Világgazdaság, 1983. január (15. évfolyam, 1/3500-20/3519. szám)

1983-01-04 / 1. (3500.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1983. JANUÁR 4., KEDD /1. ,­XV. ÉVFOLYAM, 1. (3500.) SZÁM Csek e katonai kiadvantot növeli látványosan Tokió költségvetési tervezete Nyugat-európai körúton a japán külügyminiszter Miközben a japán kormány az utóbbi mintegy 30 év legtaka­rékosabb költségvetését tervezi, az 1983-as pénzügyi évben 6,5 szá­zalékkal növeli katonai kiadásait. Washington, noha további kiadá­sokat sürget, üdvözölte Tokió döntését, amelyben nagy szerepet tu­lajdonít az új japán miniszterelnök személyes elkötelezettségének. A japán kormány abban reménykedik, hogy a katonai engedmé­nyek elnézőbbé teszik partnereit a kereskedelmi vitákban. Erre elsősorban Washington részéről számíthat, a japán külügyminiszter­nek hétfő óta tartó nyugat-európai körútján viszont heves összes csapásokra, protekcionista fenyegetőzésekre kell felkészülnie. Még akkor is, ha Tokióban kiszivárogtatták: néhány napon belül módo­sítanak közel 40 vámon kívüli korlátozó intézkedést. A japán kormány az óév utolsó előtti napján jóváhagyta az ápri­lisban kezdődő 1983-as pénzügyi év ■költségvetési tervezetét. A kiadá­sok mindössze 1,4 százalékkal ha­ladják meg az előző pénzügyi év "eredeti" költségvetési kiadásait, (amelyeket időközben csökkentet­tek), azaz növekedési ütemük 28 év óta a legalacsonyabb, tükrözve a kedvezőtlen növekedési várakozá­sokat. Miközben szinte valamennyi kiadási tételt megnyirbálják, a ka­tonai költségvetést 6,5 százalékkal akarják növelni. Ezzel katonai cé­lokra 11,8 milliárd dollárnak meg­felelő összegű pénzt fordítanak, a katonai kiadások a tervezett nem­zeti össztermék 0,98 százalékára nőnek az 1982-es 0,93 százalékáról. Közismert, hogy a japán vezetésre hatalmas nyomás nehezedik Wa­shington részéről, növelje katonai kiadásait. A megnövelt összeg egy részét 13 F—15-ös harci repülőgép és 7 P30 Orion felderítő repülőgép vásárlására fordítják. A költségvetési tervezet, amely­ről a január 24-én összeülő parla­ment dönt, mindössze 0,6 százalék­kal növeli a jóléti kiadásokat az 1982-es szinthez képest, változatla­nul hagyja a közmunkaprogram ki­adásait, oktatási célokra a tavalyi­nál 0,93 százalékkal kisebb össze­get szán. S a kormány — fogad­kozásai ellenére — a recessziótól leginkább sújtott kis- és közép­vállalatoknak 2,94 százalékkal ke­vesebb támogatást juttat, mint az 1982-es pénzügyi évben. Ami a költségvetés bevételi oldalát illeti, ennek 26,5 százaléka fog államköt­vények kibocsátásából származni, éiözben az 1982-es 21 százalékkal, és alapvetően ellentmondva a kor­­mánynak az eladósodás fölszámolá­sára tett ígéreteinek. Az amerikai hadügyminisztérium örömmel üdvözölte a japán katonai kiadások 6,5 százalékos növekedésé­ről szóló döntést, egyszersmind sür­gette, hogy Tokió ezen a téren még nagyobb terheket vállaljon. Wein­berger hadügyminiszter elismerte, hogy a Nakaszone-kormány jelentős előrelépést tett a katonai kiadá­sok növelésében, nem érte el azon­ban azt az összeget, amelyet Wa­shington megítélése szerint az ön­védelem biztosításához szükséges kiadni. Méltányolta az ügyben Na­­kaszone személyes munkálkodását és reményének adott hangot, hogy a japán gazdaság a következő évek­ben olyan ütemben növekszik, hogy megvalósítható lesz az amerikai és a japán katonai terhek egyenlőbb és hatékonyabb megosztása. A katonai téren tett engedmény­től Tokió azt reméli, hogy az USA és a Közös Piac Japánnal szemben támadt kereskedelmi követelései mérséklődnek, legalábbis átmeneti­leg, ez megkönnyíti a japán kül­ügyminiszter hétfőn kezdődött nyu­gat-európai körútját és Nakaszone miniszterelnök január 17-én induló amerikai­­ tárgyalásait. Nyugat-európai körútja előtt Abe Sintaro külügyminiszter Tokióban külföldi tudósítók előtt sajtóérte­kezletet tartott és ezen azt hangoz­tatta, hogy Tokió a vámcsökkenté­sekben már a legmesszebb ment el. „Az út végéhez közeledünk” — vá­laszolta arra a kérdésre, hogy a 75 ipari és mezőgazdasági termékre el­határozott december végi vámcsök­kentéseket újabbak követik-e. Hangsúlyozta, hogy a 75 termék vámcsökkentéséről Japán egyolda­lúan határozott és cserébe semmit sem kért kereskedelmi partnereitől. „A japán vámok a fejlett tőkésor­­szágok között a legalacsonyabbak, a vámok tekintetében Japán a leg­fejlettebb a fejlett országok között.” főként Franciaország Japán-elle­nes diszkriminatív intézkedéseire cé­lozva, a miniszter kijelentette, hogy azok, az országok, amelyek gátlás­talanul élnek a kereskedelmi pro­tekcionizmus eszközeivel, nem szá­míthatnak kedvező válaszra, ami­kor a japánoktól ipari és technoló­giai együttműködést sürgetnek. Hogy fenyegetésének súlyát eny­hítse, Abe megerősítette azt a ko­rábbi bejelentést, hogy a kormány gazdasági miniszterei január 13-án rendkívüli ülésen döntenek vámon kívüli kereskedelmi akadályok le­építéséről. Abe elismerte, hogy a hosszadalmas vámeljárások egysze­rűsítésére, a különleges biztonsági előírások enyhítésére még vannak lehetőségek. Mindazonáltal hangoz­tatta, hogy a meghozott és a ké­szülő intézkedések önmagukban ahhoz nem elegendők, hogy látvá­nyosan növekedjenek a Japánba irányuló szállítások A krónikus ja­pán kereskedelmi többlet alapvető okának a nagyobb termelékenysé­get és a versenyelőnyöket nevezte meg. A Nihon Keizai Simbun című gazdasági napilap már azt is tud­ni véli, hogy január 17-én, Naka­szone amerikai tárgyalásainak kez­dőnapján teszik közzé a piacnyitást elősegítő új törvényjavaslatot, amely egyszerre csaknem 40 vá­mon kívüli korlátozó intézkedést fog módosítani. Jóllehet nemzetközi politikai kérdéseket is szeretne a japán kül­ügyminiszter megvitatni Nyugat- Európában , Belgiumban, Angliá­ban, Franciaországban, az NSZK- ban és Olaszországban, elsőrendű feladatának a kereskedelmi nézet­­eltérések enyhítését tekinti. Abe hétfőn érkezett körútjának első ál­lomására, Brüsszelbe, ahol találko­zott Thornnal, a brüsszeli bizott­ság elnökével, s ahol ma tárgyal a belga kormány tagjaival is. A 75 terméket érintő vámcsökkentési ja­vaslatra a Közös Piac hivatalosan még nem reagált, brüsszeli értesü­lések szerint azonban kevesli azo­kat. Újabb termékekre szeretne vámcsökkentést, esetleg a vámok megszüntetését kérni, további ön­kéntes exportkorlátozásra akarja a japánokat rábírni. Az EGK számí­tásai szerint a tavalyi évet közel 14 milliárd dolláros hiánnyal zárta Japánnal szemben, az amerikai de­ficit a japán kereskedelemben megközelíti a 20 milliárd dollárt. F. Zs. Ús IMF kölcsönt vár Szaúd-Arábiától A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) azt szeretné, ha Szaúd-Arábia leg­alább 4,5 milliárd dollárt bocsáta­na rendelkezésére, áthidalandó a nemzetközi pénzügyi élet fizetési nehézségeit. Az IMF interim bizott­ságának új elnöke, az angol Howe és a valutaalap vezérigazgatója, de Larosiére a hét végén Szaúd- Arábiába látogat, hogy a hitelügy­letről tárgyaljon. A megbeszélése­ket azért nem halogatják, mert az IMF legnagyobb tőkés tagjai az USA vezetésével szeretnék előrehozni az időszaki interim bizottság eredetileg áprilisra tervezett ülését, de ehhez elengedhetetlen a szaúdi válasz. Jó lenne, hogy ha az ülést már január­ban megtarthatnánk — mondotta Howe —, de félő, hogy nem kerül­het sor rá február közepe előtt. Szaúd-Arábia az utóbbi néhány évben már folyósított az IMF-nek összesen közel 8 milliárd dollárt. Nagyon kétséges azonban, hogy most is ilyen készségesek lesznek a szaúdi pénzügyi hatóságok, tekintet­tel az olajpiac pangása miatt össze­zsugorodott olajbevételekre. Ameny­­nyiben az olajexportáló arab állam nemet mondana, úgy az IMF meg­próbál a fejlett tőkésországokhoz fordulni pótlólagos támogatásért. Ha kiderül, hogy ez az út sem járható, akkor a valutaalap a magántőkepia­cokról próbál kölcsönöket felvenni, hasonlóan a Világbankhoz. Az IMF eddig erre a lépésre még nem szán­ta rá magát A pótlólagos összegekre a valuta­alapnak áthidaló jelleggel van szük­sége, amíg a tagországok meg nem állapodnak a kvótaemelésben. Ez a­ procedúra azonban sokáig elhúzód­hat. Az IMF-nek jelenleg 10 mil­liárd dollár kihitelezhető tőkéje van, de ez a jelenlegi körülmények kö­zött korántsem elegendő, hogy ki­elégítse a fejlődő országok hitel­szükségletét. A szakértők részletes információk hiányában egyelőre csak találgatni tudják, hogy az IMF a 10 legfejlet­tebb tőkésországot és Svájcot tömö­rítő úgynevezett tízek csoportja ál­tal a 60-as években létrehozott Ál­talános Hitelegyezmény (GAB) ke­retein belül vagy attól függetlenül képzeli felvenni a dollármilliárdo­­kat Szaúd-Arábiától. (Reuter) NAPRÓL NAPRA . A KAMARAI TEVÉKENYSÉG BELSŐ ÖSSZHANGJÁNAK a biztosítása az egyik legjelentősebb feladat az idei testületi munkában. (3. oldal) -f A GÉNMANIPULÁCIÓBAN A JAPÁNOK FEJLŐDNEK A LEGGYORSABBAN, néhány éven belül várhatóan lehagyják a jelenlegi világvezető USA-t. (6. oldal) -f JUGOSZLÁVIÁBAN SZÁMOTTEVŐEN CSÖKKEN AZ IDÉN AZ ÉLETSZÍNVONAL, a nemrég elfogadott költségvetési elő­irányzatok szerint. (2. oldal) + AZ ENOXY CHIMICA ÁTVETTE A MONTEDISON egyes , alapanyaggyártó vállalatait. (8. oldal) -f A BASF ELADTA AZ OSZTRÁK DANUBIA cégnél birtokolt 50 százalékos részesedését. (8. oldal) - FRANCIAORSZÁGBAN AZ IDÉN NEM TERVEZNEK NA­­­GYOBB SZABÁSÚ REFORMOKAT, a cél a gazdasági egyen­súly helyreállítása. (2. oldal) -­ ROMÁNIA FELFÜGGESZTETTE IDEI KONVERTIBILIS tar­tozásainak törlesztését, átütemezési megállapodás reményében. (2. oldal) Újévi köszöntő Tisztelt Olvasóink! A Magyar Kereskedelmi Kamara megnövekedett szerepéből fakadó új feladatai között kiemelkedő je­lentősége van a gazdaságirányítás és a vállalatok közötti kapcsolatok erősítésének. Ennek érdekében egy­re fontosabbnak tartjuk, hogy­ tag­vállalataink problémáikkal rend­szeresen felkeressék a Kamarát, elmondják gondjaikat, és ily módon a Kamara igazi fóruma lehessen a gazdasági munka első vonalában élő vállalatoknak. Célunk, hogy a vállalati szféra véleményét, előre­mutató javaslatait — csak kivéte­lesen a jogos egyéni érdekeket —, a valósághoz hűen közvetítsük a gazdaságirányítás felé, és ezzel se­gítsük a szándékok és a cselekvés egységét. Az 1982-es év gazdasági esemé­nyei minden eddiginél egyértel­műbbé tették, hogy a magyar gaz­daság nyílt gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a nem­zetközi munkamegosztásba való ha­­tékony bekapcsolódás. Az elmúlt esztendő azt is világosan m­egmu­l­­tatta, hogy az MSZMP hosszú tá­vú külgazdasági stratégiára vonat­kozó határozatának meghatározó jelentősége van gazdaságpolitikánk­ban, és jövőnk e határozat követ­kezetes végrehajtásán múlik. Az MKK 1983. évi munkatervét a­ népgazdasági terv céljainak fi­gyelembevételével állította össze. Tevékenységünk középpontjába a terv végrehajtásához szükséges fel­tételek biztosításának előmozdítá­sát helyeztük. Elsődleges felada­tunknak tartjuk, hogy a jövőben még hatékonyabban járuljunk hoz­zá a külgazdasági egyensúly javí­tásához, kivitelünk dinamikus nö­veléséhez és az ésszerű importgaz­dálkodáshoz. Ki kell használnunk azt, hogy miközben értékesítési le­hetőségeink beszűkülnek, könnyeb­bé válnak beszerzési lehetőségeink, tehát az importtevékenység haté­konyságának javításával az export­árveszteségek bizonyos mértékig el­lensúlyozhatók. A vállalatok közötti együttműkö­dés fejlesztése folyamatos kamarai feladat. Ezért 1983­-ban különös fi­gyelemmel fogunk foglalkozni a belföldi kooperációs hajlandóság növelésével, a vegyesvállalatok ala­kítására irányuló vállalati kezde­ményezésekkel, a fővállalkozások és más kapcsolatok során egymással üzleti kapcsolatba került vállalatok etikus együttműködésével, és át kí­vánjuk tekinteni a párhuzamos kül­kereskedelmi tevékenység gyakorla­tának eddigi tapasztalatait is. A megnövekedett feladatok mel­lett elengedhetetlen a kamarai munkamódszerek továbbfejlesztése. Szeretnénk általános gyakorlattá tenni, hogy tagozataink az elhang­zott problémák­­ figyelembevételével konkrét megoldási javaslatokat dol­gozzanak ki. A kamarai apparátus és a tag­vállalatok közötti kapcsolatokat szeretnénk még erősebbé tenni az­zal, hogy tagvállalataink és az ap­parátus, érdemi ügyintézői között tényleges munkakapcsolat, szemlé­leti és akcióegység alakuljon ki.»". Bízttunk abban.. ’ hogy’ az, MKK előtt álló nehéz, sokrétű, de éppen ezért érdekes és szép feladatokat magasabb színvonalon tudjuk vég­rehajtani, ahogy azt mi magunktól megkívánjuk, és ahogy ezt a ve­lünk kapcsolatban állók elvárják tőlünk. Tisztelt Olvasóink! A Magyar Ke­reskedelmi Kamara előtt álló leg-,­lényegesebb feladatok rövid vázo­lásával arra is szerettem volna fel­hívni figyelmüket, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növelése, az életszínvonal megőrzése és ja­vítása, kizárólag a helyes célok ér­dekében végzett jó munka függ­vénye. Az 1983-as esztendőre eh­hez kívánok tagvállalataink kollek­tíváinak és a VILÁGGAZDASÁG minden olvasójának boldog új esz­tendőt, erőt és jó egészséget Beck Tamás a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke ­ KÜLSŐ TŐKÉT VONNAK BE AZ ÁLLAMOSÍTOTT MEXIKÓI BANKRENDSZERBE Újra magánkézbe adják a tavaly szeptemberben államosított mexikói bankok részvényeinek 34 százalé­kát. De la Madrid mexikói elnök erre vonatkozó törvényjavaslatát a hét végén elfogadta a parlament. A törvény­­é­rtelmében az 57 álla­mosított bank tőkéjének 66 száza­léka marad állami tulajdonban, a fennmaradó részt pedig az ország szövetségi államai, városai, közsé­gei, a bankalkalmazottak, illetve magánszemélyek vásárolhatják meg. A magánszemélyek, illetve a ma­gánszemélyek által ellenőrzött szer­vezetek, egy-egy bank részvényei­nek 1 százalékánál többet nem birtokolhatnak, külföldiek pedig egyáltalán nem vásárolhatnak me­xikói bankkötvényeket. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a ko­rábbi banktulajdonosok újra bele­szólást nyerhessenek a mexikói bankéletbe, a rendelet szerint ugyanis a bankügyekben tapaszta­latokkal bíró részvénytulajdonoso­kat is beválaszthatják egy-egy bank felügyelőbizottságába. Drágulási hullámmal kezdődik az új év a mexikóiak számára. A kor­mány 5 százalékkal 15 százalékra emelte fel a forgalmi adót és meg­szüntette újabb 4700 termék árel­lenőrzését. Ezután csak 300 létfon­tosságú fogyasztási cikk árára fel­ügyel a kormány. A lépés hatására várhatóan rohamosan növekedni kezd az érintett termékek ára. (Reuter, MTI) Nemzetközi bankárkü­ldöttség készül Lengyelországba Kereskedelmi bankok közgazdá­szainak csoportja készül a jövő hé­ten Lengyelországba, hogy előzetes megbeszéléseket folytasson Len­gyelország további adósságainak át­ütemezéséről. A látogatásra a len­gyel hatóságok telexmeghívása alapján kerül sor. Nemzetközi ban­kárkörökben feltételezik, hogy Len­gyelország kérni fogja 1985-ig ese­dékes kereskedelmi tartozásainak átütemezését, ez ellene mondana az eddig éves átütemezési gyakorlat­nak. A bankárküldöttség várhatóan további információkat kér majd az idei lengyel költségvetésről, amely eleve több mint 800 millió dollár összegű új kölcsön felvételével több mint 4 milliárd dolláros tőketarto­zás és körülbelül 2 milliárd dollár idén esedékessé váló kamat átüte­mezésével számol. Bankforrások szerint Lengyelország pontosan tel­jesíti 1981-ből és 1982-ből szárma­zó átütemezett tartozásainak esedé­kes részeit. (Reuter)

Next