Világgazdaság, 1981. november (13. évfolyam, 209/3210-227/3228. szám)

1981-11-03 / 209. (3210.) szám

2 , 1981. NOVEMBER 3. BRANDT CSALÓDÁSSAL FOGADTA A CAMCOIMI EREDMÉNYEKET Brandt, a nyugatnémet szociál­demokraták elnöke, aki egyszers­mind az Észak—Dél bizottságot is vezeti, nyilatkozott Cancúnról a Frankfurter Rundschaunak. „Az első reakcióm a csalódottság volt” — idézi Brandtot a Reuter tudósítója. De utóbb meggondolkoz­­tatta, hogy barátai, akik Cancúnban jelen voltak, azt tanácsolták: ne fe­jezze ki túl határozottan a csaló­dottságát. Ezek a cancúni csúcsot pozitívabban értékelik, mint ahogy az­ a tudósítások alapján indokolt lenne. Három napirendi pontban remélt több haladást — közölte Brandt. Ezek közül is a legfontosabb lett volna az élelmiszer gyorssegély­program kidolgozása a legszegé­nyebb országok számára. De csak annyi haladás látható, hogy tisztá­zódtak az álláspontok; elfogadottá vált, hogy a hangsúlyt az élelmi­szertermelés fokozására kell helyez­ni a harmadik világ országaiban, az élelmiszersegély csak másod­rendű összetevő a kérdés megoldá­sában. Ne­m mutatkozott akkora előrehaladás az új világgazdasági rendet kimunkáló globális tárgyalá­sok vonatkozásában sem, mint ahogy azt az Észak—Dél bizottság elvárta volna, és az sem tekinthető kielégí­tőnek, ahogy Cancúnban a legsze­gényebb fejlődő országok energia­­számlájának, illetve fizetésimérleg­­problémáinak rendezésével foglal­koztak. Brandt közölte, hogy bizottsága rövidesen új jelentést tesz közzé, s ebben a pénzügyi segélyek folyósí­tásának módjaira, és a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjára tesz javaslatot. (Reuter, DPA) A LÉGITÁRSASÁGOK ÚJ STRATÉGIÁJA VESZTESÉGEIK CSÖKKENTÉSÉRE Véget ért az IAT­A közgyűlése . A veszteségek csökkentésére ki­dolgozott akciótervet fogadott el a világ 113 légitársaságát tömörítő Nemzetközi Légiforgalmi Társulás, az IATA, 37. közgyűlése, amely csütörtökön fejeződött be a fran­ciaországi Cannes-ban. A­ cégek el­határozták: a lehető legmesszebb­menőkig csökkenteni kell az üze­meltetési költségeket, s új, „ráme­nős” marketing- és üzletpolitikával utasokat kell verbuválni a járatok­ra. A költségek csökkentésére öt­pontos tervezetet dolgoztak ki. Először: igyekeznek véget vetni an­nak a gyakorlatnak, hogy a társa­ságok egymást alulkínálva próbál­nak mind olcsóbb jegyeket kínál­ni az utazni szándékozóknak. Má­sodszor: nyomást gyakorolnak a kormányokra, hogy nyújtsanak a számukra kölcsönös adókedvezmé­nyeket Harmadszor: sürgetik a kormányokat és a repülőtéri ható­ságokat, hogy a repülőtéri haszná­lati díjakat és egyéb költségeket igazságosabban osszák meg. Ne­gyedszer:­­igyekeznek a­ kormányok­tól több közvetlen, s így gazdasá­gosabb járat beindítására vonatko­zó engedélyeket szerezni. Ötödször: Sürgetik a kormányokat, járuljanak hozzá, hogy nettó többletbevételei­ket külföldön szabadon átválthas­sák konvertibilis valutákra. A légitársaságok képviselői meg­állapodtak, hogy december 2-án rendkívüli ülést tartanak Genfben, az észak-atlanti — Európát az Egyesült Államokkal összekötő — útvonalakon kialakult kaotikus ár­viszonyok rendezésére. Az észak­amerikai és az európai városokat összekötő repülőjáratokon ugyanis egyazon napra nem kevesebb, mint 125 különböző díjtétel van érvény­ben; ezeken az útvonalakon az egymással versengő cégek temérdek járatot közlekedtetnek. Eközben mind alacsonyabb díjakkal próbál­nak utasokat szerezni, s az árhábo­rú következtében az érintett légi­­társaságokat csupán az idén eddig 650 millió dollárnyi veszteség érte. Ezzel kapcsolatos a British Airways brit állami légitársaság végrehajtó igazgatójának az a bejelentése is, hogy a cég a következő hónapokban legkevesebb ,10 ezerrel 42 ezerre csökkenti alkalmazottainak számát. Watts elmondta, hogy a BA tavaly 141 millió font sterling veszteséget halmozott fel, s a cég pénzügyi hely­zete az idén sem javult. Olyany­­nyira nem, hogy, korábban még csak 9 ezer fő elbocsátásáról beszéltek, de ma már nem elképzelhetetlen 12 ezer fő „leépítése” sem. Az IATA most véget ért cannes-i ülésszakán egyébként a SWISSAIR svájci légitársaság elnökét, Baltens­­weilert választották a szövetség el­nökévé, aki a távozó Giraudet-nek, az Air France elnökének a helyét foglalja el. Az IATA következő köz­gyűlését 1982 novemberében, Genf­ben rendezik meg. (Reuter, AP-D­ DJ, MTI) • Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi közvetlen telefonbeszélgeté­sével helyezték hétfőn üzembe a Szovjetunió és India között az új, a troposzférán keresztül megvalósí­tott hírközlési összeköttetést. • Az amerikai mezőgazdasági árak októberben 3,7 százalékkal csökken­tek — közölte a Washingtoni me­zőgazdasági minisztérium. Az ag­rárárak az USA-ban 11 hónapja fo­lyamatosan esnek. • A francia bankok december 1-i hatállyal 40-ről 39 órára csökkentet­ték a heti munkaidőt, fizetéscsök­kentés nélkül. Az egy évnél régeb­ben dolgozó bankalkalmazottak évi fizetett szabadsága 4-ről 5 hétre nő. Azm JELENTI & Pakisztán kereskedelmi deficit­je az előző pénzügyi év 24,9 mil­liárd rúpiájáról 26,6 milliárd rúpiá­ra nőtt a június 30-án befejeződött 1980—81-es költségvetési évben. A fogyasztói árak emelkedése a két időszak között 10,4 százalékról 13,9 százalékra gyorsult. ma Tajvanban az 1982—85-ös idő­szakra reálértékben évi 8 százalé­kos gazdasági növekedést irányoz­tak elő. A tervezett inflációs ráta évi 7,5 százalék.­­ Közös vállalkozást hoz létre Franciaországban a nyugatnémet MAN és a Volskwagen autógyár az előbbi által készített teherautók forgalmazására. Központunkba felveszünk főiskolát végzett előadói és beruházások pénzügyi lebonyolításában jártas beruházót Jelentkezni lehet: a Fővárosi Ruházati Bolt személyzeti osztályán Budapest V., Mérleg u. 9. Telefon: 172-727. Pályázatot hirdetünk FŐKÖNYVELŐI ÉS PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI állás betöltésére Feltétel: ötéves vezetői, illetőleg szakmai gyakorlat és egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség Jelentkezni lehet­ a GÉPSZEV munkaügyi osztályán, Felsőpakony Megközelíthető: Pestimréig 54-es autóbuszal, a végállomásig, onnan pedig a pestimrei mozi elől, 6.20-kor induló GÉPSZEV vállalati autóbusszal Csődeljárással fenyegetőzik a British Leyland elnöke Vasárnap éjfélkor — beváltva ko­rábbi­ fenyegetését — sztrájkba lé­pett a British Leyland (BL) brit állami autógyár 58 ezer fizikai dol­gozója, tiltakozásul az igazgatóság korábbi béremelési ajánlatai ellen. A BL 32—40 telepén áll a munka, s a dolgozók ma szavaznak a ve­zetőség legújabb, szombat éjjel, 13 órás alkudozás után megszületett legújabb kompromisszumos terve­zetéről. A javaslatról mindössze annyit tudni, hogy azt a cég veze­tése sokkal inkább egyfajta béke­tervnek, mint konkrét béremelési ajánlatnak szánja — az egyez­ményben állítólag nem is szerepel­nek számszerű béremelési előirány­zatok. (A szakszervezeti bizalmiak tegnap már a javaslatok ellen fog­laltak állást.) Korábban a BL veze­tősége 3,8 százalékos évi béremelést indítványozott, ezzel szemben a szakszervezetek 17,5 százalékos emelést követeltek. A kibontakozás olyannyira bizonytalanná vált, hogy a cég elnöke, Edwards, nyilatkozat­ban azzal fenyegetőzött: ha nem jön létre megegyezés, s sztrájkba lép­nek a dolgozók, megkezdi a cég felszámolását, kérni fogja a kor­mánytól a 34 legveszteségesebb üzem bezárását, sőt nem terjeszti elő jövő évre vonatkozó 500 millió font sterlinges fejlesztési hitelké­relmét. A cég sorsa tehát elvben ma dől el. A BL teljes megszünte­tése mintegy 1 millióval 4 millióra emelné a munkanélküliek számát, érezhetően visszaesne a szigetor­szág ipari termelése és exportja, s ennek következményeit a kormány aligha vállalja. A BL évek óta veszteségesen dol­gozik. A cég 1975 óta összesen mintegy 3 milliárd dollárnyi se­gélyt kapott a­­kormánytól. Edwards négy éve tartó vezetése alatt a cég alkalmazottainak száma 72 ezerrel apadt, s 20 üzemegységet bezártak. (Reuter, MTI) Lemondott a Volkswagen elnöke Lemondott a nyugatnémet autó­gyáróriás, a Volkswagen elnöke. Schmücker még júniusban szívro­hamot kapott, azóta gyengélkedik. Utódjának kijelölésére november 13-án ül össze a cég öttagú igazgató­­tanácsa, tanácskozásuk azonban minden bizonnyal formaság lesz. Megfigyelők szerint ugyanis biztosra vehető, hogy a lemondott elnök he­lyére a Continental Gummswerke AG. 55 éves jelenlegi elnöke, Hahn kerül. Rossz nyelvek szerint Schmücker lemondásának csak egyik oka volt a 60 éves elnök megromlott egészsé­gi állapota. Döntésében az is közre­játszott, hogy az utóbbi időben erő­sen megingott a Volkswagen anyagi helyzete. Erre utal, hogy Schmücker visszavonulása előtt 10 nappal le­mondott a cég egyik leányvállalatá­nak, a Triumph-Adlernak az elnöke, Thomee is. A Triumph-Adlert két évvel ezelőtt R­eppezt Thomee kez­deményezésére — vette át a Volks­wagen az amerikai Litton Industries Inc.-től, de az átvétel nem hozta meg a várt sikert: az író- és számí­­­tógépgyártó részleg hatalmas veszte­séget halmozott fel. Mindehhez járult, hogy az idén erősen visszaesett a Volkswagen ■ autóeladásainak száma is, elsősor­ban a kulcsfontosságú brazil és ame­­­rikai piacon. A cég 1976-ban még 677 millió márkás rekordnyereséget­­ könyvelhetett el (az 1974. és 1975.­­ évi veszteségek után,), de a profit ■ 1980-ban az előző évinél már 52 szá­­­zalékkal kevesebb, 321 millió márka volt A cég az idei év első felében már csak 15 millió márkás nyere­ségre tudott szert tenni. (Reuter) Japán-iráni tárgyalás a közös petrolkémiai beruházás sorsáról Tokióba érkezett Taheri, az iráni állami petrolkémiai vállalat elnöke, hogy a Bandar Khomeiniben készü­lő közös japán—iráni petrolkémiai beruházás befejezéséről tárgyaljon. Taheri bizakodóan nyilatkozott az ügyről, véleménye szerint a 3,6 mil­liárd dolláros beruházás befejezésé­vel kapcsolatos probléma némi erő­feszítéssel és jószándékkal megold­ható. Ismeretes, hogy a beruházást Ja­pán részről vezető Mitsui konszern felfüggesztette a munkálatokat a 85 százalékban elkészült kombináton, amely Japán legnagyobb egyedi külföldi beruházása és egyben Irán legnagyobb leendő ipari létesítmé­nye. A japán cég a napokban kö­zölte, hogy tartja magát áprilisban hozott döntéséhez és nem hajlandó több pénzt fektetni a létesítmény­be. Ha Irán nem vállalja magára a befejezés költségeit,­ ak­kor a Mit­sui mérlegelni fogja a beruházás elejtését — hangzott a konszern szóvivőjének nyilatkozata. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG NEHÉZSÉGEK JUGOSZLÁVIA EURHITEL-FELVÉTELÉBEN A kamatfelár nagysága körüli vita késlelteti a megállapodást Ju­goszlávia új, 400 millió dolláros eurohitel-felvételének ügyében. A hitelt szervező bankok a londoni bankközi kamatszintet (LIBOR) 1,5 —1,75 százalékkal meghaladó ka­matot akarnak elérni, a jugoszláv központi bank azonban ezt túlzot­tan magasnak tartja, rámutatva, hogy a múlt évben egy hasonló eurohitelt 1,5 százalékos felárral szerveztek a részére, s — mint Bő­gője?­, a bank Londonban tartóz­kodó elnöke kijelentette —, „sem­mi sem indokolja, hogy Jugoszláviát most kedvezőtlenebb elbánásban ré­szesítsék, mint tavaly”. A hitel szervezőinek köréből származó értesülésekből arra lehet következtetni, hogy a bankok — a jugoszláv fizetési mérleg krónikus hiányára általában a kelet-európai országok hitelképessége megítélésé­ben bekövetkezett változásokra hi­vatkozva — feltehetőleg csak a ter­vezettnél kisebb összeget lennének hajlandók a tavalyi kamatfeltéte­lekkel Jugoszlávia rendelkezésére bocsátani. A legkevesebb 0,25 száza­lékponttal kívánják megemelni a felárat a múlt évi hitel terheihez képest, de elképzelhetőnek tartják, hogy Jugoszlávia a szervezési költ­ség emelését választja ehelyett. Bogojev a múlt héten tájékoztat­ta a hitelösszeg előteremtésében ér­dekelt bankok képviselőit országa jelenlegi gazdasági helyzetéről és kilátásairól, s a­­ többi között el­mondta, hogy Jugoszlávia fizetési mérlege 1983-ra ismét egyensúlyba kerül, s az idén a tervezettnek meg­felelő, 1,8 milliárd dollár lesz a hiány. A kormány továbbra is sza­bályozni kívánja a bevitelt, elsősor­ban a termelő ágazatok — az ener­getika, az élelmiszeripar és az ex­portra termelő ágazatok — import­szükségleteit véve figyelembe. Bo­gojev szerint a szigorú monetáris politika, a költségvetési kiadások le­faragása és a beruházások vissza­fogása ellenére növekedni fog a gazdaság. A jugoszláv bankember országa jövő évi külföldi hitelfelvételeinek összegét 3,5 milliárd dollárban je­lölte meg, az idei 2,2 milliárdos tervvel szemben. A hitelek nagy ré­szét beruházások finanszírozására szánják. __ Jugoszlávia — jelentette be Lon­donban Bogojev — novemberben nyugatnémet bankokat is fel fog kérni egy eurohitel szervezésére. Az összegről a bankár nem nyilat­kozott, a Reuter viszont megjegyzi, hogy Jugoszlávia tavaly mintegy 250 millió dolláros konzorcionális hitelt vett fel nyugatnémet bankok csoportjától. Idén Jugoszlávia összesen 1,8 milliárd dollárt költ kamatfizetés­re, jövőre pedig 2,3 milliárd dol­­lár visz el az adósságszolgálat. Bár az ország második éve valutalik­­viditás-gondokkal küszködik, Bogo­jev hangoztatta, hogy a tartaléko­kat két hónap törlesztési szükség­leteit kielégítő szinten tartják. Jú­niusban — jegyzi meg a Reuter — Jugoszlávia devizatartalékai 2,4 mil­­­liárd dollárra rúgtak. A bankelnök prognózisa szerint az infláció üteme 1982-ben 15 száza­lékra csökken a tavalyi 49, illetve az ez évre várt 30—34 százalékról, a GNP pedig 2,5 százalékal nő majd az idei 2,4 százalék után. Belgrádban bejelentették, hogy Bogojevet e héttől Radovan Makic, Jugoszlávia volt bonni nagykövete váltja fel a Jugoszláv Nemzeti Bank elnöki tisztében. A bankelnö­ki poszton négyévenként van sze­mélycsere a szövetségi köztársasá­á­gok közötti rotáció alapján. (Reu­ter) Gyorsjelentés a bolgár gazdaságról Valamennyi fő mutató tekinteté­ben teljesítették vagy túlteljesítet­ték a bolgár népgazdaság kilencha­­vi tervét — jelentette az MTI szó­fiai tudósítója, a bolgár központi statisztikai hivatal adataira hivat­kozva. Az ipar a fő nyersanyagokat és energiahordozókat illetően álta­lában túlteljesítette tervét, kivétel ez alól a szénbányászat, ahol 1,5 százalékkal csökkent a termelés a múlt év hasonló időszakához ké­pest. Javult a belső piac ellátása ipar­cikkekből, de egyes szolgáltatások még nem tudnak lépést tartani az állandóan növekvő szükségletekkel. A mezőgazdaságban a gabonater­mesztési előirányzatokat globálisan túlteljesítették — olvasható a tudó­sításban, amely a begyűjtött gabo­namennyiséget nem közli. Nem tel­jesítették az árpatermesztés tervét. Az építőipar kilenc hónap alatt az éves terv 74,3 százalékát telje­sítette, a lakásépítők viszont csu­­pán­ 45,3 százaléknál tartottak szep­tember végén: összesen 33 107 la­kást adtak át. A kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához ké­pest 4,6 százalékkal nőtt. (MTI) Kínai-japán hiteltárgyalások Tokióban Kínai kormányküldöttség érkezett pénteken Tokióba, hogy a március­ban végződő 1981—82-es pénzügyi évben folyósítandó japán jenköl­­csönről tárgyaljon. A küldöttség vár­hatóan kifejti, hogy Kínának mek­kora kölcsönre van szüksége, s hogy a pénzt milyen fejlesztési célokra kívánja fölhasználni. A tokiói kül­ügyminisztérium azt tervezi, hogy most alapmegállapodásra jut a kí­naiakkal a kölcsön összegében és céljában, a végső egyezményt pedig a Tokióban december 15—16-án tar­tandó kínai—japán miniszteri kon­ferencián írják alá. Ezen a miniszteri értekezleten a két fél várhatóan végső egyezségre jut arról a 300 milliárd jenig terje­dő japán kölcsönről is, amelyet az ez évben felfüggesztett paosani acél­ipari és a taosingi olajvegyipari be­ruházás folytatásához folyósítana Tokió. (Reuter) VMGGAZMSSG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1939 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közézletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József Nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 81.3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Kínában ismét lehet személyi vagyonbiztosítást kötni A kínai állampolgárok számára ismét lehetővé vált, hogy személyi vagyonbiztosítást kössenek — je­lenti, egy pekingi lapra hivatkozva, a Reuter hírügynökség. Ezt a szol­gáltatást még 1949-ben megszüntet­ték. A legújabb rendelet szerint 1000 jüan (570 dollár) értékű va­gyont természeti katasztrófák el­len, beleértve a tüzet, az árvizet és a földrengést 1,50 jüanért (85 cent) lehet biztosítani, lopás ellen pedig 2 jüanért. A személyi va­gyon közé tartozik a ház és beren­dezése, ruhaneműik, kerékpár és egyéb személyi tárgyak. Vagyon­biztosítást köthetnek továbbá vál­lalatok és különféle szervezetek is. A kínai biztosító társaság tavaly több mint 60 millió jüan (34 millió dollár), jövedelmet könyvelhetett el. (Reuter)

Next