Világgazdaság, 1979. december (11. évfolyam, 231/2737-248/2754. szám)
1979-12-01 / 231. (2737.) szám
1979. DECEMBER 1." Az IATA-ban leszavazták az USA javaslatát Az IATA manilai konferenciáján megállapodtak a tagországok, hogy szabadon emelhetik a légiforgalmi díjszabást, ily módon érvényesíthetik az olajár drágulása miatti költségemelkedést. A döntés éles ellentétben áll az USA által az értekezlet első napján előterjesztett javaslattal, amely javasolta a szabadverseny érvényesítését a nemzetközi légiforgalomban azaz az árak csökkentését. Mint ismeretes, (VILÁGGAZDASÁG, 1979. november 28., 2. oldal) az amerikai polgári repülésügyi hatóság javaslatát élesen elítélte az IATA tagállamainak többsége azzal az indokkal, hogy megvalósítása az egyes légitársaságok jövedelmének további csökkenéséhez vezetne, és érzékenyen sújtaná a fejlődő országokat. A légitarifák emeléséről szóló döntés hivatalosan úgy hangzik, hogy az egyes tagországok költségként számolhatják el az üzemanyag árának mindenkori emelését és ezt azonnal érvényesíthetik tarifáikban is. Mivel az IATA tagjai szinte mind állami légitársaságok, az áremelésről szóló határozat csak az illetékes kormányok hozzájárulása után léphet hatályba. Mint az IATA Fülöp-szigeti elnöke elmondta, az új légiforgalmi díjak remélhetően már januárban életbe lépnek és tartalmazzák majd az OPEC-országok decemberi várható olajáremelésének hatásait is. Az IATA szóvivője mindehhez hozzátétel ha az amerikai hatóságok az akaratukkal ellentétes döntést valamilyen módon meg akarnák torolni, az IATA amerikai bírósághoz fordul panaszával. (AP—DJ, Reuter) Zaire elégedett a kapott hitelekkel A Zaire megsegítésével foglalkozó brüsszeli értekezlet résztvevői összesen 328 millió dolláros hitelt szavaztak meg az afrikai ország fizetésimérleg-problémáinak ellensúlyozására. „Ez az összeg kedvezőbb, mint amit remélhettünk volna” — közölte a kétnapos konferencia befejeztével a zairei tervezésügyi hivatal igazgatója. Az említett összegen kívül Szaúd-Arábia további 25 millió dollárt ígért segélyként Mobutu kormányának. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valuta Alap még nyáron 150 millió dolláros készenléti hitelkeretet ígért Zairenak, ha teljesíti a gazdaság stabilizálásának általa diktált feltételeit. A donorországok viszont éppen e feltételek teljesítésétől tették függővé a most beígért hitelt. A zairei küldöttség vezetője az értekezleten elmondotta, hogy az ország fizetési mérlegének deficitje jövőre várhatóan 422 millió dollár lesz. (Az idei adatot nem közölte.) A 328 millió dolláros fizetésimérlegsegélyt két részletben utalják át Zairénak, idén 128 milliót, jövőre pedig 200 millió dollárt. Még a konferencia idején a belga pénzügyminiszter megígérte, hogy országa 554 millió dollár kölcsönt nyújt Zairenak. Mobutu zairei elnök már nemegyszer kijelentette, hogy további segélyeket és hiteleket vár magánbankoktól és a nyugati országok kormányaitól. (Reuter) Felszabadítottál a Svájcban befagyasztott algériai követeléseket Algéria hozzájuthat ahhoz a csaknem 25 millió dollárhoz, amely 16 éve, még a Franciaország elleni függetlenségi harc idején tűnt el — közölték Bernben. Khider, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) egykori főtitkára és pénztárosa helyezte el az összeget egy genfi bankban 1963-ban, miután szakított az algériai kormánnyal és külföldre ment. A svájci szövetségi hatóságok most bejelentették, hogy az algíri kormány megállapodást írt alá annak a banknak az átvételéről, amelyben Khider az FLN támogatói által összegyűjtött 24,4 millió dollárt elhelyezte. Az algériai kormány már régebben svájci bíróságokhoz fordult, hogy visszakapja a — szerinte jogosan az algériai népet illető — pénzt. 1974-ben azonban a svájci szövetségi legfelső bíróság — felülbírálva két alacsonyabb fokú bírósági döntést — megtagadta az összeg kiszolgáltatását, mire Algéria visszahívta Bemből nagykövetét. Idén áprilisban újra elővették az ügyet, és a szövetségi bankbizottság úgy döntött, hogy Algéria átveheti a bankot, a Banque Commerciale Arabe-ot. A két ország azóta normalizálta diplomáciai kapcsolatait, augusztusban kinevezték Algéria új svájci nagykövetét. (Reuter) A régi és az új hajógyártók vetélkedése a piacokért A hagyományokkal rendelkező, régi hajóépítő országoknak tanácskozniuk kellene az új gyártókkal — hangzott el a nemzetközi fémmunkás szövetség koppenhágai konferenciáján. A tanácskozás 150 küldött részvételével a világ hajóépítéséről folyik. Casserini főtitkárhelyettes kifejtette: „Magától értetődő, hogy lehetővé kell tenni a fejlődők számára hajóépítési és -javítási kapacitásuk kiépítését. Biztosítani kell azonban a tisztességes bérezést és az alapvető társadalmi juttatásokat, nehogy a munkások egyik csoportját a másik ellen játsszák ki.” Az előadó rámutatott: Brazília ma már a világ második legnagyobb hajóépítő állama, Dél-Korea és Tajvan pedig a szokásosnál 20 százalékkal olcsóbban vállalja még igen korszerű hajók építését is. Dél-Korea küldötte egy nappal korábban azzal képesztette el a konferenciát, hogy közölte: országa 1986-ig 260 százalékkal növeli hajóépítési kapacitását. (AP—DJ) ______________jelenti Bahyl csehszlovák általános gépipari miniszter Bukarestben Avram román gépgyártóipari miniszterrel tárgyalt a gépipari együttműködés fejlesztéséről, elsősorban szerszámgépek, traktorok és gépkocsik gyártásában. Másfél millió olasz dolgozó egynapos sztrájkja megbénította tegnap a vasúti közlekedést, nem nyitottak ki az áruházak és szupermarketek. Több állami kórház szolgáltatásaiban is fennakadás volt. Több bank zárva tartott. Nagy-Britannia olajtermelése októberben a szeptemberi napi 1,67 millió barrelről napi 1,61 millióra esett vissza, elsősorban a rossz időjárás miatt. Októberben 6,68 millió tonna olajat bányásztak, szemben a szeptemberi 6,59 millió tonnával és a tavaly október 4,81 millióval. Az IMF illetékes bizottsága februárra halasztotta a döntést a Palesztin Felszabadítási Szervezet által kért megfigyelői státuszról. 4F* Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 110,6 millió dolláros kölcsönt és 150 ezer dolláros műszaki segélyt nyújt indonéz beruházásokhoz. Franciaország állami és magánhiteleket nyújt Marokkónak francia tőkejavak vásárlására, erről írtak alá jegyzőkönyvet Párizsban. A végleges adatok szerint az USA-ban, a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 0,7 százalékkal visszaesett a termelékenység. Brazília adómentes bankövezetet akar létrehozni Rióban és Sao Paulóban. Azt szeretnék, ha a két városból Dél-Amerika pénzközpontja válna. Emelkedik a jugoszláv széntermelés Jugoszlávia 1980-ban a széntermelés 20 százalékos emelését tervezi, ezzel a kitermelt szén menynyisége 50 millió tonna lesz. Mint a Tanjug hírügynökség írja, továbbra is elsősorban a szénnel kell megoldani az ország energiagondjait. A jugoszláv szénkészlet a becslések szerint 21 milliárd tonna, az éves kitermelés 1985-ig eléri a 85 millió tonnát. A tervek szerint e 85 millió tonnából 70 millió tonnát fognak felhasználni erőművek fűtésére. (AP—DJ) Importkorlátozások Görögországban A görög kormány azonnali hatállyal széles körű importkorlátozásokat rendelt el, mivel a gyorsan növekvő bevitel egyre deficitesebbé teszi a fizetési mérleget — közölte Micotakisz gazdasági miniszter. Az intézkedések 1980. június 30- ig maradnak érvényben, hacsak a helyzet javulása nem teszi lehetővé korábbi feloldásukat. A bankok nem finanszírozhatják a korlátozások hatálya alá eső termékek bevitelét. A korlátozások alól csak a tömegfogyasztási élelmiszerek, az alapvető nyersanyagok, valamint egyes beruházási javak jelentenek kivételt. Az importált luxuscikkekre, valamint a termelésben nélkülözhető cikkek importjára 25 százalékos fogyasztási különadót vetnek ki. Az árak letörésére a nagykereskedelmi hasznonkulcsot 33 százalékban, a kiskereskedelmit pedig 100 százalékban maximálták. Az import az év első kilenc hónapjában 34,3 százalékkal 7,3 milliárd dollárra emelkedett, az export pedig 33,7 százalékkal 2,8 milliárd dollárra nőtt, így a külkereskedelmi passzívum elérte a 4,5 milliárd dollárt. (Reuter) Csökkent az USA kereskedelmi deficitje Az USA külkereskedelmi deficitje októberben 2,02 milliárd dollár volt, szemben a szeptemberben mért 2,83 milliárd dolláros hiánnyal — közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A deficit csökkenése annak köszönhető, hogy a feldolgozóipari termékek és az élelmiszerek exportja jobban növekedett az olajimportszámlánál is. Mind az export, mind az import rekordszintet ért el októberben, a kivitel értéke 16,84 milliárd, a bevitelé 18,86 milliárd dollár volt. Az idei első tíz hónapban az USA kereskedelmi deficitje 20,07 milliárd dollárra rúgott, tavaly az első tíz hónapban 25,41 milliárdos kereskedelmi paszszívumot mértek. Az USA olajimportjának értéke a szeptemberi 5,8 milliárd dollárról októberre 6,28 milliárdra emelkedett, az olaj barreljéért átlagosan fizetett ár ugyanis 22,25 dollárra nőtt. Emelkedett az olajimport volumene is, a szeptemberi 261 millió barrelről 273 millióra. A feldolgozóipari termékek exportja szeptemberről októberre 400 millió dollárral 10,5 milliárd dollárra, a mezőgazdasági termékeké a két hónap közt 3,2 milliárd dollárról 3,5 milliárdra emelkedett. (Reuter, AP— DJ) Romlik a ghanai gazdasági helyzet Egyre feszültebbé válik Ghana gazdasági helyzete az olaj drágulása miatt — jelentette ki az ország olajügyi minisztere. Ghana jelenleg devizajövedelmeinek 30 százalékát a Nigériából kapott kőolajra költi és bár Nigéria a szállított olaj ellenértékének átutalására kiszabott határidőt az eddigi 60 napról 90 napra hosszabbította, ez nem sokat segített Ghana gazdaságán. A miniszter szerint ha folytatódik a jelenlegi helyzet, a hatalmas olajköltség miatt vissza kell fogni a tervezett beruházásokat. A romló ghanai gazdasági helyzettel hozható összefüggésbe az a hír is, hogy az ország központi bankja január 2-től nem vállal felelősséget a kibocsátott hitellevelekért és nem fog részt venni kereskedelmi bankügyletekben. (Reuter) Új útvonal Kenya és Szudán között A kenyai és a szudáni kormány szerződést kötött Nairobiban a két országot összekötő közút építéséről. Az új országot a kenyai Lodwart köti majd össze Dél-Szudán legnagyobb városával, Jubával. A teljes építési költség az előzetes számítások szerint 45 millió font sterling, ebből a kenyai kormány finanszírozza a területén áthaladó 245 kilométeres szakasz építését, Szudán pedig a másik 335 kilométeres szakaszét. A beruházáshoz a Közös Piac 8 millió font sterling támogatást ígért, a mérnöki és a közgazdasági számításokat pedig már el is készítette a Norconsult nevű norvég cég. Az építés megkezdését eredetileg novemberre tervezték. Még nins hír róla, hogy betartották-e a határidőt. Szudán és Kenya között jelenleg csak Ugandán keresztül van közúti összeköttetés, az új országút elkészültével Dél-Szudánból közvetlenül szállíthatók majd az áruk a kenyai Mombassa kikötőjébe. (Financial Times) VILÁGGAZDASÁG A szovjet energetikai miniszter nyilatkozata A szocialista országok energetikai együttműködéséről nyilatkozott a szovjet televízióban Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere. Kiemelt jelentőségűként értékelte az egységes villamosenergia-hálózat kiépítését, amelynek első fontos állomása — mint ismeretes — a nemrég felavatott Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilométeres távvezeték. Mint mondotta, e vezetéken a Szovjetunió rendszeresen juttat elektromos energiát az európai KGST-országok villamosenergia-rendszerébe, de számos esetben előfordul, hogy a többi KGST-tagállam irányítja feleslegessé vált elektromos energiáját a szovjet hálózatba. A miniszter kijelentette, hogy nem fenyegeti a KGST tagjait az energiaválság, hosszú időre elegendőnek tartja a már feltárt készleteket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kiaknázásuk ne válna mind nehezebbé és költségesebbé. Különösen az energiahordozók szállítási problémái okoznak gondokat. Nyeporozsnyii kijelentette, hogy foglalkozni kell az energia termelésének minden lehetséges módszerével, természetesen beleértve a nukleáris energetika gyors fejlesztését is. Nyilatkozatában a miniszter végül ismételten cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a Szovjetunió néhány éven belül nettó olajimportőrré válhat. A Szovjetunió fenntartja és bővíti a következő években is nyersolaj- és földgázszállításait a szocialista országoknak — mondta. (MTI) Washington új olajadagolási terve Washingtont nem elégítik ki az eddigi nemzetközi energiatakarékossági erőfeszítések, egyre jobban aggasztja az olaj szabadpiacán eluralkodott zűrzavar, s a kérdés rendezésére olyan új nemzetközi megállapodást szeretne kialakítani, amely hatékonyan visszafogja a fejlett országok olaj iránti keresletét. Az IEA, az OECD párizsi székhelyű energiaügynöksége december 9- én és 10-én tartja — eredetileg januárra tervezett — miniszteri ülését, és itt akarják ismertetni az új megállapodás részleteit. Az eddigi értesülések szerint az USA olyan módszereket javasol, amelyek révén gyakran és könnyen lehetne a változó világpiaci helyzethez igazítani az egyes országok importelőirányzatait, az ezeket megszegő országokat pedig büntetéssel sújtanák. Amerikai kormánytisztviselők azt remélik, hogy az új javaslat befolyásolhatja az OPEC december 17-én összeülő árkonferenciáját, arra bírhatja az olajexportőröket, hogy mégis tartsák termelésük jelenlegi szintjét, ami egyben korlátozza a valószínű olajáremeléseket is. Az amerikai terv a júniusi tokiói gazdasági csúcsértekezlet eredményeiből indul ki, az ott elfogadott importkorlátozást az EGK hivatalosan még nem hagyta jóvá. Az USA-ban azt panaszolják, hogy ott valóban csökkent az olajfogyasztás, de a többi résztvevő országban a fogyasztás és az import is csaknem ugyanolyan gyorsan emelkedett, mintha semmilyen kötelezettséget sem vállaltak volna. A terv lényege, hogy olyan mozgatható importelőirányzatokat szabnának ki, amelyeket gyorsan le lehetne szállítani, ha a kínálat csökken, azaz a keresletet a kínálat után igazítanák, esetleg minden negyedévben. A rendszerhez szükséges, hogy azonnali információkkal rendelkezzenek a szabadpiaci ügyletekről (jelenleg az információ átfutása gyakran egy hónap), ezáltal gyorsan lehetne reagálni. Az USA az előirányzatok megszegőinek büntetésül kétféle retorziót helyezne kilátásba: az egyik, hogy az illető ország következő negyedévi importkvótáját leszállítják, a másik, hogy akkor juttatják kevesebb olajhoz, ha világméretű hiány esetén elő kell venni a jelenleg érvényben levő olajmegosztási szükségtervet. Ha e rendszabályok fegyelmező ereje kérdéses is, a terv hírek szerint felkeltette az érdeklődést, a beszámolók szerint Miller amerikai pénzügyminiszter a héten tett szaúdi látogatásakor mély benyomást gyakorolt vendéglátóira. (Reuter, AP, DJ) A RÓMAI FAO-KONFERENCIA HATÁROZATAI Az emberiségnek fokoznia kell erőfeszítéseit a világ élelmezési gondjainak enyhítésére — állapította meg 147 ország több mint ezer küldötte az ENSZ Élelmiszersegélyezési Szervezetének (FAO) csütörtökön Rómában végetért tanácskozásán. A delegátusok megvitatták a szervezet különböző programjait és jóváhagyták az 1980—81. évekre szóló, 278 millió dolláros költségvetést, amely azonban reálértékben számítva csak 2 százalékkal haladja meg az előző 2 év költségvetését. A tanácskozás résztvevői szerint csakis valamennyi ország összefogásával remélhető az élelmezési gondok megoldása. A fejlődő országok mezőgazdasági termelése a 70-es években a tervezett 4 százalékkal szemben évente csak átlagosan 3 százalékkal emelkedett. A konferencia határozatának értelmében felszólítják a világ összes kormányát, hogy a FAO akcióprogramjához csatlakozva, hozzanak létre olyan, nemzetközi ellenőrzés alá kerülő országos élelmiszertartalékokat, amelyeket rossz termés vagy magas árak esetén használhatnának fel. A FAO-konferencia elítéli a fejlett tőkés országok mezőgazdasági protekcionista intézkedéseit, amelyek nagymértékben sújtják a fejlődő országok mezőgazdasági exportját. A következő három évben a FAO 40 millió dollárral járul hozzá, hogy 93 tengerparti ország fejleszsze halászatát a 200 tengeri mérföldre kiterjesztett halászati sávban. A FAO hosszútávú tervet dolgozott ki az Afrikában elterjedt állat-álomkor leküzdésére. A küldöttek megítélése szerint A mezőgazdaság 2000-ig című FAO- tanulmány értékes javaslatokat tartalmaz, hogyan lehetne felgyorsítani a fejlődő országok mezőgazdasági fejlődését. A konferencia a tanulmányt az ENSZ-közgyűlés és az új nemzetközi fejlesztési stratégiát kidolgozó ENSZ-bizottság elé fogja terjeszteni a jövő év elején. (APA, Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelentse Hetenként ötször Előfizetés! díj évi 3600 Ft Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik © magyar közéletek Cvedelistok szövetkezetek, hatóságok. Intézmények Budapesten © Posta Központi Hírlap Irodanői vidéken e hírlapkézbesítő postahivataloknél Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Be. V., Dorottya u. 6. IV. énf. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából © Hírlapkiadó Vállalat Felelős feladó: Cseflony Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-10079,3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.s Bolgár Imre Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.s Csöndes Zoltán ISA:döntés az atomerőmű-program mellett Az Egyesült Államok képviselőháza csütörtökön 254 szavazattal 135 ellenében elvetette azt az indítványt, amely az atomerőmű-építkezések 6 hónapos felfüggesztését követelte. Az indítvány támogatói azzal érveltek, hogy a harrisburgi baleset óta eltelt idő nem volt elegendő a biztonsági rendszabályok felülvizsgálatára. A képviselőház többsége azonban — feltehetően az iráni olajszállítások kiesése miatt is — az atomerőmű-program folytatása mellett szavazott. (DPA)