Világgazdaság, 1979. november (11. évfolyam, 211/2717-230/2736. szám)

1979-11-01 / 211. (2717.) szám

1979. NOVEMBER 1. A Chrysler veszteségei és a javasolt kiút A Chrysler amerikai autó­konszern szóvivője bejelentette, hogy 1979 harmadik negyedévében a vállalat veszteségeinek értéke megközelítette a 468 millió dollárt, január és szep­tember között pedig összesen 743,3 millió dollár volt. A vállalat való­színűleg a negyedik negyedévben is deficittel zárja mérlegét és valószí­nűleg tovább fogja csökkenteni ter­melését. A szóvivő magyarázata sze­rint a harmadik negyedévben el­könyvelt veszteségeknek három fő okuk van: számottevően lanyhult a belföldi kereslet, több mint 100 mil­lió dollárt áldoztak a vállalat raktá­raiban felhalmozódott készletek ki­árusítására, végül pedig nem sikerült időben beindítani az új modellek gyártását. Amerikai bankszakemberek sze­rint a Chrysler több mint 4,8 mil­liárd dollárral tartozik különböző bankoknak, s ezek törlesztéséhez fel­tétlenül szükséges lenne, hogy a kor­mány garanciát vállaljon a vállalat mintegy 750 millió dolláros kölcsön­felvételére. Mint ismeretes, a kong­resszus eddig még nem döntött róla, hogy mekkora összegre vállal jótál­lást. A Manufacturers Hanover Trust elnöke bejelentette, hogy haj­landó 919 millió dollár hitelt folyó­sítani a konszern pénzügyi ágának, a Chrysler Financialnak, és megpróbál további 919 millió dolláros kölcsönt szervezni. Tavasszal 567 millió dol­láros hitelkeretet nyitottak a Chrys­lernek — nagy részét a vállalat már fel is használta. Az elnök szerint már nem lenne célszerű, ha magánban­kok további hiteleket nyújtanának a vállalatnak, mert a Chrysler jelen­legi pénzügyi helyzetében a kölcsön­folyósítás túlságosan kockázatos len­ne. A maga részéről viszont támo­gatja a cégnek azt a kérését, hogy a kormány vállaljon garanciát köl­csönfelvételéhez. Hozzáfűzte: a Chryslernek is lépéseket kell tennie, hogy kikerüljön a krónikussá vált készpénzhiányból. Javasolja tehát, hogy a konszern árusítsa ki jövedel­mező leányvállalatainak egy részét. (Reuter, AP—DJ) Bérkövetelések az angliai Fordnál Az amerikai Ford cég angliai leányvállalatának órabérben dolgo­zó munkásai (59 ezer fizikai dolgo­zó) 40,5 százalékos fizetésemelést követelnek, továbbá garanciát, hogy a bérek lépést tartanak az inflá­cióval, rövidebb munkaidőt, na­gyobb nyugdíjat s a nehezebb fizi­kai munkák jobb megbecsülését. Azzal, hogy az alapbér heti 30 font­tal emelkedik, csupán az 1974. évi vásárlóerőt érik el — mondja a szakszervezet —, a rövidebb mun­kaidő pedig új munkahelyek meg­teremtését teszi lehetővé. A Ford vezetősége tanulmányozza a dolgozók követeléseit, válaszát november 16-án adja meg. Az iro­dai alkalmazottaknak a múlt héten ajánlottak fel 12 százalékos fizetés­javítást, de amazok visszautasítot­ták, mondván, hogy megvárják a fizikai dolgozók tárgyalásainak eredményét. Tavaly éppen a Ford munkásai ellenállásán bukott meg a munkás­párti kormány előirányzata a leg­feljebb 5 százalékos béremelésről; kilenchetes sztrájk után 17 száza­lékos emelést értek el. Ezért kíséri élénk figyelem a mostani alku­dozásokat. A másik amerikai nagyvállalat, a General Motors angol üzeme, a Vauxhall 17 százalékos bérjavítást kínált dolgozóinak. Ezt két üzemben elfogadták, de az Ellesmere Port­ban levő üzem 7 ezer munkavál­lalója 25 százalékos emelést köve­tel s már nyolc hete sztrájkol érte. (AP-DJ) Marokkó idei hitel f­elhasználása Rabati tudósítónktól: Marokkó 1979-ben 349 millió dol­lárt kap a Világbanktól hitel, illet­ve segély formájában­. Ebből az összegből 113 milliót oktatási, 49 milliót pedig településfejlesztési (víz- és csatornahálózat kiépítése) célokra fordítottak. A termelő be­ruházásokból 70 millió dollárt ka­pott a mezőgazdaság és ehhez kap­csolódik egy műtrágyagyár létesí­téséhez adott 50 millió dolláros ösz­­szeg is, amelyet Lengyelország to­vábbi 13,7 millió dolláros hitelke­rettel bővített. Az energiatermelés 42 millió dollárral, a kis- és a kö­zépüzemek fejlesztési programja pe­dig 25 millió dollárral részesedett. A Világbank által Marokkónak juttatott pénzügyi eszközök 1973 óta 1,1 milliárd dollárra emelkedtek; az összegből eddig mintegy 40 na­gyobb gazdasági létesítményt finan­szíroztak. ­. A brit kormány tegnap meg­kezdte a British Petroleum részvé­nyeinek eladását. A BP részvények iránt nagy az érdeklődés, i­gy Jablonski lengyel államfő befe­jezte ötnapos mexikói látogatását és Costa Ricába utazott. Mexikói tartózkodása során tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről és egyez­ményt írt alá Lopez Portillo elnök­kel a gazdasági, az ipari, a kultu­rális, és oktatásügyi és a műszaki kapcsolatokról. Novikov, a szovjet kormány el­nökhelyettese vezetésével kormány­­küldöttség tárgyal Belgrádban a Szovjetunió és Jugoszlávia gépipari együttműködésének továbbfejleszté­séről. A Si Bazargan iráni miniszterelnök tegnap háromnapos hivatalos láto­gatásra Algériába érkezett. Az al­gériai forradalom 25. évfordulójá­nak ünnepségein vesz részt. Ez a miniszterelnök első külföldi útja február óta. A tervezett arab csúcstalálkozót Tuniszban tartják november 20-án, Burgiba tunéziai államfő elnökleté­vel. Rekola finn külkereskedelmi mi­niszter vezetésével küldöttség érke­zett Sri Lankába. A kereskedelmi delegáció előzőleg Malaysiában járt.­­ Az IMF 26,6 millió dolláros köl­csönt hagyott jóvá Costa Ricának és 12,4 milliót Burundinak. A hite­lekkel mérsékelni akarják a két or­szág exportbevételei visszaeséséből származó problémákat, JELENTI­ S. Az EGK fokozza az Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítséget — közölte Jenkins, a brüsszeli bizott­ság elnöke kairói látogatása végén. A tavalyi 430 millió márkás együtt­működési megállapodás csak a kez­dete az ipari együttműködésnek és a technológiaátadásnak. Erről 1980 elején kezdenek tárgyalásokat. Az NDK-ban ma lépett életbe az új sebességkorlátozás. Részben ener­giatakarékossági, részben közleke­désbiztonsági okokból az autópályá­kon változatlan marad ugyan a 100 kilométeres felső határ, de az egyéb országutakon a legnagyobb megen­gedett sebesség csak 80 kilométer. A Nagy-Britannia és az NSZK megállapodást írt alá, hogy újabb öt évre biztosítja a pénzt annak a londoni­ kutatóintézetnek, amely az ipari társadalommal foglalkozik. A választásokra szövetséget kö­tött három jobboldali portugál párt: a szociáldemokraták, a Konzerva­tív Demokrata Centrum és a népi monarchisták programjukban a ma­gánberuházások és a magánvállal­kozások támogatását, s a még 1974- ben államosított földekért és üze­mekért gyors kártalanítást ígérnek. Thatcher brit miniszterelnök no­vember 19—20-án Londonban talál­kozik Giscard d’Estaing francia el­nökkel — jelentették be London­ban. A­& A Közös Piac elvben újabb 35 millió dollár gyorssegélyt hagyott jóvá Kambodzsa számára. Eddig már mintegy 20 millió dollár se­gélyt küldött az EGK Kambodzsá­nak. Jugoszláv kiállítás az energiatakarékosság jegyében A legújabb jugoszláv ipari termé­keket, találmányokat és újításokat bemutató országos kiállítás nyílt Rijekában. Nagy érdeklődés kíséri az energiatakarékosság jegyében ké­szült úgynevezett napkályhákat, az újfajta hőszigetelő falakat, a laká­sok fűtését szabályozó berendezése­ket, valamint a 30 százalékos fűtő­anyag-megtakarítást eredményező fa- és széntüzelésű kályhákat,, ame­lyekben egy berendezés visszatereli a szénrészecskéket az égéstérbe. Nagy sikere van a gyufásdoboz nagyságú pótporlasztónak is, amely lehetővé teszi a gépkocsik benzin­­fogyasztásának 10 százalékos csök­kentését. Érdeklődésre tarthat szá­mot a legújabb környezetvédelmi berendezés, az ózongenerátor is, amely a füsttől, a portól és a kel­lemetlen szagoktól tisztítja meg a levegőt. (MTI) Kétszámjegyű infláció az EGK-ban Jen­védő intézkedéseket sürgetnek Japánban A japán kormánynak intézkedések sorát kellene hoznia, hogy megaka­dályozza a jen leértékelődése, s a belföldi árak emelkedése ördögi kö­rének kialakulását­­, vélekedik Szuzuki Hideo, aki jelenleg egy biz­tosítóintézet gazdasági tanácsadója, korábban pedig Japánt képviselte a Nemzetközi Valuta Alapban. A Mai­­nicsi Simbunnak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a kormány­nak egyebek között el kellene ha­lasztania bizonyos közkiadásait, a központi banknak emelnie kellene a hivatalos kamatlábat és határozot­tabb dolláreladásokra elszánnia ma­gát. A japán gazdaságpolitika irá­nyítói eddig még nem tettek meg mindent a növekvő fizetési deficit mérséklésére, mert még mindig tart­ja magát az ábránd, hogy a japán gazdaság feltétlenül aktívummal ren­delkezik. A jelenlegi fizetési deficitnek, amely alapvetően felelős a jen­ mos­tani gyengeségéért, elsősorban a rendkívül erős belföldi kereslet, to­vábbá a nyersanyagok magas ára az oka. Szuzuki sürgette, hogy a japán központi bank mihamarabb emelje a hivatalos kamatlábat, mivel az NSZK-ban a príme rate már 8,9 százalék körül mozog, míg a japán kamat 5,5 százalékos. A banknak szakítania kellene azzal a felfogásá­val is, hogy csak korlátozott mérték­ben ad el dollárt a jen támogatására, mert úgy véli: a korlátozottan ren­delkezésre álló tartalékokat egyéb célokra kell felhasználni.­­ A tokiói központi bank, saját köz­lése szerint, ebben az évben, eddig 12 milliárd dollárt fordított a jen támogatására. A pénzintézet helyet­tes elnöke kijelentette: az interven­ciók segítették ugyan, alapvetően azonban nem tudták megváltoztatni a piaci irányzatokat. Ismeretes, hogy a kormány keddi formális lemondá­sának hírére élesen zuhant a jen ár­folyama, a tokiói értéktőzsdén 20 hó­napja a legmagasabb értéken, 236,5 jenért adták a dollárt. (Reuter, AP— DJ) '' A fogyasztói árak a közös piaci országokban 11,4 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint egy évvel korábban. Az augusztusi áremelkedés — éves rátán — még csak 10,9 százalékos volt. Az árak Olaszországban emelkedtek a leg­gyorsabban a múlt hónapban, utána következik Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, majd Franciaország. Az 1975. évi közös piaci árszínvo­nalat 100-nak tekintve, az index szeptemberi állása 149,2 pont volt. (Reuter) Jugoszláv-görög kőolajvezeték épül Szaloniki és Szkopje közötti kő­­olajvezeték megépítéséről írtak alá megállapodást a jugoszláv—görög gazdasági vegyesbizottság múlt heti ülésén. Mivel a vezeték főként a Vardar-folyó völgyében halad majd, a megbeszéléseken megvitatták a Vardar szabályozásának tervét is. Napirenden szerepelt továbbá a Du­na—Morava—Vardar víziút (rész­ben hajózható csatorna) építési munkálatainak megkezdése, vala­mint a két ország közötti új határ­­átkelőhelyek megnyitásának ügye. (MTI) Tovább bővül a kámai autógyár Már több, mint 200 nagy teljesít­ményű dízelmotoros tehergépkocsi készül naponta a szovjet autóipar legfiatalabb üzemében, a kámai autógyárban. Az üzemben eddig 100 ezernél több gépkocsi készült el, jelentős részüket exportra gyár­tották. A korszerű berendezések — köztük például mintegy 400 auto­mata gépsor — mellett elsősorban a munka rendkívül gondos meg­szervezésének köszönhető, hogy a Kamaz gyárban a munka terme­lékenysége csaknem kétszerese a szovjet autóipari átlagnak. Bár a gyár alig néhány éves, máris megindult a bővítése. Az új gyáregység üzembe helyezésével ka­pacitása évi 150 ezer gépkocsi és 250 ezer dízelmotor lesz. Ezeket a motorokat építik be a jövőben más szovjet teherautókba is. Elkészültek az első kísérleti pél­dányok a Kamaz 64—10 típusú vontatókból, amelyek különlegesen nagy teljesítményűek, több pótkocsi vontatására alkalmasak. Készül egy újabb fajta nyergesvontató, va­lamint egy 10 tonnás és egy 11 tonnás tehergépkocsi-típus. (MTI) Brazil bizottság az állami vállalatok ellenőrzésére A brazil kormány új testületet hozott létre, amelynek az lesz a fel­adata, hogy ellenőrizze az állami tu­lajdonban levő vállalatok bevételeit és kiadásait. A testület élére Delfim Netto tervezésügyi minisztert nevez­ték ki. A bizottság hatáskörébe tar­tozik többek között az állami válla­latok bel- és külföldi hitelfelvételi programjának megtervezése és el­lenőrzése is. Az új testületre azért van szük­ség, mert a gyors infláció, amely­nek üteme éves szinten eléri a 60 százalékot is­­,­ elsősorban az ál­lami cégek hatalmas kiadásaival és tetemes külföldi kölcsön­ felvételével magyarázható — mondotta Delfim Netto. Brazília kereskedelmi mérlegének deficitje 1979 első kilenc hónapjában 1,59 milliárd dollárra ugrott az 1978 azonos időszakában jelzett 678 mil­lió dollárról. Januártól szeptemberig az export értéke megközelítette a 11 milliárd dollárt, (tavaly 9,11 mil­liárd). A bevitel 12,6 milliárdra emelkedett az egy évvel korábbi 9,8 milliárdról. (Reuter) St. Vincent független állammá vált Független állammá vált a karib­­tengeri St. Vincent szigetecske, é­s egyben önálló országként csatlako­zott a Nemzetközösséghez. Az alig több mint félmillió lakosú volt an­gol gyarmat egy még mindig aktív vulkáni hegységen helyezkedik el. A legutóbbi, áprilisi vulkánkitörés miatt ki kellett, telepíteni a sziget lakosságának egyötödét és tönkre­ment a mezőgazdasági területek je­lentős része, ami igen érzékenyen érintette a mini-országot, exportjö­vedelmének 94 százaléka ugyanis mezőgazdasági exportból származik. Csupán a banánültetvények 3,6 mil­lió dolláros kárt szenvedtek. A ter­mészeti csapást követően London 22 millió dollár segélyt utalt át a szi­getországnak. St. Vincent már a kilencedik ka­­rib-tengeri állam, amely elszakadt Nagy-Britanniától. A folyamat 19 év­vel ezelőtt kezdődött Jamaica füg­getlenné válásával. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A KÜLFÖLDI BANKOK DÉL-KOREAI HITELTEVÉKENYSÉGE Dél-Koreában még érvényesek a megszigorított rendkívüli állapot előírásai, megfigyelők szerint azon­ban hamarosan normalizálódik a helyzet. A kormány rendszeresen ülésezik, műk­ödnek az iparvállala­tok és a pénzintézetek, zavartalanul folyik az üzleti élet. Az alkotmány előírásai szerint a meggyilkolt el­nök helyébe 90 napon belül új el­nököt kell választani, a hadsereg állítólag ragaszkodik hozzá, hogy megőrizzék a kormányzás, alkotmá­r­nyos formáját. A szükségállapot miatt tilosak a nyílt politikai esz­mecserék, ennek ellenére találga­tások folynak, ki lesz Dél-Korea új elnöke. Három név van forgalom­ban, volt miniszterelnököké, köztük az elnöki­­tisztséget ideiglenesen be­töltő Csei Kju Ha neve. Hongkongi vélekedések szerint a nemzetközi pénzintézetek Pak Csong Hi meggyilkolása ellenére egyelőre nem mérséklik dél-koreai hiteltevékenységüket. Feszült figye­lemmel kísérik a szöuli fejleménye­ket, egyes feltevések szerint első­sorban hosszú lejáratú kölcsönök megnyirbálására lehet számítani. A bankárok a problémák ellenére a kölcsönzés szempontjából kielégítő­nek tartják a dél-koreai gazdaság helyzetét, úgy vélik, hogy a nagy­arányú adósságok az exportbevé­telekhez és a valutatartalékokhoz viszonyítva elfogadhatók. Hong­kongi becslések szerint az adós­ságszolgálat 8—8,5 százalékos, ez a többi fejlődő országhoz képest alacsony szint. A dél-koreai hitelügyletekben a legnagyobb összegekkel amerikai bankok vesznek részt, jóllehet a múlt évben számottevően növeke­dett a japán, a nyugat-európai és a kanadai pénzintézetek részvétele a különböző konzorciális kölcsönök­­ben. A Morgan Guaranty Trust kedden úgy döntött, hogy az elő­zetes megállapodás szerint folyósít­ja megígért 30 millió dolláros hi­telét a Saehan cégnek, hitelnyúj­tásaik folytatásáról döntöttek más amerikai pénzintézetek is. A ban­károk tisztában vannak vele — írja az Asian Wall Street Journal —, hogy a dél-koreaiak rendkívül ér­zékenyen figyelik, mely „bankok tartanak ki mellettük a nehéz idők­ben”, egyebek között ez készteti a pénzintézeteket tevékenységük foly­tatására. Elsősorban azok a bankok vannak kínos helyzetben, amelyek­ hosszú távra szóló, nagy összegű kölcsönökről tárgyaltak. Egy ame­rikai konzorcium például a héten dönti el, hogy folyósít-e 200 millió dollárt két dél-koreai atomerőmű felépítéséhez. A hitelezésben 40 pénzintézet érdekelt, mint egyikük szóvivője elmondta: „döntésünk előtt néhány hét haladékot kellene kapnunk kölcsönfelvevőinktől, hogy megtudjuk, ki fogja kormányozni az országot”. (AP—DJ, Reuter) További japán hitelkeret indonéziai beruházásokhoz A japán Eximbank 14,5 milliárd jen hitelt nyújt az indonéz kor­mánynak az Észak-Szumátrában tervezett karbamidüzem berendezé­seinek vásárlásához. A karbamid­­gyár 570 ezer tonna kapacitású, a tervek szerint 1983-ban kezdi meg működését. A japán kormány, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt már 33 milliárd jen összegű hitelt ajánlott fel külgazdasági együttmű­ködési alapjából az ASEAN-orszá­­gok közös beruházásában épülő in­donéz vállalkozáshoz. Indonézia olajon kívüli exportja 4 milliárd dollárra növekedhet idén a tavalyi 3,5 milliárdról — jelen­tette ki Praviro kereskedelmi mi­niszter. Az olajon kívüli exportbe­vételek növekedése főként az ón, a gumi, a kávé és a faáruk drágulá­sának következménye. Indonézia erőfeszítéseket tesz, hogy csökkent­se függését olajbevételeitől, ezért a kormány támogatja az agrár-, to­vábbá az iparcikk-kivitel fokozását. Ebben az évben egyébként az olaj­­bevételek 8 milliárd dollárra nőnek a tavalyi 6,9 milliárdról. (AP—DJ, Reuter) LÍJABB AMERIKAI IMPORTKORLÁTOZÁS A KÍNAI TEXTÍLIÁKRA Az Egyesült Államok szerdán újabb importkvótákat állított fel a Kínából érkező ruházati termé­kekre,­ ezúttal a pamut blúzok és a férfikabátok számát korlátozta. Washington — mint ismeretes — május óta már többféle kínai ter­mékre szabott ki egyoldalúan im­portkvótákat, mivel a kétoldalú textilkereskedelmi tárgyalások ered­mén­ytelenek maradtak. A kép­viselőház költségvetési bizottsága azt követően hozta meg döntését, hogy az amerikai és a kínai kor­mány képviselői között a textil­kereskedelem ügyében októberben folytatott washingtoni tárgyalások ismét zsákutcába jutottak. Kong­resszusi értesülések szerint a kí­naiak változatlanul azt hangoztat­ják: még nincsenek abban a hely­zetben, hogy egy ilyen megállapo­dásról tárgyaljanak. Az amerikai szenátus előtt van már az USA és Kína kereskedelmi egyezményéről szóló törvénytervezet, a textilkeres­kedelem kérdéseivel ettől elkülönít­ve foglalkoznak. (AP—DJ) (í­ ntBf­JrffTr­­mtGGAznmG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények­ Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro­dánál vidéken a hírlapkézbesítő posta­­hivataloknál Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 343-100 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 79.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán

Next