Világgazdaság, 1980. október (12. évfolyam, 187/2941-209/2963. szám)
1980-10-01 / 187. (2941.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1980. OKTÓBER 1., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 187. (2941.) SZÁM A recesszió, az infláció és a fizetési deficitek jegyében ÚJ KÖLCSÖNFORRÁSOKAT KERESNEK AZ IMF ÉS A VILÁGBANK KÖZGYŰLÉSÉN Talán még soha nem volt ilyen nehéz dolga a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank évi közgyűlésének, amely 141 tagország részvételével tegnap nyílt meg Washingtonban. A világgazdaság kilátásai lehangolóak. A fejlett tőkésországok gazdaságát recesszió, infláció és munkanélküliség sújtja, az olajszegény fejlődők szinte áthidalhatatlannak tűnő fizetésimérleg-gondokkal küszködnek. Az egyik fő ok az olajár emelkedése. A közgyűlés feladata kettős. Rövid távon meg kell oldani a legszegényebbek finanszírozási gondjait, messzebb tekintve meg olyan hosszú távú programot kell kidolgozni, amelynek segítségével alapvetően megváltoztatható a gazdaság szerkezete, hogy a fejlődők kevésbé legyenek kitéve az olajdrágulás romboló hatásának. A résztvevők síkra szálltak a Világbank és az IMF hitelforrásainak növelése mellett. A kérdés csak az, hogy miből. Mind a két nemzetközi pénzintézet elsősorban a kőolajtermelő államok támogatását reméli. De azarab államok sosem voltak különösképp adakozóak, s most, hogy az IMF megtagadta a palesztinoktól a megfigyelői státuszt, alighanem még kevésbé lesznek. Rossz gazdasági közegben kezdődött meg az IMF és a Világbank közgyűlése. A gazdasági növekedés minden fejlett tőkésországban megtorpant, egyes államokban a GNP visszaesését jósolják. Az infláció továbbra is a legégetőbb probléma, az áremelkedés mérséklődésére csak 1981-ben lehet számítani. Ezért az infláció megfékezése kell, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai cél maradjon — szögezte le de Larosiére, az IMF vezérigazgatója. Semmiképpensem engedhető meg, hogy a fejlett tőkésországok lazítsanak szigorú hitelpolitikájukon, mert ez az 1980-as évek közepén olyan receszsziót okozhat, amelyen aligha tudnának még a legfejlettebb államok is felülkerekedni. Minthogy pillanatnyilag a kőolaj a világ legfontosabb energiahordozója — fűzte hozzá de Larosiére, mind a fejlett, mind a fejlődő államoknak igyekezniük kell úgy átalakítani gazdasági szerkezetüket, hogy a lehetőségek szerint minél kevésbé legyenek sebezhetőek az energia drágulásától. A világgazdaságnak azonban még jó néhány évig szembe kell néznie a nemzetközi fizetési nehézségekkel. Ebben a helyzetben még a legfejlettebb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy gazdaságuk mesterséges felpörgetésével húzzák ki a csávából egymást és a fejlődőket. A lokomotív elméletnek egyelőre leáldozott. Noha a világgazdaság gondjait nem lehet egyedül az olajár emelkedésének betudni, tény, hogy a kőolaj megállíthatatlan drágulása megnehezítette a fejlődést, ára az utóbbi másfél évben 170 százalékka ment fel. Az olajszegény fejlődő államok fizetésimérleg-hiánya elérheti a 80 milliárd dollárt is. Ezzel szemben az olajtermelők öszszesített mérlegaktívuma 1980-ban 120 milliárdra szökik fel. Az olajdollárok visszaforgatása Kézenfekvő, hogy a világmérleg egyik oldaláról a másikra kell átcsoportosítani a tőkéket, csakhogy ez számos akadályba ütközik. A nemzetközi magánbankok még az IMF- vel együttműködve sem képesek megfelelni e feladatnak, a kockázat túl nagy. Nem marad más hátra, mint az IMF és a Világbank szerepének kiterjesztése. Valahogyan és valahonnan pótlólagos forrásokhoz kell juttatni a két pénzintézetet. Csakhogy éppen ez a kérdés a leghomályosabb és éppen ezzel kapcsolatban keletkeztek a legnagyobb nézeteltérések. A probléma megoldására McNamara, a Világbank elnöke nagyszabású terveket vázolt fel. A már meglévő három mellé újabb leányvállalatot szeretne alakítani, amely kizárólag a szegény fejlődő országok energiafejlesztési programjait finanszírozná. A cél, hogy ezek az országok kifejlesszék saját önálló energiabázisukat, és kevésbé legyenek rászorulva az energiaimportra. McNamara 1981 és 1985 között összesen 25 milliárd dollárt szeretne fordítani erre a célra. A vita voltaképpen nem is az új leányvállalat alapítása miatt bontakozott ki, hanem akörül, hogy milyen formában működjék. Egyesek szerint a leányvállalatnak segélyalapnak kell lennie, mert így könnyebben figyelemmel kísérheti az energiakutatást és kiaknázást, és akadálytalanul megszervezheti a finanszírozást. Mások viszont úgy vélik, ha bankformában működne, akkor a nemzetközi tőkepiacon könnyebben hozzájuthatna a szükséges tőkéhez. A Világbank ugyanakkor növelni szeretné az úgynevezett strukturális hitelek összegét is. Ezek a kölcsönök kifejezetten arra szolgálnak, hogy segítséget nyújtsanak az egyes államok gazdasági szerkezetének a megváltozott körülményekhez való alakításához. Erre a célra a Világbank és három leányvállalata jövőre 6-800 millió dollárt szán. Viták az IMF szerepéről Már a közgyűlés előkészítésén dolgozó különböző szintű tanácskozásokon egyetértettek benne, hogy mindenképpen bővíteni kell az IMF hitelforrásait. Jónéhányan azt javasolták, hogy a pótlólagos összegeket a Valutaalap a nemzetközi tőkepiacokról vegye fel. Mások viszont úgy vélik, hogy ezt a lépést nagyon meg kell fontolni. Közéjük tartozik Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter is, aki kijelentette: a valutaalapnak először a hagyományos utakon kell megpróbálnia tőkéhez jutni, vagyis a tagországok kvótáinak felemelésével vagy pedig a kedvező fizetési helyzetben levő tagországoktól való hitelfelvétellel. Ezek között elsősorban az OPEC-országok jöhetnek szóba, hiszen a korábban hatalmas fizetési aktívummal rendelkező országok, mint Japán és az NSZK az utóbbi időben ugyancsak passzívumot kénytelen elkönyvelni. Ha viszont az OPEC-országok pénzügyi támogatása bedugulna, elkerülhetetlen lesz, hogy az IMF a nemzetközi tőkepiacokon jelentkezzék hitelkérelemmel. Nincs kizárva, hogy előbb-utóbb tényleg így lesz, hiszen a Palesztin Felszabadítási Szervezet megfigyelői státuszának ügye az arab országok számára kedvezőtlenül alakult. Az IMF igazgatósága megtagadta a palesztinoktól a megfigyelői jogot, az arab tagok leghatározottabb tiltakozása és növekvő fenyegetése ellenére. Az ügy nem zárult le: az OPEC-tagoknak sikerült kiharcolniuk, hogy a palesztin problémát a közgyűlés vége felé fogják megvitatni. A fejlődő országok képviselői fokozódó türelmetlenséggel sürgetik a két nemzetközi pénzintézet hitelezési gyakorlatának megváltoztatását és nagyobb beleszólást követelnek a kölcsönzési politikába. Azt szeretnék, ha az IMF minden különösebb feltétel nélkül folyósítana hiteleket a lehető legalacsonyabb kamattal. Noha a fejlődők eddig még nem körvonalazták terveiket, javaslataikból kiderül, hogy az IMF-et valamiféle mindenható nemzetközi bankká kívánják átformálni, amelynek fő dolga, hogy hitelezzen a rászorulóknak. Ezzel a javaslattal a legfejlettebb tőkés államok természetesen nem értenek egyet, mondván, hogy az IMF elsősorban azért szab feltételeket, hogy elejét vegye a további gazdasági problémáknak. Szükség van rá — szögezték le —, hogy az IMF továbbra is „rendet tartson,” különben nemcsak a saját hitelképességét, hanem az egész nemzetközi pénzügyi rendszert vesz-''1" fenyegeti. B. R. Az IMF továbbra is hitelez Törökországnak A Nemzetközi Valuta Alap 92 millió dollár hitelt bocsátott Ankara rendelkezésére, ez a júniusban megnyitott három évre szóló 1,63 milliárd dolláros hitelkeret második részlete. Az elsőt — 250 millió dollárt — Ankara már lehívta és teljes egészében az IMF-fel szemben fennálló török adósság törlesztésére fordította. Az újabb összegek felszabadítását pénzügyi körökben úgy tekintik, hogy a Nemzetközi Valuta Alap bízik a török katonai vezetés ígéretében, amely szerint folytatja a Demirel-kormány gazdasági szükségprogramját. Az IMF által rendelkezésre bocsátott összeg önmagában nem sok. Nagyobb azonban a jelentősége: ha az IMF hitelképesnek tartja Törökországot, akkor a nyugati kormányok és ami még fontosabb, a nemzetközi magánbankok inkább hajlandók további kölcsönöket folyósítani Ankarának. A kereskedelmi bankok általában zsinórmértéknek tartják az IMF állásfoglalását hitelpolitikájuk kialakításakor. Ozal miniszterelnök-helyettes, a gazdasági szükségprogram atyja, jelezte, hogy Törökországnak még négy-öt évig milliárdos hitelekre lesz szüksége. A külföldi adósságállomány eléri a 17 milliárd dollárt. A fizetési mérleg idei deficitje körülbelül 4,5 milliárd dollár lesz, ha nem emelkednek tovább az olajárak. Nem tudni, a nemzetközi bankárvilág mint fog reagálni a hét végén hozott intézkedésre, hogy tudniillik a katonai junta olyan jogokkal ruházta fel magát, amelyek normálisan a törvényhozó hatalmat, a parlamentet illetik meg. Megfigyelők e lépésből arra következtetnek, hogy a katonai vezetés nem fogja egyhamar átengedni a helyét a polgárinak; az átmenet hónapokig, de talán évekig is elhúzódhat. Kérdéses, hogy ez javítja-e vagy inkább rontja Törökország hitelképességét. (Reuter) ................ NAPRÓL NAPRA + A VÁLASZTÉKCSERE KERETÉBEN A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL érkező fogyasztási cikkek mennyisége egyre nő. Jövőre már 100 millió rubel lesz az áruházi csere értéke. (3. oldal) + A KAKAÓ OLYAN OLCSÓ, amire utoljára öt éve volt példa a londoni tőzsdén, ugyanakkor a cukor ára szinte megállíthatatlanul emelkedik. (8. oldal) + A MAGYAR—NYUGATNÉMET VEGYIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS távlatairól tartott kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Kereskedelmi Kamarában a hazai fejlesztési elképzelések is szóba kerültek. (3. oldal) - LASSAN EMELKEDNI KEZDTEK A SZABADPIACI OLAJÁRAK az Irak és Irán között dúló harcok hatására. (2. oldal) + PERU ÚJ POLGÁRI KORMÁNYA AZ ORSZÁG GAZDASÁGÁNAK gyors fellendítését ígéri. Szóba került több állami vállalat reprivatizálása is. (5. oldal) -1 TERET NYERT A BALOLDAL A BRIT MUNKÁSPÁRT blackpooli kongresszusán, amelynek feladata többek között új gazdaságpolitika kidolgozása. (2. oldal) NAPIRENDEN A JUGOSZLÁV GAZDASÁGSTABILIZÁLÁSI PROGRAM Jugoszlávia időszerű gazdasági problémáit, a stabilizációs politika végrehajtásának menetét vitatta meg hétfői ülésén a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. Doronyszki, a párt elnöke, elismerve az eddigi biztató eredményeket, elsősorban belső okokkal magyarázta, hogy nem a kellő ütemben halad a gazdaság-stabilizációs program megvalósítása. A kormány legutóbbi ülésén ugyanezzel a témával foglalkozva főképp azt emelték ki, hogy az eddiginél nagyobb teret kell engedni a piaci törvényszerűségek érvényesülésének. Sztevan Doronyszki, a JKSZ KB elnökségének elnöke beszámolójában kedvezőnek értékelte, hogy idén szeptember közepéig 11,4 százalékkal gyarapodott, a kivitel, ugyanakkor 11 százalékkal sikerült visszafogni az importot a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. Ennek következtében az exportbevételek már fedezték az importkiadások 56 százalékát, szemben a tavalyi csupán 46 százalékkal. „Egészében jónak” minősítette a mezőgazdaság idei terméseredményeit, valamint az idegenforgalom vártnál nagyobb bevételeit. A biztató eredmények ellenére a gazdaság számos problémával küszködik, s ezért nem lehet kizárólag a kedvezőtlen világgazdasági helyzetet okolni — állapította meg beszámolójában a párt elnöke. Mint mondotta, az ország gondjainak legnagyobb része belső okokkal magyarázható, s ezen a lehető legsürgősebben változtatni kell. Különösen nagy gondot okoz Jugoszláviának a felgyorsult infláció, amely jelenleg éves rátán 27,3 százalékos, és az év végére eléri a 30 százalékot. A párt elnöke részletesen foglalkozott a lakosság életszínvonalának alakulásával és felhívta rá a figyelmet, hogy az év eleje óta fokozatosan csökken a dolgozók reáljövedelme, ezért elsőrendű feladat, hogy a gaz-dasági vezetés igyekezzen legalább'1' a jelenlegi szinten stabilizálni a la- ' kosság életszínvonalát. Doronyszki arról is szólt, hogy számos közszükségleti cikkből hiány tapasztalható, közöttük vannak olyan alapvető áruk, mint egyes élelmiszertermékek, gyógyszerek vagy a mosópor. A mosóporellátásról a jugoszláv napi sajtó a napokban tette közzé a Tanjug hírügynökség értékelését, amely szerint az alapanyaggyártó kapacitások lassúbb ütemben fejlődnek, mint ahogy a mosóporgyárak ezt lehetővé tennék, ennek következtében az idén a szükségesnél, várhatóan 80 000 tonnával kevesebb mosópor kerülhet a piacra. A következő tervidőszak végén már 400 000 tonna mosópor belföldi gyártására lesz elegendő kapacitás, ehhez várhatóan felzárkózik majd az alapanyaggyártás is, így valószínűleg ki tudják majd elégíteni a keresletet. A hiánycikkekkel kapcsolatban Doronyszki különösen arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy az áruhiányt egyesek könnyű és törvénytelen jövedelemszerzésre akarják kihasználni. Gyakori a spekuláció a szűkös nyersanyagokkal és a hiánycikkekkel, számos eset van rá, hogy különböző engedélyekhez vagy munkaalkalmakhoz csak ajándékozás és korrupció révén lehet hozzájutni! A lehető legkeményebben, törvényes eszközökkel kell fellépni az ilyen szabálysértők ellen — mondotta a párt elnöke, s hozzátette: „fontos megállapítani, hogy a JKSZ KB-ben kik e jelenség hordozói, s kompromisszum nélkül le kell számolni velük.” Szintén a gazdaság stabilizációs programjának végrehajtásával foglalkozott legutóbbi ülésén a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány). Az ülésről kiadott közlemény kiemeli a piaci törvényszerűségek érvényesülésének fontosságát. A piacnak teret engedve el kell érni, hogy csökkenjen a gazdaságban az adminisztratív jellegű beavatkozás. Minden szükséges feltételt meg kell teremteni ahhoz — állapították meg a kormány ülésén —, hogy a vállalatok a kijelölt keretek között, de a piaci feltételek szerint maguk alakíthassák a termékek árait. Erősíteni kell a jövedelemérdekeltséget, ezáltal is lehetővé téve a hatékonyabb gazdálkodást. A kormány ülésén megállapították, hogy a gazdasági stabilizációsprogramot a vállalatok továbbra is leginkább a beruházások terén sértik meg, ezért szigorú intézkedéseket kell hozni a költségfedezet nélküli beruházások leállítására. Még szigorúbban ellenőrizni kell, hogy a jugoszláv nemzeti bank a korábban megállapított keretek között tartsa a pénzkibocsátást. A külkereskedelemmel kapcsolatban a kormány a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy a köztársaságok és a tartományok a korábban megállapított szabályok szerint csak a mindenkori fizetési mérleg helyzetüknek megfelelően adjanak ki importengedélyeket. (MTI, Magyar Szó, Reuter) Bécsi vélemény a lengyel—osztrák hiteltárgyalásokról Lengyelország 1,65 milliárd dollár értékű hitelegyezmény megkötését javasolta Ausztriának, az összegből szénerőmű épülne, amely az évtized közepétől elektromos áramot szolgáltatna Ausztriának — közölte Staribacher kereskedelmi és iparügyi miniszter, aki a múlt héten részt vett a két ország gazdasági vegyesbizottságának krakkói ülésén. A miniszter szerint Bécs egymagában nem tudja a kért hiteleket folyósítani, ehelyett inkább azt szorgalmazza, hogy nemzetközi konzorcium egy óriási, 1440 megawattos erőmű felépítését finanszírozza. A tárgyalásokon szó volt a lengyel szénszállításokról is. Staribacher ígéretet kapott rá, hogy a sztrájkok ellenére Lengyelország továbbra is szállítja a szerződésben lekötött szénmennyiséget. A lengyel széntermelés egyébként az év első kilenc hónapjában a PAP hírügynökség szerint 4 millió tonnával elmarad a tervezettől. Az idei terv eredetileg 208 millió tonna szén kitermelésével számolt, ebből 42 millió tonnát szántak exportra. A terv készítői annak idején a négyműszakos munkarendből és a hatnapos munkahétből indultak ki. A bányászok azóta azonban munkaidőkedvezményt kaptak. A sztrájkok óta a lengyel hírügynökség jelentése szerint, a korábbi napi 500 vagon helyett csak 201 vagon szén érkezik Gdansk és Gdynia kikötőjébe. Varsóban hétfőn adatokat tettek közzé az idei mezőgazdasági termelés alakulásáról. A gabonatermés várhatóan 19 millió tonna lesz, 2 millióval több a tavalyinál, de még így is 8 millió tonnával kevesebb a szüségleteknél. A burgonyatermelés 15 millió tonnával, a cukortermelés pedig 4 millió tonnával marad el a tavalyitól. A lengyel hírügynökség szerint a takarmányhiány miatt egyes gazdálkodók a szavasmarhák levágására kényszerültek, ami rontja a hústermelés kilátásait. A Trybuna Ludu jelentése szerint Lengyelországban gyógyszerhiány van. A belföldön gyártott gyógyszerek negyedrésze nem kapható. A szejm egészségügyi bizottsága ezért indítványozza a gyógyszerexport korlátozását. (APA, PAP, AP,DJ)