Világgazdaság, 1983. december (15. évfolyam, 235/3734-254/3753. szám)
1983-12-01 / 235. (3734.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK n usegmsn 1983. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK XV. ÉVFOLYAM, 235. (3734.) SZÁM Szigorúság és engedékenység az EGK acélkereskedelmi politikájában Szűkül Magyarország exportkvótája is Miközben általános síkon az utóbbi időben mind több szó esik a kereskedelem liberalizálásáról, az Európai Gazdasági Közösség konkrét lépései azt bizonyítják, hogy a közösség gazdasági érdekeinek védelmében eléggé sajátságosan értelmezi a szabadkereskedelem fogalmát. Jellemző, hogy az EGK kedden Brüsszelben tartott miniszteri értekezletén új intézkedéseket helyeztek kilátásba a tagországokba irányuló acélbevitel korlátozására, a másik oldalon pedig egyelőre tartózkodik azoktól a megtorló lépésektől, amelyeket az USA importrestrikcióinak ellensúlyozására ígért be a brüsszeli bizottság. Kétségtelen azonban, hogy ez a látszólagos engedékenység is a Közös Piac érdekeit szolgálja. Magyarországot is érinti az a döntés, amelyet, kedden hoztak az EGK ipari miniszterei a közösségbe irányuló acélbevitel korlátozására. A miniszterek ugyanis felhatalmazták a brüsszeli illetékeseket, hogy azok tárgyalásokat kezdjenek a Közös Piacra irányuló acélbevitel korlátozásáról 15 szállító országgal. Hazánk mellett a döntés Bulgáriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Ausztriát, Finnországot, Norvégiát, Svédországot, Spanyolországot, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát, a Dél-afrikai Köztársaságot és bizonyos termékek tekintetében Brazíliát érinti. Az említett országok a határozat értelmében12,5 százalékkal kevesebb acélt exportálhatnak az EGK-ba jövőre, mint amennyit 1980-ban szállítottak. Akkor összesen 5 millió tonnára rúgott a bevitel ebből a 15 országból. Szakértők szerint az újratárgyalandó acélkereskedelmi egyezmények szigorúbb feltételei miatt a szóban forgó országok exportja az EGK-ba legalább 2,5 százalékkal csökken az ideihez képest. Azok az EGK-tagországok, ahol az acélipari, válság a legsúlyosabb (Franciaország, Olaszország), ragaszkodtak hozzá, hogy a jövő évre szóló megállapodások szigorúbb feltételeket tartalmazzanak az árakra, a menynyiségek betartására és a szállítás egyenletes elosztására nézve. Magyarország az EGK-val kötött acélszállítási egyezmény értelmében az utóbbi években 370—390 ezer tonna acélárut szállíthatott volna évente az EGK országaiba. A tényleges export azonban általában a megállapított kvóta 60—70 százalékát töltötte ki. A keddiülésen a miniszterek a megegyezés reményében engedékenységet tanúsítottak az USA acélimport-korlátozásaira hozandó válaszlépések ügyében. Emlékezetes, hogy tegnap éjfélkor járt le az a 90 napos határidő, amelyen belül Washingtonnak elfogadható javaslatot kellett volna tennie, hogy kártalanítsa a Közös Piac exportőreit a különleges acélokra július 20-án bevezetett korlátozások fejében. Az EGK korábban bejelentette, hogy megegyezés híján ellenintézkedéseket tesz, erre a GATX-szabályzat szerint is lehetősége van. A keddi döntés a kereskedelmi megtorlás életbe léptetésének határidejét 1934. január 15-re tolta ki. Egyúttal öszszeállították azoknak az amerikai áruknak a listáját, amelyekre megemelt vámokat vetnének ki, ha meghiúsul a megállapodás. A szóban forgó termékekre esetleg kivetendő átlagosan 7,2 százalékos különvám évente mintegy 3,7 millió dollárral növelné az amerikai exportőrök kiadásait. Többek között olyan vegyipari termékekről van szó, mint a metilalkohol, a vinilacetát, a polietilén és egyéb műanyagok, valamint bizonyos sport■ áruk. (Újabban a takarmányadalékok és egyéb mezőgazdasági termékek importvámjának emeléséről nem esik szó.) Brüsszeli közlés szerint az érintett termékek listáját a GATT-hoz továbbítják. (Reuter, AP—DJ, ARA, MTI) Elnökválasztás vasárnap Tartós stagnálással számol a venezuelai olajipar .Vasárnap választ új államfőt Venezuela népe. A tizenhárom jelölt közül a megfigyelők kettőt tartanak nagyjából egyformán esélyesnek. Egyikőjük Rafael Caldera, a kormányzó keresztényszocialista Copei párt, másikuk Jaime Lusinchi, a szociáldemokrata színezetű Acción Democrática (AD) tagja. (A jelenlegi elnök, Herrera Campins a törvények szerint újból nem indulhat.) E két párt uralja a venezuelai politikai küzdőteret, amióta 1958-ban megdőlt Perez Jimenez diktatúrája. Megfigyelők a két jelölt politikai programját is egyformának találják, mindketten az ország mély társadalmi és gazdasági bajainak orvoslását ígérik. A Reuter iroda caracasi tudósítója szerint ugyanazokkal a módszerekkel, úgyhogy a választás kimenetelét a választási kampány heve, a személyes propagandaakciók sikere döntheti végül el. Hogy mik ezek a javasolt gyógymódok, arról egyelőre nem sokat tudni. Az olajvagyon áldásaihoz hosszú éveken át hozzászokott venezuelai lakosság mindenesetre a korábbi virágzás visszatérését várja az új elnöktől, közmunka-programokat, a lakáshelyzet, a gazdasági körülmények javulását, a jóléti juttatások körének bővítését. De erre vajmi kevés esély van, az olajjövedelmek leolvadása tartósnak ígérkezik. Olyannyira, hogy az állami tulajdonban levő Petroleos de Venezuela olajtársaság elnöke közölte: az ország olajbányászata a következő ,hat évre semminemű növekedést nem tervez. Mint mondta, a következő hat évre meghatározott terv első ízben lesz „növekedésmentes”, amióta az olajipart 1976-ban államosították. Azinar céja most, hogy megtartsa a napi 25 millió barreles olajtermelési szintet, s a lehetősg szerint fokozza a könnyű és a közepes fajták utáni kutatást. ..Már eddig is nagy erőfeszítéseinkbe került, hogy napi 2,5 millió barrel olajat termeljünk, ha a termelést, napi 2,8 millió barrelre akarnánk növelni, erőfeszítéseinket meg kellene kétszerezni” — mondtaa cégelnök. Ezek után kétséges, hogy Venezuela eleget tud-e tenni idei fizetési kötelezettségeinek. A pénzügyminiszter, Arturo Sosa mindenesetre bizakodik, s közölte: haladás történt az átütemezési tárgyalásokon, , az átütemezési szerződést a februárban hivatalba lépő új kormány hamarosan alá is írhatja. Sosa szerint a Venezuelának hitelező nyugati bankokat „meglepte”, milyen komoly gazdasági eredményeket sikerült elérni az idén. A hitelező bankokat tömörítő 13 tagú bankcsoport képviselőivel New Yorkban folytatott tárgyalásokon a bankok felhagytak a caracasi vezetés bírálatával, az intézkedéseket már nem tartották „túl későinek, túl kevésnek”, mint korábban. Talán a bankok és Venezuela „közeledését” jelzi, hogy december 8— 19. között számos megbeszélést tartanak egymással a két fél képviselői New Yorkban és Zürichben, valamint Londonban és Frankfurtban. A feladat: átütemezni mintegy 18 milliárd dollárnyi rövid- és középlejáratú tartozást, amelyek esedékes részleteivel Venezuela május óta tartozik. (Reuter, AP—DJ) Kína is tagja lesz az Ázsiai Fejlesztési Banknak Kínát jövő tavasszal valószínűleg felveszik az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) tagjai sorába azzal a feltétellel, hogy Tajvan — a bank egyik alapítója — „Kína—Tajvan” elnevezéssel megtartja státuszát a szervezetben. Kína már régóta tagja szeretett volna lenni az ADB-nek, az volt a feltétele, hogy Tajvant egyidejűleg zárják ki, de végül is beleegyezett, hogy Tajvan is maradjon a szervezet tagja. (AP—DJ) Lengyel-szovjet gazdasági megállapodások Két jelentős szovjet-lengyel gazdasági megállapodás született Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke és Nyikolaj Talszin miniszterelnök-helyettes varsói látogatása alatt: az egyik egy szovjet—lengyel gázvezeték építéséről, a iításik lengyel kohászati beruházások szovjet segítséggel való befejezéséről szól. A gázvezetékre vonatkozó egyezmény szerint a tervezett Kobrin— Breszt—Varsó vezeték Breszt és Varsó közötti szakaszát lengyel vállalatok építik meg. A másik megállapodás alapján a Szovjetunió 130 millió rubel értékben hitelez gépeket és berendezéseket három lengyel kohászati nagyberuházás befejezéséhez. A lengyel fél a gázért és az áruhitelért koksszal és kohászati termékekkel fizet majd. A megállapodáshoz tartozik még, hogy a Szovjetunió több, mint 370 millió rubel értékben nyújt hitelt Lengyelországnak szovjet fogyasztási cikkek vásárlására. A szovjet küldöttség varsói tárgyalásain több kooperációs és szakosodási egyezményt is aláírtak az elektrotechnika, a motorgyártás és a teherautók gyártásának fejlesztése területén. (MTI) NAPRÓL NAPRA + AZ ACÉLTERMÉKEKET FELHASZNÁLÓ VÁLLALATOK munkaerőgondjai nagyon sokban hasonlítanak a magyar vaskohászat általános munkaerőproblémáihoz. (3. oldal) + EGYRE SZKEPTIKUSABBBAN ÍTÉLIK MEG AZ OLASZ GAZDASÁG KILÁTÁSAIT, a Craxi-kormány vonalvezetését a Reuter által idézett szakértők. (2. oldal) + A SZOVJETUNIÓBAN MEGSZOKOTT HÓ VÉGI, ÜNNEPEK ELŐTTI HAJRÁK MEGSZÜNTETÉSÉRE tettek nemrég érdekes kísérletet egy ogyesszai autógyárban. (2. oldal) + MEG AKAR SZABADULNI ROMLÁSNAK INDULT KAUCSUKKÉSZLETEITŐL a nemzetközi kaucsukszervezet. (8. oldal) + A JÖVŐ ÉVI SZOVJET BÚZATERMÉS EDDIGI KILÁTÁSAI KEDVEZŐEK, a magasabb talajnedvesség alapján. (8. oldal) + LENGYELORSZÁG LÍBIAI KŐOLAJAT REEXPORTÁL. Az olaj szabadpiaci ára jelenleg alacsonyabb a hivatalos líbiai exportárnál. (8. oldal) + SZABÁLYOZHATÓ KARAKTERISZTIKÁJÚ VILLANYMOTORT komtiizuált egy angol és egy amerikai cég. (6. oldal) SZESZÉLYES ÁRFOLYAMINGADOZÁS A DEVIZAPIACON A Flick-ügy miatt, amelynek kapcsán Sarabsdorff gazdasági miniszter ellen vádat készülnek emelni (lásd tegnapi számunk 1. oldalát), a nyugatnémet márka a keddi napot még három év, fél hónapos mélyponton végezte. Megváltozott azonban a kép, amikor Washingtonban közzétették a rekorddeficitet jelző októberi kereskedelmi adatokat. (Lásd lapunk más helyen.) A dollár gyengülni kezdett. Az árfolyam csökkenését felgyorsította, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzt szivattyúzott a bankrendszerbe, igaz, az amerikai gazdaság méreteihez képest keveset, ahhoz azonban eleget, hogy felerősödjenek a találgatások a FED hitelpolitikájának enyhüléséről és az amerikai kamatszint esetleges csökkenéséről. A dollár vonzereje így hanyatlott, hisz a kisebb kamat kisebb hozamot ígér a dollárban heverő tőkének. A dollár hanyatlása később megállt, ebben egy mutató közzétételének volt szerepe, amely viszont kedvező képet fest az amerikai gazdaság kilátásairól. A legfontosabb gazdasági mutatókat összegező index októberben 0,8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb mértékben, mint várták. Később megint változott a kép, Kohl kancellár és Strauss, a Keresztényszocialista Unió (CSU) vezetőjének találkozója kapcsán felerősödtek azok a kombinációk, hogy a „határozott erőskezű Strauss” lesz Lambsdorff utódja. Erre megint erősödött a márka, példázva, hogy hírek és híresztelések nyomán hogyan hullámzik a piac, és miképpen ingadoznak az árfolyamok olyan események hatására, amelyeknek nyilvánvalóan semmi közük sincs a reálgazdasághoz. Az arany piaca ezúttal hagyományosan viselkedett, a fém jegyzése a dollár gyengülésének arányában erősödött. Az unciánkénti (31,104 gramm) árfolyam délután elérte a 405 dollárt. Az arany drágulásában az amerikai kamatszint csökkenését jövendölő prognózisoknak volt a legnagyobb szerepük. (Reuter, AP— DJ) AMERIKAI VÉLEMÉNY A SZOVJETUNIÓ NYUGATI GÁZELADÁSAIRÓL A jövő évtől Nyugat-Európába érkező szovjet földgáz éles versenyt fog előidézni a térség energiapiacán, mivel a Szovjetunió nem a kitermelési és a szállítási, költségek figyelembevételével, hanem csak a piaci helyzet, valamint az olaj és a szén árához való alkalmazkodással határozza meg földgázának árát — állítja John Kean, a M1 Corporation elnöke. Kean, aki a közelmúltban az északi sarkkörön túl levő szovjet gázlelőhelyeket látogatott meg, az American Gas Association konferencián kijelentette, hogy tudomása szerint a Szovjetunióban nem készülnek számítások a földgáz termelési költségéről, s arról sem, hogy mibe kerül az energiahordozó eljuttatása az ország határáig. Szerinte nincs olyan törekvés, hogy a szovjet földgáztermelés nyereséges legyen, az exportár kialakításában csak az játszik szerepet, hogy a termék értékesíthető legyen és hogy mibe kerülnek az alternatív energiahordozók. Kean telítettnek nevezte a nyugat-európai földgázpiacot, részben új lelőhelyek belépése miatt, részben pedig a felhasználás visszaesése miatt — a fogyasztás több mint három éve folyamatosan csökken, 1980-ban 2 százalékkal, 1931-ben 1 százalékkal, tavaly pedig 6 százalékkal mérséklődött. (AP—DJ) Rekord hiány ez amerikai kereskedelmi mérlegen A megnövekedett olajimport és általában a bevitel növekedése nyomán rekordmagasságot ért el októberben az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya, 8,97 milliárd dollár volt. A kormány kereskedelmi szakértői a deficit növekedését a dollár erősségével és azzal hozzák öszszefüggésbe, hogy a folytatódó gazdasági fellendülés megnöveli az importigényeket. A dollár erőssége, amely hátráltatja a kivitelt, mindaddig érvényes marad, amíg nem csökken a kamatszint — állapította meg Baldrige kereskedelmi miniszter. Az októberi deficit, amely a szolgáltatás adatait nem tartalmazza, számottevően meghaladja a szeptemberi 5,81 milliárd dolláros hiányt. A kereskedelmi mérleg deficitje az év első tíz hónapjában 55,58 milliárd dollár, a múlt év azonos időszakának megfelelő adata ,42,69 milliárd dollár.. A kereskedelmi minisztérium szerint az októberi deficit hatására a kormány fölfelé módosítja az év egészére szóló 65, 70 milliárd dolláros előrejelzését. Októberben az import 11,7 százalékkal 25,92 milliárd dollárra nőtt, az export 2,5 százalékkal 16,95 milliárd dollárra csökkent. Az importált olajtermékek értéke októberben 5,8 milliárd dollár volt, 5,3 százalékkal több, mint szeptemberben, naponta átlagosan 6,3 millió barrel olajat vittek be külföldről. Növekedett az olajon kívüli termékek importja is, így például az új személygépkocsiké, a távközlési berendezéseké és az irodagépeké, de fellendült a textíliák és a mezőgazdasági termékek külföldi beszerzése is. A kivitelen belül főként mezőgazdasági cikkek, kivált a szójabab szállítása csökkent, s bár mérsékelten növekedett a feldolgozóipari termékek exportja, ezt csak részben ellensúlyozta a különböző katonai berendezések, a földgáz kivitelének visszaesése. A növekvő kereskedelmi hiány igen rossz az exportorientált vállalatok számára — állapítja , meg egy kereskedelmi szakértő, s a feldolgozóipari termékek kivitelének folytatódó gyengesége fölerősíti azt a tendenciát, hogy az amerikai gazdaságban a feldolgozóipar kárára egyre inkább a szolgáltatás kerül előtérbe. A kereskedelmi minisztérium kereskedelmi szakértője, David Lund szerint a jelenlegi körülmények között a kereskedelmi deficit nem árt az amerikai gazdaság növekedésének, hiszen növekszik a termelés és a kapacitáskihasználás, inkább arról van szó, hogy a megnövekedett fogyasztói keresletet egyelőre az import nélkül nem lehet kielégíteni. Rámutat továbbá, hogy a kereskedelmi hiány és az olcsó import elősegíti, hogy mérsékelt maradjon az amerikai infláció. Lund szerint az olajon kívüli importtermékek átlagos ára az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott. (Reuter, AP—DJ)