Világgazdaság, 1979. augusztus (11. évfolyam, 146/2652-167/2673. szám)
1979-08-01 / 146. (2652.) szám
MAGYAR GAZDASÁG A szeszipar hozzászólása •A MONIMPEX finomszeszexportja a cikkhez Gondok, amelyek gátolják az exportot A Szeszipari Vállalatok Trösztje a MONIMPEX révén az idén mintegy 4 millió dollárért exportál termékeiből. Dr. Mikófalvi Bertalan, kereskedelmi igazgató a VLÁGGAZDASÁG 1979. július 11-i számában megjelent A MONIMPEX finomszeszexportja című cikkhez kapcsolódó megjegyzéseit mondta el munkatársunknak. — Hosszú évtizedeken keresztül a magyar szeszipar finomszeszimportra szorult. Ezt a helyzetet megváltoztatta, hogy a Szeszipari Vállalatok Trösztje fejlesztette a hazai gyártást. Több évizeden át az évi átlagos szesztermelés 3000 abszolút vagon (1 abszolút vagon , 10 ezer liter 100 fokos szesz) volt, ezzel szemben az idei terv már 5200 abszolút vagon termeléssel számol. E nagymennyiségű termelés egyfelől annak tudható be, hogy a szeszipar az alapanyagot, a melaszt belföldi forrásból megfelelő mennyiségben be tudja szerezni, ugyanakkor a szeszipar devizahitel felhasználásával rekonstrukciót hajtott végre a győri szeszgyárban, s így megteremtette a nagyobb volumenű szesztermelés lehetőségét. Amíg a rekonstrukció nem fejeződött be, — tehát 1978 végéig —, tőkés piacról kellett importálni a finomszeszt. Ezzel szemben az idén már teljesen megszűnt a tőkés finomszeszbehozatal, s a hiányzó menynyiséget szocialista importból fedezik. — A szesziparnak másik igen fontos termelési ága a keményítőipari termékek gyártása. Ebből évente 300 vagont gyártunk, ezenfelül több mint 800 vagon keményítőszörpöt állítunk elő az édesipar számára. Kiemelkedő a keményítőipari termékek közül elsősorban a kristályos dextróz termelése, amely évente 180 vagont jelent. E fontos alapanyagból elégítjük ki a gyógyszeripar, valamint a különböző élelmiszeripari vállalatok igényeit. A Péti Nitrogénművek például évente mintegy 70 vagon kristályos dextrózt vásárol a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen glukonon gyártására. Ezenkívül a szeszipar állítja elő e fontos alapanyagból a Corvitalt és a szőlőcukrot. A szesziparnak azonban változatlanul gondot okoz, hogy a nemesgyümölcsök hiánya következtében viszonylag kevés feldolgozott pálinkát, likőrt tud exportra átadni a MONIMPEX-nek. A múlt évben a tröszt cseresznyéből és kajszibarackból készült italokból lényegesen kevesebbet tudott exportra felajánlani, mint amennyit el lehetett volna adni. Beszéljenek erről a számok: 1978-ban kajszibarackból mindössze 1150 abszolút hektoliter (1 abszolút hektoliter , 10 tonna) pálinka került exportra, az idén mintegy 1200 abszolút hektoliter eladását tervezzük. Cseresznyepálinkából az eladás tavaly 107 abszolút hektoliter volt, az idén 150 abszolút hektoliter várható. S ennek az a magyarázata, hogy a tröszt kevés nyersgyümölcsöt tudott felvásárolni. Ennek oka, hogy az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek saját szeszfőzdéjük van, ezenkívül a gyümölcsök felvásárlásánál elsőbbséget élvez a hűtőipar és a konzervipar. Jelenleg Magyarországon mintegy 800 szeszfőzde működik, s így a konkurrencia igen erős. A szeszipar a jelenleginél nagyobb mennyiséget tudna exportra felajánlani barack- és cseresznyepálinkából, ha a hazai szabályozórendszer figyelembe venné a vállalatok érdekeit a felvásárlásnál. Ez a probléma csak akkor oldódik meg, ha a telepítéshez fejlesztési alap-átadással a külkereskedelem is hozzájárulna. Az iparnak és a külkereskedelemnek további közös gondja, hogy az üvegipar nem tud megfelelő mennyiségű, fajtájú és formájú üveget átadni a trösztnek, pedig a különleges palackok jobban vonzzák a külföldi vásárlókat, mint a hagyományos formájúak. További gondot jelent, hogy elavult a címkézés, a csomagolási technika is. Most újabb lehetőség nyílna amerikai és kanadai exportra, elsősorban Hubertusból és Vilmos-körtepálinkából, az üveg, a címke és a csomagolás nem megfelelő minősége azonban hátráltatja az üzletkötést. m.e. TÍZMILLIÓ DOLLÁROS SAJTEXPORT Tudósítónktól: A Tejipari Vállalatok Trösztje a TERIMPEX közvetítésével az idén mintegy 10 millió dollárért szállít különféle sajtféleségeket külföldre, Ausztriába, Hollandiába és Görögországba például az ementáli sajtot, de ugyanebből és trappista sajtból is küld már legújabb piacára, az USA-ba is. Váradi Pál, kereskedelmi főosztályvezető tudósítónknak elmondotta, hogy a juhsajtoknak elsősorban a közel-keleti államokban van sikerük, így például Kuvaitban és Libanonban. A Hajdú és a , kaskaval típusú krémfehér sajtokat eddig is vásárolták nyugatnémet cégek, de a közös piaci rendtartás szigorú akadályai miatt ez az export egyre több akadályba ütközött és így sor került a Hajdú sajt gyártási licencének eladására. A müncheni Niederreuther cég vásárolta meg a licencet, és most már ő forgalmazza a Hajdú sajtokat a Közös Piac országaiban. A magyar sajtok exportjának értéke 1977-ben 6,5 millió dollár volt. A múlt évben érte el először a 10 millió dolláros értéket. A tröszt igyekszik minél jobb minőséggel és gazdagabb választékkal jelentkezni a világpiacon, s ezért a Magyar Nemzeti Bank hitellehetőségével élve, Kisteleken létesített egy új üzemet. Évenként mintegy 1500—1800 tonna krémfehér sajtot gyártanak ebben az üzemben, s ez a mennyiség teljes egészében tőkés exportra kerül. Ami viszont hátráltatja az exportot: még mindig nem rendelkeznek korszerű csomagoló-berendezésekkel, így a minőségi követelményeknek ma már teljes egészében megfelelő sajtok értékesítési lehetőségeit esetenként kedvezőtlenül befolyásolja a nem megfelelő csomagolás. A tröszt gondot fordít a hazai választék bővítésére is, megkezdte a Gervais-Canona gyümölcsös joghurbabok készítését is. ' . ' Az Vörös Csillag út 38—40. szám alatti telepén KÉT 3 TOVMÁS, 14 MÉTERES FESzTáVOlSáCiÓ HÍDDARU a hozzá tartozó két vezérlőszekrénnyel és két gyalogkíséretű vezérlőszerkezettel vállalatnak vagy szövetkezetnek ELADÓ Érdeklődni lehet: Farkas Imre osztályvezetőnél, az 571-455-ös telefonszámon, a 26-os melléken, 9 és 15 óra között. Interjú Udvardi Sándor miniszterhelyettessel MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK MEXIKÓBAN ÉS PANAMÁBAN Mexikóban és Panamában júliusban kereskedelmi tárgyalások voltak. A magyar delegációt Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette. Mindkét országban központi kérdés volt a kereskedelem növelése, a kooperációk kialakítása. Hazaérkezése után felkértük Udvardi Sándor miniszterhelyettest, válaszoljon a VILÁGGAZDASÁG munkatársainak kérdéseire. — Legutóbb ön 1977 elején folytatott kétoldalú tárgyalásokat Mexikóban, utána lapunknak nyilatkozva, elmondta, hogy 15 millió dolláros hitelszerződést írt alá a Magyar Nemzeti Bank a mexikói Külkereskedelmi Bankkal a magyar beruházási javak finanszírozására. Azóta keveset hallani a hitel kihasználásáról. Először is azzal kezdeném, hogy a magyar—mexikói kereskedelem nem mondható kiegyensúlyozottnak, mivel 1978-ban a magyar export 3,7 millió dollár volt, az import 10,2 millió dollár. Forgalmunk jelenlegi egyensúlyhiányának áthidalására felvettük vásárlásaink finanszírozását szolgáló bankügyletek gondolatát. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a mexikói Banco de Comercio Exterior közötti magyar gépipari berendezések szállítására nyújtott 15 millió dolláros hitel eddig nem került kihasználásra. A közös kereskedelem-fejlesztési célok biztosítása céljából egyébként a mexikói kereskedelmi intézet szervezésében delegáció érkezik Magyarországra ez év szeptemberében. — Milyen főbb termékek kapnak helyet a kétoldalú árulistában? — A magyar kiviteli listán gyógyszeralapanyagok és gyógyszerkészítmények, szerszámgépek, vákuumtechnikai berendezések szerepelnek. Az idei első hat hónapjában közel 2 millió dolláros volt a magyar eladások összege. Behozatalunkban a gyapot, az ananász, a pamutszövet, a horgany, a gyógyszeralapanyag, a cipő szerepel. Az első félévben importunk mintegy 3 millió dollár volt. Az idei kereskedelem alakulásával nem vagyunk elégedettek, ezért tárgyaltunk különböző állami szervekkel a függőben levő magyar ajánlatokról. Különös súllyal foglalkoztunk az autóbusz, illetve a trolibusz gyártására tett együttműködési javaslatunkkal. — A mostani megbeszéléseken milyen magyar eladási lehetőségek merültek fel, különös tekintettel a gépiparra? — Miguel Barberena távközlési miniszterhelyettessel a BUDAVOX eladási lehetőségeiről tárgyaltunk. Az is szóba került, hogy a magyar ipar kapcsolódhatna a mexikói mintafarmok illetve a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztéséhez. Felmerült egészségügyi, kórházi és oktatási berendezések eladása is elsősorban együttműködés keretében. — Véleménye szerint tudnánk-e termelési kooperációkat kialakítani Mexikóban? — A magyar és a mexikói vállalatok közötti ipari kooperáció ma még kezdetleges. Ezért különös hangsúlyt helyeztünk e témakörre. A helyi gyártásban a magyar vállalatok alapvetően nem feltétlenül tőkével, hanem technológia-átadással, gépek és berendezések szállításával, szakemberek kiküldésével vehetnének részt. A gyógyszeripari együttműködés bővítésére a mexikói fél számos új termék kooperációs gyártására vonatkozó igényét adta át. A szerszámgépiparban felmerült, hogy a TECHNOIMPEX radiál és egyéb fúrógépek gyártásához szállítana technológiát és különböző berendezéseket. A BUDAVOX már javaslatot tett az FM/URH típusú berendezések helyi gyártásának megszervezésére egy mexikói céggel együtt, így ha az üzlet létrejön, lehetővé válik, hogy a magyar híradástechnikai ipar részt vegyen a mexikói vidéki távközlési rendszer kiépítésében. A további mexikói állami iparfejlesztési programokhoz csatlakozva, a Ganz-MÁVAG vízerőművek, motorvonatok, villamosmozdonyok, a Magyar Hajó- és Darugyár úszó- és portáldaruk, a Ganz Műszer Művek többfázisú árammérők, a KOMPLEX élelmiszeripari gépek, hűtőházak, a CHEMOLIMPEX növényvédőszerek szállításáról kezd tárgyalásokat. A TESCO és az AGROBER mintagazdaság terveit készíti el, ehhez élelmiszeripari feldolgozó gépeket, hűtőházakat szállíthatna a magyar külkereskedelem. Ezenkívül felvetettük az együttműködés lehetőségét az energetikai iparban és a kőolajipari berendezések gyártásában. Ennek elősegítésére a mexikói féltől megkapjuk az 1983—1990-ig terjedő időszakra vonatkozó import elképzeléseket. — Mexikó után az Ön által vezetett delegáció Panamát kereste fel, ahol az első államközi kereskedelmi megállapodás aláírására is sor került. A részletek Magyarországon még nem ismertek, kérjük, elemezze a panamai üzleti lehetőségeket. — Két évre vonatkozó kereskedelmi megállapodást írtunk alá Panamával. Eddig a kétoldalú forgalom igen alacsony volt. 1979 első félévében exportunk értéke mindössze 100 ezer dollár, importunk hasonló nagyságrendű. Eddig gyógyszeralapanyagot, pamutszövetet, izzólámpákat szállítottunk Panamába, míg onnan banánt vásároltunk. Most reméljük, hogy az államközi szerződés is segíti a kereskedelem növelését. Magyar részről a közös autóbuszgyártást, izzólámpagyártást, az árammérőgyártást illetve a kikötőfejlesztésben való részvételt vetettük fel. Ezenkívül megkaptuk a panamai iparfejlesztési listát, ehhez kooperáció keretében csatlakozhatnánk. Eszerint a következő években fejleszteni kívánják a szemüveglencse, a sportcikkek, az írószerek, a riasztóberendezések gyártását. Állati takarmányüzemet, csirke- és sertésfarmokat, egyenruhaüzemet kívánnak létrehozni. Ezenkívül növelni szeretnék a vízgépészeti berendezések és az orvosi készülékek gyártását. A most aláírásra került egyezmény a szabaddevizás elszámolást és a legnagyobb kedvezmény elvét rögzíti. Ezzel egyidőben műszakitudományos együttműködésre vonatkozó 1979—81-es munkaprogramot is írtunk alá, ennek keretében két évig térítésmentesen két magyar szakértő utazik majd Panamába. Ezenkívül a panamai igények szerint vállaljuk kinti szakemberek itthoni képzését is. Mocsári Erika A GARCSIKOVONAGYMAROSI vízierőmű építése miatt GYÁREGYSÉGÜNK 1979. SZEPTEMBER 30-IG FELSZÁMOL. Gyártási profitunk: szerszámgépjavítás. Kaphatók: berendezések, készülékek, gépi- és kézi szerszámok, alkatrészek, nyersanyagok, műszerek. A vásárlási összegtől függően, 15-30 százalékos árengedményt adunk. Telepünk címe: SZIM KŐBÁNYAI GYÁRA NAGYMAROSI GYÁREGYSÉGE Nagymaros, Felsőmező. Telefon: Nagymaros 3. Ügyintéző: Kapitány Gábor(8-tól 14 óráig). 1979. AUGUSZTUS 1. Wd 3 Romániába utazok figyelmébe: üzemanyag csak konvertibilis valutáért Az illetékes román szervek beje-lentése szerint augusztus 1-től a gépjárművel Romániában tartózkodóknak csak konvertibilis fizetőeszközért szolgáltatnak ki üzemanyagot. Ez alól csak azok mentesek, akik 1979. július 26-án már Románia területén tartózkodtak. Tekintve, hogy az intézkedések nehézségeket okozhatnak a Romániába utazó vagy Románián áthaladó autósoknak, célszerű, ha a Romániába készülők vagy a Románián átutazni szándékozók egyelőre nem indulnak -.útnak, a külföldön levők pedig az említett rendelkezés ismeretében szervezik meg hazatérésüket. Az utazási irodák által szervezett turistautakról az utazási irodák adnak tájékoztatást. (MTI) Különleges berendezések magyar szállítási láncon Külföldi cégek helyett ezúttal magyar szállítóknak adott megbízást a NIKEX nagyméretű, nehéz gépi berendezések Genovából Miskolcra való továbbítására. Jelentős menynyiségű devizát takarítanak meg azáltal, hogy a Lenin Kohászati Művek új acélművéhez szükséges 27, egyenként 8—10 méter hosszú, 3—4 méter magas, 24—40 tonna súlyú berendezést magyar szállítási láncon juttatják el az olasz kikötőből rendeltetési helyére. A berendezések Genovából a MAHART Sajó nevű tengerjáró hajója vitte az al-dunai szovjet kikötőbe, Remibe, ahonnan folyami uszályokkal folytatták útjukat a Tiszán Kisköréig. A 40 millió nyugatnémet márka értékű NSZK- beli, svéd és olasz eredetű berendezések biztonságban hazaérkeztek. A hatalmas berendezéseket Kiskörén a HUNGAROCAMION vette át, s különleges pótkocsikkal illetve trélerekkel a hatóságok által kijelölt útvonalon és a meghatározott időben szállítja Miskolcra. _ A nemrég alakult fuvarkoordinációs iroda felhívja a hasonló exportimport üzleteket lebonyolító vállalatok figyelmét a komplex fuvarozás hazai elvégzésének hasznára. Már folynak az előzetes tárgyalások, hogy Japánból hasonló túlméretes szállítmányokat is ily módon hoznak Magyarországra. (MTI) SliflffllSIIIillllílli RÖVIDEN -»■ Fehérhagymát nemesítettek ki « Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói állomásán. Az új fajta a makói fehérhagyma nevet kapta, s előnyös tulajdonságai révén géppel is tisztítható. Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy TARNASZENTMIKLÓSI TELEPÜNK M ÍJANYAGRAKTÁRÁBAN JÚLIUS 30-tól AUGUSZTUS 10-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején szünetel az áruforgalom. A többi telepünkön zavartalan a kiszolgálás. _ _ FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ-^ KERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat, Budapest XIII., Dózsa György út 57. Telefon: 401—321.