Világgazdaság, 1982. június (14. évfolyam, 104/3351-125/3372. szám)
1982-06-01 / 104. (3351.) szám
külgazdaság Nyugat-Berlin érdeklődése a magyar piac iránt Beszélgetés a Kereskedelmi és Iparkamarában A 2,3 millió lakosú Nyugat-Berlinben jelenleg közel 70 országnak tőkés, szocialista és fejlődő , van diplomáciai, kereskedelmi képviselete. Magyarország 1974-ben létesített főkonzulátust a városban, amelynek jelentős a gazdasági fejlettsége: ipari termelése Görögországéval, Dániáéval azonos nagyságrendű, nemzeti összterméke (GNP) meghaladja az évi 50 milliárd márkát. Figyelemre méltó, hogy ipari termelésének közel felét a beruházási szektor adja, és a foglalkoztatottaknak csaknem a kétharmada itt dolgozik. Ezen belül a legjelentősebb az elektromosipar — a Siemens és az AEG-Telefunken egyaránt jelen van — és a gépgyártás. A fogyasztási javak termelésében legfontosabb a textil- és ruházati ipar, valamint az élelmiszeripar. A nyersanyagtermelés a város helyzetéből adódóan viszonylag jelentéktelen. Éppenn ezért energiahordozókból és nyersanyagokból importra szorul, amelyeket késztermékek, elsősorban korszerű beruházási cikkek exportjával kell kiegyenlíteni. A nyugat-berlini gazdaság jobban vészelte át az 1981. évi recessziót, mint amennyire előzetesen feltételezték a szakértők — állapítja meg a nyugat-berlini DIW gazdaságkutató intézet jelentése. Tavaly a GNP 0,8 százalékkal növekedett. Kedvezően alakult az ipari termelés, amely közel 3 százalékkal nőtt. (A közútijármű-iparban és a számítógépgyártásban 21, illetve 50 százalékos emelkedés következett be. A gépiparban a növekedés mértéke 6 százalékos volt. A legnagyobb ágazat, az elektronikai ipar termelése viszont stagnált). Nyugat-Berlin teljes árucsereforgalma 1981-ben 28—30 milliárd márka körül mozgott, ebből a szocialista országok (az NDK-t nem számítva) részesedése alig haladta meg az 1 milliárdot. Viszonylag jelentős az együttműködés a Szovjetunióval, és szoros volt korábban Lengyelországgal. Hazánkkal a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok az utóbbi öt évben számottevően fejlődtek, de ma még messze vannak a tényleges lehetőségektől. Magyarország tavaly a 2. helyet foglalta el a szocialista országok között a Nyugat-Berlinnel folytatott árucsere-forgalomban: exportunk értéke 50 millió, míg importunké 34 millió márka volt nyugat-berlini statisztikai adatok alapján. Az idei évre készült gazdasági prognózisok mérsékelt konjunkturális fellendülésre számítanak, ez a magas minőségi színvonalat képviselő, korszerű nyugat-berlini áruk iránti nemzetközi piaci kereslet élénkülésének köszönhető. Ilyen körülmények között kíváncsiak voltunk, hogyan látják Nyugat-Berlinben a kereskedelmi és iparkamara vezetői a magyar vállalatokkal, szövetkezetekkel meglévő kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat, és ezek fejlesztésének lehetőségeit a jövőben. Carsten Meyer- Oldenburg kamarai külkereskedelmi igazgató tájékoztatásából a következőket tudtuk meg: — A 69 ezer tagot számláló Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a nyugat-berlini cégek a jövőben fokozottabb figyelmet kívánnak szentelni a magyar piacnak. Ennek döntő okát a Magyarországgal kialakult kedvező gazdaságipolitikai légkörben, a magyar vállalatokkal, szövetkezetekkel eddig jól fejlődő, rugalmas és korrekt kapcsolatokban látom. Nyugat-Berlinben több mint háromezer üzem működik, többségük kis- és középüzem, amelyek kitűnő kooperációs partnerei lehetnek magyar cégeknek. A jövőben jó együttműködési lehetőséget látunk a magyar hagyományosnak mondható szerszámgépipar mellett az orvostechnikai berendezések gyártásában, a textiliparban, a kutatásfejlesztésben, a licenc- és know-how-értékesítésben, továbbá a harmadik piacon való közös fellépésben. Szeretnénk dinamikusan fejleszteni a textil- és ruházati bérmunkákat, amelyek eddig is eredményesek voltak. Terveink között szerepel magyar licencek, knowhow-k vásárlása és természetesen nyugat-berliniek magyarországi értékesítése. Ehhez azonban a jelenleginél több információra lenne szükségünk a magyar vállalatoktól. Mi a magunk részéről készséggel állunk a Berliner Absatz Organisation (BAO) közreműködésével a magyarországi külkereskedelmi és ipari vállalatok rendelkezésére — mondta a nyugat-berlini Kereskedelmi és Iparkamarában Carsten Meyer-Oldenburg. A Nyugat-Berlinhez fűződő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja az a rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Kereskedelmi Kamara a BAO- val közösen szervez. A kamarai napokat előreláthatólag október végén, november elején tartják meg Nyugat-Berlinben több magyar vállalat részvételével. Karczag László Megjelent a Külkereskedelmi Értesítő 7. száma Új szabályozás az exportfővállalkozásban Munkatársunktól. A Külkereskedelmi Értesítő 1982. május 27-i dátummal megjelent 7. számában az Albániával és a Jugoszláviával az 1981—1985. évekre kötött árucsere-forgalmi megállapodás, illetve egyezmény szövegén kívül olvasható a külkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és az MNB elnökének együttes utasítása az exportfővállalkozási tevékenység előmozdításáról. A kihirdetés napján érvénybe lépett 4/ 1982. KkM—PM—MNB utasítás a 9/1975. KkM—PM—MNB együttes utasítást módosítja. A módosítás szerint adott exportfővállalkozásra társaság is létrehozható, s ebben az esetben a társaság tagjai — amelyek egyetemleges felelősséget vállalnak a vállalkozás kockázatáért — a tárrsasági szerződésben rögzített arányban megoszthatják a fővállalkozásból származó deviza-árbevételt. Ha az alvállalkozók és a beszállítók nem létesítenek társasági jogviszonyt a fővállalkozóval, közreműködésük az általános számviteli, statisztikai és finanszírozási szabályok szerint belföldi értékesítésnek minősül, de teljesítésük devizaellenértékét évközi és mérlegbeszámolóikban tájékoztató adatként jelenteniük kell. Az ehhez kapcsolódó anyagi és erkölcsi elismerés módjáról a vállalatokat felügyelő főhatóságok tájékoztatót adnak ki. A módosított utasítás az exportfővállalkozás finanszírozási kérdéseiről is intézkedik. Eszerint a fővállalkozás teljesítéséhez szükséges, nem rubel elszámolású importból származó anyagokra, gépekre stb. a bankok a szokásos pénzpiaci kamattal és az általános hitelezési feltételeknek megfelelően devizahitelt nyújthatnak. A hitelt a devizaárbevételből kell visszafizetni. Felvehető ezenkívül exportfővállalkozói célhitel is a hazai, illetve a rubel elszámolású piacokról származó forgóeszközök finaszírozására. A hitelekkel finanszírozott forgóeszközök mentesülnek a forgóalap-feltöltési kötelezettség alól. A módosított utasítás szabályozza továbbá az exportfővállalkozás kockázatialap-képzésének rendjét és a külföldi vevő (megbízó) által teljesített részletfizetések mérlegbeli elszámolásának módját. Az utasítás végül kimondja, hogy a nem rubel elszámolású fővállalkozási tevékenység során minden külföldön használt termelő és a termelést közvetlenül kiszolgáló állóeszköz elszámolható az ügylet költségeként. Ez a szabály — egyedi elbírálás alapján — exportvállalkozókat is megillethet nem rubel elszámolású export esetén. A módosítás hatályba lépésével hatályukat vesztik a 27/1976. (X. 30.) PM számú rendelet 1. paragrafusa alapján kiadott általános exportfővállalkozói jogok és egyedi leíratok, rendelkezéseiket azonban az új utasítás hatálybalépése előtt kötött szerződéseknél még alkalmazni kell. A Külkereskedelmi Értesítő 7. száma tartalmazza a KOMPLEX külkereskedelmi vállalatnak a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének kulcsrakész kivitelezésére kiírt versenytárgyalását. A részvételhez szükséges tervdokumentáció 70 ezer forintnak megfelelő devizáért a KOMPLEX-nél átvehető. Az ajánlatok beérkezési határideje 1982. augusztus 31., 13 óra. Az ajánlatokat 1982. augusztus 31-én 14 órakor nyilvánosan bontják a KOMPLEX budapesti székházában. A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM LEHETŐSÉGEI MEXIKÓBAN Tudósítónktól: Csaknem ötéves szünet után a közelmúltban két magas szintű magyar delegáció is járt Latin-Amerikában. A tárgyalások eredményeiről a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában tartottak tájékoztatót. (A Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes által vezetett küldöttség dél-amerikai tapasztalatairól a beszámolót lásd a VILÁGGAZDASÁG május 25-i számának 3 .oldalán.) Marjai József miniszterelnök-helyettes mexikói útjának eredményeit Szentmáry Béla, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette. A magyar—mexikói tárgyalások végig magas szinten folytak, Marjai József miniszterelnök-helyettest fogadta José López Portillo köztársasági elnök is. Az eszmecserék során egyetértés alakult ki, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére számos lehetőség akad, például a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, az agráriparban, az energetikában, az oktatásban, az egészségügyben és a technológiacserében. Kiemelt szerepet kapott a tárgyalásokon mindvégig a termelési kooperációk, közös vállalkozások létrehozatalának a kérdése. A mexikói fél a belföldi ipar fejlesztése és a foglalkoztatottság szintjének emelése miatt a termelő szférában való együttműködést különösen fontosnak tartja, ennek kialakításához hajlandó szervezési és pénzügyi támogatást is nyújtani. Mexikóban kifejtették, hogy véleményük szerint az ilyen tartós elemekre épülő együttműködés hozhat lényeges növekedést az árucsere-forgalomban. Figyelembe kell azt is vennünk — hangsúlyozta Szentmáry Béla —, hogy a közös vállalkozásban előállított termékek a széles mexikói felvevőpiac mellett a szomszédos országokba, Közép- és Dél-Amerikába is könnyebben utat találnak, kihasználva a földrajzi közelséget, a kapcsolatrendszert és a vámelőnyöket. Mexikóban — a többi latin-am®erikai országhoz hasonlóan — szükségesnek tartják a közös vállalkozásokat, a közös kockázatvállalást. Mexikóban külön védelmet is biztosítanak az ilyen vállalatoknak oly módon, hogy a közös gyártásban szereplő termékkel azonos profilú árucikket nem lehet importálni. Éppen ezért lényeges, hogy idejében lépjünk, mert még az olyan termékekkel is kiszorulhatunk a piacról, amelyben ma versenyképesek vagyunk — jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes. A NAFINSA állami beruházási és fejlesztési bank átadta azoknak a termékeknek a listáját, amelyek kooperációs, illetve közös vállalkozásban való gyártását kész elősegíteni. A magyar fél is jelezte együttműködési készségét, így például árammérők, kikötői daruk, tanszergyár, híradástechnikai berendezések, víztakarékos hűtési rendszerek stb. kooperációs gyártására. Az 1983—84. évekre szóló kereskedelmi jegyzőkönyv, amelyet a tárgyaló felek a tárgyalások végén aláírtak, 3 év alatt oldalanként 45 millió dollár értékű exportot irányoz elő. Az árulisták indikatív jellegűek, a vállalati elképzelések alapján menetközben is rugalmasan alakíthatók. Hogy a jegyzőkönyvben szereplő előirányzatok megvalósuljanak, a vállalatok szívós piaci munkájára és versenyképes árukra van szükség. A jegyzőkönyv az állami szektor mellett figyelembe veszi a mexikói magánszektornak való szállításokat is. A Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese felhívta a hazai vállalatok figyelmét az ajánlati tevékenység élénkítésére és kérte erről a kereskedelmi kirendeltség lehetőség szerinti folyamatos tájékoztatását. A tárgyalások, valamint a mexikói gazdasági helyzet alapján azzal kell számolni, hogy importunk is növekszik ebből az országból. Mexikói partnereink az árucsere-forgalom középtávon való kiegyensúlyozottságát fontosnak tartják, így eladásaink bővítése mellett figyelmet kell fordítani a gazdaságos vásárlási lehetőségek minél teljesebb kihasználására is. Elősegítheti az importpiackutatást, hogy ez év nyarán a mexikóiak kereskedelemfejlesztő delegációt kívánnak Budapestre küldeni s a szeptemberi BNV-n is részt vesznek. A mexikói peso jelentős leértékelése várhatóan javítja a mexikói export versenyképességét, segíti behozatalunk növelését a számunkra fontos nyers- és alapanyagokból, félkész termékekből, s a korábban már bevezetett késztermékekben, ipari fogyasztási cikkekből is. Végül a főosztályvezető-helyettes rámutatott, hogy Mexikó a többi latin-amerikai országhoz hasonlóan nem csupán a fővárosból áll, hanem több állam szövetsége; ezeknek helyi önkormányzatuk és saját költségvetésük van. Ezért a vidék üzleti lehetőségeit a vállalatoknak külön is tanulmányozniuk ajánlatos. Vállalkozás és elektronikaj hangsúlyok a VBKM-nél Munkatársunktól: A Villamos Berendezés és Készülék Művek a gépiparban a 80-as évek elején végrehajtot vállalati összevonásoknak köszönheti letet, az monotíveűen lezajlott decentralizálási folyamat pedig ugyancsak jelentős változásokat eredményezett. A volt Vruvivi-gyárak közül 1981- ben az Akkumulátor- és szárazelemgyár, ez év elején pedig másik négy vállalat — a Ganz Kapcsolok es Készülékek Gyára, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára, az Elekthermax és az ELCU Villamos Készülékek és Anyagok Gyára — önállósult, négy gyár, a Villamos Állomásszerelő Gyár (VAV), a Transzformátor és Villamos Készülékek Gyára (TRANSZVTLL), az Erősáramú Elektronikai Gyár (EEGV), a Kaposvári Villamossági Gyár (KVGy), valamint a Fejlesztési Intézet (Eit pedig a Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalaton belül működik tovább. Hogyan alkalmazkodik a vállalatai számát tekintve felére zsugorodott VBKM a mai gazdasági körülményekhez és milyen új termékekkel jelent meg a hazai és külföldi piacokon? — erről kértünk tájékoztatást Kozma László kereskedelmi igazgatótól. A vállalat tevékenysége továbbra is alapvetően a villamosenergetikai berendezések fejlesztésére és gyártására terjed ki, de nagyobb hangsúlyt kap a jövőben az elektronikai profil fejlesztése — ez a vállalat új nevében is kifejezésre jut —, valamint a vállalkozási tevékenység. A január 1-vel megalakított vállalkozási főosztály azt a leckét kapta, hogy ne csak VBKM- termékekben gondolkozzon, hanem más vállalatok gyártmányainak bevonásával, komplexebb ajánlatokat tegyen. A VBKM jellegéből adódóan nem elsősorban komplett gyárak létesítése a cél, hanem inkább a gyárak energetikai rendszerének megtervezése és szállítása, illetve a különböző technológiai folyamatok komplex szabályozása. Ez utóbbi célra fejlesztették ki a VBKM Fejlesztési Intézetében a PDV (programozható digitális vezérlő) elnevezésű mikroszámítógépet, amely szinte minden ipari technológiai folyamat vezérlésére alkalmas. Perspektivikus terület az energiagazdálkodást, az energiatakarékosságot szolgáló berendezések gyártása. Két évvel ezelőtt vásárolta meg a VBKM a Brown Boveritől a hangfrekvenciás központi vezérlő licencét, amelynek segítségével jelenleg használatos kapcsolóóráknál jóval hatékonyabban lehet tompítani a villamosenergia-fogyasztás hullámzásait. Alkalmazásával feleslegessé válhat csúcserőművek beindítása vagy akár újabbak építése is. A hagyományos magyar exporttermékek közé tartoznak, elsősorban Törökországban és néhány más közel-keleti államban a villamos alállomások és energiaelosztó rendszerek. Ezek szállításába a VBKM többek között megszakítókkal kapcsolódott be. A hagyományos olajkamrás megszakítók karbantartása azonban nem volt megoldva, és emiatt lassan a magyar villamos alállomások gyenge pontjaivá váltak. Gyakorlatilag a piac nyomására vette meg tavaly a VBKM a Hitachi vákuummegszakítójának a licencét Végül egy széles körben ismert VBKM-termékről kérdeztük Kozma Lászlót A Villesz és az Anódgyár összevonásával 1980-ban megalakult Erősáramú Elektronikai Gyár izzólámpákra alapuló fénytájékoztatói — a kereskedelmi igazgató szerint — felveszik a versenyt a Mitsubishi katódsugárcsöves berendezéseivel, sőt tűző napban kifejezetten jobbak. Hogy mit is tudnak ezek közül a legkorszerűbb berendezések, arról talán a közeljövőben már itthon is meggyőződhetünk. Szó van ugyanis róla, hogy több vállalat, a Lapkiadó, az ELEKTROIMPEX, a VBKM és a Sugár közös beruházásában egy Vidanimat típusú színes fény tájékoztatót szerelnek az Örs vezér téri üzletközpont oldalára. AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT ÜGYVITELI FŐOSZTÁLYÁRA KERES a számvitel bármely szakterülete iránt érdeklődő, pénzügyi és számviteli főiskolát végzett MUNKATÁRSAKAT Szakmai fejlődés, perspektíva. Jelentkezni lehet személyesen: Budapest VI., Paulay Ede u. 50. vagy a 424 338 as telefonszámon, a főosztályvezetőnél. A közeljövőben installálásra kerülő SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATON FEJLESZTENDŐ RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁHOZ FELVESZÜNK főiskolát végzett rendszerszervezőket, folyamatszervezőket, programozókat, alkalmazott matematikust, könyvtárszakos szakembereket, számítógéptermi csoportvezetőt, valamint operátorokat. Ipari gyakorlat előny. Jelentkezni lehet részletes szakmai önéletrajzzal. a MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT szervezési és számítástechnikai főosztályán 1982. JÚNIUS 1. A Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet kisüzemexportja Tudósítónktól: A tervek elkészítésétől kezdve, a kulcsrakész átadásig, sőt a szakemberek helyszíni betanításáig vállalja kisüzemexportjánál a Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet a munkákat. Az idén a több mint 200 millió forintos termelési értékből 60 millió forint származik az ilyen exportból, szemben a tavalyi 21 millió forintos exportárbevétellel. Márton Endre, a szövetkezet elnöke elmondta tudósítónknak, hogy Dél-Jemen fővárosában, Adenben a már korábban épített mini-házgyárak üzemeltetését folytatja a szövetkezet az idén is, sőt megkezdi az ottani lakásépítések munkálatait is. Tanzániában szintén a tavalyi programot folytatja a szövetkezet és újabb két építőanyagipari TMK (karbantartó) üzemet ad át, s ezen kívül egy kerámiaüzemet is beindít. Ezeket a kisüzemeket exportfővállalkozásban építi az IlI- TERAG Rt., illetve a NIKEX közvetítésével. A fejlődő országok közül Algériában, Líbiában, Nigériában és az Egyesült Arab Emírségekben a jelek szerint lehetőség nyílik az infrastrukturális háttéripart teremtő kooperációkra. Ez a kapcsolat arra is módot adhat, hogy a szövetkezet az e piacokon jelen levő NSZK-cégek feladataiból is részt vállaljon. Az üzleti tárgyalások már megkezdődtek és a várható szerződést az Industrialexport külkereskedelmi vállalat közvetítésével írják majd alá.