Világgazdaság, 1979. december (11. évfolyam, 231/2737-248/2754. szám)

1979-12-01 / 231. (2737.) szám

1979. DECEMBER 1." Az IATA-ban leszavazták az USA javaslatát Az IATA manilai konferenciáján megállapodtak a tagországok, hogy szabadon emelhetik a légiforgalmi díjszabást, ily módon érvényesíthe­tik az olajár drágulása miatti költ­ségemelkedést. A döntés éles ellen­tétben áll­­ az USA által az érte­kezlet első napján előterjesztett ja­vaslattal, amely javasolta a szabad­­verseny érvényesítését a nemzetközi légiforgalomban azaz az árak csök­kentését. Mint ismeretes, (VILÁG­­GAZDASÁG, 1979. november 28., 2. oldal) az amerikai polgári repü­lésügyi hatóság javaslatát élesen el­ítélte az IATA tagállamainak több­sége azzal az indokkal, hogy meg­valósítása az egyes légitársaságok jövedelmének további csökkenésé­hez vezetne, és érzékenyen sújtaná a fejlődő országokat. A légitarifák emeléséről szóló döntés hivatalosan úgy hangzik, hogy az egyes tagországok költség­ként számolhatják el az üzemanyag árának mindenkori emelését és ezt azonnal érvényesíthetik tarifáikban is. Mivel az IATA tagjai szinte mind állami légitársaságok, az áremelésről szóló határozat csak az illetékes kormányok hozzájáru­lása után léphet hatályba. Mint az IATA Fülöp-szigeti elnöke elmond­ta, az új légiforgalmi díjak remél­hetően már januárban életbe lép­nek és tartalmazzák majd az OPEC-országok decemberi várható olajáremelésének hatásait is. Az IATA szóvivője mindehhez hozzá­tétel ha az amerikai hatóságok az akaratukkal ellentétes döntést va­lamilyen módon meg akarnák to­rolni, az IATA amerikai bírósághoz fordul panaszával. (AP—DJ, Reuter) Zaire elégedett a kapott hitelekkel A Zaire megsegítésével foglal­kozó brüsszeli értekezlet résztvevői összesen 328 millió dolláros hitelt szavaztak meg az afrikai ország fi­zetésimérleg-problémáinak ellensú­lyozására. „Ez az összeg kedvezőbb, mint amit remélhettünk volna” — közölte a kétnapos konferencia be­fejeztével a zairei tervezésügyi hi­vatal igazgatója. Az említett összegen kívül Szaúd-Arábia további 25 millió dollárt ígért segélyként Mobutu kormányának. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valuta Alap még nyá­ron 150 millió dolláros készenléti hitelkeretet ígért Zairenak, ha tel­jesíti a gazdaság stabilizálásának ál­tala diktált feltételeit. A donoror­szágok viszont éppen e feltételek teljesítésétől tették függővé a most beígért hitelt. A zairei küldöttség vezetője az értekezleten elmondotta, hogy az ország fizetési mérlegének deficitje jövőre várhatóan 422 millió dollár lesz. (Az idei adatot nem közölte.) A 328 millió dolláros fizetésimérleg­­segélyt két részletben utalják át Zairénak, idén 128 milliót, jövőre pedig 200 millió dollárt. Még a kon­ferencia idején a belga pénzügy­­miniszter megígérte, hogy országa 554 millió dollár kölcsönt nyújt Zairenak. Mobutu zairei elnök már nemegyszer kijelentette, hogy to­vábbi segélyeket és hiteleket vár magánbankoktól és a nyugati or­szágok kormányaitól. (Reuter) Felszabadítottál­ a Svájcban befagyasztott algériai követeléseket Algéria hozzájuthat ahhoz a csak­nem 25 millió dollárhoz, amely 16 éve, még a Franciaország elleni függetlenségi harc idején tűnt el — közölték Bernben. Khider, az Al­gériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) egykori főtitkára és pénztá­rosa helyezte el az összeget egy genfi bankban 1963-ban, miután szakított az algériai kormánnyal és külföldre ment. A svájci szövetségi hatóságok most bejelentették, hogy az algíri kormány megállapodást írt alá an­nak a banknak az átvételéről, amelyben Khider az FLN támoga­tói által összegyűjtött 24,4 millió dollárt elhelyezte. Az algériai kor­mány már régebben svájci bírósá­gokhoz fordult, hogy visszakapja a — szerinte jogosan az algériai né­pet illető — pénzt. 1974-ben azon­ban a svájci szövetségi legfelső bí­róság — felülbírálva két alacso­nyabb fokú bírósági döntést — megtagadta az összeg kiszolgáltatá­sát, mire Algéria visszahívta Bem­ből nagykövetét. Idén áprilisban újra elővették az ügyet, és a szö­vetségi bankbizottság úgy döntött, hogy Algéria átveheti a bankot, a Banque Commerciale Arabe-ot. A két ország azóta normalizálta diplo­máciai kapcsolatait, augusztusban kinevezték Algéria új svájci nagy­követét. (Reuter) A régi és az új hajógyártók vetélkedése a piacokért A hagyományokkal rendelkező, régi hajóépítő országoknak tanács­kozniuk kellene az új gyártókkal — hangzott el a nemzetközi fém­munkás szövetség koppenhágai kon­ferenciáján. A tanácskozás 150 kül­dött részvételével a világ hajóépíté­séről folyik. Casserini főtitkárhe­lyettes kifejtette: „Magától értető­dő, hogy lehetővé kell tenni a fej­­­lődők számára hajóépítési és -ja­vítási kapacitásuk kiépítését. Biz­tosítani kell azonban a tisztességes bérezést és az alapvető társadalmi juttatásokat, nehogy a munkások egyik csoportját a másik ellen játsszák ki.” Az előadó rámutatott: Brazília ma már a világ második legna­gyobb hajóépítő állama, Dél-Korea és Tajvan pedig a szokásosnál 20 százalékkal olcsóbban vállalja még igen korszerű hajók építését is. Dél-Korea küldötte egy nappal korábban azzal képesztette el a kon­ferenciát, hogy közölte: országa 1986-ig 260 százalékkal növeli ha­jóépítési kapacitását. (AP—DJ) ______________jelenti Bahyl csehszlovák általános gép­ipari miniszter Bukarestben Avram román gépgyártóipari miniszterrel tárgyalt a gépipari együttműködés fejlesztéséről, elsősorban szerszám­gépek, traktorok és gépkocsik gyár­tásában. Másfél millió olasz dolgozó egy­napos sztrájkja megbénította teg­nap a vasúti közlekedést, nem nyi­tottak ki az áruházak és szuper­marketek. Több állami kórház szol­gáltatásaiban is fennakadás volt. Több bank zárva tartott. Nagy-Britannia olajtermelése októberben a szeptemberi napi 1,67 millió barrelről napi 1,61 millióra esett vissza, elsősorban a rossz idő­járás miatt. Októberben 6,68 millió tonna olajat bányásztak, szemben a szeptemberi 6,59 millió tonnával és a tavaly október 4,81 millióval.­­ Az IMF illetékes bizottsága feb­ruárra halasztotta a döntést a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet ál­tal kért megfigyelői státuszról. 4F* Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 110,6 millió dolláros kölcsönt és 150 ezer dolláros műszaki se­gélyt nyújt indonéz beruházások­hoz. Franciaország állami és ma­gánhiteleket nyújt Marokkónak francia tőkejavak vásárlására, erről írtak alá jegyzőkönyvet Párizsban. A végleges adatok szerint az USA-ban, a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 0,7 százalékkal visszaesett a termelékenység.­­ Brazília adómentes banköveze­tet akar létrehozni Rióban és Sao Paulóban. Azt szeretnék, ha a két városból Dél-Amerika pénzközpont­ja válna. Emelkedik a jugoszláv széntermelés Jugoszlávia 1980-ban a szénter­melés 20 százalékos emelését ter­vezi, ezzel a kitermelt szén meny­­nyisége 50 millió tonna lesz. Mint a Tanjug hírügynökség írja, továbbra is elsősorban a szénnel kell megol­dani az ország energiagondjait. A jugoszláv szénkészlet a becslések szerint 21 milliárd tonna, az éves kitermelés 1985-ig eléri a 85 millió tonnát. A tervek szerint e 85 mil­lió tonnából 70 millió tonnát fog­nak felhasználni erőművek fűté­sére. (AP—DJ) Importkorlátozások Görögországban A görög kormány azonnali ha­tállyal széles körű importkorlátozá­sokat rendelt el, mivel a gyorsan növekvő bevitel egyre deficitesebbé teszi a fizetési mérleget — közölte Micotakisz gazdasági miniszter. Az intézkedések 1980. június 30- ig maradnak érvényben, hacsak a helyzet javulása nem teszi lehetővé korábbi feloldásukat. A bankok nem finanszírozhatják a korlátozások hatálya alá eső ter­mékek bevitelét. A korlátozások alól csak a tömegfogyasztási élelmisze­rek, az alapvető nyersanyagok, va­lamint egyes beruházási javak je­lentenek kivételt. Az importált luxuscikkekre, vala­mint a termelésben nélkülözhető cikkek importjára 25 százalékos fo­gyasztási különadót vetnek ki. Az árak letörésére a nagykeres­kedelmi hasznonkulcsot 33 százalék­ban, a kiskereskedelmit pedig 100 százalékban maximálták. Az import az év első kilenc hó­napjában 34,3 százalékkal 7,3 mil­liárd dollárra emelkedett, az export pedig 33,7 százalékkal 2,8 milliárd dollárra nőtt, így a külkereskedel­mi passzívum elérte a 4,5 milliárd dollárt. (Reuter) Csökkent az USA kereskedelmi deficitje Az USA külkereskedelmi deficit­je októberben 2,02 milliárd dollár volt, szemben a szeptemberben mért 2,83 milliárd dolláros hiánnyal — közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A deficit csökkenése annak köszönhető, hogy a feldol­gozóipari termékek és az élelmisze­rek exportja jobban növekedett az olajimportszámlánál is. Mind az export, mind az import rekordszin­tet ért el októberben, a kivitel ér­téke 16,84 milliárd, a bevitelé 18,86 milliárd dollár volt. Az idei első tíz hónapban az USA kereskedelmi deficitje 20,07 milliárd dollárra rú­gott, tavaly az első tíz hónapban 25,41 milliárdos kereskedelmi pasz­­szívumot mértek. Az USA olajimportjának értéke a szeptemberi 5,8 milliárd dollár­ról októberre 6,28 milliárdra emel­kedett, az olaj barreljéért átlago­san fizetett ár ugyanis 22,25 dollár­ra nőtt. Emelkedett az olajimport volumene is, a szeptemberi 261 millió barrelről 273 millióra. A fel­dolgozóipari termékek exportja szeptemberről októberre 400 millió dollárral 10,5 milliárd dollárra, a mezőgazdasági termékeké a két hó­nap közt 3,2 milliárd dollárról 3,5 milliárdra emelkedett. (Reuter, AP— DJ) Romlik a ghanai gazdasági helyzet Egyre feszültebbé válik Ghana gazdasági helyzete az olaj drágulása miatt — jelentette ki az ország olajügyi minisztere. Ghana jelenleg devizajövedelmeinek 30 százalékát a Nigériából kapott kőolajra költi és bár Nigéria a szállított olaj el­lenértékének átutalására kiszabott határidőt az eddigi 60 napról 90 napra hosszabbította, ez nem sokat segített Ghana gazdaságán. A mi­niszter szerint ha folytatódik a je­lenlegi helyzet, a hatalmas olajkölt­ség miatt vissza kell fogni a ter­vezett beruházásokat. A romló ghanai gazdasági hely­zettel hozható összefüggésbe az a hír is, hogy az ország központi bankja január 2-től nem vállal fe­lelősséget a kibocsátott hitelleve­lekért és nem fog részt venni ke­reskedelmi bankügyletekben. (Reu­ter) Új útvonal Kenya és Szudán között A kenyai és a szudáni kormány szerződést kötött Nairobiban a két országot összekötő közút építéséről. Az új országot a kenyai Lodwart köti majd össze Dél-Szudán legna­gyobb városával, Jubával. A teljes építési költség az előzetes számítá­sok szerint 45 millió font sterling, ebből a kenyai kormány finanszí­rozza a területén áthaladó 245 ki­lométeres szakasz építését, Szudán pedig a másik 335 kilométeres sza­kaszét. A beruházáshoz a Közös Piac 8 millió font sterling támogatást ígért, a mérnöki és a közgazdasági számí­tásokat pedig már el is készítette a Norconsult nevű norvég cég. Az építés megkezdését eredetileg no­vemberre tervezték. Még nins hír róla, hogy betartották-e a határidőt. Szudán és Kenya között jelenleg csak Ugandán keresztül van közúti összeköttetés, az új országút elké­szültével Dél-Szudánból közvetlenül szállíthatók majd az áruk a kenyai Mombassa kikötőjébe. (Financial Times) VILÁGGAZDASÁG A szovjet energetikai miniszter nyilatkozata A szocialista országok energetikai együttműködéséről nyilatkozott a szovjet televízióban Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villa­mosítási minisztere. Kiemelt jelen­tőségűként értékelte az egységes vil­­lamosenergia-hálózat kiépítését, amelynek első fontos állomása — mint ismeretes — a nemrég fel­avatott Albertirsa—Vinnyica közöt­ti 750 kilométeres távvezeték. Mint mondotta, e vezetéken a Szovjet­unió rendszeresen juttat elektromos energiát az európai KGST-országok villamosenergia-rendszerébe, de szá­mos esetben előfordul, hogy a többi KGST-tagállam irányítja felesleges­sé vált elektromos energiáját a szovjet hálózatba. A miniszter kijelentette, hogy nem fenyegeti a KGST tagjait az ener­giaválság, hosszú időre elegendőnek tartja a már feltárt készleteket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ki­aknázásuk ne válna mind nehezeb­bé és költségesebbé. Különösen az energiahordozók szállítási problémái okoznak gondokat. Nyeporozsnyii kijelentette, hogy foglalkozni kell az energia termelésének minden lehet­séges módszerével, természetesen beleértve a nukleáris energetika gyors fejlesztését is. Nyilatkozatában a miniszter végül ismételten cáfolta azokat a híresz­teléseket, hogy a Szovjetunió né­hány éven belül nettó olajimportőr­ré válhat. A Szovjetunió fenntartja és bővíti a következő években is nyersolaj- és földgázszállításait a szocialista országoknak — mondta. (MTI) Washington új olajadagolási terve Washingtont nem elégítik ki az eddigi nemzetközi energiatakarékos­sági erőfeszítések, egyre jobban ag­gasztja az olaj szabadpiacán el­uralkodott zűrzavar, s a kérdés ren­dezésére olyan új nemzetközi meg­állapodást szeretne kialakítani, amely hatékonyan visszafogja a fej­lett országok olaj iránti keresletét. Az IEA, az OECD párizsi székhe­lyű energiaügynöksége december 9- én és 10-én tartja — eredetileg ja­nuárra tervezett — miniszteri ülé­sét, és itt akarják ismertetni az új megállapodás részleteit. Az eddigi értesülések szerint az USA olyan módszereket javasol, amelyek révén gyakran és könnyen lehetne a változó világpiaci hely­zethez igazítani az egyes országok importelőirányzatait, az ezeket megszegő országokat pedig bünte­téssel sújtanák. Amerikai kormány­­tisztviselők azt remélik, hogy az új javaslat befolyásolhatja az OPEC december 17-én összeülő árkonfe­renciáját, arra bírhatja az olajex­portőröket, hogy mégis tartsák ter­melésük jelenlegi szintjét, ami egy­ben korlátozza a valószínű olajár­emeléseket is. Az amerikai terv a júniusi tokiói gazdasági csúcsértekezlet eredmé­nyeiből indul ki, az ott elfogadott importkorlátozást az EGK hivatalo­san még nem hagyta jóvá. Az USA-ban azt panaszolják, hogy ott valóban csökkent az olajfogyasz­tás, de a többi résztvevő országban a fogyasztás és az import is csak­nem ugyanolyan gyorsan emelke­dett, mintha semmilyen kötelezett­séget sem vállaltak volna. A terv lényege, hogy olyan mozgatható im­portelőirányzatokat szabnának ki, amelyeket gyorsan le lehetne szál­lítani, ha a kínálat csökken, azaz a keresletet a kínálat után igazí­tanák, esetleg minden negyedévben. A rendszerhez szükséges, hogy azonnali információkkal rendelkez­zenek a szabadpiaci ügyletekről (je­lenleg az információ átfutása gyak­ran egy hónap), ezáltal gyorsan le­hetne reagálni. Az USA az elő­irányzatok megszegőinek büntetésül kétféle retorziót helyezne kilátás­ba: az egyik, hogy az illető ország következő negyedévi importkvótáját leszállítják, a másik, hogy akkor juttatják kevesebb olajhoz, ha vi­lágméretű hiány esetén elő kell ven­ni a jelenleg érvényben levő olaj­megosztási szükségtervet. Ha e rendszabályok fegyelmező ereje kérdéses is, a terv hírek szerint felkeltette az érdeklődést, a beszá­molók szerint Miller amerikai pénz­ügyminiszter a héten tett szaúdi látogatásakor mély benyomást gya­korolt vendéglátóira. (Reuter, AP, DJ) A RÓMAI FAO-KONFERENCIA HATÁROZATAI Az emberiségnek fokoznia kell erőfeszítéseit a világ élelmezési gondjainak enyhítésére — állapítot­ta meg 147 ország több mint ezer küldötte az ENSZ Élelmiszersegé­lyezési Szervezetének (FAO) csü­törtökön Rómában végetért tanács­kozásán. A delegátusok megvitatták a szer­vezet különböző programjait és jó­váhagyták az 1980—81. évekre szó­ló, 278 millió dolláros költségvetést, amely azonban reálértékben számít­va csak 2 százalékkal haladja meg az előző 2 év költségvetését. A tanácskozás résztvevői szerint csakis valamennyi ország összefo­gásával remélhető az élelmezési gondok megoldása. A fejlődő orszá­gok mezőgazdasági termelése a 70-es években a tervezett 4 száza­lékkal szemben évente csak átlago­san 3 százalékkal emelkedett. A konferencia határozatának értelmé­ben felszólítják a világ összes kor­mányát, hogy a FAO akcióprog­ramjához csatlakozva, hozzanak létre olyan, nemzetközi ellenőrzés alá kerülő országos élelmiszertar­talékokat, amelyeket rossz termés vagy magas árak esetén használ­hatnának fel. A FAO-konferencia elítéli a fej­lett tőkés országok mezőgazdasági protekcionista intézkedéseit, ame­lyek nagymértékben sújtják a fej­lődő országok mezőgazdasági ex­portját. A következő három évben a FAO 40 millió dollárral járul hozzá, hogy 93 tengerparti ország fejlesz­­sze halászatát a 200 tengeri mér­földre kiterjesztett halászati sáv­ban. A FAO hosszútávú tervet dolgo­zott ki az Afrikában elterjedt ál­lat-álomkor leküzdésére. A küldöttek megítélése szerint A mezőgazdaság 2000-ig című FAO- tanulmány értékes javaslatokat tar­talmaz, hogyan lehetne felgyorsítani a fejlődő országok mezőgazdasági fejlődését. A konferencia a tanul­mányt az ENSZ-közgyűlés és az új nemzetközi fejlesztési stratégiát ki­dolgozó ENSZ-bizottság elé fogja terjeszteni a jövő év elején. (APA, Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelentse Hetenként ötször Előfizetés! díj évi 3600 Ft Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik © magyar közéletek Cvedelis­tok szövetkezetek, hatóságok. Intézmények­ Budapesten © Posta Központi Hírlap Iro­­danői­ vidéken e hírlapkézbesítő posta­hivataloknél Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Be. V., Dorottya u. 6. IV. énf. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából © Hír­lapkiadó Vállalat Felelős feladó: Cseflony Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100­79,3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.s Bolgár Imre Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.s Csöndes Zoltán ISA:döntés az atomerőmű-program mellett Az Egyesült Államok képviselő­háza csütörtökön 254 szavazattal 135 ellenében elvetette azt az indít­ványt, amely az atomerőmű-épít­kezések 6 hónapos felfüggesztését követelte. Az indítvány támogatói azzal érveltek, hogy a harrisburgi baleset óta eltelt idő nem volt ele­gendő a biztonsági rendszabályok felülvizsgálatára. A képviselőház többsége azonban — feltehetően az iráni olajszállítások kiesése miatt is — az atomerőmű-program foly­tatása mellett szavazott. (DPA)

Next