Világgazdaság, 1979. augusztus (11. évfolyam, 146/2652-167/2673. szám)

1979-08-01 / 146. (2652.) szám

MAGYAR GAZDASÁG A szeszipar hozzászólása •A MONIMPEX finomszeszexportja a cikkhez Gondok, amelyek gátolják az exportot A Szeszipari Vállalatok Trösztje a MONIMPEX révén az idén mintegy 4 millió dollárért exportál termékeiből. Dr. Mikófalvi Ber­talan, kereskedelmi igazgató a VLÁGGAZDASÁG 1979. július 11-i számában megjelent A MONIMPEX finomszeszexportja című cikk­hez kapcsolódó megjegyzéseit mondta el munkatársunknak. — Hosszú évtizedeken keresztül a magyar szeszipar finomszeszim­­portra szorult. Ezt a helyzetet meg­változtatta, hogy a Szeszipari Vál­lalatok Trösztje fejlesztette a hazai gyártást. Több évizeden át az évi átlagos szesztermelés 3000 abszolút vagon (1 abszolút vagon , 10 ezer liter 100 fokos szesz) volt, ezzel szemben az idei terv már 5200 ab­szolút vagon termeléssel számol. E nagymennyiségű termelés egyfelől annak tudható be, hogy a szesz­ipar az alapanyagot, a melaszt bel­földi forrásból megfelelő mennyi­ségben be tudja szerezni, ugyanak­kor a szeszipar devizahitel felhasz­nálásával rekonstrukciót hajtott végre a győri szeszgyárban, s így megteremtette a nagyobb volume­nű szesztermelés lehetőségét. Amíg a rekonstrukció nem fejeződött be, — tehát 1978 végéig —, tőkés piac­ról kellett importálni a finom­szeszt. Ezzel szemben az idén már teljesen megszűnt a tőkés finom­­szeszbehozatal, s a hiányzó meny­­nyiséget szocialista importból fe­dezik. — A szesziparnak másik igen fontos termelési ága a kemé­nyítőipari termékek gyártása. Eb­ből évente 300 vagont gyártunk, ezenfelül több mint 800 vagon keményítőszörpöt állítunk elő az édesipar számára. Kiemelkedő a keményítőipari termékek közül el­sősorban a kristályos dextróz ter­melése, amely évente 180 vagont jelent. E fontos alapanyagból elé­gítjük ki a gyógyszeripar, vala­mint a különböző élelmiszeripari vállalatok igényeit. A Péti Nitro­génművek például évente mintegy 70 vagon kristályos dextrózt vásá­rol a cukorbetegek számára nélkü­lözhetetlen glukonon gyártására. Ezenkívül a szeszipar állítja elő e fontos alapanyagból a Corvitalt és a szőlőcukrot.­­ A szesziparnak azonban válto­zatlanul gondot okoz, hogy a ne­mesgyümölcsök hiánya következté­ben viszonylag kevés feldolgozott pálinkát, likőrt tud exportra át­adni a MONIMPEX-nek. A múlt évben a tröszt cseresznyéből és kajszibarackból készült italokból lényegesen kevesebbet tudott ex­portra felajánlani, mint amennyit el lehetett volna adni. Beszéljenek erről a számok: 1978-ban kajszi­­barackból mindössze 1150 abszolút hektoliter (1 abszolút hektoliter , 10 tonna) pálinka került exportra, az idén mintegy 1200 abszolút hek­toliter eladását tervezzük. Cseresz­nyepálinkából az eladás tavaly 107 abszolút hektoliter volt, az idén 150 abszolút hektoliter várható. S ennek az a magyarázata, hogy a tröszt kevés nyersgyümölcsöt tu­dott felvásárolni. Ennek oka, hogy az állami gazdaságoknak, a terme­lőszövetkezeteknek saját szeszfőzdé­jük van, ezenkívül a gyümölcsök felvásárlásánál elsőbbséget élvez a hűtőipar és a konzervipar. Jelen­leg Magyarországon mintegy 800 szeszfőzde működik, s így a kon­­kurrencia igen erős.­­ A szeszipar a jelenleginél na­gyobb mennyiséget tudna exportra felajánlani barack- és cseresznye­­pálinkából, ha a hazai szabályozó­­rendszer figyelembe venné a válla­latok érdekeit a felvásárlásnál. Ez a probléma csak akkor oldódik meg, ha a telepítéshez fejlesztési alap-átadással a külkereskedelem is hozzájárulna.­­ Az iparnak és a külkereske­delemnek további közös gondja, hogy az üvegipar nem tud megfe­lelő mennyiségű, fajtájú és formájú üveget átadni a trösztnek, pedig a különleges palackok jobban vonz­zák a külföldi vásárlókat, mint a hagyományos formájúak. További gondot jelent, hogy elavult a cím­kézés, a csomagolási technika is. Most újabb lehetőség nyílna ame­rikai és kanadai exportra, elsősor­ban Hubertusból és Vilmos-körte­­pálinkából, az üveg, a címke és a csomagolás nem megfelelő minősége azonban hátráltatja az üzletkötést. m.­e. TÍZMILLIÓ DOLLÁROS SAJTEXPORT Tudósítónktól: A Tejipari Vállalatok Trösztje a TERIMPEX közvetítésével az idén mintegy 10 millió dollárért szállít különféle sajtféleségeket külföldre, Ausztriába, Hollandiába és Görög­országba például az ementáli saj­tot, de ugyanebből és trappista sajtból is küld már legújabb pia­cára, az USA-ba is. Váradi Pál, kereskedelmi főosz­tályvezető tudósítónknak elmondot­ta, hogy a juhsajtoknak elsősorban a közel-keleti államokban van si­kerük, így például Kuvaitban és Libanonban. A Hajdú és a , kaska­­val típusú krémfehér sajtokat eddig is vásárolták nyugatnémet cégek, de a közös piaci rendtartás szigo­rú akadályai miatt ez az export egyre több akadályba ütközött és így sor került a Hajdú sajt gyártá­si licencének eladására. A münche­ni Niederreuther cég vásárolta meg a­ licencet, és most már ő forgal­mazza a Hajdú sajtokat a Közös Piac országaiban. A magyar sajtok exportjának ér­téke 1977-ben 6,5 millió dollár volt. A múlt évben érte el először a 10 millió dolláros értéket. A tröszt igyekszik minél jobb minőséggel és gazdagabb választékkal jelentkezni a világpiacon, s ezért a Magyar Nemzeti Bank hitellehetőségével él­ve, Kisteleken létesített egy új üze­met. Évenként mintegy 1500—1800 tonna krémfehér sajtot gyártanak ebben az üzemben, s ez a mennyi­ség teljes egészében tőkés exportra kerül. Ami viszont hátráltatja az exportot: még mindig nem ren­delkeznek korszerű csomagoló-be­­rendezésekkel, így a minőségi kö­vetelményeknek ma már teljes egé­szében megfelelő sajtok értékesítési lehetőségeit esetenként kedvezőtle­nül befolyásolja a nem megfelelő csomagolás. A tröszt gondot fordít a hazai választék bővítésére is, megkezdte a Gervais-Canona gyümölcsös jog­hurb­abok készítését is. ' . ' Az Vörös Csillag út 38—40. szám alatti telepén KÉT 3 TOVMÁS, 14 MÉTERES FESzTáVOlSáCiÓ HÍDDARU a hozzá tartozó két vezérlőszekrénnyel és két gyalogkíséretű vezérlőszerkezettel vállalatnak vagy szövetkezetnek ELADÓ Érdeklődni lehet: Farkas Imre osztályvezetőnél, az 571-455-ös telefonszámon, a 26-os melléken, 9 és 15 óra között. Interjú Udvardi Sándor miniszterhelyettessel MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK MEXIKÓBAN ÉS PANAMÁBAN Mexikóban és Panamában júliusban kereskedelmi tárgyalások voltak. A magyar delegációt Udvardi Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezette. Mindkét országban központi kérdés volt a kereskedelem növelése, a kooperációk kialakítása. Hazaérkezése után felkértük Udvardi Sándor miniszterhelyettest, válaszoljon a VILÁGGAZDASÁG munkatársainak kérdéseire.­­ — Legutóbb ön 1977 elején foly­tatott kétoldalú tárgyalásokat Mexi­kóban, utána lapunknak nyilatkoz­va, elmondta, hogy 15 millió dollá­ros hitelszerződést írt alá a Magyar Nemzeti Bank a mexikói Külkeres­kedelmi Bankkal a magyar beruhá­zási javak finanszírozására. Azóta keveset hallani a hitel kihasználá­sáról. Először is azzal kezdeném, hogy a magyar—mexikói kereskedelem nem mondható kiegyensúlyozottnak, mi­vel 1978-ban a magyar export 3,7 millió dollár volt, az import 10,2 millió dollár. Forgalmunk jelenlegi egyensúlyhiányának áthidalására felvettük vásárlásaink finanszírozá­sát szolgáló bankügyletek gondola­tát. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a mexikói Banco de Comercio Ex­terior közötti magyar gépipari be­rendezések szállítására nyújtott 15 millió dolláros hitel eddig nem ke­rült kihasználásra. A közös keres­kedelem-fejlesztési célok biztosítása céljából egyébként a mexikói keres­kedelmi intézet szervezésében dele­gáció érk­ezik Magyarországra ez év szeptemberében. — Milyen főbb termékek kapnak helyet a kétoldalú árulistában? — A magyar kiviteli listán gyógy­szeralapanyagok és gyógyszerkészít­mények, szerszámgépek, vákuum­­technikai berendezések szerepelnek. Az idei első hat hónapjában közel 2 millió dolláros volt a magyar el­adások összege. Behozatalunkban a gyapot, az ananász, a pamutszövet, a horgany, a gyógyszeralapanyag, a cipő szerepel. Az első félévben im­portunk mintegy 3 millió dollár volt. Az idei kereskedelem alakulá­sával nem vagyunk elégedettek, ezért tárgyaltunk különböző állami szervekkel a függőben levő magyar ajánlatokról. Különös súllyal foglal­koztunk az autóbusz, illetve a tro­libusz gyártására tett együttműkö­dési javaslatunkkal. — A mostani megbeszéléseken milyen magyar eladási lehetőségek merültek fel, különös tekintettel a gépiparra? — Miguel Barberena távközlési miniszterhelyettessel a BUDAVOX eladási lehetőségeiről tárgyaltunk. Az is szóba került, hogy a magyar ipar kapcsolódhatna a mexikói min­tafarmok illetve a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztéséhez. Felme­rült egészségügyi, kórházi és okta­tási berendezések eladása is első­sorban együttműködés keretében. — Véleménye szerint tudnánk-e termelési kooperációkat kialakítani Mexikóban? — A magyar és a mexikói válla­latok közötti ipari kooperáció ma még kezdetleges. Ezért különös hangsúlyt helyeztünk e témakörre. A helyi gyártásban a magyar vál­lalatok alapvetően nem feltétlenül tőkével, hanem technológia-átadás­sal, gépek és berendezések szállí­tásával, szakemberek kiküldésével vehetnének részt. A gyógyszeripari együttműködés bővítésére a mexikói fél számos új termék kooperációs gyártására vo­natkozó igényét adta át. A szer­számgépiparban felmerült, hogy a TECHN­OIMPEX radiál és egyéb fúrógépek gyártásához szállítana technológiát és különböző beren­dezéseket. A BUDAVOX már ja­vaslatot tett az FM/URH típusú be­rendezések helyi gyártásának meg­szervezésére egy mexikói céggel együtt, így ha az üzlet létrejön, lehetővé válik, hogy a magyar hír­adástechnikai ipar részt vegyen a mexikói vidéki távközlési rendszer kiépítésében. A további mexikói állami ipar­­fejlesztési programokhoz csatlakoz­va, a Ganz-MÁVAG vízerőművek, motorvonatok, villamosmozdonyok, a Magyar Hajó- és Darugyár úszó- és portáldaruk, a Ganz Műszer Mű­vek többfázisú árammérők, a KOMPLEX élelmiszeripari gépek, hűtőházak, a CHEMOLIMPEX nö­vényvédőszerek szállításáról kezd tárgyalásokat. A TESCO és az AG­­ROBER mintagazdaság terveit ké­szíti el, ehhez élelmiszeripari feldol­gozó gépeket, hűtőházakat szállít­hatna a magyar külkereskedelem. Ezenkívül felvetettük az együtt­működés lehetőségét az energetikai iparban és a kőolajipari berende­zések gyártásában. Ennek elősegíté­sére a mexikói féltől megkapjuk az 1983—1990-ig terjedő időszakra vonatkozó import elképzeléseket. — Mexikó után az Ön által ve­zetett delegáció Panamát kereste fel, ahol az első államközi keres­kedelmi megállapodás aláírására is sor került. A részletek Magyaror­szágon még nem ismertek, kérjük, elemezze a panamai üzleti lehető­ségeket. — Két évre vonatkozó kereske­delmi megállapodást írtunk alá Pa­namával. Eddig a kétoldalú forga­lom igen alacsony volt. 1979 első félévében exportunk értéke mind­össze 100 ezer dollár, importunk hasonló nagyságrendű. Eddig gyógyszeralapanyagot, pamutszöve­tet, izzólámpákat szállítottunk Pa­namába, míg onnan banánt vásá­roltunk. Most reméljük, hogy az­ államközi szerződés is segíti a ke­reskedelem növelését. Magyar részről a közös autóbusz­­gyártást, izzólámpagyártást, az árammérőgyártást illetve a kikötő­­fejlesztésben való részvételt vetet­tük fel. Ezenkívül megkaptuk a panamai iparfejlesztési listát, ehhez kooperáció keretében csatlakozhat­nánk. Eszerint a következő évek­ben fejleszteni kívánják a szem­üveglencse, a sportcikkek, az író­szerek, a riasztóberendezések gyár­tását. Állati takarmányüzemet, csirke- és sertésfarmokat, egyenru­haüzemet kívánnak létrehozni. Ezenkívül növelni szeretnék a víz­­gépészeti berendezések és az orvo­si készülékek gyártását. A most aláírásra került egyez­mény a szabaddevizás elszámolást és a legnagyobb kedvezmény elvét rögzíti. Ezzel egyidőben műszaki­­tudományos együttműködésre vo­natkozó 1979—81-es munkaprogra­mot is írtunk alá, ennek keretében két évig térítésmentesen két magyar szakértő utazik majd Panamába. Ezenkívül a panamai igények sze­rint­­ vállaljuk kinti szakemberek itthoni képzését is. Mocsári Erika A GARCSIKOVO­­NAGYMAROSI vízierőmű építése miatt GYÁREGYSÉGÜNK 1979. SZEPTEMBER 30-IG FELSZÁMOL. Gyártási profitunk: szerszámgépjavítás. Kaphatók: berendezések, készülékek, gépi- és kézi szerszámok, alkatrészek, nyersanyagok, műszerek. A vásárlási összegtől függően, 15-30 százalékos árengedményt adunk. Telepünk címe: SZIM KŐBÁNYAI GYÁRA NAGYMAROSI GYÁREGYSÉGE Nagymaros, Felsőmező. Telefon: Nagymaros 3. Ügyintéző: Kapitány Gábor­­­(8-tól 14 óráig). 1979. AUGUSZTUS 1. Wd 3 Romániába utazok figyelmébe: üzemanyag csak konvertibilis valutáért Az illetékes román szervek beje-­­lentése szerint augusztus 1-től a gépjárművel Romániában tartózko­dóknak csak konvertibilis fizetőesz­közért szolgáltatnak ki üzemanya­got. Ez alól csak azok mentesek, akik 1979. július 26-án már Ro­­­mánia területén tartózkodtak. Tekintve, hogy az intézkedések nehézségeket okozhatnak a Romá­niába utazó vagy Románián átha­ladó autósoknak, célszerű, ha a Ro­mániába készülők vagy a Románián átutazni szándékozók egyelőre nem indulnak -.útnak, a külföldön­­ levők pedig az említett rendelkezés is­meretében szervezik meg hazatéré­süket. Az utazási irodák által szervezett turistautakról az utazási irodák adnak tájékoztatást. (MTI) Különleges berendezések magyar szállítási láncon Külföldi cégek helyett ezúttal ma­gyar szállítóknak adott megbízást a NIKEX nagyméretű, nehéz gépi be­rendezések Genovából Miskolcra való­­ továbbítására. Jelentős meny­­nyiségű devizát takarítanak meg az­által, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek új acélművéhez szükséges 27, egyenként 8—10 méter hosszú, 3—4 méter magas, 24—40 tonna súlyú berendezést magyar szállítási lán­con juttatják el az olasz kikötőből rendeltetési helyére. A berendezések Genovából a MAHART Sajó nevű tengerjáró hajója vitte az al-dunai szovjet kikötőbe, Remibe, ahonnan folyami uszályokkal folytatták útju­kat a Tiszán Kisköréig. A 40 millió nyugatnémet márka értékű NSZK- beli, svéd és olasz eredetű berende­zések biztonságban hazaérkeztek. A hatalmas berendezéseket Kiskörén a HUNGAROCAMION vette át, s kü­lönleges pótkocsikkal illetve tréle­rekkel a hatóságok által kijelölt út­vonalon és a meghatározott időben szállítja Miskolcra. _ A nemrég alakult fuvarkoordiná­ciós iroda felhívja a hasonló export­import üzleteket lebonyolító válla­latok figyelmét a komplex fuvaro­zás hazai elvégzésének hasznára. Már folynak az előzetes tárgyalá­sok, hogy Japánból hasonló túl­­méretes szállítmányokat is ily mó­don hoznak Magyarországra. (MTI) SliflffllSIIIillllílli RÖVIDEN -»■ Fehérhagymát nemesítettek ki « Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói állomásán. Az új fajta a makói fehérhagyma nevet kapta, s előnyös tulajdonságai révén géppel is tisztítható. Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy TARNASZENTMIKLÓSI TELEPÜNK M ÍJANYAGRAKTÁRÁBAN JÚLIUS 30-tól AUGUSZTUS 10-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. _ _ FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ-^ KERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat, Budapest XIII., Dózsa György út 57.­­­­ Telefon: 401—321.

Next