Világgazdaság, 1980. január (12. évfolyam, 1/2755-21/2775. szám)

1980-01-03 / 1. (2755.) szám

1 . 560 dollár fölött az aranyár ÚJ ÉV, ÚJ CSÚCSEREDMÉNY Az aranypiacon újabb szédületes áremelkedéssel kezdődött az 1980-as év: az unciánkénti jegyzés tegnap 560 dollár fölé szökött. Az előző évtizedet is rekorddal zárta az aranyár, 1978. december 31-én New Yorkban 530 dollárt je­gyeztek. Az ünnep után elsőnek megnyíló hongkongi piacon már 501,50 dollárra emelkedett az ár, majd Nyugat-Európában a szokás szerint óvatosan kezdődő üzletköté­sek közben 550 dollárra szállították le a nyitóárfolyamot. Hamarosan azonban itt is megindult a lázas kereslet, amely aztán ismét 560 dol­lár fölé nyomta az árat. Figyelemre méltó, hogy ezúttal a forgalom is erőteljesen megduzzadt,­ eltérően a múlt év utolsó heteinek piaci tevé­kenységétől, amikor viszonylag kis mennyiségek cseréltek gazdát, s a kínálat hiánya miatt a legkisebb kérésiét jelentkezése is aránytala­nul nagy áremelkedést idézett elő. A tegnapi tülekedésre jellemző, hogy a párizsi börze vezetősége, a hirtelen áremelkedésre hivatkozva, már délelőtt felfüggesztette az arany jegyzését. Párizsban a devizakorlá­tozások és a forgalmi adó miatt ma­gasabbak az aranyárak a nemzet­közi szintnél. A forgalom beszünte­tésekor unciánként 581 dollárt, il­letve kilogrammonként 75 000 fran­kot jegyeztek. A legújabb vásárlási hullám hát­terében a piaci megfigyelők az iráni helyzetről és az afgán népnek nyúj­tott szovjet segítségről szóló híre­ket látják, valamint azt az aggo­dalmat, hogy Nigéria előző napi be­jelentése után más olajtermelők is tovább emelik az olajárat.­­ Az aranypiaci helyzet kihatott a többi nemesfém irányzatára is: az ezüst ára Londonban unciánként 38 dollárra emelkedett, a platináé 720 dollárra. Mind a két árjegyzés új csúcseredmény. Drágulást idézett elő a kereslet megélénkülése a réz és más színes­fémek piacán is. Ezt a szakértők az­zal magyarázzák, hogy sok befekte­tőt kezd aggasztani a nemesfémek árának „irracionális” alakulása, s „szolidabb” befektetési lehetőséget vélnek találni az elsősorban ipari nyersanyagok, nem pedig kincskép­ző eszköznek számító színesfémek piacán. Az arany és a nemesfémek iránti spekulációs keresletnek volt némi hatása a dollár irányzatára, de a devizapiacokról a hírügynökségek nyugodt hangulatot, mérsékelt for­galmat jelentenek. A dollár jegyzé­se Frankfurtban 1,7155 márkára lanyhult (a december 31-i 1,7255- ről). Zürichben 1,5750 svájci frankra (1,5900 frankról), Tokióban 238 jen­re (239,50 jenről). Frankfurtban a nyugatnémet jegybank mintegy 25 millió dollár felvásárlásával támo­gatta az amerikai valuta árfolya­mát. (Reuter, AP—DJ) * -r6. yt is.' ' BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK Tojfísiffffi­s 1980. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK XII. ÉVFOLYAM, 1. (2755.) SZÁM Ma iktatják be a portugál kormányt A jobboldali fordulat korlátai Az óév utolsó napján tette közzé kormányának névsorát és ma esküszik fel Sá Carneiro portugál miniszterelnök. Kabinetje az 1974- es fordulat óta az első tisztán jobboldali kormánya Portugáliának, de mozgástere korántsem akkora, hogy könnyedén keresztülvigyen minden általa óhajtott változást. Minden bizonnyal kísérletek tör­ténnek majd a gazdaság reprivatizálására, a szocialista vonásokat is tartalmazó alkotmány megreformálására, de Lá Carneiro parlamenti többsége ehhez alig néhány fő, s ráadásul az alkotmány előírásai szerint egy éven belül újabb parlamenti választásra kerül sor. So Carneiro, az új portugál mi­niszterelnök ismertette a decemberi választásokon győztes jobboldali pártkoalíció kormányát. A mi­niszterelnök jobboldali szociálde­mokrata pártja összesen 8 mi­niszteri tárcát kapott, a demokra­tikus centrumpártot (CDS) 5 mi­niszter képviseli a kabinetben és 1 független tagja is van a kormány­nak, amelyet ma iktatnak be. A ka­binet csak 1980 október végéig ma­radhat hivatalban, mert az alkot­mány előírásainak megfelelően ak­kor újabb választásokat kell tartani. A kormányfő programja többé­­kevésbé ismert. Lá Carneiro meg szeretné szüntetni a bankok és a biztosító társaságok állami mono­póliumát, teret engedve a magán­kezdeményezésnek. A veszteséges állami vállalatokat fel akarják kí­nálni megvételre a magántőkének. Az új kormány meggyorsítja az ag­rárreform során kisajátított földekért járó kártérítés folyósítását és lehe­tőség szerint legalábbis a kiosztott földek egy részét vissza akarja jut­tatni volt tulajdonosának. A tervek között szerepel kettős állampolgárság bevezetése, ami le­hetővé tenné, hogy a főként Brazí­liában, az USA-ban, Kanadában, Venezuelában, Franciaországban, az NSZK-ban és Dél-Afrikában élő mintegy 2 millió portugál is sza­vazhasson a parlamenti választá­sokon. Ez feltehetően a jobboldali szavazatok számát gyarapítaná. Az új kormány dédelgetett, de aligha megvalósítható célja a sok szocialista elemet­­tartalmazó alkot­mány reformja. Az alkotmány pa­ragrafusainak módosításához leg­alább kétharmados többségre lenne szükség a parlamentben, és a jobb­oldali koalíció mindössze hat szava­zati többséggel rendelkezik. A belpolitikai és a belgazdasági nehézségek egyébként is minden változtatás keresztülvitelét megne­hezítik. A gazdasági helyzet válto­zatlanul rossz. Az infláció üteme évi rátán eléri a 25 százalékot, az aktív lakosságnak több mint 15 százaléka állás nélkül van, a reál­bérek szintje pedig az 1974-est sem éri el. Eddig a nehézségeket a szo­cialista kormányok nyakába varr­ták. Mint Soares, a Szocialista Párt főtitkára a Der Spiegelnek adott nyilatkozatában megjegyzi, kormá­nyának az volt a tragédiája, hogy a vita.­­.­­et a recesszió időszakában került uralomra. Rendkívül szigorú politikát kellett követnie, és a legjobb, amit tehetett, hogy országát megmentette a teljes csődtől. A népszerűtlen politikát azonban most a jobboldali koalíciónak kell foly­tatnia. A Szocialista Párt és méginkább a Kommunista Párt várhatóan ke­ményen fogja támadni a kormány politikáját, s e két pártnak, közülük is elsősorban a Kommunista Párt­nak a magatartása döntően fogja befolyásolni a szakszervezetek állás­pontját. Végül Lá Carneiro mozgásterét behatárolják az elnöki rendszer korlátai. Eanes elnök, mint ismere­tes, korántsem csak szimbolikus szerepet játszik, hanem aktívan is beavatkozhat a politikai életbe, így törvényeket is megvétózhat. Eanes­­nek jó kapcsolatai vannak a Szo­cialista Párttal, és ami még fonto­sabb, a­­Portugáliában még mindig jelentős szerepet játszó hadsereget is maga mögött tudhatja. Sá Car­­neiro feltett­e­:'Vadéka a politikai élet „demilitarizálása”, kérdés azon­ban, hogy ehhez meglesz-e a kellő hatalma. is. ­ . Újabb olajáremelési hullám portárait. Kuvait vasárnap jelen­tette be, hogy november 1-re visz­­szamenő hatállyal barrelenként 4,07 dollárral, 25,50 dollárra emeli az olajárat. Ezzel a kuvaiti olaj ára épp kétszerese az egy évvel ezelőt­tinek. A Middle East Economic Survey (MEES) hétfőn arról tudó­sított, hogy január 1-től Líbia újabb 4,72 dollárt csap jelenlegi olajárá­hoz, ezzel idei árai barrelenként 34,72 dollárra emelkednek. (Líbia alig két hete drágított utoljára, az OPEC caracasi konferenciájára drá­gította 30 dollárra olaját.) Ugyan­csak a MEES közölte, hogy Algéria barrelenként 3 dollárt csap az ár­hoz a kutatási költségek címén, szintén január 1-től. Kedden a lagosi rádió arról adott hírt, hogy Nigéria az eddigi barrelenkénti 31,03 dollárról 34,48-ra emelte az olaj árát. A brit állami olajvállalat, a BNOC tegnap arra kérte vásárlóit, várja­nak, amíg tisztázódik a helyzet az afrikai olajpiacokon. A BNOC az afrikai termelőkkel azonos árat szo­kott felszámítani, így a vásárlók szerint jelenlegi barrelenként 25— 26 dolláros áraihoz képest a brit olaj legalább 7—8 dollárral fog drá­gulni. Más OPEC-en kívüli termelők is drágításra készülnek: jólértesült mexikóvárosi források szerint az idei első negyedévre a mexikói olaj ára a mostani 24,50 dollárról 20—30 szá­zalékkal, az OPEC-országok áreme­léseinek megfelelően drágul. Az OPEC-országok január 2-i árai az APA hírügynökség adatai­ szerint a következők, zárójelben az 1979. december 22-i árak találhatók: Líbia­­ 34,50 (30,00) Nigéria 34,48 (­30,00) Algéria 30,00 (30,00) Indonézia 24,45(30,75 (átlagosan 26,50) Irán 28,50 (28,50) Irak 26,00 (22,18) Venezuela 26,00 (24,00) Kuvait 25,50 (21,43) Szaúd-Arábia 24,00 (24,00) Egyesült Arab Emírségek 27,56 (27,50) Ecuador 24,00 (23,41) Gabon 22,50 (22,00) Katar 27,42 (27,42) (APA, Reuter, AP,DJ) .­­ Jamani szaúdi olajügyi minisz­ter szerint még akkor is túlkínálat lesz az idén olajból, ha Irán csak napi 3 millió barrelen tartja ter­melését. Jamani úgy véli, nem lesz szükség rá, hogy a szaúdi olajárat tovább emeljék a jelenlegi barre­lenkénti 24 dollárról. A világ olajtartalékai rekord­szinten állnak, kevés az eladás, a szabadpiaci árak tovább gyengül­tek, mégis az olajtermelők egyre­­másra drágítanak. 1979 utolsó nap­jaiban Venezuela 8,3 százalékkal, átlagosan 26 dollárra emelte el­ NAPRÓL NAPRA . A 70-ES ÉVEK MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNETÉVEL fog­lalkozó háromrészes cikksorozatunk első részében a beruhá­zások alakulásával és az érdekkonfliktusokkal foglalkozunk. (3. oldal) -­ A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFO­LYAMAIT ezentúl minden hónap első számában közöljük. (3. oldal) + ACÉLIPARI SZTRÁJK KEZDŐDÖTT ANGLIÁBAN, a 150 ezer munkás akciója zavarokat okozhat a brit ipari termelés­ben. (2. oldal) -f MA VÁLASZTÁSOK KEZDŐDNEK INDIÁBAN, a szavazók hangulatára nagy befolyással lehet a rossz gazdasági helyzet. (2. oldal) -f A VEGYISZÁLAK VERSENYHELYZETE ROMLIK a termé­szetes szálakéval szemben. Ezt mutatja többek közt, hogy a poliészter-szál előállítási költségei két év alatt majd 50 szá­zalékkal emelkedtek. (6—8. oldal) -f A SZÉN RENESZÁNSZÁT jósolja az Európai Gazdasági Bi­zottság most közzétett tanulmánya. Eszerint a világon 1978- ban 2 milliárd 615 millió tonna feketeszenet bányásztak ki. (8. oldal) - A TŐKÉSORSZÁGOK NÖVEKEDÉSI NEHÉZSÉGEIT okozó problémák a közeljövőben aligha szűnnek meg, sőt nem is igen enyhülnek. (5. oldal) -­ AZ IMF INTERIM BIZOTTSÁGA KOMPROMISSZUMOS FORMA a tervezett miniszteri tanács megalakításáig. (5. oldal) + BULGÁRIÁBAN EMELIK A TURISTAÁRFOLYAMOKAT, a kivitt élelmiszerekre és textíliákra ezentúl jóval nagyobb illetéket kell fizetni. (2. oldal) Hangsúly a befejezetlen beruházások csökkentésén A SZOVJETUNIÓ IDEI BERUHÁZÁSI TERVE Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió idei beruházási programját a beruházási piac évek óta tartó feszültségei, elsősorban az új építkezések számának csökkentésével kívánja enyhíteni. Az idén 119,1 milliárd rubelt for­dítanak állami beruházásokra, 6,6 milliárddal többet, mint amennyit az ötéves terv eredetileg előirányzott erre az évre. Hangsúlyt kap a befejezetlen beruházások állományának csökkentése, változatlanul kiemelten kezelik a nehézipar fejlesztését. Előtérbe kerül a meglevő kapacitások rekonstrukciója és műszaki átalakítása is. A Szovjetunióban az idén is nagy­szabású beruházási program meg­valósítását tervezik. A beruházások állománya azonban a korábbi évek­ben megszokottnál valamivel las­súbb ütemben nő. Az országban je­lenleg 250—260 ezer termelői beru­házás kivitelezése folyik, ez szov­jet szakértők szerint nem áll össz­hangban az építőipar kapacitásával. A beruházási eszközök szétforgácso­­lódása az egyik fő oka, hogy az utóbbi években­— Hacsaturov aka­démikus szavaival — folyamatosan nőtt a befejezetlen beruházások ál­lománya, az éves beruházási volu­menhez viszonyított arányuk jelen­leg 85 százalék az 1965. évi 69 szá­zalékkal szemben. Nagy gondnak tartják, hogy lassú a munka ter­melékenységének emelkedése. 1978- ban például a tervezett 4 százalék helyett csak 2,2 százalékkal emelke­dett. Az idei beruházási program figye­lemre méltó vonása a meglevő ob­jektumok rekonstrukciójára és mű­szaki átalakítására jutó összegek to­vábbi emelkedése. Az Ekonomi­­cseszkaja Gazeta adatai szerint 1980- ban 18,4 milliárd rubelre nő az e célra fordítható beruházási összeg — ez az állami beruházások 15,2 százalékával egyenértékű. Javítani kívánják a Szovjetunióban a beru­házási szerkezetet, ezt jelzi, hogy a beruházásokon belül 38,7 százalékra emelkedik a berendezések vásárlá­sára fordítható összeg aránya. Nagyszabású munkálatokra kerül sor a kőolaj- és földgáziparban, a szénbányászatban és az egész ener­giatermelésben. A népgazdasági terv erre az esztendőre 1295 milliárd ki­lowattóra elektromos energia előál­lítását írja elő, ez a tavalyihoz vi­szonyítva 4 százalékos növekedés­nek felel meg. Az európai ország­részen folytatódik az atomerőművek építésének feszített programja, még idén 212 erőműblokkot kell átadni a leningrádi, a dél-ukrajnai és a csernobilszki atomerőmű építkezé­sén. Idén lép be a Szajano-Susensz­­koje vízerőmű negyedik és ötödik, egyenként 640 megawattos turbi­nája, eléri tervezett kapacitását a Távol-Kelet első vízerőműve, az 1290 megawattra tervezett zajszki erőmű is. Gyors ütemben folytatják az ekibartuszi szénmedence fejlesz­tését, ahol két, egyenként 500 me­gawattos erőműblokkot kell átadni idén. Új szénbányákat nyitnak Krasznodonban és még két nagy szénmedencében. Fontos szakaszok­kal bővül az ország kőolaj- és föld­­gázvezetékének hálózata. A gazdaság vezető ágai közé tar­tozó vegy- és petrol vegyészeti ipar 9­1 százalékkal növeli termelését, részben új beruházások átadásával. Legjelentősebb átadásra kerülő lé­tesítmény a tomszki petrolvegyésze­­ti kombinát évi 100 ezer tonna poli­propilént gyártó üzeme. A negye­dik negyedévben üzembe áll az uszty-ilimszki cellulózkombinát újabb részlege, a teljes kapacitás ekkorra eléri a 341,9 ezer tonnát. A gépiparban erre az esztendőre elsősorban a rekonstrukciók befeje­ződését tervezik, felavatják többek között az erőművi berendezéseket gyártó Atommas második lépcsőjét. A gépiparban egyébként 6,6 száza­lékos termelésnövekedést irányoztak elő erre az évre. Az idei terv nagy jelentőséget tulajdonít a közfogyasztási cikkek gyártásának. Új könnyűipari, élel­miszeripari és tejipari üzemeket ad­nak át ebben az évben. A mezőgaz­daságban az eredeti elképzelések­hez képest többet, összesen 37 mil­liárd rubelt fordítanak beruházá­sokra. Számos állattenyésztő kom­binátot, baromfiüzemet, takarmány­gyárat és gabonasilót adnak át. A szállítás területén a terv egyebek között 649 kilométer új vasútvonal és 1105 kilométer második sínpár lefektetésével számol, folytatódik a BAM építése is. A X. ötéves tervidőszak utolsó évében fokozott figyelmet kell for­dítani a termelési kapacitások üzembehelyezésének meggyorsításá­ra, a beruházások hatékonyságának növeléséről szóló intézkedések szé­les körű bevezetésének előkészíté­sére — hangsúlyozzák az idei be­ruházási programot ismertető írá­sok. A Pravda kiemeli, hogy le kell vonni a következtetéseket azokból a bírálatokból, amelyeket az építőipar­­nak címeztek a Központi Bizottság novemberi plénumán és a Legfel­sőbb Tanács ülésén. L. P. Törökország: a hadsereg akciót követel a gazdaság talpraállítására A török hadsereg vezetői tegnap üzenetet juttattak el Korotürk köz­­társasági elnökhöz felszólítva a po­litikusokat, hogy fogjanak össze az ország súlyos politikai és gazdasági problémáinak megoldására. Ankará­ban úgy értékelik a hadsereg ak­cióját, mint az utolsó figyelmezte­tést egy katonai hatalomátvétel előtt. Korotürk elnök magához kérette Demirel miniszterelnököt és Ecevi­­tet, az ellenzék vezérét, hogy meg­vitassa velük a hadsereg vezetőinek üzenetét A megbeszélés után De­mirel kijelentette- „komoly helyzet­be kerültünk”. Hozzáfűzte, hogy kormánya csak 30 napja van ha­talmon, s így nem lehet felelőssé tenni az ország problémáiért. Evren tábornok, a hadsereg vezér­kari főnöke a fegyveres erőkhöz intézett újévi üzenetében korábban azt mondta, hogy a köztársaság ki­kiáltása, 1923 óta most a legsúlyo­sabb a helyzet Törökországban. A hadsereg utoljára 1971-ben vette át a hatalmat Törökországban, akkor is azzal érvelve, hogy a polgári politikusok képtelenek úrrá lenni a nehézségeken. (Reuter)

Next