Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)
1984-05-03 / 83. (3837.) szám
1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK XVI. ÉVFOLYAM, 83. (3837.) SZÁM A konjunktúra megtorpanásának jelei az Egyesült Államokban Több mint másfél éve első ízben csökkent az USA-ban a vezető gazdasági mutatók márciusi összesített indexe, a gazdaság növekedési ütemének lassulását jelezve. Márciusban újabb rekordot döntött a kereskedelmi mérleg hiánya is, s ez szakértők szerint rövidesen már a növekedést magát fogja veszélyeztetni. A tartós deficitben komoly szerepe van a kitartóan erős dollárnak. Ezt megfigyelők azzal magyarázzák, hogy az amerikai hitelkereslet bel- és külföldön egyaránt rendkívül kedvező fogadtatásra talál, és hogy példátlanul élénk a külföldi beruházók érdeklődése az amerikai kötvények és részvények iránt. A vezető gazdasági mutatók öszszesített indexe az USA-ban 1,1 százalékkal csökkent márciusban — adta hírül a hét elején a kereskedelmi minisztérium. Az index, amely négy hónapra vetíti előre a várható konjunkturális helyzetet, 1982 augusztusa óta első ízben csökkent. Tíz összetevője közül hat mutató romlott, a legnagyobb arányban az új építési engedélyek száma csökkent, de érezhetően rövidült márciusban az átlagos munkahét is. Az említett tényezőket Baldrige kereskedelmi miniszter a múlt havi kedvezőtlen időjárással hozta összefüggésbe és hangoztatta, hogy a visszaesés ellenére az index még mindig 22,9 százalékkal nagyobb az 1982. márciusi mély- F útnál. Ezúttal elmaradtak azok a kormánynyilatkozatok, amelyek a roszszat is jóra festik és megmagyarázzák, hogy a visszaesés csupán azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés a rendkívül gyors tempóról lassabb, de megalapozottabb, kiterjedtebb szakaszra vált át. Jim Wright, a képviselőház demokrata többségének vezetője szerint az összesített index csökkenése arra utal, hogy végéhez közeledik a gazdasági fellendülés. „Nem akarok Kaszszandra lenni, de néhány nagyon komoly és aggodalomra okot adó jelet látok, szerintem el kell temetnünk a fellendülés továbbélésével kapcsolatos reményeinket.” Az sem tekinthető jó hírnek, hogy márciusban, miként az év előző hónapjaiban is, megint rekordnagyságú volt a kereskedelmi mérleg hiánya, ezúttal 10,3 milliárd dolláros. Jóllehet az export 3 százalékkal nagyobb volt, mint februárban és elérte a 17,73 milliárd dolláros értéket, az import újabb csúcsra jutott, 27,99 milliárd dollárral, ez 2,5 százalékkal nagyobb a februári értéknél. A hivatalos értékelések szerint a kereskedelmi mérleg alakulásában az amerikai gazdaság rendkívül gyors növekedése játszott szerepet, továbbá, hogy az erős dollár miatt olcsóbbá vált külföldi termékek iránt rendkívül megnőtt a kereslet az USA-ban. Tavaly a kereskedelmi mérleget 69,4 milliárd dolláros hiánnyal zárták, a kormány az idei évre 110 milliárd dolláros deficitet jósol. Baldrige, kereskedelmi miniszter közleményével csupán keveseket nyugtatott meg, kevés meggyőződéssel állította, hogy ez a helyzet az év végéig némileg javul, ahogy felgyorsul az USA kereskedelmi partnereinek gazdasági növekedése. A közgazdászok szerint az erős dollár tovább kedvez az importözönnek és nehezíti az exportot. Bergsten, volt pénzügyminisztériumi szakértő szerint az amerikai gazdaság lendülete elfedi a nagymérvű kereskedelmi hiány káros hatásait. Számításai szerint az első negyedévi, éves szinten 8,3 százaléknak megfelelő növekedési ütem 10,4 százalékos lehetett volna, ha nem lettek volna olyan rosszak az exporteredmények. Ahogy a gazdasági növekedés lassul, a külkereskedelmi problémák egyre inkább láthatóvá válnak, a munkanélküliség növekedéséhez és a protekcionista követelések erősödéséhez vezethetnek. Véleménye szerint a helyzet jövőre tovább rosszabbodik. Sprinkel pénzügyminiszter-helyettes pedig úgy becsli, hogy a kereskedelmi mérleg alakulásában a javulás nem hónapok, hanem évek múlva következik be. „Türelmeseknek kell, lennünk és ez rendkívül nehéz”. E türelemről, szólt Brock, kereskedelmi főmegbízott is, amikor azt mondta, hogy a törvényhozáson belül erősödik a protekcionista nyomás, és ez a harmadik világ gazdasági fellendülésének a végét jelentheti. A jövő héten Washingtonban a fejlett és a fejlődő országok részvételével az ő kezdeményezésére háromnapos értekezlet kezdődik, amelyen a protekcionizmus megállításáról és a nemzetközi kereskedelmi rendszer liberalizálási lehetőségeiről lesz szó. Brock hangoztatta, hogy számos fejlődő ország adósságválsága súlyos terhet ró a Nemzetközi Valuta Alapra és az amerikai pénzügyminisztériumra, arra készteti őket, hogy rövid távú megoldásokkal próbálkozzanak. Brock sürgette, hogy a nemzetközi intézmények igyekezzenek hosszú távú gyógymódot találni. Az amerikai gazdasági fellendülés kifulladására vagy legalábbis lelassulására vonatkozó jóslatok kezdenek beigazolódni, ám azok a prognózisok, amelyek szerint a dollár háromévi rekordmagasságok után az idén számottevően gyengül, mindeddig nem jöttek be. Hétfőn a valutapiacokon a dollár ismét látványosan erősödött. Az amerikai valuta tartós drágaságát közgazdászok két tényezőnek tulajdonítják. Egyrészt, hogy mind az amerikai, mind a külföldi bankok nagy kedvvel folyósítanak kölcsönöket az USA-ban, másrészt, hogy töretlenül élénk a külföldiek érdeklődése az amerikai részvények és kötvények vásárlása iránt. A javában folyó elnökválasztási kampány jelenlegi szakaszában átmenetileg háttérbe szorultak a gazdasági kérdések. Reagan elnök kedden fejezte be kínai látogatását, amelyet az amerikai kommentárok pekingi előválasztásnak neveznek, a demokrata elnökjelölt-jelöltek pedig ezen a héten újabb államokban mérik össze erőiket. Első ízben győzött Jackson, a fekete többségű Washington fővárosban, miközben Mondale tovább növelte előnyét Hart szenátorral szemben. (Az elnökválasztásról szóló cikkünket lásd lapunk 5. oldalán.) A jelöltek túl vannak az előválasztások kétharmadán, megfigyelők szerint Mondale rövidesen olyan előnyre tehet szert, amelyet már lehetetlen behozni.Is. A LENGYEL ÁTÜTEMEZÉSI EGYEZMÉNY RÉSZLETEI A Lengyelország és a nyugati bankok között pénteken létrejött átütemezési keretmegállapodás (VILÁGGAZDASÁG, 1984. április 28., 1. oldal) értelmében a lengyelek tíz év alatt — de öt év türelmi idővel — törlesztik azokat az 1981 decembere előtt keletkezett adósságokat, amelyek visszafizetése egyébként 1984 és 1987 között vált volna esedékessé. Még pontosabban az átütemezés csak a fenti hitelek, 95 százalékára vonatkozik, a fennmaradó részt idén és jövőre kell kiegyenlíteni. A bankok 1,75 százalékpontos kamatfelárat kérnek az átütemezésért a LIBOR- hoz, a londoni bankközi kamatlábhoz képest, továbbá 1 százalékos átütemezési költséget is felszámítanak. A feltételek kedvezőbbek a korábbi megállapodásokban foglaltaknál: tavaly a kamatfelár volt nagyobb (1,875 százalékpont), 1981- ben és 1982-ben pedig a halasztás időtartama volt rövidebb (7 év). Frankfurtból származó értesülések szerint abban is megállapodtak, hogy Lengyelország összesen 700 millió dolláros kereskedelmi hitelt kap, fele részben új hitelkeret megnyitása, másrészt a most lejáró hitelkeretek megújítása révén. Az összeg nagysága kompromisszumnak tekinthető, — mondják —, mert Varsó 800 milliót kért, a bankok pedig 600 milliót terveztek adni. A pénzt Lengyelország elsősorban az importügyletekkel kapcsolatos hitellevelek zálogfedezeteként használhatja fel. A bankokkal elért átütemezési megállapodás után Lengyelország abban bízik, hogy hasonló megállapodást sikerül elérnie a Párizsi Klub országai által nyújtott hitelek átütemezéséről is. Ilyen értelemben nyilatkozott Zbigniew Karcz, a lengyel pénzügyminisztérium osztályvezetője a Zycie Warszntwy című lapban megjelent interjúban. Karcz elmondotta, hogy Lengyelország a Párizsi Klubhoz tartozó 17 nyugati országnak mintegy 15 milliárd dollárral tartozik. Mint mondotta, Lengyelországnak szüksége van a törlesztési határidők meghosszabbítására. Bár tavaly Lengyelország tőkésországokkal folytatott kereskedelme 1 milliárd dolláros többlettel zárult, de csupán az esedékes kamattörlesztésekre 2,6 milliárd dollárra lenne szükség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy tíz deficites esztendőt követően a tavalyi év csupán a második volt, amikor az ország mérlegtöbblettel zárta külkereskedelmét. Következésképpen amíg az export nem haladja meg az eddiginél nagyobb mértékben az importot, nőni fog az ország adóssága, még akkor is, ha nem kap újabb hiteleket. (Reuter, MTI) NAPRÓL NAPRA + A SZABÁLYOZÓK BONYOLULTSÁGA ÉS APRÓLÉKOSSÁGA is okolható a számviteli rend megsértéséért vállalataink 95 százalékánál. (3. oldal) - LONDON NEM TERVEZ KERESKEDELMI EMBARGÓT LÍBIA ELLEN — közölte a brit kereskedelmi miniszter. (2. oldal) + TARTÓSNAK ÍGÉRKEZIK A VILÁGPIACI CELLULÓZÁR EMELKEDÉSE, nyomdáinknak az importált papír árának növekedésével kell számolniuk. (3. és 8. oldal) •f A KGST-BEN MIELŐBB SZÜKSÉGES lenne a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése. (7. oldal) -f A KÖZÖS PIAC AZ IDÉN GYORSABBAN GYARAPODHAT a korábban vártnál — jósolja a brüsszeli bizottság jelentése. (2. oldal) - AZ ATOMERŐMŰVI ÁRAM DRÁGÁBB, MINT KORÁBBAN VÉLTÉK — erre hívják fel a figyelmet a nyugatnémet energiapolitika alakítói. (6. oldal) Japán—brit tárgyalások a nemzetközi kereskedelemről A williamsburgi csúcskonferencia határozata szellemében a fejlett ipari cégek egységének megszilárdítására van szükség — szögezte le Nakaszone japán miniszterelnök, aki ázsiai körútja előtt fogadta Howe brit külügyminisztert, aki Kínából hazafelé megszakította útját a japán fővárosban. Mindketten sürgették a szabadkereskedelem biztosítását és a protekcionista intézkedések megfékezését. Nakaszone a Közös Piac támogatását kérte a Tokió által korábban javasolt, GATT-on (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) belüli multinacionális kereskedelmi tárgyalásokhoz. A brit diplomata viszont arra szólította fel a japán kormányt, hogy jobban nyissa meg piacait a külföldi termékek előtt, s engedje, hogy a jen nagyobb szerepet töltsön be a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ez azt jelentené ugyanis, hogy megnő az érdeklődés a japán valutái iránt, kapósabbá válik, s emelkedik a jegyzése. Ennek következtében romlanak a japán exportőrök esélyei. Ez nagyon fontos lenne az USA-nak és Nyugat-Európának egyaránt. Japán ugyanis tavaly 1,8 milliárd dollár aktívumot tudott kimutatni Nagy-Britanniával szemben, s 12 milliárdot a tíz közös piaci országgal folytatott árucsere-forgalomban. (AP&DJ, MTI) A japán kormányfő délnyugat-ázsiai körúton Hétfőn egyhetes délnyugat-ázsiai körútra indult a japán miniszterelnök, Pakisztánt majd Indiát keresi fel. Huszonhárom éve nem járt az említett országokban japán kormányfő. Kedden Nakaszone tárgyalt a pakisztáni elnökkel, főként a két ország gazdasági kapcsolatairól, így kereskedelmi kérdésekről és hogy miként növelhetné Japán pakisztáni beruházásait és műszaki segítségét. Pakisztánban hangoztatják, hogy Japán ma már az ország legfontosabb kereskedelmi partnere és a donorok listáján is előkelő helyet foglal el. Előzetes értesülések szerint a megbeszéléseken határozatot hoztak közös gazdasági bizottság felállításáról a két ország magáncégei közötti kapcsolatok előmozdítására. (Kyodo) OECD-tanácskozás a gazdasági növekedés kilátásairól Az általános gazdasági kilátásokról kezdtek kétnapos tanácskozást szerdán Párizsban az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagországainak pénzügyi szakemberei és központi jegybankjaik képviselői. Az OECD legutóbbi jelentése szerint a gazdasági növekedés üteme az idén a vártnál gyorsabb lesz, és 1985-ben is folytatódik a gazdasági élénkülés. Kétséges azonban, hogy középtávon is ilyen kedvezőek-e a kilátások, s várható-e javulás a munkaerőpiacon — mondják a szervezet szakértői. A további fejlődés záloga mindenképpen a beruházási tevékenység élénkülése, ez jó alapot teremthet a munkanélküliek számának csökkentéséhez. Reményeket fűznek ahhoz is az OECD szakértői, hogy a steapan-kormánynak sikerült végre megoldania a tetemes költségvetési deficit okozta problémákat a novemberben esedékes elnökválasztásokig. Az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei ugyanis elsősorban a költségvetési deficitet okolják azért, hogy magas a dollár árfolyama, s nagyok a kamatok. Mindezek miatt tartózkodnak az üzletemberek az újabb beruházásoktól — mondják. Az OECD szakértőinek becslése szerint a gazdasági növekedés üteme évi 2 százalék körüli lesz 1985- ben, az USA-ban lelassul a gazdasági tevékenység, Japánban várhatóan 3—4 százalékkal gyarapodik a gazdaság. Viszonylag jók az infláció ütemével kapcsolatos kilátások a tagországokban: a szervezet becslése szerint 1985 végéig évente 5 százalék körüli lesz a drágulás. (Reuter) A Szovjetunió fölemelte eurohitel-feltételi igényét A Szovjetunió külkereskedelmi bankja kétszeresére, 300 millió dollárra emelte az általa felvenni kívánt eurokölcsön összegét — közölték nyugatnémet bankkörökben. A hitelt a nyugatnémet Dresdner Bank szervezi, s a konzorciumban mintegy harminc nyugat-európai bank vesz részt. A tárgyalások már hat hónapja folynak, s a megfigyelők szerint egészen a legutóbbi hetekig kétséges volt, hogy a szovjet bank elküldi-e a hivatalos hitelkérelmet — most arra számítanak, hogy erre nagyon hamarosan sor kerül. A Szovjetunió immár négy éve nem kért europiaci hitelt. A szovjet fél szabadon felhasználható kölcsönként kérte az öszszeget, amelyet öt év , alatt kell majd visszafizetni, méghozzá felét az utolsó évben. Kamata a tárgyalások jelenlegi állása szerint 0,625 százalékponttal lesz magasabb a LIBOR-nál, a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál, a hitelezők ezen felül egyszeri 0,625 százalékos költséget is felszámítanak. (Reuter) AZ IDÉN 3 MILLIÁRD DOLLÁRRA NŐ AZ IRÁNI-TÖRÖK KERESKEDELEM Az idén várhatóan 3 milliárd dollár lesz a Törökország és Irán közötti árucsere-forgalom értéke — közölte Turgut Özal, török miniszterelnök, aki kedden tért vissza iráni hivatalos útjáról. Látogatása során 800 millió dolláros exportról írt alá megállapodást, s a további 400 millió dollár értékű török kivitellel kapcsolatos egyezményt is hamarosan parafálnak. Tavaly a két ország közötti kereskedelem 2,3 milliárd dollár volt, s ha a terveket sikerül teljesíteni, úgy ez 1984-ben egyharmaddal nő. A már véglegesített egyezmény értelmében Törökország búzát, árpát, buszokat, különféle gépeket szállít Iránnak, s 1 millió tonna vas és acél, valamint 360 ezer tonna cukor exportjáról várható a közeli napokban megállapodás. Irán egyébként Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ankara elsősorban kőolajat vásárol a közel-keleti országtól. Az ankarai kormányfő iráni látogatása alatt megszületett az egyezség, amely szerint ebben az évben Irán 6 millió tonna kőolajat szállít Törökországnak a tavalyi 51 millióval szemben. (Reuter)