Világgazdaság, 1982. május (14. évfolyam, 84/3331-103/3350. szám)

1982-05-04 / 84. (3331.) szám

külgazdaság ­ A mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat ülése Az innováció elmélete ismert , a gyakorlati lehetőségek már kevésbé Munkatársunktól. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat múlt heti ülésén dr. Lénárt Lajos elnök beszámolt a múlt évben végzett munkáról. Elmondta, hogy évközben különböző hatóságok többször kikérték a tagozat véleményét, javaslatait a tőkés export növeléséről és szer­vezési kérdésekben. Megállapította: a döntéseknél néhány esetben már érezhető volt, hogy figyelembe vették a tagozat elnökségének javaslatait. A mostani ülésen az elnökség újjáválasztása során a jelenlévők dr. Lénárt Lajost megerősítették az elnöki tisztségben. Ezt követően Birmann Erzsébet, a Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Innovációs Alapjának igazgatója tartott előadást Innovációs lehetőségek és problémák az élelmiszertermelésben címmel. Az innováció a korábbi fejlettségi szinthez képest magasabb szervezési és fejlesztési feltételt jelent — hang­súlyozta előadása bevezetéseként Birmann Erzsébet. Rámutatott: ha átveszünk egy újabb technológiát vagy egy újabb terméket, de a mód­szer vagy a termék már ismert a nemzetközi piacon, számunkra új­donságról van ugyan szó, de még­sem innováció. Olyan fejlesztésről kell tehát az innováció keretében gondoskodni, amit a piac akceptál, s amivel a piacon az eddiginél jobb pozícióhoz juthatunk. Az innováció láncfolyamat, amely, a termelést, a kutatást-fejlesztést és az értékesítést is magában foglalja, vagyis máskép­pen kifejezve, valamilyen saját új szellemi termékből új áru vagy szolgáltatás jut a piacra. Milyen feltételekkel gondolhatnak innovációra a magyar vállalatok? Sok eszköz áll rendelkezésre — hangsúlyozta az előadó —, és min­denekelőtt le kell szögezni, hogy a fő probléma nem az innováláshoz szükséges pénz megléte vagy hiánya. Magyarországon egy év alatt 13— 15 milliárd forintnyi műszaki-fej­lesztési alap képződik, amely az in­novációs célokat hivatott kiszolgál­ni. Ebből az összegből azonban év­ről évre körülbelül 4 milliárd forin­tot mégsem használnak fel, leg­alább is ötéves átlagban. Pedig a félüzemi kísérletekig még az álló­eszközt is finanszírozni lehet a mű­szaki-fejlesztési alapból. Sőt, olyan vállalatoknak, amelyek nem tudnak elég műszaki-fejlesztési alapot ké­pezni, két év óta a Magyar Nemzeti Bank is ad innovációs hitelt. Az előadó hangsúlyozta, hogy minden magyar szellemi terméket el lehet vinni a termelésig a felvett innová­ciós hitel segítségével, hiszen az MNB csak azt vizsgálja, hogy 8 éven belül vissza tudják-e fizetni a köl­csönt. Az Innovációs Alap, mint isme­retes, elsősorban azért jött létre, hogy a lehetőség szerint ezentúl ne sikkadjanak el azok a kutatási eredmények, amelyek hasznot hoz­hatnának az országnak, csak azért, mert nincs, aki kockázatot mer vállalni értük. A két év tapaszta­lata­ azt mutatja, hogy nem kerül hátrányos­­helyzetbe a beruházás során az a vállalat, amelyik meri vállalni a kockázatot, sőt miután előzetesen bizonyítani kell, hogy si­keres témáról van szó, még na­gyobb is az esélye a beruházás megvalósítására. Kétségtelen azonban, hogy az ér­dekeltségi rendszer nem szolgálja kellően az innovációs folyamatot. Az is probléma, hogy hiányoznak a menedzselő társaságok vagy me­nedzselő emberek, akik vagy ame­lyek a kutatástól kezdve az üzemel­tetésen át a marketingmunkáig vé­gigviszik a folyamatot. Éppen ezért az Innovációs Alap most azt kezde­ményezi, hogy jöjjön létre több hozzá hasonló finanszírozási szerve­zet, amely a marketinggal, a me­nedzseléssel is törődik. Ebben a té­mában előrelépés, hogy a kutató­­intézetek közül néhány fejlesztő in­tézetté is válik, illetve hogy társa­ságok alakulnak fejlesztési célok­ra. Ezek a társaságok nemcsak a műszaki fejlesztést vállalják, hanem a termelés­ bevezetésének menedzse­lését is. Az Innovációs Alap az ilyen társaságoknak messzemenően segít­séget nyújt a kockázat vállalásában. Az elmondottak után a hozzászó­lásokra jelentkező nem akadt. Áthi­daló megoldásként dr. Lénárt Lajos megkérdezte, tud-e az előadó olyan példákat ismertetni, amelyek a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar te­rületén valósultak meg. Birmann Er­zsébet válaszában elmondta, hogy az eltelt két év ahhoz kevés, hogy ezen a téren is értékelhessék a tel­jes innovációs folyamatot. Egy pél­dát, azért megemlített: a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi intézete egy juhhodály és legeltetési rendszer kidolgozott szabadalmához referenciaüzemet kívánt létesíteni- és ehhez az Innovációs Alap nyúj­tott segítséget. A telep azóta elké­szült, és az eredmények igazolták az intézet elképzeléseit. Miután ez a párbeszéd sem ösztö­nözte hozzászólásra a közel kilenc­ven jelenlevőt, dr. Lénárt Lajos zár­szavában a következőket hangoztat­ta: valószínűleg az az alapvető prob­léma, hogy az innováció irodalmát vele együtt a többi gazdasági veze­tő is olvasgatja, de ennek ellenére mégsem egészen világos a feladat. A megújulás komplexitása részlege­sen minden vállalat életében jelen van, ezt az is bizonyítja, hogy csak az élelmiszergazdaságban 4 ezer új termék született az utóbbi időben. Valami miatt azonban mégsem vesz­­szük igénybe — mondta — lehet, hogy ezt tudati elmaradottsággal in­dokolhatjuk. A világgazdaságban végbemenő változás bennünket is arra kényszerít — folytatta —, hogy keressük a megújulás komplex le­hetőségeit, de ehhez vállalati szin­ten is ki kell tapintani, hogy mik a konkrét lehetőségek, annál inkább, mert a reálisan várható eredményt érzékeltetni kell az Innovációs Alap­tól kérhető hitelnél. Arra is rámu­tatott, hogy valami nagy propagan­dát a bank sem fejtett ki ebben az ügyben, és így csak azt érzékelik a vállalatok vezetői, hogy valami többről van szó, de hogy pontosan miről, azt még tisztázni kell. E gondolatokra reagálva, Birmann Erzsébet elmondotta, hogy az Inno­vációs Alap célja: a magyar szelle­mi terméket fogadja el a piac. Pro­pagandát azért nem fejtett ki, mert kísérletnek szánták, s ahhoz túl kis létszámmal dolgozik az alap, hogy a nagy propaganda hatására esetleg túl sok jelentkezővel ténylegesen foglalkozni tudjanak. Azt is leszö­gezte, horry nem a nagyvállalatok részére kíván elsősorban segítséget adni az Innovációs Alap, a kis- és középüzemek közül olyanok keressék fel, akiknek valami új van a tar­solyukban, de a kifejlesztésre, a kockázatra nem tudnak vállalkozni. K. L Nemcsak késztermék-kooperációban kell gondolkodni Budapesten tárgyalt a Belga Külkereskedelmi Hivatal vezérigazgatója Munkatársunktól: Belgium nem tartozik jelentősebb tőkés kereskedelmi partne­reink közé és a Közös Piac miniszteri tanácsának jelenlegi elnöke­ként a politikai indíttatású korlátozó intézkedések meghozatala alól sem vonhatja ki magát, a Budapestre érkezett magasszintű keres­kedelmi küldöttség ténye azonban a brüsszeli kormány realitás­­érzékéről tanúskodik. Erre utalt a Belga Külkereskedelmi Hivatal vezérigazgatója a hitelpolitikával kapcsolatban is és a konkrét tár­gyalások első napján belgiumi magyar napok rendezéséről állapo­dott meg. A brüsszeli magyar kereskedelmi tanácsos a közös elnök­ségi ülésen a magyar vállalatok adottságainak jobban megfelelő, a félkésztermékek gyártásában megvalósítandó együttműködést indít­ványozta. Nem lebecsülendő a jelenlegi vi­lággazdasági — és világpolitikai — helyzetben, ha egyik nyugat-euró­pai partnerünk az eddigi szokások­tól eltérően vezérigazgatói szinten képviselteti magát egy kétoldalú kamarai találkozón. Különösen ak­kor nem, ha tekintetbe vesszük, hogy ez az ország — Belgium — hagyományosan a nyugat-európai térségre összpontosítja külkereske­delmét és tőkés exportunkban mindössze a 13., onnan származó importunkban pedig a 11. helyet foglalja el. A Magyar Kereskedel­mi Kamara és belga partnerszerve­zete évente kétszer megtartott szo­kásos elnökségi ülésére ezúttal a Belga Külkereskedelmi Hivatal vezérigazgatója, Willy Monfils ve­zetésével érkezett a küldöttség. A delegációban főként a magyar cé­gekkel kapcsolatban álló belga vál­lalatok képviselői, így , a vegyipari szövetség vezérigazgatója és a gép­ipari szövetség tanácsosa kapott he­lyet, de Budapestre jött számos üzletember társaságában a Société Générale pénzintézet aligazgatója is. Dr. Honfi György, a kamara belga tagozatának elnöke nyitotta meg a Kossuth Lajos téri székházban az elnökségi ülést, amelyen részt vett Kallós Ödön, a Magyar Kereske­delmi Kamara társelnöke is. A bel­ga küldöttség vezetője részletesen kitért országa gazdaságának leg­utóbbi fejleményeire. Monfils meg­erősítette a munkanélküliség és az államadósság súlyosságáról szóló híreket, de azt is elmondta, hogy a belga frank év eleji leértékelése már érezteti hatását az export nö­vekedésében. Elismerte, hogy a ma­gyar—belga kétoldalú forgalomban egyelőre még mindig jelentős a magyar deficit, amelynek csökken­tésére mindkét félnek nagyobb erő­feszítéseket kell tennie. Magyaror­szág hitelképességét a belga fél pozitívan értékeli — mondta Mon­fils a látogatás hivatalos jellegére is utalva —, ezért a Belga Állami Hitelbiztosító Intézet felülvizsgálta korábbi döntését a magyar adós­pozíció átminősítésével kapcsolatban és a korábbi besorolás visszaállí­tását határozta el. Magyarország felvétele a Nem­zetközi Valuta Alapba és a világ­bankba új alapokra helyezheti a két ország kapcsolatát — fejtegette a belga hivatal vezetője. Az alapítótag Belgium például rendszeresen meg­kapja azoknak a beruházásoknak a jegyzékét, amelyekben valamilyen formában érintettek az említett pénzügyi szervezetek és ha a fel­vétel nyomán Magyarország hozzá­jut ezekhez, könnyebbé válik a harmadik piaci együttműködések kimunkálása. A vezető előadás megállapításait dr. Mikósdi György, a brüsszeli magyar kereskedelmi tanácsos egé­szítette ki, aki szintén hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok erősítésé­nek a szükségességét a jelen körül­mények között. „Az együttműködés ellenében ható szubjektív tényezők­től — a külső politikai nyomástól függetlenül — az EGK-nak, ezen belül Belgiumnak továbbra is szub­jektív érdeke fűződik a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez” — mondta. A két nagy gazdasági in­tegráció — a Közös Piac és a KGST — egymást kiegészítő jellege nyil­vánvaló, ha a fejlett feldolgozó­­iparral rendelkező nyugat-európai tagállamokat és nyersanyagforrá­sokban bővelkedő Szovjetuniót néz­zük, de a kisebb országok kapcso­latában sem annyira elhanyagolha­tó, mint amennyire az a forgalom adataiból következnék. Magyarország tavaly 38 millió dollár értékben adott el árut Bel­giumban, onnan viszont 92 millió dollárnak megfelelő összegért vá­sárolt. Ez azt jelenti, hogy behoza­talunknak csak 41,3 százalékát tud­juk fedezni exportunkkal. Szembe­tűnő, hogy ezek a forgalmi adatok az ugyanebbe a gazdasági unióba tartozó Hollandiával lebonyolított árucserének mintegy a felét érik csak el. Kivitelünkből a Benelux­­országok 0,4 százalékkal, teljes im­portunkból pedig 1,0 százalékkal részesednek, míg a forgalom a fej­lett tőkésországokra szűkítve 1,4 százalékos, illetve 2,5 százalékos ré­szesedést mutat, összehasonlítás­képpen Magyarország mindössze 0,16 százalékkal részesedik a Bene­­lux-országok teljes kiviteléből és 0,05 százalékkal az odairányuló szál­lításokból. Mint az ilyen, viszony­lag kis forgalmat mutató piacokon­ nem ritkaság, egy-egy termék be­lépése vagy kiesése drámai válto­zást okozhat a kivitel értékében. A forgalom nemkívánatos inga­dozását elhárítandó, a tanácsos há­rom területen is javasolt lépéseket. A piacfejlesztési stratégiában első helyen a gyártók közötti közvetlen kooperációt említette. „Nemcsak a késztermékek terén megvalósítható együttműködésben kell gondolkod­ni, hiszen a magyar ipari fejlesztés nyomán a félkésztermékek gyár­tásában jelenleg jóval szélesebb körű lehetőségek kínálkoznak” — mondotta. A két ország gazdaságá­nak egymást kiegészítő jellege leg­inkább ezen a téren hasznosítható és ezt a megállapítást a belga kül­döttség vezetője későbbi hozzászólá­sában igen találónak nevezte. A ki­­rendeltség vezetője a piaci straté­gia másik elemeként a kis- és a középvállalatok közötti együttmű­ködés élénkítését javasolta, tekin­tettel a Belgiumban nagy számban tevékenykedő ilyen méretű terme­lő vállalkozásra. A recesszió köze­pette a belga cégek egyre nehezeb­ben állják a szolgáltatási és a bérköltségeket, és ez az együttmű­ködés felé tereli őket. A hagyomá­nyos exportban ígéretesnek látszik az áruházaknak és a szupermarke­teknek való közvetlen szállítások növelése, mert ez már eddig is fi­gyelemreméltó eredményeket hozott — hangsúlyozta. Dr. Mikósdi György kiemelte, hogy a magyar vállalatok gyorsan reagáltak az időben kapott infor­mációkra, és a belga frank leérté­kelése szinte azonnal tükröződött árpolitikájukban. A leértékelés ha­tásának érvényesülését rövid időre hátráltatta ugyan a Brüsszelben el­rendelt árbefagyasztás, ezt azonban feloldották és most már nincs aka­dálya exportáraink megfelelő eme­lésének. A belga delegáció hivatalos meg­beszélései már az ülést követően megkezdődtek és ezek során felke­reste az OKISZ székházát. Rév La­jos, az OKISZ elnöke javaslatára megállapodtak egy Belgiumban megrendezendő magyar esemény­­sorozatról. A közelmúltban megtar­tott rotterdami és hamburgi Ma­gyar Héthez hasonló programba be­vonnák az ipari szövetkezeteket, amelyek képviselői a harmadik pia­ci együttműködésről is megbeszélé­seket folytathatnak. A látogatás so­rán a belga küldöttség tagjai tár­gyaltak a Külkereskedelmi Minisz­tériumban, az Ipari Minisztérium­ban, a Magyar Nemzeti Bankban és a Külkereskedelmi Bankban is, a delegáció üzletember tagjai edig vállalatoknál folytattak tárgyaláso­kat. K. L. Az első innovációs akadémia tanulságai A K + F TEVÉKENYSÉG ÖNMAGÁBAN NEM ÉRTÉKELHETŐ Munkatársunktól: Tatán március 25—27. között ren­dezte meg a Szervezés- és Vezetés­tudományi Társaság az első innová­ciós akadémiát, amelyet a napok­ban értékelt a szervezési szakosz­tály vállalati belső mechanizmus­­munkabizottsága. A résztvevők min­denekelőtt leszögezték, hogy vára­kozáson felül jól sikerült a rendez­vény, s a többi között ezt azzal is alátámasztották, hogy az akadémia harmadik napján, szombaton sem szűnt meg a vitakészség, az aktív részvétel. Tatán egyébként az or­szág minden részéről 140 szakember gyűlt össze, hogy meghallgassa a két vitaindító előadást, amelyek kö­zül az egyiket Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár tartotta A kutatási-fejlesztési eredmények be­vezetésének feltételrendszere cím­mel, a másikat pedig Kádái Vilmos, a tatai pártbizottság egyik vezetője A környezet és az innováció hasz­nosulása címmel, összesen 18 elő­adás hangzott el három szekcióülés keretében és 42-en szóltak hozzá. Juhász Ádám Tatán elhangzott bevezető előadásában a többi között hangsúlyozta, hogy a kutatás-fej­lesztés eredményeinek bevezetésénél legfőbb akadály a vállalatok foga­dókészsége, hogy az innovációs te­vékenység még mindig nem épült be a vállalatok funkcionális rend­szerébe, hogy az innovációs munká­nak nem teremtik meg a tárgyi és a személyi feltételeit, hiányzik az alkotó légkör, és végül hogy az in­novációs tevékenység értékelésénél a mechanikus bázisszemléletet al­kalmazzák. A munkabizottság egyik tagjának érdekes megállapítása szerint maga az akadémia is újítás volt, hiszen első ízben nyílt arra alkalom, hogy három napon keresztül vitassák meg a felmerült problémákat Sok olyan információhoz jutottak a részt­vevők, amit eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismertek. Vé­gül megállapította, hogy a tatai aka­démia az SZVT egyik legolcsóbb rendezvénye volt, a korábbi átlag 3000 forintos részvételi költségeket ugyanis sikerült 1500 forintra csök­kenteni. Gerely Péter, a munkabizottság elnöke beszámolt a már összefog­lalható tanulságokról, így például arról, hogy a K-I-F tevékenység ön­magában nem értékelhető és irá­nyítható, a teljeskörű lánc a mar­keting mint igényt támasztó, a ku­tatás mint megalapozó, a fejlesz­tés mint feltételeket teremtő, a ter­melés mint realizálást megalapozó és az értékesítés mint realizáló fo­lyamatrendszer, s az egyes lánc­szemek összehangolása alapvető fel­adat. Ismertette azokat az ajánlá­sokat is, amelyeket, az akadémia résztvevői állítottak össze az inno­vációs eredmények bevezetésének elősegítésére. Említésre méltó közü­lük például, hogy az innovációs te­vékenység szervezését, irányítását „egy kézben” (társulás stb.) kell összefogni, mert a bevezetés föde­ratív alapon megoldhatatlan. Széles körben el kell terjeszteni a már eredményesen alkalmazott külföldi módszereket, javítani kell az orszá­gos ágazati és vállalati információs tevékenységet, ki kell dolgozni az innovációs tevékenység kockával vál­lalásának feltételeit és anyagi erő­forrásbeli lehetőségeit, s végül a gazdasági ismereteket állandóan és aktívan be kell kapcsolni az inno­vációs tevékenységbe. Az is az akadémia tanulságai kö­zé tartozik, hogy a továbbiakban is törődni kell az innovációs meg­oldásra váró kérdéseivel. Az első lépéseket már meg is tették: szervezés alatt áll a szeptember vé­gén, október elején megrendezendő Inkurrencia­s Innováció Akadémia, amelyet Győrött tartanak majd meg. Megjelent a Külkereskedő Munkatársunktól. A Külkereskedelmi Minisztérium hivatalos lapjának április 27-én megjelent 5. száma közli azoknak a névsorát, akik a külkereskedelem területén a felszabadulás évforduló­ja alkalmából különböző kitünteté­seket kaptak. Változtak a Külke­reskedelmi Minisztérium néhány fő­osztályának, illetve osztályának ve­zetői is; a felmentéseket és a ki­nevezéseket ugyancsak tartalmazza a közlöny. A jogszabályok rovatban olvasha­tó a külkereskedelmi miniszter 1/1982. (KkÉ. 5.) KKM számú uta­sítása a külkereskedelmi forgalom statisztikai megfigyeléséről. Eszerint az adatszolgáltatási kötelezettség Imi Értesítő 5. száma kiterjed az engedélyezésre, a szer­ződéskötésre és­­ a lebonyolításra. Az utasítás alkalmazása szempont­jából azok a vállalatok is külkeres­kedelmi tevékenységre jogosultak­nak számítanak, amelyek eseti jog alapján folytatnak külkereskedelmi tevékenységet. Az utasítás a kihir­detés napjától, azaz 1982. április 27-től hatályos. A Külkereskedelmi Értesítő a to­vábbiakban tartalmazza a Magyar Televízió új külkereskedelmi jog­körét, amelynek értelmében többek között a 30 percnél nem hosszabb dokumentumfilmeket saját tevé­kenységi körében exportálhatja nem rubel elszámolású viszonyla­tokba. Úronnan alakult ipari koordinációs Iroda felvesz perfekt gyors k­is gépírónőket Bérezés megállapodás szerint jelentkezni lehet a 159-284-es telefonszámon. 1982. MÁJUS 4. 'm 11 újonnan alakult Ipari Koordinációs Iroda bérelne legalább nyolc helyiségből álló irodát szociális létesítményekkel, lehetőleg Budapest belterületén. Felújítás nem akadály, telefon: 159-284.

Next