Világgazdaság, 1982. április (14. évfolyam, 63/3310-83/3330. szám)
1982-04-01 / 63. (3310.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK JÖGGAZDASÁG 1982. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK XIV. ÉVFOLYAM, 63. (3310.) SZÁM A JEN A SPEKULÁCIÓ KÖZÉPPONTJÁBAN Alaposan gyengült tegnap a jen a dollárhoz képest, s ebben a kamatkülönbség mellett közrejátszhatott a japán jegybank elnökének sokféleképp értelmezhető nyilatkozata. Miután Maekava a jenvédő szükségintézkedésekről csak mint végső mentsvárról beszélt, a piacokon arra következtettek, hogy Japán az intervenciókon kívül nem nyúl más eszközhöz valutája védelmében. A nyugat-európai valutákkal szemben a dollár délután valamelyest veszített reggeli erejéből. A piacokon azonban óva intenek tőle, hogy az irányzatot bárki is véglegesnek tekintse, hiszen még mindig túl nagy a kamatrés az USA javára, és az EMS is valószínűleg jó darabig gyengélkedni fog. Világszerte ingadozott tegnap az amerikai valuta árfolyama, a legszeszélyesebb mozgást azonban Tokióban észlelték. Meglehetősen ideges légkörben működött a tőzsde, s nyitáskor a dollár jegyzése 2,5 jennel volt magasabb, mint egy nappal korábban, 1980 áprilisa óta nem volt ilyen erős. Árfolyama meghaladta a 248 jent, és a tőzsdéken — állítólag — azon sem csodálkoztak volna, ha eléri a lélektani határnak számító 250 jent. A japán jegybank kénytelen volt komoly összeggel, 200 millió dollárral közbelépni a valutapiacokon, nehogy tovább essen valutája árfolyama. Erőfeszítéseit azonban akaratlanul is keresztezték Mackavárnak, a japán jegybank elnökének kijelentései, hogy óvatosan kell bánni a tőkekiáramlás meggátolását célzó intézkedésekkel. Arról van szó, hogy miután a jen jegyzése már napok óta drámaian esik, japán pénzügyi körökben, sőt a valutapiacokon is azt rebesgették, hogy a tokiói központi bank esetleg újabb módszerekkel próbálkozik az eddigi szolid seb támogató eszközök helyett. Ezek sora nem terjedt tovább az erőteljes intervencióknál, illetve néhány nem túlságosan fontos kamat felemelésénél. Éppen ezekre a híresztelésekre válaszul nyilatkozta Maekava, hogy a szükségintézkedések bevezetését jól meg kell gondolni, annál is inkább, mert nem tudni, hogy éppen a kívánt hatást — a jen erősödését — hozzák-e meg. Ez vonatkozik a devizaellenőrzés megszigorítására, valamint a nyugatnémet különleges lombardkerethez hasonló hitellehetőség bevezetésére. Ez utóbbinak az az értelme, hogy a jegybank hirtelen a napi piaci követelményeknek megfelelően végrehajthat kamatemelést, ha valutája túlságosan meggyengülne. Ezeket a módszereket azonban csak a legvégső esetben érdemes segítségül hívni — figyelmeztetett Maekava. Ezt a nyilatkozatát Japánban úgy értékelték, hogy a központi bank máris fontolóra vette jenvédő intézkedések lehetőségét és hamarosan lép is. A valutapiacokon ezzel szemben azt olvasták ki belőle, hogy Tokió nem tesz semmit. Éppen ezért a jegybank elnökének kommentárja után a tőzsdén valóságos jeneladási láz tört ki. A Maekava-nyilatkozat lélektani hatásánál fontosabb az amerikai és a japán kamatszint között tátongó rés. Mint ahogy egyik japán bankember elmondta: az USA-ban a reálkamat (kamatláb mínusz infláció) 10, Japánban mindössze 1,5 százalék. „Még egy gyermek is megértheti, miért ilyen erős a dollár és miért ilyen gyenge a jen.” Ennek fényében érthető, hogy sokan a dollár további erősödésével számolnak, és nem tartják kizártnak, hogy jegyzése 260 jen fölé emelkedik. Hogy így lesz-e, az egyesegyedül a jegybankon múlik — állítják. Nem osztják ezt a véleményt egyes londoni pénzügyi szakértők, akik szerint az ügy hátterében nemcsak árfolyam-, hanem technikai és kereskedelempolitikai okok is meghúzódnak. Egyfelől, hogy hó vége volt, tehát eljött a rövid lejáratú tartozások visszafizetésének ideje és ilyenkor mindig nő a kereslet a dollár iránt. Erre utalt egyébként, hogy Tokióban a jeni dollár valutacsere (swap) akciók értéke márciusutolsó napján megközelítette a 4,3 milliárd dollárt, szemben a márciusi napi átlaggal, 2,3 milliárd dollárral. Másfelől azt sem lehet számításon kívül hagyni, hogy — mint ahogy már többször is megtörtént — exportösztönző céllal nem tettek sokat a jen védelmében. B. R. Tizedszer is rosszabbodást jelez az összesített index KONGRESSZUSI ELLENÁLLÁS REAGAN KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETÉVEL SZEMBEN A szenátus költségvetési bizottsága, amelyben többséget alkotnak a republikánusok, elvetette Reagan elnök költségvetési tervezetét. Tizenhárman egy ellenében úgy vélték, hogy a feltevések, amelyekre az elnök a deficit várható összegét alapítja, „túl derűlátók”. A bizottság az elnök munkaokmánya helyett a kongresszus költségvetési hivatalának jóval pesszimistább előrejelzéseiből fog kiindulni, amidőn kidolgozza ellenjavaslatait. Ez volt — írja a Reuter tudósítója — az első lényeges szavazás a viharokat kavaró költségvetés ügyében, amelyet február 8-án küldtek át a kongresszushoz. A borúlátóbb megítélést alátámasztja, hogy a legfontosabb gazdasági mutatók összesített indexe ismét — immár a 10. egymást követő hónapban — rosszabbodásra utal. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint az összesített index 0,3 százalékkal csökkent a múlt hónapban, decemberben, illetve januárban pedig az előzőleg jelentettnél is rosszabbul alakult. A 12 gazdasági adat alapján összeállított index visszaesése januárban 1,2 százalék volt és decemberben 0,8 százalék, nem pedig 0,6, illetve 0,3 százalék, miként azt előzőleg mondták. De ha kiábrándító is, a jelen, a jövő ígéretes — legalább is az elnök környezete szerint. Regan pénzügyminiszter- a képviselőház bankbizottságában ismét azt állította, hogy a tervezett adócsökkentések eredményeként hamarosan véget ér a recesszió, és az év második felében ismét növekedni fog a GNP, mintegy 4,5 százalékkal. A pénzügyminiszter egyúttal áthárította a kongresszusra a felelősséget a magas kamatokért, mondván, hogy a kongresszusi vonakodás az elnök költségvetési előterjesztésével kapcsolatban elbizonytalanítja az üzleti világot és ez eredményezi a kamatok jelenlegi magas szintjét. Ha a kongresszus jóváhagyja a költségvetést, a kamatok „meredeken esni” fognak. Weidenbaum, a gazdasági tanácsadók bizottságának elnöke szerint az infláció csökkenése a beruházókat el kell, hogy fordítsa „a spekulatív árbiztosítást jelentő tranzakcióktól, a nyersanyag-, drágafém-, és ingatlanvásárlásoktól”, egyszersmind reálisabb megközelítést, keményebb magatartást kíván tőlük a bértárgyalásokon. Az AP- DJ tudósítása megjegyzi: a múlt év negyedik negyedében a magánipari bérek emelkedése (éves szinten) már csak 5,5 százalék volt, szemben az 1981 egészére érvényes 9,3 százalékkal. Reagan elnök meg akarja állítani népszerűségének fogyatkozását — írja a DPA tudósítója, ezért — Roosevelt egykori „csevegéseit” utánozva — rendszeres rádióelőadásokat készül tartani. Az első tíz előadásban a legaktuálisabb kérdéssel, az 1983-as költségvetéssel kíván foglalkozni, újból leszögezve, hogy az ígért adócsökkentéseket a hatalmas költségvetési deficit ellenére is életbe lépteti. Június elején az utolsó előadásban az elnök híveket akar toborozni a hivatalos amerikai álláspontnak a Versailles-ban öszszeülő gazdasági csúcsértekezlettel kapcsolatban. . Legalább egy évet késik az UNCTAD nyersanyagalapja A nyersanyagok világpiacának stabilizálására hivatott integrált nyersanyagalap legalább még egy évig nem kezdheti meg működését — közölték újságírókkal Genfben az alap előkészítésével foglalkozó szakemberek. Emlékezetes, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) égisze alatt létrehozott integrált nyersanyagalapnak az eredeti tervek szerint a jövő héten kellett volna életbe lépnie. A késlekedést a szakemberek azzal indokolták, hogy az alap működésével kapcsolatos több gyakorlati kérdést még nem sikerült tisztázni. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a csúszásnak alapvetően más oka van: a négyéves előkészítő tárgyalássorozat eredményeképpen 1980-ban megalkotott alaphoz eddig csak kevés állam csatlakozott, így a szükséges tőke sem jött össze. (Az alap működésbe lépéséhez 90 kormány aláírására és pénzügyi hozzájárulására volna szükség, eddig azonban csak 22-en csatlakoztak.) A nyersanyagalap egyébként egyrészt stratégiai készletek felhalmozásával és kezelésével csillapítaná a nemkívánatos árhullámzásokat, másrészt fejlesztési és termelési segélyekben részesítené az arra rászoruló fejlődő világbéli nyersanyagtermelőket és -exportőröket. (Reuter) Francia-jugoszláv autóipari együttműködés Újabb tíz évre meghosszabbította együttműködési szerződését a francia Citroen autógyár és a jugoszláv Cimos vállalat. A jugoszláv vállalat immár tíz éve szállít alkatrészeket a Citroen modelljeihez, s a franciák licence alapján autókat is szerel össze. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint a Cimos a 400 millió dolláros szerződés értelmében az eddiginél bonyolultabb részegységeket is szállít, s a francia cég továbbra is küld bizonyos mennyiségű Citroen-kocsit a jugoszláv piacra. (AP-DJ) * 'IS NAPRÓL NAPRA * HOZZÁJÁRUL A HAZÁNKRÓL KIALAKULÓ REÁLIS KÉPHEZ a Hamburgban rendezett kiállítás és előadássorozat, amelyen a szabályozórendszer és ellentmondásai is terítékre kerültek. (3. oldal) . . . + A LENGYEL GAZDASÁG TALPRAÁLLÍTÁSA TÖBBÉVES BÉRBEFAGYASZTÁST TEHET SZÜKSÉGESSÉ az állami tervbiziottság elnöke szerint. (2. oldal) + AZ AMERIKAI KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK HATÉKONYSÁGÁRÓL erősen megoszlanak a vélemények az USA mértékadó üzleti köreiben. (5. oldal) + HOLLANDIA TOVÁBBRA IS ÉRDEKELT A SZOVJET FÖLDGÁZÜGYLETBEN — közölték a gazdasági minisztériumban. (2. oldal) + A SZÓJABABTERMELŐK ALIGHA SZÁMÍTHATNAK ÁREMELKEDÉSRE az újabb bőséges termés nyomán, a szójatermékek piacára pedig nyomasztóan hat az erős dollár. (3. oldal) . + IRÁN MEGKÍSÉRLI FELÚJÍTANI KERESKEDELMÉT AZ ÖBÖLMENTI ORSZÁGOKKAL, elsősorban barterügyletek formájában. (2. oldal) + A NEMZETKÖZI GYAPOTPIAC STABILIZÁLÁSa lesz a fő téma a legfontosabb gyapottermelő és gyapotimportőr országok egyhetes genfi tanácskozásán. (8. oldal) + CSEHSZLOVÁKIA GYÓGYSZEREXPORTJÁNAK FEJLESZTÉSI terve reálisabban kívánja figyelembe venni a világpiacon jelentkező negatív tényezőket. (6. oldal) + AZ AMERIKAI KAISER ALUMÍNIUM CSÖKKENTI GYÁRTÓ KAPACITÁSÁT, hogy megszabaduljon jelentős készleteitől. (8. oldal) Jelentés a Szovjetunió tavalyi külkereskedelméről Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió múlt évi külkereskedelmi forgalma 109,73 milliárd rubeles rekordértéket ért el, s a mérleg 4,47 milliárd rubelnyi szovjet aktívumot mutatott. A többlet szinte teljes egészében a szocialista relációban keletkezett, a fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelemben az 1880. évi többletet több mint 800 millió rubeles hiány váltotta fel. A szocialista országokkal lebonyolított árucsere 15 százalékkal nőtt, de részesedésük a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában valamelyest csökkent. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a múlt évben 109,73 milliárd rubeles rekordot ért el — tűnik ki a Vnyesnyaja Torgovlja című szaklap legújabb számában közzétett hivatalos statisztikai adatokból. Az export értéke 57 milliárd rubel volt, 4,4 milliárddal több, mint az importé. A szocialista országokkal 15 százalékkal 57,9 milliárd rubelre sőtt a forgalom, miközben a pozitív szovjet szaldó ebben a relációban több, mint 1 milliárd rubellel emelkedve elérte a 4,44 milliárdot. Mindamellett a szocialista országok aránya a forgalmon belül 52,8 százalékra mérséklődött az 1980-as 53,7 százalékról. A fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelem 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a 35,3 milliárd rubeles kétoldalú forgalmon belül azonban az import 864 millió rubellel meghaladta az exportot, vagyis az egy évvel korábbi 140 milliós aktívum mérleghiánnyá változott. Csökkent a fejlett tőkésországok részesedése a forgalomban: a tavalyelőtti 33,6 százalékról 32,2 százalékra. A legdinamikusabban a fejlődő országokkal nőtt tavaly a forgalom: 37,5 százalékkal 16,4 milliárd rubelre, s így ezen országok súlya 12,7 százalékról 15 százalékra emelkedett. A szovjet exportban az egyik legjelentősebb árucsoportot a gépek, berendezések és közlekedési eszközök alkotják: a tavalyi 7,8 milliárd rubeles kivitel 75 százaléka a szocialista országokba került — írja a statisztikai adatokat kommentáló cikkében az Ekonomicseszkaja Gazeta. A csoporton belül kiemelkedő az energetikai berendezések külföldi értékesítése, ezekből 1981-ben 829 millió rubel bevételre tett szert a Szovjetunió. Teherautókat és szervizberendezéseket 900 millió rubel értékben, vasúti gördülőanyagokat 189 millió rubelért exportáltak. A légiközlekedési eszközök kivitele 17 százalékkal 630 millió rubelre nőtt, a vas- és színesfémkohászati berendezések exportja pedig 591 millióra rúgott. Nőtt a múlt évben az energiahordozók, a nyersvas és a hengerelt acél, valamint néhány színesfémkohászati termék kivitele — írja a szovjet lap adatok említése nélkül. Dinamikusan emelkedett 21 százalékkal a vegyipari export, s bővült a kivitel összetétele is. Ezzel szemben 6 százalékkal viszszaesett a fa- és cellulózipari alapanyagok és késztermékek exportja. Fogyasztási cikkek közül 498 ezer hűtőszekrényt, 23 millió órát, 1,3 millió fényképezőgépet és 950 ezer kerékpárt exportáltak. Az importban két árucsoport dominált: a gépipar termékei és az élelmiszeripari cikkek, illetve az előállításukhoz szükséges alapanyagok. A gépipari behozatal a múlt évben is jelentősen hozzájárult a termelőkapacitások bővítéséhez, illetve felújításához. A vegyipar 853 millió, az energetikai és elektrotechnikai ágazat 1,39 milliárd, a textilipar 434 millió, a fa- és papíripar 169 millió, az élelmiszeripar 442 millió rubel értékben kapott importberendezéseket. A gépipari termékek 68 százalékát a KGST- országok szállították 10,8 milliárd rubel értékben. A fejlett tőkésországokból 4,4 milliárd rubelért vásárolt a Szovjetunió ezekből a javakból, jórészt kompenzációs megállapodások keretében, összesen 1,28 milliárd rubelért vásárolt vaskohászati hengereltárut és 1,57 milliárdért acélcsöveket. A lakosság jobb ellátása céljából tavaly 4,2 millió tonna nyerscukrot, 980ezer tonna húst és húsipari terméket, 215 ezer tonna vajat, 558 millió tojást, 41 ezer tonna kávét, 121 ezer tonna kakaóbabot, 84 ezer tonna teát, több mint 1 millió tonna friss gyümölcsöt, 213 ezer tonna friss zöldséget importáltak — írja az Ekonomicseszkaja Gazeta, a gabonabehozatalra vonatkozó adatokat azonban nem teszi közzé. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a Szovjetunió legjelentősebb külkereskedelmi partnere — 10,68 milliárd rubeles kétoldalú forgalommal — a múlt évben is az NDK volt. A további sorrend a következők szerint alakult (zárójelben az egy évvel korábbi forgalom milliárd rubelben): Csehszlovákia 8,48 milliárd (7,18), Lengyelország 8,15 milliárd (8,0), Bulgária 8,07 milliárd (7,09), Magyarország 6,6 milliárd (5,73), az NSZK 6 milliárd (5,78), Finnország 5,01 milliárd (3,88), Jugoszlávia 5 milliárd (3,84), Kuba 4,8 milliárd (4,26), Franciaország 4,18 milliárd (3,75). Romániával 3,48 milliárd rubelért cserélt árut a Szovjetunió. A szovjet—japán forgalom 2,7 milliárd rubelről 3,02 milliárdra nőtt, s a szankciók ellenére emelkedett — 1,5 milliárdról 1,84 milliárd rubelre — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelme is. Sz. K. Szovjet határozat a könnyűipar fejlesztéséről A könnyűipar korszerűsítéséről és a termelés racionalizálásáról hozott közös határozatot az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa A moszkvai televízió kedd esti adásában ismertetett határozat a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint a többi között előirányozza, hogy a textilüzemek és más könnyűipari vállalatok egy részét új, korszerű berendezésekkel lássák el és 1985-ig 220 ezerrel csökkentsék az ott foglalkoztatottak létszámát. Egyúttal növelik a könnyűiparban foglalkoztatottak jövedelmét, ezzel ösztönözve, hogy a tervfeladatokat kevesebb munkaerővel oldják meg. (DPA, /MT)