Világgazdaság, 1984. január (16. évfolyam, 1/3754-21/3775. szám)
1984-01-03 / 1. (3754.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK .&GGSZDSSIG 1984. JANUÁR 3. KEDD XVI. ÉVFOLYAM, 1. (3754.) SZÁM Katonai hatalomátvétel a romló gazdasági helyzetben Az új lagosi vezetés ígéretei és lehetőségei Lagosban már szilveszter délelőttjén pezsgőt bonthattak a tábornokok. Nigériában az óév utolsó napjának hajnalán 4 év után ismét a katonák vették át a hatalmat, de az újkori afrikai történelemben járatosak nem lepődtek meg igazán. A függetlenség kikiáltása óta ez az ötödik katonai kormány Lagosban, és az új államfő puccsot igazoló érvei sem ismeretlenek: korrupció, rossz gazdaságvezetés. A helyzet most annyiban más, hogy az olajjövedelmek visszaesése miatt a gazdasági helyzet példátlanul megromlott, és Buhari tábornok sem tudott semmi kézzelfoghatót mondani a gyógyítás mikéntjéről. Lagos állítólag tartja magát az előző elnök által vállalt nemzetközi kötelezettségekhez — amelyeket Shagari sem tartott be mindig —, de ezt az ígéretet csak akkor válthatják be, ha a korrupció elleni harc mellett keményebb kézzel kezdenek neki a gazdaság ráncba szedéséhez, noha az életszínvonal oldaláról ennek is megvannak a határai. Az információk hiányosak, még mindig nincs hivatalos összeköttetés Lagosszal, és a katonai kormány vezetőjének, Mohamed Buhari dandártábornoknak vasárnap elmondott beszéde sem teszi világossá, mire is számíthat a külvilág a katonáktól. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) — amellyel Nigéria hosszú hónapok óta tárgyal egy többmilliárd dolláros hitel fölvételéről — hétfőn szintén a „várjunk, és majd meglátjuk” álláspontjára helyezkedett. Egyes jelentések szerint magában Nigériában nem volt olyan nagy a hatalomátvétel okozta meglepetés, mert ott sokan sejtették már, hogy a rohamos gazdasági hanyatlás közepette — az ismert fekete-afrikai recept szerint — a hadsereg az ország megmentjének szerepében előbb-utóbb újra magához ragadja a hatalmat. A Szilveszter napjának hajnalán végrehajtott vértelen puccs teljes sikerét látván, Abacha dandártábornok, aki a jelek szerint a puccs tényleges irányítója volt, patetikus hangvételű rádióbeszédében a Shagari-kormány gyengekezűségét hozta fel a katonai hatalomátvétel okaként. „A gazdaságot reménytelenül tönkretették. Adós és koldus nemzetté lettünk. Az emberek nem juthatnak elérhető áron élelmiszerhez, a kórházak pedig nem kapnak gyógyszereket, iható vizet és felszerelést” — mondotta a puccs végrehajtója. A legfrissebb jelentések szerint a hadsereg az ország teljes területén ura a helyzetnek. A megbuktatott elnök, Shehu Shagari sorsáról nincsenek megbízható információk, a letartóztatásáról keringő híreket nem erősítették meg. A NAN nigériai hírügynökség jelentéseiben nyugodt légkörről számol be, az emberek továbbra is úgy végzik mindennapi dolgaikat, mintha mi sem történt volna. A határok vasárnap mindenesetre még lezárva maradtak, arról viszont nem érkezett jelentés, hogy az országban tartózkodó külföldi állampolgároknak bármi bajuk esett volna. Buhari dandártábornok — aki Angliában végezte katonai iskoláit és több, előző nigériai kormányban is helyet kapott, majd az olajipar egyik vezetőjévé küzdötte fel magát — már említett vasárnapi 20 perces televíziós beszédéből komolyabb gazdaságpolitikai és külpolitikai változtatásokat nem lehet kiolvasni, szavainak többségévél a megbuktatott kormány korruptságát ostorozta. Shagari kormányának ellenzékéhez hasonlóan „mindennek, csak becsületesnek nem" nevezte az augusztusi választásokat, amelyek során a volt elnököt elsöprő többséggel újraválasztották. A parlamenti képviselők fizetésükkel, különböző juttatásokkal és felesleges külföldi utak szervezésével foglalkoztak ahelyett, hogy az ország gazdaságával törődtek volna. Minthogy a kormány képtelen volt pénzügyi fegyelmet tartani, elkerülhetetlenné vált a belső és a külső adósságok felhalmozása. Egy üvegpálmaolaj ára az utóbbi hónapokban 50 kohóról (75 cent) 6,5 nairyra (9,75 dollár) emelkedett, miközben több Mercedest és BMW-t látni a nigériai utcákon, mint Nyugat-Németországban — hangoztatta az elnök. Rögtön hozzátette, hogy az új kormány nem fogja eltűrni a csalást, le fog csapni a gazdasági bűnözésre, így a manipulált szerződéskötésekre és a túlszámlázásokra is. Buhari arról igazán nem sokat mondott, hogyan képzeli el a gazdaság rendbetételét, mi módon akarja letörni az inflációt, felduzzasztani a valutatartalékokat és munkát adni a több millió állástalannak. Annyit mindenesetre gyorsan kijelentett, hogy a változások nem fognak egyik napról a másikra végbemenni. Elképzelhető azonban, hogy a katonai kormány előbbutóbb rászánja magát valamilyen nagyobb horderejű gazdaságpolitikai lépésre, mert Buhari sokatmondóim hozzátette: az előző kormány gazdaságpolitikáját alaposan felülvizsgálják. Minthogy a puccs híre 31-én jókora felbolydulást okozott az olaj- és a pénzpiacokon , egyesek igazi árháború veszélyét emlegették, amennyiben az új vezetés figyelmen kívül hagyja a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) tavaly márciusi megállapodását. Mások pedig a mintegy 15 milliárd dolláros nigériai külföldi adósságállomány átütemezésének valószínűségét hangoztatták (mintegy 6 milliárd dollár kereskedelmi adóssággal Lagos máris hátralékban van). Buhari igyekezett megnyugtatni az üzletembereket: Nigéria tiszteletben tart minden olyan kötelezettséget, amelyet az előző kormány vállalt. Megfigyelők azonban kérdésesnek tartják, hogy a katonák mennyire tudnak majd ellenállni azoknak a belső követeléseknek, amelyek az OPEC-ből való kivonulást sürgetik, amennyiben nem emelik föl Lagos kvótáját. Már Shagari elnöknek sem volt könnyű leszerelnie ezeket a hangadókat. Bármennyire is nagy a katonák nekibuzdulása, a gazdaságpolitika mozgástere meglehetősen szűk. Az ország, amely az olajláz nyomán Fekete-Afrika vezető hatalmává nőtte ki magát, az olajpiaci telítettség éveiben rohamosan veszít bevételeiből, és ez népszerűtlen intézkedések megtételére kényszerítette Shagari kormányát. A megbuktatott kormány 1932 áprilisától szükségintézkedések sorozatát hozta, többek között drasztikusanvisszafogta az importot. A devizabevételek 90 százalékát adó olajjövedelmek további esése és ennek nyomán költségvetési bevételek leapadása, következésképpen az állami beruházások részleges leállítása drámai mértékben növelte a munkanélküliséget, amely a Nigériában szerencséjüket kereső 2 millió nyugat-afrikai vendégmunkás azonnali tömeges kiutasítására vezetett. Az olaj bűvöletében elhanyagolták a mezőgazdaságot — mondják a szakértők — és a 60-as években még élelmiszerexportőr ország 1982-ben élelemszükségleteinek már nagyobbik részét volt kénytelen importból fedezni. Az utóbbi időkben a takarékossági intézkedések miatt kevesebb élelmiszert importáltak és emiatt az alapvető közszükségleti cikkek ára igencsak megugrott. Nemzetközi összehasonlítások Lagost a világ legdrágább fővárosának mutatják. Lagos tavaly végül is rászánta magát, hogy hitelt kérjen az IMF- től, a szervezet azonban újabb megszorító intézkedések meghozatalára kérte a kormányt. A december utolsó napjaiban beterjesztett költségvetés szigora sem lett volna elegendő a külső-belső adósság növekedésének megfékezésére —hangsúlyozzák a szakértők. Az ellenzék a költségvetési vitában éles kirohanásokat intézett az elnök politikája ellen, és a kormánnyal szemben álló Nigériai Egységpárt egyik képviselője meg is jegyezte: elég volt a beszédből, most már cselekedni kell. Az életkörülmények romlása közepette a lakosság egy része talán abban reménykedhet, hogy a katonák uralomra jutása valamiféle javulást hoz a helyzetben. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1983 és 1979 közötti időszakban, amikor katonai kormányok váltották egymást, Nigériában fellendülés ment végbe — igaz, elsősorban az olajár emelkedésének köszönhetően. A polgári kormányzásra való visszatérés 1979-ben pontosan egybeesett az olajár esésével és így a gazdasági bajok kiéleződésével — írja a londoni Guardian első kommentárja. A nigériaiak azonban arra is emlékezhetnek, hogy az egyenruhás politikusok közül is sokan korrupttá váltak, és hogy az államgépezet ugyanolyan tehetetlen volt, mint a polgári kormányok idején. 1979- ben a hadsereg nem utolsósorban azért adta át a hatalmat, mert felismerte lehetőségeinek korlátait. Most a polgári kormányzás négy évének kudarcára hivatkozva, térnek vissza az ország élére , a siker erősen megcsappant esélyével. Simony Tamás 1803: rekordok éve ez értékpapír-tőzsdéken Kimagaslóan jó évet zártak a világ nagyobb értéktőzsdéi — összegzi 1983 tapasztalatait az AP—DJ hírügynökség. Az értékpapírok árfolyama, helyi valutában kifejezve, tetemesen nőtt. Sok jelentős tőzsdén az erősödő dollárban kifejezve is látványos volt az árfolyam-emelkedés. A múlt héten történelmi rekordok dőltek meg az amszterdami, a frankfurti, a szingapúri, a sydneyi és a tokiói tőzsdén, továbbá Mexikóvárosban és Zürichben. 1983. évi, illetve „sokéves” csúcsokat döntöttek a tavalyi év utolsó napjaiban a brüsszeli, a koppenhágai, az oslói és a párizsi árfolyamok. Mindez arra vall, hogy erősödik az üzleti életnek a gazdaság fellendülésébe vetett bizalma — állítja az AP—DJ. NAPRÓL NAPRA + LENGYELORSZÁG ISMÉT A VILÁG VEZETŐ SZÉNEXPORTŐREI KÖZÉ emelkedett, tavaly 39 millió tonnát exportált, míg 1981-ben csupán 15 millió tonnát. (8. oldal) + A KÖLTSÉGVETÉSI VITA ZÁTONYRA FUTTATHATJA AZ IZRAELI KOALÍCIÓT, s a helyzetet súlyosbítja a közalkalmazottak sztrájkja. (2. oldal) + HÁROM TÉESZ ÖSSZEFOGÁSÁVAL ÉPÜLT HÚSÜZEM Pettenden. A résztvevők úgy találják meg számításaikat, hogy a húsipari vállalat érdekeit sem sértik. (3. oldal) - NEHÉZ ESZTENDEJE VOLT 1983 NYUGAT-EURÓPÁNAK, a gazdasági pangás és a nemzetközi problémák belső feszültségekkel párosultak. (5. oldal) Együtt az 1984. év gazdasági eredményeiért Kedves Olvasónk! A szakemberek körében ismert, és az elmúlt napokban országgyűlésünk is foglalkozott gazdasági helyzetünkkel, amelyet ma az jellemez, hogy az ország nemzetközi kötelezettségeiből származó terhek jelentősek, de a feladatok megoldásához szükséges erőforrások és eszközök a korábbi évekénél szerényebbek. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy ezeket a viszonylag szűkös forrásokat a legokosabban és legcélszerűbben felhasználva, megőrizzük hazánk fizetőképességét, és mindazt biztosítsuk társadalmunk számára, amit a fennmaradó lehetőségek nyújtanak. Ezek a körülmények határozták meg már az 1983. évben is aagyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak lehetőségeit és feladatait, és rajzolják ki — nehezedő körülmények között — az 1984. évi tevékenység kontúrjait. Az utóbbi időben ez a sokszor hangoztatott és sokak szemében sajnos már elcsépeltnek tűnő megállapítás nagyon sok erőfeszítést, becsületes helytállást, jól végzett munkát takar, és még többet igényel a jövőben. A világ sok országával ellentétben elmondhatjuk, hogy nálunk az elmúlt években is jelentősen növekedett az egy lakosra jutó fogyasztás, tartottuk a teljes foglalkoztatottságot és a jó áruellátást. Sajnos, a fogyasztói árak színvonala tekintetében helyzetünk a korábbi évekhez hasonlítva romlott, ami összefügg a külgazdasági körülményekkel és gazdasági eredményeink színvonalával. A Magyar Kereskedelmi Kamarában tömörült vállalatok és gazdálkodó szervezetek 1933-ban e nehéz körülmények között is becsülettel helytálltak. Egyértelmű, és aki az értéktermelő folyamatok közvetlen irányításában tevékenykedik, természetesnek tartja, hogy e vállalatok ugyanazokat a célkitűzéseket, amelyeket a gazdasági kormányzat helyesen feladatul és megvalósításra kijelöl, esetenként más szemlélettel és más módon igyekeznek megközelíteni. Az is természetszerű, hogy a szemléleti különbözőség vitákat eredményezhet, és sokszor eredményez is. Ezekben a kamara igyekszik — ügyeket és sohasem egyéni érdekeket szolgálva — tagvállalatai gazdasági helyzetét szem előtt tartva, a kormányzat gazdaságirányításának korrekt partnereként működni. A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban értékelte és alaposan megvitatta a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységét és feladatait. A GB iránymutatást is adott. Ehhez tartva magunkat, megőrizve mindazt, ami érdekképviseleti tevékenységünkből helyes és előremutató, erősíteni kívánjuk a vállalati érdekegyeztető munkát, az önkoordinációs tevékenységet és nem utolsósorban a kereskedelemfejlesztés fontos célkitűzését, így 1984-ben is folytatjuk az eredményes és sikeres Magyar Napok sorozatát Angliában, Egyiptomban, a Szovjetunióban, Tunéziában és más országokban. Kedves Olvasóink! A gazdasági élet tengere viharos, de hajónk, a magyar gazdaság stabil, vezetése szakszerű, állni fogjuk a vihar csapásait. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges az irányítók és az irányítottak harmonikus egysége és megértése. A Magyar Kereskedelmi Kamarának 1934-ben minden erejével és lehetőségével arra kell törekednie, hogy e megértés fokozódjon, és az elvszerű viták és véleménycserék sohasem személyeket, hanem mindig a konkrét ügyeket szolgálva, ezt a kibontakozást erősítsék. Nem fogunk belefáradni ebbe a tevékenységbe. Neves költőnk, Weöres Sándor két szép sora nem szabad, hogy úrrá legyen akaratunkon és cselekedetünkön: „A körülmények hatalma a tetteket féken tartja.” . Boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok lapunk minden kedves olvasójának, és szeretteiknek. Beck Tamás A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Khomeini javítja kapcsolatait a bazárral? Khomeini iráni vallási vezető a teheráni rádióban arra szólította fel az ország lakosságát, hogy belpolitikai problémáikat „testvéri módon, békésen” oldják meg, kerüljék a konfliktusokat. A vallási vezető, aki a megfigyelők szerint kezd elszigetelődni a belpolitikában, külön foglalkozott a bazár kereskedőivel. Rádiónyilatkozatában kiemelte: különösen fontos, hogy a bazár és a kormány együttműködjék. (Ez azért említésre méltó, mert az Irán gazdaságát részben kézben tartó bazárt az utóbbi időben rengeteg bírálat érte, még Khomeini részéről is.) Most — mint a megfigyelők rámutatnak — a vallási vezető békülékenyebb hangokat ütött meg a kereskedőkkel szemben. Sőt megakadályozandó, hogy végképp elforduljontőle a teheráni kormány gazdaságpolitikájával korántsem elégedett bair, Khomeini kilátásba helyezte: a tavaszi parlamenti választásokon saját jelölteket is küldhetnek. Ezzel legalábbis politikailag felértékelődne a bazár, s ez akkor is fontos lehet, ha a parlamentben kicsi lenne a beleszólása — mondják a szakemberek. Mindenesetre az Irakkal folytatott háború folytán gazdaságilag szétzilált országban különösen nagy szerepe van a bazárnak. Ezt mutatja, hogy Khomeini külön fölszólította a kereskedőket, hogy ne veszítsék el a kedvüket, s ne zárják be üzleteiket. Khomeini biztató szavai igencsak elkelnek, hiszen az üzletmenet lanyha, sőt a teheráni kormány újabb importkorlátozást fontolgat. Az import korlátozása viszont elengedhetetlen lenne — írja az iráni hivatalos híírügynökség, az IRNA. A bevitel ugyanis az iráni év (márciusban kezdődött) első 8 hónapjában 31 százalékkal nőtt, elérte az 1033,9 milliárd rijált (1 dollár 188,82 iráni ríjál). Nem végleges adatok szerint a nem olajkivitelből származó exportbevétel öszszege 17,4 milliárd ríjál. (Összehasonlító adatokat nem közöltek.) Az olajexportból állítólag 1704,3 milliárd ríjál folyik be ebben az évben. (Reuter, APA)