Világgazdaság, 1984. március (16. évfolyam, 43/3797-65/3819. szám)
1984-03-01 / 43. (3797.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A recesszió ellenére jelentős az oktatási export AZ IMEISTRiaEXPORT OKTATÁSI lÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS FEJLESZTÉSEINEK BEMUTATÓJA Munkatársunktól: A több mint 30 éves fővállalkozói múltra visszatekintő Industrialexport a legutóbbi 3 évben több mint 40 millió dollár értékben adott el a fejlődő világ országaiban közép- és felsőfokú oktatási létesítményeket, berendezéseket, hozzájuk kapcsolódó eszközöket és szellemi értékeket. Főleg a fejlődő országok Budapesten dolgozó kereskedelmi szakembereinek a figyelmét kívánja felhívni a már meglevő létesítményekre, prototípusokra, s az ajánlati terv szintjén elkészült intézménytípusokra az a kiállítás, amelyet ma egy napig tartanak meg az Industrialexport Fő utcai székházának földszintjén és a mellette levő szabad területen. — Műszaki-fejlesztési eredményeinket, elképzeléseinket, illetveoktatási profilunkat ilyen részletesen, összefoglaló formában most először tárjuk a szakmai közönség elé — hangsúlyozta Paraizs Ernő műszaki és Laudancsek György kereskedelmi igazgató. — Az ötletet abból merítettük, hogy az oktatásügy a recesszió idején is azok közé a profilok közé tartozik, amelyek vállalatunknak további szerződéskötési lehetőségeket nyújtanak a fejlődő világban. A kiállítással reprezentálni kívánjuk, hogy ebben az áru- és szolgáltatáscsoportban a fejlődő országbeli partner igényeinek megfelelő tartalommal, kulcsátadással (software- rel együtt) igen széles skálán tudunk szállítani ilyen létesítményeket. A műszaki igazgató felhívta a figyelmet a nukleáris oktatóközpont szimulációs modelljére Egy tanreaktor felépítése költséges beruházás, amit a nukleáris energia iránt is egyre inkább érdeklődő fejlődő országokban nemigen tudnak megengedni maguknak, viszont a vállalat által kifejlesztett, konténerbe telepített szimulátor kis költséggel telepíthető. Ebben a számítógéppel is felszerelt létesítményben gyakorlatilag valamennyi folyamatot szimulálni lehet, ami a tanreaktorokban megy végbe: méréseket, laboratóriumi gyakorlatokat lehet végezni. A Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel közösen kifejlesztett központ továbbfejlesztett változatát Lipcsében, majd egy hannoveri szakkiállításon is bemutatják. Az Industrialexport és partnerei — közülük a BME mellett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, az ELTE-t és a Miskolci Nehézipari Egyetemet emelte ki az igazgató — több más új fejlesztéssel is sikereket akarnak elérni a fejlődő országokban, ezek közé mezőgazdasági oktatási célokat szolgáló létesítmények, sportfőiskolák és egészségügyi szakiskolák (gyógypedagógiai tanárképző, rehabilitációs főiskola) tartoznak. Valamennyinek jellemző vonása a modulrendszer, a gyors szerelhetőség, a mobilitás, s főként az, hogy a fejlesztés általában a fejlődő országok oktatáspolitikai szintjéhez igazodott. A vállalatnál az oktatási profil több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az export Iránban kezdődött iskolák szállításával. Azóta főleg Észak-Afrika, a Közel- és Közép-Kelet, továbbá Nigéria s kisebb mértékben Latin-Amerika tartozik a piacok közé. Nigériában az idén kezdi meg a részleges termelést Enuguban a vállalat által szállított, taneszközgyár. Yolában és Idahban főiskola üzembehelyezése folyik az Industrialexport által exportált berendezésekből. Emellett több szakmunkásképző iskolát is sikerült eladni. A vállalatnál nagy reményeket fűznek az úgynevezett junior oktatási hálózat kiépítéséhez, amellyel az általános iskola utáni szakmunkás-alapképzést kívánják biztosítani a fa- és a fémiparban. Az ebben a témakörben tartott bemutató és szimpózium alapján jelentős üzletkötésekre lát esélyeket a vállalat. Algériában az oráni egyetem berendezéseinek szállítása tartozott az első üzletek közé, jelenleg viszont a vízügyi szakiskolák hálózatának kiépítésében vesz részt aktívan az Industrialexport. Közülük kettőt az idén már át is adnak, további kettőnek pedig — az aláírt szerződés alapján — az idén kezdődik el az építése. Emellett többek között Irakban, Líbiában, Peruban, Mexikóban, Vietnamban tanulhatnak ma már diákok a magyar vállalatok által szállított oktatási intézményekben. Eddig két külkereskedelmi vállalat — a METRIMPEX és a TECHNOIMPEX — közreműködésével exportálta az Industrialexport az oktatási létesítményeket, de ez év január 1-vel megkapta erre az árucsoportra is a korlátozásmentes párhuzamos exportjogot. A vállalat kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta, hogy a jól működő és jól bevált kapcsolatrendszeren változtatni nem kívánnak. A párhuzamos exportjoggal főként az új, eddig még kevéssé ismert piacokon kívánnak élni. Már el is kezdődtek ez ügyben az akvizíciós munkák. S ezt a lehetőséget kívánják kihasználni a gyorsaságot igénylő Világbanktendereken való részvételben is. Kisebb üzleteket már sikerült elnyerniük a pénzügyi intézmény által finanszírozott tendereken. Többek között Egyiptomnak és Jordániának szállíthattak oktatási egységeket, műszereket, gépeket. A vállalat a fejlesztéssel természetesen nem áll le, állandóan tovább korszerűsíti a már meglevő létesítményeit, vagy újakat kíván alakítani. Ebben támaszkodik a magyar ipar fejlesztő munkájára, de sok olyan egyedi fejlesztést is vállal, amely a komplett létesítményi exporthoz szükséges és esetenként a tőkés importot csökkenti. A tudatos piaci munka részeként születtek olyan létesítmények, amelyek iránt az eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb lesz a kereslet a fejlődő országokban. Van viszont olyan fejlesztés is, amely mintegy a hazai szakemberek fejéből pattant ki, s amellyel be akarnak törni a fejlődő világba. Ilyen a nukleáris oktatóközpont. A vállalat bízik ennek piaci sikerében, s vállalja a vele járó kockázatot. A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál új növényvédőszer-üzemet helyeztek munkába. Korszerű gépsorai évente 5 ezer tonna készterméket állítanak elő a helyben gyártott vagy az importból beszerzett hatóanyagból. MMM RÖVIDEN M NSZK-beli megrendelésre 20 ezer, libapehellyel töltött paplant készítenek a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ üzemében. A magyar paplanok iránt már érdeklődnek japán és amerikai üzletemberek is. T ACIO (Central-European International Bank Ltd.) Budapest tájékoztatása a nemzetközi pénzpiaci kamatokról az 1984. március 24 valutanapra Az USA dollár prime rate 11% A kanadai dollár prime rate 17% A fenti adatok tájékoztató jellegűek 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos lekötésre lekötésre lekötésre USD 9 7/8—10 10 1/8—1/4 10 3/8—1/2 DEM 5 3/4—7/8 5 7/8—6 6—6 1/8 CHF 3 1/2—5/8 3 3/4—7/8 4—4 1/8 GBP 9 1 8—1/4 9 1/4—3/8 9 1/4—3/8 JPY ■' 7—7 1/8 6 5/8—3/4 6 5/8—3/4 NLG 6—6 1/8 6 1/8—1/4 6 1/8—1/4 FRF 16 1/4—3/4 17 1/4—3/4 16 3/4—17 1/4 BEF 12 3/8—5/8 12 3/8—5/8 12 1/2—3/4 1984. MÁRCIUS 1. Lépésváltásra kényszerülnek a külkereskedelmi vállalatok Új színek kerülnek a palettára? A külső és a belső gazdasági tényezők mindinkább arra kényszerítik a hazai külkereskedelmi vállalatokat, hogy felülvizsgálják és egyúttal megújítsák szervezeti felépítésüket és tevékenységi körüket. Három hazai külkereskedelmi vállalat, a HUNGAROCOOP, a HUNGAROTEX és a TRANSELEKTRO is új utakat, formáikat keres. Ennek okairól és terveik realitásáról beszélgetett munkatársunk a vállalatok vezetőivel. „Véleményem szerint a másik két külkereskedelmi vállalatot üzleti partnerei egy részének elvesztése, piacuk beszűkülése kényszeríti a lépésváltásra” — mondja Jásdi István, a HUNGAROCOOP kereskedelmi igazgatója. Állításában lehet valami igazság, hisz a HUNGAROTEX korábbi pozíciói a MODEX, majd a TRICOTEX megalakulásával, a BUDAFLAX kiválásával —, hogy csak a legjelentősebb állomásokat említsük — ugyancsak megváltoztak. Hasonló vérveszteséget szenvedett el a TRANSELEKTRO is. E két céggel szemben — állítja a kereskedelmi igazgató —, a HUNGAROCOOP nem kényszer, hanem öntörvényű fejlődés hatására alakul át új formájú, vállalkozó típusú külkereskedelmi vállalattá. Indoklása szerint ez a vállalat szervezetéből, tevékenységi köréből egyértelműen adódik A HUNGAROCOOP három szövetkezeti szervezethez (TÓT, SZÖVOSZ, OKISZ) tartozó termelők áruival foglalkozik. Így nemcsak a gyártók, hanem a termékek skálája is roppant széles: az angóraszőrtől, a baromfin át a cipőkig sok mindenre kiterjed. „Mi megpróbálunk nemcsak közvetítő szerepet játszani, hanem vállalkozni is — mondja Jásdi István. — Ezt bizonyítja, hogy 1982-ben a sajátszámlás üzletek forgalmunk 60 százalékát adták, s az is, hogy nem csupán lebonyolítjuk az üzleteket, hanem kapacitásokat hozunk létre. Így alakult ki — bérmunka révén — a szövetkezeti konfekcióipar. A vállalkozó típusú külkereskedelem egyik sarkalatos pontja a külkereskedelmi vállalat bekapcsolódása a termelésbe, valamint a termeltetés. „Ha a HUNGAROCOOP már kezdettől fogva nem kapcsolódik be a termelésbe, akkor ma nem beszélhetnénk a vállalat tőkés exportjáról” — magyarázza a kereskedelmi igazgató. Valóban fontos kérdés a termeltetés, de még fontosabb a pénz, a tőke. A termelést, az üzletet finanszírozni kell, s egy cég igazán csak akkor tudja megvetni a lábát a piacon, akkor tud valóban hatékonyan dolgozni, ha elegendő tőkét tudhat maga mögött. A HUNGAROCOOP-nál úgy vélik, hogy a másik két vállalathoz képest valamivel előnyösebb helyzetben vannak, mert a három szövetkezeti szervezetnek jelentős, több száz milliós fejlesztési alapja van, amelyből — tőkés export esetén — lényegében biztosítani lehet a pénzügyi feltételeket. Az anyagiak tekintetében a TRANSELEKTRO-nál már valamivel borúlátóbbak. Ahhoz, hogy a korábbi exportdinamikát tartani tudják — a nem rubel elszámolású kivitel öt év alatt megduplázódott — jelentős, az elérendő forgalom legalább 10 százalékát elérő kereskedelmi tőkére lenne szüksége a vállalatnak. Ebből finanszíroznák a vállalkozásokat, ezzel lépnének be a termelésbe. „Pénz beszél” alapon rögtön nagyobb beleszólásuk lenne abba, hogy mit és hogyan gyártsanak, s a partnerek tekintetében is válogatósabbak lehetnének. S hogy honnan lehet a mai tőkeínséges időkben ennyi pénzt előteremteni? Kozma Miklós vezérigazgató szerint több lehetőség is kínálkozik: „Tervünkben részben hazai bankokra és különböző innovációs alapokra építünk, de elképzelhetőnek tartunk kötvénykibocsátást, illetve nyugat-európai bankhiteleket is.” A villamossági külkereskedelmi vállalatot, ha a vezérigazgató ezt így nyíltan nem mondta is ki, hatékonysági problémák késztetik az átalakításra. Az új szervezeti formától például a vállalkozások esetében az egy-egy feladat elvégzésére létrehozott teamektől, az előkészítő munka megfinanszírozásától, esetleg külföldi partner bevonásától azt várják, hogy ezáltal a külföldi beruházások gördülékenyebbek, jövedelmezőbbek lesznek. A vállalatnak igen kiterjedt külpiaci hálózata van. Az új formát éppen a szervezet jelzéseinek jobb „értékesítésére” is fel kívánják használni. Ezt vallják a hasonlóan kiterjedt hálózattal rendelkező HUNGAROTEX-nél is. A HUNGAROTEX tudatosnak mondható fejlődés alapján a HUNGAROCOOP-hoz hasonló úton jár. A jövőben még inkább vállalkozni kíván, méghozzá úgy, hogy erőteljesen bekapcsolódik a termelésbe, illetve termeltet. ..Elmondhatom — fejtette ki Szabó Józsefné vezérigazgató —, hogy már elindultunk ebben az irányban. Két példát említenék. Az egyik a Pápai Állami Gazdasággal nyúlszőr rentábilis kinyerésére kötött együttműködési szerződésünk, ez a termelésbe való bekapcsolódásunkat jelenti. Termeltetési példa pedig az ingvartatás Vietnamban vagy a fonalgyártás Pakisztánban.” A tőkét illetően a HUNGAROTEX-nél szerényebbek az igények. Ezt a vezérigazgatónő így indokolt : „Vállalatunk olyan cikkekkel foglalkozik, amelyek esetében az átalakítást, a változtatást szerényebb tőkével is el lehet kezdeni. Úgy gondolom, ahhoz, hogy tevékenységünk az elképzeléseknek megfelelően bontakozhasson ki, körülbelül 600—700 millió forintos kereskedelmi tőkére lenne szüségünk. Ez öszszegyűlhet például adókedvezmény, hitelek formájában, valamint saját forrásból.” Ma még korai lenne komolyabb következtetéseket levonni, hisz mindhárom cégnél igazában csak most formálódnak az elképzelések a jövőről. De már most sok hasonló vonás figyelhető meg, például a szorosabb kapcsolat a termeléssel. De számos különbséggel is találkozni, többek között az eltérő termékszerkezet vagy partneri háttér miatt A vállalkozó típusú külkereskedelmi vállalat — jobb híján nevezzük így az újra törekvő formát — nem valamelyik nyugati vagy japán kereskedőház lekopírozását jelenti, hisz ez lehetetlen is lenne (a japán kereskedőházakról lásd cikkünket a 6. oldalon). .A vállalatoknak a hazai viszonyokhoz, lehetőségekhez alkalmazkodva kell megtalálniuk azt a formát — nevezzük ezt bárminek —, amely biztosítja számukra nemcsak a túlélést, hanem a fejlődést is. K.5. Gyümölcsösrekeszek habosított polisztirolból Győri tudósítónktól: A mosonmagyaróvári Műanyagfeldolgozó és Kefegyártó Vállalatnál egy új termék, a habosított polisztirolból készült gyümölcsládák piackutatását, illetve gyártását kezdték meg. A vállalatnál mintegy 10 éve gyártanak különböző termékeket pilisztirolból, egyebek között televíziók és más elektronikai termékek védő csomagolóanyagait. Bányák részére pedig víztartályokat készítenek a habanyagból. E termékek gyártása adta az ötletet, hogy a gyümölcsszállítás céljaira habosított poliszt íróiból gyártsanak rekeszeket. A szüreti erős igénybevételhez, persze, a gyártók nem ajánlják a viszonylag törékeny ládákat. Annál alkalmasabbnak mondják a raktáraa az üzlet pultjáig való szállításhoz, mondván : könnyű, tetszetős, megőrzi a gyümölcs minőségét, s használat után eldobható. A próbagyártás megkezdődött, s 38 új termék már kikerült véleményezésre a leendő — lehetséges — felhasználókhoz. Masonmagyaróvárott remélik, hogy a felhasználói vélemények igazolják a gyártók derűlátását." A-kategóriájú, budapesti székhelyű finommechanikai és gépegység-jellegű, exportorientált termékszerkezetű ipari vállalat pályázatot hirdet termelési igazgatói munkakör betöltésére Feltétel: műszaki egyetemi végzettség, termelésszervezői vezetői gyakorlat, a német vagy az orosz nyelv tárgyalásszintű ismerete, tízévesnél hosszabb, szakirányú gyakorlat. A jelentkezéseket, részletes szakmai önéletrajzzal, „Menedzser 1984, 2864” jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőbe kérjük.