Világgazdaság, 1981. szeptember (13. évfolyam, 164/3165-185/3186. szám)
1981-09-01 / 164. (3165.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1981. SZEPTEMBER 1., KEDD XIII. ÉVFOLYAM, 164. (3165.) SZÁM Elkerülhetetlen az irányváltás A NIESR jelentése a brit gazdaság állapotáról Nagy-Britanniában ismét reflációra szólították fel a konzervatív kormányt, ezúttal a NIESR gazdaságkutató intézet tett hitet a gazdaságpolitikai irányváltás mellett. Thatcher asszony azonban változatlanul hajthatatlan, kitart egyoldalú inflációellenes politikája mellett. Eközben a gazdaság állapota tovább romlik, 50 éves rekordot dönt a munkanélküliség, hanyatlik az ipari termelés, s már az infláció sem lassul olyan tempóban, ahogyan eddig. A helyzet javulására talán csak Howe pénzügyminiszter számít, a gyáriparosok szövetsége, a szakértők többsége és a közvélemény éppenhogy nem optimista. Nagy-Britannia válságban levő gazdaságának legfőképpen reflációra van szüksége — ismételte meg már számtalanszor hangoztatott véleményét a NIESR gazdaságkutató intézet. Negyedévi jelentésében azonban sietett hozzátenni: gazdaságpolitikai fordulat nem képzelhető el anélkül, hogy a szakszervezetek vissza ne fogják bérköveteléseiket, az esetleges reflációs intézkedések csak a béremelések lassításával együtt válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket. „A munkanélküliség még jó darabig nőni fog, s ez a tény önmagában is tompítja a szakszervezetek bérköveteléseit. Gazdasági fellendülés esetén azonban csak a bérnövelések tudatos visszafogása teheti ismét nyereségessé a brit ipart, illetve javíthatja meg külföldi versenyképességét” — írja a jelentés. . Erre azonban szinte semmi remény — ismeri el az intézet, a szakszervezetek aligha adják önként alább. Mi több, semmi jele, hogy a szakszervezetek és a kormány közelednének egymáshoz, s olyasféle „társadalmi szerződés” megkötését szorgalmaznák, amely a 70-es évek közepén jött létre a munkáspárti kormány és a szakszervezetek között a bérnövelések kordában tartására. Sőt, Howe pénzügyminiszter kereken kijelentette: a jövedelempolitika csak torzulásokhoz vezet, így a kormány nem is tervezi alkalmazását. Hajthatatlan a konzervatív kormány szigorú monetarista politikájában is, változatlanul az inflációellenes harcot tartja első számú céljának. E politika — szögezi le a MNESR jelentése —, egyáltalán nem meggyőző. Thatcher és Howe „inflációtól mentes gazdasági növekedésbe” vetett hite megalapozatlan, a brit gazdaság immár második éve — s az új kormány nem egész két és fél évvel ezelőtt került hatalomra — hanyatlik. Az intézet jóslatai szerint a brit társadalmi össztermék (GDP) reálértékben, 1975-ös árakon számolva, a tavalyi 1,9 százalékos csökkenés után az idén várhatóan 1,3 százalékkal zsugorodik, s jövőre is legfeljebb 0,9 százalékkal nőhet. Növekszik viszont a munkanélküliség, a jövő év végére az állást keresők száma már a 3 millió közelében lesz, míg jelenleg „csak” minden kilencedik brit dolgozó, összesen 2,6 millió ember van munka nélkül. S a NIESR jelentése nem vette számba az iskolákat elhagyó, első ízben állást kereső fiatalokat; őket is beleszámolva, a szezonális ingadozások figyelembe vétele nélkül az állást keresők száma már ma is 2,94 millió, azaz az aktív lakosság 12,2 százaléka. Az intézet az inflációról szólva sem derűlátó, noha a kormány, éppen az áremelkedés lassulásával próbálja igazolni gazdaságpolitikáját. A NIESR szerint a kiskereskedelmi árak emelkedése sem az idén, sem jövőre nem lassul 10 százalék alá; ez év végén — egész évre kivetítve — 10,5 százalékos, egy évvel később pedig 10,1 százalékos lesz az infláció. Igaz, 1979 végén 16,1, 1980 végén pedig 12,8 százalékos volt az áremelkedés üteme, de hasonló mérvű javulásra semmi kilátás, elsősorban a font sterling árfolyamvesztesége miatt. S még ez az előrejelzés is csak abban az esetben válhat valósággá, ha a kormány a megszabott keretek között tudja tartani a pénzellátás növekedését. Csökkennek, méghozzá drasztikusan, a személyi reáljövedelmek, 1979- ben még 6,3 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ez az arány 1980- ban 2 százalékra lassult, s az idén 2,2 százalékos visszaeséssel kell számolni. Növekszik viszont az idén a brit fizetési mérleg folyó tételeinek többlete, elérve az 5,5 milliárd fontot, a tavalyi 2,8 milliárdos többlet és az 1979. évi 1,4 milliárdos deficit után. A nem profitra dolgozó kutatóintézettől teljesen függetlenül készített felmérést a brit munkáltatók szövetsége, a JCBI, következtetései mégis csaknem teljesen megegyeznek a NIESR jelentésével. A július 31. és augusztus 21. között megkérdezett mintegy 1800 iparvállalat véleménye alapján készített felmérésből kiderül: nincs jele a fellendülésnek Nagy-Britanniában. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a termelés a következő négy hónapban stagnál, mások további csökkenésre, megint mások némi javulásra számítanak. A megrendelésállomány valamelyest közelít „a normálishoz” — írja a CBS, de enyhe gúnnyal rákérdez: vajon a jelenlegi gazdasági helyzetben mi tekinthető normálisnak? Az ország ipari termelése júniusban 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, s a helyzeten alighanem csak a várhatóan megélénkülő exportkereslet javíthat, közelebbről a dollárelszámolású, piacok várható lassú fellendülése. A nyugat-európai piacokon kínálkozó értékesítési lehetőségek — mondja a CBS — ma rosszabbak, mint valaha, nem kis részben emiatt marad el a brit ipar teljesítménye az idén 3 százalékkal a tavalyitól, miközben a munkanélküliek száma havonta 40 ezerrel nő. A brit gazdaság alakulásával foglalkozó legutóbbi hivatalos kormányjelentés is csak minimális javulásról adott számot. A központi statisztikai hivatal jelentése szerint számottevően lelassultak a béremelkedések, miközben az általános gazdaság tevékenység — a májusi és a júniusi pangás után — júliusban élénkült. Howe pénzügyminiszter még augusztus elején úgy nyilatkozott, hogy a brit gazdaság túl van a mélyponton, kijelentését azonban a cambridge-i egyetem közgazdászai „teljes abszurdumnak” bélyegezték, hozzátéve, hogy mindaddig szó sem lehet semmiféle javulásról, amíg Thatcher nem vált gazdaságpolitikai irányt. Küszöbön ál az új kormány megalakítása Portugáliában Az OECD rosszat jósol Lisszabonnak Pinto Balsemao kijelölt portugál miniszterelnök csaknem teljesen befejezte kormányalakítási tárgyalásait — jelenti, a miniszterelnök szociáldemokrata pártjához közelálló forrásokra hivatkozva, a Reuter. Pinto Balsemao augusztus 10-én mondott le, mert pártja jobbszárnya és kereszténydemokrata koalíciós partnerei szemére hányták, hogy túlságosan engedékeny a baloldallal szemben, Banes elnök azonban ismét őt bízta meg kormányalakítással. Lisszaboni értesülések szerint az új kormány megalakulása azért váratott magára hetekig, mert nem akadt politikus, aki rossz gazdasági helyzetben elvállalta volna a pénzügyminiszteri tárcát. Most úgy látszik, hogy Joao Salgueiro, az országos fejlesztési bank elnöke személyében sikerült vállalkozót találni. Ám Salgueiro kikötötte, hogy csak akkor vállalja el a pénzügyi tárcát, ha teljhatalmat kap a gazdasági tervezés ügyében. Szociáldemokrata források szerintSalgueiro egyfajta gazdasági miniszterelnök lesz. Az új kormányban várhatóan erősen megnő a jobboldal súlya. A kereszténydemokrata CDS vezetője, Freitas de Amaral, aki az előző Pinto Balsemao-kormányban nem vállalt tárcát, most valószínűleg miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter lesz. A kereszténydemokratáknak jut két új gazdasági csúcsminisztérium is, az ipari, energiaügyi és külkereskedelmi, valamint a mezőgazdasági és belkereskedelmi tárca. Ez súlyos nehézségek csíráját hordja magában, hisz a kereszténydemokrata gazdasági miniszterek alighanem a szociáldemokrata gazdasági csúcsminiszter rovására igyekeznek növelni befolyásukat. Lisszabonban arra számítanak, hogy az új kormány rövidesen közzéteszi gazdasági szükségprogramját, az idén már a másodikat. A helyzet gyors javulására azonban nem lehet számítani. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap közzétett éves jelentése szerint az idén és jövőre is lassú gazdasági növekedés, magas infláció és nagy fizetésimérleg-deficit vár az országra. Az idén a nemzeti össztermék (GNP) növekedési üteme 3,5 százalék, jövőre pedig 3 százalék körül lesz, szemben a tavalyi 5,5 százalékkal. Az infláció 18,5 százalékra emelkedik a tavalyi 16,6 százalékról, elsősorban az árellenőrzés enyhítése és a magasabb importköltségek miatt. Az áremelkedés jövőre hasonló ütemben folytatódik — írja az OECD jelentése. A legnagyobb gondnak a fizetésimérleg-deficitet tartja az OECD, és azt javasolja, hogy a kormány e probléma megoldásának adjon elsőbbséget. Az élelmiszerimport miatt a hiány az idén eléri az 1,6 milliárd dollárt. (Reuter) 4. ................................................ NAPRÓL NAPRA + AZ ÖBÖLMENTI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS a fő napirendi pontja a szaúd-arábiai Taifban megkezdődött tanácskozásnak. A külügyminiszterek tervezetet készítenek a tőke, az áru és a munkaerő szabad mozgásáról. (2. oldal) + A GABONA- ÉS OLAJNÖVÉNY-TERMESZTÉS FOGJA JÁTSZANI a középtávú terv szerint a főszerepet a növénytermesztési termékkibocsátás 16—18 százalékos növekedésében — mondta debreceni előadásán dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes. (3. oldal) + LENGYELORSZÁGBAN FELEMELTÉK A KENYÉR ÁRÁT. Alig javul az ország élelmiszer-ellátása az év hátralévő részében. (2. oldal) A KERESLETNÉL GYORSABBAN FOG NŐNI A KÉN TERMELÉSE — jósolja a Forrecom kutatóintézet. A bányák termelésnövekedése mellett emelkedik majd a gázok kéntelenítéséből származó mennyiség is. (8. oldal) + ELUTASÍTOTTA A JÖVŐ ÉVI BELGA KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETET a kormánykoalíció vallon kereszténydemokrata pártja. Ezzel újabb kormányválság fenyeget Brüsszelben. (2. oldal) + A BOLGÁR GAZDASÁGOT IS SÚLYOSAN ÉRINTIK az utóbbi évek világgazdasági változásai. (5. oldal) + A SZOCIALISTA ORSZÁGOK NSZK-BA IRÁNYULÓ KIVITELE ERŐSEN NŐTT, de szerkezete továbbra sem kedvező. (4. oldal) + A VILÁG LEGNAGYOBB KERESKEDŐHÁZA, A MITSUBISHI kiterjedt ipari és pénzügyi hátországra támaszkodhat, amelynek segítségével most az amerikai piac meghódítását tervezi. (6. oldal) + A MALAYSIAI KORMÁNY KAUCSUKEXPORT-ÖSZTÖNZŐ POLITIKÁJA az alacsony árak miatt eddig nem hozta meg gyümölcsét, de az évtized végéig keresletnövekedést remélnek. (8. oldal) 1. • A BOMBAMERÉNYLET A GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓT IS FÉKEZI IRÁNBAN Két hónap leforgása alatt immár másodszor adott hírt magáról látványos politikai merénylettel az iráni iszlám fundamentalisták ellenzéke. A bombarobbanások megölték Khomeini vallási vezető legtekintélyesebb híveit, s noha az „iszlám forradalom” híveinek mártíromsága sok iránit csak megerősít az iszlám fundamentalizmus iránti hűségében, kétséges, hogy ez elegendő erőt jelenthet-e Khomeininek. A bomba az iszlám rendszer szívében robbant, jelezve, hogy Khomeini ellenzéke mindenhová elér. Az iszlám vezetésnek nemcsak az okoz egyre növekvő nehézségeket, hogy mélyen meghasonlott, politikailag megosztott országot kell kormányoznia, hanem az is, hogy a kormányzat lassan elvesztigazdasági eszközeit. Az Irakkal vívott háború pusztító hatása, az olajpiac pangása, a gazdasági vezetők inkompetenciája következtében egyre inkább importra szoruló ország gazdasági zavarai csak mélyülnek, s az „iszlám forradalmi lendület” mellett előbb-utóbb ennek is befolyásolnia kell a tömegek hangulatát. Ideiglenes elnöki tanács vette át az ország irányítását Iránban, miután a vasárnapi bombamerénylet megölte Radzsai nemrég beiktatott államfőt és 20 éve közeli munkatársát, Bahonar miniszterelnököt, akiket egyébként már tegnap, eltemettek. Khomeini vallási vezető tegnap teheráni lakásán egy részvétnyilvánító csoportnak kijelentette: egy istennel együtt élő nemzetet a világ egyetlen hatalma sem téríthet el az általa választott úttól. „Nem az iszlám, hanem a marxizmus követői azok, akik azt hiszik, hogy az ország néhány gyilkosság nyomán öszszeomlik” — hangoztatta Khomeini, aki a merényletért az Egyesül Államok és Szaddam Husszein iraki elnök „ötödik hadoszlopát” tette felelőssé. Egy londoni közleményben egyébként a merényletért a baloldali Mudzsaheddin mozgalom vállalta a felelősséget, Baniszadr, Párizsban élő volt elnök és a Mudzsaheddinek ugyancsak Párizsban levő vezetője azonban csak általános jellegű állásfoglalást tett közzé, mondván, hogy a merénylet válasz volt az utóbbi hónapok erőszakhullámára. Teheráni politikai megfigyelők szerint az utóbbi két hónapban 600 —700 politikai jellegű kivégzés történt Iránban. , Khomeini és a köréje tömörülő erők érthetően a folyamatosságra helyezik a súlyt, máris közölték, hogy rövidesen új elnököt választanak. Kérdés, meddig lehet fenntartani a folyamatosságot ebben a polgárháborús légkörben. A politikai konszolidációhoz gazdasági is kellene, de a gazdaságban terjed a zűrzavar. Irán ma az olajeladásokból él, az olajjövedelmeket éli fel. Az olajtermelés viszont jóval kisebb, mint a sah idején, körülbelüli napi 2 millió barrel (néhány éve több, mint 5 millió barrel volt), s az export csak körülbelül 1,3 millió barrel. Gharazi olajipari miniszter az iráni rádiónak vasárnap adott nyilatkozatában utalt rá:nem kívánják az olajtermelést a korábbi szintre emelni, „nem fecséreljük el ezt az oly fontos nyersanyagot olcsó áron”. Közelebb jár azonban az igazsághoz az a feltételezés, hogy Irán kereslet híján nem is tudná növelni exportját, sőt a jelenlegi kivitel fenntartása is külön erőfeszítéseket igényel. Mindez olyan körülmények között, amikor az import becslések szerint a tavalyi 12 milliárd dollárról 18 milliárdra szökikfel. . . -t. Kérdés, meddig lesznek elegendők az olajpénzek a jelenlegi fogyasztási szint fenntartásához. A mezőgazdaság és az ipar fellendítéséhez átfogó gazdaságpolitikai koncepcióra, reformokra, nyugodt belpolitikai légkörre és megfelelő vezetőkre lenne szükség. B. T. intézkedések Romániában a hústermelés növelésére Romániában a művelhető földterület egy részét a jövőben magángazdálkodók is megkaphatják, hogy ezáltal is növekedjen a mezőgazdasági termelés — jelentette be Ceausescu államfő a mezőgazdaság vezetőinek tartott beszédében. Mint mondotta, „termőföldeket kell adni a vállalatoknak, a munkásoknak és a parasztoknak, hogy ily módon , tegyék lehetővé a megfelelő terméseredményeket”. Hozzátette: a magántermelőknek elsősorban az állattenyésztést kell fokozniuk mind vidéken, mind a városokban. „Mindenütt, ahol megteremthetők a körülmények, a lakosságnak állatot kell tenyészteni.” Éles szavakkal bírálta Ceausescu azokat a mezőgazdasági vezetőket, akik nem tettek meg mindent a termőföldek jobb kihasználásért. Mint mondta, ez is szerepet játszott benne, hogy a belföldi piaci ellátás eddigi színvonalának fenntartásához az állami tartalékokhoz kellett hozzányúlni. Húsból például az idén 12 ezer tonnát kellett az állami tartalékokból pótolni, le kellett állítani az élelmiszerexportot, és továbbra is importra szorul az ország számos fontos élelmiszerből, így például cukorból. Az idei terméseredményekről szólva, Ceausescu elmondotta, hogy a termés elegendő lesz ugyan a lakosság téli ellátásához, de elmarad a várttól. Ceausescu elbocsátásokat helyezett kilátásba ott, ahol a vezetés képtelen megbirkózni a mezőgazdaság megnövekedett feladataival. Mindez — mint mondotta — vonatkozik a minisztériumi vezetőkre, de a kutatóintézetek, sőt a mezőgazdasági oktatás vezetőire is. „Aki úgy gondolja, hogy képtelen ellátni jelenlegi munkáját, az keressen másikat. Véget kell vetnünk a csupán formális önkritikáknak, a mezőgazdaságban a kritika és az önkritika eddig csupán az inaktivitás mentegetését szolgálta, nekünk azonban gabonára, zöldségre, gyümölcsre, tejre és húsra van szükségünk” — jelentette ki Ceausescu államfő. (Reuter)