéseket vásárolhasson az alumí­niumszulfát minőségének javításá­hoz, a FORTE gyár filmcsomagoló­gépet vehessen, a Kőbányai Köny­­nyűfémmű pedig tovább fejleszt­hesse az alumíniumpaszta gyártását. Hazánk (124 ezer tonnás évenkénti kivitelével) a világ harmadik legna­gyobb baromfi-exportőre. Érthető tehát, hogy a TERIMPEX szintén nagy összegekkel járul hozzá belföl­di partnerei műszaki fejlődéséhez. Például a sárvári baromfifeldolgozó tavaly 15 millió forintot kapott egy úgynevezett szinkronfagyasztó alagút létesítésére, a hernádi Március 15. termelőszövetkezetnek nyolc milliót adtak egy olyan technológia kiépí­tésére, amellyel baromfihúsból hen­tesárut gyárthatnak, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat pedig 5 millió forintot kapott a tollüzem bő­vítésére. De nemcsak a baromfiipart támogatja a TERIMPEX. Hat-hat millió forinttal segített kecskete­nyésztő telepet létesíteni Tardosbá­­nyán, illetve Várpalotán. A csabren­­deki és a vaskúti termelőszövetke­zet nyúlvágóhíd építésére ki nőtt 5,5 millió. A Gyulai Húskombinát új fűszerezésű kolbászáruimak gyár­tásához 11 millió forinttal járult hozzá a TERIMPEX. A fejlesztési célokra a termelőknek korábban át­engedett összegek az utóbbi négy évben 22 millió dolláros exporttöbb­letet hoztak a külkereskedelmi vál­lalatnak. A végére hagytuk a bort, egyik legismertebb exportcikkünket. A MONIMPEX tavalyi 125 millió fo­rintos fejlesztési alapjából összesen 57,5 millió forintot kapott a Borgaz­dasági Vállalatok Trösztje, az ÁG­­KER és a Kiskőrösi Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Vállalkozása. Ugyancsak a MONIMPEX 25 millió forintot szánt a Magyar Édesipar fejlesztésére, s ennek eredményekép­pen 1981-től évente 5,6 millió dol­láros többletexporthoz jut (MTI) Erőteljesen növekedett Magyar­­országok­ a papírfogyasztás: 1950- ben 10, 1960-ban 19, 1970-ben 43, 1975-ben 53, 1977-ben már 60 kilo­gramm jutott minden lakosra. A fogyasztásban az ipari papírok rész­aránya gyorsabban nőtt, mint a kul­turális célú papíroké. Nőtt az összes fogyasztásban a feldolgozott termé­kek hányada is — ez szintén meg­felel a világtendenciának. BERUHÁZÁS 12 MILLIÁRD FORINTÉRT A IV. ötéves tervben mintegy 12 milliárd forintot fordítottak be­ruházásra, messzemenően akalmaz­­kodva a nemzetközi megállapodá­sokhoz. Üzembe helyezték a Lábat­­lani Vékonypapírgyárat, amely évente 35,5 ezer tonna vékony- és finompapírt termel. A budafoki kar­tongépcsere évi 22 ezer tonna kar­tonnal növelte a termelést. A Nyíregyházi Hullámdoboz és Zsák­gyár évente mintegy 70 ezer tonna hullámpapírt és egyéb feldolgozó­­ipari terméket bocsáthat ki. A IV. ötéves terv második felében kezdő­dött és 1977-ben fejeződött be a dunaújvárosi hullámvertikum építé­se, amely 4,3 milliárd forintos költ­séggel a könnyűipar legnagyobb be­ruházása volt. Jelenleg már évi 50 ezer tonna félcellulózt, 100 ezer ton­na hullámpapírt és 53 ezer tonna hullámdobozt állít elő — ahogy ter­vezték. Az új létesítmények üzembehe­lyezésével és a régebbiek egy ré­szének korszerűsítésével a papír­­kartontermelés közel 80 százalékkal emelkedett: 1970-ben 259, 1975-ben 342, 1977-ben 424 ezer tonnára rú­gott és 1980-ban­ várhatóan eléri a 460 ezer tonnát. Megváltozott a pa­píripar termékstruktúrája is. Ki­emelkedő jelentőségűek a vékony író-nyomó papírok, az egészségügyi és csomagolási célokat szolgáló vé­konypapírok és az ugyancsak cso­magolási célokat szolgáló hullámle­mez-készítmények, mázolt karto­nok, évenként mintegy 200 ezer tonna import papírtermék helyette­síthető jó minőségű hazai gyártmá­nyúval. Bővült a szocialista orszá­gokkal való együttműködés­ is. A termelési kooperációk, a szakosítási és termékcsere-egyezmények hosz­­szú távon lehetőséget adnak a szo­cialista import növelésére, a gyárt­mánystruktúra javítására. Ennek ellenére nem lehetett f ki­váltani, csak átmenetileg csökkente­ni a nem rubel elszámolású impor­tot. A szükségletek növelésével ugyanis — a nagy eszközszükséglet miatt — nem tarthatott lépést a fejlesztés. Jelenleg az országos pa­pírszükségletnek mintegy 60 száza­lékát fedezi a magyar papíripar, a 40 százalékos import közel kéthar­mad része a­­ KGST-országokból származik. A FEJLESZTÉS TÁVLATAI A legutóbbi számítások és a fő fel­használó ágazatok jelzése alapján az egy főre számított fogyasztás 1980- ban 68, 1985-ben 80—85, 1990-ben 95—110 kilogrammra nő, a hazai papír-kartonszükséglet pedig ugyan­akkor 720, majd 850—900 ezer, vé­gül pedig 1—1,2 millió tonnára be­csülhető. Továbbra is növekszik az ipari papírok iránti igény — ez a csomagolóeszközök iránti kereslet ál­landó emelkedésével függ össze. A növekvő szükségleteket a továb­biakban is csak ésszerűen, részben a hazai termelés növelésével, rész­ben a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésével, rész­ben pedig — az importon kívül — a tőkés, illetve a fejlődő országok­kal folytatott termelési együttműkö­déssel kell fedezni. A legfontosabb a termelés erőteljes növelése, a papíripar fejlesztése. Az alágazat koncepciója szerint: mini­mális követelmény, hogy az import­­hányad és ezen belül a tőkés import hányada a következő tervidőszakban se emelkedjen. A VI. és VII. ötéves terv készítése során a fő szempontok az alábbiak. A gyártmánystruktúrát a hazai és a hosszú távú megállapodásokban biztosított nyersanyag-bázishoz kell igazítani. Eszerint a sok fenyőfát igénylő „tömeg” papírok ( újság­nyomópapír, kraftliner stb.) ■ gyártá­sára a hazai papíripar a jövőben sem rendezkedik be. Előállítja vi­szont az értékes író-nyomó papíro­kat, a nagy mennyiségű papírhul­ladék felhasználását lehetővé tevő hullámpapírokat és egyéb papírfaj­tákat. A papíriparban is az a leg­gazdaságosabb, ha a meglevő üze­mekben emelik a műszaki színvona­lat, de a korszerűtlen termelőegysé­geket kiselejtezik. Új telephelyek nyitása helyett ezért a jövőben is rekonstrukciós jellegű, termelésbőví­tő beruházásokra számíthatunk. A papíriparban foglalkoztatottak lét­száma hosszú távon sem növeked­het, sőt inkább csökkennie kell. Függetlenül a papírgyártás fejleszté­sének mértékétől és ütemétől, rugal­masan a szükségletekhez kell igazí­tani a feldolgozóipar fejlesztését. Az alágazat a VI.­ ötéves tervidő­szak során — különböző változatok­ban — mintegy 100 ezer tonna, 1986—1990-ben további mintegy 100—150 ezer tonna többlettermelés­sel számol. Eszerint nem emelkedik az import részaránya, és a szocia­lista országokkal való szorosabb együttműködés révén a nem rubel viszonylati import csak kismérték­ben vagy egyáltalán nem nő. A papírfeldolgozó-iparnak mara­déktalanul ki kell elégítenie az egészségügyi, a háztartási és ven­déglátóipari, az iskolai, az irodai és egyéb papíráruk iránti igényeket. A feldolgozó kapacitást az 1980. évi 380 ezer tonnáról 1985-ig mintegy 450 ezer tonnára kell növelni, lé­nyegesen emelve a műszaki-techni­kai színvonalat. REKONSTRUKCIÓ SZOLNOKON A VI. ötéves terv már készül, egy-egy alágazat fejlesztési lehető­ségei pontosan még nem ismerete­sek, de már döntöttek a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójáról, a VI. ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházásáról. Ez 1980-ban kezdő­dik, költségei meghaladják a 6 mil­liárd forintot. A többi között két el­avult papírgép kiselejtezésével, egy új, világviszonylatban is korszerű író-nyomó papírgép felállításával, a gyár infrastruktúrájának korszerű­sítésével a papíripar évente 50 ezer tonna finom és különleges nyomó­papírral, 13 ezer tonna, idehaza még nem gyártott műnyomó és kromó­­papírral és 9 ezer tonna jó minőségű csomagolópapírral növeli termelését. Féltermék-szükségletünknek csak mintegy 25 százalékát elégíti ki a hazai termelés, helyzetünk ennek ellenére viszonylag kedvező. A múlt években megkötött cellulózegyezmé­nyek révén cellulózszükségletünk jelentős részét hosszú távon bizto­sítják a szocialista államok, s a cel­lulózon kívül elegendő fanyersanyag és papírhulladék is rendelkezésünk­re áll. A papírhulladék felhasználásában is hagyományaink vannak. Az előző három évtizedben az ipar egyre na­gyobb mennyiségben használt fel papírhulladékot, s termékszerkezetét is ennek megfelelően alakította. A papírtermeléshez máris 52 százalék­nyi papírhulladékot használunk fel; ez világviszonylatban is figyelemre méltó eredmény. Béres László Több mint a fele: hulladékból A MAGYAR PAPÍRFOGYASZTÁS ÉS A PAPÍRIPAR FEJLŐDÉSE RÖVIDEN­ ­»■ A MAVAD a tervek szerint eb­ben az idényben 80 élő őzet szállít Franciaországba és Belgiumba. ♦ Az első negyedévben 40 ezer da­rab aktatáskát gyártanak szovjet ex­portra a Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat Zalaeger­szegi gyárában. ip IP MEGJELENT A HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET PTK-1096-OS TÍPUSÚ ELEKTRONIKUS TUDOMÁNYOS SZÁMOLÓGÉPE — Mágneskártyás programozási lehetőség 25 előre beégetett program, 960 programlépés, 100 memória. — KA—100-as típusú sornyomtatóval is vásárolható, amely 64 szim­bólum kinyomtatására alkalmas. — Ezen tulajdonságaival a PTK—1096-os típusú számológép mű­szaki, pénzügyi, statisztikai számítások igen gyors és pontos el­végzésére rendkívül alkalmas. — A KA—100-as sornyomtató segítségével az eredmények, rész­­eredmények kinyomtathatók, és azokhoz szöveges magyarázat is írható. — A mágneskártyára rögzített programok tetszés szerint ismétel­hetők. Megrendelhető: a Híradástechnikai Szövetkezet Kereskedelmi Főosztályán Telefon: 222-074, 422-985 Műszaki felvilágosítás: Számológép Szerviz Telefon: 422-972 EZ ÉVE SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK 1979. MÁRCIUS 1. A ALAPfT\A1M» Rendeltsége (V., Aulich u. 5.) MEGNYITOTTA kizárólag KÖZÜLETEK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ ÚJABB LERAKATÁT BUDAPEST XIII., MAUTHNER SÁNDOR U. 87/B. SZ. ALATT Telefon: 498-091 Nyitva: hétfőtől péntekig, naponta fél 8-tól fél 4-ig Papíráruból, író- és irodaszerekből, készleteink erejéig, előzetes megrendelés nélkül is, helyi árukiválasztással, azonnali árukiadással nagykereskedelmi áron állunk közületi vevőink rendelkezésére

Next