Világgazdaság, 1983. május (15. évfolyam, 85/3584-105/3604. szám)

1983-05-03 / 85. (3584.) szám

, fAlk­] Tenderek , EGYIPTOM — ÚTÉPÍTÉS ÉS , ÚTKARBANTARTÓ GÉPEK Téma: Útfenntartási és -rekon­strukciós terv (Road Maintenance and Restabilitation). Az előzetes szállítási felhívást a DFRE 77. (1981. április 30-i) száma közölte. Meghirdetendő szállítások: ' v— 15 különféle típusú berende­lésből mintegy 300 tétel szállítása, ezek a rutinszerű útkarbantartáshoz szükségesek. A tengerdokumentu­­­maok várhatóan 1983. szeptembertől szerezhetők be. —''•összesen mintegy 1100 kilomé­ternyi útfelújítás, körülbelül 3 mil­lió egyiptomi font értékben. Az el­ső szakaszra (250 km) júniusban, a második szakaszra (400 km) 1984. elején, a hamadik szakaszra , 1985. elején írnak ki tendert;­­ —a műhely- és laboratóriumi be­rendezések, a szakoktatás segítése; a tender júniusban várható; — műhelyberendezések, mérlegek, forgalomszámláló és adatfeldolgozó berendezések, a tender november­ben várható. Érdeklődés: Chairman, Roads and Bridges Authority," Kasr al Ain­ Street, Cairo, Egypt UGANDA — TÁVKÖZLÉSI "BERENDEZÉSEK Téma: Postai, és távközlési re­­­konstrukciós terv (Posts and Tele­­communications Rehabilitation Pro­­ject). , Meghirdetett szállítások: telefon­kábelek és -csatlakozók városi háló­­­zat számára; 100 komplett rádió­­hívó-garnitúra; 300 telexkészülék; 5000­­hagyományos telefonkészülék; ‘TÖDÖ ' mágneses telefonkészülék; 50 érmés telefonkészülék-garnitúra; ;200 titkári telefon és tápegység. Részletes ajánlati felhívás: Ma­­naging Director, Ugandan Posts and Telecommunications Corporation, P. o. Box 7171, Kampala, Uganda, t­x.; 61027 dgsat.1 AZ ajánlati felhívás éra: 50 ezer ugandai shilling. járművek, berendezések, szolgálta­tások. Érdeklődés: Chief Engineer (Thermal), Room No. 196, Water and Power Development Authority, WAPDA House, Labore, Pakistan. BÉNIN — MEZŐGAZDASÁGI VEGYSZEREK, JÁRMŰVEK ÉS MEZŐGÉPEK A kölcsön száma: 1314—BEN. Téma: Zou tartomány mezőgaz­dasági fejlesztési terve (Zou Pro­­vince Rural Development Project). Meghirdetendő szállítások: mű­trágyák és növényvédőszerek (kö­rülbelül 41,3 millió USA-dollár ér­tékben); járművek és mezőgépek (3,6 millió dollár). Érdeklődés: Monsieur B. Soudé, Directeur, CARDER, Bohicon, Pro­­vince de Zou, Bénin. Kölcsönök Banglades 12 millió dollárt ka­pott a közigazgatás színvonalának emeléséhez. A program keretében oktatási eszközöket és programokat vásárolnak, továbbá modern sze­mélyi információs rendszert alakí­tanak ki. Kín­a összesen 80,3 millió dollárt kapott, az ország gabonamagtárá­nak tekintett északkeleti Hejlung­­csiang tartományban egy talajjaví­tási program kivitelezéséhez. A tel­jes költség mintegy 271 millió dol­lár, a terv célja, hogy a búza, a kukorica és a szójabab termelését évi 440 ezer tonnával növelve, csök­kentse az ország élelmiszergabona­hiányát. Egyiptom 38 millió dollárt ka­pott arra, hogy enyhítsen a szak­képzett munkaerő hiányán az ipar­ban és az építőiparban. 22 szak­munkástanuló intézetet létesíte­nek, öt városban modernizálják a tanoncképző központokat, és egy hatodik városban új szakmunkás­­képző iskolát létesítenek. Mexikó 115 millió dollárt kapott mezőgazdasági értékesítési rendsze­rének korszerűsítésére. Mind a fo­gyasztók, mind a­­ termelők javát szolgálja a romló élelmiszerek be-­zelésének'’ javítása ' és az alacso­nyabb értékesítési költségek. Az összesen 227 millió dollárba kerü­lő program a maga nemében az első ilyen, amihez a Világbank köl­csönt adott Mexikónak. Pakisztán 16 millió dollárt kap az ország második legnagyobb vá­rosában, Lahore-ban a vízhálózat és a csatornarendszer bővítésére, a közvilágítás fejlesztésére. Pápua Új-Guinea 31 millió dol­lárt kapott­ az úthálózat és hidak rekonstrukciójára. Esős időszakban járhatatlan útszakaszokat tesznek egész éven járhatóvá. A Kuwait Fund 7 millió dolláros kölcsönnel vesz részt a programban. Portugália 40,3 millió dollár köl­csönt kapott, hogy 100—150 kis- és közepes méretű vállalat beruházá­sainak finanszírozását segíthesse, mindenekelőtt az élelmiszer-, a fa­­feldolgozó, a textil- és a villamos­­gépgyártó iparban. (World Bank News, 1983. április 21.) U­nd MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA 1 P- H ■.i.'VS.T w. f c-T'V'-.T; Prekvatifikációs felhívások INDIA — MŰTRÁGYAÜZEM FELSZERELÉSE - Téma: Bijaipuri — Madhya Pro­fi­ts h — műtrágyaterv (Bijaipur, Madhya Pradesh Fertilizer Project). Meghirdetendő szállítások: egy nitrogén-műtrágya kombinát (napi 1350 tonna kapacitású ammónium­­üzem­, két, egyenként napi 1135 ton­na kapacitású karbaroidüzem és egyéb kisegítő létesítmények, pél­dául gőz- és energiaszolgáltatás, vízkezelés, anyagmozgatás stb.). A prekvalifikációs­ anyagot a kö­vetkező címre kérik: Deputy Gene­ral Manager (Tecnical), National­­Fertilizers Limited, 20, Community Centre, East of Kailash, New Delhi 110Q65. India, t­x.: nd—4073, tgr.: FERTNAT. A prekvalifikáció határideje: a hirdetés megjelenésétől (DFBE, 1983. április 16-tól) számított 45 napon be­lül. Előzetes szállítási felhívások PAKISZTÁN — SZÉNBÁNYÁSZATI BERENDEZÉSEK Téma: Szénipari engineering /Coal Engineering). Meghirdetett szállítások: energe­tikai­ célú szénbányászati fejlesz­téshez szükséges műszaki segítség, n ma­i­n­fi Értékes takarmányt készítenek a Győri Szeszgyár melléktermékéből az úgynevezett szeszmoslékból. Az idén már a gyárban keletkező tel­jes mennyiséget feldolgozzák, 70 százalékos sűrítményt — úgyneve­zett vinaszt — készítenek belőle. Ebből a takarmányozásra igen al­kalmas fehérjedús anyagból évente 38—40 ezer tonnányit tudnak előál­lítani. TO4gim"fc Miért gyárt kerozint a DKV? A MALÉV hozzászólása A VILÁGGAZDASÁG, 1983. II. 17-i számában Miért gyárt kerozint a DKV? címmel cikk jelent meg. A cikk írója Dr. Rátosi Ernőre, a DKV (Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta) vezér­­igazgatójára való hivatkozással egy sor, a MALÉV-et súlyosan el­marasztaló megállapítást tesz. A megállapítások többsége tenden­ciózusan é­s­érhí­tő és valótlan — írja a MALÉV gazdasági igazgatója. Hozzászólását az alábbiakban közöljük: 1. Az OKGT-vel, valamint a DKV- val és az OLAJTERV-vel is (ez utóbbi szerepére a későbbiekben visszatérek) rendkívül jó és kor­rekt kapcsolatunk van. Az OKGT és ezen belül először a KKV, majd a DKV precízen és pontosan, ha­táridőre teljesítette ígéreteit, mind­két féle reaktív repülőgép-hajtó­anyag (kerozin), a TSz—1, majd az RT gyártására vonatkozóan. 2. A reaktív hajtóanyag hazai gyártását nem a MALÉV, hanem az egész magyar polgári repülés számára kezdték meg, amelyben a MALÉV mintegy 60 százalékos fogyasztással szerepel. Az utóbbi években gondot okozott a megfe­lelő mennyiségű és ütemezésű reaktív üzemanyag beszerzése, és az import nagyobb részét (mint az a VILÁGGAZDASÁG említett cikkében is szerepel — a szerk.) csak csereügyletekkel lehetett biz­tosítani. A folyamatos repülés biz­tosítása céljából a hazai gyártás — a kiszolgáló szervezettől függet­lenül — rendkívül fontos volt, és azt a MALÉV a partnerfogyasztók­kal és a főhatóságokkal egyetértés­ben kezdeményezte. A hazai gyár­tás megvalósítása rendkívül nagy eredmény. 3. A DKV által gyártott RT mi­nőségű kerozin nem jelent új vá­lasztékot a magyar piacon. 1981. közepe óta az importból érkező kerozin is RT minőségű. Igaz, hogy az RT kerozin bizonyos paraméte­reiben jobb, mint a TSz—1, de ez semmiféle gazdasági előnyt nem jelent. Sem fajlagos fogyasztás­­csökkenést, sem élettartamnöveke­dést nem eredményez.­­ Az importból származó RT mi­nőségű kerozin importára­­nem több a TSz—1 áránál A­­ MALÉV számára meghatározott termelői ár — bár megjelölésében TSz—1-et tartalmaz — az importárhoz ké­pest jelentős állami lefölözést ta­kar, mely termelési árhoz képest a DKV — termelési költségeire való hivatkozással — még 10 százalékos emelést kér. A nyugati repülőte­rek egy hányadán az érvényes dol­lárkurzussal átszámolt és repülő­gépbe töltött üzemanyag forintban ma már olcsóbb, mint a DKV ál­tal igényelt gyári paritású ár, amelyre természetesen még egy sor további költség (szállítás, tárolás, kiszolgálás) rakódik. (Egyes repü­lőtereken­­az ár ma már a hazai termelői árnál is alacsonyabb). 4. Az RT minőségű üzemanyagot a nyugati légitársaságok ismerik és elfogadják. 1981 közepe óta RT mi­nőségű üzemanyagot tankolnak a nyugati gépek Ferihegyen, évi mintegy 10 ezer tonna mennyiség­ben. Tehát ebben a formában lé­tezik export már napjainkban is. A DKV által gyártott kerozin akkor RT minőségű, ha mindazon paramétereket eléri, amelyek az RT-re vonatkozó szovjet szabvány­ban fennállnak. A gyári műbizony­lat és a repülőtéri többszöri minő­ségi ellenőrzés és annak dokumen­tumai automatikusan biztosítják az üzemanyag felhasználását ,és ahhoz semmiféle nyugati bevizsgálás nem szükséges. Ha az RT-t a gyárból kiszállítják, mert megfelel a para­métereknek, úgy az tankolható lesz mind a szovjet, mind a nyugati gyártmányú repülőgépekbe. 5. A csővezeték előkészítésének határideje mindig is 1983. decem­ber 31-e volt. 1982-ről sosem volt szó. A csővezetékeket generálkivi­telezőként az OLAJTERV Fővál­lalkozói Iroda építi, amely épp úgy az OKGT egyik vállalata, mint a DKV. A MALÉV biztosította a kivitelezés teljes anyagi konzek­venciáit,­­vagyis a mintegy 192 millió forintos beruházást saját fejlesztési alapjából finanszírozza — a szerk.) miután semmilyen más forrás nem kínálkozott rá, és hathatós segítséget nyújtott olyan feladatok megoldásában is, amely a fővállalkozó feladata és felelős­ségi köre lett volna, így például a MALÉV segítségével és bevoná­sával személyes tárgyalások, sőt vidéki utazások révén sikerült be­szerezni a szivattyúkat, a csövet, sőt még OKGT-vállalaton belül is a fittingeket. így nem értjük a MALÉV elmarasztalását akkor, amikor a DKV előtt is ismert, hogy a csővezeték mint koncepció elfogadtatása sem volt egyszerű feladat. Dr. Vilmos Endre gazdasági fgazantó MALÉV Nem kívánjuk a MALÉV és a DKV jó kapcsolatát elrontani, de nehéz abba beletörődni, hogy — úgymond — tendenciózusan ferdí­tő, valótlan cikk jelent volna meg lapunkban a kerozinról. A hozzászólásból egyértelműen kiderül az, amit mi cikkünkben csak jelezni bátorkodtunk, neveze­tesen, hogy a kerozin-beruházás­ról nem vállalati hatáskörben, nyereségorientált gondolatoktól ve­zérelve döntött a DKV, hiszen, mint írjuk, egy sor problémát kel­lett vállalnia, különösen a termék tisztaságát illetően. Mint a MA­LÉV mostani hozzászólásából ki­derül, a hazai gyártást „a MA­LÉV ... a főhatóságokkal egyetér­tésben kezdeményezte”... Még mindig a viszonylag lé­nyegtelen kifogásoknál maradva, a 3. ponttal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a VILÁG­­GAZDASÁG nem állította, hogy a DKV által gyártott kerozin új vá­lasztékot jelentene a magyar pia­con, az viszont cáfolhatatlan, hogy a DKV ez ideig nem gyártotta. Azt sem állítottuk, hogy a fajlagos fogyasztást befolyásolná a kerozin minősége, vagyis hogy RT, vagy TSz—1 minőségű-e, de egy telje­sen kénmentesített, adalékolt, jobb kenési tulajdonságokkal rendelke­ző áru drágább kell, hogy legyen — legalábbis az ésszerűség ezt dik­tálja — mint „bizonyos paraméte­reiben” rosszabb társa. Az ésszerűség persze nem min­dig jellemző a hazai árak kialakí­tására, s attól kétségtelenül mesz­­sze vagyunk, hogy a versenyár­rendszer elvei korlátozások nélkül érvényesülhessenek. Nem vagyunk hivatottak a két vállalat közötti árvita eldöntésére. Mindenesetre a Petroleum Economist brit szaklap adatai szerint januárban 307, feb­ruárban körülbelül 284 dollárba került a Jet fuel-nek nevezett re­pülőgép-hajtóanyag Észak-Nyugat- Európában élt paritáson, amire te­­hát a szárazföldi szállítás költségei rárakódnak. Az utóbbi időben ár­csökkenés tapasztalható, de az em­lített februári átlagár még mindig magasabb, mint amennyit a DKV kap termékéért.. Akadémikus lenne a vita a világpiaci árakról — amelyeket különben az ingadozá­sok kiszűrésére néhány hónapos ké­séssel veszünk át még az ideális versenyárrendszer kritériumai sze­rint is — hiszen a MALÉV költ­ségvetési támogatást kap gazdál­kodásához, s ennek összege maga­sabb kerozinár esetén értelemsze­rűen több lenne. Éppen erre való tekintettel döntött úgy a Pénzügy­minisztérium javaslatára az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal, hogy in­kább alacsonyabban tartja a ma­gyar RT minőségű kerozin árát, mégpedig úgy, hogy a szovjet TSz—1 minőséget veszi alapul, s cserébe valamilyen formában en­gednek az OKGT adóbefizetési kö­telezettségéből. A költségvetést te­h­át így is, úgy is érinti az ügy. Az ár kialakításánál aligha az a döntő, hogy: „Egyes repülőtereken az ár ma már a hazai termelői árnál is alacsonyabb.” Ami a hozzászólás 4. pontját il­leti, úgy véljük, hogy az exportot helyes megkülönböztetni a reex­­porttól, hiszen az 1981 közepe óta eladott RT minőségű üzemanyag, mint ,a hozzászólásból kiderül, a Szovjetunióból érkezett. Minden­esetre öröm számunkra, hogy a magyar gyártmányú RT minőségű kerozin exportjához nincs szükség hosszadalmas nyugati bevizsgálásra. A csővezeték elkészítésének szer­ződéses határideje ténykérdés, de nehéz megérteni, hogy ha egy ter­méket egy adott időpontban ugyan­csak a szerződéses kötelezettségek betartásával késedelem nélkül kez­denek gyártani) miért állapodnak meg úgy az érdekeltek, hogy a szál­lítására szolgáló eszközök csak egy évvel ezután álljanak rendelke­zésre. Attól, hogy a ferihegyi nagy­­beruházás felülvizsgálata során az illetékesek úgy döntöttek, hogy ezt a csővezetéket ne az állami nagy­­beruházás terhére építsék meg, még nem válik automatikusan a DKV, vagy az OKGT feladatává e létesítmény elkészítése és az anya­gi terhek átvállalása. A MALÉV anyagi gondjait megértve is ter­mészetesnek tetszik, hogy „A MALÉV biztosította a kivitelezés teljes anyagi konzekvenciáit, mi­után semmilyen más forrás arra nem kínálkozott.. ”. Ez a m­ás forrás a központi költségvetés lett volna az eredeti elképzelések sze­rint. Szabó Gábor Forrás: Statisztikai Flart Közlemények 1983. 2—3. szám. * január Az 1982. év 1983. jan. febr. az 1981. év az 1982. jan.—febr. %-ában %-ában SZOCIALISTA IPAR összes termelés volumen® a lotto termelési érték alapján 102,0 ~ 99,5 A foglalkoztatottak száma 98,0 97,3 Egy foglalkoztatottra jutó termelés a lotto termelési érték alapján összesen 104,1 102,3 egy órára 109,0 101,9 A foglalkoztatottak havi­­ átlag­bére 106,2 104,2 Értékesítés 101,8 97,5 Termelői árak­­ 104,7 106,3 Építési-szerelési tevékenység 97,2 104,3 Egy foglalkoztatottra jutó építési-szerelési tevékenység 102,0 109,0 MEZŐGAZDASÁG A termékek értékesítés® összesen 108,0 107,5 SZÁLLÍTÁS Áruszállítás (árutonaskm) 97,1 106,8 Távolsági személyszállítás (utaskm) alapján 98,2 88,4 A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE összesen 108,1 108,8 FOGYASZTÓI ÁRINDEXEK Az összlakosságnál 106,9 108,4­ KISKERESKEDELMI FORGALOM összesen 107,9 109,5 élelmiszerek, élvezeti cikkek 108,8 108,3 ruházati cikkek 102,4 105,7 vegyes iparcikkek 108,6 111,6 KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (folyó áron) Behozatal 103,4 108,0 Kivitel 108,4 109,3 ­ Megjelent a Külkereskedelmi Értesítő 6. és 7. száma A Külkereskedelmi Értesítő áp­rilis 20-i keltezésű 6. száma tartal­mazza a külkereskedelmi miniszter 3)1983. (Kk. É. 6.) KKM számú uta­sítását az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kül­­­­kereskedelmi forgalmának engedé­lyezési rendjéről szóló 3/1977. (VII. 23.) KkM számú rendelet végrehaj­tásáról szóló 10­977. (Kk. I. 14.) KkM számú utasítás módosításáról. Az utasítást a Magyar Közlöny 1977. évi 57. számában meghirde­tett 31977. (VII. 23.) KkM számú rendelettel egységes szerkezetben teszik közzé. Az értesítő a személyi hírek kö­zött ismerteti a külkereskedelmi vállalatok 1982. évi újítási verse­nyében elért eredményekért kitün­tetettek névsorát. Az április 23-i keltezésű 7. száma ismerteti a hazánk felszabadulá­sának 38. évfordulója alkalmából kitüntetett külkereskedelemi dolgo­zók névsorát. A Jogszabályok című rovat közli a külkereskedelmi mi­niszter 4 1983. (Kk.É. 7.) KkM szá­mú utasítását az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény, valamint az 1043/1971 (X. 2.) Korm. számú hatá­rozat végrehajtásáról szóló 10/1972. (Kk. E. 3.) KKM számú utasítás módosításáról. Ezen belül a 19. paragrafus módosul, vagyis munka­köri beosztására való tekintet nél­kül fiatalnak számít minden olyan dolgozó, aki 35. életévét még nem töltötte be. A közlemények című rovatban pályázati felhívást tesznek közzé, amelynek alapján az UNIVERSAL Kft. Képviseleti Vállalat igazgatói munkakörére lehet pályázatot be­nyújtani. A SZOT munkavédelmi Továbbképző Intézet felsőfokú szak­­képesítési tagozataira szóló felvé­teli pályázat feltételeit is ismer­teti az értesítő. A MAGYAR GAZDASÁG FONTOSABB JELZŐSZÁMAI 1983. MÁJUS 3. oda

Next