Világgazdaság, 1982. december (14. évfolyam, 233/3480-252/3499. szám)
1982-12-01 / 233. (3480.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. DECEMBER 1., SZERDA XIV. ÉVFOLYAM, 233. (3480.) SZÁM Közzétették Kína ötéves tervét Folytatódik a gazdasági k igazítás A kínai kormány évi 4 százalékos gazdasági növekedési ütemet tervez az 1985-ig tartó ötéves időszakban, s ennél jóval nagyobb arányú külkereskedelmi forgalomnövekedésre számít. Csao Ce-jang miniszterelnök kedden ismertette a parlamentben az ötéves terv célkitűzéseit. Mint mondotta, egyrészt folytatódik a gazdaság kiigazításának, struktúraváltásának folyamata, másrészt meg akarják alapozni a következő két évtized gyors növekedési tempóját. A beruházásokban kulcsszerepet szánnak ez energiatermelésnek és a szállításnak. A kormány erőfeszítéseket esz, hogy mérsékelt maradjon a költségvetés hiánya, és alapvetően szilárdan akarja tartani az árakat. Csao Ce-jang miniszterelnök a parlamentben hangsúlyozta, hogy az előirányzatok megalapozottak, sőt könnyű őket túlteljesíteni, elérhető az évi 5 százalékos növekedési ütem is. A tervidőszak első két évéről szólva a miniszterelnök elmondta, a mezőgazdasági és ipari termelés 4,5 százalékkal növekedett, ez évben 5,7 százalékos ütemre számítanak. A terv sokkal alacsonyabb növekedési ütemet irányoz elő az ipari termelésben, mint az előző 28 év átlagos tempója volt. Ennek oka, hogy az ipari struktúraváltás nehéz és bonyolult feladat, hogy az energiatermelés a közeljövőben nem növekedhet számottevően, s a szállítási gondokat sem lehet néhány év alatt radikálisan enyhíteni. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormány a terv előterjesztésével azért késett, mert energiáját az 1979-ben elrendelt kiigazítás kötötte le, s ennek során jelentős erőforrásokat kellett a nehéziparból a fogyasztási cikkeket termel ágazatokba átirányítani. A minszterelnök rámutatott, hogy a kiigazítás folytatódik, a jelenlegi ötéves tervidőszakban meg akarják venni az alapját annak a tervek, amely szerint az ipari termelés az ezredfordulóig megnégyszereződik. Az országos népi gyűlés előtt Csao kifejtette, hogy a tervek szerinti külkereskedelmi forgalom évente 8,7 százalékkal nő, 1085-re eléri a 85,5 milliárd jüant (23,8 milliárd dollár), a kivitel bővülési üteme 8,1 százalékos lesz, az importé 9,2 százalékos, értékük 1985- re 20,1, illetve 22,7 milliárd dollár. A kormány erőfeszítéseket tesz, hogy növeljék a könnyűipari termékek, a textíliák, a gépek kivitelét, az új technológiák és a korszerű berendezések hányadát. Az októberben közzétett hivatalos adatok szerint a tavalyi külkereskedelmet Kína 1,4 milliárd dolláros többlettel zárta. (Az adatokat nehéz összehasonlítani, mert a kormány számítása egy különleges árfolyamot vett figyelembe.) A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a külföldi kölcsönök hatékony felhasználására, el kell fogadni a külföldi vállalkozók közvetlen beruházásait, vagy vegyesvállalkozásokba kell fogni velük. A tervek szerint az évi gabonatermelés 1985-ben eléri a 360 millió tonnát, a növekedés 1980-hoz képest 12,3 százalékos. A gyapottermelés előirányzata 3,6 millió tonna, 1980-hoz képest 33 százalékkal nagyobb. A széntermelés terve 1935- re 700 millió tonna, a növekedés üteme 12,9 százalékos, az acéltermelés esetében viszont a tervezett növekedési ütem mindössze 5,1 százalékos, a mennyiség pedig 39 millió tonna. A miniszterelnök az olajtermelésre vonatkozó tervekről nem szólt, mindössze annyit közölt, hogy az olajtermelő kapacitást 1935 ig 36 millió tonnával kell növelni. A termelés elsősorban a kontinentális talapzatra összpontosul, a munkálatokat viszont lassíthatja, hogy a benne résztvevő külföldi olajvállalatok számára Peking új szabályokat készít, a kitermelés teljes költségét és kockázatát rájuk hárítva. A kiskereskedelmi árak 1982. január és szeptember között ugyanolyan szinten voltak, mint a múlt év végén. A következő néhány évben — mondta a miniszterelnök — egyes termékek árát növelik vagy csökkentik, hogy ösztönözzék a termelést, az árak általános szintjét azonban nagyjából szilárdan kell tartani. Csao konkrét adatokat nem ismertetett a tervezett béremelések mértékére vonatkozóan, annyit azonban elmondott, hogy az egy főre jutó átlagos fogyasztás évente 4,1 százalékkal fog növekedni, szemben az utóbbi 28 év 2,6 százalékos átlagával. Kína 800 millió parasztjának egy főre jutó átlagos nettó jövedelme évi 6 százalékkal emelkedik, 1985-ben eléri a 128 dollárt az 1980-as 96 dollárról. A miniszterelnök jelezte, hogy a középkorú értelmiség bérét számottevően emelik, ennek a rétegnek az élet- és a munkakörülményei a kulturális forradalom tíz évében jelentősen romlottak. A parlamentben Csao kijelentését, hogy az értelmiségnek nagy szerepe van Kína korszerűsítésében, forró taps fogadta. A beruházásokról szólva, a miniszterelnök elmondta, hogy az energiatermelésnek és a szállításnak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, a 116 milliárd dollárnak megfelelő termelő beruházások 38,5 százalékát ezek az ágazatok kapják. 15 milliárd dollárt fordítanak vasutak, kikötők építésére, a víziutak javítására. A költségvetés 1979-es és 1980-as nagy deficitje után tavaly sikerült a hiányt 1,25 milliárd dollárra csökkenteni, s mint a miniszterelnök hangsúlyozta, szigorúan ellenőrizni kell, hogy a következő négy év egyikében sem legyen több a hiány 1,5 milliárd dollárnál. A tervek szerint a kínai lakosság létszáma 1985-re 1 milliárd 60 millióra növekszik a jelenlegi 1 milliárd 8 millióról, azaz a népszaporulatnak évi 13 ezrelék alatt kell maradnia, ami igen nehéz feladat, tekintve az előző 18 év évi 21 ezrelékes átlagos növekedési ütemét. (Reuter, AP—DJ) Kamatleszállítás Dániában A koppenhágai jegybank tegnap 1 százalékponttal 10 százalékra csökkentette a leszámítolási kamatot, amelyet akkor számol fel, ha a kereskedelmi bankok váltók ellenében fordulnak hozzá kölcsönért. A dán üzleti körökben várva várt intézkedéstől azt remélik, hogy lökést ad a gazdaságnak. A valutapiacokon higgadtan vették tudomásul a dán kamatcsökkentést, s ez azt bizonyítja — állapítják meg a szakemberek —, hogy egyre nagyobb a bizalom a 11 hete hatalmon levő konzervatív-liberális kormány szigorú gazdasági politikája iránt. A dán valuta az októberi belpolitikai válság óta érezhetően megerősödött, ez is hozzájárult, hogy az értékveszteség kockázata nélkül tehették olcsóbbá a pénzt Dániában. A korona egyébként a nyugat-európai pénzügyi rendszeren, az EMS-en belül is jól tartotta magát, holott a svéd leértékelést követően elterjedtek a hírek: Dánia is kénytelen lesz hasonló lépést tenni. Valutapiaci szakértők úgy vélik, hogy a dán kamatleszállítást Svájc is követi. Ezt a várakozást alátámasztja, hogy a zürichi értéktőzsdén emelkedésnek indultak a részvényárfolyamok. A kamatleszállításról szállingózó híresztelések ellenére erősödött a svájci frank. A dollár tovább veszített erejéből, ezt a tőzsdéken az amerikai fizetési mérleg borús kilátásainak tulajdonítják. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint az amerikai fizetési mérleg folyó tételeinek hiánya 1983-ban elérheti a 25 milliárd dollárt is. Párizsban szintén lejjebb szélít az amerikai valuta árfolyama, emögött a francia kormány szóvivőjének bejelentése keresendő. Eszerint Párizs lehívja a múlt hónapban felvett 4 milliárd dolláros eurohitel teljes összegét, hogy ebből védje valutája árfolyamát. (Reuter) Kínai nyilatkozat az olajexport kilátásairól Kína tavalyi teljes exportjának közel egynegyedét a kőolaj és az olajtermékek kivitele adta — közölte Huang Ven-jun, a külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem minisztériumának egyik osztályvezetője. Kína tavaly mintegy 14 millió tonna kőolajat exportált, ez valamivel kevesebb, mint 14 százaléka a teljes 101 millió tonnás termelésnek. Ezen felül mintegy 6 millió tonna olajterméket adott el külföldön. Legnagyobb vevője Japán. A minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy Kína mindaddig nem tudja növelni olajexportját, amíg be nem lépnek az évtized második felében a még feltáratlan partmenti lelőhelyek. Az is elképzelhető, hogy addig csökkentenie kell exportját, hogy ki tudja elégíteni a növekvő belföldi szükségletet. A Kínában képviselt külföldi olajcégek szerint a partmenti termelés legkorábban 1988-ban érhet el számottevő mennyiséget. A tisztviselő azonban úgy értékelte, hogy 1990-re már az export erősen felélénkülhet. Augusztusban 33 külföldi olajcég adott be ajánlatot a partmenti lelőhelyek kiaknázására, és néhány nyugati és japán cég már dolgozik szerződések alapján a Pohai-öböl és a déli Hainan-sziget közelében. A kínai minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy egyelőre még nem vették fontolóra az OPEC-hez, a Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez való esetleges csatlakozást. Arra hivatkozott, hogy Kína olajexportja egyelőre alacsony. (Reuter) NAPRÓL NAPRA A ROMÁNIA SZOCIÁLIS RÉSZJEGYEK BEVEZETÉSÉVEL kívánja serkenteni a dolgozóknak a termelésben való hatékonyabb tevékenységét. (5. oldal) ♦ AZ EGYSÉGES MAGYAR TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER bevezetése jövőre kezdődik meg, és a tapasztalatok alapján kerülhet szóba az esetleges EAN-csatlakozás. (3. oldal) + LENGYELORSZÁGBAN JÖVŐRE IS FENNMARADNAK A HÚSJEGYEK — közölte a miniszterelnök-helyettes. (2. oldal) + FRANCIAORSZÁGBAN PROTEKCIONISTA INTÉZKEDÉSEKKEL lassítják a több európai országból, így hazánkból is származó élőcsiga-bevitelt. (8. oldal) -fÉLEZŐDTEK A KERESKEDELMI ELLENTÉTEK A KÖZÖS PIAC ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT a GATT miniszteri értekezlete nyomán. (2. oldal) + ARGENTÍNA EGYRE SÚLYOSABB PÉNZÜGYI GONDOKKAL KÜSZKÖDIK, már kamatfizetési kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. (2. oldal) + A BRITISH PETROLEUM STRATÉGIÁJA a terjeszkedés, mind területileg, mind a tevékenységi kör szempontjából. (6. oldal) + A KÁVÉPIACON AZ ÁRAK TOVÁBBRA IS SZILÁRDAK MARADNAK, mivel a szűkös Robusta-kínálatot az Arabica fajtákból sem tudják ellensúlyozni. (8. oldal) - AZ ENSZ TENGERJOGI EGYEZMÉNYÉT a hét végén írják alá Jamaicában a résztvevő országok. (5. oldal) AZ EGB JELENTÉSE A KELET—NYUGATI KERESKEDELEMRŐL Csekélyebb forgalom a kisebb szocialista országokkal A fejlett tőkés országok Szovjetunióba irányuló exportja volumenben 10 százalékkal nőtt az idei első félévben, 1981 első feléhez viszonyítva — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) jelentése. A Szovjetunióba irányuló nyugati kivitel 1881 egészében 16 százalékkal, 1980-ban 8 százalékkal emelkedett. Az idei első félévben a Szovjetunió fejlett tőkés exportjának volumene 19 százalékkal nőtt. Ez fordulat, hiszen 1981 egészében mintegy 8 százalékkal, 1980-ban pedig 5 százalékkal csökkent. Merőben más a tendencia a Nyugat és az európai szocialista országok kereskedelmében. Ezen országok nyugati kivitele az év első felében 6 százalékkal csökkent (1981- ben ugyancsak 6, 1980-ban 1 százalékkal esett vissza), míg az európai szocialista országokba irányuló nyugati kivitel 21 százalékkal esett vissza az idei év és a tavalyi első félév között az 1981-es 5 és 1980-as 4 százalékos csökkenés után. Az EGB jelentése kiemeli, hogy a fenti fejlemények következtében a kisebb európai szocialista országok nyugati kereskedelme 25 év óta először aktív lesz, s ennek következtében a szocialista országok nyugati tartozásai nem nőnek a tavaly elért 76 milliárd dolláros rekordszintről. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a világkereskedelem egésze a tavalyi stagnálás után az idei első félévben sem mutatta a javulás jeleit. A Szovjetunió nyugati exportján belül elsősorban az energiaexport (főleg földgáz) és az aranyeladások a döntők. Az EGB adatai szerint a Szovjetunió tavaly mintegy 300 tonna aranyat adott el 4 milliárd dollár körüli értékben. 1982 elején további 50—80 tonnát dobott piacra. Tavaly erősen növekedett a nyugati országoknak a Szovjetunióba irányuló élelmiszerexportja. A szovjet gabonaimport várhatóan 1982— 83 folyamán is jelentős marad, mivel a gabonatermés elmarad a tervezett szinttől. Az is növelte a nyugati kivitelt, hogy az év első felébengyorsult a gázvezeték építéshez szükséges nyugati berendezések szállítása. Az EGB adatai szerint értékben a Szovjetunió Nyugatról származó importja 5,2 százalékkal, exportja 22,5 százalékkal nőtt az időszakban, így várható, hogy 1982 egészében a Szovjetunió nyugati kereskedelme 2 milliárd dolláros aktívummal zár. A jelentés kapcsán a Reuter hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy az EGB adatai ellentmondanak a nyugat-berlini gazdaságkutató intézet (DIW) november eleji tanulmányának. Ebben a DIW azt fejtegette, hogy a világgazdasági recesszió hatására a Nyugat nem tudja növelni a Szovjetunióból származó importját. (Reuter, AP— DJ) Közeli a megállapodás az Hétfőn egynapos ülést tartott Párizsban az úgynevezett tízek csoportja. A megbeszéléseken közeledtek az álláspontok a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tagjai kvótájának felemeléséről. Az USA, Nagy- Britannia, Franciaország, az NSZK, Japán, Olaszország, Kanada, Belgium, Svédország és Svájc képviselői elvben már meg is állapodtak, álláspontjukat azonban a jövő hét végén véglegesítik. Amennyiben sikerül közös nevezőre jutniuk, javaslatukat a valutaalap döntéshozó szerve, az ügyvezető igazgatóság elé terjesztik. A végső szót az interim bizottság mondja ki, amelynek következő éves ülése áprilisban lesz Washingtonban. A fejlett tőkés országok nagyon szorgalmazták a kvótaemeléssel kapcsolatos megbeszélések felgyorsítását, mert bíznak benne, hogy sikerül megnyugtatni a nemzetközi pénzügyi életet, ha időben megszületik az egyezség. Az utóbbi hónapokban Mexikó, Argentína és Brazília fizetési gondjai felborzolták ugyanis a bankvilág kedélyeit. Ami a részleteket illeti, a tízek csoportjának tagjai valószínűleg abban állapodnak meg, hogy az IMF 146 tagországának kvótáját, amelynek értéke pillanatnyilag 65 milliárd dollár, 50 százalékkal felemelik. A kvóta egy-egy tagország számára két szempontból is igen fontos. Egyfelől ettől függ a valutaalaptól lehívható hitelek nagysága, másfelől ez határozza meg a tagok szavazóerejét. A kvóta nasíyságát minden ország esetében külön-kü- IMF-kvóták felemeléséről sön állapítják meg, különféle gazdasági mutatók alapján kiszámított kulcs szerint. Az ügyvezetőség döntése alapján a tagállamok egymást követő három évben kvótájuknak maximálisan évi 150 százaléka, összesen 450 százaléka erejéig vehetnek igénybe hiteleket az IMF-től. A tízek csoportja egy másik hitelforrást is felajánl a valutaalap tagországainak. Terveik szerint a hatvanas évek elején felállított úgynevezett Általános Hitelegyezmény (GAB) 6,5 milliárd dolláros alaptőkéjét 20—25 milliárd dollárra növelnék és megnyitnák e hitelkeretet a fejlődő országok előtt is. Eddig csak egymás között használták fel az összegeket. A számítások szerint a kvótaemelés és az új hitelalap összesen 50 milliárd dollárral gyarapítaná az IMF kihitelezhető alapjait. (Reuter, AP—DJ) Jugoszlávia olajat vásárol Irántól Jugoszlávia jövőre 1,5 millió tonna (körülbelül napi 30 ezer barrel) olajat vásárol Irántól — jelenti az OPECNA, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének hírügynöksége. A végleges megállapodást a közeljövőben Teheránban írják alá — idézi Namazi iráni pénzügyminisztert a hírügynökség. Az árat nem közölték. Jugoszláviának körülbelül évi 18 millió tonna nyersolajat kell immportálnia, a belföldi termelés 4 millió tonna. (Reuter)