Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)

1984-05-03 / 83. (3837.) szám

1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK XVI. ÉVFOLYAM, 83. (3837.) SZÁM A konjunktúra megtorpanásának jelei az Egyesült Államokban Több mint másfél éve első ízben csökkent az USA-ban a vezető gazdasági mutatók márciusi összesített indexe, a gazdaság növekedé­si ütemének lassulását jelezve. Márciusban újabb rekordot döntött a kereskedelmi mérleg hiánya is, s ez szakértők szerint rövidesen már a növekedést magát fogja veszélyeztetni. A tartós deficitben komoly szerepe van a kitartóan erős dollárnak. Ezt megfigyelők az­zal magyarázzák, hogy az amerikai hitelkereslet bel- és külföldön egyaránt rendkívül kedvező fogadtatásra talál, és hogy példátlanul élénk a külföldi beruházók érdeklődése az amerikai kötvények és részvények iránt. A vezető gazdasági mutatók ösz­­szesített indexe az USA-ban 1,1 százalékkal csökkent márciusban — adta hírül a hét elején a kereske­delmi minisztérium. Az index, amely négy hónapra vetíti előre a várható konjunkturális helyzetet, 1982 augusztusa óta első ízben csökkent. Tíz összetevője közül hat mutató romlott, a legnagyobb arányban az új építési engedélyek száma csökkent, de érezhetően rö­vidült márciusban az átlagos mun­­kahét is. Az említett tényezőket Baldrige kereskedelmi miniszter a múlt havi kedvezőtlen időjárással hozta összefüggésbe és hangoztatta, hogy a visszaesés ellenére az in­dex még mindig 22,9 százalékkal nagyobb az 1982. márciusi mély- F útnál. Ezúttal elmaradtak azok a kor­mánynyilatkozatok, amelyek a rosz­­szat is jóra festik és megmagyaráz­zák, hogy a visszaesés csupán azt jelenti, hogy a gazdasági növeke­dés a rendkívül gyors tempóról las­sabb, de megalapozottabb, kiterjed­tebb szakaszra vált át. Jim Wright, a képviselőház demokrata többsé­gének vezetője szerint az összesí­tett index csökkenése arra utal, hogy végéhez közeledik a gazdasá­gi fellendülés. „Nem akarok Kasz­­szandra lenni, de néhány nagyon komoly és aggodalomra okot adó jelet látok, szerintem el kell temet­nünk a fellendülés továbbélésével kapcsolatos reményeinket.” Az sem tekinthető jó hírnek, hogy márciusban, miként az év előző hónapjaiban is, megint re­kordnagyságú volt a kereskedelmi mérleg hiánya, ezúttal 10,3 milliárd dolláros. Jóllehet az export 3 szá­zalékkal nagyobb volt, mint feb­ruárban és elérte a 17,73 milliárd dolláros értéket, az import újabb csúcsra jutott, 27,99 milliárd dol­lárral, ez 2,5 százalékkal nagyobb a februári értéknél. A hivatalos értékelések szerint a kereskedelmi mérleg alakulásában az amerikai gazdaság rendkívül gyors növekedése játszott szerepet, továbbá, hogy az erős dollár miatt olcsóbbá vált külföldi termékek iránt rendkívül megnőtt a keres­let az USA-ban. Tavaly a kereske­delmi mérleget 69,4 milliárd dol­láros hiánnyal zárták, a kormány az idei évre 110 milliárd dolláros deficitet jósol. Baldrige, kereske­delmi miniszter közleményével csu­pán keveseket nyugtatott meg, ke­vés meggyőződéssel állította, hogy ez a helyzet az év végéig némileg javul, ahogy felgyorsul az USA ke­reskedelmi partnereinek gazdasági növekedése. A közgazdászok szerint az erős dollár tovább kedvez az import­­özönnek és nehezíti az exportot. Bergsten, volt pénzügyminisztériu­mi szakértő szerint az amerikai gazdaság lendülete elfedi a nagy­mérvű kereskedelmi hiány káros hatásait. Számításai szerint az el­ső negyedévi, éves szinten 8,3 szá­zaléknak megfelelő növekedési ütem 10,4 százalékos lehetett volna, ha nem lettek volna olyan rosszak az exporteredmények. Ahogy a gaz­dasági növekedés lassul, a külke­reskedelmi problémák egyre inkább láthatóvá válnak, a munkanélküli­ség növekedéséhez és a protekcio­nista követelések erősödéséhez ve­zethetnek. Véleménye szerint a helyzet jövőre tovább rosszabbodik. Sprinkel pénzügyminiszter-helyet­tes pedig úgy becsli, hogy a ke­reskedelmi mérleg alakulásában a javulás nem hónapok, hanem évek múlva következik be. „Türelmesek­nek kell, lennünk és ez rendkívül nehéz”. E türelemről, szólt Brock, keres­kedelmi főmegbízott is, amikor azt mondta, hogy a törvényhozáson belül erősödik a protekcionista nyomás, és ez a harmadik világ gazdasági fellendülésének a végét jelentheti. A jövő héten Washing­tonban a fejlett és a fejlődő orszá­gok részvételével az ő kezdeménye­zésére háromnapos értekezlet kez­dődik, amelyen a protekcionizmus megállításáról és a nemzetközi ke­reskedelmi rendszer liberalizál­ási lehetőségeiről lesz szó. Brock han­goztatta, hogy számos fejlődő or­szág adósságválsága súlyos terhet ró a Nemzetközi Valuta Alapra és az amerikai pénzügyminisztérium­ra, arra készteti őket, hogy rövid távú megoldásokkal próbálkozza­nak. Brock sürgette, hogy a nem­zetközi intézmények igyekezzenek hosszú távú gyógymódot találni. Az amerikai gazdasági fellendü­lés kifulladására vagy legalábbis lelassulására vonatkozó jóslatok kezdenek beigazolódni, ám azok a prognózisok, amelyek szerint a dol­lár háromévi rekordmagasságok után az idén számottevően gyengül, mindeddig nem jöttek be. Hétfőn a valutapiacokon a dollár ismét lát­ványosan erősödött. Az amerikai valuta tartós drága­ságát közgazdászok két tényezőnek tulajdonítják. Egyrészt, hogy mind az amerikai, mind a külföldi ban­kok nagy kedvvel folyósítanak köl­csönöket az USA-ban, másrészt, hogy töretlenül élénk a külföldiek érdeklődése az amerikai részvé­nyek és kötvények vásárlása iránt. A javában folyó elnökválasztási kampány jelenlegi szakaszában át­menetileg háttérbe szorultak a gaz­dasági kérdések. Reagan elnök ked­den fejezte be kínai látogatását, amelyet az amerikai kommentárok pekingi előválasztásnak neveznek, a demokrata elnökjelölt-jelöltek pe­dig ezen a héten újabb államok­ban mérik össze erőiket. Első íz­ben győzött Jackson, a fekete több­ségű Washington fővárosban, mi­közben Mondale tovább növelte előnyét Hart szenátorral szemben. (Az elnökválasztásról szóló cikkün­ket lásd lapunk 5. oldalán.) A je­löltek túl vannak az előválasztások kétharmadán, megfigyelők szerint Mondale rövidesen olyan előnyre tehet szert, amelyet már lehetetlen behozni.I­­s. A LENGYEL ÁTÜTEMEZÉSI EGYEZMÉNY RÉSZLETEI A Lengyelország és a nyugati bankok között pénteken létrejött átütemezési keretmegállapodás (VILÁGGAZDASÁG, 1984. április 28., 1. oldal) értelmében a lengye­lek tíz év alatt — de öt év türelmi idővel — törlesztik azokat az 1981 decembere előtt keletkezett adós­ságokat, amelyek visszafizetése egyébként­ 1984 és 1987 között vált volna esedékessé. Még pontosabban az átütemezés csak a fenti hite­lek, 95 százalékára vonatkozik, a fennmaradó részt idén és jövőre kell kiegyenlíteni. A bankok 1,75 százalékpontos kamatfelárat kér­nek az átütemezésért a LIBOR- hoz, a londoni bankközi kamatláb­hoz képest, továbbá 1 százalékos átütemezési költséget is felszámí­tanak. A feltételek kedvezőbbek a korábbi megállapodásokban foglal­taknál: tavaly a kamatfelár volt nagyobb (1,875 százalékpont), 1981- ben és 1982-ben pedig a halasztás időtartama volt rövidebb (7 év). Frankfurtból származó értesülé­sek szerint abban is megállapod­tak, hogy Lengyelország összesen 700 millió dolláros kereskedelmi hitelt kap, fele részben új hitelke­ret megnyitása, másrészt a most lejáró hitelkeretek megújítása ré­vén. Az összeg nagysága kompro­misszumnak tekinthető, — mondják —, mert Varsó 800 milliót kért, a bankok pedig 600 milliót terveztek adni. A pénzt Lengyelország első­sorban az importügyletekkel kap­csolatos hitellevelek zálogfedezete­ként használhatja fel. A bankokkal elért átütemezési megállapodás után Lengyelország abban bízik, hogy hasonló megál­lapodást sikerül elérnie a Pári­zsi Klub országai által nyújtott hi­telek átütemezéséről is. Ilyen érte­lemben nyilatkozott Zbigniew Karcz, a lengyel pénzügyminiszté­rium osztályvezetője a Zycie War­­szntwy című lapban megjelent in­terjúban. Karcz elmondotta, hogy Lengyel­­ország a Párizsi Klubhoz tartozó 17 nyugati országnak mintegy 15 milliárd dollárral tartozik. Mint mondotta, Lengyelországnak szük­sége van a törlesztési határidők meghosszabbítására. Bár tavaly Lengyelország tőkésországokkal folytatott kereskedelme 1 milliárd dolláros többlettel zárult, de csu­pán az esedékes kamattörlesztések­re 2,6 milliárd dollárra lenne szük­ség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy tíz deficites esztendőt követően a tavalyi év csupán a második volt, amikor az ország mérlegtöbblettel zárta kül­kereskedelmét. Következésképpen amíg az export nem haladja meg az eddiginél nagyobb mértékben az importot, nőni fog az ország adóssága, még akkor is, ha nem kap újabb hiteleket. (Reuter, MTI) NAPRÓL NAPRA + A SZABÁLYOZÓK BONYOLULTSÁGA ÉS APRÓLÉKOS­­SÁGA is okolható a számviteli rend megsértéséért vállala­taink 95 százalékánál. (3. oldal) -­ LONDON NEM TERVEZ KERESKEDELMI EMBARGÓT LÍ­BIA ELLEN — közölte a brit kereskedelmi miniszter. (2. oldal) + TARTÓSNAK ÍGÉRKEZIK A VILÁGPIACI CELLULÓZÁR EMELKEDÉSE, nyomdáinknak az importált papír árának növekedésével kell számolniuk. (3. és 8. oldal) •f A KGST-BEN MIELŐBB SZÜKSÉGES lenne a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése. (7. oldal) -f A KÖZÖS PIAC AZ IDÉN GYORSABBAN GYARAPODHAT a korábban vártnál — jósolja a brüsszeli bizottság jelenté­se. (2. oldal) -­ AZ ATOMERŐMŰVI ÁRAM DRÁGÁBB, MINT KORÁBBAN VÉLTÉK — erre hívják fel a figyelmet a nyugatnémet ener­giapolitika alakítói. (6. oldal) Japán—brit tárgyalások a nemzetközi kereskedelemről A williamsburgi csúcskonferencia határozata szellemében a fejlett ipari cégek egységének megszi­lárdítására van szükség — szögezte le Nakaszone japán miniszterel­nök, aki ázsiai körútja előtt fogad­ta Howe brit külügyminisztert, aki Kínából hazafelé megszakította út­ját a japán fővárosban. Mindket­ten sürgették a szabadkereskedelem biztosítását és a protekcionista in­tézkedések megfékezését. Nakaszo­ne a Közös Piac támogatását kérte a Tokió által korábban javasolt, GATT-on (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) belüli multinacionális kereskedelmi tár­gyalásokhoz. A brit diplomata viszont arra szólította fel a japán kormányt, hogy jobban nyissa meg piacait a külföldi termékek előtt, s engedje, hogy a jen nagyobb szerepet tölt­sön be a nemzetközi pénzügyi rend­szerben. Ez azt jelentené ugyanis, hogy megnő az érdeklődés a japán valutái iránt, kapósabbá válik, s emelkedik a jegyzése. Ennek kö­vetkeztében romlanak a japán ex­portőrök esélyei. Ez nagyon fontos lenne az USA-nak és Nyugat-Euró­­pának egyaránt. Japán ugyanis ta­valy 1,8 milliárd dollár aktívumot tudott kimutatni Nagy-Britanniával szemben, s 12 milliárdot a tíz kö­zös piaci országgal folytatott áru­csere-forgalomban. (AP&DJ, MTI) A japán kormányfő délnyugat-ázsiai körúton Hétfőn egyhetes délnyugat-ázsiai körútra indult a japán miniszter­elnök, Pakisztánt majd Indiát ke­resi fel. Huszonhárom éve nem járt az említett országokban japán kormányfő. Kedden Nakaszone tárgyalt a pakisztáni elnökkel, fő­ként a két ország gazdasági kap­csolatairól, így kereskedelmi kérdé­sekről és hogy miként növelhetné Japán pakisztáni beruházásait és műszaki segítségét. Pakisztánban hangoztatják, hogy Japán ma már az ország legfontosabb kereskedel­mi partnere és a donorok listáján is előkelő helyet foglal el. Előze­tes értesülések szerint a megbeszé­léseken határozatot hoztak közös gazdasági bizottság felállításáról a két ország magáncégei közötti kap­csolatok előmozdítására. (Kyodo) OECD-tanácskozás a gazdasági növekedés kilátásairól Az általános gazdasági kilátá­sokról kezdtek kétnapos tanácsko­zást szerdán Párizsban az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet) tagországainak pénzügyi szakemberei és központi jegybankjaik képviselői. Az OECD legutóbbi jelentése szerint a gazda­sági növekedés üteme az idén a vártnál gyorsabb lesz, és 1985-ben is folytatódik a gazdasági élénkü­lés. Kétséges azonban, hogy kö­zéptávon is ilyen kedvezőek-e a kilátások, s várható-e javulás a munkaerőpiacon —­­ mondják a szervezet szakértői. A további fejlődés záloga min­denképpen­­ a beruházási tevékeny­ség élénkülése, ez jó alapot te­remthet a munkanélküliek számá­nak csökkentéséhez. Reményeket fűznek ahhoz is az OECD szakér­tői, hogy a steapan-kormánynak sikerült végre megoldania a tete­mes költségvetési deficit okozta problémákat a novemberben ese­dékes elnökválasztásokig. Az Egye­sült Államok nyugat-európai szö­vetségesei ugyanis elsősorban a költségvetési deficitet okolják azért, hogy magas a dollár árfo­lyama, s nagyok a kamatok. Mind­ezek miatt tartózkodnak az üzlet­emberek az újabb beruházásoktól — mondják. Az OECD szakértőinek becslése szerint a gazdasági növekedés üte­me évi 2 százalék körüli lesz 1985- ben, az USA-ban lelassul a gaz­dasági tevékenység, Japánban várhatóan 3—4 százalékkal gyara­podik a gazdaság. Viszonylag jók az infláció üte­mével kapcsolatos kilátások a tag­országokban: a szervezet becslése szerint 1985 végéig évente 5 szá­zalék körüli lesz a drágulás. (Reu­ter) A Szovjetunió fölemelte eurohitel-feltételi igényét A Szovjetunió külkereskedelmi bankja kétszeresére, 300 millió dol­lárra emelte az általa felvenni kí­vánt eurokölcsön összegét — közöl­ték nyugatnémet bankkörökben. A hitelt a nyugatnémet Dresdner Bank szervezi, s a konzorciumban mintegy harminc nyugat-európai bank vesz részt. A tárgyalások már hat hónapja folynak, s a megfigye­lők szerint egészen a legutóbbi he­tekig kétséges volt, hogy a szovjet bank elküldi-e a hivatalos hitelké­relmet — most arra számítanak, hogy erre nagyon hamarosan sor kerül. A Szovjetunió immár négy éve nem kért europiaci hitelt. A szovjet fél szabadon felhasz­nálható kölcsönként kérte az ösz­­szeget, amelyet öt év , alatt kell majd visszafizetni, méghozzá felét az utolsó évben. Kamata a tárgya­lások jelenlegi állása szerint 0,625 százalékponttal lesz magasabb a LIBOR-nál, a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál, a hitelezők ezen felül egyszeri 0,625 százalékos költséget is felszámítanak. (Reuter) AZ IDÉN 3 MILLIÁRD DOLLÁRRA NŐ AZ IRÁNI-TÖRÖK KERESKEDELEM Az idén várhatóan 3 milliárd dollár lesz a Törökország és Irán közötti árucsere-forgalom értéke — közölte Turgut Özal, török minisz­terelnök, aki kedden tért vissza iráni hivatalos útjáról. Látogatása során 800­ millió dolláros exportról írt alá megállapodást, s a további 400 millió dollár értékű török ki­vitellel kapcsolatos egyezményt is hamarosan parafálnak. Tavaly a két­ ország közötti kereskedelem 2,3 milliárd dollár volt, s ha a terveket sikerül teljesíteni, úgy ez 1984-ben egyharmaddal nő. A már véglegesített egyezmény értelmében Törökország búzát, ár­pát, buszokat, különféle gépeket szállít Iránnak, s 1 millió tonna vas és acél, valamint 360 ezer ton­na cukor exportjáról várható a közeli napokban megállapodás. Irán egyébként Törökország leg­fontosabb kereskedelmi partnere. Ankara elsősorban kőolajat vásá­rol a közel-keleti országtól. Az an­karai kormányfő iráni látogatása alatt megszületett az egyezség, amely szerint ebben az évben Irán 6 millió tonna kőolajat szállít Tö­rökországnak a tavalyi 51 millió­val szemben. (Reuter)

Next