Világgazdaság, 1982. május (14. évfolyam, 84/3331-103/3350. szám)
1982-05-04 / 84. (3331.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1982. MÁJUS 4., KEDD XIV. ÉVFOLYAM, 84. (3331.) SZÁM Az USA Argentína-ellenes szankcióinak következményei Tokió is korlátozza kapcsolatait Buenos Airesszel Miután Argentína nem fogadta el Haig amerikai külügyminiszter javaslatait, Washingtonban úgy döntöttek: a „meggyőzés” más formáját, a gazdasági szankciókat választják. Gondosan ügyeltek azonban rá, hogy ne hozzanak olyan rendeletet, amely megfordíthatatlanul megrontaná az éppen csak a közelmúltban felmelegített argentin—amerikai kapcsolatokat. Washington példáját — mértéktartással — Tokió is követte. A másik, a latin-amerikai oldalról viszont Venezuela hozott újabb ellenintézkedéseket, gyakorlatilag megszüntette Angliával a kereskedelmet, s lemondta a korábban rendelt 250 millió dollár értékű 24 harci repülőgép vásárlását is. Washington szemmel láthatólag megelégelte a Buenos Aires-i kormány húzódozását, ezért gazdasági szankciókat rendelt el Argentína ellen és nyíltan Anglia mellé állt. A hét végén televíziós beszédében Haig külügyminiszter közölte: megtiltják fegyverek és katonai felszerelések szállítását Argentínának, felfüggesztik az amerikai Eximbank hitelfolyósításait, garanciáit, a latinamerikai ország nem kaphat továbbá mezőgazdasági hitelgaranciát sem. Mint az Eximbank szóvivője elmondta: a bank követelései, illetve garanciavállalásai Argentínával szemben több mint 1,2 milliárd dolláros értéket képvisel. Hozzáfűzte azonban, hogy az intézkedés nem érinti azokat az árukat, amelyek, már útban vannak Argentína felé. Leállították viszont annak a már korábban felajánlott több mint 320 millió dolláros exporthitel-garanciának a teljesítését, amely amerikai mozdonyok, acélhengerművek, gáz- és kőolajvezetékek vásárlását célozta. Sőt a felfüggesztett hitelek között van az az 550 millió dollár is, amelyet a pénzintézet az Argentína és Paraguay között, a Paraná folyón épülő vízerőmű építésének finanszírozására hagyott jóvá. Washingtoni számítások szerint, ez utóbbitól eltekintve, az Eximbank döntése mindössze 136 millió dollártól üti el a latin-amerikai országot. Maguk az argentinok sem estek kétségbe, mondván, hogy a vízerőmű építésével kapcsolatos problémákat a válság megoldásáig amúgy is félretették volna. Argentínában egyébként az a vélemény, hogy az USA rendeleteinek nagyobb a füstjük, mint a lángjuk és voltaképpen ártalmatlanok a gazdaság fejlődése szempontjából. Argentína eddig sem kapott Washingtontól kedvezményes áruhiteleket. Washingtonban is úgy tudják, hogy Argentína nem tartozik az Eximbanknak és nem kapott CCC-hitelt sem. A két ország közötti mezőgazdasági árucsere-forgalom ráadásul elhanyagolható. A Pentagon elemzői is egyhangúan azt állítják, hogy a fegyverszállítások befagyasztása szinte egyáltalán nem érinti Argentínát. A Carter-kormány 1977-ben, az emberi jogok megsértésére hivatkozva eleve megtiltotta a fegyverexportot, azóta, bár Reagan igyekezett felmelegíteni az argentin—amerikai kapcsolatokat, jelentős fegyverexportról nincs szó. Buenos Airesben egyébként a kormány szóvivője elmondta: nem érte őket váratlanul a szankciók elrendelése. Újságíróknak arra a kérdésére, hogy Argentína fontolgat-e ellenlépéseket, a szóvivő leszögezte: „ha Washington keresztezi saját exportőrei érdekeit, az az ő dolga. Argentínának, egyáltalán nem érdeke, hogy párhuzamos intézkedéseket hozzon. Buenos Aires nem hitelez az USA-nak, de ez eddig is meglehetősen ritkán fordult elő. Ezzel szemben nem korlátozza exportőreit.” Miközben sokasodnak az Argentína-ellenes lépések, Buenos Aires szinte minden lehetséges nemzetközi fórumon cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Argentína nem fizet pontosan hitelezőinek. Mindenféleképpen el akarja ugyanis kerülni, hogy az országot fizetésképtelennek nyilvánítsák. A bankárok egyébként ebben nagy segítségére vannak, "hiszen az ő zsebük bánja, ha Argentína „bedobja a törülközőt”. Éppen ezért nem ritkák azok a bankárnyilatkozatok, amelyek meggyőzően hangsúlyozzák: Argentína percnyi pontossággal törleszti tartozását. A jó hírnév fenntartását és a pénzügyi fegyelem erősítését célozza, hogy tovább szigorítják a devizaellenőrzést a latin-amerikai országban, jóllehet ez ellenkezik az, eddig töretlenül és makacsul követett szabadpiaci elvekkel. Az ország kereskedelmi bankjainak ezentúl mindenféle valuta-tranzakcióról be kell számolniuk a jegybanknak, sőt bizonyos esetekben előzőleg engedélyt kell szerezniük rá. Bár az USA kormányának szóvivője többször is hangoztatta, hogy nem követik az angol példát és nem fagyasztják be az argentin letéteket, mégis megindult a tőkemenekítés az USA-ból a nyugalmasabb és biztonságosabb Svájcba. Egyes becslések szerint több mint 800 millió dollárt írattak át az amerikai könyvekből a svájci bankokéba. Washingtont egynapos késéssel Tokió is követte, a japán külügyminisztérium szóvivője bejelentette: az ország Eximbankja meghatározatlan ideig nem folyósít újabb kölcsönöket Argentínának. Felszólították továbbá a japán cégeket, hogy ne ássák alá a Közös Piac importkorlátozásait. Magyarán, ez azt jelenti, hogy ne vásároljanak a latinamerikai országtól olyan cikkeket, amelyeket az EGK visszautasított. Politikai szakértők szerint Thatcher kétségtelen sikere, hogy az eddig semleges Tokió is beadta a derekát és ha enyhébb formában is, de követte az EGK Argentína-ellenes intézkedéseit. Korántsem jósolnak azonban sikert a brit miniszterelnöknek a mai brüsszeli ülésen, ahol a Közös Piac diplomatái a Falklandincidensről kezdenek tárgyalásokat. A miniszterelnök-asszony bizonyára újabb Argentína-ellenes lépésekre próbálja rávenni partnereit, akik azonban a legkevésbé sem lelkesednek az ötletért — állítják a megfigyelők. B. R. A nyugatnémet gazdasági kutatóintézetek jelentése Az NSZK fizetési mérlegének folyó tételein az idén 5 milliárd márkás aktívum keletkezik, miközben a nemzeti össztermék (GNP) reálértékben 0,5 százalékkal gyarapszik — jósolja az öt legnagyobb nyugatnémet gazdasági kutatóintézet együttes jelentésében. Emlékeztetőül közli, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 17,3 milliárd márka volt, s a GNP 0,3 százalékkal visszaesett. Lambsdorff gazdasági miniszter a jelentés kapcsán kijelentette: gyorsabb ütemű gazdasági növekedést vár, mint amekkorát az öt intézet jósol. Az öt intézet egyben sürgeti a Bundesbankot: ne támogassa pénzpiaci intervenciókkal a nyugat-európai valutarendszer, az EMS többi tagvalutáját, ha a többi tagország nem adja hozzájárulását az árfolyamok szükséges kiigazításához (Reuter) Hitelmegszorítások Olaszországban Megszigorították Olaszországban a hitelfeltételeket, hogy így próbálják megerősíteni a líra helyzetét. A központi bank bejelentette: azok a kereskedelmi bankok, amelyek túllépik hitelnyújtási előirányzataikat, kötelesek lesznek a jelenleginél nagyobb összeget elhelyezni kamatmentes letétként a központi banknál. Eddig 2 százalékos hiteltúllépésnél a kereskedelmi bankoknak a kikölcsönzött többlethitel 20 százalékának megfelelő összeget kellett letétbe helyezniük, az arány ezentúl 40 százalék lesz. Azoknak a bankoknak pedig, amelyek hitelnyújtási előirányzataikat 2,4 százalékkal lépik túl, a többlet 60 százalékát kell letétbe helyezniük az eddigi 40 százalék helyett, s így tovább. Azok a bankok, amelyek az előirányzatot nem egész 1 százalékkal lépik túl, ezentúl sem kötelesek büntetőletétet elhelyezni a központi banknál. (AP—DJ) NAPRÓL NAPRA NEM JELENT INNOVÁCIÓT EGY ÚJ TECHNOLÓGIA vagy termék átvétele, ha az a nemzetközi piacon már ismert hangzott el a kamarában egy tagozati ülésen, amelyen az innovációs lehetőségekről szóló előadást hallgatták meg a résztvevők. (3. oldal) + AZ AFGÁN FORRADALOM LEGFŐBB CÉLJA A GAZDASÁG FEJLESZTÉSE és az életszínvonal megőrzése — fejtegette Kabul küldötte az Ázsiai Fejlesztési Bank értekezletén. (2. oldal) -I MÉG NINCSENEK ÚJ AGRÁRÁRAK AZ EGK-BAN, de szakértők szerint a megegyezés ma már közelebb van. (2. oldal) -I IRAKI—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉSI JEGYZŐKÖNYVET ÍRTAK ALÁ MOSZKVÁBAN, a két, fél hitet tesz a gazdasági és műszaki kapcsolatok elmélyítése mellett. (2. oldal) + A SZOVJETUNIÓ IDEI HÚSIMPORTJA eléri a 930 ezer tonnát, azonos lesz a tavalyival. A vaj- és a baromfibevitel emelkedni fog. (8. oldal) + AZ OSZTRÁK ALUMÍNIUMGYÁRTÓK SÚLYOS HELYZETBEN VANNAK, az állami tulajdonú Vereinigte Metallwerke gyártmányszerkezetének korszerűsítésével keresi a kiutat. (8. oldal) + A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL szóló amerikai prognózis szabályozókat és ösztönzőket is javasol. (4. oldal) - A NEMZETKÖZI GYÉMÁNTPIACON VÁLSÁGOS A HANGULAT, az árak esésének oka elsősorban a magas kamatláb. (6. oldal) + MAGYARORSZÁG, HITELKÉPESSÉGÉT A BELGA KÜLKERESKEDELMI HIVATAL vezérigazgatója pozitívan értékelte Budapesten tartott előadásában. (3. oldal) LENGYEL GAZDASÁGI TÁJÉKOZTATÓ A NYUGATI HITELEZŐKNEK A lengyel gazdaság helyzetéről tájékoztatta a Varsónak hitelező magánbankok néhány képviselőjét Londonban egy lengyel delegáció. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Królak, a londoni lengyel nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta: a lengyel ipar márciusban 15,6 százalékkal termelt többet, mint februárban, igaz, az első negyedév ipari termelése még így is mintegy 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől. A londoni megbeszélésen egyébként nem került szóba az idei évben esedékessé váló lengyel törlesztések kérdése, a gazdaság állapotáról készített előadáson kívül csak az 1981. évi tartozások átütemezéséről szóló, már megkötött szerződés néhány technikai részletét tekintették át. A Lengyelországnak hitelező tőkés magánbankok egyébként jelezték: csak akkor lesznek hajlandók tárgyalni az idei évre esedékes lengyel tartozások átütemezéséről, ha a Varsónak hitelező nyugati kormányok is jelét adják, hogy készek leülni a lengyel féllel tárgyalni az idén esedékessé váló visszafizetések elhalasztásáról. „A dolog úgy fest, hogy megvárjuk, miképpen határoznak a kormányok” — mondotta a Reuter tudósítójának az egyik nyugati bankár. Az idén esedékes összes lengyel tartozás összegét a nyugati szakértők 10 milliárd dollárra teszik; ezt a becslést alátámasztani látszik, hogy a Varsó által az év elején a hitelező bankokhoz eljuttatott értesítésben is 10,1 mil■liárd dollárnyi új kölcsönszükséglet állt, amelyből ki lehetne fizetni az idei tartozásokat. Az amerikai (atlanti-parti) kikötői rakodómunkások szakszervezete (ILA) véget vetett annak az immár négy hónapja tartó bojkottnak, amelynek során megtagadták a lengyel áruk ki- és berakodását. A döntés előzménye alighanem az, hogy a szakszervezet vezetősége a múlt héten határozatot hozott, amelyben kijelenti: törvénytelen volt a szovjet hajókkal szemben alkalmazott hasonló jellegű, 15 hónapja tartó ki- és berakodási bojkott. Ülést tartott a jugoszláv—lengyel gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizottság. Az ebből az ■ alkalomból aláírt egyezmény értel- lmében az idén a kétoldalú árufor- galmi előirányzat 657 millió dollár, ez a tavalyinál 31,5 százalékkal több áru szállítását feltételezi. Ami az 1981—85-ös időszakot illeti, a két ország áruforgalmának tervezett értéke 3,6 milliárd dollár — ez 38,5 százalékkal több az előző öt- éves időszakban mértnél. (Reuter, AP—DJ) . MEGSZÜLETETT A TENGERJOGI KONVENCIÓ Nyolcévi, huzavona, végeláthatatlan jogi vita után meglepő gyorsasággal befejeződött a tengerjogi egyezmény kidolgozására hivatott ENSZ-konferencia. Mint köztudomású, az egymástól leginkább eltérő álláspontokat egyfelől a fejlődő államok, az úgynevezett 77-ek csoportja, másfelől az Egyesült Államok képviselte. Bár a nemzetközi tengerjog számos kérdésben már évekkel ezelőtt kialakult a teljes vagy a részleges egyetértés, a tengerfenék ásványi kincseinek tulajdonjogát illetően szélsőségesen ellentétes nézetek ütköztek meg. A fejlődő országok azt az álláspontot képviselték, hogy a világóceán medre — az ENSZ emlékezetes határozatának szavai szerint — az emberiség közös öröksége, az Egyesült Államok viszont arra törekedett, hogy technikai fölényének érvényesítésével elsőként tehesse rá kezét a tengerfenék ásványkincseire. Az amerikai álláspont támogatására a washingtoni kormány képviselői igyekeztek megnyerni más fejlett tőkés országok, így elsősorban az NSZK és Jaapán kormányát, sőt a legutóbbi időkben olyan hírek kezdtek terjengeni az ENSZ köreiben, hogy az USA a Szovjetuniónak is tárgyalási javaslatot tett a tengermélyi lelőhelyek felosztására. Az amerikaiak annyira biztosak voltak tárgyalási pozícióik javulás-ban, hogy pénteken szavazást java-soltak a konferencián egy mellék- kérdésben. A konferencia szingapúri elnöke azonban váratlanul a teljes tengerjogi charta szövegét tette fel szavazásra, s a konferencia végül 130 szavazattal 4 ellenében (az USA, Izrael, Venezuela és Törökország), továbbá 17 tartózkodással (Belgium, Bulgária, Belorusszia, Csehszlovákia, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Mongólia, Nagy-Britannia, az NDK, az NSZK, Olaszország, Spanyolország, a Szovjetunió, Thaiföld és Ukrajna) elfogadta az új szerződést. • A Tengerjogi Konvenció ünnepélyes aláírására ez év szeptemberében kerül sor. A szerződés akkor lép érvénybe, ha, aláírói közül legalább 60 ország ratifikálta már. A 320 pontból, 9 függelékből és 5 határozatból álló szerződés részben már fennálló nemzetközi jogi intézkedéseket kodifikál, részben újakat léptet életbe. Főbb intézkedései a parti vizekre, a tengerszorosokra, a szabad hajózásra, a kizárólagos gazdasági övezetekre, a szárazföldi talapzatra, a tengerfenéken űzött bányászatra, a környezetvédelemre és a felmerülő jogviták rendezésére vonatkoznak. A parti vizekre vonatkozó rendelkezés szerint a tengerparti államok parti vizeiket 12 tengeri mérföldre (22,2 kilométer) terjeszthetik ki. Ezeken a vizeken békeidőben minden állam hajói szabadon haladhatnak át. A tengerszorosokon ugyancsak biztosítani kell a külföldi hajók szabad áthaladásának jogát. Ez a szabad áthaladás mind a parti vizek, mind a tengerszorosok vonatkozásában tengeralattjárókra is vonatkozik. A kizárólagos gazdasági övezet a parti államoknak azt a jogot biztosítja, hogy tengerpartjuknak 200 tengeri mérföld széles (370 kilométer) övezetében vagy maguk használják fel a tenger élővilágának és ásványkincseinek gazdasági lehetőségeit vagy ezt a jogot saját belátásuk szerint adják bérbe más nemzetiségű vállalatoknak. Amennyiben a tenger két ellentétes oldalán fekvő két országot 400 tengeri mérföldnél keskenyebb tengerrész választ el egymástól, a két országnak megegyezésre kell jutnia a tengeri határvonal kijelöléséről. A szárazföldi talapzatra vonatkozó intézkedés kimondja, hogy minden tengerparti országnakszuverén joga a partjától 350 tengeri mérföldre (648 kilométer) terjedő szárazföldi talapzat ásványkincseinek, elsősorban kőolaj- és gázelőfordulásainak kiaknázása, a 200 tengeri mérföldön túli szárazföldi talapzaton bányászott kőolaj és gáz jövedelmét azonban a part menti államnak meg kell feleznie a mélytengeri bányászat jogainak elosztására létesített Tengerfenék Hatósággal. Ez az utóbbi intézmény Jamaicában fog székelni, s éppen ennek felállítása, illetve az amerikai vállalatok szabad kutatási jogának korlátozása miatt szavazott az USA az egyezmény ellen. Az aláírók azonban abban reménykednek, hogy az amerikaiak ezt az álláspontjukat felül fogják vizsgálni. Ezt a reményt azzal támasztják alá, hogy egy olyan kompromisszumot vettek be az egyezménybe, amelynek értelmében a jogok elosztásánál elsőbbséget élveznek azok a vállalatok és országok, amelyek már foglalkoztak a tengerfenéken folytatott bányászattal. Éppen ez a kompromisszumos kitétel okozta a szociaista országok tartózkodását a szavazásnál. Az esetleg felmerülő jogviták rendezésére Hamburgban nemzetközi tengerjogi bíróságot állítanak el. (AP—DJ, Reuter, APA)