Világgazdaság, 1980. november (12. évfolyam, 210/2964-228/2982. szám)
1980-11-01 / 210. (2964.) szám
KÜLGAZDASÁG A MAGYAR BOREXPORT FEJLŐDÉSE 1968 ÉS 1980 KÖZÖTT IIl. Külkereskedelmi társasági szerződést írtak alá a múlt év nyarán a bor termelésében, feldolgozásában és exportjában érdekelt vállalatok. Ezzel még teljesebbé vált a bortermelők és a borforgalmazók együttműködése, amelyhez korábban a külkereskedelem és a termelők közös kockázatvállaló amétamegállapodása adta a kiinduló alapot. Ez tette lehetővé, hogy az utóbbi 10 évben a termelői árbevétel és a jövedelmezőség kedvezően alakult. A belföldi partnervállalatokkal megvalósított közös anyagi érdekeltség, a beruházások-fejlesztések elősegítése együttesen lehetővé tette a borexport gazdaságosságának, a devizakitermelési mutatók évről-évre kedvező alakulását. A devizakitermelési mutatókat a belföldi partnervállalatok elszámoló árai alapján képezzük, így a gazdaságosság tényleges mértékét nem feltétlenül fejezik ki, a tendenciát azonban egyértelműen tükrözik. E mutatók belső tartalma magán viseli azokat a vonásokat, hogy a termelői árváltozások, az árfolyammódosítások és a gazdasági szabályokban bekövetkezett változások hatása sokszor, késve gyűrűzik be az elszámoló árakba. A belföldi partnervállalatok egy hektoliter borra vetített bevétele, jövedelmezősége a következőképpen alakult: Forint/ Forint/ Rubel Dollár 1968 45,79 68,96 1970 42,50 65,05 1975 32,55 43,44 1980 terv 31,20 34,70 1980/70 százalék 73,4 53,4 Megállapítható, hogy a borexportból származó termelői árbevétel, a jövedelmezőség az utóbbi 10 évben kedvezően fejlődött. Amennyiben ez a tendencia a jövőben is érvényesül, arra lehet számítani, hogy a termelők érdekeltsége tovább fokozódik. A borexportban részt vevő termelők és forgalmazók szerződéses kapcsolata 1979 közepén fordulóponthoz érkezett. 1978 decemberében megjelent az 54/1978. (december 7.) MT számú rendelet a külkereskedelmet folytató vállalatok belföldi szerződésére vonatkozóan, amely módosította a 32/1967. (december 23.) számú kormányrendeletet, és új elemekkel bővítette az együttműködési lehetőségeket. Ennek alapján a közös tevékenység hatékonyabbá tétele céljából a bor termelésében, feldolgozásában és exportjában érdekelt vállalatok 1979. július 6-án külkereskedelmi társasági szerződést írtak alá. Az új együttműködési kapcsolat elősegítette, hogy a vállalatok felkészüljenek az 1980. január 1-vel életbeléptétért új gazdasági szabályzók közötti működésre és kiinduló bázist nyújtott a közös döntéseken nyugvó, magasabb színvonalú bortermelő és -exportáló tevékenység kialakításához, fejlesztéséhez. Dergács Ferenc vezérigazgató MONIMPEX (forint/hektoliter) 1970 1975 1979 1980 1980/70 1980/75 terv index Rubel viszonylatban 1911 2605 2589 2884 150,9 110,7 Nem rubel viszonylatban 1571 2183 2722 2694 171,5 123,4 összesen: 1847 2508 2688 2832 153,3 112,9 Tárgyalások a jövő évi tapétabehozatalról Munkatársunktól: A jövő évi import biztosítására újfajta versenyeztetést kezdett a KONSUMEX. A tőkés cégek tapétáiból kiállítást rendezett pénteken, smeghívta az összes érdekelt belföldi nagy- és kiskereskedelmi vállalat képviselőit. A tapétabemutatón 9 ország 21 cége állított ki. Szerepel a bemutatón Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Japán, az NSZK, Olaszország és Spanyolország. A megnyitó előtt dr. Péter János, a KONSUMEX kereskedelmi igazgatója munkatársunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a KONSUMEX 1980-ban mintegy 1 millió dollárért és másfél millió rubelért importált a lakosság részére tapétát. Jövőre várhatóan hasonló értékű lesz a tapétaimport, amelyet most készít elő a vállalat. Annak a cégnek adja fel a jövő évi rendelést, amely árban, minőségben versenyképes. Ebben az évben az itthon kapott tapéták jelentős része Finnországból és Ausztriából származott, de vásárolt a vállalat Franciaországból, Jugoszláviából, Spanyolországból és az NSZK-ból is. A mostani bemutatón az osztrák Leli cég szép kollekcióját változatlan áron kínálja. A spanyol Sarrino cég pedig felvetette az együttműködést, mégpedig a tapéta kiszerelése (10 méter hosszú, 52 centiméter széles tekercsbe) itthon történne. A finn Converta cég is teljes kínálatát küldte el Budapestre. Ma még nem tudni, melyik cégtől importál a külkereskedelem, de azt már lehet látni, hogy a versenyben az ár és a minőség döntő kérdés. FELDOLGOZÁSOS DEVIZAHITEL-ÜZLETEK A HUNGAROTEX-NÉL Munkatársunktól: A magyar textilkülkereskedelem oroszlánrészét a HUNGAROTEX textilkülkereskedelmi vállalat bonyolítja le, amelynek dollárelszámolású exportja 1975 és 1979 között közel másfélszeresére nőtt, tavaly elérte a 230 millió dollárt, az idén 270—275 millió dollár körül alakul. A forgalmon belül dinamikusan nő a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. Mivel a hazai méteráruipar keresztmetszete a konfekcionáló kapacitásokhoz képest szűk, a fölös gyártási potenciált más módon kell értékesíteni. Két alapeset lehetséges: a túlkapacitást bérmunkavégzés révén hasznosítják egy külföldi megbízó cég előírásai szerint, vagy a végterméket exportáló külkereskedelmi vállalat — jelen esetben a HUNGAROTEX — megszervezi az üzletet az alapanyag-vásárlástól a konfekcionáláson keresztül az értékesítésig. A HUNGAROTEX a közös érdekes kockázatvállalás alapján mind szorosabbra fűzi kapcsolatait a termelő partnervállalatokkal és informálásukon kívül aktív szerepet kíván játszani a korszerű termékszerkezet kialakításában. Tevékenységének egyik láncszeme volt az az importalapanyag-kiállítás és divatbemutató, amelyet október 30-án rendeztek a vállalat székházában. A HUNGAROTEX a bemutatón a közelmúltban beérkezett külföldi méteráruajánlatok mintáit állította ki, hogy az exportra dolgozó konfekcionáló partnereinek áttekintést nyújtson, milyen importajánlatok használhatók fel a feldolgozásos devizahiteles konstrukcióban lebonyolítandó üzletekhez, illetve a hazai fogyasztók részére dolgozó konfekcionáló üzemek felmérhessék az importlehetőségeket, minőség és ár szempontjából. Mi ennek az üzleti formának a lényege? — kérdeztük a HUNGAROTEX illetékes igazgatóját, Kiska Istvánt. — A feldolgozásos devizahitel-akció leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a külkereskedelmi vállalat külpiaci alapanyag-vásárlásainak finanszírozására rövid lejáratú devizahitelt vesz fel, az alapanyagot a hazai termelőkkel feldolgoztatja, majd a készterméket exportálja. A Magyar Külkereskedelmi Bank 1973- ban az első ilyen üzletek beindulásakor összesen 20 millió forint hitelt nyújtott a HUNGAROTEX- nek a feldolgozásos devizahiteles konstrukció keretében, és az akkor 40 millió forintnyi exportot eredményezett. Azóta ezek a számok mintegy megtízszereződtek. A konstrukció kedvező voltát bizonyítja, hogy a HUNGAROTEX a Magyar Külkereskedelmi Banktól 1979-ben mintegy 240 millió forint devizahitelt vett igénybe, s ez 415 millió forint értékű készáruexportot eredményezett. Bizonyára mégis kedvezőbb lenne, ha az exportált konfekció alapanyaga is hazai gyártmány volna. Miért nagy mégis a HUNGAROTEX exportjában a bérmunka és az importanyagokból készült konfekció aránya? Az ok kettős: egyrészt a hazai alapanyaggyártás mennyiségileg nem elegendő a konfekcióipar szükségletének kielégítésére, másrészt a konfekcióexporttal szemben a külföldi piac jelentősen szélesebb méteráruskálát követel mind minőség-ben, mind választékban. A korábbiakból úgy látszik, hogy a feldolgozásos devizahiteles üzletek sokban hasonlítanak a bérmunkaszerződés keretében lebonyolított akciókhoz. Melyek azok a konkrét előnyök, amelyek indokolttá teszik a külkereskedelmi vállalat számára ezt a nagyobb szabású vállalkozást és milyen előnyökkel jár a gyár számára, amelynek megbízója mindkét esetben a külkereskedelmi vállalat? Az előnyök egyértelműek mind a külkereskedelmi, mind az iparvállalat szempontjából, sőt népgazdasági szinten is. Előny a konfekcióipar ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű, választékú alapanyaggal. Előny kereskedelempolitikailag, hogy azokból az országokból, ahová ruházati cikkeket értékesítünk, egyidejűleg textiltermékeket vásárolunk. A gyártó vállalat forgalmi érdekeltségén kívül az említett üzletformában magasabb konfekcionálási költséget számolhat el, mint bérmunkánál, és az áralku során esetenként az elfogadott ár is kedvezőbb. Nem elhanyagolható, hogy a bérmunka-szerződéses megbízásokkal ellentétben a gyártót aktív készáru-kibocsátóként jegyzik a piacon, ami pedig a külkereskedelmi vállalatot illeti, nyilvánvaló, hogy komplexebb tevékenységéért nagyobb hasznot könyvelhet el. — Mekkora az ilyen üzletek kockázata és hogyan oszlik meg a kooperáló partnerek között? — A HUNGAROTEX a termelővel közösen vállal garanciát a külkereskedelmi banknak a hitel viszszafizetésére. Más a helyzet, ha előzetes tapasztalatok, piaci ismeretek alapján konkrét megrendelő híján, előnyösnek látszó „alkalmi tételek” esetén taktikai vásárlásokat hajt végre a HUNGAROTEX kizárólag a saját felelősségére. A MAGYAR MFM/FTI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. NOVEMBER 1-TŐL a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek a) 156 59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 5782,16 5787,95 5793,74 7967,82 7975,80 7983,78 100 ausztrál dollár 2776,33 2779,11 2781,89 3825,78 3829,61 3833,44 100 belga frank 79,10 79,18 79,26 109,— 109,11 109,22 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona a) 155,28 155 28 155 28 — — — 100 dán korona 412,24 412,65 413,06 568,06 568,63 569,20 100 francia frank 549,44 549,99 550,54 757,13 757,89 758,65 100 holland forint 1169,82 1170,99 1172,16 1612,01 1613,62 1615,23 100 indiai rúpia 307,49 307,80 308,11 423,73 424,15 424,57 • 1000 japán jen 108,80 108,91 109,02 149,93 150,08 150,23 100 kanadai dollár 2023,38 2025,41 2027,442788,22 2791,01 2793,80 100 KNDK won a) 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328 80 — — — 100 kuvaiti dinár 8818,81 8827,64 8836,47 12 152,33 12 164,49 12 176,65 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42 — — — 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka a) 484 — 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 479,98 480,46 480,94 661,41 662,07 662,73 100 NSZK márka 1267,26 1268,53 1269,80 , 1746,28 ,1748,13 1749,78 1000 olasz líra 26,76 26,79 26,82 36,88 36 92 36,96 100 osztrák schilling 179,22 179,40 179,58 246,96 247,21 247 46 100 pakisztáni rúpia 240,65 240,89 241,13 331,62 331,95 332,28 100 portugál escudo 46,48 46,53 46,58 64,06 64,12 64,18 100 román leja) 170 — 170,— 170,— — — — 100 spanyol peseta 31,59 31,62 31,65 43,53 43,57 43,61 100 svájci frank 1388,17 1389,56 1390,95 1912,90 1914,81 1916,72 100 svéd korona 561,38 561,94 562,50 773,58 774,35 775,12 100 szovjet rubel a) b) 1622,50 1622,50 1622,50 — —100 tr és cl. rubel — — — 2697,30 2700— 2702,70 100 USA-dollár 2364,32 2366,69 2369,06 3258,04 3261,30 3264,56 100 vietnami donga) 682,81 682,81 682,81 — — —' MÜNCHENBEN 32 VÁSÁR VÁRJA JÖVŐRE A KIÁLLÍTÓKAT Munkatársunktól. Az NSZK nagyvárosainak vásárigazgatóságai — úgy látszik — fontos partnernek tartják a magyar vállalatokat, hiszen csak néhány nappal ezelőtt zajlott le a düsseldorfi vásárigazgatóság tájékoztatója Budapesten, és most a müncheni vásárigazgatóság tartotta meg beszámolóját jövő évi programjáról. Mint dr. Karl-Dieter Demisch, az igazgatóság tagja elmondotta, a magyar kiállítók már régen felismerték az Isar parti vásárváros jelentőségét és nemcsak a nagy fogyasztási cikkvásárokon, hanem a beruházási javak vásárain is egyre többen vesznek részt.Jövőre 32 különböző profilú vásárt, illetve kiállítást rendeznek Münchenben a 330 ezer négyzetméter bruttó területű vásárvárosban (amelyből 82 500 négyzetméter a fedett terület). Három év múlva 3 új csarnok átadásával már 100 ezer négyzetméterre növekszik a fedett kiállítási terület. A vásárvárosban három szervezet rendezi a vásárokat: a müncheni vásár- és kiállítási igazgatóság, a GHM, vagyis a kézműipari vásárszervezet, valamint a Divathét-München. Ehhez a sorban rövidesen felzárkózik az IMAG (nemzetközi vásár- és kiállítás szolgálat), amely eddig a különböző országokban szervezte a kormány vagy adott esetben Bajorország bemutatkozó eseménysorozatait. A mostani tájékoztatón a müncheni vásár- és kiállítási igazgatóság rendezvénysorozatát ismertették bővebben: 1981-ben 17, 1982-ben pedig 20 vásár és kiállítás lesz. A vásárigazgatóság a programok, illetve a témák csoportosításával elérte, hogy Münchenit mint a legeredményesebb szakosított vásárok házigazdáját tartja számon a szakközönség. Az orvosi témához tartozik többi között az Interhospital nemzetközi kórházkiállítás (1981. május 19—22.) Az építőiparhoz kapcsolódik a Bauma (3 évenként rendezik meg, legközelebb 1983-ban), ezen az építőipari gépeket ismertetik, valamint a Bau (4 évenként), amelyen az építőanyagokat és rendszereket mutatják be. Egész évben működik viszont a Bauzentrum Münchenben, ez az információs börze kész házprogramokat is bemutat. Tavasszal és ősszel rendezik a Divathét München elnevezésű rendezvényt és ugyanebben az időszakban az Ispo nemzetközi sportszervásárt. Az IKOFA élelmezésipari nemzetközi szakvásáron, már hagyományos résztvevők a magyar vállalatok, az idén is 9 kiállítónk volt jelen a magyar élelmiszerek és italok bemutatójával. A fogyasztási cikkcsoportba tartozik még az Inkorgenta (óra, ékszer, nemesfémek), valamint a Cosmetics (kozmetika, illatszer). A beruházási javak csoportjából kiemelkedik az Interhorst (faipari és erdőgazdasági , szakvásár), az Igafa (szálloda- és vendéglátóipari szakvásár), a Ceramitec (kerámiaipari és porcelánipari gépek), a Transport (személy- és teherszállítási rendszerek), valamint az Interbrau (sör és szeszipar) és az Ifat (környezetvédelem, csatornázás). Már a magyar kiállítók is ismerik a Caravan-Boot-Internationaler Reisemarkt rendezvényt (Karaván, csónak, utazás és szabadidőkiállítást), amely jó lehetőséget kínál a témakör iránt érdeklődő szakemberek számára részint üzletkötésre, részint kapcsolatfelvételre, helyreigazítás A John Deere traktorokat importál az AGROTRÖSZT című cikkbe (megjelent: 1980 október 31., 3. oldal) értelemzavaró sajtóhiba csúszott. Az első mondat helyesen a következő: ..Harmincöt 150 lóerős John Deere-traktor vásárlásáról írt alá szerződést a múlt héten az AGROTRÖSZT és az amerikai Deere and Co. vállalat képviselője”. T Külkereskedelmi számítástechnikai vállalat pályázatot hirdet programozási főosztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: — legalább 10 éves programozói gyakorlat — minimum 5 éves vezetői gyakorlat — egyetemi végzettség — elsősorban PL 1, Cobol és Assembler gyakorlat — strukturált programtervezési gyakorlat — adatbázis-gyakorlat — interaktív géphasználati tapasztalatok — német és angol nyelvtudás A válaszokat „Line and staff management”jeligére, 1980. november 15-ig kérjük a kiadóba 1980. NOVEMBER 1. WS*