Világgazdaság, 1983. június (15. évfolyam, 106/3605-127/3626. szám)
1983-06-01 / 106. (3605.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége Kedden, május 31-én kibővített ülést tartott Beck Tamás elnökletével a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége. A testület az ügyvezetőség beszámolója alapján áttekintette a kamara 1982. évi tevékenységét és megvitatta az idei feladatokat. Az ülésen részt vettek a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetői is. Az elnökség megállapította, hogy a kamara munkája 1982-ben a VI. közgyűlésen meghatározott irányvonalnak megfelelően fejlődött. A kamarára jelentős szerep hárul a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában, a vállalatoknak a gazdaságpolitikai célkitűzések elérésére való mozgósításában. Kívánatos, hogy a kamara a jövőben az eddiginél többet kezdeményezzen, és gyakrabban dolgozzon ki a kormányzati szervek számára a tagvállalatok véleményét tükröző konkrét javaslatokat. Az elnökség úgy vélte, hogy’’ a kamarának mindent meg kell tennie avégből, hogy a gazdaságirányítás és a vállalatok között erősödjék a kölcsönös bizalom, javuljanak a vállalatok közötti kapcsolatok és az eddiginél nagyobb mértékben sikerüljön társadalmi úton egyeztetni érdekeiket. A felszólalók utaltak arra is, hogy a jelenlegi szabályozórendszer továbbfejlesztésével fokozni kell a vállalatok ösztönzését a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósítására. Az elnökség tagjai olyan gazdasági környezet kialakítását sürgették, amelyben a dinamikus vállalati magatartást nagyobb fejlődési lehetőség kíséri. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József miniszterelnök-helyettes. AZ MKK ÉS A SZABVÁNYÜGYI HIVATAL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA Tudósítónktól: A Magyar Kereskedelmi Kamara május 23-án együttműködési megállapodást kötött a Magyar Szabványügyi Hivatallal. A határozatlan időre szóló megállapodást Beck Tamás és Olajos József, a két intézmény elnöke írta alá. Az együttműködés célja, hogy a szabványügyi hivatal a kamarával együttműködve a nemzetközi kereskedelem és piac követelményeihez még jobban alkalmazkodó nemzeti szabványokat dolgozzon ki. A két intézmény együttműködik a minőségszabályozás továbbfejlesztésében, a kamara figyelemmel kíséri, hogy érvényesülnek a gyakorlatban a szabványok, és a vállalatok ezzel kapcsolatos véleményét koordinálva észrevételeit, javaslatait esetenként a Magyar Szabványügyi Hivatal tudomására hozza. Az országonként eltérő szabványelőírások külgazdasági kapcsolatainkban gondot okozhatnak, a két intézmény ezeknek az akadályoknak az elhárításában is együttműködik. A kamara kérésére a szabványügyi hivatal részletes tájékoztatást, elemzést ad egy-egy szakterület szabványairól. A két intézmény létrehozza és közösen működteti a termékfelelősségi szakbizottságot. KEMPINGEXPORT VISSZATÉRŐ ÉS ÚJ GONDOKKAL • Munkatársunktól: A HUNGAROCOOP és ipari szövetkezeti partnerei az idén is megrendezik hagyományos tavaszi szabadidő-kiállításukat, amelyre meghívták külföldi partnereiket. A GÉPKISZÖV Lövölde téri bemutatótermében kedden délelőtt nyílt elég a kiállítás és pénteken zárja kapuit. A hagyományos külföldi partnerek közül több holland cég és 18 (!) francia cég képviselői már a megnyitón is részt vettek. A következő napokban várják a svéd és NKSZ-beli, valamint újabb holland partnereik érkezését. A kínálatban az 1983—84-es szezon újdonságait is megismerhetik az ügyfelek, s a HUNGAROCOOP reményei szerint a nehezedő külpiaci helyzet ellenére ebben az évben is tartani tudják a tőkés export 6 millió dolláros tavalyi értékét. Kádár Miklós, a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója rövid megnyitójában rámutatott, hogy a kedvezőtlen világpiaci helyzet befolyásolja e termékcsoport exportját is. Gondjaikat növeli, hogy túl sok konkurrens áru van a piacokon, s ezek sok esetben lényegesen olcsóbbak. Ennek ellenére úgy érzi, hogy a bázispiacokon meg tudták tartani a helyüket. A zömében Nyugat- Európába és kisebb részben a tengeren túlra irányuló export mellett jelentős a szocialista kivitel is, elsősorban Csehszlovákiába és Lengyelországba. Új partnernek ígérkeznek a bolgár vállalatok, az NDK cégeivel pedig most vette fel a kapcsolatot a HUNGAROCOOP. A tervek szerint kooperációs szerződést is kötnek, amelynek értelmében a kempingbútorok vázát Magyarországról szállítják az NDK-ba, ott pedig felszerelik rá a saját gyártmányú textilhuzatokat. Az előrehaladott tárgyalások alapján a HUNGAROCOOP úgy látja, hogy a szocialista exportot az idén mintegy 10—15 százalékkal növelheti a múlt évi mintegy 2 millió rubelről. Nemes Lászlótól, a HUNGAROCOOP fa- és kempingosztályának vezetőjétől azt kérdeztük, mivel tudják a legeredményesebben megállni a helyüket a konkurrenciaharcban. Elsősorban azzal, hogy minden évben valami újdonsággal is jelentkezünk — válaszolta. Most például, tekintve, hogy a csőbútorban túlságosan sok a versenytárs, kialakítottunk egy fém-fa kombinációjú garnitúrát. (A lábazat fém, és az ülőke, illetve az asztal lapja falécekből készült.) Fabútoraink között is talál újdonságot a látogató: az új típusú luxusgarnitúra magas támlás, párnázott székekből áll, amelyeket hét pozícióba állíthat be a vevő. Kínálatunkban teljesen újnak számít az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat fonott bútora, illetve a faragott állólámpa fonott ernyővel, amelyet eddig az ARTEX exportált. Tekintve, hogy a teljes kapacitást az ARTEX nem tudta lekötni, bennünket is felkértek az exportra. Ezenkívül újdonság még a különböző kisbútor és a tükrös fürdőszoba-szekrényke, valamint az NSZK-beli cégek igényei szerint készített talicska, illetve kiskocsi, amelyben virágot tarthatnak az ottani vevők. A hagyományos termékek exportjáról elmondta, hogy változatlanul a VILLGÉP Ipari Szövetkezet romantikus, fehérre festett alumíniumbútorai iránt nyilvánul meg a legnagyobb kereslet. A beszélgetés során érdeklődtünk arról is, hogy mennyire elégedettek a vevők a kempingbútorok textilhuzataival, korábban ugyanis ez okozta az értékesítés egyik legnagyobb gondját. Az utóbbi két évben a reklamáció száma ezen a téren minimálisra csökkent — vette át a szót Csenki István, a Fémbútor Szövetkezet osztályvezetője —, de attól tartunk, hogy rövidesen ismét súlyos gondjaink lesznek. Arról van szó, hogy a nyergesújfalui Viscosa gyár június 30-ával befejezi a mintegy két éve megkezdett Crumeronszál gyártását (ez volt a Budaprintnél és a KISTEXT-nél készült textíliák alapanyaga), és a második fél évben már csak pamutból készült textíliával tudják a kempingbútorokat felszerelni. Sajnos ez utóbbi nemcsak minőségileg gyengébb, de drágább is. Az OKISZ- nál a szövetkezet már jelezte gondjait, hiszen a különösen erős olasz és spanyol konkurenciával szemben veszélybe kerülhet az évi 1,5— 2 millió dolláros export. Van még egy alapvető probléma: a Salgótarjáni Kohászati üzemek, mint ismeretes, nemrégiben csőgyárat létesített a kempingminőségű csövek gyártására. A Fémbútor Szövetkezet számára azonban a szükséges mennyiségnek csak 50 százalékát szállította le eddig, s emiatt szinte naponta gond a termelés folyamatosságának fenntartása. Mindennek oka, hogy a szabályozó rendszer értelmében a salgótarjániaknak kifizetődőbb, ha közvetlenül exportra adják át a csövet. Erről a problémáról tud az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és az OKISZ is, és képviselőik a napokban tárgyalni kezdenek arról, hogyan lehetne segíteni ezen. A szövetkezet véleménye szerint megoldás lenne, ha a HUNGAROCOOP igazolná, hogy exportszállításhoz használták fel a szövetkezetben a leszállított menynyiséget, és ezt egy módosított szabályozó rendszer már figyelembe is venné. Ennek hiányában a salgótarjániak valószínűleg továbbra is megmaradnak késedelmes szállítóknak a szövetkezettel szemben, de ez végső soron azt is jelenti, hogy a stabil vevő nem veszi át a későn érkező szezoncikket, vagy ha igen, jelentős árengedményt kér. b. L ...ÉS A MAGYAR TÁRSELNÖK A tanács magyar társelnöke, Molnár József, a TANNIMPEX vezérigazgatója még az ülés előtt mondta el véleményét a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének lehetőségeiről. A tanács egyik fő feladata, hogy információkat adjon a pénzügyi, közgazdasági és egyéb fejleményekről, ami orientálja az üzletembereket. A múlt évi forgalmi adatokból kiderül, hogy az amerikai vállalatok szállítanak többet. Főleg anyagi jellegű termékek érkeznek, mint például a szójabab, ami hosszú éven át az import gerincét adta. Az utóbbi három évben megtört a jég, s megindult a gépipari, műszaki cikkek szállítása, de még mindig nem éri el az általunk kívánt mértéket. Ami exportunkat illeti, az utóbbi években fejlődést könyvelhetünk el az élelmiszeripari és fogyasztási cikkek eladásában. A gond ott van, hogy egyes magyar iparágak nehezen tudnak alkalmazkodni értékesítési szokásaikban az amerikai sajátosságokhoz. Az sem MÉG NÉHÁNY GONDOLAT A háromnapos zsúfolt program egyik érdekes beszámolója fűződik Donald Hasfurther, az USA kereskedelmi kamarája osztályvezetőjének nevéhez, aki az annyit támadott engedélyezési eljárásokról, export-adminisztrációs törvényről beszélt. Az amerikai üzleti körök küzdenek a bürokratikus eljárások ellen: bár a múlt évben az exportengedélyért folyamodó kérvényeknek csupán 1 százalékát utasították el, ugyanakkor az eljárások lelassították az üzleti tárgyalásokat, s veszélyeztették az amerikai kereskedelmi kötelezettségek teljesítését. Az új törvénytervezet megtárgyalása előtt biztosítani szeretnék a már megkötött üzletek sérthetetlenségét. A Magyar Kereskedelmi Kamara jogi tagozata is kivette részét a szekció munkájából. Mivel a két ország üzleti szokásai, jogszabályai egymástól merőben eltérnek és hogy ne legyen szükség azonnal bírósági eljárásokra, választottbíróság létrehozását javasolta. Ez önkéntességi 1983. JÚNIUS 1. 4 Beszélgetés a két társelnökkel Újabb elképzelések a Magyarország és az USA közötti gazdasági kapcsolatokban „Akkor kell készülni a nagy üzletre, amikor a legnagyobb gondok vannak” — szól az ismert mondás, s az messzemenően érvényes a Magyarország és az USA közötti vállalati kapcsolatokra is. A két ország gazdasági tanácsának IX. ülését olyan időszakban tartották meg (lásd VILÁGGAZDASÁG, május 28., 3. oldal), amikor a fejlesztési, beruházási lehetőségek mindenütt megcsappantak. Ráadásul a magyar vállalatok az USA-ból elsősorban nem anyagokat és félkésztermékeket akarnak vásárolni, hanem a korszerű gépek és technológiaigényes termékek importjának arányát kívánják növelni. A legnagyobb kedvezmény esetleges öt évre szóló biztosítása — ami jelenleg az amerikai kongresszus napirendjén szerepel — biztosabb alapokat nyújthat majd a tartós vállalati kapcsolatokhoz. Az embargóra, illetve korlátozó intézkedésekre vonatkozó hírek nyugtalanítják a magyar üzleti köröket, így ez a találkozó fórumot teremtett az amerikai partnerek meggyőzésére is: vessék latba befolyásukat, hogy ne a korlátozások, illetve a kölcsönös érdekeket hátráltató javaslatok jussanak érvényre A jelenlegi, mindössze 343 millió dolláros áruforgalom az amerikai partnerek szerint is jóval alacsonyabb annál, amit a két ország vállalatai teljesíteni tudnának. Ezt hiba lenne csupán a recessziónak tulajdonítani. A Magyarországra érkező népes delegáció, a 39 üzletember tárgyalásai azt bizonyítják, hogy az USA- ban is van érdeklődés a magyar piac iránt. Ezzel kapcsolatban Merszei Zoltán, az amerikai küldöttség elnöke, az Occidental Petroleum alelnöke válaszolt néhány kérdésre. VÁLASZOL AZ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE ... — Véleménye szerint milyenek a kilátások a legnagyobb kedvezmény elvének hosszabb távú biztosítására? — Az amerikai magyar tanács javasolni fogja a kormánynak, illetve a kongresszusnak, hogy változtassa meg a jelenlegi formát, amely szerint évenként mindig felül kell vizsgálni a legnagyobb kedvezmény elvének a megadását. Amerikai részről szó van arról, hogy ötéves időszakra módosítják az engedélyt, s reméljük, hogy ezt sikerül is keresztülvinni. Ezúttal először látogatott ilyen népes amerikai delegáció a BNV-re. Hogyan értékeli az ott látott magyar termékeket, s felfigyelt-e közülük néhányra, amelyekkel az amerikai piacon bővíthetnénk árupalettánkat? — Az amerikai küldöttség tagjaiban az a vélemény alakult ki, hogy az utóbbi két évben a magyar ipar sokat tett a minőség javításáért. Eddig nagyobb súlyt kaptak a magyar mezőgazdasági cikkek az USA importjában, de a BNV megtekintése után úgy tűnik, hogy az iparcikkek aránya nagymértékben növekedhet. Az ipar minőségi színvonala kezdi elérni azt a szintet, ami jónéhányunk véleménye szerint hazánkban is elfogadható. Ha a magyar termék minőségben és árban az USA-ban vagy Nyugat- Európában beszerezhető cikkel, azonos, biztos vagyok benne, hogy ez magyarországi vásárlásaink nagymértékű átalakulását vonja maga után. Ahogy én látom, a magyar ipar elsősorban a könnyűipari cikkekkel kezd betörni az amerikai piacra, példa erre a konfekció- vagy cipőipar. Ugyanakkor Magyarországnak tagadhatatlanul szép sikere van néhány nehézipari termékkel is, például az autóbuszok vagy hátsó tengelyek jól beváltak az USA-ban, mellékes, hogy megtaláljuk-e az alkalmas partnert. Az USA-ban egészen másként számolnak, mint Magyarországon. Megvizsgálják, hogy az adott évben mekkora külkereskedelmi forgalomra van szükségük, hogy az adózási és más költségek fedezése után a minimális profitot elérjék. Régebben az árucserének ez az alsó határa mintegy 1 millió dollár volt, ma már inkább 3—3,5 millió dollár. — Annak ellenére, hogy receszszió van, a magyar—amerikai forgalom csak kismértékben esett viszsza. Ráadásul olyan időszakban, amikor a magyar kivitel nőtt, s az amerikai export visszaesett. Attól tartottunk, hogy az idén az amerikai üzletemberek érdeklődése kisebb lesz, hiszen ott is tudnak a magyar beruházások mérsékléséről, a gazdasági „visszafogás”-ról több területen. Ezt megcáfolta a népes küldöttség, hiszen semmivel sem érkeztek kevesebben, mint néhány évvel ezelőtt. Ez azt mutatja, hogy stabilizálódtak az eddig már kialakult kapcsolatok, s hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem gátolja a további üzletek létesítését sem. — Ön szerint mi vonzza az amerikai cégeket Magyarországra? — Érdekli őket például az, hogyan vehetnek részt gazdaságfejlesztési programjainkban, másrészt nemcsak az exportőrök, hanem az importőrök is jelen vannak, elég ha csak a bútor-, a cipő- illetve a textilipart említem. Nem hagyható figyelmen kívül a dollárárfolyam alakulása sem, ma az amerikai vállalatoknak előnyösebb az import, mint az export. Az a kezdeti bűvölet is kezd elmúlni, hogy Távol- Keleten, illetve Dél-Amerikában kifizetődőbb az üzlet. Ma már bebizonyosodott, hogy a magyarok szállítóképesség, divatkövetés tekintetében és áraikkal sok esetben versenybe tudnak szállni ezekkel az országokkal. — Többen felvetették, hogy talán szükség lenne a magyar image kialakítására egy-két területen. — Nem értek egyet azzal, hogy az USA-ban általában alakítsuk ki a magyar termékek image-át, ezt költségekkel nem is igen bírnánk. Viszont igenis szükség van az egyes termékek propagandájára. Ebben azonban figyelemmel kell lenni a termékekre és a vevőkörre. Különös sajátossága a piacnak, hogy a formatervezéssel és az újdonsággal kapcsolatos elvárások évről évre növekvő igényeket támasztanak. Ez ugyanúgy jellemző a traktorra, a markológépre, a hátsó hídra, mint például az órára, a cipőre, az ingre és más termékekre. alapon működik, s a felek maguk választhatják a listáról a békéltetőt. A felek meg nem egyezése (békétlensége) esetén azonban ez nem helyettesíti a költséges bírósági eljárást, csupán megelőzheti azt. A magyar—amerikai""áruforgalom egyik sok vitára alkalmat adó pontja a biztosítás kérdése. Megfelelő biztosítás nélkül a magyar áruk jelentős része nem is léphetné át az USA határát. Ezt felismerve hozták létre 1979-ben a magyar USA biztosítási vegyes vállalatot a Bermuda-szigeteken. Ennek tevékenysége túlnyúlik az áruforgalom körén, a szolgáltatást igénybe vehetik a Magyarországra érkező turisták, a külföldön dolgozó magyarok, mint például betegbiztosítást. A tárgyalások folyamán felmerül, hogy az USA-ból importált termékekre is ki kellene alakítani valamilyen politikai kockázatra szóló biztosítási formát. Arról is szó van, hogy az import- vagy exportengedély bevonása esetén az üzletembereket biztosítás védje. Az amerikai vállalatokkal kötött kooperációs szerződések 45—50 százaléka szellemi termékek átadásán alapul, 20—25 százaléka termelési és a fennmaradó hányad harmadik piaci együttműködés. Szép számban működnek az USA-ban termelő vegyes vállalatok, mint például a HALDEX, a TAURUS és a MEDICOR leányvállalatai. A tőkeerőt nézve fordítva természetesebb lenne, mármint az, hogy amerikai tőkéjű, illetve érdekeltségű vegyes vállalatok jöjjenek létre Magyarországon. Az eddigi ösztönzők, illetve szabályozók nemigen voltak csábítók a külföldi tőke számára, éppen ezért újabb és újabb könnyítéseket hoznak idecsalogatásukra. Ma már — amint Juhász Ádám, az Ipari Minisztérium államtitkára is említette — mód van külföldi részvénytöbbségű vállalatok alapítására is, sőt a menedzsment is külföldi kézben maradhat. Az amerikaiak a tárgyalások során nem tagadták, hogy ezekkel az intézkedésekkel jóval vonzóbbá váltak a feltételek és örömmel üdvözölték a vámszabad területen alakítható vállalatok gondolatát is. A tárgyalások máris megkezdődtek, de hogy melyek lesznek az elsők az új vegyes vállalatok sorában, az még egyelőre üzleti titok. L. J. Panzió, szórakoztató központ, üzlethez osztrák hitelből Beépül a Váci utca még foghíjas két telke is — az egyik helyen panzió, szemben vele irodaház létesül —, a Belvárosi Kávéház pedig szórakoztató központtá alakulat. Mindezt a még rendelkezésre álló idegenforgalom-fejlesztési osztrák hitelkeretből valósítják meg. A KOMPLEX a napokban előszerződést írt alá az ausztriai Ed. Ast and Co. céggel a három létesítmény kivitelezésére. Legkorábban már a jövő évben a szórakoztató központ készül el, a kávéház helyén 45 millió schillinges beruházással éjszakai bár és játékterem épül. A Váci utcai Taverna panzióban 224 szoba, étterem, cukrászda, szauna, bowling-pálya és kétszintes garázs kap helyet. (MTI) Felveszünk a közgazdasági osztályra fiatal GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, EXPORTLEBONYOLÍTÓT, a titkárságra németül vagy angolul beszélő, gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT, TELEXKEZELŐT (betanítjuk), DEVIZAELŐADÓT. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon BIVIMPEX BŐRGYÁRAK KERESKEDELMI KÖZÖS VÁLLALATA Budapest IV. ((Újpest), Táncsics Mihály u. 1-3.