Világgazdaság, 1981. október (13. évfolyam, 186/3187-208/3209. szám)
1981-10-01 / 186. (3187.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1981. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK XIII. ÉVFOLYAM, 186. (3187.) SZÁM A fejlődők problémái az IMF és a Világbank közgyűlésének napirendjén Változatos témájú felszólalásokkal folytatódott tegnap Washingtonban az IMF és a Világbank közgyűlése. Némi egységet csak abban lehetett felfedezni, hogy a fejlődő országok képviselői soha nem mulasztották el bírálni az USA-t, a többi fejlett tőkésországot, valamint mind a két pénzintézetet, amiért nem elégíti ki kellőképpen hiteligényeiket. Washington bírálatához szövetségesei is csatlakoztak, csak sokkal árnyaltabban. Érdemi hír a közgyűlésről, hogy a donorországok állítólag hamarosan megállapodnak a Világbank leányvállalatának, az IDA-nak nyújtandó 3 milliárd dollár folyósításában. Kesernyés hangulatban folytatódik Washingtonban a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank éves közgyűlése. Az amerikai elnök megnyitó beszédében hiába hangsúlyozta, hogy gazdasági programja már néhány hónapon belül kézzelfogható eredményeket fog hozni, s hogy az USA — amennyiben a washingtoni pénzpolitikának lesz ideje kibontakoznia — „kivezeti a világ országait a recesszióból”, a fagyos légkör nemigen engedett fel. A fejlett tőkésországok képviselői Washingtont teszik felelőssé belső gazdasági gondjaikért, a fejlődők pedig mind az USA-t, mind a többi iparosodott tőkésállamot azzal vádolják, hogy nem hajlandók tekintetbe venni a harmadik világ kölcsönökre és segélyekre vonatkozó kívánságait. Különösen azt nehezményezik, hogy a nemzetközi bankok körében kedvező visszhangra talált az az amerikai követelés, hogy a valutaalapot formálják át a fejlődő világ Októberben ül össze az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, a GATT politikai irányvonalát kidolgozó 18 tagú konzultatív testület. A csoport előkészíti azt a jövő évre tervezett miniszteri szintű konferenciát, amelyen a GATT mind a 86 tagországa képviseltetné magát. A bizottság azon is fáradozik, hogy a GATT égisze alatt kezdjenek újabb nemzetközi tanácskozást azokról a kereskedelmi kérdésekről, amelyeket a 70-es évek Tokió-forduló néven ismeretessé vált tárgyalássorozatán nem sikerült megoldani. A miniszteri értekezletnek elsőrendűen az a célja, hogy felülvizsgálják a nemzetközi kereskedelem jelenlegi fejleményeit, s hogy ebben milyen szerepet játszik a GATT, a 18 tagú csoport egyes tagjai azonban úgy ítélik meg, hogy a miniszteri értekezlet az új tárgyalási forduló első lépése lehet. A megállapodásra váró témák között szerepel az import miatt veszélyeztetett iparágak védelme, a vámon kívüli kereskedelmi akadályok csökkentése és olyan intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják, hogy a Tokió-forduló során létrejött megállapodások hatékonyan érvényesüljenek. Már a miniszteri konferencián szóba kerülhetnek olyan témák, mint a szolgáltatások kereskedelme, a mezőgazdasági kereskedelem, az exporthitelek ügye és a fejlett és a fejlődő országok közötti kereskedelemmel kapcsolatos problémák kérdése A GATT 86 tagországának novemberi ülésén várhatóan formálisan jóváhagyják a miniszteri értekezlet tervét. Egyelőre úgy számítják, hogy erre 1932 második felében kerül sor, a színfalak mögött azonban már folyik az ülés előkészítése. A GATT főtitkárának felhívására számos ország kormánya csendben hozzálátott jelenlegi kőpénzügyi „csendőrévé”, amely árgus szemekkel felügyel a fegyelemre. A legkülönbözőbb nemzetiségű és hitelfolyósításai előtt hathatós vizsgálatok alapján győződjön meg róla, hogy az illető kormányképes bankárok egyöntetűen arra szavaznak, hogy az IMF szabjon az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételeket lesz-e megvalósítani ígéreteit. Azt is elismerték azonban, hogy a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben, amikor a kamatok és a nyersanyagárak szeszélyesen ingadoznak, időt kell hagyni a fejlődő államoknak az alkalmazkodáshoz. Bemutatkozó beszédében Clausen, a Világbank új elnöke is a harmadik világ pénzügyi problémáival foglalkozott. A jelenlegi világgazdasági helyzetben — mondotta —, a hitelfolyósításoknál különösen szem előtt kell tartani a hatékonyságot. Túl sok a hitelkérelmező és túl kevés a pénzügyi forrás — fűzte hozzá. Mindez nem azt jelenti, hogy a kereskedelmi problémáinak megvizsgálásához, egyebek között megnézik, hogy a korábbi megállapodások végrehajtása hogyan halad. Júniusban az OECD-országok miniszterei megegyeztek, hogy a vizsgálatot közösen végzik el. Júliusban az ottawai csúcstalálkozón a hét legfejlettebb tőkésország vezetői kezdeményezték, hogy már esetleg jövőre magas szintű tárgyalásokon kíséreljék meg a szabad kereskedelem meglevő korlátainak felszámolását. A mexikói októberi Észak—Dél csúcskonferencián szintén szóba kerülneka kereskedelem kérdései. Ami az új témákat illeti, várható, hogy az USA pártolni fogja a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó nemzetközi megállapodást, mert úgy tartja,, hogy az USA és legfőbb partnereinek teljes kereskedelmi forgalmában a szolgáltatások komoly súllyal szerepelnek. A mezőgazdasági kereskedelem „rendezését” főként a nagy exportőrök — Ausztrália, Új-Zéland és Kanada — szorgalmazzák. A GATT biztonsági záradékáról bizonyára tárgyalnak a miniszteri értekezleten, igen sok ország támadja ugyanis, mert bünteti az „ártatlan exportőröket”. A záradékot a gyakorlatban úgy értelmezik, hogy az az ország, amely valamely iparágának védelmére korlátozza az importot, a restrikciót köteles valamennyi importőrrel szemben érvényesíteni. Alig akad olyan kereskedelmi szakértő, aki azt hiszi, hogy a miniszteri értekezleten az exporthitelekről is tárgyalnak, ez a kérdés válthatja ugyanis ki a legnagyobb vihart. Bizonyos országokban jelenleg olyan exporthitel-feltételeket ajánlanak, amelyek gyakorlatilag exporttámogatással érnek fel, márpedig az export támogatását a GATT-szabályok általában tiltják. (AP—DJ)lágbank a jövőben visszafogná vagy az eddigieknél lassabb ütemben növelné kölcsönfolyósításait, csupán arról van szó, hogy „jobban megnézzük, mire adunk pénzt”. A tervek szerint a következő években a mezőgazdasági termelés növelésére, az energiatermelés bővítésére, valamint szerkezetátalakító programok finanszírozására kaphatnak kölcsönöket a fejlődő államok. A McNamarához, a Világbank volt elnökéhez képest konzervatívabb beállítottságú Clausen osztja azt a washingtoni véleményt, hogy a fejlődő államok programjainak finanszírozásába a jövőben sokkal inkább bele kell vonni a magánvállalatokat és a magánbankokat. Arról azonban hallani sem akart, hogy a bank leányvállalata, az IDA a Fehér Ház által adott instrukciók alapján válogassa meg ügyfeleit. (Az IDA 50 évre ad gyakorlatilag kamatmentes kölcsönöket.) „Az IDA-hitelek eddig sem amolyan jóléti csekkek voltak, mindig is produktív befektetésnek számítottak”. Jóllehet Washington mereven ellenzi annak az új leányvállalatnak a tervét, amely elsősorban az energiatermelés fejlesztésére folyósítana összegeket, az ötletet még nem dobták végleg sutba — szögezte le Clausen. Egy-két éven belül minden bizonnyal jobb belátásra lehet bírni Washingtont. Hosszú és a fejlődők részéről lelkes fogadtatásban részesített beszédében Clausen felhívást intézett a világ országaihoz, hogy a GATT-hoz hasonlóan hozzanak létre általános egyezményt a nemzetközi beruházások szabályozására is. Maekava, a japán jegybank elnöke azt sürgette, hogy a fejlett tőkésországok tegyenek lépéseket az árfolyamok szeszélyes ingadozásának mérséklésére. Véleménye szerint teljességgel ésszerűtlen lenne új árfolyamrendszerrel helyettesíteni a jelenlegit, vagy visszahozni a régit, a kötött árfolyamok rendszerét. A pénzügyi és a költségvetési fegyelem betartásával, valamint megfelelő és némileg koordinált valuta- és árfolyampolitikával látványos eredményeket lehetne elérni — fejtegette. Maekava burkoltan Regan amerikai pénzügyminiszterhez intézte szavait, aki felszólalásában leszögezte: Washington továbbra is csak akkor hajlandó intervencióval beavatkozni a valutapiaci mozgásokba, ha „válsághelyzet” van. Amennyiben valamely állam valutaválság kezdetét véli látni, úgy az USA azonnal leül tárgyalni szövetségesei pénzügyminisztereivel, hogy mi a teendő. „Partnereinknek semmi mást sem kell tenniük, mint felemelniük a telefont és felhívniuk minket” — mondta Regan. Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter Maekavához hasonlóan árnyalt formában bírálta Washington valutaintervenciós politikáját. Annyiban megértőbb volt, hogy elismerte: a nagyszabású intervenciók sora nem küszöböli ki az árfolyamingadozások mögötti alapvető okokat. A washingtoni gazdaságpolitika bírálatában is igen szelíd hangot ütött meg a nyugatnémet pénzügyminiszter. Véleménye szerint az inflációellenes intézkedések elengedhetetlenül szükségesek, mindössze azt kellene Reaganéknak fontolóra venniük, hogy a szigorú hitelpolitikán kívül egyéb eszközök alkalmazásával is érhetnek el eredményeket. B. R. Újabb kereskedelmi tárgyalássorozatot kezdeményez a GATT NAPRÓL NAPRA -A KÍNA AJÁNLATOT TETT TAJVANNAK A BÉKÉS ÚJRAEGYESÍTÉSRE. A javaslat szerint Tajvan autonómiát élvezhetne, megtarthatná hadseregét és jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedését. (2. oldal) + AZ INDONÉZ KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTI TÁRGYALÁSAIN ígéret hangzott el, hogy tájékoztatják a magyar vállalatokat az állami beruházásokra kiírt versenytárgyalásokról. (3. oldal) - A U. S. STEEL ISMÉT DÖMPINGELJÁRÁST JAVASOL a külföldről származó acéltermékek ellen, minthogy az utóbbi időben jelentősen megugrott az USA acélimportja. (8. oldal) + MEXIKÓ ÉS A KGST MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről. Szó van Mexikóban megvalósítandó fejlesztési programokról is. (2. oldal) + CSÖKKENT AZ USA MŰSZAKI FÖLÉNYE más országokkal szemben, de a Reagan-kormány intézkedései várhatóan ismét felgyorsítják az innovációs folyamatot. (7. oldal) + AZ UTÓBBI 10 ÉV LENGYEL LICENCVÁSÁRLÁSAIRÓL meglepő adatokat hozott napvilágra egy közelmúltban befejezett vizsgálat. (6. oldal) + A NYUGAT-EURÓPAI MÉZPIACON rövidesen az árak erőteljes emelkedésére lehet számítani. (8. oldal) A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZLEMÉNYE 1981. október 1-től megváltozik a deviza- és a valutaárfolyamok jegyzése: a Magyar Nemzeti Bank a konvertibilis devizákra pénznemenként egységes, hivatalos árfolyamot (vételi-, közép- és eladási árfolyamot) jegyez. Ezt az árfolyamot alkalmazza értelemszerűen a devizák vételénél, illetve eladásánál, függetlenül attól, hogy kereskedelmi vagy nem-kereskedelmi jellegű elszámolásról van szó. A valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok a hivatalos devizaárfolyamokhoz fognak igazodni, a nemzetközi gyakorlatban szokásos feltételekkel (vagyis a valutavételi és -eladási árfolyamok nagyobb mértékben térnek el a középárfolyamtól, mint a devizáknál). A jelentős tőkés valuták közül 1981. október 1-én az USA-dollár hivatalos deviza-középárfolyama 35,5 forint, az NSZK-márkáé 15,02 forint, az osztrák schillingé 2,15 forint, az angol fonté 62,83 forint. Az egységes árfolyam bevezetése a külkereskedelmi elszámolásokban nem jár változásokkal. A nem-kereskedelmi szférában a konvertibilis valutát beváltók az eddiginél több forinthoz jutnak, a konvertibilis valutát vásárlók többet fizetnek. Az utazási célra konvertibilis valutát vásárló magyar állampolgárok költségei azonban nem emelkednek, mert egyidejűleg megszűnik az 10 százalékos valutavásárlási illeték és a bankjutalék. Az egységes árfolyam bevezetése számos vállalatnál és intézménynél egyszerűsíti az elszámolásokat, jobb áttekintést, biztosabb alapokat nyújt gazdasági döntésekhez. Az árfolyamok (a deviza- és a valutaárfolyamok) megállapítására ezentúl hetenként kerül sor a pénzpiaci árfolyammozgások figyelembevételével. Az egységes árfolyam bevezetése és az eddiginél gyakoribb árfolyammódosítás nem jelent változást a transzferábilis rubel árfolyamának jegyzése, valamint az ezzel összefüggő elszámolások tekintetében. Nem változik az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok (bolgár leva, csehszlovák korona, lenggyel zloty, NDK-márka, román lej, szovjet rubel stb.) eddigi árfolyamjegyzési módja. Az árfolyamokat a sajtó rendszeresen — általában kedden — közli. * A külföldre utazó magyar állampolgárok 1982. január 1-től nagyobb forintösszegért vásárolhatnak valutát, például a rubel elszámolású országokba utazó turisták az eddigi 10 ezer forint helyett személyenként 15 ezer forintért, a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 8500 forint helyett 12 ezer forintért, látogató útlevéllel utazók 1300 forint helyett 1600 forintért. Az utazási irodák nyugati és jugoszláviai társasutazásain részt vevők által vásárolható költőpénz, az egyéni turisták részére a devizatartalmú vasúti menetjegyekre és a gépjárműhöz üzemanyag- vásárlására megállapított forintkeretösszegek is emelkednek. A magasabb forintkeretek — az árfolyamváltozások ellensúlyozásán túlmenően — arra is lehetőséget adnak majd, hogy a kiutazó magyarok az eddigit meghaladó összegben vásárolhassanak valutát. Ugyancsak 1982. január 1-től módosulnak az utasforgalommal kapcsolatos egyes vámrendelkezések is: külföldi utazásról való visszatérésük alkalmával a magyar állampolgárok — így a társasutazáson részt vevők is — egységesen személyenként 5000 forint belföldi értéknek megfelelő árut hozhatnak be vámmentesen. (MTI) (Az október 1-től érvényes deviza- és valutaárfolyamokat a 3. oldalon közöljük.) Még tart Lengyelország hitelezőinek értekezlete Új francia kormányhitel Varsónak Egy nappal meghosszabbították a Lengyelországnak hitelező nyugati magánbankok eredetileg kétnaposra tervezett bécsi értekezletét, amely azt célozza, hogy végleg és részletesen kimunkálják 2,4 milliárd dollárnyi idei lengyel adósság átütemezésének feltételeit. Ismeretes, hogy korábban 460 magánbank képviselői elvben beleegyeztek az említett összeg, azaz az április 1. és december 31. között esedékes adósságok 95 százalékának átütemezésébe, amennyiben Lengyelország az eddiginél részletesebb információkat szolgáltat a gazdaság mindenkori állapotáról és talpra állításának programjáról. Zárt ajtók mögött folytatják a megbeszéléseket a magánbankok és a lengyel pénzügyi vezetés képviselői, így a tárgyalásokról semmiféle részlet nem szivárgott ki. Korábbról ismeretes azonban, hogy a lengyel külkereskedelmi bank (Bank Handbvy) vezetői szeretnék, ha az adósság teljes összegének visszafizetését későbbre halasztanák a nyugati bankok, továbbá nem értenek azzal egyet, hogy még részletesebb információkat kérnek a hitelezők a gazdaságról. A jelek szerint Lengyelország még nem merítette ki minden hitelfelvételi lehetőségét — állapítják meg Párizsban, miután ismeretessé vált, hogy a francia fővárosban tartózkodó Obodowjski lengyel miniszterelnök-helyettes ma szerződést ír alá dobert francia külkereskedelmi miniszterrel egy Lengyelországnak nyitandó új francia kormányhitelről. Az összegről egyelőre nem szólnak a jelentések, csupán annyit tudni, hogy a franciák a hitelnyújtás fejében kérik Varsótól: növelje a nyersanyagok, elsősorban a kén, a réz és a szén szállítását. Párizsban emlékeztetnek rá, hogy a Franciaországgal szembeni lengyel kereskedelmi deficit idén az első félévben az előző félévinek duplájára, 2 milliárd frankra nőtt. Lengyelország például 70 százalékkal kevesebb szenet szállított az említett időszakban, mint egy évvel ezelőtt. Emlékezetes, hogy Franciaország a múlt hónapban úgy döntött: kedvezményes feltételekkel 400 ezer tonna gabonát, 15 ezer tonna húst, 15 ezer tonna cukrot, továbbá ajándékként 3 ezer tonna körtét és 3 millió frank értékben gyógyszereket küld Lengyelországnak. Párizs sürgette továbbá, hogy a nyugat-európai országok újabb 500 millió dolláros hitelt nyújtsanak Lengyelországnak. A szocialista országok hitelfelvételi lehetőségeiről nyilatkozott Bécsben Kreisky osztrák kancellár. Kijelentette: véleménye szerint a lengyel gazdasági nehézségek nem fogják meggátolni a nyugati hitelezőket, hogy további kölcsönöket folyósítsanak a többi szocialista országnak. „Helytelen az a következtetés, hogy a jelenlegi lengyel gazdasági helyzet miatt nem növekedhet a népi demokráciáknak nyújtható hitelek öszszege. Nincs okunk rá, hogy kételkedjünk például az NDK hitelképességében” — mondotta Kreisky. (AP—DJ, Reuter)