Világgazdaság, 1980. november (12. évfolyam, 210/2964-228/2982. szám)

1980-11-01 / 210. (2964.) szám

KÜLGAZDASÁG A MAGYAR BOREXPORT FEJLŐDÉSE 1968 ÉS 1980 KÖZÖTT IIl. Külkereskedelmi társasági szerződést írtak alá a múlt év nyarán a bor termelésében, feldolgozásában és exportjában érdekelt válla­latok. Ezzel még teljesebbé vált a bortermelők és a borforgalmazók együttműködése, amelyhez korábban a külkereskedelem és a ter­melők közös kockázatvállaló amétamegállapodása adta a kiinduló alapot. Ez tette lehetővé, hogy az utóbbi 10 évben a termelői árbe­vétel és a jövedelmezőség kedvezően alakult. A belföldi partnervállalatokkal megvalósított közös anyagi érdekelt­ség, a beruházások-fejlesztések elő­segítése együttesen lehetővé tette a borexport gazdaságosságának, a de­vizakitermelési mutatók évről-évre kedvező alakulását. A devizakitermelési mutatókat a belföldi partnervállalatok elszámoló árai alapján képezzük, így a gazda­ságosság tényleges mértékét nem feltétlenül fejezik ki, a tendenciát azonban egyértelműen tükrözik. E mutatók belső tartalma magán vi­seli azokat a vonásokat, hogy a ter­melői árváltozások, az árfolyam­­módosítások és a gazdasági szabá­lyokban bekövetkezett változások hatása sokszor, késve gyűrűzik be az elszámoló árakba. A belföldi partnervállalatok egy hektoliter borra vetített bevétele, jövedelmezősége a következőképpen alakult: Forint/ Forint/ Rubel Dollár 1968 45,79 68,96 1970 42,50 65,05 1975 32,55 43,44 1980 terv 31,20 34,70 1980/70 százalék 73,4 53,4 Megállapítható, hogy a borexport­ból származó termelői árbevétel, a jövedelmezőség az utóbbi 10 évben kedvezően fejlődött. Amennyiben ez a tendencia a jövőben is érvénye­sül, arra lehet számítani, hogy a termelők érdekeltsége tovább foko­zódik. A borexportban részt vevő terme­lők és forgalmazók szerződéses kap­csolata 1979 közepén fordulóponthoz érkezett. 1978 decemberében megje­lent az 54/1978. (december 7.) MT számú rendelet a külkereskedelmet folytató vállalatok belföldi szerző­désére vonatkozóan, amely módosí­totta a 32/1967. (december 23.) szá­mú kormányrendeletet, és új ele­mekkel bővítette az együttműködési lehetőségeket. Ennek alapján a közös tevékeny­ség­ hatékonyabbá tétele céljából a bor termelésében, feldolgozásában és exportjában érdekelt vállalatok 1979. július 6-án külkereskedelmi társasági szerződést írtak alá. Az új együttműködési kapcsolat elősegítette, hogy a vállalatok fel­készüljenek az 1980. január 1-vel életbeléptétért új gazdasági szabály­zók közötti működésre és kiinduló bázist nyújtott a közös döntéseken nyugvó, magasabb színvonalú bor­termelő és -exportáló tevékenység kialakításához, fejlesztéséhez. Dergács Ferenc vezérigazgató MONIM­PEX (forint/hektoliter) 1970 1975 1979 1980 1980/70 1980/75 terv index Rubel viszonylatban 1911 2605 2589 2884 150,9 110,7 Nem rubel viszonylatban 1571 2183 2722 2694 171,5 123,4 összesen:­­ 1847 2508 2688 2832 153,3 112,9 Tárgyalások a jövő évi tapétabehozatalról Munkatársunktól: A jövő évi import biztosítására új­fajta versenyeztetést kezdett a KONSUMEX. A tőkés cégek tapé­táiból kiállítást rendezett pénteken, s­­meghívta az összes érdekelt bel­földi nagy- és kiskereskedelmi vál­lalat képviselőit. A tapétabemuta­tón 9 ország 21 cége állított ki. Sze­repel a bemutatón Ausztria, Finnor­szág, Franciaország, Hollandia, Ju­goszlávia, Japán­, az NSZK, Olasz­ország és Spanyolország. A megnyitó előtt dr. Péter János, a KONSUMEX kereskedelmi igaz­gatója munkatársunk kérdésére vá­laszolva elmondta, hogy a KONSU­MEX 1980-ban mintegy 1 millió dollárért és másfél millió rubelért importált a lakosság részére tapé­tát. Jövőre várhatóan hasonló érté­kű lesz a tapétaimport, amelyet most készít elő a vállalat. Annak a cégnek adja fel a jövő évi ren­delést, amely árban, minőségben versenyképes. Ebben az évben az itthon kapott tapéták jelentős ré­sze Finnországból és Ausztriából származott, de vásárolt a vállalat Franciaországból, Jugoszláviából, Spanyolországból és az NSZK-ból is. A­ mostani bemutatón az osztrák Leli cég szép kollekcióját változat­lan áron kínálja. A spanyol Sarri­­no cég pedig felvetette az együtt­működést, mégpedig a tapéta ki­szerelése (10 méter hosszú, 52 cen­timéter széles tekercsbe) itthon tör­ténne. A finn Converta cég is tel­jes kínálatát küldte el Budapest­re. Ma még nem tudni, melyik cégtől importál a külkereskedelem, de azt már lehet látni, hogy a versenyben az ár és a minőség döntő kérdés. FELDOLGOZÁSOS DEVIZAHITEL-ÜZLETEK A HUNGAROTEX-NÉL Munkatársunktól: A magyar textilkülkereskedelem oroszlánrészét a HUNGARO­­TEX textilkülkereskedelmi vállalat bonyolítja le, amelynek dollár­elszámolású exportja 1975 és 1979 között közel másfélszeresére nőtt, tavaly elérte a 230 millió dollárt, az idén 270—275 millió dollár körül alakul. A forgalmon belül dinamikusan nő­­ a magasabb fel­dolgozottsági fokú termékek részaránya. Mivel a hazai méteráru­ipar keresztmetszete a konfekcionáló kapacitásokhoz képest szűk, a fölös gyártási potenciált más módon kell értékesíteni. Két alap­eset lehetséges: a túlkapacitást bérmunkavégzés révén hasznosítják egy külföldi megbízó cég előírásai szerint, vagy a végterméket ex­portáló külkereskedelmi vállalat — jelen esetben a HUNGAROTEX — megszervezi az üzletet az alapanyag-vásárlástól a konfekcioná­láson keresztül az értékesítésig. A HUNGAROTEX a közös érdek­es kockázatvállalás alapján mind szorosabbra fűzi kapcsolatait a ter­melő partnervállalatokkal és in­formálásukon kívül aktív szerepet kíván játszani a korszerű termék­­szerkezet kialakításában. Tevékeny­ségének egyik láncszeme volt az az importalapanyag-kiállítás és divat­­bemutató, amelyet október 30-án rendeztek a vállalat székházában. A HUNGAROTEX a bemutatón a közelmúltban beérkezett külföldi méteráruajánlatok mintáit állította ki, hogy az exportra dolgozó kon­fekcionáló partnereinek áttekintést nyújtson, milyen importajánlatok használhatók fel a feldolgozásos de­vizahiteles konstrukcióban lebonyolí­­tandó üzletekhez, illetve a hazai fogyasztók részére dolgozó konfek­cionáló üzemek felmérhessék az im­portlehetőségeket, minőség és ár szempontjából. Mi ennek az üzleti formának a lényege? — kérdeztük a HUNGA­­ROTEX illetékes igazgatóját, Kiska Istvánt. — A feldolgozásos devizahitel-ak­ció leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a külkereskedelmi vállalat külpiaci alapanyag-vásárlásainak finanszíro­zására rövid lejáratú devizahitelt vesz fel, az alapanyagot a hazai termelőkkel feldolgoztatja, majd a készterméket exportálja. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank 1973- ban az első ilyen üzletek beindu­lásakor összesen 20 millió forint hitelt nyújtott a HUNGAROTEX- nek a feldolgozásos devizahiteles konstrukció keretében,­­­ és az akkor 40 millió forintnyi exportot ered­ményezett. Azóta ezek a számok mintegy megtízszereződtek. A konst­rukció kedvező voltát bizonyítja, hogy a HUNGAROTEX a Magyar Külkereskedelmi Banktól 1979-ben mintegy 240 millió forint devizahi­telt vett igénybe, s ez 415 millió forint értékű készáruexportot ered­ményezett.­­ Bizonyára mégis kedvezőbb lenne, ha az exportált konfekció alapanyaga­­ is hazai gyártmány vol­na. Miért nagy mégis a HUNGARO­TEX exportjában a bérmunka és az importanyagokból készült kon­fekció aránya? Az ok kettős: egyrészt a hazai alapanyaggyártás mennyiségileg nem elegendő a konfekcióipar szükség­letének kielégítésére, másrészt a konfekcióexporttal szemben a kül­földi piac jelentősen szélesebb mé­teráruskálát követel mind minőség-­­ben, mind választékban.­­ A korábbiakból úgy látszik, hogy a feldolgozásos devizahiteles üzletek sokban hasonlítanak a bér­munkaszerződés keretében lebonyo­lított akciókhoz. Melyek azok a konkrét előnyök, amelyek indokolttá teszik a külkereskedelmi vállalat számára ezt a nagyobb szabású vál­lalkozást és milyen előnyökkel jár a gyár számára, amelynek megbízója mindkét esetben a külkereskedelmi vállalat? Az előnyök egyértelműek mind a külkereskedelmi, mind az ipar­­vállalat szempontjából, sőt népgaz­dasági szinten is. Előny a konfek­cióipar ellátása megfelelő mennyi­ségű és minőségű, választékú alap­anyaggal. Előny kereskedelempoli­tikailag, hogy azokból az országok­ból, ahová ruházati cikkeket érté­kesítünk, egyidejűleg textilterméke­ket vásárolunk. A gyártó vállalat forgalmi érdekeltségén kívül az em­lített üzletformában magasabb kon­­fekcionálási költséget számolhat el, mint bérmunkánál, és az áralku so­rán esetenként az elfogadott ár is kedvezőbb. Nem elhanyagolható, hogy a bérmunka-szerződéses meg­bízásokkal ellentétben a gyártót ak­tív készáru-kibocsátóként jegyzik a piacon, ami pedig a külkereskedelmi vállalatot illeti, nyilvánvaló, hogy komplexebb tevékenységéért na­gyobb hasznot könyvelhet el. — Mekkora az ilyen üzletek koc­kázata és hogyan oszlik meg a koo­peráló partnerek között? — A HUNGAROTEX a termelő­vel közösen vállal garanciát a kül­kereskedelmi banknak a hitel visz­­szafizetésére. Más a helyzet, ha elő­zetes tapasztalatok, piaci ismeretek alapján konkrét megrendelő híján, előnyösnek látszó „alkalmi tételek” esetén taktikai vásárlásokat hajt végre a HUNGAROTEX kizárólag a saját felelősségére. A MAGYAR MFM/FTI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. NOVEMBER 1-TŐL a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek a) 156 59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 5782,16 5787,95 5793,74 7967,82 7975,80 7983,78 100 ausztrál dollár 2776,33 2779,11 2781,89 3825,78 3829,61 3833,44 100 belga frank 79,10 79,18 79,26 109,— 109,11 109,22 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona a) 155,28 155 28 155 28 — — — 100 dán korona 412,24 412,65 413,06 568,06 568,63 569,20 100 francia frank 549,44 549,99 550,54 757,13 757,89 758,65 100 holland forint 1169,82 1170,99 1172,16 1612,01 1613,62 1615,23 100 indiai rúpia 307,49 307,80 308,11 423,73 424,15 424,57 • 1000 japán jen 108,80 108,91 109,02 149,93 150,08 150,23 100 kanadai dollár 2023,38 2025,41 2027,44­­2788,22 2791,01 2793,80 100 KNDK won a) 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328 80 — — — 100 kuvaiti dinár 8818,81 8827,64 8836,47 12 152,33 12 164,49 12 176,65 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42 — — — 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka a) 484 — 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 479,98 480,46 480,94 661,41 662,07 662,73 100 NSZK márka 1267,26 1268,53 1269,80 , 1746,28 ,1748,­13 1749,78 1000 olasz líra 26,76 26,79 26,82 36,88 36 92 36,96 100 osztrák schilling 179,22 179,40 179,58 246,96 247,21 247 46 100 pakisztáni rúpia 240,65 240,89 241,13 331,62 331,95 332,28 100 portugál escudo 46,48 46,53 46,58 64,06 64,12 64,18 100 román lej­a) 170 — 170,— 170,— — — — 100 spanyol peseta 31,59 31,62 31,65 43,53 43,57 43,61 100 svájci frank 1388,17 1389,56 1390,95 1912,90 1914,81 1916,72 100 svéd korona 561,38 561,94 562,50 773,58 774,35 775,12 100 szovjet rubel a) b) 1622,50 1622,50 1622,50 —­­ —­­100 tr és cl. rubel — — — 2697,30 2700— 2702,70 100 USA-dollár 2364,32 2366,69 2369,06 3258,04 3261,30 3264,56 100 vietnami dong­a) 682,81 682,81 682,81 — — —' MÜNCHENBEN 32 VÁSÁR VÁRJA JÖVŐRE A KIÁLLÍTÓKAT Munkatársunktól. Az NSZK nagyvárosainak vásár­igazgatóságai — úgy látszik — fon­tos partnernek tartják a magyar vállalatokat, hiszen csak néhány nappal ezelőtt zajlott le a düssel­dorfi vásárigazgatóság tájékoztatója Budapesten, és most a müncheni vásárigazgatóság tartotta meg be­számolóját jövő évi programjáról. Mint dr. Karl-Dieter Demisch, az igazgatóság tagja elmondotta, a ma­gyar kiállítók már régen felismer­ték az Isar parti vásárváros jelen­tőségét és nemcsak a nagy fogyasz­tási cikkvásárokon, hanem a beru­házási javak vásárain is egyre töb­ben vesznek részt.­­Jövőre 32 különböző profilú vá­sárt, illetve kiállítást rendeznek Münchenben a 330 ezer négyzetmé­ter bruttó területű vásárvárosban (amelyből 82 500 négyzetméter a fe­dett terület). Három év múlva 3 új csarnok átadásával már 100 ezer négyzetméterre növekszik a fedett kiállítási terület. A vásárvárosban három szervezet rendezi a vásáro­kat: a müncheni vásár- és kiállítási igazgatóság, a GHM, vagyis a kéz­műipari vásárszervezet, valamint a Divathét-München. Ehhez a sorban rövidesen felzárkózik az IMAG (nemzetközi vásár- és kiállítás szol­gálat), amely eddig a különböző országokban szervezte a kormány vagy adott esetben Bajorország be­mutatkozó eseménysorozatait. A mostani tájékoztatón a münche­ni vásár- és kiállítási igazgatóság rendezvénysorozatát ismertették bő­vebben: 1981-ben 17, 1982-ben pe­dig 20 vásár és kiállítás lesz. A vásárigazgatóság a programok, illetve a témák csoportosításával el­érte, hogy Münchenit mint a legered­ményesebb szakosított vásárok házi­gazdáját tartja számon a szakkö­zönség. Az orvosi témához tartozik többi között az Interhospital nem­zetközi kórházkiállítás (1981. május 19—22.) Az építőiparhoz kapcsolódik a­ Bauma (3 évenként rendezik meg, legközelebb 1983-ban), ezen az épí­tőipari gépeket ismertetik, valamint a Bau (4 évenként), amelyen az épí­tőanyagokat és rendszereket mutat­ják be. Egész évben működik viszont a Bauzentrum Münchenben, ez az információs börze kész házprogra­mokat is bemutat. Tavasszal és ősszel rendezik a Divat­hét München elnevezésű rendezvényt és ugyanebben az időszakban az Ispo nemzetközi sportszervásárt. Az IKOFA élelmezésipari nemzetközi szakvásáron, már hagyományos részt­vevők a magyar vállalatok, az idén is 9 kiállítónk volt jelen a magyar élelmiszerek és italok bemutatójával. A fogyasztási cikkcsoportba tartozik még az Inkorgenta (óra, ékszer, ne­mesfémek), valamint a Cosmetics (kozmetika, illatszer). A beruházási javak csoportjából kiemelkedik az Interhorst (faipari és erdőgazdasági , szakvásár), az Igafa (szálloda- és vendéglátóipari szakvásár), a Cera­­mitec (kerámiaipari és porcelánipari gépek), a Transport (személy- és teherszállítási rendszerek), valamint az Interbrau (sör és szeszipar) és az­ Ifat (környezetvédelem, csatornázás). Már a magyar kiállítók is is­merik a Caravan-Boot-Internationa­­ler Reisemarkt rendezvényt (Kara­ván, csónak, utazás és szabadidő­­kiállítást), amely jó lehetőséget kí­nál a témakör iránt érdeklődő szak­emberek számára részint üzletkötés­re, részint kapcsolatfelvételre, helyreigazítás A John Deere traktorokat impor­tál az AGROTRÖSZT című cikkbe (megjelent: 1980 október 31., 3. ol­dal) értelemzavaró sajtóhiba csú­szott. Az első mondat helyesen a következő: ..Harmincöt 150 lóerős John Deere-traktor vásárlásáról írt alá szerződést a múlt héten az AG­ROTRÖSZT és az amerikai Deere and Co. vállalat képviselője”. T Külkereskedelmi számítástechnikai vállalat pályázatot hirdet programozási főosztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: — legalább 10 éves programozói gyakorlat — minimum 5 éves vezetői gyakorlat — egyetemi végzettség — elsősorban PL 1, Cobol és Assembler gyakorlat — strukturált programtervezési gyakorlat — adatbázis-gyakorlat — interaktív géphasználati tapasztalatok — német és angol nyelvtudás A válaszokat „Line and staff management”jeligére, 1980. november 15-ig kérjük a kiadóba 1980. NOVEMBER 1. W­S*

Next