Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)
1980-08-01 / 146. (2900.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAIN VILAGGAZMS&G 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK XII. ÉVFOLYAM, 146. (2900.) SZÁM SZOVJET-OSZTRÁK FÖLDGÁZTARGYALÁSOK Oszipov külkereskedelmi miniszter Bécsben Bonn, Róma és Párizs után most Ausztriában tárgyal Oszipov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes arról a nagyszabású földgázüzletről, amelynek révén Nyugat-Európa további évi 40 milliárd köbméter nyugat-szibériai földgázt vásárolhatna 1985 után. Ennek előfeltétele azonban, hogy a szovjet földgáz vásárlásában érdekelt nyugat-európai országok acélcsövet szállítsanak a Szovjetuniónak a földgázvezeték megépítéséhez. Az osztrák földgázimport szinte teljes egészében a Szovjetunióból érkezik jelenleg is, és Bécs már korábban jelezte, hogy a jelenlegi mennyiségnek legalább a kétszeresét szeretné vásárolni 1983 után. Nyugat-európai látogatásának utolsó állomásaként pénteken Bécsbe érkezett Oszipov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és küldöttsége, hogy az előkészítés alatt álló szovjet—nyugat-európai óriásföldgáz-ügyletről tárgyaljon. A Szovjetunió, mint ismeretes, felajánlotta, hogy további 40 milliárd köbméter földgázt szállítana évente Nyugat-Európának. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy az NSZK-n, Franciaországon, Ausztrián és Belgiumon kívül Hollandia, Svájc, Görögország és Olaszország is vásárolna szovjet földgázt. Nyugat- Európa a szóban forgó évi 40 milliárd köbmétert a nyugat-szibériai Jamal félszigetről (készleteit 6 ezer milliárd köbméterre becsülik) kapná, ehhez azonban egy 5 ezer kilométer hosszúságú földgázvezetéket kellene lefektetni. Ausztria jelenleg majdnem teljes földgázszükségletét a Szovjetunióból fedezi: három hosszú lejáratú szerződés keretében évi 3 milliárd köbméter földgáz érkezik Ausztriába. Ausztria már hónapokkal ezelőtt jelezte Moszkvának, hogy további évi 3—5 milliárd köbmétert szeretne vásárolni 1983 után. A mostani szovjet—osztrák megbeszélések legnehezebb tárgyalási pontjának az árkérdés ígérkezik — állapítja meg az osztrák hírügynökség jelentése. A Szovjetunió ugyanis a kőolajár alakulásához akarja kötni a földgázét. Tény, hogy Ausztria számára jelenleg a szovjet földgáz a legolcsóbb: 1 köbméter az osztrák határon 1,75 schillingbe kerül, míg az idén első ízben vásárolt északi-tengeri földgáz ára több mint 2 schilling köbméterenként. Algéria, amellyel Bécs már majdnem megállapodott, egyelőre még ragaszkodik a köbméterenkénti 3 schillinges árhoz. A mostani bécsi tárgyalásokon részt vesznek a VÖEST-Alpine vezetői is. A cég már 1968-ban óriási földgázcső-üzletet kötött a Szovjetunióval. Az osztrák nagyvállalat az utóbbi években évi 100—200 ezer tonna acéllemezt szállított a Szovjetuniónak földgázcsövekhez. Az új földgázegyezmény megkötése után a VÖEST-Alpine feltehetően megsokszorozhatja szovjet exportját. Bécsben is a megépítendő új földgázvezeték finanszírozása lesz az egyik fő tárgyalási pont. V. K. Tovább esik az olaj szabadpiaci ára Amerikai konszernek árcsökkentései E héten is folytatódott a nyersolajárak csökkenése a szabadpiacokon. New York-i kereskedők „igen borúsnak” ítélik meg a kilátásokat, mert gyenge a kérésiél és nincs remény a változásra. A tartóssá vált fölösleg következtében a barrelenkénti átlagár 35 dollárra csúszott. Az Arabian Light minőségű olajat 33—35 dollárért kínálják sele paritáson. A kereslet visszaesését különböző okokkal magyarázzák. A sikeres takarékossági kampány következtében az USA benzinfogyasztása az idén 7 százalékkal elmarad a tavalyitól , és ősszel megjelenik a piacon a kisfogyasztású gépkocsik új sorozata is. A világszerte terjedő recesszió befolyásolta a fűtőanyag iránti keresletet, egyes amerikai nagyvárosok pedig erőműveiket olajról földgázra állították át. A csökkenő belföldi fogyasztás arra késztetett néhány amerikai nagyvállalatot, hogy e héten leengedje árait. A Sohio az alaszkai nyersolajat négy dollárral olcsóbban, 29 dollárért kínálja (május 1-i hatállyal visszamenőleg), a Gulf ■ Oil, az Atlantic Richfield és a Standard Oil of Indiana 1—1,50 dolláros barrelenkénti árcsökkentést jelentett be. A 60-as évek dereka óta első ízben fordul elő belföldi olajár-leszállítás az USA-ban és a lépés jelentőségét nem csökkenti, hogy csak a szabadáras, belföldi termelésű olajról van szó. Annál kevésbé, mert az amerikai piac világjelenséget tükröz. Rotterdamból is hasonló mozgást jelentenek. Az olajtermékek azonnali piacán a gázolajat csütörtökön tonnánként 290—295 dollárért kínálták az egy héttel korábbi 311—313 dollárral szemben. A nafta jegyzése egy hét alatt 10 dollárral, 236—290 dollárra esett, a magas oktánszámú nyugatnémet benzin a múlt heti 360—364 dollár helyett 340 dollárért kapható. Fia nem lesz hamarosan változás, egyes kereskedőknek fel kell bontaniuk a szerződéseket és vis maiort kell bejelenteniük, ha nem akarják továbbra is veszteséggel túladni az árut. (Reuter, AP,D) Nehézségek a lengyel eurokölcsön szervezésében A lengyel eurokölcsön szervezésében érdekelt bankárok állítólag újabb feltételeket támasztottak Lengyelországbak: akkor elégítik ki — részben — Varsó hiteligényeit, jelenti az AP—DJ Frankfurtból, ha Lengyelország előzetesen 1—1,5 milliárd márkás nyugatnémet kölcsönt kap. Lengyelország eredetileg fél milliárd dollár eurokölcsönre tartott igényt, de a konzorcium csak 300— 350 millió dollár folyósítására tett ígéretet. A nyugatnémet márkakölcsön szervezésében nehézségek merültek fel, mert mint az ügylet szervezője, a Dresdner Bank bejelentette: több nagybank visszalépett, vagy pedig csökkentette hozzájárulását. Lengyelország idei adósságszolgálatát 7,6 milliárd dollárra teszik. A pénzintézetek tartózkodását Lengyelország gazdasági nehézségeivel, többek között a természeti csapások miatti károkkal hozzák összefüggésbe. (AP—DJ) Olasz hitelek Zimbabwéik Üzletemberekből és politikusokból álló olasz delegáció fejezte be hétfő óta tartó zimbabwei látogatását. A megbeszélések eredményeként Olaszország 18 millió dollár segélyt és 100 millió dollár hitelt nyújt a nemrég függetlenné vált afrikai országnak. Az olasz küldöttség vezetője, Gumella külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy nemsokára újabb három olasz küldöttség utazik Zimbabwéba, hogy befejezzék a most megkezdett tárgyalásokat, és több kereskedelmi és pénzügyi megállapodást írjanak alá. Gumella a látogatásról szólva elmondotta, hogy az olasz küldöttség részben meg akarta mutatni „politikai barátságát” a fekete többségű zimbabwei kormány iránt, részben pedig a felajánlott hitelekkel és segélyekkel is ki akarta fejezni törekvését, hogy szorosabbra fűzze a két ország közötti gazdasági és műszaki kapcsolatokat. Egyébként a mostani látogatás volt az első eset, hogy olasz kormányküldöttség járt Zimbabwéban. (AP—DJ) NAPRÓL NAPRA A PAPÍRIPARI VÁLLALAT VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK HOZZÁSZÓLÁSA SZERINT a nem megfelelő minőségű papír „hiánya” vajmi kevés szerepet játszik az Alföldi Nyomda új gépeinek alacsony kihasználtsági fokában. (3. oldal) ROMÁNIA A KGST-VEL szorosabbra kívánja fűzni energetikai együttműködését. (3. oldal) SZÁMOTTEVŐEN MEGCSAPPANTAK JUGOSZLÁVIA DEVIZATARTALÉKAI. A csökkenés azzal magyarázható, hogy tavaly az ország fizetésimérleg-deficitje több mint a kétszerese volt a tervezettnek. (2. oldal) REKORD GYAPOTTERMÉS ÍGÉRKEZIK A SZOVJETUNIÓBAN. Az Üzbegisztánból, a Tádzsikisztánból és Azerbajdzsánból érkező jelentések szerint különösen a jó minőségű gyapotból várható igen kedvező termés. (4. oldal) A NICARAGUAI TŐKÉSEK ELÉGEDETLENEK az új managuai kormánnyal, újabb államosításoktól és általános adóemelésektől tartanak. (2. oldal) WASHINGTONBAN TÁRGYAL DAVIGNON, a brüsszeli bizottság iparügyekkel foglalkozó tagja. Megbeszélésein a két térség acél- és műszálipari konfliktusa szerepel. (4. oldal) MÉLYPONTRA ESETT A KÁVÉ ÁRA a tőzsdéken. A kávészervezet indikátorára is 3000 dollár alá esett, mintegy 20 százalékkal kevesebb a július eleji árnál. (4. oldal) Javultak Carter és az amerikai gazdaság esélyei A dollár hirtelen erősödésének háttere Júniusban 2,5 százalékkal emelkedett az amerikai kereskedelmi minisztérium havonta közzétett összesített gazdasági indexe. Az Egyesült Államok gazdasági tevékenységének ez a 12 összetevőből kiszámított és a várható fejlődés szempontjából a legáltalánosabban jellemzőnek tekintett mutatószáma egy év óta először ment feljebb, sőt havi emelkedése nagyobb, mint bármikor 1975 júniusa óta, amikor az 1973-ban kezdődő recesszióból való kilábalást jelezte. Májusban az index 2,3 százalékkal esett az előző hónaphoz képest. Múlt havi emelkedését elsősorban a foglalkoztatottság alakulása és az építkezési tevékenység élénkülése okozta. A minisztérium szóvivői szerint számítottak az index javulására, de ilyen nagymértékű emelkedésre nem gondoltak. A javulás júliusban — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — folytatódott. A kereskedelmi minisztérium jelentését kitörő örömmel fogadták a Fehér Házban — reményt ad a választási hadjáratban szorult helyzetbe került Carter elnöknek, hogy novemberig megfordul a gazdasági helyzet, s ezzel igazolást kap inflációellenes gazdaságpolitikája, sikerül az áremelkedést megfékezni a munkanélküliség katasztrofális növekedése, a gazdasági tevékenység általános pangásának előidézése nélkül. A devizapiacokon a dollár hirtelen erősödése nyugtázta a washingtoni hírt. A piaci jelentések szerint „lázas” tevékenység közben emelkedtek az amerikai valuta jegyzései valamennyi központban. Zürichben és Frankfurtban a svájci, illetve a nyugatnémet jegybank dolláreladással avatkozott be, hogy megakadályozza a dollárjegyzés 1,67 svájci frank, illetve 1,79 márka fölé való emelkedését. Amilyen természetes a Fehér Ház öröme, olyan kevéssé érthető a devizapiacok — sok szakértő által „túlzottnak” minősített — reagálása. Hiszen a gazdasági konjunktúra javulása a dollár ellen szokott szólni (mert az import, s ezáltal az amerikai fizetési deficit növelését valószínűsíti). Az amerikai kamatok alakulása, s minden más jelentés is inkább óvatosságra intene. A washingtoni költségvetési hivatal (lapunkban már idézett) féléves jelentése például azt jósolja, hogy 1980-ban a külkereskedelmi deficit 33 milliárd dollár lesz az előző évi 24,7 milliárddal szemben. A valószínű magyarázat az, hogy a legfrissebb washingtoni jelentés csak nyomatékosabbá tette a piaci tendenciát, amely már eddig is megvolt, s megakadályozta, hogy a dollár jegyzései olyan mértékben lanyhuljanak, amilyet a kamatszint néhány hónap alatt bekövetkezett, majdnem 10 százalékos esése indokolt volna (a legnagyobb bankok által felszámított „prime rate” az áprilisi 20 százalékról 10,50—10,75 százalékra esett). A dollár eddigi stabilitásának és legújabb, hirtelen szilárdulásának hátterében az a feltevés is áll,, hogy a nyár végétől vagy az ősz derekától kezdődően a vezető nyugati gazdasági hatalmak sorra át fognak térni a gazdaság élénkítésének politikájára, ami bővebb hitelellátást és alacsonyabb kamatokat hoz magával. Ami Reagan pénzügyi elgondolásait illeti, sokat még nem árult el belőlük, de a devizapiac általában több bizalommal szokott lenni a „konzervatív” címkéjű, mint a „liberálisnak” minősített politikusok iránt. Ha kormányra kerül, feltehetőleg az angol Thatcher-kormányról vesz példát, amely — tekintet nélkül a belgazdasági következményekre — egydologban maradéktalan sikert könyvelhet el: a font sterlinget a legerősebb tőkés valutává tette. A többi tőkésország konjunktúrapolitikájában a piac megítélése szerint már nem lehet soká halogatni a fordulatot. A recesszió már elérte Nyugat-Európát (VILÁGGAZDASÁG, július 31., 1. oldal), s így egyre nagyobb a politikai kockázata a pénz belső és külföldi szilárdságát mindennél előbbre helyező pénzpolitikának. A brit kormány túlélte ugyan az ellenzék támadását, de előbbutóbb mégis csak kénytelen lesz némi engedményt tenni a konjunktúra élénkítését követelő tőkéseknek (ha nem is a szakszervezeteknek). Nyugat-Németországban a Bundesbank még csak rövid lejáratú hitelek nyújtásával próbál enyhíteni a pénzszűkén, de általános a vélemény, hogy augusztus végén rászánja magát a kamatok leszállítására is. Japánban a hivatalos leszámítolási kamatláb leszállításának már csak az időzítése és mértéke kétséges. Végül Franciaország, amely a Borre-féle szigorú pénzpolitikával a frankot az EMS legerősebb valutájává tette, aligha űzheti tovább ezt a játékot, ahogyan a gazdasági visszaesés eléri az országot, az elnökválasztás ideje pedig (jövő tavasszal lesz) közeledik. A piacokon általános figyelmet keltett Lord Balogh cikke a Lloyds Bank Review legutóbbi számában. A híres magyar származású brit közgazdász szerint a vezető tőkésországok deflációs gazdaságpolitikája az 1930-as évek válságának megismétlésére vezethet. A tapasztalt kereskedők a devizapiacok pillanatnyi nyári nyugalmában előre néznek, őszre az amerikai valuta további erősödését várják, s igyekeznek fedezni várható szükségletüket, amíg még olcsón juthatnak a dollárhoz. -JJAl. — SP — Teherán tárgyalási ajánlata a nyugatnémet gyógyszergyáraknak Az iráni hatóságok tárgyalásokat javasolnak a nyugatnémet gyógyszergyáraknak a július elején átvett iráni leányvállalataik ügyében — közli az NSZK gyógyszergyári szövetségének szóvivője. Mint ismeretes, a forradalmi hatóságok, átvették a Bayer, a Hoechst, a Schering, a Bohringer és más cégek leányvállalatait, egyes esetekben kizárták a cégek nyugatnémet alkalmazottait és zárolták a vállalatok számláját. A nyugatnémet cégeket, a termelés szándékos csökkentésével, az igényeknek meg nem felelő költséges termékek előállításával, ármanipulációkkal és annak a még a sah uralma idején kihirdetett törvénynek a megkerülésével vádolták, amely szerint a részvények 9 százalékát el kellett volna adniuk az alkalmazottaknak. Az iráni egészségügyi minisztérium azt indítványozza, hogy a cégeket ideiglenesen (körülbelül 8 hétig) három nyugatnémet és két iráni igazgatóból álló tanács vezesse. Az említett időszak alatt az egészségügyi minisztérium pontosan megfogalmazza a visszaélésekkel kapcsolatos kifogásait. A nyugatnémet szóvivő kifejtette: az NSZK-beli cégek be fogják bizonyítani, hogy az utóbbi hónapokban is növelték a termelést és az átutalásoknál a forradalmi rendszer által jóváhagyott árakat számították föl. Ami a részvények szétosztását illeti, erre azért nem kerülhetett sor, mert veszteséges cégekről van szó, így „tulajdonképpen adósságot kellett volna áthárítaniuk a dolgozókra”. A szóvivő szerint a nyugatnémet vállalatok évi forgalma Iránban körülbelül 100 millió márka, a nyugatnémet gyógyszeripari beruházások teljes értékét Iránban, ugyancsak 100 millióra teszik. A leányvállalatok lefoglalásakor közölt adatok túl magasak voltak, mert nemcsak a gyógyszerforgalomra, hanem más, ugyancsak e gyárak által előállított termékekre is vonatkoztak.• A japán olajfinomítók felkérték a tokiói kormányt: tegye lehetővé, hogy ismét iráni olajat vásároljanak. A kormányhoz intézett beadványukban a kérést azzal indokolták hogy Irán tavaly Japán olajszükségletének 10 százalékát fedezte. Áprilisban az árviták miatt felfüggesztették az iráni szállításokat. Irán 35 dollárt kért egy barrel olajért, s ezt Tokióban túlságosan nagynak vélték. A világpiaci árváltozások következtében a 35 dollár ma már nem a legmagasabb a világon, a kormány ennek ellenére egyelőre elzárkózik a kívánság teljesítésétől, mondván, hogy „az importált olajat már nem is tudnák hova tenni”. A felhalmozott tartalékok jelenleg Japánnak majdnem 97 napi olajszükségletét fedezik. (Reuter, AP—DJ)