Világgazdaság, 1984. február (16. évfolyam, 22/3776-42/3796. szám)

1984-02-01 / 22. (3776.) szám

2 1984. FEBRUÁR X. Adatok a japán gazdaság felíveléséről A japán gazdaság továbbra is erős marad — jelzi a vezető gaz­dasági mutatók novemberi összesí­tett indexe, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a kormány gazda­ságtervezési hivatala. Az index a három hónappal későbbi gazdasági fejleményeket jelzi előre. Tizenkét mutatóból áll, egyebek között a túl­órákat, a gépmegrendeléseket, a termelés hatékonyságát, a tokiói tőzsdei indexeket tartalmazza. A miniszterelnöki hivatal ugyan­csak kedden tette közzé, hogy a munkanélküliségi ráta — tartalmaz­za a szezonális ingadozásokat is — tavaly 2,6 százalékos volt, azaz a legnagyobb mértékű 1953 óta, ami­óta egyáltalán vezetnek munkaügyi statisztikákat. Tavaly 1,56 millióan voltak munka nélkül, jórészt a hosszú gazdasági recesszió követ­keztében, jóllehet a gazdasági hely­zet az év második felében már javulni kezdett. Szerepe volt a munkanélküliség növekedésében, hogy az idősebb munkakeresők al­kalmatlanok a korszerű automata berendezések kezelésére, továbbá, hogy a korábbinál több háziasszony keresett munkaalkalmat. A jelentés azonban rámutat, hogy a japán munkanélküliségi ráta a fejlett tő­késországok többségéhez képest vál­tozatlanul rendkívül alacsony. A miniszterelnöki hivatal közöl­te, hogy novemberben a fogyasztói kiadások 1,3 százalékkal voltak na­gyobbak, mint egy évvel korábban, ötödik hónapja töretlenül folytató­dott, sőt erősödött a felívelő ten­dencia. A személyes kiadások kulcs­­tényezői a japán gazdasági növe­kedésnek több mint 50 százalékát alkotják a nemzeti összterméknek. Novemberben az egy japán háztar­tásra jutó átlagos kiadás 245 112 jenre növekedett (234,5 jen / 1 dol­lár), leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlása élénkült meg. Immár végleges adatokat közölt a kereskedelem alakulásáról a ja­pán pénzügyminisztérium: a mér­leget példátlan összegű, 31,65 mil­liárd dolláros többlettel zárták, szemben az egy évvel korábbi 18,08 milliárd dolláros aktívummal. A kivitel 145,43 milliárd dollár volt, az import 113,78 milliárd, elmaradt az egy évvel korábbi 119,58 mil­­liárdtól. Az exportlista élén sze­mélygépkocsik, képmagnók, acél­áruk, színes televíziók szerepeltek. Csúcsot döntött a folyó fizetési mér­leg többlete is: 21,02 milliárd dol­lárra duzzadt az 1982-es 6,85 mil­liárdos aktívummal szemben. De­cemberben a havi kereskedelemben értek el rekordtöbbletet, 3,88 mil­liárd dollárosat, jelezve, hogy az exportrobbanás folyamata tovább tart. (AP—DJ, Reuter) Washington a személyi számítógépek szocialista exportja ellen Az Egyesült Államok együttmű­ködésre próbálja rábírni legfőbb kereskedelmi partnereit, hogy sze­mélyi számítógépek ne juthassanak el a szocialista országokba. Az ame­rikai kormánynak ugyanis az a véleménye, hogy a személyi szá­mítógépeket egyre nagyobb szám­ban lehet katonai célokra, így pél­dául lőállások kialakításához, harc­téri hírközléshez felhasználni. Ezért az USA már hónapok óta igyekszik nyomást gyakorolni a legfejlettebb tőkésországok szocialista exportját ellenőrző párizsi székhelyű COCOM- bizottságra, hogy terjessze ki kor­látozását a személyi számítógépek exportjára. Abban reménykedik,­­hogy a bizottság 'tavaszi'­ ülésén' döntést hoznak a kérdésben.­ A javaslat ellenzői elsősorban az­zal érvelnek, hogy lehetetlen e gé­pek forgalmát ellenőrizni, hiszen ezek bármelyik nyugati szaküzlet­ben kaphatók, és egy kézitáskában is elférnek. Ezt a tényt az ame­rikai hadügyminisztérium szakértői is elismerik, sőt azt is, hogy né­hány gép már bekerült a szocia­lista országokba, de mint mond­ják, ők a nagy tételű exportot akarják megakadályozni. Állítólag még az amerikai kor­mány sem egységes ebben a kér­désben, de a Pentagon kitartóan szorgalmazza, hogy a személyi szá­mítógépek legújabb modelljeinek a kivitelét a nyugati országok és Japán kössék engdélyhez. Javas­lata szerint a korlátozásokat az egységnyi idő alatt 16 bit informá­ciót feldolgozó gépeknél kezdjék el. Néhányan az ennél kisebb tel­jesítményű gépeknél is örülnének a kiviteli tilalomnak, a szövetsége­sek egy része viszont azt mondja, hogy a 16 bites személyi számító­gépek már annyira elterjedtek a közhasználatban, hogy az ellenőr­zést legföljebb a 32 bites személyi számítógépek új generációjánál le­hetne megkezdeni. Az amerikai katonai szakértők kifogásolják, hogy­ a nyugati orszá­gok­a­l és­­ Japán az egyíte titkörfotózá­­sokkal egy tízéves listát vesznek alapul, ami lehetővé teszi, hogy a személyi számítógépek új generációi ne maradjanak fenn az ellenőrzés rostáján. Márpedig valamennyi szakértő elismeri, hogy a 70-es évek óta rendkívül gyorsan fejlő­dött a számítógép-technológia. Kü­lönösen az amerikai cégek tettek szert nagy előnyre a nyugat-euró­pai és a japán gyártókhoz képest, ezért is érvel azzal Washington, hogy javaslatát biztonsági megfon­tolások vezetik, jóllehet a terve­zett korlátozások súlyosabban érin­tenék az amerikai cégeket a töb­bieknél. (AP­ DJ) A görög hajók a kormány ajánlása ellenére sem mondan­k le a öböl menti üzletekről A görög tengeri kereskedelmi mi­nisztérium azt javasolja a hajó­­társaságoknak és a tengerészek szakszervezetének, hogy a görög hajók kerüljék el a Perzsa-öböl azon részeit, amelyek háborús zóna­ként vannak számon tartva. A mi­nisztérium azt követően tette ezt az ajánlást, hogy Irak a közelmúltban ismételten bejelentette: nagy kato­nai akciókra készül a térségben. Az öböl menti országokban szolgálatot teljesítő görög diplomaták is ta­nácsolták a veszélyes vizek elke­rülését. A hajótársaságok azonban a jelek szerint nem kívánnak eleget tenni a felszólításnak, azt állítják, hogy nem engedhetik meg maguknak az öböl menti üzletek elvesztését. A Sztravelakisz cég­­ ennek a tulaj­donában volt az öbölben tavaly no­vemberben elsüllyesztett 12 550 ton­nás Antigoné nevű hajó­k szóvi­vője kijelentette: „minthogy más­hol nem találunk megbízást, to­vábbra is küldünk hajókat a Per­zsa-öbölbe. Ha ezt nem ten­nénk, a hajók üresen vesztegelné­nek és még jobban elmélyülne a kereskedelmi hajózás válsága.” A 38 fehérhajóval rendelkező Goott Faith társaság képviselője még éle­sebben fogalmazott. „Hajóink vagy az öbölbe mennek vagy az ócska­vastelepre. (Reuter) IBC Kenya 530 millió dollárnyi se­gélyt szeretne kapni az idén kül­földről, a kérés megvitatására a donorországok, a Világbank szerve­zésében, Párizsban kezdtek tárgya­lásokat. A dán kormány „beengedi” a magánvállalatokat a televíziózásba, az erről szóló javaslatot az ellen­zéki csoportok és a nem profitérde­kelt tévétársaságok tiltakozása el­lenére a parlament hamarosan va­lószínűleg elfogadja. •­ Mexikó 390 millió dolláros ame­rikai bankkölcsön visszafizetésére kapott garanciát a Commodity Cre­dit Corp-tól (CCC) amerikai rizs és takarmány vásárlására. A köl­csönt három év alatt 8 százalékos kamattal kell visszafizetni. a’­!/C§3 JELENTI­ S!e Meg akarja venni az amerikai Armco Inc. biztosítási üzletágát a nyugatnémet Allianz Versicherungs AG., miután nem sikerült megsze­reznie Nagy-Britannia hatodik leg­nagyobb biztosító társaságát. Belgium 600 millió frankos köl­csönt készül nyújtani Malaysiának egy elővárosi vasúthálózat megépí­tésére, belga cégek részvételével. A török nagykereskedelmi árak decemberben 5,6 százalékkal emel­kedtek novemberhez képest, s 40,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 1982 decemberében. Elhalasztották az OPEC piacfi­gyelő bizottságának ülését, amely­nek összehívását február 10-re ter­vezték. Várhatóan március elején tartják meg. A nagy amerikai olajvállalatok növekvő profitja Az amerikai gazdaság élénkülé­sének a hatására és az olajárcsök­kentés miatt tavaly 15 százalékkal nőtt a négy legnagyobb amerikai olajmonopólium együttes profitja. A legnagyobb vállalat, az Exxon 19, az őt követő Mobil Oil 24, a harmadik helyen álló Standard Oil pedig 16 százalékkal növelte nyereségét. A negyedikként rang­sorolt Texaco társaságnak viszont 4 százalékkal csökkent a profitja — elsősorban az alaszkai tengeri olajkutatás sikertelensége követ­keztében. A négy vállalat összesen 8,3 milliárd d­ollár nyereségre tett szert, szemben az egy évvel koráb­bi 8,1 milliárddal. A vállalatok elsősorban az élén­külő amerikai gazdasági tevékeny­ségből profitáltak. Pénzügyi muta­tóik javulásához hozzájárultak azonban a takarékossági intézkedé­sek: az Exxon például 20, a Mobil pedig 27 százalékkal csökkentette beruházásait és kutatási kiadásait. A jövedelmezőséget befolyásolta a szaúd-arábiai kőolaj árának barre­lenkénti 5 dolláros csökkentése ta­valy márciusban. A négy vállalat egyaránt résztulajdonosa a szaúdi olajat felszínre hozó Aramco szaú­di—amerikai közös vállalatnak. Az Aramco közvetítésével beszerzett olaj az árcsökkentés előtt jóval a finomított olaj világpiaci ára fölött mozgott, így korábban az innen származó kőolaj feldolgozása vesz­teséges volt a négy nagy számára. (AP—DJ) A Latin-amerikai Kereskedelmi Kamara jelentése a térség gazdaságáról A külföldi adósságállomány nö­vekedése, a munkanélküliség emel­kedése és vágtató infláció jellemez­te a latin-amerikai térség országai­nak gazdaságát a múlt évben — olvasható a Latin-amerikai Keres­kedelmi Kamara most közzétett je­lentésében. A jelentés 14 latin-amerikai álla­mot vizsgált meg: együttes adós­ságállományuk a múlt év végén 314 milliárd dollár volt Az adós országok listáját Brazília vezeti: a külfölddel szemben fennálló tarto­zása 96,5 milliárd dollárra rúg, 16 milliárd dollárral többre, mint egy évvel korábban. A régió második leginkább eladósodott országa Mexi­kó, amelynek külföldi adósságállo­mánya 85 milliárd dollár. Argentína 43 milliárd dollárral, Venezuela pe­dig 27,5 milliárd dollárral tartozik a külföldnek. A latin-amerikai térségben az árdrágulás tempója átlagosan 83 százalékos volt. Ezen belül a lista­vezető Argentínában 300 százalék­kal nőttek a megélhetési költsé­gek. Brazíliában 213 százalékos, Bo­líviában 200 százalékos, Peruban pedig 120 százalékos inflációs rátát jegyeztek fel a múlt esztendőben. Venezuelában feltűnően mérsékel­ten — 9 százalékkal — nőttek az árak. Az adatok tanúsága szerint nem sokkal kedvezőbb a munkaerőpiac helyzete sem: 1983-ban több mint 1 millióval nőtt az állástalanok szá­ma, és meghaladta a 26 milliót. Az import erőteljes visszaesésé­nek köszönhetően javult viszont ezen országok kereskedelmi mérle­ge. A kamara adatai szerint a vizsgált országok importja tavaly 29 százalékkal esett vissza és 56 milliárd dollár volt. .Történt ez azt követően, hogy már 1982-ben is 20 százalékkal importáltak kevesebbet a régió országai. Csökkent export­juk is, bár a bevitelnél csak ki­­­sebb mértékben: 88 milliárd dollár­ról 87 milliárd dollárra. (MTI, AFP, APA, DPA, VWD) Ausztrál törekvés a kereskedelempolitikai tárgyalások kibővítésére Az ázsiai országoknak Ausztrá­liával együtt ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a legközelebbi multila­terális kereskedelmi tárgyalásokon a mezőgazdasági és a feldolgozott bá­nyászati termékekről is szó essék,­­ így nyilatkozott kedden Bob Hawke ausztrál miniszterelnök. A Far Eastern Economic Review című hetilapnak adott interjújában sé­relmezte, hogy az eddigi forduló­kon kizárták ezt a két árucsopor­tot. Az ausztrál miniszterelnök pilla­natnyilag ázsiai körutat tesz és ki­jelentette, hogy az eddig megláto­gatott országok pozitív választ ad­tak felszólítására. (Reuter) FELGYORSULT A CSEHSZLOVÁK GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI ÜT­EME Jelentés a tavalyi tervteljesítésről A csehszlovák gazdaság tavaly a tervezettnél gyorsabb ütem­ben növekedett, de ha a nyugati kereskedelmi diszkriminációk nem sújtották volna, még jobb eredményekre lett volna képes — közöl­te hétfőn a csehszlovák hírügynökség. A szövetségi statisztikai hi­vatalnak az 1983-as népgazdasági terv teljesítéséről készített jelen­tését ismerteti, amely szerint növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés és a lakosság életszínvonala. A tőkésországokkal a tervezettnél nagyobb kereskedelmi és fizetési mérlegtöbbletet sike­rült elérni, igaz, az import további visszafogásával. Nem tudták viszont érvényre juttatni a célkitűzéseket a mezőgazdaságban és a beruházások terén. A nemzeti jövedelem tavaly elő­ször mutatott — 2,2 százalékos­­ növekedést a most folyó hetedik öt­éves terv időszakában. A megelőző év 0,6 százalékos visszaesése után ezzel 3,5 százalékkal haladja meg a nemzeti jövedelem az 1980. év vé­gén elért szintet. Az ipari termelés alakulása azt jelzi, hogy sikerült előrelépni a ter­melés hatékonyságában, a munka minősége és az intenzív növekedési szakaszra való áttérés terén. Az eredmények értékét növeli, hogy gyakorlatilag nem nőtt az energia­­hordozók és a nyersanyagok fel­­használása. Ám, mint a statisztikai hivatal jelentése megjegyzi, az ered­ményeket gyengítették az újrater­melés intenzifikálásában, a külke­reskedelem hatékonyságában, a ter­melőalapok kihasználásában és a készletgazdálkodásban mutatkozó hiányosságok. Az előző évihez képest jelentősen gyorsult az ipari termelés növeke­dése. A bruttó ipari termelés 1983- ban 2,7 százalékkal nőtt, míg az 1982-es esztendőben alig 1 százalé­kos emelkedést mutatott. A szerke­zeti átrendeződésre utal, hogy az átlagosnál gyorsabban bővült a gép­ipar és az elektronikai ágazat ter­melése, amely az előző évhez viszo­nyítva 4,8, illetve 8,4 százalékkal nőtt, meghaladva mind az 1982-ben elért eredményt, mind a terv elő­irányzatát. A befektetett eszközök hasznosítá­sának mértékére utal, hogy 13 szá­zalékkal nőtt a nyereség, és a ter­vezettet­ meghaladta "az­­­ eszközará­nyos jövedelmezőség. A tervezett 0,7 százaléknál nagyobb, 1,3 százalékos volt az anyagmegtakarítás. A kész­letek forgási sebességének növeke­dése azonban nem érte el a terve­zettet, és az előirányzott 0,7 mil­liárd koronás csökkenés helyett csaknem 4 milliárd koronával nőtt a készletállomány. A bányászat és az energiaszektor termelése bővült, annak ellenére, hogy folytatódott a feketeszén ki­termelésének csekély mértékű csök­kenése. A barnaszén és a lignit ki­termelése viszont már tavaly elér­te az 1985-re kitűzött szintet. A villamosenergia 76 milliárd kilo­wattórát meghaladó termelése 2 százalékkal volt több a tavalyelőtti­nél. Akárcsak a megelőző évben, ta­valy sem sikerült a tervezett mér­tékben féken tartani a beruházási tevékenységet, és az építőipar visz­­szafogása mellett megvalósítani szerkezeti átalakítását a befejezet­len beruházások gyorsítását, a la­kásjavító- és karbantartó tevékeny­ség színvonalának emelését. (A be­ruházások — beleértve a berende­zések szállítását is — a tervezett 2,3 százalékos csökkenéssel szemben 2,2 százalékkal növekedtek, s a ki­tűzött stagnálás helyett az építőipar is 2,4 százalékkal többet termelt.) A 11 millió tonnát meghaladó re­kord gabonatermés ellenére Cseh­szlovákiában a növénytermesztés eredménye 0,8 százalékkal elmaradt az előző évitől, de az állattenyész­tés 4,6 százalékos növekedésével a mezőgazdaság összteljesítménye 2,2 százalékkal felülmúlta az 1982-es szintet. A terv a növénytermesztés emelkedésével és az állatállomány mintegy 2 százalékos visszaesésével számolt. (Az aszály következtében 14 százalékkal csökkent a burgo­nya- és 26,5 százalékkal a cukorré­pa-termelés.) A még súlyosabb le­maradást az olajosmagvak termelé­sének csaknem 160 százalékos nö­vekedése mérsékelte. A hosszabb távú csehszlovák gazdasági elkép­zelések, amelyek a takarmányim­port csökkentése végett a növény­­termesztés fejlesztését és az állat­­tenyésztés bizonyos mértékű és fo­kozatos visszafejlesztését tűzték ki, 1983-ban nem jutottak közelebb a megvalósuláshoz. Az 1982-es év eb­ben bizonyos sikert hozott, hiszen akkor a növénytermesztés 8,8 szá­zalékos növekedésével szemben az állattenyésztésnek a tervezett mér­tékű, 4,2 százalékos mérséklődése állt. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 1983-ban 282 literrel 3384 literre emelkedett. A piaci húsellá­tás javulásában — mint a statiszti­kai hivatal közleménye rámutat — jelentős szerepet játszott a házi disznóvágások 34,2 ezer tonnás nö­vekedése. Az előző évi 0,8 százalékos csök­kenéssel szemben, tavaly az élelmi­szeripar 2,4 százalékkal fokozta termelését, és 1,4 százalékkal túl­teljesítette tervét Ebben vezető szerepet játszott a tejipar 9,6 szá­zalékos, valamint a szesz- és a bőr­ipar 10 százalékos növekedése, míg a húsipar termelése 3,1 százalék­kal emelkedett. A csehszlovák külkereskedelem a szocialista országokkal kiegyen­súlyozottan fejlődött. A tőkésorszá­gokkal Csehszlovákia a­ tervezettnél nagyobb kereskedelmi po­­fifielési mérlegtöbblétet ’ érte el, és folytató­dott az ország szabad devizában meglevő adósságának csökkenése. Az összes export és import 8,9, il­letve 9,4 százalékkal nőtt, ha­sonlóan az előző évhez, amikor az emelkedés 9,0 és 9,2 százalékos volt. A szocialista országokkal ta­valy lebonyolított árucsere felül­múlta az éves tervet: mind a kivi­tel, mind a behozatal tervét túl­teljesítették. A KGST-országokkal folytatott árucsere-forgalom az át­lagosnál kimagaslóan jobban, 12,1 százalékkal bővült, a szocialista or­szágok részesedése Csehszlovákia külkereskedelmében elérte a 76,8 százalékot, a Szovjetunió részaránya egymagában 44 százalékos. Az előző évvel ellentétben, ami­kor nem teljesült a tőkés kiviteli terv, és elmaradt az 1981-es szint­től, tavaly 5,7 százalékos növeke­dést sikerült elérni, bár a kivitel szerkezete és hatékonysága nem a feltételezettnek megfelelően alakult Az adósságok gyorsabb visszafize­tésére törekedve, a tőkés import to­vább csökkent, noha az 1982-es 6,5 százalékhoz képes mérsékel­tebb, 2,4 százalékos ütemben. A gazdasági növekedés eredmé­nyeivel összhangban nőtt a lakos­ság életszínvonala, javultak élet­­körülményei. A szocialista szektor­ban dolgozók reálbére 0,8 százalék­kal nőtt a megelőző évhez képest. A pénzjövedelmek reálértékben 1,9 százalékkal emelkedtek. A lakosság személyes fogyasztása 1982-ben csökkent, és az 1980-as szinten ma­radt, tavaly viszont már két száza­lékkal emelkedett. A társadalmi fo­gyasztás 3,3 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezeti dolgozók átlag­­keresete 4,9, a népgazdaság más szektorában dolgozóké 1,9 százalék­kal emelkedett. (MTI) YIHGLAZMSÍG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötsy&­­Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VA.INA (JANOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: 8d V Dorottya o 6. ÍV em Postacím* Budapest Pf 534 139? Telefont 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Komolé elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Peletéi feladó- Izil Imre Igaszgotft Kiadóhivatal.- Bp Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefont 343 100 Terjeszti s Magyer Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közöletet­ (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V.. József nádor tér­i 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 84 3102/9­1 * Szedte­­riny* Nyomda­­pest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat­ó Mikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0231-4843 VILÁGGAZDASÁG

Next