Világgazdaság, 1980. június (12. évfolyam, 103/2857-122/2876. szám)

1980-06-03 / 103. (2857.) szám

A BRIT KORMÁNY ELFOGADTA A KÖZÖS PIACI KOMPROMISSZUMOT A nyugatnémet pénzügyminiszter lázadása A brit kormány tegnap jóváhagyta a pénteken kimunkált brüsz­­szeli kompromisszumot, amelynek­ értelmében az angol hozzájárulás a közös költségvetéshez 2,5 miliár­d dollárról 1,67 milliárd dollárra csökken a következő két esztendőben, viszont 5 százalékkal emel­kednek a június 1-én kezdődő mezőgazdasági évben az agrárárak az Európai Gazdasági Közösség országaiban. Az angol—francia „meg­­békülés” belpolitikai szempontokkal is színezett vitát váltott ki az NSZK-ban. A kompromisszum lényeg­­, hogy Anglia jobban jár­t a vártnál, s azt lehetett volna hinni, ho­gy az enged­mények legfőbb bírálói, a franciák fogják­­ azt leginkább támadni. De nem így történt­. Matthöfer nyugat­német pénzügyminiszter emelte föl a legélesebben szavát a megállapodás ellen, mivel az Angliától átvállalt terhek legnagyobb részét, pontosan 39 százalékát a nyugatnémeteknek kell fedezniük. Pénzügyi kérdések­,­ben a szakminiszternek vétójoga van­ az NSZK-ban, s a megfigyelők most­ izgatottan találgatják, hogy a szer­­dai minisztertanácson hogyan dől el a (nyugatnémet kormánykoalíción belüli ellentétekről is motivált) vita. Valószínű, hogy a nyugatnémet pénzügyminiszter fenntartásai ojtó­­védharcot jelentenek; a 18 nőnap óta folyó huzavona, ami nem is egyszer kenyértöréssel fenyegetett, s napvilágra hozta, hogy az angolok milyen csekély vonzalommal léptek érdekházasságra a Közös Piaccal most már nyugvópontra jut. De az érdekelt felek, mielőtt pontot tenné­nek az ügy végére, jól kigorombás­­kodják magukat. „Az NSZK nem fejőstehén”. — jelentette ki S­ehner, a nyugatnémet szociáldemokraták parlamenti frakciójának vezetője, aki a pénzügyminiszter mögé állt a vitában. „Brüsszel nem esik mesz­­sze Waterloo-tól — írja a gaullis­­ták újságja, összehasonlítva a brüsz­­­­szeli döntést Napóleon végzetes ve­reségével. De a francia sajtóban az egész kórus azt zengi: „győztek az angolok”. E visszhang hallatán nem sokat teketóriázott a Thatcher-kormány: egy rövid, még egy óráig sem tartó tanácskozás után bejelentette, hogy elfogadja a megállapodást. Ennek nyomán tárgytalanná válik a kedélyek lecsillapítására szolgáló francia intézkedés, amely egyolda­lúan, nem várva meg a brüsszeli határozat jogerőre emelését, máris odaígérte az 5 százalékos áremelést a tejtermelő és állattartó gazdák­nak. Bonyolultabb a helyzet az NSZK- ban, ahol a vitát választási, párt­politikai szempontok is színezik. Nyugatnémet részről az F­DP-hez tartozó Genscher külügyminiszter és Lambsdorff gazdaságügyi miniszter járultak hozzá a megegyezéshez, egyes hírek szerint túllépve fölhatal­mazásukat. Genscher utóbb kijelentette: a megegyezés fölborítása súlyos csa­pás volna „az európai gondolatra”. Lambsdorff főleg azt kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter előállt ki­fogásaival, mielőtt még az angol kormány döntött volna. De az ő­­aggálya alighanem jogosulatlan volt: Matthöfer fellépése inkább rá­bírta, mint visszatartotta az angolo­kat a megállapodás elfogadásától. A nyugatnémet pénzügyminisz­ter egy rádiónyilatkozatban körvo­nalazta álláspontját. Azt mondotta, csupán akkor járul hozzá a megál­lapodáshoz, ha három feltételt tel­jesítenek. Az első az, hogy emiatt ne növeljék az­, NSZK kormányá­nak külföldi hitelfelvételeit. A má­sodik: a programnak megfelelően csökkentik 1981-ben a jövedelmi adót. A harmadik így hangzik: azok (értsd: Genscher és Lambs­dorff), akik áldozatot akarnak hoz­ni Nyugat-Európa javára, közöljék, hogyan tudja előteremteni a költ­ségvetés az áldozathoz szükséges összegeket, ő — tette hozzá — megvallja, fogalma sincs, honnan vegyék ezt a pénzt. Matthöfer állásfoglalását hangu­laakig alátámasztják a fizetési mér­legről­­ közzétett legújabb adatok. Eszerint áprilisban a nyugatnémet fizetési mérleg folyó tételei 1,8 mil­liárd márka deficittel zárultak, a márciusi 1,3 milliárd márkás de­ficittel szemben, és hasonló mérték­ben emelkedett a kereskedelmi mérleg hiánya is. (Erről bővebben a harmadik oldalon adunk hírt.) Nem teljesen világos Schmidt kancellár állásfoglalása. Egyes je­lentések szerint híve annak, hogy áldozatok árán is létrejöjjön a megegyezés Angliával. Más jelenté­sek szerint azonban Matthöfer ál­láspontját támogatja. Erre a pénz­ügyminiszter, kijelentette, hogy a kancellár, meg ő a múltban mindig egy véleményen voltak, és ezután is egy véleményen lesznek. A probléma azért több holmi szó­váltásnál, mert az­ NSZK-ban a szakminiszternek vétójoga van pénzügyi kérdésekben. Ha vétót emel, akkor csak a kancellár és a kabinet többségének szavazata emel­heti mégis jogerőre a javaslatot. Bonnban szinte bizonyosra ve­szik, hogy ha ez történik, vagyis ha a pénzügyminiszter csakugyan vétót emel, utána pedig leszavaz­nák, akkor Matthöfer megválik tár­cájától. V. J. m a szovjet gazdaság érdeklődése Ausztria iránt A hosszan tartó tárgyalások ered­ményeként Ausztria jelentős részt vállalhat a jövőben a szovjet pa­píripari gépgyártás fejlesztésében — mondta Faalbr, az osztrák keres­kedelmi minisztérium munkatársa. Az a tény, hogy szovjet—osztrák vegyesbizottsági ülés után közvet­lenül Ausztriába látogatott a szov­jet gázipari és vegyipari minisz­ter, azt bizonyítja, hogy a Szovjet­unió nagy jelentőséget tulajdonít a két­­ország gazdasági együttműködé­sének — mondta Faeller. Ausztria­­számára, a Szovjetunió­val folytatott gazdasági együttmű­ködés révén, új lehetőségek nyílnak a harmadik piacokon is: az osztrák cégek közreműködhetnek számos afrikai ország által igényelt olaj­­finomítók és kikötői berendezések szállításában. A szovjet szakemberek rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak az osztrák sújtólégbiztos bányaberen­dezések iránt is — állapította meg Faellel. A szakértői szinten előkészített, 10 évre szóló szovjet—osztrák gazda­sági, ipari, műszaki és tudományos megállapodást Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter őszre tervezett, bécsi látogatásakor fog­ják aláírni. (APA) Vegyesválllatokat alakítanak a francia és a kínai közművek Kínában létesítendő vegyesválla­latokról kötött megállapodást a francia­ közművállalatok országos szövetsége. A kínai közművekkel létrejött széles körű műszaki és ke­reskedelmi egyezmény a helyi be­ruházásokon kívül harmadik piaco­kon való közös fellépést is előirá­nyoz. A francia közművállalatok or­szágos szövetsége 150 céget tömörít, amelyek aktív külföldi tevékenysé­get folytatnak. A vegyesvállalatok­ban részt vevő francia közműválla­latok az egyezmény értelmében számíthatnak a, mintegy 20 ezerre tehető kínai közműdolgozó közremű­ködésére. Az erősödő kínai—francia gazda­sági kapcsolatok jegyében járt Kíná­ban a francia, vegyipar képviselői­nek küldöttsége is. „Bár Kína je­lenleg nem kíván új vegyipari be­rendezéseket vásárolni, a meglevő kapacitások jobb kihasználásában és erőforrásainak intenzívebb hasznosí­tásában francia cégeknek is lehet szerepük” — mondta hazaérkezése után a küldöttség szóvivője. (AP— DJ) I TAGVÁLLALATAINAK 1980. JÚNIUS 3., KEDD­­ XII. ÉVFOLYAM, 103. (2357.) SZÁM EGK : első ízben csökkent a beruházási javak előállítása Tovább lanyhul a Közös Piac ipa­ri termelése — állítja az EGK sta­tisztikai hivatala. Tavaly júniusban az előző év azonos időszakához ké­pest még 6,8 százalékos termelésnö­­­vekedés volt megfigyelhető, szep­temberre ez az érték 4,7, december­ben 4,1, ez év márciusában pedig 3,4 százalékra esett (a szezonális in­gadozások figyelembevétele nélkül). Idén januárban az ipari termelés még 1,7 százalékkal, februárban­­, márciusban pedig már csak 0,3 szá­zalékkal bővült. Ez év márciusában — egy év óta első ízben — csökkent a beruházási javakat gyártó iparág kibocsátása. „A csekély termelésnövekedés a köz­bülső termékeket gyártó iparágak­nak tulajdonítható” — állapítja meg az Eurostat luxemburgi statisztikai hivatal. Az ipari termelés rövid tá­vú növekedési indexe egyébként márciusban negatív volt Nagy-Bri­­tanniában és Dániában, gyengült, de pozitív maradt az NSZK-ban és Luxemburgban, változatlan volt Franciaországban és Olaszországban, és javult Hollandiában. (Reuter, AP—DJ) Felugrott az arany ára Az aranypiacon nyugtalanság lett úrrá a mélyülő amerikai recesszió és a növekvő közel-keleti feszültség nyomán. Tetézte az idegességet, hogy hirtelen elterjedt a híresztelés: kivégeztek néhányat az Iránban fog­va tartott amerikai túszok közül. A hírt később élesen cáfolták Teherán­ból de a bejelentés — a fentiekkel együtt — megtette a magáét: hirte­len felugrott az arany ára. Május­ban általában 500 és 520 dollár kö­zött mozgott unciánként: tegnap 578 dollárra szökött fel. Erősödéséhez nagyban hozzájárult az amerikai kamatlábak süllyedése, amiért a be­fektetők visszatérnek az aranyhoz. (Reuter) NAPRÓL NAPRA 4- A FEJLŐDŐK ELADÓSODÁSA megoldhatatlan problémák elé állítja a magánbank-rendszert, a tartozások akkorára duzzad­tak, hogy a magánbankok már nem akarnak, vagy nem tud­nak további kockázatot vállalni. (4. old­al) •­ A ZAJÁRTALOM KÖZVETLEN HATÁST GYAKOROL a ke­reskedelemre, a beruházásokra, s így az ellene hozott intézke­dések gazdasági érdekeket is szolgálnak — állapították meg az OECD kormányképviselői párizsi ért­ekezletükön. (6. oldal)­­ A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZETET A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÓK ARRA ÖSZTÖNZIK, hogy többet exportáljon és kevesebbet szálláson belföldre. Ehhez azonban sok feltétel hiányzik. (3. oldal) + NORVÉGIA, A VILÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB ALUMÍ­­NIUMEXPORTŐRE, 1985-ig 800 ezer tonnára akarja növelni az alumíniumgyártó kapacitást a jelenlegi 700 ezerről. (8. ol­dal) 4- JUGOSZLÁV OLAJIPARI KÜLDÖTTSÉG TÁRGYAL TEHE­RÁNBAN az együttműködésről. A héten iráni szakemberek bevásárló körútra indulnak Indiába. (2. oldal) 4- A SZOVJETUNIÓ ÉS ROMÁNIA ÁRFOLYAM VÁLTOZTATÁ­SOKAT jelentett be. Az új árfolyamokat a 2. oldalon közöljük. 4- TÚLKÍNÁLATOT JÓSOL A VILÁG BA­NÁNPIACÁN a FAO, ha nem sikerül az exportőr országokn­ak egyeztetniük állás­pontjukat a tervezett nemzetközi baná­­regyezményről. (8. ol­dal) 4" BELGIUMBAN ENYHÜLNI LÁTSZIK A FLAMAND-VALLON ELLENTÉT, miután az új kormány hozzákezdett a regionális felosztás megvalósításához. (5. oldal) ­Félrevezető mutatók?­ SÚLYOS RECESSZIÓT JELEZ AZ USA-BAN AZ ÖSSZESÍTETT INDEX Az Egyesült Államokban a tíz leglényegesebb gazdasági mutató­számot összesítő index áprilisban 4,8 százalékkal esett. Carter elnök és a kormány vezető gazdasági szakértői elismerik, hogy nem számí­tottak ilyen hanyatlásra,­ de vitatják, hogy az összesített indexből messzemenő következtetéseket lehet levonni a recesszió mélységére és idejére vonatkozóan. Politikai kérdés, hogy hagyják-e kifutni a folyamatot, vagy hozzanak-e ösztönző intézkedéseket. A kongresz­­szusban egyre nagyobb a nyomás az elnökre, hogy még a választás előtt tegyen valamit. A pénzügyi szakemberek viszont azzal érvelnek, hogy egy ilyen lépés semmivé tenné a stabilizáló politika keservesen elért eredményeit. Az összesített index a gazdasági tevékenység állapotát legjobban mu­tató tíz adatot tartalmazza, köztük a munkanélküliségi rátát, a heti át­lagos munkaidő hosszát, a kiskeres­kedelmi forgalmat, az iparhoz beér­kezett megrendelések állományát, a beruházási tevékenységet, a részvé­nyek árfolyamát, a pénzellátás ala­kulását és az újonnan kiadott épí­tési engedélyek számát. Az index márciusban csak­ 2,4 százalékkal esett, és most fordult elő első ízben, hogy mind a tíz mutatószám ha­nyatlást jelzett. (Az eddigi rekordot 1974 novembere tartotta, amikor 3 százalékkal esett az index.) A vezető mutatószámok alakulá­sát eltérően értelmezik az Egyesült Államokban. Carter elnök egy hét­végi nyilatkozatában elismerte ugyan, hogy a recesszió jóval súlyo­sabb, mint ő és több vezető gazda­sági tanácsadója gondolta, de a kor­mánynak megvannak az eszközei, hogy a lehető legkisebbre csökkent­se a kárt. Az inflációt sikerült le­szorítani és az alacsony kamatok föllendítik a gépkocsiipart és az építőipart, a gazdaság két leginga­tagabb lábon álló ágazatát, — mond­ta Carter. Az elnök szavait siettek megerő­síteni a kormány gazdasági tisztvi­selői. Slater, a kereskedelmi mi­nisztérium vezető közgazdásza ugyancsak hangsúlyozta, az infláció és a kamatszint csökkenésének jó­tékony hatását és vitába szállt azokkal, akik túlságosan messzeme­nő következtetéseket vonnak le az index alakulásából. „Az index a je­lenlegi helyzetet tükrözi, semmilyen képet sem ad az irányzatról” — mondta Slater, hozzáfűzve, hogy jú­nius után javulni fognak a mutató­­számok. Több vezető bank is óv tő­le, hogy túlértékeljék az index je­lentőségét. A Chemical Bank szerint nem vezető mutatókról, hanem „fél­revezető mutatókról” kellene inkább beszélni. Az index olyan tényezőket is igyekszik számokban kifejezni, amelyeket lehetetlen számszerűsíte­ni, mint például a beruházók han­gulata, a vár­áriási szokások és ha­sonlók. Más­észt a mutatós­zám­ok néha csak t­izeds­zázalékkal változ­nak, márpedig tizedszázalékos elté­résekből egy „2200 milliárd dolláros gazdaságban” mint az amerikai, már csak azért is komolytalan do­log következ­etéseket levonni, mert a lehetséges számítási hiba is sok­kal több. A recesszió mélyülése megterheli Carter és a kongresszus viszonyát. A szenátus és a képviselőház tagjai közül saját újraválasztásukra gon­dolva mind többen követelik, hogy a gazdaság ösztönzése végett a kor­mány még a választások előtt lép­tessen életbe adókedvezményeket. A kormányzatnak voltaképp az a baja, hogy fáziskésésben van. Tíz hónapja még örömmé üdvözölték volna a gazdaság ha­nyatlását, mint ami egyedül akadályozhatja meg az inf­lációt. De mikor elszánták magukat, s március közepén meghirdették az inflációellenes programot, akkor a magas kamatok­ miatt már amúgy is kifulladóban volt a gazdaság. Ha most hoznak ösztönző intézkedése­ket, új tápot adnak az inflációnak, s az eredmény már túl későn lesz érezhető ahhoz, hogy befolyásolhassa a választások kimenetelét. Az összesíti­­tt index közzététele nyomán a dollár gyengülni kezdett a devizapiacok­on. Az amerikai va­luta hanyatlás­ában a tőzsdék sze­rint az is szerepet játszott hogy néhány kisebb jelentőségű bank 14 százalékról 13,­ 1 százalékra szállította le a príme rat .-et. (Reuter, AP,DJ, DPA) Giscard elnök Finnországba érkezett Tegnap érkezett Finnországba Gis­card d’Estaing francia elnök. Ez az első alkalom, hogy francia államfő hivatalos látogatásra Finnországba utazik. A politikai témák megvita­tása mellett a látogatás elsőrendűen gazdasági célokat szolgál: elő akar­ja segíteni a Finnország viszonyla­tában — a jelentős francia faimport miatt — keletkezett deficit eltünte­tését. Franciaország egyelőre csak a hatodik helyen áll Finnország ke­reskedelmi partnerei között. A köz­­társasági elnök látogatásától Párizs­ban azt remélik, hogy sikerül elő­mozdítani az együttműködést, első­sorban a fafeldolgozóiparban, az energiatermelésben, az elektroniká­ban és a gépgyártásban. (Reuter, MTI, APA) Javul a jugos­­láv kereskedelmi mérleg egyensúlya Jugoszlávia kereskedelmi mérleg­hiánya 9,01 milliárd dinárral csök­kent áprilisba­n az egy évvel ko­rábbi 10,77 milliárd dinárral szem­ben — jelente­tte a jugoszláv szö­vetségi statiszt­kai hivatal. Áprilisban a kivitel 4 százalékkal haladta meg a márciusit és 13,25 milliárd dinár (föld volt. Jugoszlá­via áprilisban a márciusihoz képest 4 százalékkal mérsékelte a bevitelt, értéke 22,26 milliárd dinár­­(d­f) volt. Megfigyelők szerint Jugoszláviá­nak jó esélyei vannak rá, hogy az idén mérsékelje kereskedelmi defi­citjét. Az áll­ alapok működtetése céljából Jugoszlávia tavaly rendkí­vüli mértékben bővítette importját, és ez rekordszintű, 6,3 milliárd doll­­áros kereskedelmi mérleghiányt idézett elő. (AP—DJ)

Next