Világgazdaság, 1984. június (16. évfolyam, 104/3858-125/3879. szám)
1984-06-01 / 104. (3858.) szám
n. 1984. JÚNIUS 1. SÚLYOS ANYAGI VESZTESÉGET OKOZNAK INDIÁNAK A ZAVARGÁSOK A délnyugat-indiai zavargások eddig 100 millió dolláros költséget okoztak az indiai iparnak, s az feszig megkétszereződhet, ha a szikhek beváltják fenyegetőzéseiket és megakadályozzák Pandzsáb államból a gabona elszállítását — mondják bombayi kereskedelmi körökben. A 11 napja tartó hindu— muzulmán összecsapások miatt elmenekült munkások hiányzása további 45 millió dollár exportkiesést vagy késést okoz. A maharastrai kereskedelmi szövetségek elnöke szerint az összes veszteségek elérhetik a 200 millió dollárt. Mint mondta, súlyosan érintették a megmozdulások a nagykereskedelmet, az utóbbi 12 napban az ellátás az alapvető élelmiszerekből a szokásosnak a felére csökkent. Ezen a héten viszont a feszültség már annyira enyhült, hogy Bombay tíz érintett körzetéből négyben feloldották a kijárási tilalmat. Változatlanul feszült viszont a helyzet az északi Pandzsabban, ahol a szikhek a hét végén meg akarják akadályozni az ország kenyereskosarának számító állam élelmiszergabonájának elszállítását. Az India búza- és rizstermelésének felét adó Pandzsabban az idén rekordnagyságú, 150 millió tonnás volt a gabonatermés. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője szerint a szikhek akciója nem fenyegeti lényegesen az ellátást, mert a kormány már jóval több gabonát vásárolt fel, mint tavaly. Mindenesetre a pandzsabi főminiszter a szövetségi kormánytól a biztonsági erők készenlétbe helyezését kérte. (Reuter) AZ AFRIKAI ORSZÁGOK TÖBB MEGÉRTÉST VÁRNAK A FEJLETT VILÁGTÓL Az afrikai országok jelenlegi súlyos gazdasági és élelmezési válságuk leküzdésére a nemzetközi hitelek feltételeinek sürgős enyhítését, adósságaik átütemezését, több segélyt és exportárak stabilizálást követeltek Addisz Abeba-i tanácskozásukon. Az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (ECA) e héten zárult konferenciáján elfogadott nyilatkozatukban az afrikai országok kérték, hogy a régió 24 súlyos élelmezési gondokkal küszködő állama kapjon fizetési moratóriumot, a legszegényebb országok adósságának egy részét vagy egészét a hitelezők írják le. Ismételten utaltak a magas kamatszintre, ez jelenti most a legnagyobb pénzügyi problémát. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) júliusi genfi ülésére készült emlékeztetőjükben az agrár- és nyersanyagexportáló afrikai országok gyors intézkedéseket szorgalmaznak az exportárak „jövedelmező szintjének” biztosítására. Az éhség még mindig milliókat sújt, és nagyobb nemzetközi összefogásra van szükség, hogy az élelmiszersegélyek hatékonyabbak legyenek — jelentette ki Perez de Cuellar ENSZ főtitkár Rómában a Világélelmezési Program (WFP) konferenciájának megnyitó ülésén. Afrikában van a legnagyobb szükség a nemzetközi együttműködésre, hogy a gazdasági és társadalmi válság, továbbá a súlyos szárazság következményei leküzdhetők legyenek. A főtitkár hozzátette, hogy Ázsia közeledik a mezőgazdasági önellátás felé, de Latin-Amerikában a helyzet még távolról sem kielégítő. (DFA, Reuter) * A nyugat-európai tőzsdék többsége vallási ünnep miatt zárva volt. Ezért devizatáblázatunk hiányos, az árfolyamokat a londoni és a New York-i jegyzések alapján közöljük. •* Az Afrikai Pénzügyi Alap (AFMF) várhatóan 1986. júliusában kezdi meg működését azzal a céllal, hogy az afrikai országok kibő-víthessék hitelforrásaikat, mivel pénzügyi gondjaik enyhítésére eddig kizárólag a Nemzetközi Valuta Alaphoz fordulhattak. 4B: Műszaki,tudományos és atomenergetikai együttműködési megállapodást kötöttek a héten Pekingben Brazília és Kína képviselői, a két ország elsősorban a mezőgazdaság, az egészségügy és az űrkutatás területén elért műszaki-tudományos eredményekről tájékoztatja egymást. • JELENT! Az Urban külkereskedelmi miniszter vezette csehszlovák gazdasági küldöttség a kereskedelmi és az ipari kapcsolatok bővítéséről folytatott megbeszéléseket Pekingben kínai gazdasági vezetőkkel.Ti Olajipari együttműködésről írtak alá okmányokat a Szovjetunió és Laosz illetékes minisztériumának képviselői a napokban Vientiánéban. Iti Spanyolország kereskedelmi mérlegének deficitje 382 millió dollárra csökkent idén áprilisban az egy évvel korábbi 800 millióról, annak következtében, hogy áprilisban 8,2 százalékkal felszökött az export, viszont 12,6 százalékkal visszaesett a nyersolajbevitel — jelenti az ország központi statisztikai hivatala. ÁTADJUK a vállalatunk kezelésében és jogszerű használatában levő Ingatlanokat: egy kb. 4300 m2 -es alapterületű* 6 m belmagasságú, új építésű, vasbeton szerkezetű raktárcsarnokot* a vele egybeépített, kétszintes, kb.. 710 m*-es hasznos területű Irodával, öltözővel, felépületi résszel együtt a csatlakozó, körüljáró betonudat, iparvágánnyal és rakodórámpával, teljes közművesítéssel és fűtéssel ellátva, a törökbálinti depóban, egy kb. 750 m2-es alapterületen épített* pince -- ötszintes üzem, raktár és iroda céljára kialakított épületet* részben felújítva, jól karbantartva, teljesen, közművesítve, új fűtési berendezéssel ellátva, a Budapest XIII., Visegrádi u. 62. sz. alatt. Érdeklődni lehet Nagy Árpádnál, a közgazdasági osztály vezetőjénél, a 402-399-es telefonon. KÖNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Levélcím: Budapest, Pf.: 204. 1391 Átfogó reformot sürget a GATT az agrárkereskedelemben Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) átfogó reformot sürget a világ mezőgazdasági kereskedelmében. A reform egyszersmind pontot tehet a transzatlanti agrárvitára. Legfőbb javaslata szerint a mezőgazdasági kereskedelmet érintő összes fontos intézkedést a GATT alá kellene rendelni. A GATT szabályai a mezőgazdaságban szembenállnak a különböző protekcionista intézkedésekkel, a szubvenciókkal, az illetékekkel, a minimális árakra vonatkozó alkukkal és az önkéntes exportkorlátozásokkal. Ezekről az elképzelésekről tárgyal háromnapos ülésén a GATT mezőgazdasági bizottsága; a tanácskozás jövő szerdán kezdődik, éppen akkor, amikor a hét legfejlettebb tőkésország vezetői Londonban megkezdik csúcstalálkozójukat. Kereskedelmi források szerint magánszinten már sikerült elfogadtatni a javaslatokat, például az USA-val vagy a Közös Piaccal, így azokat várhatóan az értekezleten is jóváhagyják és változtatás nélkül terjesztik elő a GATT-tagországok novemberben esedékes éves közgyűlésén. (Reuter) A nyugatnémet fémipari sztrájk elhúzódása nyomán estek az árfolyamok a frankfurti értéktőzsdén: a Commerzbank indexe 17,5 százalékponttal 988,9-re csökkent szerdán az előző naphoz képest, s ezzel az idén az eddigi legalacsonyabb szintre esett, ezen belül egy-egy részvény 5—10 nyugatnémet márkával lett olcsóbb. A sztrájkokkal kapcsolatos legújabb fejlemények közül a hírügynökségi jelentések kiemelik a frankfurti munkaügyi bíróság döntését, miszerint a munkáltatóknak június 6-ig vissza kell venni azt a 26 300 dolgozót, akit a közelmúltban zártak ki Hessen üzemeiből. A döntés ellen a munkáltatók fellebbezést készülnek benyújtani a tartományi munkaügyi bírósághoz, az ügyet valószínűleg jövő hétfőn fogják megtárgyalni. Időközben már 350 ezerre emelkedett a munkabeszüntetési akciók, által érintettek száma, ebből 66 ezer a sztrájkoló, 63 ezret zártak ki az üzemekből, 210 ezret pedig közvetve érint a sztrájkmozgalom. A megegyezésnek egyelőre pedig semmi jele sincs, a szembenálló felek szerdai ludwigsburgi megbeszélései sem vezettek eredményre. Hírügynökségi jelentések szerint a munkáltatók azzal a javaslattal álltak elő: hajlandók lennének belemenni, hogy a váltott műszakban dolgozók számára a heti 40 órás munkaidőt fokozatosan leszállítanák 38-ra, amit azonban az IG Metall vezetősége elfogadhatatlannak minősített és visszautasított. Az IG Metall stuttgarti körzetének vezetője újságíróknak elmondta: ha a szakszervezeti szövetség elfogadta volna ezt a javaslatot, akkor ez azt jelentené, hogy 1988-ig a nyugatnémet fémipari dolgozók 85 százaléka számára elérhetetlen lenne a munkaidőcsökkentés, hiszen a 3,6 millió munkavállalónak csupán 14 százaléka dolgozik váltott műszakban. (DPA, Reuter) A sztrájk miatt árfolyamcsökkenés a frankfurti értéktőzsdén Flrisstone és Reagan külön megbeszélést tart a csúcs előtt Nakaszone japán miniszterelnök és az amerikai elnök június 7-én a hét legfejlettebb tőkésország csúcstalálkozójának megkezdése előtt négyszemközt folytat egymással megbeszélést Londonban, hogy előzetesen egyeztessék álláspontjukat. Nakaszone — mint a tokiói külügyminisztériumban mondják — ismét hangsúlyozni kívánja, hogy a japán—amerikai kapcsolatok milyen nagymértékben javultak és ezért elsősorban a japán kormány liberalizáló intézkedései dicsérhetők. A japán kormányfő egyszersmind egyeztetni akarja nézeteit Reagannal, az új nemzetközi kereskedelmi tárgyalások ügyében, illetve a fejlődő országok adóssággondjaival kapcsolatban. Mivel a fejlődő országok adóssággondjai súlyosbodtak, a francia kormány a londoni csúcs résztvevőit fel fogja szólítani, hogy fogadjanak el olyan lépéseket, amelyek révén növekszik a nemzetközi pénzügyi likviditás és bővülhet a Világbank kölcsönzési tevékenysége a harmadik világ országaiban. (AP— DJ) Újra nőtt az ISA összesített gazdasági indexe Az amerikai gazdaság legfontosabb mutatóinak összesített indexe, figyelembe véve a szezonális ingadozásokat is, 0,5 százalékkal emelkedett áprilisban — jelentette be a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A minisztérium egyúttal módosította a márciusra közölt adatot is: a mutató korábbi 1,1 százalékos csökkenéséről szóló becslését mindössze 0,1 százalékos visszaesésre változtatta. Az összesített index alakulásából a szakértők rendszerint előremutató következtetéseket is levonnak az amerikai gazdasággal kapcsolatban. Az áprilisi növekedést az tette lehetővé, hogy a mutató tíz alkotóeleme közül hat kedvező irányba mozdult el, ezen belül is az átlagos heti munkaidő emelkedett a leggyorsabban. (Reuter) Kuvait csökkenti segélyeit A kuvaiti törvényhozás jóváhagyta a következő, július 1-én kezdődő pénzügyi évre tervezett 3,578 milliárd dináros (11,8 milliárd dolláros) költségvetést — közölte a parlament pénzügyi bizottságának elnöke. A kiadásoknak körülbelül 38 százalékát (1,36 milliárd dinárt) fordítják védelmi célokra, a központi forrásokból finanszírozott építőipari beruházásokra pedig 812 millió dinárt különítettek el. Az 1984—85-ös költségvetésben 704 millió dináros deficittel számolnak, míg a folyó évben várhatóan 673 millió lesz a hiány. Kuvait valutakészleteiből finanszírozza a deficitet. A bevételek és a kiadások közötti növekvő különbség főként az olajbevételek csökkenésének következménye: az ország alapvető exportcikke idén még 2,787 milliárd dinárt, jövőre már csak 2,1 milliárd dinárt jövedelmez. Kuvait azt is bejelentette, hogy a költségvetési hiány miatt 39 százalékkal 100 millió dinárra kénytelen lefaragni a Szíriának, Jordániának és a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek nyújtott segélyeinek jövő évi összegét. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A bányászsztrájk elhúzódása miatt esnek az árfolyamok a londoni tőzsdén A londoni értéktőzsdén egy nap alatt tíz év óta a legnagyobb mértékben, 22,8 százalékponttal 803,4- re esett a legfontosabb 30 részvény árfolyamának mozgását tükröző Financial Times-index annak hírére, hogy Bolívia átmenetileg felfüggesztette külföldi adósságainak visszafizetését, valamint a brit bányászok sztrájkjának elhúzódása miatt. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a május 4-én mért értékhez képest 100 százalékpontos az elmaradás. Az is hozzájárult az árfolyameséshez, hogy a minap tették közzé a brit kereskedelmi mérleg áprilisi adatait, amelyek rekord, 838 millió font sterlinges deficitről adnak számot. Megrendítette a brit üzletemberek bizalmát a már három hónapja tartó brit bányászsztrájk elmérgesedése is. A rendőrség és a bányászok legutóbbi összecsapásai meghiúsították ugyanis a gyors rendezésbe vetett hitet. Mindazonáltal tovább folynak a tárgyalások a 180 ezer tagot számláló bányászszakszervezet és az állami tulajdonban levő országos széntanács képviselői között a 20 gazdaságtalanul működő bánya bezárásáról. Először május 23-án találkoztak, akkor azonban eredmények nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól. (Reuter) A bankárok nyugodtan fogadták a bolíviai törlesztések felfüggesztésének hóét Előzetes egyezményt kötött a bolíviai kormány a szakszervezetekkel annak a 72 órás általános sztrájnak a leállításáról, amely kedden arra kényszerítette La Pazt, hogy bejelentse: átmenetileg felfüggeszti külföldi magánadósságainak törlesztését. (VILÁGGAZDASÁG, 1984. május 31., 2. oldal.) A kormány ennek ellenére továbbra sem fizet a hitelezőknek, mert a visszatartott pénzből akar béremelést adni a sztrájkolóknak. La Paz a sztrájk beszüntetése fejében 130 százalékos béremelést ajánlott fel (az infláció tavaly 328 százalékos volt), de a szakszervezetek vezetősége ezt egyelőre nem fogadta el, és a tagság körében szavazásra bocsájtja a kormány ajánlatát. A bolíviai kormány döntése aligha fog láncreakciót elindítani Dél- Amerikában — jelentették ki a hír vétele után londoni bankárok. A bankárok felkészültek a bolíviai adósságtörlesztés felfüggesztésére — a bolíviai export javarészét adó ásványi termékek exportja meredeken zuhant az utóbbi időben, és Argentína sem fizetett még ki La Paznak egy 290 millió dolláros földgázszámlát, mert a dél-amerikai ország már több hónapja késlekedett kölcsöneinek törlesztésével, így a bejelentés inkább csak hivatalos jelleget adott a tényeknek. A bankárok azért sem tartják veszélyesnek a La Paz-i lépést, mert a mintegy 1 milliárd dolláros bolíviai magánadósságok össze sem hasonlíthatók a súlyosan eladósodott Brazília, Mexikó vagy Argentína tartozásaival. A Bolíviának elsősorban hitelező amerikai bankokat sem lepte meg a hír, a Bank of America egyik elnökhelyettese szerint már egy éve nem lehetett pénzt látni La Paztól. A magánadósságokon kívül Bolívia több, mint 3 milliárd dollárral tartozik" kormányoknak"és" helezetközi intézményeknek. A La Paz-i kormány szóvivője tegnap kijelentette, hogy ezeknek a hiteleknek a törlesztésére a kormány az exportbevételeknek legfeljebb 25 százalékát fogja fordítani. (Tavaly 746 millió dollárra rúgott Bolívia exportja.) Annak ellenére, hogy a bankárok igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt, a dollár és a nemzetközi nagybankok részvényeinek árfolyama határozottan gyengült a londoni és a frankfurti tőzsdén, mert az alkuszok nem tudtak szabadulni a gondolattól, hogy az összesen 340 milliárd dollárral tartozó latin-amerikai térségben fizetésképtelenséget jelentenek az adósok. Brazília, Mexikó, Argentína és Kolumbia a La Paz-i nyilatkozat után mindenesetre bejelentette, hogy Bogotában rövidesen megbeszéléseket kezdenek, közös álláspont kialakításáról a hitelezőkkel szemben. (Reuter, AP—DJ) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőségi Bp. V. Dorottya u. 11. • Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 19. Telefon: 343-100 Törleszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámáig 84.3102/9-06 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta* Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 It Manufacturers Hanover Trust cáfolja hitelfelvételi nehézségeit Nem igazak a Manufacturers Hanover Trust hitelfelvételi nehézségeiről keltett hírek — jelentette ki a bank elnöke. Bármilyen valutában és bármilyen lejáratra kapnak hitelt — fűzte hozzá, bár megjegyezte, hogy bankját nyugtalanítja részvényei árfolyamának múlt heti gyors esése. Szakértőkre hivatkozva, elmondta, hogy van alapjuk azoknak az előrejelzéseknek, amelyek szerint a Manufacturers Hanover rekordnyereséget könyvelhet el az idén. A bank tavaly az adózás után 337 millió dollár profitot jegyzett fel. (AP—DJ)