Világgazdaság, 1981. február (13. évfolyam, 21/3022-40/3041. szám)
1981-02-03 / 21. (3022.) szám
AZ IMF ÓRIÁSHITELE JUGOSZLÁVIÁNAK A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 2,05 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet nyitott Jugoszlávia számára. Ekkora összeget még nem kapott fejlődő állam az IMF-től — közölte a szervezet szóvivője és emlékeztetett rá, hogy Jugoszlávia az IMF nómenklatúrája szerint fejlődő államnak számít. A hitelkeretet három év alatt lehet felhasználni, célja elsősorban a jugoszláv kereskedelmi és fizetési mérleg kiegyensúlyozása. Mint az IMF-nél közölték, a jugoszláv gazdasági helyzet tanulmányozása után ítélték meg a mammuthitelt. A szervezet gazdasági szakértői úgy vélik, hogy a tavaly június közepén meghirdetett gazdaságstabilizálási program alkalmas a jugoszláv gazdaság bajainak orvoslására. Washingtonban emlékeztetnek rá, hogy még most is az 1979-es rendkívül rossz gazdasági évet nyögi Jugoszlávia. Nemcsak az importált olaj árának hirtelen drágulása, hanem a gyenge termés és a földrengés is óriási többletkiadásokat okozott. Az IMF különösen azt méltányolja, hogy a jugoszláv gazdasági vezetés intézkedéseket hozott az olajimport korlátozására, a belföldi energiaforrások gyorsított feltárására és kiaknázására, a mezőgazdasági termelés fokozására, a belföldi nyersanyagok hatékonyabb felhasználására és importjának visszaszorítására. Valószínű, hogy tovább csökken Jugoszlávia fizetési mérlegének deficitje — állapították meg az IMF- nél. Tavaly sikerült 2 milliárd dollárra csökkenteni a fizetési passzívumot, amely 1979-ben 3,7 milliárd dollár volt, bár az infláció éves rátán rendkívül magas, 37 százalékos volt. A most megítélt 2,05 milliárd dolláros hitelkerettel érvényét veszti a tavaly júniusban aláírt , 428 millió dolláros hitelmegállapodás. Az utóbbi összegnek egy részét Jugoszlávia már felhasználta. (AP—DJ, Reuter) Értesülések Lengyelország hitelezőinek újabb értekezletéről A lengyel kormány bízik abban, hogy három-négy héten belül megtartják a már régóta tervezett megbeszéléseket a lengyel nemzeti bank és a nyugati hitelező országok képviselői között. Arra számítanak, hogy legalább 30 nyugati bank vesz részt a tárgyalásokon — közölték londoni bankkörökben. Ismeretes, hogy e megbeszéléseket eredetileg már január közepén meg akarták tartani, akkor azonban a Reagankormány beiktatása miatt későbbre halasztották. Lengyelország külföldi adóssága, illetve az arról folytatandó megbeszélés volt a témája Woloszynnak, a Bank Handlowy elnökhelyettesének a múlt hét végén tartott bécsi megbeszélésein, ahol a Lengyelországnak hitelező nyolc legnagyobb nyugati bank vezetőivel találkozott. Egyelőre még nem tisztázták, hogy Londonban, Varsóban vagy esetleg Bécsben tartják-e a tárgyalásokat, amelyekre — francia bankárok véleménye szerint — aligha kerül sor február vége előtt. Londonban úgy vélik, hogy a nyugati kormányok vonakodnak a hosszú lejáratú finanszírozási megállapodások kötésétől, meglehetősen bizonytalannak tartják ugyanis a lengyel gazdaság kilátásait. Emlékeztetnek rá, hogy a kölcsönök és kereskedelmi hitelek idén esedékes törlesztése leköti Lengyelország ez évi exportbevételeinek csaknem 100 százalékát és ugyanez várható egészen 1983 végéig. (Jelenleg 21—24 milliárd dollárra becsülik a lengyel devizatartozásokat.) Egyre több bírálat éri a tagországok kormányait a közös piaci tisztségviselők részéről, mert csak rendkívül lassan születnek meg a kétoldalú megállapodások a Lengyelországba irányuló élelmiszerszállítmányokról. A Közös Piac külügyminiszterei még decemberben határozatot hoztak, hogy soron kívül, árengedménnyel szállítanak élelmiszert a lengyel gazdaság megsegítésére, a részletes megállapodásokat pedig a tagországok kétoldalú tárgyalások során tisztázzák Varsóval Lengyelországnak sürgős szüksége lenne az ígért gabonára, vajra, cukorra, disznó- és marhahúsra, tejporra. A közös piaci tagországok a kormányok által szavatolt kereskedelmi hiteleket ígérték Lengyelországnak az élelmiszervásárlások finanszírozására, ebből azonban a konkrét megállapodás csak Nagy-Britanniával és az NSZK-val született meg 70—70 millió dollár értékben. A többi kormány a jelek szerint mindaddig vár a kormánygaranciával, amíg megtörténik a megállapodás a hitelezők már említett, közeljövőben tartandó tárgyalásain. Egyébként is fenntartásaik vannak egyes közös piaci tagállamok kormányainak, mert félnek, hogy az olcsó élelmiszerszállítmányok precedenst teremtenek és más országok is a lengyelekéhez hasonló támogatásokat fognak követelni. Decemberben a közös piaci külügy-, illetve agrárminiszterek abban állapodtak meg, hogy Lengyelország összesen 200 ezer tonna takarmányt, 50 ezer tonna húst, 30 ezer tonna vajat, 50 ezer tonna cukrot, valamint olívaolajat, repcemagot, tejport és rizst kap kedvezményes áron. Ebből mindeddig összesen csupán néhány ezer tonna vaj érkezett meg, és júniusi szállítási határidővel szerződést kötöttek az 50 ezer tonna cukor kiviteléről. (Reuter, AP—DJ) BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1981. FEBRUÁR 3., KEDD XIII. ÉVFOLYAM, 21. (3022.) SZÁM A mozambiki külügyminiszter a KGST-ről Mozambik be akar lépni a KGST- be — közölte belgiumi tárgyalásain Alberto Chissano külügyminiszter. Belga külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, jelenti a Reuter, hogy Chissano, aki Nothombbal, belga kollégájával tárgyalt, elmondotta: Mozambik úgy véli, hogy a KGST-tagság nem zárja ki a széles körű együttműködést a nyugati országokkal. A hírhez a brit hírügynökség hozzáfűzi, hogy Samara Machel mozambiki elnök nyugatnémet újságírók előtt már tavaly júliusban utalt országa szándékára, hogy belépjen a KGST-be. Chissano nyugat-európai körúton van és Belgiumban többek között arról folytat megbeszéléseket, hogy Brüsszel miként vehet részt Beira kikötőjének a korszerűsítésében és az ország mezőgazdasága fejlesztésében. (Reuter) Folytatódnak Hsad-szovjet földgáztárgyaások Hollandia a földgáztárgyalások mielőbbi folytatását indítványozza a Szovjetuniónak. Jólértesült hágai forrásokra hivatkozva közli az AP-DJ hírügynökség, hogy február 11-re Hollandiába várják Ivanov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettest, aki a nyugat-európai földgázügylettel kapcsolatos tárgyalásokat irányítja. A holland meghívás közvetlen előzménye, hogy pénteken elvi megállapodás jött létre az NSZK-val a földgázügylettel kapcsolatos hitelkérdésekben: az NSZK összesen 10 milliárd márka hitelt ajánlott fel a szállításhoz szükséges gázvezeték megépítésének finanszírozására, 7,75 százalékos kamattal. (VILÁGGAZDASÁG, 1981. január 31., 1. oldal.) A Szovjetunió összesen évi 40 milliárd köbméter földgáz szállítását vállalná, ebből Hollandia 5 milliárdot kapna. A Hollandia által nyújtandó hitel nagyságát 3,5 milliárd guldenre teszik. A hollandok a hitelek feltételeként azt szabják, hogy holland cégek is részt vehessenek a vezeték megépítésében, amely 5500 kilométer hosszan szállítja majd a gázt Szibériából Nyugat-Európába. (AP—DJ) MEGÁLLT A DOLLÁR ERŐSÖDÉSE Hétfőn megállt a dollár erősödése, sőt jegyzése valamelyest csökkent a nyugatnémet márkához, a svájci frankhoz és a jenhez képest. Az amerikai valuta gyengülését a devizapiacokon többnyire azzal indokolják, hogy csökkent az eurodollár letétek kamata és a hét végén több nagy amerikai kereskedelmi bank egymás után jelentette be a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatláb, a prime rate leszállítását. Ezt tetézte az a hír, hogy az USA-ban számottevően lelassult a belföldi pénzellátás növekedési üteme és decemberben hanyatlott a legfontosabb gazdasági mutatókat összegző index is (Lásd hírünket a 2. oldalon.). Ebből arra lehet következtetni, hogy az USA-ban megtorpant az üzleti élet fellendülése, tehát csökken a hiteligény, s a közeljövőben ismét kamatleszállításra lehet számítani. A dollárral együtt a font is gyengülni kezdett, árfolyama még a dollárral szemben is visszaesett. Ennek nyilvánvaló oka, hogy Thatcher miniszterelnök egy televíziós beszédét a tőzsdék úgy értelmezték, hogy esetleg leszállítják a központi bank minimális , kölcsön kamatlábát, amely jelenleg 14 százalék. A márka erősödésében közrejátszott, hogy enyhülni látszik a politikai feszültség Lengyelországban. Nemkülönben az is, hogy egymás után három ország is cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy átrendezik az EMS-ben résztvevő valuták középárfolyamát és leértékelik a márkát. Az arany ára a pénteki emelkedés után hétfőn ismét hanyatlani kezdett, unciája 500 dollár alá esett. E mögött szintén a lengyel helyzet javulását látják. (Reuter) NAPRÓL NAPRA AZ IMPORT FOGYASZTÁSI CIKKEK ARÁNYÁT a rubel elszámolású behozatal bővülésére alapozva kell növelni — hangzott el tegnap az országos belkereskedelmi tanácskozáson. (3. oldal) -„ A SVÉD ÁLLAM SDR-KÖLCSÖNT VESZ FEL, elsőként azóta, hogy Londonban megalakult az SDR piac. (2. oldal) ♦ A FRANCIÁK TÖBBET SZÁNNAK AZ ÓCEÁNOKBAN található ásványkincsek és egyéb nyersanyagok felkutatására, a hasznosítási lehetőségek kidolgozására. (6. oldal) - AZ USA FELOLDJA A MEXIKÓ ELLENI URÁNEMBARGÓT, amelyet még Carter elnök rendelt el 1978-ban. (2. oldal) + A KÖZÖS PIAC AGGÓDIK, HOGY AZ USA CSÖKKENTI SEGÉLYEIT, növelve a fejlődő országok gondjait. (2. oldal) + A TERVEZETT NEMZETKÖZI JUTATANÁCS székhelyeként a bangladesi fővárost javasolták a termelő országok, míg a fogyasztók többsége Rómát pártfogolta. (8. oldal) - A VILÁG BAROMFIHÚS-TERMELÉSE várhatóan 4 százalékkal nő az idén a tavalyi 5 százalék után. (8. oldal) Hitelkorlátozás Olaszországban Az OEP rosszallja az intézkedést Az Olasz Nemzeti Bank megszigorította mind a bel-, mind a külföldi hitelfelvételt, arra törekedve, hogy mérsékelje az inflációt, és ellensúlyozza a fizetési, valamint a kereskedelmi mérleg jelentős deficitjét. A szombaton megjelent közlemény szerint az olasz infláció üteme több, mint 21 százalék, a legmagasabb Nyugat-Európában, és ez az olasz kivitelt versenyképtelenné teszi. Ugyanakkor az olajköltségek növekedése is visszatükröződik a fizetési mérleg 18 milliárd dolláros deficitjében. A rendelkezés értelmében a devizahitelt a múlt évi szinten befagyasztják, eltekintve az export ösztönzését szolgáló hitelektől. A megfigyelők rámutatnak, hogy ez nagy változás az olasz politikában, amely eddig a gazdaság ösztönzéséhez jó eszköznek tartotta a külföldi hitelek fölvételét és támogatta azt, viszont szelektív korlátozásokat rendelt el a belföldi hitelek fölvételére vonatkozóan. Most a belföld vonatkozásában is változás következett be: a jegybank, amely a múlt évben 20 százalékban szabta meg a belső hitelfelvétel határát, az 1981-es évre vonatkozóan 12 százalékos növekedést állapított meg. A külföldi hitelek növekedésére megállapított határ túllépőivel szemben megtorlást alkalmaznak, a hitelfelvevőnek a jegybanknál letétbe kell helyezni az igényelt kölcsönök felének líraegyenértékét és ez a letét nem kamatozik majd. A hét végén bizonytalanság uralkodott a tekintetben, hogy a korlátozás kiterjed-e az állami hiteligényekre is, de tegnap tisztázódott, hogy az új szabályok csak az olasz bankrendszeren keresztül lebonyolított rövid lejáratú hitelfelvételre terjednek ki. Az állami és a magánszektor közepes és hosszú lejáratú hitelfölvételeire, amelyek elsősorban a beruházások expanzióját segítik elő, nem vonatkoznak a korlátozások. A jegybank szóvivője szerint a külföldi hitelek megszigorítása lényegében a likviditás ellenőrzésének következetesebbé tételét jelenti, és végső célja, hogy a rövid lejáratú hitelexpanziót összhangba hozza az infláció 15 százalékra történő leszorításának céljával. A szóvivő nem akarta fölbecsülni, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek a gazdaság növekedésére, illetve a fizetési mérleg alakulására. Az 1980-as adatok még nem állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint tavaly a hozzáadott érték (GDP) hozzávetőleg 4 százalékkal nőtt. „Úgy véljük, az olasz gazdaság teljesítménye az idén hasonló lesz más ipari országokéhoz, a növekedési ráta a zérótól lefelé is, fölfelé is elmozdulhat kb. 1 százalékkal.” Az Olasz Kommunista Párt elítéli a hitelkorlátozásokat. A L’Unita, a párt lapja azt állítja, hogy a hitelszűkítés drasztikusan visszafogja a termelékenységet, és a gazdasági krízis költségeinek terhét a munkások vállára rakja. Andreatta pénzügyminiszter, védelmezve a korlátozásokat, kijelentette, bízik benne, hogy ezek révén az infláció 15 százalékra megy le az idén, és mérséklődik a kereskedelmi mérleg deficitje. Támogatást jelent ez a lírának is, vélte a miniszter. A líra azonban csak mérsékelten javult Milánóban, és az általános vélemény az, hogy távlatilag, a márkához kötött olasz valutának nem biztatóak a kilátásai, tekintettel az olasz gazdaság romlására. (Reuter) A gazdaság élénkítését követelik a brit szakszervezetek Thatcher halad a megkezdett úton A TUC a brit szakszervezetek csúcsszerve azonnali intézkedéseket követel a gazdaság talpraállítására. A szakszervezetek felszólították a kormányt, hogy az 1981—82-es pénzügyi évben ösztönözze 6,2 milliárd font sterlinggel a gazdaságot. Hétfőn közzétett állásfoglalásában a TUC kifejti: csak Nymádon hárítható el a jelenleg majd 2,5 millió főt kitevő munkanélküliség növekedése. Az állásfoglalás a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a javulás megindításához a kamatok csökkentésére és a font árfolyamának mérséklésére is szükség van. A javasolt 6,2 milliárdos összeg kétharmadát közvetlenül ki kell adni, a fennmaradó összeggel pedig pótolni kell a társadalombiztosítási díjak tervezett emelését. A kormány 1 milliárd font sterlinggel akarja áprilistól kezdődően emelni az alkalmazottak betegbiztosítási hozzájárulását. Ennek az intézkedésnek életbeléptetését akarja megakadályozni a TUC, amely minimális követelésként azt hangoztatja, hogy a kormány állítsa meg a termelés további csökkenését 1981- ben, és segítsen elő 1,5 százalékos növekedést 1982-ben. Szöges ellentétben ezekkel a követelésekkel, Thatcher asszony ismét leszögezte: a kormány, monetarista elképzeléseihez ragaszkodva, folytatja a harcot, az infláció ellen, és nem bánja a munkanélküliség növekedését. A pénzellátásra vonatkozó adatokra fogja a kormány a jövőben is a legnagyobb figyelmet fordítani, hangoztatta Thatcher, de nyilatkozatában célzást tett arra is, hogy a közeljövően esetleg mérséklik a kamatlábat. (Reuter, AP,DJ) Szovjet nyersanyagszállítások Finnországnak Finnország az idén több mint 10 millió tonna kőolajat és olajszármazékot kap a Szovjetuniótól. A helsinki kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint a két ország kereskedelme az idén várhatóan eléri a 25 milliárd finn márkát. (Körülbelül 6,4 milliárd dollár.) Az említett olajmennyiségből több mint 7 millió tonna, azaz napi 150 ezer barrel a nyersolaj, 1,5—2 millió tonna dízelolaj és 1,5 millió tonna a nehéz fűtőolaj. A Szovjetunió által szállított olaj mennyisége körülbelül megegyezik a tavalyival. A finn import további tételei: 1 milliárd köbméter földgáz, 1,6 millió tonna koksz és szén, továbbá elektromos áram, nukleáris üzemanyag. A finn export teljes értéke a Szovjetunióból 11,9 milliárd márka lesz. (Valamivel több mint 3 milliárd, dollár.) A Szovjetunióba irányuló finn export tervezett értéke 11,3 milliárd márka, (2,87 milliárd dollár). Finn cégek többek között 25 hajót — ezen belül egy jégtörőt, 2 olajkutató hajót és 10 tartályhajót — szállítanak a Szovjetuniónak. Finnország növeli exportját fogyasztási cikkekből is, mindenekelőtt ruházati cikkekből és cipőkből. (Reuter)