Világgazdaság, 1981. december (13. évfolyam, 228/3229-246/3247. szám)
1981-12-01 / 228. (3229.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK TORGGAZDSSÍIAA 1981. DECEMBER 1., KEDD XIII. ÉVFOLYAM, 228. (3229.) SZÁM Csao Ce-jang elégedett beszámolója GAZDASÁGI KÉRDÉSEKET VITAT MEG A KÍNAI PARLAMENT A vártnál jobb gazdasági eredményeket hozott Kínában a kiigazítási program, a növekedés az idén eléri a 3 százalékot, egészségesen változott a nehéz- és a könnyűipar aránya, számottevően csökkent a költségvetési deficit, rekordtermés várható a mezőgazdaságban. Így jellemezte az 1981-es népgazdasági évet Csao Ce-jang miniszterelnök a parlament hétfőn kezdődött ülésszakán. A kínai országos népi gyűlés évente egyszer ülésezik, napirendjén ezúttal döntően gazdasági kérdések szerepelnek, tükrözve egyszersmind a hatalmi erőviszonyok viszonylagos megszilárdulását. Dörgő tapssal fogadta a kínai parlament 3202 küldötte Csao Cejang miniszterelnök bejelentését, hogy sikerül az idei tervet teljesíteni. Pekingben hétfőn nyílt meg az országos népi gyűlés, a parlament idei ülésszaka, amely várhatóan legalább 10 napig tart. Ezen a résztvevők áttekintik az idei és a jövő évi népgazdasági tervet, az 1981—85-ös ötéves tervről azonban állítólag nem lesz szó, mert a program még nem készült el. Az ülésszakon a tervek szerint elfogadják a külföldi vállalatok adózására és szerződéseik kötésére vonatkozó törvényt. Ez lényegesen megkönnyíti a külföldi vállalatok kínai beruházásait, amelyek most elsősorban az olajkitermelésben váltak sürgőssé. Megfigyelők szerint személycserékre nem kerül sor, olyan fordulatra pedig, mint a tavalyi ülésszakon, amikor a miniszterelnöki székben Hua Kuo-fenget Csao Ce-jang váltotta fel, semmiképpen sem lehet számítani. A miniszterelnök hétfőn kezdte el gazdasági beszámolóját, amely még ma is folytatódik, s utána hangzik el a pénzügyminiszter, Vang Ping- csian költségvetési jelentése. Ideológiai hangsúlyoktól mentes beszédét a miniszterelnök a kiigazítási program elemzésével indította. Elmondta, hogy ez a program a vártnál hosszabb lesz, legalább még 5 évet vesz igénybe, s átfogóbb is lesz a tervezettnél. A kiigazítási program keretében — mondotta Csao — 1,5milliárd dollár értékű külföldi nehézipari üzletet mondtak fel vagy halasztottak későbbre, ennek ellenére a kormány továbbra is ösztönzi a külkereskedelmet, a Kínába irányuló külföldi beruházásokat és a legkorszerűbb technológia importját. Eddig a kiigazítás a nehéz- és a könnyűipar arányainak megváltoztatását érintette, de — hangsúlyozta a miniszterelnök — ki fog terjedni a gazdaság irányítására, a vállalkozás jellegére és színvonalára, továbbá az egész gazdaság szerkezetének megváltoztatására. A nehézipar súlyának visszaszorításával a beruházások 38 milliárd jüanra (22,1 milliárd dollár) csökkentek az idén a tavalyi 53,9 milliárd jüanról (31,3 milliárd dollár). A beruházások sokkal hatékonyabbá váltak, a tervek szerint az idén üzembe álló beruházások több mint 90 százaléka valóban meg is kezdi működését. „Ilyen eredményt évek óta nem sikerült elérnünk” — mondotta örömmel. Azzal, hogy a beruházások hatékonyabbá váltak, sikerült a költségvetés hiányát is csökkenteni, a deficit az idén 2,7 milliárd jüanra (1,6 milliárd dollár) zsugorodik a tavalyi 13 milliárd jüanról (több mint 7 milliárd dollár). Az idei beruházások jórésze a könnyű- és a textiliparba irányult, a rangsorban az energetika, az építőipar, a szállítás és a távközlés következik. A korábbinál több pénzt fordítottak oktatásra, kulturális és egészségügyi kiadásokra. A hangsúlyváltozások következtében a könnyű- és a textilipar az idén 12 százalékkal növeli termelési értékét, a nehézipari termelés viszont 5 százalékkal csökkent. A miniszterelnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nehézipar termelése az utóbbi negyedévben növekedni kezdett. Csao Ce-jang beszámolt a fogyasztási cikkek termelésének gyors növekedéséről is, amely, mint mondotta, összhangban van a kormánynak az életszínvonal növelésére irányuló erőfeszítéseivel. A kiigazítási program rövidesen kiterjed az ipar és a mezőgazdaság közötti arányok megváltoztatására. Csao Ce-jang a mezőgazdaságról elmondta, hogy az idei súlyos árvizek és szárazság ellenére a gabonatermés valószínűleg megközelíti az 1979-es 332 millió tonnás rekordot, a Kínai Népköztársaság fennállása óta az idén számítanak a második legjobb terméseredményre. Csúcsot dönt a gyapottermés is, meghaladja a tavalyi 2,7 millió tonnás eredményt. Az olajosmagvak termése 17 százalékkal haladja meg a tavalyi 7,7 millió tonnát. A cukornádtermés is 10 százalékkal nagyobb lesz a tavalyinál. Jóllehet a mezőgazdaságban nagyobb szabadságot adtak a magánkezdeményezésnek — hangoztatta a miniszterelnök —, Peking továbbra is a föld kollektív tulajdonát tekinti mezőgazdasági politikája alapjának. A miniszterelnök részletesen szólt az olajtermelésről. Cáfolta azokat a nyugati szakértői jelentéseket, amelyek szerint a kínai olajtermelés csökkenőben van, s amíg a ' 80-as évek végéig a kontinentális talapzat készleteinek kitermelése meg nem kezdődik, addig Kína nettó olajimportőrré válik. „Mindenkit biztosíthatok, hogy ez a helyzet nem fog előállni” — mondotta Csao, és hozzátette, hogy a következő néhány évben a termelést a jelenlegi évi 100 millió tonnás szinten, kívánják tartani, és a lehetőségekhez képest a legnagyobb összegű tőkét fektetik be az új mezők kitermelésébe. A vizsgálatok szerint hatalmas olajkészletek vannak a Pohai-öbölben és a Peipu-öbölben. A miniszterelnök megismételte kormánya döntését, hogy a „nagyon közeli jövőben” versenytárgyalásokat hirdet a kontinentális olajkészletek kitermelésében való részvételre. Megfigyelők szerint a tendereket már az év végén vagy a jövő év elején megkezdik. „Kevés ország van a világon — fejtegette parlamenti beszédében a miniszterelnök —, amely annyi olajat termel, mint Kína (termelése a szovjet olajtermelés egyhatodának felel meg), de a kínai olaj 40 százalékát fűtőanyagként elégetik. Ezt az arányt csökkenteni kell, az olajat exportcélokra kell fordítani, illetve belföldön kell feldolgozni, ezért Kína a jövőben nagyobb súlyt kíván helyezni a szénbányászat fejlesztésére, és jobban hasznosítani kívánja vízenergiáját is.” A miniszterelnök csak érintette a külkereskedelem kérdéseit, annyit mondott, hogy a múlt évhez képest az áruforgalom jelentősen növekedett. Tavaly az import 29,1 milliárd jüan volt, az export 27,2 milliárdnyi, azaz a mérleget 1,9 milliárdos deficittel zárták. A kínai statisztikai hivatal adatai szerint 1981 első 9 hónapjában 590 millió dolláros aktívumot értek el, az export 13,5 százalékkal, az import pedig 9,9 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Csao a kedvező eredményeket annak tulajdonítja, hogy a kínai gazdaság az állandó növekedés szakaszába lépett, a növekedés üteme az idén eléri a 3 százalékot. F. Zs. , Új földgázlelőhely Kazahsztánban Szovjet geológusok új, jelentős földgázleletre bukkantak Kazahsztán nyugati részén, az Ural déli lábánál — jelentette a TASZSZ. A készlet nagyságáról nem számol be a jelentés. Szovjet források szerint az ország földgázkészletei 200 000 milliárd köbméterre rúgnak. A kitermelés a múlt évben 435 milliárd köbméter volt, az 1985. évi terv pedig 630 milliárd köbméter. (AFP) NAPRÓL NAPRA - TÖBB TERÜLETEN ELŐNYÖS LEHETŐSÉG ADÓDIK MAGYAR VÁLLALATOK SZÁMÁRA az átmenetileg kihasználatlan lengyel ipari kapacitások bérmunka-megbízásokkal való kitöltésére. (3. oldal) + EGYELŐRE NEM ESNEK A SERTÉSHÚSÁRAK AZ EGKBAN, de a magas kamatok miatt a húskészletek nem nőnek jelentősen. (8. oldal) -f ÁTALAKÍTOTTÁK A JAPÁN KORMÁNYT, a legfőbb feladat a kereskedelmi aktívum lefaragása. (2. oldal) -f ÉLEZŐDNEK A BELSŐ FESZÜLTSÉGEK SZUDÁNBAN. A gazdaság katasztrofális helyzetben van, kiújult a déli és az északi tartományok korábbi ellentétet (5. oldal) + A FÓRUM BUDAPEST SZÁLLODA MEGNYITÁSÁT KÖVETŐEN a jövő évtől kezdve 70 millió forintos beruházással korszerűsítik a Duna-Intercontinental szállót. (3, ■qldal) - DRÁGUL AZ ÁTHALADÁS A SZUEZI-CSATORNÁN, január 1-től 1—10 százalékkal magasabbak lesznek a tranzitdíjak. (8. oldal) + FRANCIA—ALGÉRIAI CSÚCSTALÁLKOZÓ KEZDŐDÖTT Algírban. A megbeszéléseken szó lesz a franciák által vásárolt földgáz áráról is. (2. oldal) + MEGINGOTT A BRIT PAPÍRGYÁRAK POZÍCIÓJA, termelésük csökkent, sok üzemet bezártak, az importverseny erősödik. (6. oldal) + KANADÁBAN EGYELŐRE ELHALASZTOTTÁK A FELDOLGOZÓIPAR KANADAIZÁLÁSÁT. Québec miniszterelnöke nem írta alá az alkotmányhonosítási egyezményt. (4. oldal) Az EGB a kelet—nyugati kereskedelemről A világkereskedelem reálértékben a múlt évben csupán 2 százalékkal nőtt, 20 év óta a legalacsonyabb ütemben — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kelet—nyugati kereskedelemmel foglalkozó legújabb jelentése. Bár folyó áron számolva 20 százalékkal, kerek 2000 milliárd dollárra nőtt a forgalom, az emelkedés túlnyomórészt az árak nagyfokú növekedésének tulajdonítható. Az idei évre az EGB szakértői a tavalyinál is mérsékeltebb forgalomnövekedésre számítanak, s nem tartják valószínűnek, hogy a világkereskedelem a közeljövőben ismét élénkülésnek indulna.. A szocialista országok tőkés adósságállománya az év végére meghaladja a 80 milliárd dollárt — jósolja az EGB jelentése. Az adósságok, amelyek túlnyomó része az európai KGST-országokra jut, s csupán kis hányada a Szovjetunióra, az 1979. évi 64 milliárd dollárról a múlt év végére 73 milliárdra emelkedtek. A jelentés nem részletezi a tartozások országonkénti megoszlását, a Reuter hírügynökség azonban emlékeztet rá, hogy Lengyelország egymaga 25,7 milliárd dollárral tartozik a Nyugatnak. A tőkés hitelpiacokon kialakult rekordmagaságú kamatlábak arra kényszerítették a szocialista országokat, hogy kevesebb új hitelt vegyenek fel és fokozottabban támaszkodjanak deviza- és aranytartalékaikra. A Szovjetunió például idén csaknem kétszeresére növelte aranyeladásait. A jelentés megemlíti, hogy az utóbbi években a kelet-nyugati kereskedelem struktúrájában komoly változások mentek végbe: miközben a szocialista országok erőteljesen kiszélesítették élelmiszerimportjukat, a tőkésországok vásárlásainak súlypontja mindinkább az energiaszektorra tevődött át. A tőkésországok Szovjetunióba irányuló exportjában például a mezőgazdasági cikkek súlya az 1971—75. közötti 14,3 százalékról a múlt évre 18 százalékra nőtt, miközben a Szovjetunióból származó kőolaj-, földgáz-, villamos-, áram- és más energiahordozó-importjuk aránya összes vásárlásaikon belül 43 százalékról 66 százalékra emelkedett. (Reuter) Szovjet—japán hitelügylet A Szovjetunió és Japán képviselői vasárnap Tokióban jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek alapján a tokiói Export—Import Bank mintegy 80 milliárd jen összegű hitelt nyújt nagy átmérőjű acélcsövek exportjának finanszírozására. A futamidő legfeljebb 5 év, s a hitelt 8 százalék körüli kamattal folyósítják — közölte a bank szóvivője, közelebbi részleteket azonban nem mondott. Mint az AP-DJ jelentése megállapítja, az említett kamat alacsonyabb, mint amennyit az OECD jelenlegi exporthitel irányvonalai ajánlanak. Ezek ugyanis Japánnak legalább 9,25 százalékos kamat felszámítását tanácsolják mindenfajta exporthitel esetében. Az Eximbanknál azzal védték a 8 százalékos kamatot, hogy az összhangban áll az OECD korábbi irányvonalaival. A csőszállításokra vonatkozó tárgyalásokat még az új irányvonalak érvénybelépése, november 16-a előtt elkezdték, ezért az ügyletre Tokió szerint a korábbi ajánlásokat tekintették irányadónak. A hitelösszegből 700 ezer tonna acélcső szállítását finanszírozzák a következő japán pénzügyi év kezdetétől, 1982. áprilisától. A csöveket a Nippon Steel, a Nippon Kokari, a Sumitomo és a Kawasaki szállítja. Elsősorban nagy átmérőjű csövekről van szó, amelyekből a folyó pénzügyi évben japán cégek 750 ezer tonnát adtak el a Szovjetuniónak. A Szovjetunió és Japán kereskedelmi kapcsolatai a tavalyi megtorpanás után idén ismét aktívabbá váltak — írja moszkvai tudósítónk. A szovjet statisztikai adatok szerint az év első felében a kétoldalú forgalom értéke 1,57 milliárd rubel volt, ezen belül a szovjet export 406 millió, az import pedig 1,17 milliárd rubel. Tokióban egyébként Maekava Kavasio néven új vállalatot alapított két japán cég a Szovjetunióval folytatott gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése céljából. Az egyik alapító a Kawasaki csoporthoz tartozik. A vállalat szeretné már a közeljövőben elérni az évi 20 milliárd jen értékű forgalmat. Sem a költségvetésben, sem a mezőgazdasági politikában... ...nem tudtak megegyezni a londoni csúcsértekezleten Amiként előrelátható volt, a Közös Piac londoni csúcskonferenciáján az állam- és kormányfők nem tudtak dűlőre jutni sem a költségvetés reformjának sem a mezőgazdasági politika újraforgalmazásának kérdésében. E szerint az NSZK és Nagy-Britannia továbbra is nagyobb összegeket fizet be a közös kasszába, mint amennyit onnan kapni fog, és az EGK-országokban folytatódik a mezőgazdasági fölöslegek termelését ösztönző nagyarányú szubvencionálása. A tanácskozás után Mitterrand négy fontos pontot említett, amelyekben elmaradt a megegyezés; ezek: a tejtermelők szubvencióinak problémája, a dél-európai zöldség- és gyümölcstermelés támogatásának kérdése, a mezőgazdasági kiadásokreformja és a brit költségvetési terhek egy részének visszatérítése. Az értekezlet utáni sajtóértekezleten a résztvevők mégis kompromisszumról beszéltek, és ezt arra alapozták, hogy haladást értek el a regionális és a szociális politika összehangolásában, ami jel arra nézve, hogy az érdeklődés kezd eltolódni a gazdasági politikáról az ipari politikára. Csupán az a bökkenő, hogy a regionális politika felhasználására hivatott összegeket nem lehetaddig igénybe venni, amíg a költségvetésre vonatkozó megegyezést nem sikerül tető alá hozni. A vitás ügyeket átutalták a külügyminiszterek hatáskörébe, megbízva őket, hogy a megoldatlan problémákra még az év vége kompromisszumot dolgozzanak ki. A csúcson ezúttal első ízben részt vevő görög miniszterelnök, Papandreu azt mondotta: nem hiszi, hogy Görögország az EGK tagja marad. A megfigyelők azonban a görög tagság kérdését összefüggésbe hoznák a mediterrán országok agrárproblémáinak közös piaci rendezésével és úgy vélik, hogy ennek keretében Görögországnak talán kedvezőbb feltételeket biztosítanak majd. A dél-európai agrártermelés problémáit hamarosan tisztázni kell, tekintettel a közelgő spanyol csatlakozásra. (Reuter) Amerikai javaslatok a karib-tengeri országoknak A latin-amerikai és karib-tengeri országok, valamint az Egyesült Államok kereskedelmi minisztereinek részvételével konferenciát kellene tartani, amelyen megvizsgálnák, hogy az USA hogyan járulhatna hozzá a térség gazdasági problémáinak enyhítéséhez — javasolta Brock amerikai kereskedelmi főmegbízott egy Miamiban tartott regionális fejlesztési értekezleten. A latin-amerikai és a karib-tengeri államok javarészében súlyos a gazdasági helyzet, a szokásos hitellehetőségek csaknem eltűntek. Ha a szóban forgó országok hajlandók megtenni minden szükséges lépést, hogy javuljon a belföldi gazdasági és politikai légkör — ami elengedhetetlen a külföldi tőke beruházókedvének megnyeréséhez —, akkor az Egyesült Államok hajlandó kereskedelmi kedvezményeket adni a térség országainak — mondta Brock. Nem körvonalazta pontosan, hogy mire gondol, csupán annyit mondott, hogy „közelednénk valamilyen egyirányú szabadkereskedelmi övezet kialakításához a legtöbb gazdasági ágazatban”. Ez valószínűleg annyit jelent, hogy az Egyesült Államok a maga részéről fölajánlana kereskedelmi kedvezményeket anélkül, hogy viszonosságot várna el. Hozzászólt a kérdéshez Reagan elnök is, kijelentette, hogy a segítségben a fő szerepet a magántőkének kell adni. (Reuter, AP—DJ)