Világgazdaság, 1982. július (14. évfolyam, 126/3373-148/3395. szám)

1982-07-01 / 126. (3373.) szám

külgazdaság A KGST-piac is egyre igényesebb A konfekcióipari gépek exportja nyereséges a Csepel Műveknél A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának (JÁKO) két fő gyártási profilja van: a kerékpár és motorkerékpár-alkatré­szek, illetve a textilipari berendezések. A kerékpártermelés évek óta ráfizetéses, a kompetitív árrendszer bevezetésével a gyár kénytelen volt leállítani korábbi jelentős tőkés exportját, ez az oka, annak hogy a belföldi piacon ismét kapható a néhány éve még hiánycikknek számító Csepel kerékpár. A zömében KGST-szakosítás keretében gyártott konfekcióipari gépek termelésén viszont van nyereség, mind a gyártás, mind az export az ipari átlagot meghaladó ütemben nö­vekszik. Ez nem kismértékben annak köszönhető, hogy a gyár mű­szaki fejlesztésre jelentős összegeket áldoz, gyártmányszerkezetét a gyorsan újuló piaci igényekhez képes igazítani. A JÁKO a KGST gyártmány­szakosítási kooperáció keretében 4 konfekcióipari gépcsoport gyártásá­ra specializálódott. Ezek a sza­bászgépek, az ipari varrógépek, a vasalógépek és a vasalóautomaták A vállalat termelésének 98 százalé­kát a szocialista piacokon értéke­síti, legnagyobb vásárlója a Szov­jetunió, amely a termékek 90 szá­zalékát veszi át Ez utóbbi részéről évről évre növekszik az igény nemcsak mennyiségi oldalon, ha­nem az egyre újabb, korszerűbb gépek iránt. A magyar vállalat számára tehát létfontosságú, hogy gyártmányszerkezetét az új köve­telményekhez igazítsa. A JAKO a szovjet orjoli kutatóintézettel több éve folytat műszaki-tudományos együttműködést, ennek egyik ered­ménye a legújabb CS—451 típusú zakóvasaló automata, amely, to­vábbfejlesztve, alkalmassá tehető kabátok, felöltők vasalására is. A gép nullszériás gyártása várhatóan 1983-ban kezdődik meg.­­ A CSM JAKO kiállította leg­újabb gépeit az idén márciusban Moszkvában megrendezett b­leg­­mas ’82 nemzetközi könnyűipari gépkiállításon, ahol számos tőkés cég is képviseltette magát. A ma­gyar vállalat 5,5 millió rubel ér­tékben kötött üzletet a szovjet partnerekkel. Ezzel a Szovjetunió­val az ez évre kötött szerződések értéke eléri a 17 millió rubelt. A szerződések keretében a gyár va­salósorokat, egyedi vasalógépeket, pikk­ozógépeket, különféle szabász­gépeket exportál. A Szovjetunió jövőre az ideinél nagyobb vásár­lási szándékot jelzett előre, így 1983-ban a kivitel várható értéke 20 millió rubel lesz. A textilipari gépeken belül a konfekcióipari gépekkel szemben különösen nagy a követelmény a divathoz való gyors alkalmazko­dásra, ez a termékszerkezet folya­matos korszerűsítését igényli. A CSM JÁKO ezért az idén is 10 millió forintos műszaki fejlesztési alapjából 5—6 millió forintot for­dít gyártmányfejlesztésre. Fejlesz­tési tervei között szerepel a sza­bászgépek két nagy csoportjának, a hordozható kard- és körkéses szabászgépeknek a korszerűsítése, az úgynevezett­­pólusváltós motoros típus kifejlesztése, amely lehetővé teszi a kés vágási sebességének változtatását a vágandó anyagfé­leségtől függően. Bár a ruhagyá­rakban egyre nagyobb teret nyer­tek az automata szabászati beren­dezések, a hordozható szabászgé­pek iránti kereslet nem csökken, ez utóbbiakat az automata beren­dezések elsősorban munkaszerve­­zési problémák miatt nem tudják kiszorítani. A CSM JÁKO gyártmányfejlesz­tésének egyik kiemelt területe a félautomata ipari varrógép, például a gombfelvarró, illetve a rövidvar­ratú gépek. Az idáig gyártott CSM—600-as gombfelvarró-család — amelynek mintegy 60-féle altí­pusa van — helyett a vállalat ki­fejlesztett egy új CS—1600 elne­vezésű korszerűbb gépcsaládot. A gombfelvarró-gépek termelékeny­ségének fokozását segíti a JAKO új, CS—963 típusú pneumatikus gombadagolat-berendezése, amely­nek alkalmazásával jelentősen csökken a gombfelvarrás ideje. A konfekcióipari gépgyártás a KGST-országok gyártmányszakoso­dásai közül az egyik legjobban működő — vélik a vállalatnál — és bár hazai iparunk számára hosz­­szú távon is stabil felvevőpiacot biztosít, ez nem azt jelenti hogy az iparág elkényelmesedhet. Az új, egyre korszerűbb termékek kifej­lesztése révén a szocialista piacok megtartása létfontosságú, hiszen a belföldi termelés a KGST-orszá­­gokra alapozott. H. M. PÉLDÁK A­ JÓ ÉS ROSSZ VÁLLALATI EGYÜTTM­­KÖDÉSRE Kellő ösztönzés, közös érdekeltség hatására javul, sőt zavartalanná is válhat a vállalatok közötti együtt­működés. Néhány példa is igazolja ezt a megállapítást, a többi között a Pécsi Kesztyűgyár és a Budapesti Bőripari Vállalat, a Metripond Mérleggyár és a Gyulai Vasipari Szövetkezet, a Videoton és az Egye­sült Izzó együttműködése A Pécsi Kesztyűgyár közös érde­keltség alapján működik együtt partnereivel, sikeres üzlet esetén a nyereségnek egy bizonyos részét ugyanis átadja az alapanyagot szállító vállalatnak. Ha a szállító beruházással is bővíti termelését, a pécsiek előre garantálják a több­lettermék átvételét. Ennek köszön­hető, hogy az alapanyagot változat­lanul pontosan szállítja részükre a Pécsi Bőrgyár, a Budapesti Bőripa­ri Vállalat Díszműbőrgyára, vala­mint a Győri Kötöttkesztyűgyár is a kesztyűbélést. A kesztyűgyár új bőrruházati üzemében az idén 100 ezer ruhát, kosztümöt, kabátot ké­szítenek, s ezeknek 70 százalékát külföldön értékesítik. A közös üz­letben érdekelt Pécsi Bőrgyár a nemzetközileg általános szállítási határidő harmada-negyede alatt teljesíti a kesztyűgyár rendeléseit, a Budapesti Bőripari Vállalat Dísz­­milbőrgyára pedig kiváló minőségű sertéshasstésbőrt garantál a leg­gazdaságosabb exporttermékhez, a kesztyűhöz. Így a külföldi verseny­ben a Pécsi Kesztyűgyár nemcsak megállhatja helyét, hanem növel­heti is exportját. A Metripond Mérleggyár szintén anyagilag ösztönzi azokat a válla­latokat, elsősorban az öntödéket, amelyek rövid határidőre megfe­lelő termékeket szállítanak részé­re. Az idén a Gyulai Vasipari Szö­vetkezet is bekerült partnerei sorá­ba, s az optikai mérlegekhez készít a Metripond részére öntvényeket. A javuló kooperációnak köszönhetően a Metripond az első félévben túl­teljesíthette termelési és értékesíté­si tervét: 220 millió forint értékű elektronikus és hagyományos mér­leget állított elő, 50 százalékát kül­földi megrendelők számára. A Videoton gyár rádióinak és televízióinak alkatrészellátása alap­vetően javult, ez elsősorban az Egyesült Izzóval kialakult kapcso­latnak köszönhető, megszigorítot­ták ugyanis a technológiai fegyel­met és általában kifogástalan fél­vezetőket, diódákat, tranzisztoro­kat és integrált áramköröket tud­nak szállítani a Videoton részére. Amivel azonban változatlanul baj van, az az úgynevezett filléres al­katrészek kategóriájába tartozik. A Remixtől vásárolt ellenállások, kon­denzátorok minősége sokat javult, de a szigetelő fólia feldolgozási hi­bái miatt a poliészter-kondenzáto­rok egy részét vissza kellett külde­ni. Sokat bajlódnak a Videotonban a Kőbányai Porcelángyár konden­zátoraival, ferrit formatesteivel is a nem megfelelő minőség miatt. Ugyanez a helyzet a Híradótechni­­kai Vállalat antenna-, magnó- és lemezjátszó csatlakozóinak egy ré­szével is. A néhány forintos alkat­részek hiánya gyakran veszélyez­teti a termelés ütemességét. A jó együttműködés hiányára ve­zethető vissza a BUDAMOBIL jár­műszövetkezet, a Forte­gyár és a Caola Kozmetikai és Háztartás­­vegyipari Vállalat gondja. A BU­DAMOBIL az idén 750 olajszállító pótkocsi gyártására kapott külföld­ről rendelést, de teljesítését rend­kívül megnehezíti a gyároshoz szükséges vaslemez hiánya. A szük­séges 400 tonna helyett eddig csak 80 tonna szállítását vállalta a Fer­­roglobus, így a szövetkezet anyag­­beszerzői hét nagyvállalat nélkülöz­hető készleteiből vásároltak továb­bi tételeket, s valószínűleg a még hiányzó mennyiséget is hasonló módon szerezhetik majd csak be. A Forte gyár munkáját a csomagoló­anyag hiánya nehezíti, de a nyom­dáktól is késve kapja a címkéket és nyomásuk sem mindig kielégítő, pe­dig ez az eredeti termék hitelét ronthatja. Ugyancsak csomagoló­anyag-hiány idéz elő fennakadáso­kat a Caola vállalat munkájában­­az első félévben 200 millió forint­tal kevesebb árut tudott kibocsá­tani, mint tavaly ilyenkor, mert nem kapta meg időben a különféle műanyag- és üvegtégelyeket flako­nokat és papírdobozokat. (MTI) Közületektől, a második félévtől, rövid határidőre vállalunk keménykrómozást, keményeloxálást, galvázthorganyzást, védőgázos alagútkemencében keményforrasztást, Ph­orex fotoelektromos lángvágón ötvözetlen vagy kis ötvözőtartalmú acélok (A 38—A 60, C 15—C 60) lángvágását, a vágható szelvényvastagság: 6—250 mm a maximális lemeztáblaméret: 1500X3000 mm, Vágási pontosság 0,5—1 mm A vágáshoz sablon készítését is vállaljuk FIZMOMSZERELVÉNYGYÁR Eger, p/ 2. 3301 Telefon: 11-911, 11-912 Telex: 63-331 1982. JÚLIUS 1. Korszerű termék is lehet eladhatatlan Újfajta hazai karbamidos takarmányok A gyártási eljárás és a termék is korszerű, a minőség is kifo­gástalan, az eladás mégis nehéz. Ez a több cikkre is igaz leírás ez­úttal néhány karbamidos takarmányadalék-anyagra vonatkozik, amellyel nem sikerült csökkenteni az olajdaraimportot, s kukorica­exportunk sem nőtt általa. A gyártók kapacitása a mai napig ki­használatlan, s bár veszteségük nem keletkezett az ügyből, ez az eset is megerősíteni látszik, hogy még szenzációsnak látszó műszaki paraméterek sem alapozhatnak meg termelési döntéseket. A külföldi konkurrencia gyengébb minőségű termékének piaci sikerét, látva pedig ismét fölmerül a lapunk június 22-i számában feltett kérdés: Fejleszteni — hogyan? Kutatni — mit? A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói a megbízó vállalatokkal — a Növényolajipari Vállalattal és a Phylaxiával — közösen egy-egy olyan takarmánykoncentrátum nagy­üzemi előállítására dolgoztak ki módszert, amely a kérődzők gyom­rában szervetlen anyagból — a mű­trágyázásból jól ismert karbamidból — szerves anyaggá, fehérjévé alakul. Világszerte keresik a természetes fe­hérjéket pótló forrásokat, így nem meglepő, hogy a Jövő Mérnöke 1980-ban egyenesen a világ élelme­zési problémáinak megoldását várta az új találmányoktól. Ma már lát­szik, hogy ez nem valósul meg egy­­csapásra, ha egyáltalán valóra vá­lik. ÉRTÉKESÍTÉSI GONDOK A Növényolajipari Vállalat 1974- ben adott megbízást a BME általá­nos és analitikai kémia, valamint mezőgazdasági technológia tanszé­kének folyamatos gyártástechnoló­gia kidolgozására egy zsírsavból és karbamidból álló úgynevezett ad­dukt előállítására. A­ karbamid az etetéskor önmagában­­mérgező, ezért a vállalat már korábban is zsírsav­val keverte össze. (Éppen a más célra nehézkesen hasznosítható zsír­sav adta az ötletet a gyártásra.) Ez az anyag azonban pasztaszerű volt, ez nagy mértékben rontotta kezel­hetőségét. Az 1975—76-ban három­millió forintért épített félüzemi, évi 10 ezer tonna kapacitású berendezé­sen a vállalat a tápérték szempont­jából kiváló terméket állított elő, ezt az etetéses kísérletek egyértelműen igazolják. A zsírsavnál is nehezebben hasz­nosítható mellékterméknek tekint­hető a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés (HAGE) karcagi üzemében ke­letkező keményítő. A korábban a Phylaxiához tartozó vállalat évi 60 ezer tonna kukoricakeményítőt ex­portál tőkésországokba, s a megma­radó hulladékkeményítőt — az em­lített két műegyetemi tanszék el­járásával — karbamiddal egyesítve készíti 1978 óta a karbaphyl nevű takarmánykoncentrátumot. Ez lé­nyegében az addukthoz hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező ter­mék. Az éves kapacitás 30 ezer tonna. A két termék abban is hasonló, hogy mindkettőből csupán 1—2 ezer tonnát rendelnek a mezőgaz­dasági üzemek. Meglepő, hogy 4-6 évvel e bizonyíthatóan korszerű tápanyagok folyamatos gyártása óta ennyire nem sikerült az elterjeszté­sük. Pedig a gyártóknak olyan dol­gozójuk is akad, aki a szabadalom résztulajdonosa, a közvetlen,­ sze­mélyes anyagi érdekeltség tehát nem hiányzik. A kézenfekvő, magyarázat az le­het, hogy a mezőgazdászok úgy vé­lik, nem kifizetődő ezeket a még­oly korszerű termékeket vásárolni, jóllehet egységnyi addukt például 172 egységnyi nyersfehérjét pótol. A takarmányforgalmazás nem kény­szerpályás, a mezőgazdaság onnan és azt szerzi be, amit jónak lát. NEM ELÉG A JÓ — PIACKÉPES TERMÉK KELL A fenti gondolatot erősíti meg dr. Tóth István, a GABONA­TRÖSZT osztályvezetője, aki sze­rint a karbamidos tápokban levő karbamidot ma már natúr for­mában is — azaz nem addukt­­ként és nem karbaphylként — lehet etetni az állatokkal. Mivel az addukt ára például közel két­szerese a karbamidénak, érthető, ha inkább ez a megoldás hódít teret. Túladagolva mérgező ugyan a karbama, de a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítettségi foka ma már­ megfelelő, így nem kell tartani a néhány éve még reális veszélytől, a szakszerűtlen és pontatlan kézi, lapátos keveréstől és az ebből adó­dó mérgezéstől — derült ki szavai­ból. A gyártók viszont még akkor határozták el e termékek bevezeté­sét, amikor bízhattak benne, hogy az új technológia révén mellékter­mékeiket értékesebb formában ad­hatják el. Az agrotechnika fejlődése aligha­nem csak a sikertelenség egyik ös­szetevője. A másik ok az ugyan­csak dr. Tóth István által ismer­tetett állatetetési „filozófiában” rej­lik. Mint mondta, a kérődzők ben­­dőjét megtöltő alaptakarmányt ol­csóbb a hagyományos abrakfajták­ból adni, amelyek szinte az állat teljes fehérjeszükségletét biztosít­ják. Így csak néhány százalék kar­­bamid — vagy más adalékanyag — hozzáadása szükséges a teljes fehér­jeszükséglethez. Ilyen kevés karba­­mid pedig, mint szó volt róla, nem okozhat mérgezést. Dr. Tóth István az alaptakarmá­nyok között említette a kukoricát, s a nem szakember elgondolkodik, hogy lehet az, hogy a kukorica és a karbamid együtt olcsóbb, mint a rész­ben hulladékból készült addukt vagy karbaphyl és egy kevésbé nemes alaptakarmány. Vagy a mezőgazda­ság kapta túl olcsón a kukoricát, vagy túl drágán állítják elő az üze­mek az említett tápokat. A­ valóság nehezen deríthető ki. Mindenesetre valószínűtlen, hogy a hizlalási költ­ségek leszorításában mind érdekel­tebb mezőgazdasági termelők egy­szerűen az újtól való húzódozás miatt tartózkodnak e karbamidos tápszerektől. Még mindig az áraknál marad­va, Kollár Lajos a Növényolajipari Vállalat kereskedelmi igazgatója említette: lehetséges, hogy a vál­lalat által kínált 10 800 (illetve a nagykereskedelemben 11120) forin­tos tonnánkénti addukt árat a szó­jadara 10 500 forintos árával hason­lítják össze a mezőgazdasági ter­melők,­­ jóllehet a szója proteintar­talma kisebb. Igaz, a szójadarát nem szabad kérődzők takarmányo­zására használni, de olyan nagy­üzemeknél, ahol más célra is kell szójadara, ennek betartását szinte lehetetlen ellenőrizni. Az minden­esetre valószínű, hogy a mezőgaz-' daságnak elegendő természetes fe­hérjeforrás áll rendelkezésére, ezért nem érdeklődik túlzottan e két ta­karmánykiegészítő iránt. (Amelyek esélyeit­­ tovább csökkenti, hogy a karbamidot újabban répaszeletek­kel vagy a borászatban már hasz­­nosíth­atatlan szőlőmaradványokkal egyesítve, többféle karbamidos tá­pot hoztak forgalomba.) Külföldön is ez lehet a hely­zet. Mint Kollár Lajos meg is je­gyezte, azoknak az országoknak, amelyeknek a mesterséges fehér­jékre van elegendő pénzük, a ter­mészetesre is telik. Talán ezért nem is rendeltek még számottevő mennyiséget az adduktból külföl­dön. Karbaphylból sem exportált még a HAGE, ennek az a fő oka, hogy a hasonló tulajdonságú — bár gyengébb műszaki paraméte­rekkel rendelkező és drágább — amerikai Starea nevű termék egye­lőre szilárdan tartja piaci pozícióit. Az alkalmazott kutatás eredmé­nye mégsem alkalmazható — von­ható le a következtetés. A tanul­ság szerencsére csak erkölcsi, mi­vel a Növényolajipari Vállalatnál a beruházás annak olcsósága miatt így is megtérült, a HAGE pedig az említett kapacitással mást is tud gyártani. Szabó Gábor KGST szabványügyi tanácskozás az NDK-ban Csütörtökön kezdődik a KGST szabványügyi együttműködési ál­landó bizottságának ülése az NDK- beli Neubrandenburgban. A 20 éve alakult bizottság ezen az ülésen mintegy 240 KGST-szabvány jóvá­hagyásáról dönt. A fontosabb szab­ványok közül 25-öt magyar szak­emberek dolgoztak ki. Jóváhagyás­ra várnak a fémforgácsoló szer­számgépek, a villamos felvonók, a könnyűipari gépek, a traktorok, a mezőgazdasági gépek, valamint az ásványolajtermékek vizsgálati mód­szereinek szabályozásai. A tanácskozáson megvitatják a jövő évi munkatervet is. Az elgon­dolások szerint 1983-ban a szocia­lista országok nemzetközi szerveze­te összesen 1900 témában alkot új vagy korszerűsít régebbi szabvá­nyokat. (MTI) A CIB (Central-European International Bank LTD.) Budapest tájékoztatója a nemzetközi pénzpiaci kamatokról az 1982. július 2-i valutanapra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos ___________________lekötésre_______lekötésre lekötésre USA dollár 15 7/16—9/16 15 3/4—7/8 15 7/8—16 DM 9—9 1/8 9 1/4—5/8 9 1/4—5/8 Sír 5—5 1/4 5 1/2—3/4 6 1/4—3/8 font sterling 12 7/8—13 13 1/8—1/4 13 1/8—1/4 Hfl 8 11/16—13/16 9—9 1/8 9 1/8—1/4 jen 7 5/16—7/16 7 5/16—7/16 7 5/16—7/16 Bír 15 3/8—5/8 15 9/16—13/16 15 3/8—5/8 Ffr_______________15 7/16-11/16 16 3/4­ 17_______18­ 18 1/4 Az USA dollár prímé rate 16,5% A kanadai dollár prímé rate 18,25%

Next