Világgazdaság, 1983. november (15. évfolyam, 214/3713-234/3733. szám)

1983-11-01 / 214. (3713.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VHAGGAZMSAG 1983. NOVEMBER 1. KEDD XV. ÉVFOLYAM, 214. (3713.) SZÁM Az argentin radikálisok az állami beavatkozás kiterjesztését ígérik Alfonsin győzelmének várható következményei A radikális párti Alfonsin győzelmét hozta a vasárnapi elnökválasztás Argentínában. Ha a hadsereg is úgy akarja, legkésőbb január végén ismét polgári kormányzat kerülhet az ország élére, hétéves szünet után, megkísérelve többek között a gazdaság talpraállításának szinte lehetetlen feladatát. A szociáldemokrata színezetű radikálisok és a jobb híján népies irányzatúnak titulált peronisták, az egykori Peron diktátor követői, akik most érzékeny veszteséget szenvedtek, egyaránt a széles körű állami beavatkozás hívei: keresletélénkítés, protekcionizmus, exportösztönzés szerepel terveik között. Még nem tudni, mennyiben valósítja meg a gyakorlatban az elnök Alfonsin az elnökjelölt Alfonsin javaslatait, a tapasztalatok arra utalnak, mondják a szakértők, hogy a felemásan, vagy nem következetesen megvalósított „dirigista” vagy „liberális” gazdaságpolitika, amely az utóbbi évtizedben váltogatta egymást, egyaránt kudarcot vallott. „A béke, a prosperitás, az emberi méltóság tiszteletben tartásának új korszakát nyitjuk meg Argentína számára” — mondta Raul Alfonsin radikális párti elnökjelölt azt követően, hogy ’immár nyilvánvalóvá vált: 15 lesz az elnökválasztás győztese a szakszervezetek többségének támogatását is élvező peronista jelölttel, Ludersszal szemben. A jelenleg hatalmon levő katonai vezetés korábban jelezte, hogy január végén szándékszik átadni a hatalmat, utóbb viszont Bignone elnök közölte, hogy esetleg előbbre hozzák a polgári elnök beiktatását. A polgári kormányzatra való áttérés időpontjának lehetséges előbbrehozatalát többek között az is indokolja, hogy a gazdasági nehézségek közepette szerencsétlen lenne a hosszú átmenet. A hadsereg 1973-ban mély politikai és gazdasági válságban ragadta kezébe a hatalmat, de liberális gazdaságpolitikájukkal a katonák sem tudták feltartóztatni a gazdaság sokéves hanyatlásának folyamatát. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung szemléletesen megállapítja, 40 év alatt Argentína az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a hatvanadik helyre csúszott vissza a világ országai között a nagyon előkelő nyolcadikról. Az utóbbi időben gyakorlatilag kicsúszott az egyre gyengébb kormány kezéből a vezetés, nem volt átfogó gazdaságpolitikai koncepciója, az ország napról napra élt. A megfigyelők egyetértenek, hogy Argentína most nagyobb válságon megy keresztül, mint bármikor korábban. A nehézségeket csak tetézte — mondják a szakértők — Martinez de Hoz és Aléman gazdasági miniszterek liberális gazdaságpolitikája a nyolcvanas évek elején. Hozzájárult Argentína nyomasztó gondjainak kialakulásához a fejlett tőkésországok részéről megnyilvánuló protekcionizmus, az egyre nagyobb mérvű eladósodás is. A nehézségeket érzékelteti, hogy az idén a fogyasztói árak 400 százalékos vagy még annál is nagyobb ütemű emelkedésével számolnak. A munkanélküliség az aktív lakosságnak immár 16 százalékát érinti, az államháztartás szinte összeroppant, a bevételek csak a kiadások 30 százalékára adnak fedezetet. A jó termésnek köszönhetően a bruttó nemzeti termék, a GNP az idén 2 százalékkal gyarapszik ugyan, de az exportfelesleg az import teljes felfüggesztése, majd drasztikus korlátozása ellenére is várhatóan alig haladja meg a 2 milliárd dollárt s ez édeskevés a 40 milliárdos adóssághegyhez képest olyan helyzetben, amikor Buenos Aires tavalyi adósságait sem tudja fizetni. A radikálisok kormányprogramja, noha meglehetősen homályos gazdasági téren (kérdés, hogy ebben a helyzetben egyáltalán lehet-e világos programmal előállni) széles körű állami beavatkozást, a gazdaságiaka fogyasztás oldaláról való ösztönzését írja elő. A béremelkedéseket hozzá kívánják igazítani az infláció üteméhez és a többletkiadást gyakorlatilag papírpénz teremtésével finanszírozni. A külgazdasági egyensúly javítására a győztes párt a protekcionizmus bevezetését ajánlja, illetve hogy nagyon kedvező árfolyam megállapításával ösztönözzék a kivitelt. A gazdaság élénkítése végett negatív kamatokat állapítanának meg (azaz a fizetendő kamat alacsonyabb lenne a mindenkori inflációnál). A program láttán a külső megfigyelőben feltámad a kíváncsiság, hogyan lehet feltartóztatni a pénzteremtéssel, bérindexálással és szándékosan alulértékelt nemzeti valutával a már amúgy is rendkívül gyors inflációt, és megteremteni a megígért teljes foglalkoztatottságot. A radikálisok érvei között szerepel még egyfajta munkásbeleszólás megteremtése: a dolgozók részt vennének a vállalati tervek kidolgozásában, a vállalat vezetésében és a haszonból is részesülnének. Ezek a tervek, amelyeket a vezetésnek nyilván hozzá kell majd igazítania a valós helyzethez. A tervezett reformok dossziéjának elővétele előtt az új vezetésnek előbb jóval sürgősebb dolgokkal is kell foglalkoznia, bár az is igaz, hogy a" gazdaságpolitikában is valamilyen irányban el kell mozdulni, a jelenlegi helyzet folytatódása kilátástalan körülmények közé sodorná az országot. Alfonsin mindenekelőtt nyilván megpróbál minél szélesebb rétegeket megnyerni magának. Ebből a szempontból jó előjel, hogy a vereségüket fájlaló peronisták, ha kényszeredetten is, de lojalitást ígérnek. Luders peronista elnökjelölt legalábbis azt ígéri, hogy nem gördítenek, akadályokat a megválasztott kormány útjába. Végül az új kormánynak nagyon nagyszüksége lesz a külföld támogatására, ennek új hitelekben is meg kell nyilvánulnia. Ismeretes, hogy a hitelezők a közelmúltban felfüggesztenék egy korábban megkötött másfél milliárd dolláros hitelmegállapodás alapján járó félmilliárdos hitelrész folyósítását. Úgy hírlik, hogy a hitelező 300 bank a tervezettnél egy hónappal később, tehát november végén, szabadítaná fel az 500 millió dollárt. Ez jó alap lenne Alfonsininak az induláshoz, az új elnök legalábbis lélegzetvételnyi időhöz jutna. BT. Élénkülő gazdasági tevékenység Ausztriában Tovább javult a konjunkturális helyzet Ausztriában a nyár folyamán — írja a bécsi gazdaságkutató intézet (WIFO) legújabb jelentése. Az év közepére sikerült kiegyenlíteni a múlt év második felében elkönyvelt termelésvisszaesést, a gazdasági aktivitás jelzőszámai pedig azt mutatják, hogy a következő hónapokban is felfelé ívelő lesz a gazdasági tevékenység. A külföldi kereslet és a belföldi beruházási tevékenységélénkülésére azonban még várni kell. A belföldi konjunktúra legfontosabb támasza továbbra is a magánfogyasztás erősödése. Ezt bizonyítják az augusztusi—szeptemberi forgalmi adatok, továbbá hogy a nagykereskedők is élénk üzletmenetről adnak számot. A magánfogyasztás megugrását többen az értéknövekedési adó várható felemelésével magyarázzák, ez fokozza az inflációs télelpeket. Megszilárdult az év eleje óta az importkereslet, amelyben a legfontosabb szerepet a tartós fogyasztási cikkek, elsősorban a személygépkocsik iránti kereslet felfutása játszotta. A többi árucsoportban a bevitel kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A központistatisztikai hivatal adatai szerint a tavalyival megegyező, 250 milliárd schilling volt a bevitel 1983 első kilenc hónapjában, a kivitel ugyanezen időszak alatt 202 milliárd schiling volt,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezáltal Ausztria külkereskedelmi mérlegének hiánya 10 százalékkal 48 milliárd schillingre mérséklődött. Akülföldi keresletoldaláról egyelőre még csak igengyenge impulzusokat kaphat ez osztrák gazdaság. A Közös Piac és az EFTA tagországaival folytatott kereskedelem mérlege rosszabbodott az idei év első kilenc hónapjában, ezzel szemben a szocialista és a fejlődő országokkal szembenaktívummal zárta a kereskedelmi mérleget az említett időszakban Ausztria. (Egy éve még deficit mutatkozott.) Nem hozta meg a várt eredményeket, az idegenforgalomban ,a nyár. Júliusban és augusztusban jóval a tavalyi szint alá csökkent a külföldiek általeltöltött éjszakák száma Ausztriában, s az utószezon várhatóan jobb eredményei sem kárpótolhatnák a főidényben elszenvedett veszteségekért. A turizmusból származó bevételek is kisebbek voltak az idén a tavalyinál, jóllehet idén nyáron több külföldi fordult meg Ausztriában. Meglehetősen visszafogott volt a beruházási tevékenység, mivel egyelőre még bőségesen van termelési kapacitás, s a konjunkturális kilátások sem egyértelműek. Mindazonáltal a beruházási javak gyártásának némi élénküléséből, illetve a kapcsolódó importértékekből arra lehet következtetni, hogy a hosszú idő óta hanyatló tendencia után némi stabilizálódásra lehet számítani a beruházásokban. (APA) NAPRÓL NAPRA JAVULÓ KÜLGAZDASÁGI MÉRLEG-ADATOKRÓL SZÁMOLT BE A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER és kilátásba helyezte több korlátozás feloldását a tendencia folytatódása esetére. (2. oldal) - NINCS CSIRKE-TÚLKÍNÁLAT AUSZTRIÁBAN, de félő, hogy a nagy feldolgozóik önkéntes egyezménye a kívülállók miatt hatástalanná válik. (8. oldal) + A NEMZETKÖZI ALUMÍNIUMPIACON ENYHÜL A FESZÜLTSÉG az év végére, a kínálat enyhén meghaladja a keresletet jövőre is — jósolja az amerikai Alcán Alumínium elnöke. (8. oldal) + AZ ASZÁLYKÁROK MIATT A HÚSIPARON MÚLIK, hogy a mezőgazdaság exportárbevételei a tervezettnek megfelelően nőjenek — mondta Váncsa Jenő az ÁHT brigádvezetőinek győri tanácskozásán. (3. oldal) ■f ALBÁNIA MÁR NEM KÍNÁL A VILÁGPIACI ÁRAK ALÁ krómeladásai során, mivel bízik saját marketingmunkájában és az érc jó minőségében. (8. oldal) + AZ EGK AZ ANDESI PAKTUMMAL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT, amely többek között vámkedvezményeket helyezett kilátásba több latin-amerikai országnak. (2. oldal) ÉRTÉKELÉSEK A JÖVŐ ÉVI LENGYEL GAZDASÁGI IRÁNYELVEKRŐL Visszaállították a jegyrendszert a zsiradékokra Lengyelország jövőre is viszonylag gyors gazdasági növekedésre számíthat, javulni fog a dolgozók jövedelmének vásárlóereje, s az ország végre megkezdheti a külföldi adósságállomány csökkentését — vélik a lengyel lapok, a kormány által jóváhagyott 1984-es gazdasági előirányzatokat kommentálva. A jövő évben a béreknek gyorsabban kell nőniük az áraknál és javulnia kell a fogyasztási cikkekkel való ellátásnak. A Zycie Warszawy nagyigényűnek nevezte az 1984-es elképzeléseket, hangsúlyozva, hogy esetleges kudarcuk, komoly próbának vetné alá a gazdasági konszolidáció eddig elért eredményeit. A kommentárok szerint a legfőbb nehézségeket a gyors, jelenleg 30 százalékos infláció és a nyugati hitelek elapadása jelenti. A Trybuna Ludu a már tűrhetetlenül, alacsony termelékenységi mutatók javítását tartja a legfontosabbnak, a lap szerint a dolgozóknak elsősorban ezzel kell hozzájárulniuk a kormány életszínvonal-növelési erőfeszítéseihez. A lengyel ipar termelékenysége 25 százalékkal esett vissza az utóbbi három év alatt. Az előirányzatok alapján jövőre 4,5—5,5 százalékkal kell nőnie a gazdaságnak. Idén a becslések szerint 5—8 százalék lesz a megfelelő adat, ennek értékét rontja a gyengének számító tavalyi bázisév. A mezőgazdaság jövőre a várakozások szerint 1,4—1,8 százalékkal, az áruellátás pedig 7 százalékkal bővül. A konvertibilis valutában lebonyolított kereskedelem 1,3 milliárd dollárravárt aktívuma után 1984-ben már 2 milliárdos többletet remélnek, ez lehetővé tettné az adósságállomány mérséklését. A bérek növekedési előirányzata 17 százalékot, az áraké 15 százalékot tartalmaz. A lapok itt arra emlékeztetnek, hogy ugyanekkorák voltak az idei évre előirányzott mutatók, a bérek mégis majdnem harminc százalékkal növekedtek. A lengyel lakosság aggódva várja a január elejére beígért élelmiszer-áremelkedéseket, ezek mértékét még nem tették közzé, a kormány szóvivői szerint azonban nem lesznek drasztikus drágítások. A varsói kormány a sertésállomány apadásával és a tejtermelés elégtelenségére hivatkozva november 1-i hatállyal visszaállította a vaj, a zsír, és a margarin jegyre való adagolását. E termékek adagolása június 1-én szűnt meg, az azt követő hónapokban azonban máris túlzott felvásárlás volt tapasztalható belőlük. Az egy felnőttre jutó havi fejadag félkiló vaj és 375 gramm egyéb zsiradék lesz zsír, margarin, vagy szalonna formájában. Étolajat továbbra is jegy nélkül lehet vásárolni. A bejelentés az APA hírügynökség szerint váratlanul érte a lakosságot, hétfőn délelőtt sorok keletkeztek az élelmiszerüzletek előtt. A gazdasági vezetés jövő évi terveiben kiemelt helyen szerepel a sertésállomány felduzzasztása, az állomány idén 20 százalékkal csökkent a krónikus takarmányhiány miatt, s ez csak elmélyítette a korábban is meglevő húsellátási zavarokat.. A sertések számának növelése azonnali hatással nem lesz ugyan a húsellátásra, a kormány átmenetileg más eszközökkel igyekszik elkerülni a fejadagok csökkentését, például a kivitel mérséklésével. Új devizatörvényt készítenek elő, amelynek segítségével korlátozni akarják, a konvertibilis valuták illegális forgalmát. A tervezet, amelyet jelenleg egy parlamenti bizottság vitat meg, kötelező valutabeváltást (napi 15 dollár értékben) irányoz elő az országba látogató külföldiek számára, s előreláthatóan ugyanezt kell tenniük majd a tartós kiküldetésből hazalátogató lengyel állampolgároknak. A különböző szolgáltatásokért zlotyval fizető külföldieknek az elképzelések szerint bizonylattal kell igazolniuk majd, hogy törvényes úton jutottak a lengyel valutához. A hivatalos kurzus szerint 1 dollár 94 zlotyt ér, a feketepiacon közben 1 dollár már 600 zlotyért cserél gazdát és az irányzat továbbra is növekvő. Az új törvény szigorúbb felelősségrevonást helyez kilátásba a valutával üzérkedőkkel szemben. (Reuter, APA, MTI) Az olajkereslet csökkenésére számít az OPEC Az olajpiac helyzete nem javul, s az OPEC-nek, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének esetleg nem marad más választása, mint tovább csökkenteni a márciusban megállapított termelési szintet — mondta Nabi, algériai olajügyi miniszter. Mint ismeretes, az OPEC márciusban — országonként elosztva — összesen napi 17,5 millió barrelben állapította meg a 13 tagállam által kitermelhető mennyiséget. ÍNTábi kifejtette, hogy az olaj iránti kereslet tovább csökkent, jelenleg reális kereslet körülbelül napi 16,5 millió barrel OPEC-olaj iránt lenne. A valóságban ezzel szemben az olajkartell tagállamai napi 18,5 millió barrelt termelnek, mert több tagállam nem tartja be a számára előírt kvótát. Ez létében fenyegeti az OPEC-et — mondta Nabi —, a kérdés úgy merül fel, hogy „mindnyájan betartjuk-e a szabályokat vagy egyikünk sem”. Az algériai miniszter egy országot sem nevezett néven, de bírálatának célpontja nyilvánvalóan Szaúd-Arábia, Irán és Nigéria volt. E három ország nyíltan vagy csendben az utóbbi hónapokban többet termett, mint kvótája. Ha az OPEC fenn akar maradni, számot kell vetnie a realitásokkal, jelesül azzal a keserű valósággal, hogy a piaci viszonyok sem most, sem a jövőben nem teszik lehetővé a termelési kvóták fölemelését. Ellenkezőleg, 17,5millió barrelről napi 16,5 millió barrelre kellene csökkenteni a termelési plafont. (Mint ismeretes, az OPEC piackövető bizottsága a napokban azt ajánlotta, hogy a termelési szintet tartsák 17,5 millió barrelen. A bizottságnak Nabi is tagja.) A jelenlegi, napi 18,5 millió barreles termelés átmenetileg azért elviselhető, mert az olajtársaságok körülbelül napi 2 millió barrelt vásárolnak készleteik feltöltése céljából. Számítani kell azonban rá, hogy tavasszal ezt a mennyiséget piacra dobják, minek következtében tovább romlik az olajpiaci helyzet — mondta Nabi. (AP—DJ)