Világgazdaság, 1982. február (14. évfolyam, 21/3268-40/3287. szám)
1982-02-02 / 21. (3268.) szám
1982. FEBRUÁR 2. Cél: az infláció letörése SZÜKSÉGPROGRAM KÉSZÜL ARGENTÍNÁBAN Argentína gazdasági bajai legsúlyosabbikának, az évi 131 százalékos inflációnak üzent hadat az ország új gazdasági minisztere. Kifejtette, hogy a gazdasági vezetés drákóian szigorú szükségprogram kimunkálásán fáradozik, amelynek során drasztikusan visszafogják a költségvetési kiadásokat és számos állami vállalatot,, bankot, olajcéget magánkézbe adnak. Az intézkedésektől azt is várják, hogy enyhül a soha nem látottméreteket öltő munkanélküliség, s hogy nekilódul az export. Első ízben vázolta fel a múlt hónapban hatalomra került új argentin kormány gazdasági céljait az ország gazdasági, pénzügyi és kincstárügyi minisztere. Alemann a Reuter hírirodának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy legfőbb cél az egyensúlyzavarok megszüntetése, ezzel egyidejűleg a szerény mértékű gazdasági növekedés fenntartása. A páratlan ütemű infláció letörésére a kormány radikálisan visszafogja kiadásait (ennek szellemében készül az idei költségvetési tervezet is), elsősorban a népjóléti és a közmunkaprogramokra szánt összegeket csípik le. A most felvázolt takarékossági kampány méreteire jellemző, hogy még a katonai vezetést is felkérik: a fegyverek és felszerelések vásárlásakor tanúsítson önmérsékletet. (A hadsereg 1976, azaz Peron elnökasszony eltávolítása óta szédítő ütemű fejlesztéseket hajtott végre.) ■ Az argentin ipar hatékonyabban működhetne magánkézben — vélekedik Alemann, s ennek megfelelően számos, állami tulajdonban lévő vállalatot reprivatizálnak. A tervek szerint a bankokat és a biztosítótársaságokat is magántulajdonba adnák, de a miniszter — mint mondotta — támogatja az állam olajipari monopóliumának felszámolását is. A reprivatizálásról készített részletes programot április 23-ig terjesztik be az új államelnök elé elfogadásra, de megfigyelők szerint Galtieri tábornok döntése egyértelmű lesz — már csak azért is, mert a széles körű reprivatizálás a gazdasági szükségprogram gondolata tőle származik. A szükségprogram felvázolásakor Alemann óvatossággal beszélt a számszerű előirányzatokról, konkrétumok helyett annyit mondott, hogy szeretné még az idén évi 100 százalék alá szorítani az áremelkedések ütemét. A költségvetés deficitje — szerinte — 1982-ben a belföldi össztermék, a GDP 1 százaléka lesz a hiány, a Reuter szerint tavaly 25,85 ezer milliárd peso volt, ez a GDP mintegy 2 százalékára tehető.. Várható pénzügyi politikájáról szólva, a miniszter közölte, hogy fő céljának az ország tetemes külföldi adósságállományának leszorítását tartja, s nem a tartalékok felduzzasztását, amint azt egyik ismert elődje, a gazdasági ügyekért 1976-tól 1980 elejéig felelős Martinez de Hoz tette. Argentína teljes külföldi tartozásállománya jelenleg mintegy 32 milliárd dollár, ebből 20 milliárdnyit az állami szektor halmozott fel. Alemann kijelentette: biztosra veszi, hogy elképzeléseihez megkapja a hadsereg széles körű támogatását; „ha ez nem így lenne, akkor nem vállaltam volna el a gazdasági tárca vezetését” — mondotta. Szakértők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy a betiltott ellenzéki pártok felháborodott hangon máris közölték: „visszacsinálnak” mindennemű reprivatizálást, ha a katonai vezetés egyszer demokratikusan választott, polgári kormány kezébe adja át a hatalmat. (Reuter) Újabb tanácskozások az UNCTAD nyersanyagalapjának jövőjéről Kéthetesre tervezett tanácskozássorozat kezdődött hétfőn Genfben az ENSZ égisze alatt a fejlődő országok világkereskedelemben betöltött szerepéről, jelentőségük fokozódásáról. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által szervezett megbeszéléseken elsősorban arról lesz szó, hogy miképpen lehetne állandó, méltányos összegeket juttatni a fejlődőknek exportált nyersanyagaikért, illetve hogy miként tudnának a jelenleginél hathatósabb támogatást nyújtani a fejlődő országoknak nyersanyagaik kitermeléséhez, feldolgozásához, értékesítéséhez. Az UNCTAD legfőbb törekvése, hogy felállítsa az integrált nyersanyagalapot, azaz ütközőkészleteket halmozzon fel a legfontosabb ■ nyersanyagokból, a nemkívánatos piaci árhullámzások semlegesítésére. Az alap pénzkészletéből ezen kívül 10 évre szóló, kedvezményes, alacsony és rögzített kamatú kölcsönöket nyújtanának a nyersanyagexportőr fejlődőknek. Az alap felállításába vetett remények azonban szertefoszlani látszanak, tekintve, hogy a reméltnél jóval kevesebb fejlett ország hajlandó csatlakozni az alaphoz, s ami még fontosabb, pénzt áldozni rá, így az alaptőke előteremtése komoly nehézségeket okoz., (VILÁGGAZDASÁG, 1982. január 28., 1. oldal). Több szakértő szerint a csatlakozni szándékozó államok hozzájárulásain kívül az alap kialakításához szokványos bankhitelekre is szükség lesz. (Reuter) ma Szenegál és Gambia tegnap Szenegambia néven konföderációban egyesült. Az új konföderáció elnöke Diuf eddigi szenegáli elnök, alelnöke pedig Dzsavara eddigi gambiai államfő. Az EGK és az USA öt évre szóló megállapodást írt alá nukleáris anyagok tárolási és kezelési biztonságának kutatásáról és fejlesztéséről. Javítani akarják a szakinformációk áramlását, a nukleáris biztonsági berendezések cseréjét, és szabadalmi védelmet akarnak nyújtani mindkét fél találmányaira. Ms Spanyolország közvetlen külföldi beruházásainak mintegy fele, közel 175 millió dollár Latin-Amerikába irányul. Tavaly a térségbe irányuló összes spanyol beruházás értéke 300 millió dollár volt, ebből 31 millió jutott Mexikónak, 34 millió Chilének, 25 millió Argentínának, a WM jelenti ki A hét végén elmaradt a francia-algériai földgázár-megállapodás aláírása, de a francia érdekeltek bíznak benne, hogy az egyezmény megkötésére még a héten sor kerül. • Norvégia fizetési mérlege folyó tételeinek aktívuma a tavalyi első 11 hónapban 12,4 milliárd koronára szökött fel az 1980-as megfelelő időszak 4,77 milliárdjáról. Vállalatok, felhasználók! SZABVÁNYOS ÉS SPECIÁLIS KÖTŐELEMEK iránti igényüket -a bérmunkában is — kielégíti szövetkezet. Telefon: 838-820, reggel 7-től 10 óráig Új rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja február 1-i hatállyal megváltoztatta néhány valuta rubelárfolyamát. Nőtt a rubel árfolyama a font sterlinghez, a nyugatnémet márkához, a dán és a svéd koronához, a francia frankhoz, a jenhez és az olasz lírához képest, több rubelt kell viszont ezentúl fizetni a holland forintért és az USA dollárért. A változásokat mutatja az alábbi táblázat: A valuta neme egysége rubelárfolyam font sterling 100133,12134,00 NSZK márka 100 30,63 30,85 holland forint 100 27,87 28,15 dán korona 100 9,32 9,43 olasz líra 10 000 5,71 5,86 USA dollár 100 71,30 71,00 francia frank 100 12,04 12,14 svéd korona 100 12,52 12,61 jen 1000 3,08 3,15 (AP-DJ) A dollár gyors erősödése Tegnap a dollár számottevően erősödött az összes vezető tőkés valutához képest. Frankfurtban 3 pfenniggel volt magasabb a jegyzése, mint a pénteki záróárfolyam, átmenetileg megközelítette a 2,35 márkát. Kisebb arányban, de árfolyamnyereséget könyvelt el az amerikai valuta a font sterlinggel, a svájci frankkal és a francia frankkal szemben is. A dollár erősödése mögött a tőzsdéken az amerikai pénzellátás ütemének alakulását látják. A legfrissebb adatok szerint a szűkebb értelemben vett pénzellátás (a forgalomban levő bankjegyek és a látra szóló letétek értékének összege) amúlt pénteket megelőző héten a várt 3 milliárd helyett csupán 600 millió dollárral csökkent. Ebből a piacokon arra következtetnek, hogy a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Board — még mindig túl nagynak tartva a forgalomban levő pénztömeg által keltett inflációs nyomást — nem enyhít hitelpolitikáján. Így aligha fog csökkenni az amerikai kamatszint, s a dollár változatlanul jó befektetés lesz. (Reuter) A valutahiány miatt késik Bolívia gazdasági csomagtervének végrehajtása Az immár krónikussá váló valutahiány miatt a bolíviai kormány nem tudja végrehajtani a tervezett gazdasági szükségintézkedéseket — jelentette be Jaime Humarez tájékoztatási miniszter közvetlenül a La Paz-i kormány csütörtöki ülése után. Guido Salinas, a bolíviai központi bank elnöke és Javier Alcoreza pénzügyminiszter pillanatnyilag is külföldön tartózkodik, hogy hiteleket keressen az ország számra. Celso Torreiro tábornok, az ország elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még várják a Nemzetközi Valuta Alap döntését a kért 240 millió dolláros készenléti hitelkeret megnyitásáról. Ettől is függ ugyanis a gazdasági csomagterv sikere. Gazdasági megfigyelők úgy tudják, hogy az új intézkedések között számolni kell a peso leértékelésével. Jelenleg 1 dollár 25 pesóval egyenlő, de a feketepiacon 45-öt is fizetnek érte. (Reuter) OECD-jelentés a francia gazdaságról A francia szocialista kormány tavaly júliusi hatalomra kerülése óta először készített az OECD, a 24 legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet titkársága átfogó jelentést Franciaország gazdasági helyzetéről. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az új francia gazdaságpolitika következményeit még nehéz előre látni, de arra figyelmeztet, hogy az eddiginél magasabb bérek lökést adhatnak az árak emelkedésének. (Reuter) 1. Japán üzleti küldöttség utazik Kubába Negyventagú japán üzleti küldöttség utazik Kubába, hogy részt vegyen a Havannában február közepén rendezendő kétoldalú gazdasági konferencián. A delegációt Kávai, a Komatsu mezőgazdasági gépgyártó vállalat elnöke vezeti, s tagjai üzletembereken kívül a japán külügyminisztérium és a külkereskedelmi és ipari minisztérium képviselői is. A tárgyalások célja a kétirányú kereskedelem bővítése, közös vállalkozások létesítése, japán ipari berendezések és kubai mezőgazdasági cikkek exportjának előmozdítása, a fizetési problémák megoldása. Várhatóan szóba kerül a Kubával szemben fenntartott amerikai gazdasági embargó is. Japán kereskedelmi szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy Japán tavaly amiatt esett el egy előnyös üzlettől, mert vonakodott hozzá vásárlási hitelt nyújtani. A 110 millió dolláros megrendelést egy erőmű szállítására Franciaország kapta.. .. "A japán-kubai kereskedelmét 1977 után visszavetette acukor világpiaci árának zuhanása. 1976- ban a kétoldalú forgalom már elérte a 760 millió dollárt, de tavalyra 400 millióra esett vissza. Japán 300 ezer tonna kubai cukrot vásárol. Kuba gépeket és más ipari berendezéseket akar vásárolni Japántól, s növelni szeretné halászati és mezőgazdasági termékeinek kivitelét. Szombaton kanadai parlamentiküldöttség tárgyalt Havannában, külpolitikai kérdések mellett a két ország gazdasági együttműködéséről. A delegációt fogadta Fidel Castro államfő. (MTI) A japán kormány a hét végén előzetes bejelentésének megfelelően elhatározta, hogy 67 vámon kívüli kereskedelmi akadályt megszüntet vagy enyhít és külön panaszirodát állít fel, amely kivizsgálja és orvosolja a Japánba irányuló exporttal kapcsolatos külföldi, elsősorban amerikai és nyugat-európai panaszokat. Az USA és a Közös Piac, mint ismeretes, 99 szabályozás egyszerűsítését szorgalmazta, a japánok 15 kérést eleve elutasítottak, mondván, hogy ezek félreértésen alapulnak, 8-at pedig azzal az érvvel hagyott változatlanul, hogy hasonló előírások érvényesek a kifogásolóknál. A japán intézkedések elsősorban a vámeljárások egyszerűsítésére, a szabványelőírások enyhítésére irányulnak, nem érintik viszont azt a 27 importkvótát, amely főként mezőgazdasági termékek, így a marhahús és a citrusfélék bevitelét szabályozza, s amelynek liberalizálását elsősorban az USA sürgeti. Az akadályok könnyítése számos termékre vonatkozik, köztük járművekre, gyógyszerekre, kozmetikumokra. Maguk a japán kereskedelmi szakértők is elismerik azonban, hogy például a gépkocsik esetében a vámon kívüli akadályok enyhítése nem befolyásolja lényegesen a Japánba irányuló autószállításokat. A múlt évben Japán több mint 6 millió gépkocsit exportált, az import viszont alig 38 ezer volt. „Úgy gondolom, nagyszerű munkát végeztünk, nincs más ország, amely ennyit tudott volna tenni” — jelentette ki az intézkedések nyilvánosságra hozatala után Szuzuki miniszterelnök. Külkereskedelmi és ipari minisztere azonban igyekezett ellensúlyozni kormányfőjének elégedettségét, mondván, hogy a vámon kívüli kereskedelmi akadályok felszámolása önmagában nem oldja meg a kereskedelmi problémák egészét. Ehhez Fukuda, a külügyminisztérium gazdasági hivatalának vezérigazgatójahozzátette:,,, Japánnak még hosszú utat kell megtennie, hogy kielégítse kereskedelmi partnereit. Az amerikai mezőgazdasági importtal kapcsolatban közölte, hogy az 1983 első felére tervezett tárgyalásokat ez év októberére hozzák előre. Hozzátette azonban, meglehetősen valószínűtlennek tartja, hogy az amerikai citrusfélékre és a marhahúsra vonatkozó korlátozásokat teljesen feloldják, az ezt szabályozó kétoldalú megállapodások ugyanis 1984. márciusáig vannak érvényben. Abe Sintaro külkereskedelmi és ipari miniszter bejelentette, elképzelhető, hogy Japán önkéntesen korlátozza textíliáinak, acéltermékeinek és gépkocsijainak kivitelét, megelőzendő partnereinek protekcionista lépéseit. Szerinte még az idén véget érhet az amerikai—japán kereskedelmi vita, ha az USA túljut a kongreszszusi választáson és felélénkül az amerikai gazdaság. A kibékülésre azonban egyelőre kicsi az esély. A tokiói kormány kereskedelmi döntése előtti napon hozta nyilvánosságra az amerikai kereskedelmi minisztérium, hogy a Japánnal szembeni kereskedelmi hiány tavaly 18,1 milliárd dollárra nőtt az 1980-as 12,2 milliárd dollárról. A teljes kereskedelmi mérleget az USA-ban 39,68 milliárddolláros passzívummal zárták, a hiány 1980- ban 36,36 milliárd dollár volt. A japán kormány, mint ismeretes, korábban azt jelentette, hogy kereskedelmi többlete az USA-val szemben tavaly 13,41 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 6,96 milliárd dollárról. A két számítás különbözőségét Tokióban technikai okokkal magyarázzák. A kereskedelmi adatok fényében érthető, hogy mind az USA, mind a Közös Piac igen mérsékelt lelkesedéssel fogadta Tokió intézkedéseit, a tokiói amerikai nagykövetség közleménye üdvözli ugyan a vámon kívüli kereskedelmi akadályok enyhítését, hangsúlyozza azonban, hogy addig nem formálhat ítéletet, amíg az amerikai exportőrök ki nem próbálják az új lehetőségeket. Az EGK állásfoglalása pedig azt tükrözi, hogy a Közös Piac még az importliberalizálásnál is fontosabbnak tartja, hogy a japánok korlátozzák bizonyos termékeik nyugat-európai exportját, így a gépkocsik, a színes televíziók és egyes szerszámgépek kivitelét. A vegyes fogadtatásból is világos Tokió számára, hogy további engedményeket kell tennie. Ezek sorába tartozik az a széles körű vámcsökkentés, amely, mint ismeretes, 1653 terméket érint, s amelyet a kormány rövidesen a parlament elé terjeszt. Az intézkedés életbe lépése esetén a tokiói külügyminisztérium számítása szerint az érintett termékek átlagos vámszintje 8 százalékról 6,7 százalékra csökken. A brüsszeli bizottság elnökének megítélése szerint viszont a Közös Piac Számára alig hoz hasznot a vámmérséklés. A Közös Piac a vámon kívüli kereskedelmi akadályok felszámolási módjával sem elégedett, az említett 99 követelésből 10 a gépkocsikra vonatkozott, közülük 9-et a japánok el is fogadtak, de az EGK megítélése szerint olyan kifogásokat, amelyeket a japánok már hónapokkal vagy évekkel ezelőtt akceptáltak. A Közös Piac azt is jó néven venné, ha, Tokió interveniálna a jen árfolyamának az erősítéséért, ezzel is fékezve a kivitelt. A japán külkereskedelmi és ipari miniszter szerint az amerikai kamatpolitikán kellene változtatni, hogy a jen megerősödjék, a központi bank nem készül intervencióra, tpert ezzel ártana, abelföldi kereslet élénkítésének. Így a további gesztusok között csupán azt lehet említeni, hogy a kormány panaszirodájának mintájára a félig állami japán külkereskedelmi szervezet, a JETRO is különbizottságot hoz létre a japán piaccal kapcsolatos külföldi kifogások kivizsgálására. A bizottság elsősorban a vámon kívüli kereskedelmi akadályokra koncentrál és ebbe a munkába bevonja 59 országban levő 77 kirendeltségét. A kormány és a JETRO bizottsága összehangolja tevékenységét. F. Zs. Bejelentették a japán importkönnyítő intézkedéseket A japán kormány 67 vámon kívüli kereskedelmi akadályt, liberalizált, miniszterhelyettesekből álló panaszirodát állított fel a japán piaccal kapcsolatos bejelentések kivizsgálására és kilátásba helyezte, hogy újabb akadályokat hatálytalanít. A rövidesen életbe lépő intézkedéseket, amelyek érintetlenül hagyják az importkvótákat, mérsékelt lelkesedéssel fogadták az USA-ban és az EGK-ban. A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetés! dl! év« 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztője:»* Bp. V., Dorottya u. 6. IV. eva. Postacím- Budapest Pf. 534 1397 Telefons 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Komolé elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó? Till Imre Igazgató Kiadóhivatal? Bp., Blaha Lujza tér 1-3.1959 Telefont 343-100 Törleszti a Magyar Post© Előfizethetik a magyar közéletek (vofiolátok szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi HMap Irodánál (postacím: Budapest V. József Nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalással O KHI 215-96162 pénzforgalm* jelzőszámára 82.3102/9-01 - Szedte Irinyi Nyomda« Spes? F. v. Vágó Sándorné Nyomtat Szikra leionyomda, Budapest F* v.: Csöndes Zoltán VILÁGGAZDASÁG Csökkent a finn kereskedelmi deficit A múlt évben 949 millió finn márkára csökkent Finnország kereskedelmi mérlegének hiánya az 1980. évi 5,45 milliárd márkáról. A finn export egy év alatt 52,79 milliárd márkáról 60,31 milliárdra, az import 58,25 milliárdról 61,26 milliárdra nőtt — jelentette előzetes adatok alapján a finn pénzügyminisztérium. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaival folytatott kereskedelemben 1,79 milliárd márkás finn aktívum keletkezett: a finn kivitel ebbe az országcsoportba 12,34 milliárd márkára, az import onnan 10,55 milliárdra rúgott. Az EGK-országokba a múlt évben 21,23 milliárd márka értékben exportáltak finn árukat, az onnan származó import pedig valamivel több, mint 20 milliárd finn márka volt. Így ebben a relációban 1,21 milliárd finn márka összegű aktívum keletkezett. (Reuter)