Világgazdaság, 1981. november (13. évfolyam, 209/3210-227/3228. szám)
1981-11-03 / 209. (3210.) szám
2 , 1981. NOVEMBER 3. BRANDT CSALÓDÁSSAL FOGADTA A CAMCOIMI EREDMÉNYEKET Brandt, a nyugatnémet szociáldemokraták elnöke, aki egyszersmind az Észak—Dél bizottságot is vezeti, nyilatkozott Cancúnról a Frankfurter Rundschaunak. „Az első reakcióm a csalódottság volt” — idézi Brandtot a Reuter tudósítója. De utóbb meggondolkoztatta, hogy barátai, akik Cancúnban jelen voltak, azt tanácsolták: ne fejezze ki túl határozottan a csalódottságát. Ezek a cancúni csúcsot pozitívabban értékelik, mint ahogy az a tudósítások alapján indokolt lenne. Három napirendi pontban remélt több haladást — közölte Brandt. Ezek közül is a legfontosabb lett volna az élelmiszer gyorssegélyprogram kidolgozása a legszegényebb országok számára. De csak annyi haladás látható, hogy tisztázódtak az álláspontok; elfogadottá vált, hogy a hangsúlyt az élelmiszertermelés fokozására kell helyezni a harmadik világ országaiban, az élelmiszersegély csak másodrendű összetevő a kérdés megoldásában. Nem mutatkozott akkora előrehaladás az új világgazdasági rendet kimunkáló globális tárgyalások vonatkozásában sem, mint ahogy azt az Észak—Dél bizottság elvárta volna, és az sem tekinthető kielégítőnek, ahogy Cancúnban a legszegényebb fejlődő országok energiaszámlájának, illetve fizetésimérlegproblémáinak rendezésével foglalkoztak. Brandt közölte, hogy bizottsága rövidesen új jelentést tesz közzé, s ebben a pénzügyi segélyek folyósításának módjaira, és a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjára tesz javaslatot. (Reuter, DPA) A LÉGITÁRSASÁGOK ÚJ STRATÉGIÁJA VESZTESÉGEIK CSÖKKENTÉSÉRE Véget ért az IATA közgyűlése . A veszteségek csökkentésére kidolgozott akciótervet fogadott el a világ 113 légitársaságát tömörítő Nemzetközi Légiforgalmi Társulás, az IATA, 37. közgyűlése, amely csütörtökön fejeződött be a franciaországi Cannes-ban. A cégek elhatározták: a lehető legmesszebbmenőkig csökkenteni kell az üzemeltetési költségeket, s új, „rámenős” marketing- és üzletpolitikával utasokat kell verbuválni a járatokra. A költségek csökkentésére ötpontos tervezetet dolgoztak ki. Először: igyekeznek véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a társaságok egymást alulkínálva próbálnak mind olcsóbb jegyeket kínálni az utazni szándékozóknak. Másodszor: nyomást gyakorolnak a kormányokra, hogy nyújtsanak a számukra kölcsönös adókedvezményeket Harmadszor: sürgetik a kormányokat és a repülőtéri hatóságokat, hogy a repülőtéri használati díjakat és egyéb költségeket igazságosabban osszák meg. Negyedszer:igyekeznek a kormányoktól több közvetlen, s így gazdaságosabb járat beindítására vonatkozó engedélyeket szerezni. Ötödször: Sürgetik a kormányokat, járuljanak hozzá, hogy nettó többletbevételeiket külföldön szabadon átválthassák konvertibilis valutákra. A légitársaságok képviselői megállapodtak, hogy december 2-án rendkívüli ülést tartanak Genfben, az észak-atlanti — Európát az Egyesült Államokkal összekötő — útvonalakon kialakult kaotikus árviszonyok rendezésére. Az északamerikai és az európai városokat összekötő repülőjáratokon ugyanis egyazon napra nem kevesebb, mint 125 különböző díjtétel van érvényben; ezeken az útvonalakon az egymással versengő cégek temérdek járatot közlekedtetnek. Eközben mind alacsonyabb díjakkal próbálnak utasokat szerezni, s az árháború következtében az érintett légitársaságokat csupán az idén eddig 650 millió dollárnyi veszteség érte. Ezzel kapcsolatos a British Airways brit állami légitársaság végrehajtó igazgatójának az a bejelentése is, hogy a cég a következő hónapokban legkevesebb ,10 ezerrel 42 ezerre csökkenti alkalmazottainak számát. Watts elmondta, hogy a BA tavaly 141 millió font sterling veszteséget halmozott fel, s a cég pénzügyi helyzete az idén sem javult. Olyanynyira nem, hogy, korábban még csak 9 ezer fő elbocsátásáról beszéltek, de ma már nem elképzelhetetlen 12 ezer fő „leépítése” sem. Az IATA most véget ért cannes-i ülésszakán egyébként a SWISSAIR svájci légitársaság elnökét, Baltensweilert választották a szövetség elnökévé, aki a távozó Giraudet-nek, az Air France elnökének a helyét foglalja el. Az IATA következő közgyűlését 1982 novemberében, Genfben rendezik meg. (Reuter, AP-D DJ, MTI) • Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi közvetlen telefonbeszélgetésével helyezték hétfőn üzembe a Szovjetunió és India között az új, a troposzférán keresztül megvalósított hírközlési összeköttetést. • Az amerikai mezőgazdasági árak októberben 3,7 százalékkal csökkentek — közölte a Washingtoni mezőgazdasági minisztérium. Az agrárárak az USA-ban 11 hónapja folyamatosan esnek. • A francia bankok december 1-i hatállyal 40-ről 39 órára csökkentették a heti munkaidőt, fizetéscsökkentés nélkül. Az egy évnél régebben dolgozó bankalkalmazottak évi fizetett szabadsága 4-ről 5 hétre nő. Azm JELENTI & Pakisztán kereskedelmi deficitje az előző pénzügyi év 24,9 milliárd rúpiájáról 26,6 milliárd rúpiára nőtt a június 30-án befejeződött 1980—81-es költségvetési évben. A fogyasztói árak emelkedése a két időszak között 10,4 százalékról 13,9 százalékra gyorsult. ma Tajvanban az 1982—85-ös időszakra reálértékben évi 8 százalékos gazdasági növekedést irányoztak elő. A tervezett inflációs ráta évi 7,5 százalék. Közös vállalkozást hoz létre Franciaországban a nyugatnémet MAN és a Volskwagen autógyár az előbbi által készített teherautók forgalmazására. Központunkba felveszünk főiskolát végzett előadói és beruházások pénzügyi lebonyolításában jártas beruházót Jelentkezni lehet: a Fővárosi Ruházati Bolt személyzeti osztályán Budapest V., Mérleg u. 9. Telefon: 172-727. Pályázatot hirdetünk FŐKÖNYVELŐI ÉS PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI állás betöltésére Feltétel: ötéves vezetői, illetőleg szakmai gyakorlat és egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség Jelentkezni lehet a GÉPSZEV munkaügyi osztályán, Felsőpakony Megközelíthető: Pestimréig 54-es autóbuszal, a végállomásig, onnan pedig a pestimrei mozi elől, 6.20-kor induló GÉPSZEV vállalati autóbusszal Csődeljárással fenyegetőzik a British Leyland elnöke Vasárnap éjfélkor — beváltva korábbi fenyegetését — sztrájkba lépett a British Leyland (BL) brit állami autógyár 58 ezer fizikai dolgozója, tiltakozásul az igazgatóság korábbi béremelési ajánlatai ellen. A BL 32—40 telepén áll a munka, s a dolgozók ma szavaznak a vezetőség legújabb, szombat éjjel, 13 órás alkudozás után megszületett legújabb kompromisszumos tervezetéről. A javaslatról mindössze annyit tudni, hogy azt a cég vezetése sokkal inkább egyfajta béketervnek, mint konkrét béremelési ajánlatnak szánja — az egyezményben állítólag nem is szerepelnek számszerű béremelési előirányzatok. (A szakszervezeti bizalmiak tegnap már a javaslatok ellen foglaltak állást.) Korábban a BL vezetősége 3,8 százalékos évi béremelést indítványozott, ezzel szemben a szakszervezetek 17,5 százalékos emelést követeltek. A kibontakozás olyannyira bizonytalanná vált, hogy a cég elnöke, Edwards, nyilatkozatban azzal fenyegetőzött: ha nem jön létre megegyezés, s sztrájkba lépnek a dolgozók, megkezdi a cég felszámolását, kérni fogja a kormánytól a 34 legveszteségesebb üzem bezárását, sőt nem terjeszti elő jövő évre vonatkozó 500 millió font sterlinges fejlesztési hitelkérelmét. A cég sorsa tehát elvben ma dől el. A BL teljes megszüntetése mintegy 1 millióval 4 millióra emelné a munkanélküliek számát, érezhetően visszaesne a szigetország ipari termelése és exportja, s ennek következményeit a kormány aligha vállalja. A BL évek óta veszteségesen dolgozik. A cég 1975 óta összesen mintegy 3 milliárd dollárnyi segélyt kapott akormánytól. Edwards négy éve tartó vezetése alatt a cég alkalmazottainak száma 72 ezerrel apadt, s 20 üzemegységet bezártak. (Reuter, MTI) Lemondott a Volkswagen elnöke Lemondott a nyugatnémet autógyáróriás, a Volkswagen elnöke. Schmücker még júniusban szívrohamot kapott, azóta gyengélkedik. Utódjának kijelölésére november 13-án ül össze a cég öttagú igazgatótanácsa, tanácskozásuk azonban minden bizonnyal formaság lesz. Megfigyelők szerint ugyanis biztosra vehető, hogy a lemondott elnök helyére a Continental Gummswerke AG. 55 éves jelenlegi elnöke, Hahn kerül. Rossz nyelvek szerint Schmücker lemondásának csak egyik oka volt a 60 éves elnök megromlott egészségi állapota. Döntésében az is közrejátszott, hogy az utóbbi időben erősen megingott a Volkswagen anyagi helyzete. Erre utal, hogy Schmücker visszavonulása előtt 10 nappal lemondott a cég egyik leányvállalatának, a Triumph-Adlernak az elnöke, Thomee is. A Triumph-Adlert két évvel ezelőtt Reppezt Thomee kezdeményezésére — vette át a Volkswagen az amerikai Litton Industries Inc.-től, de az átvétel nem hozta meg a várt sikert: az író- és számítógépgyártó részleg hatalmas veszteséget halmozott fel. Mindehhez járult, hogy az idén erősen visszaesett a Volkswagen ■ autóeladásainak száma is, elsősorban a kulcsfontosságú brazil és amerikai piacon. A cég 1976-ban még 677 millió márkás rekordnyereséget könyvelhetett el (az 1974. és 1975. évi veszteségek után,), de a profit ■ 1980-ban az előző évinél már 52 százalékkal kevesebb, 321 millió márka volt A cég az idei év első felében már csak 15 millió márkás nyereségre tudott szert tenni. (Reuter) Japán-iráni tárgyalás a közös petrolkémiai beruházás sorsáról Tokióba érkezett Taheri, az iráni állami petrolkémiai vállalat elnöke, hogy a Bandar Khomeiniben készülő közös japán—iráni petrolkémiai beruházás befejezéséről tárgyaljon. Taheri bizakodóan nyilatkozott az ügyről, véleménye szerint a 3,6 milliárd dolláros beruházás befejezésével kapcsolatos probléma némi erőfeszítéssel és jószándékkal megoldható. Ismeretes, hogy a beruházást Japán részről vezető Mitsui konszern felfüggesztette a munkálatokat a 85 százalékban elkészült kombináton, amely Japán legnagyobb egyedi külföldi beruházása és egyben Irán legnagyobb leendő ipari létesítménye. A japán cég a napokban közölte, hogy tartja magát áprilisban hozott döntéséhez és nem hajlandó több pénzt fektetni a létesítménybe. Ha Irán nem vállalja magára a befejezés költségeit, akkor a Mitsui mérlegelni fogja a beruházás elejtését — hangzott a konszern szóvivőjének nyilatkozata. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG NEHÉZSÉGEK JUGOSZLÁVIA EURHITEL-FELVÉTELÉBEN A kamatfelár nagysága körüli vita késlelteti a megállapodást Jugoszlávia új, 400 millió dolláros eurohitel-felvételének ügyében. A hitelt szervező bankok a londoni bankközi kamatszintet (LIBOR) 1,5 —1,75 százalékkal meghaladó kamatot akarnak elérni, a jugoszláv központi bank azonban ezt túlzottan magasnak tartja, rámutatva, hogy a múlt évben egy hasonló eurohitelt 1,5 százalékos felárral szerveztek a részére, s — mint Bőgője?, a bank Londonban tartózkodó elnöke kijelentette —, „semmi sem indokolja, hogy Jugoszláviát most kedvezőtlenebb elbánásban részesítsék, mint tavaly”. A hitel szervezőinek köréből származó értesülésekből arra lehet következtetni, hogy a bankok — a jugoszláv fizetési mérleg krónikus hiányára általában a kelet-európai országok hitelképessége megítélésében bekövetkezett változásokra hivatkozva — feltehetőleg csak a tervezettnél kisebb összeget lennének hajlandók a tavalyi kamatfeltételekkel Jugoszlávia rendelkezésére bocsátani. A legkevesebb 0,25 százalékponttal kívánják megemelni a felárat a múlt évi hitel terheihez képest, de elképzelhetőnek tartják, hogy Jugoszlávia a szervezési költség emelését választja ehelyett. Bogojev a múlt héten tájékoztatta a hitelösszeg előteremtésében érdekelt bankok képviselőit országa jelenlegi gazdasági helyzetéről és kilátásairól, s a többi között elmondta, hogy Jugoszlávia fizetési mérlege 1983-ra ismét egyensúlyba kerül, s az idén a tervezettnek megfelelő, 1,8 milliárd dollár lesz a hiány. A kormány továbbra is szabályozni kívánja a bevitelt, elsősorban a termelő ágazatok — az energetika, az élelmiszeripar és az exportra termelő ágazatok — importszükségleteit véve figyelembe. Bogojev szerint a szigorú monetáris politika, a költségvetési kiadások lefaragása és a beruházások visszafogása ellenére növekedni fog a gazdaság. A jugoszláv bankember országa jövő évi külföldi hitelfelvételeinek összegét 3,5 milliárd dollárban jelölte meg, az idei 2,2 milliárdos tervvel szemben. A hitelek nagy részét beruházások finanszírozására szánják. __ Jugoszlávia — jelentette be Londonban Bogojev — novemberben nyugatnémet bankokat is fel fog kérni egy eurohitel szervezésére. Az összegről a bankár nem nyilatkozott, a Reuter viszont megjegyzi, hogy Jugoszlávia tavaly mintegy 250 millió dolláros konzorcionális hitelt vett fel nyugatnémet bankok csoportjától. Idén Jugoszlávia összesen 1,8 milliárd dollárt költ kamatfizetésre, jövőre pedig 2,3 milliárd dollár visz el az adósságszolgálat. Bár az ország második éve valutalikviditás-gondokkal küszködik, Bogojev hangoztatta, hogy a tartalékokat két hónap törlesztési szükségleteit kielégítő szinten tartják. Júniusban — jegyzi meg a Reuter — Jugoszlávia devizatartalékai 2,4 milliárd dollárra rúgtak. A bankelnök prognózisa szerint az infláció üteme 1982-ben 15 százalékra csökken a tavalyi 49, illetve az ez évre várt 30—34 százalékról, a GNP pedig 2,5 százalékal nő majd az idei 2,4 százalék után. Belgrádban bejelentették, hogy Bogojevet e héttől Radovan Makic, Jugoszlávia volt bonni nagykövete váltja fel a Jugoszláv Nemzeti Bank elnöki tisztében. A bankelnöki poszton négyévenként van személycsere a szövetségi köztársasáágok közötti rotáció alapján. (Reuter) Gyorsjelentés a bolgár gazdaságról Valamennyi fő mutató tekintetében teljesítették vagy túlteljesítették a bolgár népgazdaság kilenchavi tervét — jelentette az MTI szófiai tudósítója, a bolgár központi statisztikai hivatal adataira hivatkozva. Az ipar a fő nyersanyagokat és energiahordozókat illetően általában túlteljesítette tervét, kivétel ez alól a szénbányászat, ahol 1,5 százalékkal csökkent a termelés a múlt év hasonló időszakához képest. Javult a belső piac ellátása iparcikkekből, de egyes szolgáltatások még nem tudnak lépést tartani az állandóan növekvő szükségletekkel. A mezőgazdaságban a gabonatermesztési előirányzatokat globálisan túlteljesítették — olvasható a tudósításban, amely a begyűjtött gabonamennyiséget nem közli. Nem teljesítették az árpatermesztés tervét. Az építőipar kilenc hónap alatt az éves terv 74,3 százalékát teljesítette, a lakásépítők viszont csupán 45,3 százaléknál tartottak szeptember végén: összesen 33 107 lakást adtak át. A kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához képest 4,6 százalékkal nőtt. (MTI) Kínai-japán hiteltárgyalások Tokióban Kínai kormányküldöttség érkezett pénteken Tokióba, hogy a márciusban végződő 1981—82-es pénzügyi évben folyósítandó japán jenkölcsönről tárgyaljon. A küldöttség várhatóan kifejti, hogy Kínának mekkora kölcsönre van szüksége, s hogy a pénzt milyen fejlesztési célokra kívánja fölhasználni. A tokiói külügyminisztérium azt tervezi, hogy most alapmegállapodásra jut a kínaiakkal a kölcsön összegében és céljában, a végső egyezményt pedig a Tokióban december 15—16-án tartandó kínai—japán miniszteri konferencián írják alá. Ezen a miniszteri értekezleten a két fél várhatóan végső egyezségre jut arról a 300 milliárd jenig terjedő japán kölcsönről is, amelyet az ez évben felfüggesztett paosani acélipari és a taosingi olajvegyipari beruházás folytatásához folyósítana Tokió. (Reuter) VMGGAZMSSG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1939 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közézletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József Nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 81.3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Kínában ismét lehet személyi vagyonbiztosítást kötni A kínai állampolgárok számára ismét lehetővé vált, hogy személyi vagyonbiztosítást kössenek — jelenti, egy pekingi lapra hivatkozva, a Reuter hírügynökség. Ezt a szolgáltatást még 1949-ben megszüntették. A legújabb rendelet szerint 1000 jüan (570 dollár) értékű vagyont természeti katasztrófák ellen, beleértve a tüzet, az árvizet és a földrengést 1,50 jüanért (85 cent) lehet biztosítani, lopás ellen pedig 2 jüanért. A személyi vagyon közé tartozik a ház és berendezése, ruhaneműik, kerékpár és egyéb személyi tárgyak. Vagyonbiztosítást köthetnek továbbá vállalatok és különféle szervezetek is. A kínai biztosító társaság tavaly több mint 60 millió jüan (34 millió dollár), jövedelmet könyvelhetett el. (Reuter)