Világgazdaság, 1984. március (16. évfolyam, 43/3797-65/3819. szám)

1984-03-01 / 43. (3797.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A recesszió ellenére jelentős az oktatási export AZ IMEISTR­i­aEXPORT OKTATÁSI lÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS FEJLESZTÉSEINEK BEMUTATÓJA Munkatársunktól: A több mint 30 éves fővállalkozói múltra visszatekintő Indus­­trialexport a legutóbbi 3 évben több mint 40 millió dollár érték­ben adott el a fejlődő világ országaiban közép- és felsőfokú okta­tási létesítményeket, berendezéseket, hozzájuk kapcsolódó eszközö­ket és szellemi értékeket. Főleg a fejlődő országok Budapesten dol­gozó kereskedelmi szakembereinek a figyelmét kívánja felhívni a már meglevő létesítményekre, prototípusokra, s az ajánlati terv szintjén elkészült intézménytípusokra az a kiállítás, amelyet ma egy napig tartanak meg az Industrialexport Fő utcai székházának föld­szintjén és a mellette levő szabad területen. — Műszaki-fejlesztési eredmé­nyeinket, elképzeléseinket, illetve­­oktatási profilunkat ilyen részlete­sen, összefoglaló formában most először tárjuk a szakmai közönség elé — hangsúlyozta Paraizs Ernő műszaki és Laud­ancsek György ke­reskedelmi igazgató. — Az ötletet abból merítettük, hogy az oktatás­ügy a recesszió idején is azok közé a profilok közé tartozik, amelyek vállalatunknak további szerződés­­kötési lehetőségeket nyújtanak a fejlődő világban. A kiállítással rep­rezentálni kívánjuk, hogy ebben az áru- és szolgáltatáscsoportban a fejlődő országbeli partner igényei­nek megfelelő tartalommal, kulcs­átadással (software- rel együtt) igen széles skálán tudunk szállítani ilyen létesítményeket. A műszaki igazgató felhívta a fi­gyelmet a nukleáris oktatóközpont szimulációs modelljére Egy tan­reaktor felépítése költséges beruhá­zás, amit a nukleáris energia iránt is egyre inkább érdeklődő fejlődő országokban nemigen tudnak meg­engedni maguknak, viszont a válla­lat által kifejlesztett, konténerbe telepített szimulátor kis költséggel telepíthető. Ebben a számítógéppel is felszerelt létesítményben gya­korlatilag valamennyi folyamatot szimulálni lehet, ami a tanreakto­rokban megy végbe: méréseket, la­boratóriumi gyakorlatokat lehet vé­gezni. A Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel közösen kifejlesztett központ továbbfejlesztett változatát Lipcsében, majd egy hannoveri szakkiállításon is bemutatják. Az Industrialexport és partnerei — közülük a BME mellett a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemet, az ELTE-t és a Miskolci Nehézipari Egyetemet emelte ki az igazgató — több más új fejlesztéssel is sikere­ket akarnak elérni a fejlődő orszá­gokban, ezek közé mezőgazdasági oktatási célokat szolgáló létesítmé­nyek, sportfőiskolák és egészség­­ügyi szakiskolák (gyógypedagógiai tanárképző, rehabilitációs főiskola) tartoznak. Valamennyinek jellem­ző vonása a modulrendszer, a gyors szerelhetőség, a mobilitás, s főként az, hogy a fejlesztés általá­ban a fejlődő országok oktatáspoli­tikai szintjéhez igazodott. A vállalatnál az oktatási profil több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az export Iránban kezdő­dött iskolák szállításával. Azóta főleg Észak-Afrika, a Közel- és Közép-Kelet, továbbá Nigéria s ki­sebb mértékben Latin-Amerika tartozik a piacok közé. Nigériában az idén kezdi meg a részleges ter­melést Enuguban a vállalat által szállított, taneszközgyár. Yolában és Idahban főiskola üzembehelyezése folyik az Industrialexport által ex­portált berendezésekből. Emellett több szakmunkásképző iskolát is sikerült eladni. A vállalatnál nagy reményeket fűznek az úgynevezett junior oktatási hálózat kiépítésé­hez, amellyel az általános iskola utáni szakmunkás-alapképzést kí­vánják biztosítani a fa- és a fém­iparban. Az ebben a témakörben tartott bemutató és szimpózium alapján jelentős üzletkötésekre lát esélyeket a vállalat. Algériában az oráni egyetem be­rendezéseinek szállítása tartozott az első üzletek közé, jelenleg viszont a vízügyi szakiskolák hálózatának kiépítésében vesz részt aktívan az Industrialexport. Közülük kettőt az idén már át is adnak, további ket­tőnek pedig — az aláírt szerződés alapján — az idén kezdődik el az építése. Emellett többek között Irak­ban, Líbiában, Peruban, Mexikó­ban, Vietnamban tanulhatnak ma már diákok a magyar vállalatok által szállított oktatási intézmé­nyekben. Eddig két külkereskedelmi válla­lat — a METRIMPEX és a TECH­­NOIMPEX — közreműködésével exportálta az Industrialexport az oktatási létesítményeket, de ez év január 1-vel megkapta erre az áru­csoportra is a korlátozásmentes párhuzamos exportjogot. A vállalat kereskedelmi igazgatója hangsú­lyozta, hogy a jól működő és jól bevált kapcsolatrendszeren változ­tatni nem kívánnak. A párhuzamos exportjoggal főként az új, eddig még kevéssé ismert piacokon kí­vánnak élni. Már el is kezdődtek ez ügyben az akvizíciós munkák. S ezt a lehetőséget kívánják kihasználni a gyorsaságot igénylő Világbank­tendereken való részvételben is. Ki­sebb üzleteket már sikerült elnyer­niük a pénzügyi intézmény által finanszírozott tendereken. Többek között Egyiptomnak és Jordániának szállíthattak oktatási egységeket, műszereket, gépeket. A vállalat a fejlesztéssel termé­szetesen nem áll le, állandóan to­vább korszerűsíti a már meglevő létesítményeit, vagy újakat kíván alakítani. Ebben támaszkodik a magyar ipar fejlesztő munkájára, de sok olyan egyedi fejlesztést is vállal, amely a komplett létesítmé­nyi exporthoz szükséges és eseten­ként a tőkés importot csökkenti. A tudatos piaci munka részeként szü­lettek olyan létesítmények, amelyek iránt az eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb lesz a kereslet a fejlődő országokban. Van viszont olyan fejlesztés is, amely mintegy a hazai szakemberek fejéből pattant ki, s amellyel be akarnak törni a fejlődő világba. Ilyen a nukleáris oktatóközpont. A vállalat bízik ennek piaci sikerében, s vállalja a vele járó kockázatot. A Peremartoni Vegyipari Válla­latnál új növényvédőszer-üzemet helyeztek munkába. Korszerű gép­sorai évente 5 ezer tonna készter­méket állítanak elő a helyben gyártott vagy az importból beszer­zett hatóanyagból. MMM RÖVIDEN M NSZK-beli megrendelésre 20 ezer, libapehellyel töltött paplant készítenek a Mezőkovácsháza­ és Vidéke ÁFÉSZ üzemében. A ma­gyar paplanok iránt már érdek­lődnek japán és amerikai üzletem­berek is. T­ A­CIO (Central-European International Bank Ltd.) Budapest tájékoztatása a nemzetközi pénzpiaci kamatokról az 1984. március 24 valutanapra Az USA dollár prime rate 11% A kanadai dollár prime rate 17% A fenti adatok tájékoztató jellegűek 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos lekötésre lekötésre lekötésre USD 9 7/8—10 10 1/8—1/4 10 3/8—1/2 DEM 5 3/4—7/8 5 7/8—6 6—6 1/8 CHF 3 1/2—5/8 3 3/4—7/8 4—4 1/8 GBP 9 1 8—1/4 9 1/4—3/8 9 1/4—3/8 JPY ■' 7—7 1/8 6 5/8—3/4 6 5/8—3/4 NLG 6—6 1/8 6 1/8—1/4 6 1/8—1/4 FRF 16 1/4—3/4 17 1/4—3/4 16 3/4—17 1/4 BEF 12 3/8—5/8 12 3/8—5/8 12 1/2—3/4 1984. MÁRCIUS 1. Lépésváltásra kényszerülnek a külkereskedelmi vállalatok Új színek kerülnek a palettára? A külső és a belső gazdasági tényezők mindinkább arra kény­szerítik a hazai külkereskedelmi vállalatokat, hogy felülvizsgálják és egyúttal megújítsák szervezeti felépítésüket és tevékenységi kö­rüket. Három hazai külkereskedelmi vállalat, a HUNGAROCOOP, a HUNGAROTEX és a TRANSELEKTRO is új utakat, formáikat keres. Ennek okairól és terveik realitásáról beszélgetett munkatár­sunk a vállalatok vezetőivel. „Véleményem szerint a másik két külkereskedelmi vállalatot üzleti partnerei egy részének elvesztése, piacuk beszűkülése kényszeríti a lé­pésváltásra” — mondja Jásdi Ist­ván, a HUNGAROCOOP kereske­delmi igazgatója. Állításában lehet valami igazság, hisz a HUNGARO­TEX korábbi pozíciói a MODEX, majd a TRICOTEX megalakulásá­val, a BUDAFLAX kiválásával —, hogy csak a legjelentősebb állomá­sokat említsük — ugyancsak meg­változtak. Hasonló vérveszteséget szenvedett el a TRANSELEKTRO is. E két céggel szemben — állítja a kereskedelmi igazgató —, a HUN­GAROCOOP nem kényszer, hanem öntörvényű fejlődés hatására alakul át új formájú, vállalkozó típusú külkereskedelmi vállalattá. Indoklá­sa szerint ez a vállalat szervezeté­ből, tevékenységi köréből egyértel­műen adódik A HUNGAROCOOP három szö­vetkezeti szervezethez (TÓT, SZÖ­­VOSZ, OKISZ) tartozó termelők áruival foglalkozik. Így nemcsak a gyártók, hanem a termékek skálája is roppant széles: az angóraszőrtől, a baromfin át a cipőkig sok min­denre kiterjed. „Mi megpróbálunk nemcsak közvetítő szerepet játszani, hanem vállalkozni is — mondja Jásdi István. — Ezt bizonyítja, hogy 1982-ben a sajátszámlás üzletek for­galmunk 60 százalékát adták­, s az is, hogy nem csupán lebonyolítjuk az üzleteket, hanem kapacitásokat hozunk létre. Így alakult ki — bér­munka révén — a szövetkezeti kon­fekcióipar. A vállalkozó típusú kül­kereskedelem egyik sarkalatos pont­ja a külkereskedelmi vállalat be­kapcsolódása a termelésbe, valamint a termeltetés. „Ha a HUNGARO­COOP már kezdettől fogva nem kapcsolódik be a termelésbe, akkor ma nem beszélhetnénk a vállalat tőkés exportjáról” — magyarázza a kereskedelmi igazgató. Valóban fontos kérdés a termel­tetés, de még fontosabb a pénz, a tőke. A termelést, az üzletet finan­szírozni kell, s egy cég igazán csak akkor tudja megvetni a lábát a pia­con, akkor tud valóban hatéko­nyan dolgozni, ha elegendő tőkét tudhat maga mögött. A HUNGA­­ROCOOP-nál úgy vélik, hogy a másik két vállalathoz képest vala­mivel előnyösebb helyzetben van­nak, mert a három szövetkezeti szervezetnek jelentős, több száz milliós fejlesztési alapja van, amelyből — tőkés export esetén — lényegében biztosítani lehet a pénz­ügyi feltételeket. Az anyagiak tekintetében a TRANSELEKTRO-nál már valami­vel borúlátóbbak. Ahhoz, hogy a korábbi exportdinamikát tartani tudják — a nem rubel elszámolá­sú kivitel öt év alatt megduplázó­dott — jelentős, az elérendő forga­lom legalább 10 százalékát elérő kereskedelmi tőkére lenne szüksé­ge a vállalatnak. Ebből finanszíroz­nák a vállalkozásokat, ezzel lépné­nek be a termelésbe. „Pénz beszél” alapon rögtön nagyobb beleszólásuk lenne abba, hogy mit és hogyan gyártsanak, s a partnerek tekinte­tében is válogatósabbak lehetné­nek. S hogy honnan lehet a mai tőkeínséges időkben ennyi pénzt előteremteni? Kozma Miklós vezér­­igazgató szerint több lehetőség is kínálkozik: „Tervünkben részben hazai bankokra és különböző inno­vációs alapokra építünk, de elkép­zelhetőnek tartunk kötvénykibocsá­tást, illetve nyugat-európai bank­hiteleket is.” A villamossági külkereskedelmi vállalatot, ha a vezérigazgató­­ ezt így nyíltan nem mondta is ki, ha­tékonysági problémák késztetik az átalakításra. Az új szervezeti for­mától például a vállalkozások ese­tében az egy-egy feladat elvégzé­sére létrehozott teamektől, az elő­készítő munka megfinanszírozásá­tól, esetleg külföldi partner bevo­násától azt várják, hogy ezáltal a külföldi beruházások gördüléke­nyebbek, jövedelmezőbbek lesznek. A vállalatnak igen kiterjedt kül­piaci hálózata van. Az új formát éppen a szervezet jelzéseinek jobb „értékesítésére” is fel kíván­ják használni. Ezt vallják a hasonlóan kiterjedt hálózattal rendelkező HUNGAROTEX-nél is. A HUNGAROTEX tudatosnak mondható fejlődés alapján a HUNGAROCOOP-hoz hasonló úton jár. A jövőben még inkább vállal­kozni kíván, méghozzá úgy, hogy erőteljesen bekapcsolódik a terme­lésbe, illetve termeltet. ..Elmond­hatom — fejtette ki Szabó József­­né vezérigazgató —, hogy már el­indultunk ebben az irányban. Két példát említenék. Az egyik a Pá­pai Állami Gazdasággal nyúlszőr rentábilis kinyerésére kötött együtt­működési szerződésünk, ez a ter­melésbe való bekapcsolódásunkat jelenti. Termeltetési példa pedig az ingvartatás Vietnamban vagy a fo­nalgyártás Pakisztánban.” A tőkét illetően a HUNGARO­TEX-nél szerényebbek az igények. Ezt a vezérigazgatónő így indokol­­t : „Vállalatunk olyan cikkekkel fog­lalkozik, amelyek esetében az át­­­alakítást, a változtatást szerényebb tőkével is el lehet kezdeni. Úgy gondolom, ahhoz, hogy tevékenysé­günk az elképzeléseknek megfele­lően bontakozhasson ki, körülbelül 600—700 millió forintos kereskedel­mi tőkére lenne szüségünk. Ez ösz­­szegyűlhet például adókedvezmény, hitelek formájában, valamint saját forrásból.” Ma még korai lenne komolyabb következtetéseket levonni, hisz mindhárom cégnél igazában csak most formálódnak az elképzelések a jövőről. De már most sok hasonló vonás figyelhető meg, például a szorosabb kapcsolat a termeléssel. De számos különbséggel is találkoz­ni, többek között az eltérő termék­­szerkezet vagy partneri háttér miatt A vállalkozó típusú külkereskedel­mi vállalat — jobb híján nevezzük így az újra törekvő formát — nem valamelyik nyugati vagy japán ke­reskedőház lekopírozását jelenti, hisz ez lehetetlen is lenne (a japán kere­sk­edőházakról lásd cikkünket a 6. oldalon). .A vállalatoknak a ha­zai viszonyokhoz, lehetőségekhez al­kalmazkodva kell megtalálniuk azt a formát — nevezzük ezt bármi­nek —, amely biztosítja számukra nemcsak a túlélést, hanem a fe­j­lő­­dést is. K.­­5. Gyü­mölcsösrekeszek habosított polisztirolból Győri tudósítónktól: A mosonmagyaróvári Műanyagfel­­dolgozó és Kefegyártó Vállalatnál egy új termék, a habosított poliszti­­rolból készült gyümölcsládák piacku­tatását, illetve gyártását kezdték meg. A vállalatnál mintegy 10 éve gyártanak különböző termékeket pi­­lisztirolból, egyebek között televí­ziók és más elektronikai termékek védő csomagolóanyagait. Bányák ré­szére pedig víztartályokat készítenek a habanyagból. E termékek gyár­tása adta az ötletet, hogy a gyü­­mölcsszállítás céljaira habosított po­liszt íróiból gyártsanak rekeszeket. A­ szüreti erős igénybevételhez, persze, a gyártók nem ajánlják a viszonylag törékeny ládákat. Annál alkalma­sabbnak mondják a raktáraa az üz­let pultjáig való szállításhoz, mond­ván : könnyű, tetszetős, megőrzi a gyümölcs minőségét, s használat után eldobható. A próbagyártás megkezdődött, s 38 új termék már kikerült véleménye­zésre a leendő — lehetséges — fel­használókhoz. Mason­magyaróvá­rott remélik, hogy a felhasználói vélemé­nyek igazolják a gyártók derűlátását." A-kategóriájú, budapesti székhelyű finommechanikai és gépegység-jellegű, exportorientált termékszerkezetű ipari vállalat pályázatot hirdet termelési igazgatói munkakör betöltésére Feltétel: műszaki egyetemi végzettség, termelésszervezői vezetői gyakorlat, a német vagy az orosz nyelv tárgyalásszintű ismerete, tízévesnél hosszabb, szakirányú gyakorlat. A jelentkezéseket, részletes szakmai önéletrajzzal, „Menedzser 1984, 2864” jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőbe kérjük.

Next