Világgazdaság, 1983. november (15. évfolyam, 214/3713-234/3733. szám)

1983-11-01 / 214. (3713.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VHAGGAZMSAG 1983. NOVEMBER 1. KEDD XV. ÉVFOLYAM, 214. (3713.) SZÁM Az argentin radikálisok az állami beavatkozás kiterjesztését ígérik Alfonsin győzelmének várható következményei­ A radikális párti Alfonsin győzelmét hozta a vasárnapi elnök­­választás Argentínában. Ha a hadsereg is úgy akarja, legkésőbb január végén ismét polgári kormányzat kerülhet az ország élére, hétéves szünet után, megkísérelve többek között a gazdaság talpra­­állításának szinte lehetetlen feladatát. A szociáldemokrata színezetű radikálisok és a jobb híján népies irányzatúnak titulált peronisták, az egykori Peron diktátor követői, akik most érzékeny veszteséget szenvedtek, egyaránt a széles körű állami beavatkozás hívei: keres­letélénkítés, protekcionizmus, exportösztönzés szerepel terveik kö­zött. Még nem tudni, mennyiben valósítja meg a gyakorlatban az elnök Alfonsin az elnökjelölt Alfonsin javaslatait, a tapasztalatok arra utalnak, mondják a szakértők, hogy a felemásan, vagy nem következetesen megvalósított „dirigista” vagy „liberális” gazdaság­­politika, amely az utóbbi évtizedben váltogatta egymást, egyaránt kudarcot vallott. „A béke, a prosperitás, az embe­ri méltóság tiszteletben tartásának új korszakát nyitjuk meg Argentí­na számára” — mondta Raul Al­fonsin radikális párti elnökjelölt azt követően, hogy ’immár nyilván­valóvá vált: 15 lesz az elnökválasz­tás győztese a szakszervezetek többségének támogatását is élvező peronista jelölttel, Ludersszal szem­ben. A jelenleg hatalmon levő kato­nai vezetés korábban jelezte, hogy január végén szándékszik átadni a hatalmat, utóbb viszont Bignone elnök közölte, hogy esetleg előbbre hozzák a polgári elnök beiktatását. A polgári kormányzatra való át­térés időpontjának lehetséges előbbrehozatalát többek között az is indokolja, hogy a gazdasági nehéz­ségek közepette szerencsétlen lenne a hosszú átmenet. A hadsereg 1973-ban mély poli­tikai és gazdasági válságban ragad­ta kezébe a hatalmat, de liberális gazdaságpolitikájukkal a katonák sem tudták feltartóztatni a gazda­ság sokéves hanyatlásának folya­matát. Mint a Frankfurter Allge­­meine Zeitung szemléletesen meg­állapítja, 40 év alatt Argentína az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a hatvanadik helyre csúszott vissza a világ országai kö­zött a nagyon előkelő nyolcadikról. Az utóbbi időben gyakorlatilag ki­csúszott az egyre gyengébb kor­mány kezéből a vezetés, nem volt átfogó gazdaságpolitikai­­ koncepció­ja, az ország napról napra élt. A megfigyelők egyetértenek, hogy Argentína most nagyobb válságon megy keresztül, mint bármikor ko­rábban. A nehézségeket csak tetéz­te — mondják a szakértők — Mar­­tinez de Hoz és Aléman gazdasági miniszterek liberális gazdaságpoli­tikája a nyolcvanas évek elején. Hozzájárult Argentína nyomasztó gondjainak kialakulásához a fejlett tőkésországok részéről megnyilvá­nuló protekcionizmus, az egyre na­gyobb mérvű eladósodás is. A nehézségeket érzékelteti, hogy az idén a fogyasztói árak 400 szá­zalékos vagy még annál is nagyobb ütemű emelkedésével számolnak. A munkanélküliség az aktív lakosság­nak immár 16 százalékát érinti, az államháztartás szinte összeroppant, a bevételek csak a kiadások 30 szá­zalékára adnak fedezetet. A jó ter­mésnek köszönhetően a bruttó nem­zeti termék, a GNP az idén 2 szá­zalékkal gyarapszik ugyan, de az exportfelesleg az import teljes fel­függesztése, majd drasztikus korlá­tozása ellenére is várhatóan alig haladja meg a 2 milliárd dollárt s ez édeskevés a 40 milliárdos adós­sághegyhez képest olyan helyzetben, amikor Buenos Aires tavalyi adós­ságait sem tudja fizetni. A radikálisok kormányprogram­ja, noha meglehetősen homályos gazdasági téren (kérdés, hogy eb­ben a helyzetben egyáltalán lehet-e világos programmal előállni) széles körű állami beavatkozást, a gazda­ságiak­­a fogyasztás oldaláról való ösztönzését írja elő. A béremelke­déseket hozzá kívánják igazítani az infláció üteméhez és a többletki­adást gyakorlatilag papírpénz te­remtésével finanszírozni. A külgazdasági egyensúly javítá­sára a győztes párt a protekcioniz­mus bevezetését ajánlja, illetve hogy nagyon kedvező árfolyam megállapításával ösztönözzék a kivi­telt. A gazdaság élénkítése végett negatív kamatokat állapítanának meg (azaz a fizetendő kamat ala­csonyabb lenne a mindenkori inf­lációnál). A program láttán a külső megfi­gyelőben feltámad a kíváncsiság, hogyan lehet feltartóztatni a pénz­­teremtéssel, bérindexálással és szán­dékosan alulértékelt nemzeti valu­tával a már amúgy is rendkívül gyors inflációt, és megteremteni a megígért teljes foglalkoztatottságot. A radikálisok érvei között szere­pel még egyfajta munkásbeleszólás megteremtése: a dolgozók részt vennének a vállalati tervek kidol­gozásában, a vállalat vezetésében és a haszonból is részesülnének. Ezek a tervek, amelyeket a veze­tésnek nyilván hozzá kell majd iga­zítania­ a valós helyzethez. A tervezett reformok dossziéjá­nak elővétele előtt az új vezetés­nek előbb jóval sürgősebb dolgok­kal is kell foglalkoznia, bár az is igaz, hogy a" gazdaságpolitikában is valamilyen irányban el kell moz­dulni, a jelenlegi helyzet folytató­dása kilátástalan körülmények kö­zé sodorná az országot. Alfonsin mindenekelőtt nyilván megpróbál minél szélesebb rétege­ket megnyerni magának. Ebből a szempontból jó előjel, hogy a ve­reségüket fájlaló peronisták, ha kényszeredetten is, de lojalitást ígérnek. Luders peronista elnökje­lölt legalábbis azt ígéri, hogy nem gördítenek, akadályokat a megvá­lasztott kormány útjába. Végül az új kormánynak nagyon nagy­­szüksége lesz a külföld támo­gatására, ennek új hitelekben is meg kell nyilvánulnia. Ismeretes, hogy a hitelezők a közelmúltban fel­függesztenék e­gy korábban megkö­tött másfél milliárd dolláros hi­tel­­megállapodás alapján járó félmil­liárdos hitelrész folyósítását. Úgy hírlik, hogy a hitelező 300 bank a tervezettnél egy hónappal később, tehát november végén, szabadítaná fel az 500 millió dollárt. Ez jó alap lenne Alfonsininak az induláshoz, az új elnök legalábbis lélegzetvételnyi időhöz jutna. B­T. Élénkülő gazdasági tevékenység Ausztriában Tovább javult a konjunkturális helyzet Ausztriában a nyár folya­mán — írja a bécsi gazdaságku­tató intézet (WIFO) legújabb je­lentése. Az év közepére sikerült kiegyenlíteni a múlt év második felében elkönyvelt termelésvissza­esést, a gazdasági­­ aktivitás jelző­számai pedig azt mutatják, hogy a következő hónapokban is felfelé ívelő lesz a gazdasági tevékeny­ség. A külföldi­ kereslet és a bel­földi beruházási tevékenység­­élén­külésére azonban még várni kell. A belföldi konjunktúra legfonto­sabb támasza továbbra is a magán­­fogyasztás erősödése. Ezt bizonyít­ják az augusztusi—szeptemberi for­galmi adatok, továbbá hogy a nagykereskedők is élénk üzletme­netről adnak számot. A magánfo­gyasztás megugrását többen az ér­téknövekedési­­ adó várható­­ feleme­lésével magyarázzák, ez fokozza az inflációs télel­peket. Megszilárdult az év eleje óta az importkereslet, amelyben a legfon­tosabb szerepet a tartós fogyasz­tási cikkek, elsősorban a személy­­gépkocsik iránti kereslet felfutása játszotta. A többi árucsoportban a bevitel kevesebb volt az egy év­vel korábbinál. A központi­­statisztikai hivatal adatai szerint a tavalyival meg­egyező, 250 milliárd schilling volt a bevitel 1983 első kilenc hónapjá­ban, a kivitel ugyanezen időszak alatt 202 milliárd schiling volt,­­3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezáltal Ausztria külke­reskedelmi mérlegének hiánya 10 százalékkal 48 milliárd schillingre mérséklődött. A­­külföldi kereslet­­oldaláról egyelőre még csak igen­­gyenge im­pulzusokat kaphat ez osztrák gaz­daság. A Közös Piac és az EFTA tagországaival folytatott­ kereskede­lem mérlege rosszabbodott az idei év első kilenc hónapjában, ezzel szemben a szocialista és a­­ fejlődő országokkal szemben­­aktívummal zárta a kereskedelmi mérleget az említett időszakban Ausztria. (Egy éve még deficit mutatkozott.) Nem hozta meg a várt eredmé­nyeket, az idegenforgalomban ,a nyár. Júliusban és augusztusban jóval a tavalyi szint alá csökkent a külföldiek által­­eltöltött éjszakák száma Ausztriában, s az utószezon várhatóan jobb eredményei sem kárpótolhatnák­­ a főidényben­­ el­szenvedett veszteségekért. A turiz­musból származó bevételek is ki­sebbek voltak az idén a tavalyi­nál, jóllehet idén nyáron több kül­földi fordult meg Ausztriában. Meglehetősen visszafogott volt a beruházási tevékenység, mivel egyelőre még bőségesen van terme­lési kapacitás, s a konjunkturális kilátások sem egyértelműek. Mind­azonáltal a beruházási javak gyár­tásának némi élénküléséből, illetve a kapcsolódó importértékekből ar­ra lehet következtetni, hogy a hosszú idő óta hanyatló tendencia után némi stabilizálódásra lehet számítani a beruházásokban. (APA) NAPRÓL NAPRA­ ­ JAVULÓ KÜLGAZDASÁGI MÉRLEG-ADATOKRÓL SZÁ­MOLT BE A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER és kilátásba helyezte több korlátozás feloldását a tendencia folytatódása esetére. (2. oldal) -­ NINCS CSIRKE-TÚLKÍNÁLAT AUSZTRIÁBAN, de félő, hogy a nagy feldolgozóik önkéntes egyezménye a kívülállók miatt hatástalanná válik. (8. oldal) + A NEMZETKÖZI ALUMÍNIUMPIACON ENYHÜL A FE­SZÜLTSÉG az év végére, a kínálat enyhén meghaladja a ke­resletet jövőre is — jósolja az amerikai Alcán Alumínium elnöke. (8. oldal) + AZ ASZÁLYKÁROK MIATT A HÚSIPARON MÚLIK, hogy a mezőgazdaság exportárbevételei a tervezettnek megfelelően nőjenek — mondta Váncsa Jenő az ÁHT brigádvezetőinek győri tanácskozásán. (3. oldal) ■f ALBÁNIA MÁR NEM KÍNÁL A VILÁGPIACI ÁRAK ALÁ krómeladásai során, mivel bízik saját marketingmunkájában és az érc jó minőségében. (8. oldal) + AZ EGK AZ ANDESI PAKTUMMAL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT, amely többek között vámked­vezményeket helyezett kilátásba több latin-amerikai ország­nak. (2. oldal) ÉRTÉKELÉSEK A JÖVŐ ÉVI LENGYEL GAZDASÁGI IRÁNYELVEKRŐL Visszaállították a jegyrendszert a zsiradékokra Lengyelország jövőre is viszonylag gyors gazdasági növekedés­re számíthat, javulni fog a dolgozók jövedelmének vásárlóereje, s az ország végre megkezdheti a külföldi adósságállomány csökkentését — vélik a lengyel lapok, a kormány által jóváhagyott 1984-es gaz­dasági előirányzatokat kommentálva. A jövő évben a béreknek gyor­sabban kell nőniük az áraknál és javulnia kell a fogyasztási cikkek­kel való ellátásnak. A Zycie War­­szawy nagyigényűnek nevezte az 1984-es elképzeléseket, hangsúlyoz­va,­­ hogy esetleges kudarcuk, ko­moly próbának vetné alá a gazda­sági konszolidáció eddig elért eredményeit. A kommentárok sze­rint a legfőbb nehézségeket a gyors, jelenleg 30 százalékos inflá­ció és a nyugati hitelek elapadása jelenti. A Trybuna Ludu a már tűrhetetlenül, alacsony termelékeny­ségi mutatók javítását tartja a leg­fontosabbnak, a lap szerint a dol­gozóknak elsősorban ezzel kell hozzájárulniuk a kormány élet­­színvonal-növelési­­ erőfeszítéseihez. A lengyel ipar termelékenysége 25 százalékkal esett vissza az utóbbi három év alatt. Az előirányzatok alapján jövőre 4,5—5,5 százalékkal kell nőnie a gazdaságnak. Idén a becslések sze­rint 5—8 százalék lesz a megfelelő adat, ennek értékét rontja a gyen­gének számító tavalyi bázisév. A mezőgazdaság jövőre a várakozá­sok szerint 1,4—1,8 százalékkal, az áruellátás pedig 7 százalékkal bő­vül. A konvertibilis valutában le­bonyolított kereskedelem 1,3 mil­liárd dollárra­­várt aktívuma után 1984-ben már 2 milliárdos több­letet remélnek, ez lehetővé tettné az adósságállomány mérséklését. A bérek növekedési előirányza­ta 17 százalékot, az áraké 15 szá­zalékot tartalmaz. A lapok itt arra emlékeztetnek, hogy ugyanekkorák voltak az idei évre­­ előirányzott mutatók, a bérek mégis majdnem harminc százalékkal növekedtek. A lengyel lakosság aggódva vár­ja a január elejére beígért élel­miszer-áremelkedéseket, ezek mér­tékét még nem tették közzé, a kormány szóvivői szerint azonban nem lesznek drasztikus drágítások. A varsói kormány a sertésállo­mány apadásával és a tejtermelés elégtelenségére hivatkozva novem­ber 1-i hatállyal visszaállította­­ a vaj, a zsír, és a margarin jegyre való adagolását. E termékek ada­golása június 1-én szűnt meg, az azt követő hónapokban azonban máris túlzott felvásárlás volt ta­pasztalható belőlük. Az egy felnőtt­re jutó havi fejadag félkiló vaj és 375 gramm egyéb zsiradék lesz zsír, margarin, vagy szalonna formájá­ban. Étolajat továbbra is jegy nél­kül lehet vásárolni. A bejelentés az APA hírügynökség szerint vá­ratlanul érte a lakosságot, hétfőn délelőtt sorok keletkeztek az élel­miszerüzletek előtt. A gazdasági vezetés jövő évi ter­veiben kiemelt helyen szerepel a sertésállomány felduzzasztása, az ál­lomány idén 20 százalékkal csök­kent a­­ krónikus takarmányhiány miatt, s ez csak elmélyítette a­ ko­rábban is meglevő húsellátási za­varokat.. A sertések számának nö­velése azonnali hatással nem lesz ugyan a húsellátásra, a kormány átmenetileg más eszközökkel igyek­szik elkerülni a fejadagok csökken­tését, például a kivitel mérséklé­sével. Új devizatörvényt készítenek elő, amelynek segítségével korlátozni akarják, a konvertibilis valuták il­legális forgalmát. A tervezet, ame­lyet jelenleg egy parlamenti bi­zottság vitat meg, kötelező valuta­beváltást (napi 15 dollár értékben) irányoz elő az országba látogató külföldiek számára, s előrelátha­tóan ugyanezt kell tenniük majd a tartós kiküldetésből hazalátogató lengyel állampolgároknak. A külön­böző szolgáltatásokért zlotyval fi­zető külföldieknek az elképzelések szerint bizonylattal kell igazolniuk majd, hogy törvényes úton jutottak a lengyel valutához. A hivatalos kurzus szerint 1 dollár 94 zlotyt ér, a feketepiacon közben 1 dollár már 600 zlotyért cserél gazdát és az irányzat továbbra is növekvő. Az új törvény szigorúbb felelősségre­­vonást­ helyez kilátásba a valutá­val üzérkedőkkel szemben. (Reuter, APA, MTI) Az olajkereslet csökkenésére számít az OPEC Az olajpiac helyzete nem javul, s az OPEC-nek, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének esetleg nem marad más választása, mint to­vább csökkenteni a márciusban megállapított termelési szintet — mondta Nabi, algériai olajügyi mi­niszter. Mint ismeretes, az OPEC márciusban — országonként el­osztva — összesen napi 17,5 millió barrelben állapította meg a 13 tag­állam által kitermelhető mennyisé­get. ÍNTábi kifejtette, hogy az olaj irán­ti kereslet tovább csökkent, jelen­leg reális kereslet körülbelül napi 16,5 millió barrel OPEC-olaj iránt lenne. A valóságban ezzel szemben az olajkartell tagállamai napi 18,5 millió barrelt termelnek, mert­ több tagállam nem tartja be a számára előírt kvótát. Ez létében fenyegeti az OPEC-et — mondta Nabi —, a kérdés úgy merül fel, hogy „mind­nyájan betartjuk-e a szabályokat vagy egyikünk sem”. Az­ algériai miniszter egy országot sem neve­zett néven, de bírálatának célpont­ja nyilvánvalóan Szaúd-Arábia, Irán és Nigéria volt.­ E három or­szág nyíltan vagy­ csendben az utóbbi hónapokban többet termett, mint kvótája. Ha az OPEC fenn akar maradni, számot kell vetnie a realitásokkal, jelesül azzal a keserű valósággal, hogy a piaci viszonyok sem most, sem a jövőben nem teszik lehetővé a termelési kvóták fölemelését. El­lenkezőleg, 17,5­­millió barrelről na­pi 16,5 millió barrelre kellene csök­kenteni a termelési plafont. (Mint ismeretes, az OPEC piackövető bi­zottsága a napokban azt ajánlotta, hogy a termelési szintet tartsák 17,5 millió barrelen. A bizottságnak Nabi is tagja.) A jelenlegi, napi 18,5 millió bar­reles termelés átmenetileg azért el­viselhető, mert az olajtársaságok körülbelül napi 2 millió barrelt vá­sárolnak készleteik feltöltése céljá­ból. Számítani kell azonban rá, hogy tavasszal ezt a mennyiséget piacra dobják, minek következtében tovább romlik az olajpiaci helyzet — mondta Nabi. (AP—DJ)

Next