Világgazdaság, 1983. január (15. évfolyam, 1/3500-20/3519. szám)
1983-01-04 / 1. (3500.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1983. JANUÁR 4., KEDD /1. ,XV. ÉVFOLYAM, 1. (3500.) SZÁM Csek e katonai kiadvantot növeli látványosan Tokió költségvetési tervezete Nyugat-európai körúton a japán külügyminiszter Miközben a japán kormány az utóbbi mintegy 30 év legtakarékosabb költségvetését tervezi, az 1983-as pénzügyi évben 6,5 százalékkal növeli katonai kiadásait. Washington, noha további kiadásokat sürget, üdvözölte Tokió döntését, amelyben nagy szerepet tulajdonít az új japán miniszterelnök személyes elkötelezettségének. A japán kormány abban reménykedik, hogy a katonai engedmények elnézőbbé teszik partnereit a kereskedelmi vitákban. Erre elsősorban Washington részéről számíthat, a japán külügyminiszternek hétfő óta tartó nyugat-európai körútján viszont heves összes csapásokra, protekcionista fenyegetőzésekre kell felkészülnie. Még akkor is, ha Tokióban kiszivárogtatták: néhány napon belül módosítanak közel 40 vámon kívüli korlátozó intézkedést. A japán kormány az óév utolsó előtti napján jóváhagyta az áprilisban kezdődő 1983-as pénzügyi év ■költségvetési tervezetét. A kiadások mindössze 1,4 százalékkal haladják meg az előző pénzügyi év "eredeti" költségvetési kiadásait, (amelyeket időközben csökkentettek), azaz növekedési ütemük 28 év óta a legalacsonyabb, tükrözve a kedvezőtlen növekedési várakozásokat. Miközben szinte valamennyi kiadási tételt megnyirbálják, a katonai költségvetést 6,5 százalékkal akarják növelni. Ezzel katonai célokra 11,8 milliárd dollárnak megfelelő összegű pénzt fordítanak, a katonai kiadások a tervezett nemzeti össztermék 0,98 százalékára nőnek az 1982-es 0,93 százalékáról. Közismert, hogy a japán vezetésre hatalmas nyomás nehezedik Washington részéről, növelje katonai kiadásait. A megnövelt összeg egy részét 13 F—15-ös harci repülőgép és 7 P30 Orion felderítő repülőgép vásárlására fordítják. A költségvetési tervezet, amelyről a január 24-én összeülő parlament dönt, mindössze 0,6 százalékkal növeli a jóléti kiadásokat az 1982-es szinthez képest, változatlanul hagyja a közmunkaprogram kiadásait, oktatási célokra a tavalyinál 0,93 százalékkal kisebb összeget szán. S a kormány — fogadkozásai ellenére — a recessziótól leginkább sújtott kis- és középvállalatoknak 2,94 százalékkal kevesebb támogatást juttat, mint az 1982-es pénzügyi évben. Ami a költségvetés bevételi oldalát illeti, ennek 26,5 százaléka fog államkötvények kibocsátásából származni, éiözben az 1982-es 21 százalékkal, és alapvetően ellentmondva a kormánynak az eladósodás fölszámolására tett ígéreteinek. Az amerikai hadügyminisztérium örömmel üdvözölte a japán katonai kiadások 6,5 százalékos növekedéséről szóló döntést, egyszersmind sürgette, hogy Tokió ezen a téren még nagyobb terheket vállaljon. Weinberger hadügyminiszter elismerte, hogy a Nakaszone-kormány jelentős előrelépést tett a katonai kiadások növelésében, nem érte el azonban azt az összeget, amelyet Washington megítélése szerint az önvédelem biztosításához szükséges kiadni. Méltányolta az ügyben Nakaszone személyes munkálkodását és reményének adott hangot, hogy a japán gazdaság a következő években olyan ütemben növekszik, hogy megvalósítható lesz az amerikai és a japán katonai terhek egyenlőbb és hatékonyabb megosztása. A katonai téren tett engedménytől Tokió azt reméli, hogy az USA és a Közös Piac Japánnal szemben támadt kereskedelmi követelései mérséklődnek, legalábbis átmenetileg, ez megkönnyíti a japán külügyminiszter hétfőn kezdődött nyugat-európai körútját és Nakaszone miniszterelnök január 17-én induló amerikai tárgyalásait. Nyugat-európai körútja előtt Abe Sintaro külügyminiszter Tokióban külföldi tudósítók előtt sajtóértekezletet tartott és ezen azt hangoztatta, hogy Tokió a vámcsökkentésekben már a legmesszebb ment el. „Az út végéhez közeledünk” — válaszolta arra a kérdésre, hogy a 75 ipari és mezőgazdasági termékre elhatározott december végi vámcsökkentéseket újabbak követik-e. Hangsúlyozta, hogy a 75 termék vámcsökkentéséről Japán egyoldalúan határozott és cserébe semmit sem kért kereskedelmi partnereitől. „A japán vámok a fejlett tőkésországok között a legalacsonyabbak, a vámok tekintetében Japán a legfejlettebb a fejlett országok között.” főként Franciaország Japán-ellenes diszkriminatív intézkedéseire célozva, a miniszter kijelentette, hogy azok, az országok, amelyek gátlástalanul élnek a kereskedelmi protekcionizmus eszközeivel, nem számíthatnak kedvező válaszra, amikor a japánoktól ipari és technológiai együttműködést sürgetnek. Hogy fenyegetésének súlyát enyhítse, Abe megerősítette azt a korábbi bejelentést, hogy a kormány gazdasági miniszterei január 13-án rendkívüli ülésen döntenek vámon kívüli kereskedelmi akadályok leépítéséről. Abe elismerte, hogy a hosszadalmas vámeljárások egyszerűsítésére, a különleges biztonsági előírások enyhítésére még vannak lehetőségek. Mindazonáltal hangoztatta, hogy a meghozott és a készülő intézkedések önmagukban ahhoz nem elegendők, hogy látványosan növekedjenek a Japánba irányuló szállítások A krónikus japán kereskedelmi többlet alapvető okának a nagyobb termelékenységet és a versenyelőnyöket nevezte meg. A Nihon Keizai Simbun című gazdasági napilap már azt is tudni véli, hogy január 17-én, Nakaszone amerikai tárgyalásainak kezdőnapján teszik közzé a piacnyitást elősegítő új törvényjavaslatot, amely egyszerre csaknem 40 vámon kívüli korlátozó intézkedést fog módosítani. Jóllehet nemzetközi politikai kérdéseket is szeretne a japán külügyminiszter megvitatni Nyugat- Európában , Belgiumban, Angliában, Franciaországban, az NSZK- ban és Olaszországban, elsőrendű feladatának a kereskedelmi nézeteltérések enyhítését tekinti. Abe hétfőn érkezett körútjának első állomására, Brüsszelbe, ahol találkozott Thornnal, a brüsszeli bizottság elnökével, s ahol ma tárgyal a belga kormány tagjaival is. A 75 terméket érintő vámcsökkentési javaslatra a Közös Piac hivatalosan még nem reagált, brüsszeli értesülések szerint azonban kevesli azokat. Újabb termékekre szeretne vámcsökkentést, esetleg a vámok megszüntetését kérni, további önkéntes exportkorlátozásra akarja a japánokat rábírni. Az EGK számításai szerint a tavalyi évet közel 14 milliárd dolláros hiánnyal zárta Japánnal szemben, az amerikai deficit a japán kereskedelemben megközelíti a 20 milliárd dollárt. F. Zs. Ús IMF kölcsönt vár Szaúd-Arábiától A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) azt szeretné, ha Szaúd-Arábia legalább 4,5 milliárd dollárt bocsátana rendelkezésére, áthidalandó a nemzetközi pénzügyi élet fizetési nehézségeit. Az IMF interim bizottságának új elnöke, az angol Howe és a valutaalap vezérigazgatója, de Larosiére a hét végén Szaúd- Arábiába látogat, hogy a hitelügyletről tárgyaljon. A megbeszéléseket azért nem halogatják, mert az IMF legnagyobb tőkés tagjai az USA vezetésével szeretnék előrehozni az időszaki interim bizottság eredetileg áprilisra tervezett ülését, de ehhez elengedhetetlen a szaúdi válasz. Jó lenne, hogy ha az ülést már januárban megtarthatnánk — mondotta Howe —, de félő, hogy nem kerülhet sor rá február közepe előtt. Szaúd-Arábia az utóbbi néhány évben már folyósított az IMF-nek összesen közel 8 milliárd dollárt. Nagyon kétséges azonban, hogy most is ilyen készségesek lesznek a szaúdi pénzügyi hatóságok, tekintettel az olajpiac pangása miatt összezsugorodott olajbevételekre. Amenynyiben az olajexportáló arab állam nemet mondana, úgy az IMF megpróbál a fejlett tőkésországokhoz fordulni pótlólagos támogatásért. Ha kiderül, hogy ez az út sem járható, akkor a valutaalap a magántőkepiacokról próbál kölcsönöket felvenni, hasonlóan a Világbankhoz. Az IMF eddig erre a lépésre még nem szánta rá magát A pótlólagos összegekre a valutaalapnak áthidaló jelleggel van szüksége, amíg a tagországok meg nem állapodnak a kvótaemelésben. Ez a procedúra azonban sokáig elhúzódhat. Az IMF-nek jelenleg 10 milliárd dollár kihitelezhető tőkéje van, de ez a jelenlegi körülmények között korántsem elegendő, hogy kielégítse a fejlődő országok hitelszükségletét. A szakértők részletes információk hiányában egyelőre csak találgatni tudják, hogy az IMF a 10 legfejlettebb tőkésországot és Svájcot tömörítő úgynevezett tízek csoportja által a 60-as években létrehozott Általános Hitelegyezmény (GAB) keretein belül vagy attól függetlenül képzeli felvenni a dollármilliárdokat Szaúd-Arábiától. (Reuter) NAPRÓL NAPRA . A KAMARAI TEVÉKENYSÉG BELSŐ ÖSSZHANGJÁNAK a biztosítása az egyik legjelentősebb feladat az idei testületi munkában. (3. oldal) -f A GÉNMANIPULÁCIÓBAN A JAPÁNOK FEJLŐDNEK A LEGGYORSABBAN, néhány éven belül várhatóan lehagyják a jelenlegi világvezető USA-t. (6. oldal) -f JUGOSZLÁVIÁBAN SZÁMOTTEVŐEN CSÖKKEN AZ IDÉN AZ ÉLETSZÍNVONAL, a nemrég elfogadott költségvetési előirányzatok szerint. (2. oldal) + AZ ENOXY CHIMICA ÁTVETTE A MONTEDISON egyes , alapanyaggyártó vállalatait. (8. oldal) -f A BASF ELADTA AZ OSZTRÁK DANUBIA cégnél birtokolt 50 százalékos részesedését. (8. oldal) - FRANCIAORSZÁGBAN AZ IDÉN NEM TERVEZNEK NAGYOBB SZABÁSÚ REFORMOKAT, a cél a gazdasági egyensúly helyreállítása. (2. oldal) - ROMÁNIA FELFÜGGESZTETTE IDEI KONVERTIBILIS tartozásainak törlesztését, átütemezési megállapodás reményében. (2. oldal) Újévi köszöntő Tisztelt Olvasóink! A Magyar Kereskedelmi Kamara megnövekedett szerepéből fakadó új feladatai között kiemelkedő jelentősége van a gazdaságirányítás és a vállalatok közötti kapcsolatok erősítésének. Ennek érdekében egyre fontosabbnak tartjuk, hogy tagvállalataink problémáikkal rendszeresen felkeressék a Kamarát, elmondják gondjaikat, és ily módon a Kamara igazi fóruma lehessen a gazdasági munka első vonalában élő vállalatoknak. Célunk, hogy a vállalati szféra véleményét, előremutató javaslatait — csak kivételesen a jogos egyéni érdekeket —, a valósághoz hűen közvetítsük a gazdaságirányítás felé, és ezzel segítsük a szándékok és a cselekvés egységét. Az 1982-es év gazdasági eseményei minden eddiginél egyértelműbbé tették, hogy a magyar gazdaság nyílt gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsolódás. Az elmúlt esztendő azt is világosan megmultatta, hogy az MSZMP hosszú távú külgazdasági stratégiára vonatkozó határozatának meghatározó jelentősége van gazdaságpolitikánkban, és jövőnk e határozat következetes végrehajtásán múlik. Az MKK 1983. évi munkatervét a népgazdasági terv céljainak figyelembevételével állította össze. Tevékenységünk középpontjába a terv végrehajtásához szükséges feltételek biztosításának előmozdítását helyeztük. Elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a jövőben még hatékonyabban járuljunk hozzá a külgazdasági egyensúly javításához, kivitelünk dinamikus növeléséhez és az ésszerű importgazdálkodáshoz. Ki kell használnunk azt, hogy miközben értékesítési lehetőségeink beszűkülnek, könnyebbé válnak beszerzési lehetőségeink, tehát az importtevékenység hatékonyságának javításával az exportárveszteségek bizonyos mértékig ellensúlyozhatók. A vállalatok közötti együttműködés fejlesztése folyamatos kamarai feladat. Ezért 1983-ban különös figyelemmel fogunk foglalkozni a belföldi kooperációs hajlandóság növelésével, a vegyesvállalatok alakítására irányuló vállalati kezdeményezésekkel, a fővállalkozások és más kapcsolatok során egymással üzleti kapcsolatba került vállalatok etikus együttműködésével, és át kívánjuk tekinteni a párhuzamos külkereskedelmi tevékenység gyakorlatának eddigi tapasztalatait is. A megnövekedett feladatok mellett elengedhetetlen a kamarai munkamódszerek továbbfejlesztése. Szeretnénk általános gyakorlattá tenni, hogy tagozataink az elhangzott problémák figyelembevételével konkrét megoldási javaslatokat dolgozzanak ki. A kamarai apparátus és a tagvállalatok közötti kapcsolatokat szeretnénk még erősebbé tenni azzal, hogy tagvállalataink és az apparátus, érdemi ügyintézői között tényleges munkakapcsolat, szemléleti és akcióegység alakuljon ki.»". Bízttunk abban.. ’ hogy’ az, MKK előtt álló nehéz, sokrétű, de éppen ezért érdekes és szép feladatokat magasabb színvonalon tudjuk végrehajtani, ahogy azt mi magunktól megkívánjuk, és ahogy ezt a velünk kapcsolatban állók elvárják tőlünk. Tisztelt Olvasóink! A Magyar Kereskedelmi Kamara előtt álló leg-,lényegesebb feladatok rövid vázolásával arra is szerettem volna felhívni figyelmüket, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növelése, az életszínvonal megőrzése és javítása, kizárólag a helyes célok érdekében végzett jó munka függvénye. Az 1983-as esztendőre ehhez kívánok tagvállalataink kollektíváinak és a VILÁGGAZDASÁG minden olvasójának boldog új esztendőt, erőt és jó egészséget Beck Tamás a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke KÜLSŐ TŐKÉT VONNAK BE AZ ÁLLAMOSÍTOTT MEXIKÓI BANKRENDSZERBE Újra magánkézbe adják a tavaly szeptemberben államosított mexikói bankok részvényeinek 34 százalékát. De la Madrid mexikói elnök erre vonatkozó törvényjavaslatát a hét végén elfogadta a parlament. A törvényértelmében az 57 államosított bank tőkéjének 66 százaléka marad állami tulajdonban, a fennmaradó részt pedig az ország szövetségi államai, városai, községei, a bankalkalmazottak, illetve magánszemélyek vásárolhatják meg. A magánszemélyek, illetve a magánszemélyek által ellenőrzött szervezetek, egy-egy bank részvényeinek 1 százalékánál többet nem birtokolhatnak, külföldiek pedig egyáltalán nem vásárolhatnak mexikói bankkötvényeket. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a korábbi banktulajdonosok újra beleszólást nyerhessenek a mexikói bankéletbe, a rendelet szerint ugyanis a bankügyekben tapasztalatokkal bíró részvénytulajdonosokat is beválaszthatják egy-egy bank felügyelőbizottságába. Drágulási hullámmal kezdődik az új év a mexikóiak számára. A kormány 5 százalékkal 15 százalékra emelte fel a forgalmi adót és megszüntette újabb 4700 termék árellenőrzését. Ezután csak 300 létfontosságú fogyasztási cikk árára felügyel a kormány. A lépés hatására várhatóan rohamosan növekedni kezd az érintett termékek ára. (Reuter, MTI) Nemzetközi bankárküldöttség készül Lengyelországba Kereskedelmi bankok közgazdászainak csoportja készül a jövő héten Lengyelországba, hogy előzetes megbeszéléseket folytasson Lengyelország további adósságainak átütemezéséről. A látogatásra a lengyel hatóságok telexmeghívása alapján kerül sor. Nemzetközi bankárkörökben feltételezik, hogy Lengyelország kérni fogja 1985-ig esedékes kereskedelmi tartozásainak átütemezését, ez ellene mondana az eddig éves átütemezési gyakorlatnak. A bankárküldöttség várhatóan további információkat kér majd az idei lengyel költségvetésről, amely eleve több mint 800 millió dollár összegű új kölcsön felvételével több mint 4 milliárd dolláros tőketartozás és körülbelül 2 milliárd dollár idén esedékessé váló kamat átütemezésével számol. Bankforrások szerint Lengyelország pontosan teljesíti 1981-ből és 1982-ből származó átütemezett tartozásainak esedékes részeit. (Reuter)