Világgazdaság, 1983. június (15. évfolyam, 106/3605-127/3626. szám)

1983-06-01 / 106. (3605.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége Kedden, május 31-én kibővített ülést tartott Beck Tamás elnökle­tével a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöksége. A testület az ügy­vezetőség beszámolója alapján át­tekintette a kamara 1982. évi te­vékenységét és megvitatta az idei feladatokat. Az ülésen részt vettek a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetői is. Az el­nökség megállapította, hogy a ka­mara munkája 1982-ben a VI. köz­gyűlésen meghatározott irányvonal­nak megfelelően fejlődött. A kamarára jelentős szerep há­rul a népgazdaság előtt álló fel­adatok megvalósításában, a válla­latoknak a gazdaságpolitikai célki­tűzések elérésére való mozgósításá­ban. Kívánatos, hogy a kamara a jövőben az eddiginél többet kez­deményezzen, és gyakrabban dol­gozzon ki a kormányzati szervek számára a tagvállalatok vélemé­nyét tükröző konkr­ét javaslatokat. Az elnökség úgy vélte, hogy’’ a kamarának mindent meg kell ten­nie avégből, hogy a gazdaságirá­nyítás és a vállalatok között erő­södjék a kölcsönös bizalom, javul­janak a vállalatok közötti kapcso­latok és az eddiginél nagyobb mér­tékben sikerüljön társadalmi úton egyeztetni érdekeiket. A felszólalók utaltak arra is, hogy a jelenlegi szabályozórendszer továbbfejlesztésével fokozni kell a vállalatok ösztönzését a népgazda­ság előtt álló feladatok megvalósí­tására. Az elnökség tagjai olyan gazdasági környezet kialakítását sürgették, amelyben a dinamikus vállalati magatartást nagyobb fej­lődési lehetőség kíséri. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes. AZ MKK ÉS A SZABVÁNYÜGYI HIVATAL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA Tudósítónktól: A Magyar Kereskedelmi Kamara május 23-án együttműködési meg­állapodást kötött a Magyar Szab­ványügyi Hivatallal. A határozat­lan időre szóló megállapodást Beck Tamás és Olajos József, a két in­tézmény elnöke írta alá. Az együttműködés célja, hogy a szabványügyi hivatal a kamará­val együttműködve a nemzetközi kereskedelem és piac követelmé­nyeihez még jobban alkalmazkodó nemzeti szabványokat dolgozzon ki. A két intézmény együttműködik a minőségszabályozás továbbfejleszté­sében, a kamara figyelemmel kíséri, hogy érvényesülnek a gyakorlatban a szabványok, és a vállalatok ezzel kapcsolatos véleményét koordinálva észrevételeit, javaslatait esetenként a Magyar Szabványügyi Hivatal tudomására hozza. Az országonként eltérő szabványelőírások külgazda­sági kapcsolatainkban gondot okoz­hatnak, a két intézmény ezeknek az akadályoknak az elhárításában is együttműködik. A kamara kérésére a szabványügyi hivatal részletes tá­jékoztatást, elemzést ad egy-egy szakterület szabványairól. A két intézmény létrehozza és kö­zösen működteti a termékfelelősségi szakbizottságot. KEMPINGEXPORT VISSZATÉRŐ ÉS ÚJ GONDOKKAL • Munkatársunktól: A HUNGAROCOOP és ipari szö­vetkezeti partnerei az idén is meg­rendezik hagyományos tavaszi sza­badidő-kiállításukat, amelyre meg­hívták külföldi partnereiket. A GÉPKISZÖV Lövölde téri bemuta­tótermében kedden délelőtt nyílt elég a kiállítás és pénteken zárja kapuit. A hagyományos külföldi partnerek közül több holland cég és 18 (!) francia cég képviselői már a megnyitón is részt vettek. A kö­vetkező napokban várják a svéd és NKSZ-beli, valamint újabb holland partnereik­ érkezését. A kínálatban az 1983—84-es szezon újdonságait is megismerhetik az ügyfelek, s a HUNGAROCOOP reményei szerint a nehezedő külpiaci helyzet ellenére ebben az évben is tartani tudják a tőkés export 6 millió dolláros ta­valyi értékét. Kádár Miklós, a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója rövid meg­nyitójában rámutatott, hogy a ked­vezőtlen világpiaci helyzet befolyá­solja e termékcsoport exportját is. Gondjaikat növeli, hogy túl sok konkurrens áru van a piacokon, s ezek sok esetben lényegesen olcsób­bak. Ennek ellenére úgy érzi, hogy a bázispiacokon meg tudták tarta­ni a helyüket. A zömében Nyugat- Európába és kisebb részben a ten­geren túlra irányuló export mellett jelentős a szocialista kivitel is, el­sősorban Csehszlovákiába és Len­gyelországba. Új partnernek ígér­keznek a bolgár vállalatok, az NDK cégeivel pedig most vette fel a kapcsolatot a HUNGAROCOOP. A tervek szerint kooperációs szerző­dést is kötnek, amelynek értelmé­ben a kempingbútorok vázát Ma­gyarországról szállítják az NDK-ba, ott pedig felszerelik rá a saját gyártmányú textilhuzatokat. Az elő­rehaladott tárgyalások alapján a HUNGAROCOOP úgy látja, hogy a szocialista exportot az idén mint­egy 10—15 százalékkal növelheti a múlt évi mintegy 2 millió rubelről. Nemes Lászlótól, a HUNGARO­COOP fa- és kempingosztályának vezetőjétől azt kérdeztük, mivel tudják a legeredményesebben meg­állni a helyüket a konkurrencia­­harcban. Elsősorban azzal, hogy minden évben valami újdonsággal is jelentkezünk — válaszolta. Most például, tekintve, hogy a csőbú­torban túlságosan sok a verseny­társ, kialakítottunk egy fém-fa kombinációjú garnitúrát. (A lába­zat fém, és az ülőke, illetve az asz­tal lapja falécekből készült.) Fa­bútoraink között is talál újdonsá­got a látogató: az új típusú luxus­­garnitúra magas támlás, párnázott székekből áll, amelyeket hét pozí­cióba állíthat be a vevő. Kínála­tunkban teljesen újnak számít az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat fonott bútora, illetve a fa­ragott állólámpa fonott ernyővel, amelyet eddig az ARTEX expor­tált. Tekintve, hogy a teljes kapa­citást az ARTEX nem tudta le­kötni, bennünket is felkértek az exportra. Ezenkívül újdonság még a különböző kisbútor és a tükrös fürdőszoba-szekrényke, valamint az NSZK-beli cégek igényei szerint készített talicska, illetve kiskocsi, amelyben virágot tarthatnak az ottani vevők. A hagyományos ter­mékek exportjáról elmondta, hogy változatlanul a VILLGÉP Ipari Szö­­vetkezet romantikus, fehérre fes­tett alumíniumbútorai iránt nyilvá­nul meg a legnagyobb kereslet. A beszélgetés során érdeklődtünk arról is, hogy mennyire elégedet­tek a vevők a kempingbútorok tex­tilhuzataival, korábban ugyanis ez okozta az értékesítés egyik legna­gyobb gondját. Az utóbbi két évben a reklamáció száma ezen a téren minimálisra csökkent — vette át a szót Csenki István, a Fémbútor Szö­vetkezet osztályvezetője —, de attól tartunk, hogy rövidesen ismét sú­lyos gondjaink lesznek. Arról van szó, hogy a nyergesújfalui Viscosa gyár június 30-ával befejezi a mint­egy két éve megkezdett Crumeron­­szál gyártását (ez volt a Budaprint­­nél és a KISTEXT-nél készült tex­tíliák alapanyaga), és a második fél évben már csak pamutból ké­szült textíliával tudják a kemping­bútorokat felszerelni. Sajnos ez utóbbi nemcsak minőségileg gyen­gébb, de drágább is. Az OKISZ- nál a szövetkezet már jelezte gond­jait, hiszen a különösen erős olasz és spanyol konkurenciával szem­ben veszélybe kerülhet az évi 1,5— 2 millió dolláros export. Van még egy alapvető probléma: a Salgótar­jáni Kohászati üzemek, mint isme­retes, nemrégiben csőgyárat létesí­tett a kempingminőségű csövek gyártására. A Fémbútor Szövetke­zet számára azonban a szükséges mennyiségnek csak 50 százalékát szállította le eddig, s emiatt szin­te naponta gond a termelés folya­matosságának fenntartása. Mind­ennek oka, hogy a szabályozó rend­szer értelmében a salgótarjániak­nak kifizetődőbb, ha közvetlenül exportra adják át a csövet. Erről a problémáról tud az Ipari Minisz­térium, a Külkereskedelmi Minisz­térium, a Belkereskedelmi Minisz­térium és az OKISZ is, és képvi­selőik a napokban tárgyalni kez­denek arról, hogyan lehetne segí­teni ezen. A szövetkezet vélemé­nye szerint megoldás lenne, ha a HUNGAROCOOP igazolná, hogy exportszállításhoz használták fel a szövetkezetben a leszállított meny­­nyiséget, és ezt egy módosított sza­bályozó rendszer már figyelembe is venné. Ennek hiányában a salgótar­jániak valószínűleg továbbra is megmaradnak késedelmes szállítók­nak a szövetkezettel szemben, de ez végső soron azt is jelenti, hogy a stabil vevő nem veszi át a későn érkező szezoncikket, vagy ha igen, jelentős árengedményt kér. b. L ...ÉS A MAGYAR­­ TÁRSELNÖK A tanács magyar társelnöke, Molnár József, a TANNIMPEX ve­zérigazgatója még az ülés előtt mondta el véleményét a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének lehető­ségeiről.­­ A tanács egyik fő feladata, hogy információkat adjon a pénz­ügyi, közgazdasági és egyéb fejle­ményekről, ami orientálja az üz­letembereket. A múlt évi forgalmi adatokból kiderül, hogy az ameri­kai vállalatok szállítanak többet. Főleg anyagi jellegű termékek érkez­nek, mint például a szójabab, ami hosszú éven át az import gerincét adta. Az utóbbi három évben meg­tört a jég, s megindult a gépipari, műszaki cikkek szállítása, de még mindig nem éri el az általunk kí­vánt mértéket. Ami exportunkat illeti, az utóbbi években fejlődést könyvelhetünk el az élelmiszeripari és fogyasztási cikkek eladásában. A gond ott van, hogy egyes magyar iparágak nehezen tudnak alkalmaz­kodni értékesítési szokásaikban az amerikai sajátosságokhoz. Az sem MÉG NÉHÁNY GONDOLAT A háromnapos zsúfolt program egyik érdekes beszámolója fűződik Donald Hasfurther, az USA keres­kedelmi kamarája osztályvezetőjé­nek nevéhez, aki az annyit táma­dott engedélyezési eljárásokról, ex­port-adminisztrációs törvényről be­szélt. Az amerikai üzleti körök küz­denek a bürokratikus eljárások el­len: bár a múlt évben az export­engedélyért folyamodó kérvények­nek csupán 1 százalékát utasították el, ugyanakkor az eljárások lelas­sították az üzleti tárgyalásokat, s veszélyeztették az amerikai keres­kedelmi kötelezettségek teljesítését. Az új törvénytervezet megtárgyalá­sa előtt biztosítani szeretnék a már megkötött üzletek sérthetetlenségét. A Magyar Kereskedelmi Kamara jogi tagozata is kivette részét a szekció munkájából. Mivel a­ két or­szág üzleti szokásai, jogszabályai egymástól merőben eltérnek és hogy ne legyen szükség azonnal bírósági eljárásokra, választottbíróság létre­hozását javasolta. Ez önkéntességi 1983. JÚNIUS 1. 4 Beszélgetés a két társelnökkel Újabb elképzelések a Magyarország és az USA közötti gazdasági kapcsolatokban „Akkor kell készülni a nagy üzletre, amikor a legnagyobb gon­dok vannak” — szól az ismert mondás, s az messzemenően érvényes a Magyarország és az USA közötti vállalati kapcsolatokra is. A két ország gazdasági tanácsának IX. ülését olyan időszakban tartották meg (lásd VILÁGGAZDASÁG, május 28., 3. oldal), amikor a fejlesz­tési, beruházási lehetőségek mindenütt megcsappantak. Ráadásul a magyar vállalatok az USA-ból elsősorban nem anyagokat és félkész­­termékeket akarnak vásárolni, hanem a korszerű gépek és techno­lógiaigényes termékek importjának arányát kívánják növelni. A legnagyobb kedvezmény esetleges öt évre szóló biztosítása — ami jelenleg az amerikai kongresszus napirendjén szerepel — biztosabb alapokat nyújthat majd a tartós vállalati kapcsolatokhoz. Az embar­góra, illetve korlátozó intézkedésekre vonatkozó hírek nyugtalanít­ják a magyar üzleti köröket, így ez a találkozó fórumot teremtett az amerikai partnerek meggyőzésére is: vessék latba befolyásukat, hogy ne a korlátozások, illetve a kölcsönös érdekeket hátráltató ja­vaslatok jussanak érvényre A jelenlegi, mindössze 343 millió dolláros áruforgalom az amerikai partnerek szerint is jóval alacso­nyabb annál, amit a két ország vállalatai teljesíteni tudnának. Ezt hiba lenne csupán a recessziónak tulajdonítani. A Magyarországra érkező népes delegáció, a 39 üzletember tárgya­lásai azt bizonyítják, hogy az USA- ban is van érdeklődés a magyar piac iránt. Ezzel kapcsolatban Mer­­szei Zoltán, az amerikai küldöttség elnöke, az Occidental Petroleum al­­elnöke válaszolt néhány kérdésre. VÁLASZOL AZ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE ... — Véleménye szerint milyenek a kilátások a legnagyobb kedvezmény elvének hosszabb távú biztosításá­ra? — Az amerikai magyar tanács javasolni fogja a kormánynak, illetve a kongresszusnak, hogy változtassa meg a jelenlegi formát, amely szerint évenként mindig fe­lül kell vizsgálni a legnagyobb ked­vezmény elvének a megadását. Ame­rikai részről szó van arról, hogy öt­éves időszakra módosítják az enge­délyt, s reméljük, hogy ezt sikerül is keresztülvinni.­­ Ezúttal először látogatott ilyen népes amerikai delegáció a BNV-re. Hogyan értékeli az ott látott ma­gyar termékeket, s felfigyelt-e kö­zülük néhányra, amelyekkel az amerikai piacon bővíthetnénk áru­palettánkat? — Az amerikai küldöttség tag­jaiban az a vélemény alakult ki, hogy az utóbbi két évben a ma­gyar ipar sokat tett a minőség javí­tásáért. Eddig nagyobb súlyt kap­tak a magyar mezőgazdasági cikkek az USA importjában, de a BNV megtekintése után úgy tűnik, hogy az iparcikkek aránya nagymérték­ben növekedhet. Az ipar minőségi színvonala kezdi elérni azt a szin­tet, ami jónéhányunk véleménye szerint hazánkban is elfogadható. Ha a magyar termék minőségben és árban az USA-ban vagy Nyugat- Európában beszerezhető cikkel, azo­nos, biztos vagyok benne, hogy ez magyarországi vásárlásaink nagy­mértékű átalakulását vonja maga után. Ahogy én látom, a magyar ipar elsősorban a könnyűipari cik­kekkel kezd betörni az amerikai piacra, példa erre a konfekció- vagy cipőipar. Ugyanakkor Magyarország­nak tagadhatatlanul szép sikere van néhány nehézipari termékkel is, például az autóbuszok vagy hátsó tengelyek jól beválta­k az USA-ban, mellékes, hogy megtaláljuk-e az alkalmas partnert. Az USA-ban egészen másként számolnak, mint Magyarországon. Megvizsgálják, hogy az adott évben mekkora kül­kereskedelmi forgalomra van szük­ségük, hogy az adózási és más költ­ségek fedezése után a minimális profitot elérjék. Régebben az áru­cserének ez­ az alsó határa mintegy 1 millió dollár volt, ma már in­kább 3—3,5 millió dollár. — Annak ellenére, hogy recesz­­szió van, a magyar—amerikai for­galom csak kismértékben esett visz­­sza. Ráadásul olyan időszakban, amikor a magyar kivitel nőtt, s az amerikai export visszaesett. Attól tartottunk, hogy az idén az ame­rikai üzletemberek érdeklődése ki­sebb lesz, hiszen ott is tudnak a magyar beruházások mérsékléséről, a gazdasági „visszafogás”-ról több területen. Ezt megcáfolta a népes küldöttség, hiszen semmivel sem érkeztek kevesebben, mint néhány évvel ezelőtt. Ez azt mutatja, hogy stabilizálódtak az eddig már kiala­kult kapcsolatok, s hogy a jelen­legi gazdasági helyzet nem gátolja a további üzletek létesítését sem. — Ön szerint mi vonzza az ame­rikai cégeket Magyarországra? — Érdekli őket például az, ho­gyan vehetnek részt gazdaságfej­lesztési programjainkban, másrészt nemcsak az exportőrök, hanem az importőrök is jelen vannak, elég ha csak a bútor-, a cipő- illetve a tex­tilipart említem. Nem hagyható fi­gyelmen kívül a dollárárfolyam alakulása sem, ma az amerikai vál­lalatoknak előnyösebb az import, mint az export. Az a kezdeti bűvö­let is kezd elmúlni, hogy Távol- Keleten, illetve Dél-Amerikában ki­fizetődőbb az üzlet. Ma­­ már bebi­zonyosodott, hogy a magyarok szál­lítóképesség, divatkövetés tekinteté­ben és áraikkal sok esetben ver­senybe tudnak szállni ezekkel az országokkal. — Többen felvetették, hogy talán szükség lenne a magyar image ki­alakítására egy-két területen. — Nem értek egyet azzal, hogy az USA-ban általában alakítsuk ki a magyar termékek image-át, ezt költségekkel nem is igen bírnánk. Viszont igenis szükség van az egyes termékek propagandájára. Ebben azonban figyelemmel kell lenni a termékekre és a vevőkörre. Külö­nös sajátossága a piacnak, hogy a formatervezéssel és az újdonsággal kapcsolatos elvárások évről évre növekvő igényeket támasztanak. Ez ugyanúgy jellemző a traktorra, a markológépre, a hátsó hídra, mint például az órára, a cipőre, az ing­re és más termékekre. alapon működik, s a felek maguk választhatják a listáról a békélte­tőt. A felek meg nem egyezése (bé­kétlensége) esetén azonban ez nem helyettesíti a költséges bírósági el­járást, csupán megelőzheti azt. A magyar—amerikai""áruforgalom egyik sok vitára alkalmat adó pont­ja a biztosítás kérdése. Megfelelő biztosítás nélkül a magyar áruk je­lentős része nem is léphetné át az USA határát. Ezt felismerve hozták létre 1979-ben a magyar­ USA biz­tosítási vegyes vállalatot a Bermu­­da-szigeteken. Ennek tevékenysége túlnyúlik az áruforgalom körén, a szolgáltatást igénybe vehetik a Ma­gyarországra érkező turisták, a kül­földön dolgozó magyarok, mint pél­dául betegbiztosítást. A tárgyalá­sok folyamán felmerül, hogy az USA-ból importált termékekre is ki kellene alakítani valamilyen po­litikai kockázatra szóló biztosítási formát. Arról is szó van, hogy az import- vagy exportengedély bevo­nása esetén az üzletembereket biz­tosítás védje. Az amerikai vállalatokkal kötött kooperációs szerződések 45—50 szá­zaléka szellemi termékek átadásán alapul, 20—25 százaléka termelési és a fennmaradó hányad harmadik­ piaci együttműködés. Szép számban­ működnek az USA-ban termelő ve­gyes vállalatok, mint például a HALDEX, a TAURUS és a MEDI­COR leányvállalatai. A tőkeerőt nézve fordítva természetesebb len­ne, mármint az, hogy amerikai tő­kéjű, illetve érdekeltségű vegyes vállalatok jöjjenek létre Magyaror­szágon. Az eddigi ösztönzők, illetve szabályozók nemigen voltak csábí­tók a külföldi tőke számára, éppen ezért újabb és újabb könnyítéseket hoznak idecsalogatásukra. Ma már — amint Juhász Ádám, az Ipari Minisztérium államtitkára is emlí­tette — mód van külföldi részvény­többségű vállalatok alapítására is, sőt a menedzsment is külföldi kéz­ben maradhat. Az amerikaiak a tár­gyalások során nem tagadták, hogy ezekkel az intézkedésekkel jóval vonzóbbá váltak a feltételek és örömmel üdvözölték a vámszabad területen alakítható vállalatok gon­dolatát is. A tárgyalások máris megkezdődtek, de hogy melyek lesz­nek az elsők az új vegyes válla­latok sorában, az még egyelőre üz­leti titok. L. J. Panzió, szórakoztató központ, üzlethez­­ osztrák hitelből Beépül a Váci utca még foghíjas két telke is — az egyik helyen pan­zió, szemben vele irodaház létesül —, a Belvárosi Kávéház pedig szó­rakoztató központtá alakulat. Mind­ezt a még rendelkezésre álló ide­genforgalom-fejlesztési osztrák hi­telkeretből valósítják meg. A KOMPLEX a napokban elő­szerződést írt alá az ausztriai Ed. Ast and Co. céggel a három léte­sítmény kivitelezésére. Legkorábban már a jövő évben a szórakoztató központ készül el, a kávéház helyén 45 millió schillinges beruházással éjszakai bár és játékterem épül. A Váci utcai Taverna panzióban 224 szoba, étterem, cukrászda, szauna, bowling-pálya és kétszintes garázs kap helyet. (MTI) Felveszünk a közgazdasági osztályra fiatal GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, EXPORTLEBONYOLÍTÓT, a titkárságra németül vagy angolul beszélő, gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT, TELEXKEZELŐT (betanítjuk), DEVIZAELŐADÓT. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon BIVIMPEX BŐRGYÁRAK KERESKEDELMI KÖZÖS VÁLLALATA Budapest IV. ((Újpest), Táncsics Mihály u. 1-3.

Next