Világgazdaság, 1981. december (13. évfolyam, 228/3229-246/3247. szám)

1981-12-01 / 228. (3229.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK TORGGAZDSSÍIAA 1981. DECEMBER 1., KEDD XIII. ÉVFOLYAM, 228. (3229.) SZÁM Csao Ce-jang elégedett beszámolója GAZDASÁGI KÉRDÉSEKET VITAT MEG A KÍNAI PARLAMENT A vártnál jobb gazdasági eredményeket hozott Kínában a ki­igazítási program, a növekedés az idén eléri a 3 százalékot, egészsé­gesen változott a nehéz- és a könnyűipar aránya, számottevően csök­kent a költségvetési deficit, rekordtermés várható a mezőgazdaság­ban. Így jellemezte az 1981-es népgazdasági évet Csao Ce-jang mi­niszterelnök a parlament hétfőn kezdődött ülésszakán. A kínai or­szágos népi gyűlés évente egyszer ülésezik, napirendjén ezúttal dön­tően gazdasági kérdések szerepelnek, tükrözve egyszersmind a ha­talmi erőviszonyok viszonylagos megszilárdulását. Dörgő tapssal fogadta a kínai parlament 3202 küldötte Csao Ce­­jang miniszterelnök bejelentését, hogy sikerül az idei tervet teljesí­teni. Pekingben hétfőn nyílt meg az országos népi gyűlés, a­­ parla­ment idei ülésszaka, amely várha­tóan legalább 10 napig tart. Ezen a résztvevők áttekintik az idei és a jövő évi népgazdasági tervet, az 1981—85-ös ötéves tervről azonban állítólag nem lesz szó, mert a prog­ram még nem készült el. Az ülés­szakon a tervek szerint elfogadják a külföldi vállalatok adózására és szerződéseik kötésére vonatkozó tör­vényt. Ez lényegesen megkönnyíti a külföldi vállalatok kínai beruházá­sait, amelyek most elsősorban az olajkitermelésben váltak sürgőssé. Megfigyelők szerint személycserék­re nem kerül sor, olyan fordulatra pedig, mint a tavalyi ülésszakon, amikor a miniszterelnöki székben Hua Kuo-fenget Csao Ce-jang vál­totta fel, semmiképpen sem­ lehet számítani. A miniszterelnök hétfőn kezdte el gazdasági beszámolóját, amely még ma is folytatódik, s utána hangzik el a pénzügyminiszter, Vang Ping­­- csian költségvetési jelentése. Ideoló­giai hangsúlyoktól mentes beszédét a miniszterelnök a kiigazítási prog­ram elemzésével indította. Elmond­ta, hogy ez a program a vártnál hosszabb lesz, legalább még 5 évet vesz igénybe, s átfogóbb is lesz a tervezettnél. A kiigazítási prog­ram keretében — mondotta Csao — 1,5­­milliárd dollár értékű kül­földi nehézipari üzletet mondtak­­ fel vagy halasztottak későbbre, en­nek ellenére a kormány továbbra is ösztönzi a külkereskedelmet, a Kínába irányuló külföldi beruházá­sokat és a legkorszerűbb technoló­gia importját. Eddig a kiigazítás a nehéz- és a könnyűipar arányainak megváltoz­tatását érintette, de — hangsúlyozta a miniszterelnök — ki fog terjedni a gazdaság irányítására, a vállalko­zás jellegére és színvonalára, to­vábbá az egész gazdaság szerkeze­tének megváltoztatására. A nehéz­ipar súlyának visszaszorításával a beruházások 38 milliárd jüanra (22,1 milliárd dollár) csökkentek az idén a tavalyi 53,9 milliárd jüanról (31,3 milliárd dollár). A beruházások sok­kal hatékonyabbá váltak, a tervek szerint az idén üzembe álló beru­házások több mint 90 százaléka va­lóban meg is kezdi működését. „Ilyen eredményt évek óta nem si­került elérnünk” — mondotta öröm­mel. Azzal, hogy a beruházások haté­konyabbá váltak, sikerült a költség­­vetés hiányát is csökkenteni, a de­ficit az idén 2,7 milliárd jüanra (1,6 milliárd dollár) zsugorodik a tavalyi 13 milliárd jüanról (több mint 7 milliárd dollár). Az idei beruházások jórésze a könnyű- és a textiliparba irányult, a rangsorban az energetika, az épí­tőipar, a szállítás és a távközlés kö­vetkezik. A korábbinál több pénzt fordítottak oktatásra, kulturális és egészségügyi kiadásokra. A hang­súlyváltozások következtében a könnyű- és a textilipar az idén 12 százalékkal növeli termelési értékét, a nehézipari termelés viszont 5 szá­zalékkal csökkent. A miniszterelnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nehézipar termelése az utóbbi negyedévben növekedni kez­dett. Csao Ce-jang beszámolt a fo­gyasztási cikkek termelésének gyors növekedéséről is, amely, mint mon­dotta, összhangban van a kormány­nak az életszínvonal növelésére irá­nyuló erőfeszítéseivel. A kiigazítási program rövidesen kiterjed az ipar és a mezőgazdaság közötti arányok megváltoztatására. Csao Ce-jang a mezőgazdaságról el­mondta, hogy az idei súlyos árvizek és szárazság ellenére a gabonater­més valószínűleg megközelíti az 1979-es 332 millió tonnás rekordot, a Kínai Népköztársaság fennállása óta az idén számítanak a második legjobb terméseredményre. Csúcsot dönt a gyapottermés is, meghaladja a tavalyi 2,7 millió tonnás ered­ményt. Az olajosmagvak termése 17 százalékkal haladja meg a tavalyi 7,7 millió tonnát. A cukornádtermés is 10 százalékkal nagyobb lesz a ta­valyinál. Jóllehet a mezőgazdaság­ban nagyobb szabadságot adtak a magánkezdeményezésnek — hangoz­tatta a miniszterelnök —, Peking továbbra is a föld kollektív tulaj­donát tekinti mezőgazdasági politi­kája alapjának. A miniszterelnök részletesen szólt az olajtermelésről. Cáfolta azokat a nyugati szakértői jelentéseket, ame­lyek szerint a kínai olajtermelés csökkenőben van, s amíg a ' 80-as évek végéig a kontinentális talap­zat készleteinek kitermelése meg nem kezdődik, addig Kína nettó olajimportőrré válik. „Mindenkit biztosíthatok, hogy ez a helyzet nem fog előállni” — mondotta Csao, és hozzátette, hogy a következő né­hány évben a termelést a jelenlegi évi 100 millió tonnás szinten, kíván­ják tartani, és a lehetőségekhez ké­pest a legnagyobb összegű tőkét fektetik be az új mezők kitermelé­sébe. A vizsgálatok szerint hatalmas olajkészletek vannak a Pohai-öböl­­ben és a Peipu-öbölben. A minisz­terelnök megismételte kormánya döntését, hogy a „nagyon közeli jö­vőben” versenytárgyalásokat hirdet a kontinentális olajkészletek kiter­melésében való részvételre. Megfi­gyelők szerint a tendereket már az év végén vagy a jövő év elején megkezdik. „Kevés ország van a világon — fejtegette parlamenti beszédében a miniszterelnök —, amely annyi olajat termel, mint Kína (termelése a szovjet olajtermelés egyhatodának felel meg), de a kínai olaj 40 szá­zalékát fűtőanyagként elégetik. Ezt az arányt csökkenteni kell, az ola­jat exportcélokra kell fordítani, il­letve belföldön kell feldolgozni, ezért Kína a jövőben nagyobb súlyt kíván helyezni a szénbányá­szat fejlesztésére, és jobban hasz­nosítani kívánja vízenergiáját is.” A miniszterelnök csak érintette a­ külkereskedelem kérdéseit, annyit mondott, hogy a múlt évhez ké­pest az áruforgalom jelentősen nö­vekedett. Tavaly az import 29,1 milliárd jüan volt, az export 27,2 milliárdnyi, azaz a mérleget 1,9 milliárdos deficittel zárták. A kí­nai statisztikai hivatal adatai sze­rint 1981 első 9 hónapjában 590 millió dolláros aktívumot értek el, az export 13,5 százalékkal, az im­port pedig 9,9 százalékkal volt na­gyobb, mint tavaly. Csao a kedvező eredményeket annak tulajdonítja, hogy a kínai gazdaság az állandó növekedés szakaszába lépett, a nö­vekedés üteme az idén eléri a 3 százalékot. F. Zs. ,­ ­ Új földgázlelőhely Kazahsztánban Szovjet geológusok új, jelentős földgázleletre bukkantak Kazahsz­tán nyugati részén, az Ural déli lá­bánál — jelentette a TASZSZ. A készlet nagyságáról nem számol be a jelentés. Szovjet források szerint az or­szág földgázkészletei 200 000 mil­liárd köbméterre rúgnak. A kiter­melés a múlt évben 435 milliárd köbméter volt, az 1985. évi terv pedig 630 milliárd köbméter. (AFP) NAPRÓL NAPRA -­ TÖBB TERÜLETEN ELŐNYÖS LEHETŐSÉG ADÓDIK MA­GYAR VÁLLALATOK SZÁMÁRA az átmenetileg kihaszná­latlan lengyel ipari kapacitások bérmunka-megbízásokkal való kitöltésére. (3. oldal) + EGYELŐRE NEM ESNEK A SERTÉSHÚSÁRAK AZ EGK­­BAN, de a magas kamatok miatt a húskészletek nem nőnek jelentősen. (8. oldal) -f ÁTALAKÍTOTTÁK A JAPÁN KORMÁNYT, a legfőbb feladat a kereskedelmi aktívum lefaragása. (2. oldal) -f ÉLEZŐDNEK A BELSŐ FESZÜLTSÉGEK SZUDÁNBAN. A gazdaság katasztrofális helyzetben van, kiújult a déli és az északi tartományok korábbi ellentétet (5. oldal) + A FÓRUM BUDAPEST SZÁLLODA MEGNYITÁSÁT KÖVE­TŐEN a jövő évtől kezdve 70 millió forintos beruházással kor­szerűsítik a Duna-Intercontinental szállót. (3, ■qldal) -­ DRÁGUL AZ ÁTHALADÁS A SZUEZI-CSATORNÁN, január 1-től 1—10 százalékkal magasabbak lesznek a tranzitdíjak. (8. oldal) + FRANCIA—ALGÉRIAI CSÚCSTALÁLKOZÓ KEZDŐDÖTT Algírban. A megbeszéléseken szó lesz a franciák által vásá­rolt földgáz áráról is. (2. oldal) + MEGINGOTT A BRIT PAPÍRGYÁRAK POZÍCIÓJA, terme­lésük csökkent, sok üzemet bezártak, az importverseny erősö­dik. (6. oldal) + KANADÁBAN EGYELŐRE ELHALASZTOTTÁK A FELDOL­­GOZÓIPAR KANADAIZÁLÁSÁT. Québec miniszterelnöke nem írta alá az alkotmányhonosítási egyezményt. (4. oldal) Az EGB a kelet—nyugati kereskedelemről A világkereskedelem reálértékben a múlt évben csupán 2 szá­zalékkal nőtt, 20 év óta a legalacsonyabb ütemben — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kelet—nyugati keres­kedelemmel foglalkozó legújabb jelentése. Bár folyó áron számolva 20 százalékkal, kerek 2000 milliárd dollárra nőtt a forgalom, az emelkedés túlnyomórészt az árak nagyfokú növekedésének tulajdo­nítható. Az idei évre az EGB szakértői a tavalyinál is mérsékeltebb forgalomnövekedésre számítanak, s nem tartják valószínűnek, hogy a világkereskedelem a közeljövőben ismét élénkülésnek indulna.. A szocialista országok tőkés adós­ságállománya az év végére megha­ladja a 80 milliárd dollárt — jó­solja az EGB jelentése. Az adóssá­gok,­­ amelyek túlnyomó része az európai KGST-országokra jut, s csu­pán kis hányada a Szovjetunióra, az 1979. évi 64 milliárd dollárról a múlt év végére 73 milliárdra emel­kedtek. A jelentés nem részletezi a tartozások országonkénti megoszlá­sát, a Reuter hírügynökség azonban emlékeztet rá, hogy Lengyelország egymaga 25,7 milliárd dollárral tar­tozik a Nyugatnak. A tőkés hitelpiacokon kialakult rekordmagaságú kamatlábak arra kényszerítették a szocialista orszá­gokat, hogy kevesebb új hitelt ve­gyenek fel és fokozottabban támasz­kodjanak deviza- és aranytartalé­kaikra. A Szovjetunió például idén csaknem kétszeresére növelte arany­eladásait. A jelentés megemlíti, hogy az utóbbi években a kelet-nyugati kereskedelem struktúrájában komoly változások mentek végbe: miközben a szocialista országok erőteljesen ki­szélesítették élelmiszerimportjukat, a tőkésországok vásárlásainak súly­pontja mindinkább az energiaszek­torra tevődött át. A tőkésországok Szovjetunióba irányuló exportjában például a mezőgazdasági cikkek sú­lya az 1971—75. közötti 14,3 száza­lékról a múlt évre 18 százalékra nőtt, miközben a Szovjetunióból származó kőolaj-, földgáz-, villamos-, áram- és más energiahordozó-im­portjuk aránya összes vásárlásaikon belül 43 százalékról 66 százalékra emelkedett. (Reuter) Szovjet—japán hitelügylet A Szovjetunió és Japán képvise­lői vasárnap Tokióban jegyzőköny­vet írtak alá, amelynek alapján a tokiói Export—Import Bank mint­egy 80 milliárd jen összegű hitelt nyújt nagy átmérőjű acélcsövek ex­portjának­­ finanszírozására. A fu­tamidő legfeljebb 5 év, s a hitelt 8 százalék körüli kamattal folyósít­ják — közölte a bank szóvivője, közelebbi részleteket azonban nem mondott. Mint az AP-DJ jelen­tése megállapítja, az említett kamat alacsonyabb, mint amennyit az OECD jelenlegi exporthitel irány­vonalai ajánlanak. Ezek ugyanis Japánnak legalább 9,25 százalékos kamat felszámítását tanácsolják mindenfajta exporthitel esetében. Az Eximbanknál azzal védték a 8 százalékos kamatot, hogy az össz­hangban áll az OECD korábbi irányvonalaival. A csőszállításokra vonatkozó tárgyalásokat még az új irányvonalak érvénybelépése, no­vember 16-a előtt elkezdték, ezért az ügyletre Tokió szerint a korábbi ajánlásokat tekintették irányadó­nak. A hitelösszegből 700 ezer tonna acélcső szállítását finanszírozzák a következő japán pénzügyi év kez­detétől,­ 1982. áprilisától. A csöve­ket a Nippon Steel, a Nippon Ko­­kari, a Sumitomo és a Kawasaki szállítja. Elsősorban nagy átmérőjű csövekről van szó, amelyekből a folyó pénzügyi évben japán cégek 750 ezer tonnát adtak el a Szov­jetuniónak. A Szovjetunió és Japán kereske­delmi kapcsolatai a tavalyi meg­torpanás után idén ismét aktívab­bá váltak — írja moszkvai tudósí­tónk. A szovjet statisztikai adatok szerint az­ év első felében a két­oldalú forgalom értéke 1,57 milliárd rubel volt, ezen belül a szovjet export 406 millió, az import pedig 1,17 milliárd rubel. Tokióban egyébként Maekava Ka­­vasio néven új vállalatot alapított két japán cég a Szovjetunióval folytatott gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés fejleszté­se céljából. Az egyik alapító a Ka­wasaki csoporthoz tartozik. A vál­lalat szeretné már a közeljövőben elérni az évi 20 milliárd jen ér­tékű forgalmat. Sem a költségvetésben, sem a mezőgazdasági politikában... ...nem tudtak megegyezni a londoni csúcsértekezleten Amiként előrelátható volt, a Kö­zös Piac londoni csúcskonferenciá­ján az állam- és kormányfők nem tudtak dűlőre jutni sem a költség­­vetés reformjának sem a mezőgaz­dasági politika újraforgalmazásá­nak kérdésében. E szerint az NSZK és Nagy-Britannia továbbra is na­gyobb összegeket fizet be a közös kasszába, mint amennyit onnan kapni fog, és az EGK-országokban folytatódik a mezőgazdasági fölösle­gek termelését ösztönző nagyará­nyú szubvencionálása. A tanácskozás után Mitterrand négy fontos pontot említett, ame­lyekben elmaradt a megegyezés; ezek: a tejtermelők szubvencióinak problémája,­­ a dél-európai zöldség- és gyümölcstermelés támogatásának kérdése, a mezőgazdasági kiadások­­reformja és a brit költségvetési ter­hek egy részének visszatérítése. Az értekezlet utáni sajtóértekez­leten a résztvevők mégis kompro­misszumról beszéltek, és ezt arra alapozták, hogy haladást értek el a regionális és a szociális politika összehangolásában, ami jel arra nézve, hogy az érdeklődés kezd el­­­­tolódni a gazdasági politikáról az­­ ipari politikára. Csupán az a bök­­kenő, hogy a regionális politika fel­­használására hivatott összegeket nem lehet­­addig igénybe venni, amíg a költségvetésre vonatkozó megegyezést nem sikerül tető alá hozni. A vitás ügyeket átutalták a kül­ügyminiszterek hatáskörébe, meg­bízva őket, hogy a megoldatlan problémákra még az év vége komp­romisszumot dolgozzanak ki. A csúcson ezúttal első ízben részt­ vevő görög miniszterelnök, Papand­reu azt mondotta: nem hiszi, hogy Görögország az EGK tagja marad. A megfigyelők azonban a görög tag­ság kérdését összefüggésbe­ hoznák a mediterrán­ országok agrárproblé­máinak közös piaci rendezésével és úgy vélik, hogy ennek keretében Görögországnak talán kedvezőbb feltételeket biztosítanak majd. A dél-európai agrártermelés problé­máit hamarosan tisztázni kell, te­kintettel a közelgő spanyol csatla­kozásra. (Reuter) ­ Amerikai javaslatok a karib-tengeri országoknak A latin-amerikai és karib-tengeri országok, valamint az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi minisztereinek részvételével konferenciát kellene tartani, amelyen megvizsgálnák, hogy az USA hogyan járulhatna hozzá a térség gazdasági problé­máinak enyhítéséhez — javasolta Brock amerikai kereskedelmi fő­megbízott egy Miamiban tartott regionális fejlesztési értekezleten. A latin-amerikai és a karib-ten­geri államok javarészében súlyos a gazdasági helyzet, a szokásos hi­tellehetőségek csaknem eltűntek. Ha a szóban forgó országok hajlandók megtenni minden szükséges lépést, hogy javuljon a belföldi gazdasági és politikai légkör — ami elenged­hetetlen a külföldi tőke beruházó­­kedvének megnyeréséhez —, akkor az Egyesült Államok hajlandó ke­reskedelmi kedvezményeket adni a térség országainak — mondta Brock. Nem körvonalazta pontosan, hogy mire gondol, csupán annyit mon­dott, hogy „közelednénk valamilyen egyirányú szabadkereskedelmi öve­zet kialakításához a legtöbb gazda­sági ágazatban”. Ez valószínűleg annyit jelent, hogy az Egyesült Ál­lamok a maga részéről fölajánlana kereskedelmi kedvezményeket anél­kül, hogy viszonosságot várna el. Hozzászólt a kérdéshez Reagan elnök is, kijelentette, hogy a segít­ségben a fő szerepet a magántőké­nek kell adni. (Reuter, AP—DJ)

Next