Világgazdaság, 1980. szeptember (12. évfolyam, 166/2920-186/2940. szám)
1980-09-02 / 166. (2920.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1980. SZEPTEMBER 2. KEDD XII. ÉVFOLYAM, 166. (2920.) SZÁM Az iráni kormányalakítás bonyodalmai Movifar bírálja Szaúd-Arábiát és Irakot Hosszas huzavonaután majdnem megalakult az új iráni kormány. Azért csak majdnem, mert Baniszadr államfő nem ért egyet a kabinet összeállításával; attól tart, hogy a pártszempontok fölébe kerekedtek a szakszerűségnek. Az államfő és a kormányfő közötti ellentétek gyökere az ország jövőbeli irányításával kapcsolatos koncepciók eltérésében rejlik. Az új kormányban gazdát cserélt a két talán legfontosabb, de külföldön mindenképpen legismertebb tárca, az olajipari miniszteré és a külügyminiszteré. A teheráni rádió vasárnap bejelentette, hogy Radzsai miniszterelelnöknek sikerült hosszas tárgyalások után megalakítani az új kormányt. Hétfőn azonban kiderült, hogy Baniszadr államfő nem ért egyet a kormány összetételével. Radzsai, akinek kinevezését ugyancsak hosszú huzavona előzte meg, az Iszlám Köztársasági Párt támogatását élvezi és „száz százalékig iszlám” kormányt ígért, de Baniszadr nem egyszer hangsúlyozta, ha óvatosan is, a szakértelem elengedhetetlen követelménye egy tárca vezetésének. Khomeini főpap, aki addig nem foglalt állást a kormányalakítási vitában, szombaton olyan kijelentést tett, amely Baniszadr álláspontja támogatásának vélhető: „a kormány tagjainak hű moszlimnak, de egyben területük szakértőinek is kell lenniük” — mondotta. Radzsai jelöltjeiről szólva, Baniszadr azonnal közölte: „a törvényhozásban felolvasott neveket én nem hagytam jóvá. Néhány kinevezéssel egyetértek, másokkal nem.” A jelek szerint elsősorban a külügyminiszter személye körül van nézetellentét az államfő és a miniszterelnök között, a hadügyminiszteri tárcára pedig még csak jelöltje sincs Radzsainak. A külügyminiszteri posztra Husszein Musszavi, az Iszlám Köztársasági Párt központi lapjának főszerkesztője az esélyes. A teheráni megfigyelőket nem is annyira a kormány összetétele lepte meg, mint inkább az a tény, hogy Baniszadr előzetes jóváhagyása nélkül ismertették a névsort a parlamentben. Sokan úgy látják, hogy az államfő újabb vereséget szenvedett a kemény vonalat képviselő iszlám forradalmárokkal szemben, noha az új kabinetben több technokrata és magas képzettségű szakember, is helyet kapott. A legjobban ismert nevek közül kettő lekerült a kormánylistáról: Ghotbzadeh külügyminiszteré és Moinfar olajügyi miniszteré. Az olajipari tárca vezetését Ibrahimira, a 27 éves, amerikai neveltetésű olajmérnökre bízták. A kabinetből kihagyott Moinfar búcsúzóul keményhangú levelet intézett szaúd-arábiai kollégájához. Jamani ugyanis korábban visszautasította az iráni olajipari miniszter javaslatát, hogy még e hónapban hívják össze az OPEC rendkívüli közgyűlését. Moinfar azzal vádolta Szaúd-Arábiát és Irakot, hogy ők okozták az olajpiac túltelítettségét, szándékosan termelnek a szokásosnál több olajat, hogy ezzel rákényszerítsék árpolitikájukat a többiekre. Rijad és Bagdad politikája a nemzetközi imperializmus és az óriás olajvállalatok céljait szolgálja — írta Moiifar. A Pars hivatalos hírügynökségnek adott szombati nyilatkozatában Moinfar cáfolta, hogy Iránra energiahiány vár a télen. Az olaj-, a gázolaj- és a háztartási fűtőolajtartalékok jóval nagyobbak, mint tavaly. Az iszfaháni finomító legnagyobb blokkja még e héten üzembe lép, napi kapacitása tíz napon belül 80 ezer barrelről 125 ezerre növekszik. A Bandar Khomeiniben levő iráni—japán petrolkémiai kombinát három egysége dolgozik már, további tíz egysége negyven napon belül megkezdi a termelést. Moinfar végül közölte, hogy Irak ellenséges magatartása miatt az OPEC novemberre tervezett bagdadi csúcsértekezletére Irán — ha egyáltalán jelen lesz — csak alacsony rangú delegátust küld. Ghatbzadeh volt külügyminiszter sem tartózkodott az éles hangú nyilatkozatoktól az utóbbi napokban. „A következő, kormány sikeres működése és fennmaradása csupán elnyomás révén biztosítható, ám ez az elnyomás végső csapást fog mérni a rendszerre” — hangzott keddi nyilatkozata, amely nyilvánvalóan a vallási párt ellen irányult. Felháborodással szólt róla, hogy a képzett szakembereknek el kellett menekülniük az országból, és ha bezárják az egyetemeket, külföldről kell szakembereket behívni. „A gazdaság nem működik, nem teszünk mást, mint hogy eladjuk az olajat és az abból szerzett jövedelmet elosztjuk a lakosság között.” A külügyminiszter a túszüggyel kapcsolatban is nyilatkozott. Levelet küldött a parlamentnek s a teheráni televíziónak és a Time című amerikai folyóiratnak adott hétvégi nyilatkozataiban megerősítette a levélben foglaltakat. Eszerint a túszügy eltéríti az országot a nagyobb céloktól. Lényegében helyteleníti az amerikai túszok fogságban tartását és határozottan fellép bíróság elé állításuk ellen. Mindazonáltal — véli Ghatbzadeh — a fogvatartottak ügyét addig nem lehet megoldani, amíg az Egyesült Államok vissza nem adja Iránnak amit elvett tőle. Washingtonnak azonnal vissza kell szolgáltatni a túszügy nyomán zárolt 8,5 milliárd dollárt. Azt is szükségesnek tartja, hogy az amerikai cégek — szerződéses kötelezettségüknek megfelelően — kezdjék meg újra pótalkatrészek szállítását Iránnak. Több, mint 300 nap telt el a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és az ott dolgozók túszul ejtése óta, s az iráni vezetés belső ellentétei nemegyszer pattannak ki akörül, hogyan lehetne az ügyet rendezni anélkül, hogy Irán veszítene tekintélyéből. A „galambok” Irán fokozatos elszigetelődését és a gazdaságnak okozott károkat emlegetik, a „héják” viszont bírósági tárgyalást követelnek az Egyesült Államokkal a vádlottak padján. A patthelyzet megoldása az egyik csoport szerint az lehetne, ha Carter elnök alávetné magát az iráni kívánságnak: bocsánatot kérne a régebben elkövetett bűnökért (a sah uralmának támogatásáért), és visszaadná a befagyasztott 8,5 milliárd dollárnyi vagyont. Minthogy azonban az USA-ban idén lesz elnökválasztás, nagyon valószínűtlen, hogy Carter rászánja magát e lépésekre. Teheránban többször is kitűzték, majd ismételten elhalasztották a túszügy megvitatását, holott a vallási és az állami vezetők állandóan kapják az erre felszólító külföldi felhívásokat. Nemrégiben érkezett az iráni parlamenthez 187 amerikai honatya kérelme, de ez — csakúgy, mint a Teheránban levő húsz nyugati diplomáciai testület felhívása — elveszett a parlamenti útvesztőkben. Schmidt nyugatnémet kancellár Radzsai miniszterelnök kinevezése alkalmából küldött üdvözlő táviratában is kifejezte reményét, hogy véget ér az egész világ rosszallását kivívó túsztartás és ezzel elgördítik Irán és a világ kapcsolatai javulásában álló akadályt. Tegnap Muslae amerikai külügyminiszter küldött üzenetet a teheráni svájci nagykövetségen keresztül Radzsainak és jóllehet a levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra, feltételezhető, hogy az is az amerikai foglyokról szól. S. Zs. Húshiány Egyiptomban Szadat egyiptomi elnök egyhónapos általános vágási tilalmat rendelt el az országban, további intézkedésig tilos marhát és birkát vágni. Az elnök azzal indokolta az intézkedést, hogy meg kell fékezni a húsárak „képtelen mértékű” emelkedését. Egy hónap alatt az e célra kijelölt kormánybizottság programot fog kidolgozni a helyzet javítására. „Nem fogunk belehalni, ha addig nem eszünk húst — mondta Szadat, de egyben attól is óva intette az egyiptomi polgárokat, hogy kárpótlásul több csirkét és tojást egyenek. Az ország húsfogyasztása körülbelülévi 300 ezer tonna, s ennek hozzávetőleg egyharmada származik importból. Az állami gazdaságokban termelt marhahús ára, kilogrammonként átszámítva, 2 dollár, a szabadpiaci ár viszont kilogrammonként 5,75 dollár. Minthogy az egyiptomiak havi átlagkeresete átszámítva alig több 30 dollárnál, a húsfogyasztás luxusnak számít. A hús ára néhány év alatt ötszörösére emelkedett. (Reuter, DPA) Csökkent a jugoszláv kereskedelmi deficit Kedvező fordulatot vett. júliusban Jugoszlávia kereskedelmi mérlege: a deficit — a központi statisztikai hivatal adatai szerint — az egy évvel korábbi 14,8 milliárd dinárral szemben 11,6 milliárdra csökkent. Megfigyelők szerint a kereskedelmi mérleg deficitjének szűkülése nagymértékben a június eleji 30 százalékos dinárleértékelés következménye, s így a devalválás — legalábbis egyelőre — elérte célját: ösztönözte az exportot, visszafogta az importot és lelassította a rohanó inflációt. A kedvező jelek ellenére továbbra is lemn iparáét a jugoszláv gazdaság a kereskedelmi és fizetési mérlegdeficit alapvető oka: a jugoszláv ipar elsősorban olyan nyersanyagokra és félkésztermékekre épül, amelyeket a belföldi erőforrások szűkössége miatt az ország importálni kénytelen. (AP —DJ) * Fiatalítás a kínai vezetésben Je Csien-jing marsall, az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke a kínai parlament ülésszakát megnyitó beszédében állást foglalt a rátermett és fiatal káderek vezető posztba helyezése mellett és a funkciók jelenleg tapasztalható halmozása ellen. Aküldöttek meghallgatták Jao Ji-lien miniszterelnök-helyettes és Vang Ping-csien pénzügyminiszter beszámolóját a kínai gazdaságról. A nagy visszhangot kiváltott beszámolókból kitűnt, hogy Kína folytatja a „gazdasági kiigazítást” és ezzel együtt felgyorsítja a gazdaságirányítás reformját. Lapunk holnapi számában részletesen hírt adunk a kínai gazdaságról elhangzott gazdasági beszámolókról. (Reuter) NAPRÓL NAPRA -! A KÉSZLETALAKULÁS A GAZDASÁGI FOLYAMATOK TÜKÖRKÉPE, azokból kiragadva nem is szabályozható hatékonyan — mondta Csikós Nagy Béla a tegnap kezdődött Készletgazdálkodási Szimpóziumon. (3. oldal) „ A SZOVJETUNIÓBAN A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS CSÖKKENTHETŐ a hulladékhasznosító technológiák bevezetésével és a meglevő berendezések korszerűsítésével. (6. oldal) + KÜLÖNBÖZŐK AZ EGYES VEGYIPARI ALÁGAZATOK ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ NSZK-BAN. A kőolajár emelkedése különösen a műanyagokat sújtja. (8. oldal) + AUSZTRIA ÉS ROMÁNIA ELMÉLYÍTI A MEZŐGAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉST, erről írt alá megállapodást a két ország mezőgazdasági minisztere. (2. oldal) - PORTUGÁLIÁBAN SZÉLES KÖRŰ BÉREMELÉSEKET HIRDETTEK MEG, a jobboldali kormány attól tart, hogy az életszínvonal további romlása esetén a közelgő választásokon nagy vereséget szenved. (2. oldal) • KEMÉNYEN TÁMADJÁK A BRIT SZAKSZERVEZETEK A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT, a TUC kongresszusa a nagy munkanélküliség miatti felháborodás jegyében kezdődött. (2. oldal) + NORMALIZÁLÓDIK A HELYZET LENGYELORSZÁGBAN, miután a sztrájkolók és a kormány megbízottai átfogó megállapodást kötöttek. (3. oldal) + A KLÖCKNER ALUMÍNIUMKOHÓT ÉPÍT SZIBÉRIÁBAN. A nyugatnémet cég amerikai partnere visszakozása után is kitart az 550 millió márkás üzlet mellett. (8. oldal) Meddig tart az olajtúlkínálat? A PIW elemzése Az OPEC-országok csökkenő olajtermelése ellenére sem várható, hogy egyhamar megszűnik a nemzetközi olajpiacokon uralkodó túlkínálat — jósolja a Petroleum Intelligence Weekly című szaklap. A mostani olajbőség oka egyrészt a szaúd-arábiai többlettermelés, másrészt a kereslet gyors hanyatlása. A készletek még 1979 végén kezdtek felduzzadni, amikor sokan attól féltek, hogy az iráni olajtermelés rövidesen visszaesik. A fogyasztás azonban azóta oly radikálisan csökkent — mutat rá a PIW —, hogy a tartalékok felszívódása még sokáig eltart. A tőkésországok olajszükségletei 1980-ban napi 50 millió barrelre rúgnak, szemben a tavalyi 52,4 millióval. A kereslet napi egymillió barrellel csökken mind az Egyesült Államokban, mind pedig Nyugat- Európában, míg Japánnak az idén napi 400 ezer barrellel kevesebb olajra lesz szüksége, mint tavaly. Eközben az eladatlan olajtöbblet mennyisége őszre eléri a 400 millió barrelt. S ha Szaúd-Arábia napi egymillió barrellel csökkentené is termelését 8,5 millió barrelre, akkor is eltartana a jövő év őszéig, amíg felszívódnának a készletek. A fejlett tőkésországok összes olajtartalékai ez év őszén várhatóan elérik az 5,8 milliárd barrelt. Ez mintegy 110 napra fedezhetné a szükségleteket, de a PSW emlékeztet rá, hogy e mennyiség jelentős része nem használható fel. 800 millió barrel olaj például állandóan úton van a világ tengerein, 3,8 milliárd barrel hozzáférhetetlen helyeken — csővezetékek belsejében, finomítókban, stratégiai célokra fenntartott állami tárolókban vagy az olajcégeknél, kötelezően előírt tartalékok formájában — rejlik, őszre a hozzáférhető, azonnal felhasználható készletek mennyisége elérheti az 1,1 milliárd barrelt, míg a szokványos tartalékállomány azelőtt általában 700 millió barrel volt. A biztató jelek ellenére a PSW óva inti a felhasználókat az elbizakodástól — az OPEC berkeiben fontolgatott termelésvisszafogások könnyen és gyorsan véget vethetnek az olajbőségnek. Ennek valószínűségét csak növeli, hogy mind több arab ország követeli az „olajfegyver” ismételt bevetését és Szaúd- Arábiában a termelés visszafogásának gondolatával foglalkoznak. „Ha egyszer eltűnik a mostani olajtöbblet a piacokon, akkor valószínűleg örökre eltűnik” — jósolja borúsan az egyik nyugat-európai szakértő. (AP—DJ) Svájci vélemény a petrodollárok útjáról Az alphachi gazdasági tanácskozáson Leutchler, a Svájci Nemzeti Bank elnöke véleményt mondott a petródollárok átirányításával kapcsolatos elképzelésekről. Kétli — mondotta a bankvezető —, hogy az OPEC-országok a közeljövőben növelik beruházásaikat a harmadik világban. A nyugati politikusok és bankárok elképzelései arra irányulnak, hogy az olajexportáló országok dollárfölöslegeit fordítsák a harmadik világ országainak fejlesztésére. E felhívásoknak azonban fordított hatásuk lehet: az OPEC-országok hatásukra csökkenteni fogják termelésüket. Nem remélhető ugyanis, hogy az OPEC-országok nagy beruházásokat eszközölnek a harmadik világban mindaddig, amíg a politikailag szilárd országokban elhelyezett tőkék után magas kamatokat kapnak. Figyelembe véve ezt a tendenciát, nincs sok logika azokban a tervekben, amelyek az europiacok nagyobb ellenőrzését irányozzák elő. Az OPEC-dollárok visszaforgatása akkor lehet hatékonyabb, ha lehetővé teszik, hogy az europiacok akadálytalanul működjenek. Leutchler nézete szerint az OPEC- országok tovább szélesítik beruházásaik diverzifikálását, és ez további , valuták „nemzetközi esítéséhez” vezet. A mesterséges valuták, például az SDR jelentősége nőhet, de valószínűleg csak lassan, mert addig egyetlen mesterséges pénzegység birtoklása sem járt kisebb kockázattal, mint az egyes nemzeti valutáké. Svájc — hangoztatta — Leutchler — beletörődött a svájci frank nemzetköziesítésébe és most arra törekszik, hogy befolyásolja a frank szerepét, például a minap hozott intézkedés révén, amely liberalizálta a Svájcban elhelyezett külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat. (Reuter) Tokiói elképzelések a japán gazdaság fellendítésére A japán kormány serkentő intézkedéseket tervez a lassulás jeleit mutató gazdaság fellendítésére — közölte a gazdaságtervezési hivatal Tokióban. A kabinet várhatóan szeptember 5-én ül össze, hogy eldöntse, mi kerüljön a csomagba. A megbeszéléseken részt vesz a gazdasági élet és a kereskedelem számos vezetője, a kormányzó Liberális Demokrata Párt több képviselője, valamint a japán központi bank elnöke is. Az egyelőre még vázlatos elképzelésekről szólva Tanaka Rokoszuke külkereskedelmi és iparügyi miniszter elmondta, hogy ösztönözni kívánják a lakásépítkezéseket és a komplett gyárberendezések exportját. A japán gazdaság igen ellenállóképesnek bizonyul a világszerte tapasztalható megtorpanással szemben, de az ipari termelés júniusban 0,9, júliusban pedig 0,1 százalékkal visszaesett, s csökkent a személyes fogyasztás is. Az év második felében várhatóan lassul a gazdaság növekedési üteme, megfigyelők szerint semmi valószínűsége, hogy eléri az első félévben évi rátán mért, 7,1 százalékot. A megtorpanás úgy látszik, érintetlenül hagyja a japán autóipart, amelynek termékeiből júliusban közel 530 ezer autót exportáltak (ez a legmagasabb havi átlagteljesítmény a japán autógyártás történetében). A növekedés az előző hónaphoz képest 2,8, az egy évvel korábbi júliushoz képest pedig 40,3 százalékos. A legtöbb tőkésország tiltakozása ellenére a japán kormány nem tervezi az autóexport korlátozását, így várhatóan tovább élesedik az Egyesült, Államokkal és több nyugat-európai országgal folyó autóvita. (Reuter, AP—DJ)