Világgazdaság, 1980. február (12. évfolyam, 22/2776-42/2796. szám)
1980-02-01 / 22. (2776.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK XII. ÉVFOLYAM, 22. (2776.) SZÁM Külgazdasági egyensúlyzavarok, lassuló gazdasági tevékenység Az OECD jelentése Finnországról Szigorú bérkorlátozásokat javasol a kollektív szerződések megújítására vonatkozó tárgyalások megkezdésének előestéjén Finnországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A külkereskedelmi cserearányok állandó romlása miatt gyorsan duzzadó kereskedelmi deficit, a gyors belső infláció amúgy is kis manőverezési lehetőségeket enged a gazdasági élet irányítóinak, a bérkorlátozás pedig aligha lenne népszerű a munkásság körében. A leszámítolási kamatláb kedden bejelentett 0,75 százalékos emelése a gazdaságpolitika szigorodását jelzi. Egyes valutaárfolyam-rendelkezések arra utalnak, hogy a központi bank a finn márka erősödésére számít. A finn valuta felértékeléséről nagy viták folynak, mert a lépés egyrészt segítené az inflációellenes küzdelmet, másrészt azonban nehéz helyzetbe hozná az amúgy is értékesítési nehézségekkel küszködő exportőröket. Az OECD előrejelzése szerint 1980-ban megtorpan a finn gazdaság növekedése, de ennek ellenére az ütem még mindig az egyik legnagyobb lesz a fejlett tőkésországok között. A múlt év novemberi adatok alapján elkészült prognózis erre az évre a hozzáadott érték mindöszsze 4,4 százalékos növekedését valószínűsíti, míg 1979-ben a gyarapodás üteme 7,2 százalékos volt. Az OECD előrejelzése még nem vehette figyelembe a novemberi nagy olajáremeléseket, amelyek tovább rontják a növekedési kilátásokat. Az OECD szerint a viszonylag élénk belső felhasználás és a mintegy 2,5 százalékosra tehető cserearány-romlás az idén a fizetési mérleg folyó tételeinek fokozódó deficitjéhez vezethet, miután tavaly 270 millió dollárt ért el a mérleghiány. Novemberben az 1980-as deficitet 700 millió dollárra — a GDP 1,5 százalékának megfelelő értékűre — becsülték, de a tovább emelkedő olajárak nagyobbmérleghiányt tesznek valószínűvé. Hivatalos finn adatok a kereskedelmi mérleghelyzetben már tavaly romlást mutattak. 1979-ben 150 millió dollárra rúgott a kereskedelmi mérleg hiánya az 1978-as 710 millió dolláros többlettel szemben. Az adatok jól tükrözik az olajáremelkedés következtében megnövelkedett importterheket, a bevitel ugyanis tavaly — állandó áron — csak 18 százalékkal emelkedett, végig folyó áron 36 százalékos a növekedés. A további importdrágulás azt eredményezheti, hogy az idei infláció még a 9,9 százalékra előrejelzett áremelkedésnél is nagyobb lehet. (Tavaly még 7,5 százalékos volt.) A gyorsuló áremelkedés valószínűleg a bérkövetelések erősödéséhez vezet, s ezeket az elkerülhetetlennek látszó reálbérnövekedés-visszafogás még elszántabbá teszi majd. A finn gazdaság előtt álló legnagyobb feladat jelenleg a külföldi versenyképesség fenntartása. A belföldi termelési költségek korábban tapasztalt növekedése többször is veszélybe sodorta a finn export versenyképességét. A külpiacok szerepének fontossága miatt a pénzügyi politikát is ennek a célnak rendelték alá. A finn kormány felhatalmazta a központi bankot, hogy a korábbi fel- és leértékelési sávot változtassa meg. A kormány felhatalmazása értelmében 6 százalékos fel- és leértékelési sávot — amely korábban 5 százalékos leértékelést és 1 százalékos felértékelést tett lehetővé — a központi bank 3-3 százalékos fel- és leértékelési határ közé szorította, tényleges árfolyammódosítás azonban nem történt. A finn márka erősödését jelző intézkedés — amelyet a kamatláb 0,75 százalékos felemelése is kísért — némi izgalmat váltott ki pénzügyi körökben. A finn központi bankra egyébként erős baloldali nyomás nehezedik, miután a szociáldemokrata és a kommunista párt, valamint a szakszervezetek a márka felértékesülését szorgalmazzák. A munkáltatók és bankok vezetői ellenzik ezt az elképzelést, amelyet a baloldali pártok az infláció csökkentése céljából szeretnének megvalósítani. Koivisto miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a tavaly szeptemberben végrehajtott 2 százalékos felértékelés enyhített az inflációs helyzeten és a finn export versenyképességét sem gyengítette. Az utóbbi 18 hónapban a finn márka árfolyama 12—13 százalékkal javult az USA dollárhoz és 17 százalékkal a kanadai dollárhoz képest. (Reuter, AP—DJ) Befejezik az iráni-japán petrolkémiai beruházást? A japán Eximbankból és 20 japán kereskedelmi bankból álló konzorcium tegnap 50 millió jenes kölcsönt utalt át Iránnak annak a 60 milliárd jen összegű kölcsöncsomagnak a keretében, amelyet az iráni Bandar Khomeiniben létesülő közös japán—iráni petrolkémiai beruházás finanszírozásához folyósítanak. A konzorciumot vezető japán ipari bank cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy ez a kölcsön egyértelmű a közös vállalkozás újbóli beindításával, s hangsúlyozta, hogy csupán a még szeptemberi megállapodás esedékes részének teljesítéséről van szó. Ennek ellenére valószínű, hogy közeleg a 80 százalékban kész, tavaly március végén leállított beruházás befejezése. Jamasita,,a Mitsui — a vállalkozásban érdekelt japán cég — egyik vezetője szerdán Teheránba érkezett, hogy az iráni hatóságokkal a munkálatok és a pénzfolyósítás folytatásáról tárgyaljon. Egyes japán lapok tudni vélik, hogy már februárban 400 japán szakember érkezik a helyszínre. (Ma csak 50 japán technikus van a beruházásoknál.) Azt tartják, hogy Baniszadr elnökké választásával megnőttek a létesítmény befejezésének esélyei. Ismeretes, hogy az eredetileg 550 milliárd jenre tervezett beruházás további 180 milliárd jent kívánt, s szeptemberben a japán kormány segítségével teremtették elő a szükséges összeget. (AP—DJ, Reuter) Emelik a gyémánt árát Február 18-án, a legközelebbi gyémáneladáson átlag 12 százalékkal emelik azoknak a legalább 1 karátos (0,2 grammos) csiszolatlan gyémántoknak az árát, amelyeket a termelők megbízásából a dél-afrikai állami gyémántértékesítő szervezet visz piacra — közölte a De Beers Consolidated Mines Ltd. Az áremelés minőség és méret szerint változik, de átlagban 12 százaléknak fog megfelelni — teszi hozzá a közlemény. (Reuter) Új francia javaslat a velencei csúcsértekezletre Giscard d’Estaing francia elnök bejelentette, hogy új javaslatokat fog tenni a világ fejlesztési gondjainak megoldására a vezető tőkésországok júniusban Velencében megrendezendő csúcskonferenciáján. Az Indiában tartózkodó államfő egyik bombay-i sajtókonferenciáján elmondta: „a nemzetközi politikai feszültség nem szoríthatja háttérbe a fejlesztési kérdéseket. Ezért úgy gondolom, hogy a konferencián kiemelten kellene foglalkozni ezzel a lényeges kérdéssel.” Biot, elnöki szóvivő állítása szerint Giscard d’Estaing konkrét javaslatot tesz a nemzetközi valutarendszer megszilárdítására, valamint az eddigiekhez képest merőben új szempontokat, az emelkedő olajárakat figyelembe véve foglalkozik majd a fejlesztési programok finanszírozásának lehetőségeivel. A javaslat előrelendítheti az Észak— Dél párbeszédet is. (AP—DJ) NAPRÓL NAPRA A A CHEMOLIMPEX TAVALYI TŐKÉS EXPORTJA 40 SZÁZALÉKKAL haladta meg az 1978. évit, miközben importja nem növekedett és a cserearányok is javultak. (3. oldal) EDDIGI LEGNAGYOBB TŐKÉS EXPORTÜZLETÉT KÖTÖTTE MEG A BUDAMOBIL járműipari szövetkezet. A speciális járművek egyetlen hazai gyártója az iraki hadseregnek szállít olajtartálykocsikat 7 millió dollárért. (3. oldal)- SZOVJET GABONAKERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG TÁRGYAL ARGENTÍNÁBAN, ahol háromhetes szünet után ismét adnak ki engedélyeket gabonaexportra. (4. oldal) - EGY FRANCIA RUHAGYÁR VIETNAMBAN létesít ingüzemet a most kötött megállapodás alapján. (2. oldal) JI MOZAMBIK OLASZORSZÁGGAL KÖTÖTT ÁTFOGÓ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNYE az első az afrikai ország ilyen jellegű megállapodásai sorában. (2. oldal) A 18 NAGY AMERIKAI OLAJKONSZERN együttesen 21 milliárd dollár tiszta nyereséget vágott zsebre tavaly, 63 százalékkal többet, mint 1978-ban. (2. oldal) BONNBAN ELFOGADTÁK A SZÉNELGÁZOSÍTÁS ÉS A SZÉNCSEPPFOLYÓSÍTÁS fejlesztésének több éves programját. Erre a célra 13 milliárd márkát irányoznak elő. (4. oldal) ............................. ... . Az IC1 konszern (* || | képviseleti irodát nyitott Moszkvai) A brit cég együttműködési javaslata a Szovjetuniónak Moszkvai tudósítónktól: Az angol IC1 vegyipari konszern, amely a napokban — a konzervatív kormány szovjetellenes lépései ellenére — önálló képviseleti irodát nyitott Moszkvában, bővíteni kívánja kapcsolatait a szovjet vállalatokkal, folytatni akarja olajvásárlásait és szívesen részt venne néhány vegyipari nagyberuházás megvalósításában. Ezen kívül szakosítási együttműködést ajánl a Szovjetuniónak egyes festékek gyártásában. Többek között erről nyilatkozott a TASZSZ munkatársának Harvey, a vállalat igazgatója, aki az irodaavató alkalmából a szovjet fővárosba látogatott. Harvey kijelentette: nem szabad, hogy politikai tényezők befolyásolják a kereskedelem fejlődését. Utalt rá, hogy vállalata az utóbbi időben mind erősebb konkurrenciával találja szemben magát a szovjet piacon, s a moszkvai iroda felállításától pozíciója megszilárdítását és új üzleti lehetőségeik létrejöttét reméli. Konkrét üzleti elképzelésekről szólva, Harvey megemlítette, hogy az ICI .ajánlatkérést kapott a Szovjetuniótól metanolüzemek építésében való részvételre. Emellett a nagynevű konszern érdeklődik az Asztrahánban megépítendő hatalmas, petrolvegyészeti kombinát beruházásába való bekapcsolódás lehetőségei iránt is. A Davy International már tárgyal az együttműködésről. Harvey szerint jó lehetőségek, kínálkoznak a festékipari együttműködésre, tekintve, hogy egyetlen ország számára sem kifizetődő a rendkívül széles gyártmányválaszték előállítása. Az ICI szívesen megállapodna a Szovjetunióval egyes festékfajták gyártásszakosításában és kölcsönös szállításokban. Hasonló módszert javasol a konszern bizonyos műanyagok és vegyipari féltermékek előállításában is. Azt is felvetették, hogy szovjet nyersanyagbázisra tereftálsav-üzemet építenének Angliában, s a késztermék egy részét visszaszállítanák a Szovjetuniónak. (A tereftálsavat polietilénszál előállításához használják.) Az ICI eddig is több jelentős szovjet vállalkozásban vett részt, évek óta jelentős forgalmat bonyolít le szovjet vállalatokkal. A múlt évben közel 90 millió font sterlingért importált, főleg kőolajat és kőolajtermékeket. Exportja tavaly 20 millió fontra rúgott, s jobbára a mezőgazdaságban használt vegyicikkekből állt. Az ICI közreműködik a Cubahában (permi terület) épülő földgázalapú metanolüzem beruházásában, berendezéseket szállít és rendelkezésre bocsátja technológiáját. Ennek a beruházásnak a berendezés- és technológiaimport-igénye mintegy 200 millió font sterling. Részt vesz a vállalat — a Davy vezette konzorcium keretében — a tomszki metanolüzem felállításában is. Mindkét vállalatnak 1982-ben kell megkezdenie a termelést. L. P. A költségvetési bizonyítvány magyarázata CARTER ÉVES GAZDASÁGI BESZÁMOLÓJA Azért kell a főként külföldről fűtött infláció ellen harcolni, hogy ne legyen még nagyobb. Ennek kell alárendelni a munkanélküliség elleni küzdelmet, a gazdasági növekedést — állapítja meg az amerikai elnök éves gazdasági jelentése, amelyet szerdán terjesztett a kongresszus elé. A beszámoló a kormány költségvetési bizonyítványát magyarázza, azt kívánja alátámasztani, miért indokolt korlátozni az állami kiadásokat az októberben kezdődő pénzügyi évben. A Fehér Ház 1980-ra mérsékelt recesszióval, a fizetési mérleg passzívvá válásával és a kereskedelmi deficit növekedésével számol. A gazdasági gondokért az olajárak emelőit teszi felelőssé. Az amerikai gazdaságpolitika előtt álló legfontosabb feladat, hogy visszaverje az energiaárak várható újabb emelkedésének hatását. Ez a cél a belgazdaság szempontjából az infláció elleni harcot állítja a központba — állapította meg Carter elnök évi gazdasági jelentése, amelyet szerdán terjesztett a törvényhozás elé. A jelentés főbb megállapításairól szerdán számoltak be a szenátus költségvetési bizottságában a dokumentum előkészítői: Miller pénzügyminiszter, Schultze, az elnök gazdasági tanácsadói testületének vezetője és McIntyre költségvetési igazgató. Az elnök és gazdasági szakemberei azt is megmagyarázták, hogy miért restriktív az 1981-es költségvetés, amely, mint ismeretes, a kongresszus jóváhagyása után októbertől érvényes, s hogy a kormány az erőfeszítéseket miért az árak fékezésére és miért nem gazdaság fellendítésére összpontosítja. Szavaiból az tűnik ki, hogy az infláció elsősorban külső eredetű, hatásával tehát akkor is számolni kell, ha az áremelkedések belső okozóit sikerül féken tartani, a gazdasági recesszió viszont, amelynek bekövetkeztét már jó ideje jósolják, enyhébb lesz a vártnál. A jelentés szerint a recesszió ellen ható erők, amelyek már tavaly is érzékelhetők voltak, az idén is tovább élnek. A fogyasztói kereslet meglehetősen élénk, s az amerikai lakosságot az inflációs pánik a kiadások további növelésére ösztönzi. Rendkívül erős a készletre termelés az iparban, s a szigorú hitelpolitika ellenére a hitel iránti kereslet is felettébb pezsgő. Ezekből a tényezőkből egyrészt az következik, hogy a recesszió enyhe lefolyású,és feltehetően az év végére lényegében befejeződik, másrészt pedig, hogy az infláció erős marad. Ezt az is jelzi, hogy romlik a termelékenység, a bérkövetelések viszont erősödnek. A Carter-jelentés úgy véli, hogy a következő két év az amerikai gazdaság szempontjából nem lesz rózsás, ezért az infláció és a munkanélküliség nagyszabású csökkentésére vonatkozó terveket a kormány kénytelen több évre elhalasztani. A GNP — mondotta Carter — a következő két esztendőben lassabban fog nőni, mint általában a fejlett tőkés világban. Az export a következő két év során növekedni fog, az import azonban az olajárak újabb várható emelkedése miatt még gyorsabban bővül, ezáltal a kereskedelmi deficit ismét nő. A folyó fizetési mérleg pedig, amely tavaly még egyensúlyban volt, 1981-ben és 1982-ben enyhe hiányt fog mutatni. A kereskedelmi deficit alakulásába már bekalkulálták a gabonaembargó következményeit is, a jelentés összeállítói szerint a kiesett mennyiséget az áremelkedések kompenzálják. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kialakuló deficit nem árt a dollár árfolyamának, mert az USA folyó fizetési mérlegének helyzete erősebb a többi országokénál. Ezzel kapcsolatban az elnök és szakemberei dicsérték a FED szigorú pénzpolitikáját, mondván, hogy az inflációt csak a pénzellátás korlátozásával és a hitelfeltételek szigorításával lehet megfékezni. Az elnöki jelentés összehasonlítja az olajárak 1974-es és a mostani emelkedés után kialakult helyzetét. Úgy véli, hogy az olajfogyasztók gondjai ma nagyobbak, mert az árak csökkentésére nincs kilátás, csak gyors és széleskörű olajtakarékosság árán. Feladatuk ugyanakkor könnyebb, mint hat évvel ezelőtt, „ mert az olaj iránti kereslet kisebb, mert a kormányok jobban ellenállnak a bérköveteléseknek, és az egyes olajfogyasztó országok között összehangoltabb az együttműködés. A jelentés úgy véli, hogy a fejlett tőkés világban az USA-n kívül csak a brit gazdaság növekedése fordul negatívvá, ez azonban nem az olajárak hatásának, hanem a Thatcher-kormány restriktív politikájának tulajdonítható. A Carterkormány szerint a gazdasági egyensúly szempontjából a restrikció rövid távon megengedhető, az infláció ugyanis teljesen szétzilálja a gazdaságot A szenátus előtt tartott beszámolójukban Millerék rámutattak, hogy mivel a költségvetés restriktív bővítésére nagy lesz a nyomás, hiszen átmenetileg nő a munkanélküliség, a vállalkozóknak és a szociális programok számára is a lehetőségeknél nagyobb támogatás kellene. Ezzel szemben az amerikai gazdaság egészségessé tételéhez — mondotta Carter — nemcsak korlátozott költségvetésre és szigorú hitelpolitikára, hanem még önkéntes bér- és árkorlátozásra is szükség van. (AP—DJ, Reuter)